Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

6. oldal, 1991. október 8. PETŐFI NÉPE ILLESZKEDÉS AZ ÚJ VILÁGRENDBE Az államtitkár jövőre növekedést remél A napokban a Szervezési és Vezetés­tudományi Társaság kecskeméti szerve­zetének meghívására Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár tar­tott előadási és konzultációt a Tudo­mány és Technika Házában, ahová Csongrád és Szolnok megyéből is eljöt­tek az egyesület képviselői. A szervezők arról szerettek volna képet nyerni, hogy az új gazdaságpolitikában érvényre jut- nak-c regionális szempontok, érdekek. Szabó Tamás elismerte, hogy a régiók gondjaival, a fejlődésbeli egyenetlensé­gekből adódó konfliktusokkal eddig a kormányzat nem foglalkozott érdem­ben, inkább csak tűzoltómunkára ke­rült sor. A hiány pótlása még csak a kez­deténél tart. Ami biztatót tudott mon­dani: az idei l ,5-deI szemben a jövő évi költségvetésben 6 milliárd forintot szán­nak a regionális feladatokra, ha a parla­ment is úgy akarja. MEGÁLLTAZ ELADÓSODÁSI FOLYAMAT Szabó Tamás államtitkár (az MDF alelnöke) előadása hosszabbik részében általános helyzetképet adott a magyar gazdaságban végbemenő folyamatok­ról és a jövő esztendei kilátásokról. Ki­lógunk a kelet-európai sorból, mondot­ta, s előnyünkre válik'a világ általi meg­ítélésünknél. Nálunk a gazdaság piaco­sítása jóval előbb megkezdődött mint szomszédainknál; az előadó visszautalt egészen a tsz-mclléküzemckig, a háztáji­ig. Az 1989-es keltezésű társasági tör­vény, az új politikai rendszer hatalmas lökést adott a piacgazdaság kialakulá­sának. Az utóbbi másfél évben fölgyor­sult ez a folyamat. Hol tartunk az új világstruktúrához való igazodásban? Az államtitkár sze­rint a világ ma négy pólusú (USA, Euró­pa, Távol-Kelet, az iszlám térsége). A korábbi világrend összeomlása, a ke­leti piac megszűnése kényszerítette ki Magyarorszagnagy üteműalkalmazko- dásat: 1988-ban a hazai összterméknek még felél értékesítettük a keleti piacon, az idén már csak 15 százalékát. A csök­kenéshez politikai döntés is kellett, s a végeredmény az, hogy az idén megállt az eladósodási folyamat. 1988-ra 21 milli­árd dollárra nőtt az adósságunk a kül­föld felé. A kamatterhek jelenleg a hazai fogyasztás tíz százalékával egyenlőek: 1,5 milliárd dollárt szív el a tartozásunk évente kamat formájában. NEM JÁRHATÓ A LENGYEL ÚT Amagyargazdaságnakkulcselemeaz adósság mondotta a PM államtitká­ra. Követhető-e a lengyelek adósság- (nem) törlesztő módszere? Nem. A len­gyel gazdaságot állami pénzekből finan­szírozták a nyugati országok, viszont mi főként magánbankoktól vettük föl a hi­teleket. Ha elengedést kérnénk, lehetet­lenné válnánk a magánpénzek piacán, pedig folyamatosan szükségünk van hi­telekre. Egyébként a magyar gazdaság­ból „kiszívott" és az oda befolyt pénz az idén kiegyenlítődött, a források pariban vannak a „kiszívással". Az új világstruktúrához való igazo­dásnak nagy ára van: az infláció és a munkanélküliség. Örömhír, hogy a nyár végén mérséklődés következettbe az inf­• Szabó Tamás államtitkár (balról) a parlamentben. (h'otó: Walter Péter) A MODERNIZÁCIÓ A CÉL láció ütemében. Munkanélküliség már a korábbi évtizedekben is volt a kapun belül. A piackényszerelemek ennek a fölszámolására késztették a vállalato­kat. A keleti piacvesztés is reális munka­erő-gazdálkodásra, azaz létszámcsök­kentésre kényszerítette a cégeket. A munkanélküliséggel azonban hosszú távon együtt kell élnünk, az a piacgazda­ság kísérő jelensége, viszont a kezelése nem megoldhatatlan feladat. (Az előa­dás elhangzása óta nyilvánosságra ke­rült, hogy a munkanéíkiili-segélyt a mi­nimálbér háromszorosáról 1992 elejétől annak kétszeresére tervezik csökkente­ni. A szerk.) Rendkívül fontos eredmény, hogy az idén már másodszorra ér el gazdasá­gunk 30 százalékos nyugatiexport- növclést. Ebben az évben 11 milliárd dollárra rúg az export értéke. Az eladó­sodási folyamat rohamos gyorsulás után megállt, tehát javultak esélyeink. KEZELHETŐ INFLÁCIÓ A fejlett világhoz való igazodás nagy ára a magas infláció, amely a tavalyi 27 után az idén 36 százalék körül alakul. Azonban ebben az esztendőben, úgy tű­nik, sikerül a növekedés ütemét megtör­ni, az utóbbi hónapokban kimutatható a mérséklődés. Különleges infláció a magyar; az átállással járó sokk, a világ­piaci árszintre való áttérés, a támogatá­sok leépítése, az egy ének és a cégek meg­tartása egyaránt hozzájárultak az, inflá­ció növekedésének gyorsulásához. Derűlátásra ad okot, hogy a gyorsu­lás legfőbb okai megszűntek, a világpia­ci árakhoz való közelítésen túl vagyunk stb. Tizenöt éve kezdődött folyamatot sikerült megtörni. 1992-ben alig valami­vel 20 százalék fölött várható az infláció. A forint konvertibilitásával kapcso­latban azt mondotta Szabó Tamás, hogy az majdhogynem csak bejelentés kérdése. 1992-re tekintve, a nemzeti összter­mék 1 -2 százalékos növekedését prog­nosztizálta az államtitkár. Az optimiz­musra az ad okot, hogy például a keleti piac összeomlásától már nem kell tarta­ni, az exportoffenzíva folytatható jövő­re, új piacokat hódíthatunk meg. Várha­tó, hogy új források gyorsuló ütemben folynak be a magyar gazdaságba. MOGORVA MONOLOG Újat kezdek, nem a régit újítom föl Mielőtt az üzletemet 1988 novembe­rében megnyitottam, mindössze két au- tóalkatrész-bolt volt a községben. Le­het, hogy harmadikként eltartott volna engem is a helyi kereslet, de én főleg az átmenőforgalomra alapoztam a vállal­kozásomat. Ezért építettem a főút mellé az üzletet. Berendezéssel együtt egymillió forint­ba került, hatszázezer forint értékű áru­készlettel indultam. Nagy súlyt fektet­tem a kurrens cikkek beszerzésére, nem sajnáltam rá az időt, fáradságot. Ment is a bolt kezdetben lendületesen. A kíná­latom nem sokat változott, idővel mégis csökkenni kezdett, az idén januártól pe­dig a kezdetinek 30-35 százalékára esett vissza a forgalmam. Mi történt ? Sok minden. Furcsa válto­zások mentek végbe a kereslet, kínálat szerkezetében. Egyszer csak azt vettük észre, hogy egyes keleti gyártmányú al­katrészek drágábbak, mint a nyugatiak. Most például a szovjet Lada-kuplung- szerkezet 4500, az olasz 2700 forintba kerül. Aztán: a szovjet autóimport csök­kent. viszont annál több nyugati gyárt­mányú kocsi kerül be az országba. Ezek­hez nagyon drága az alkatrész, csak ak­kor veszik meg, ha különben leállna a kocsi nélküle. A nyugati alkatrész azon­ban nemcsak drágább, hanem hosszabb életű is, a boltban tehát kevesebb fogy belőle. Másféle arányváltozások is afor- galom csökkenéséhez vezettek. Ma egy tízéves Ladát 60-80 ezer forintért javíta­nak föl, ez több, mint a kocsi értéke. Ak­kor már inkábh másikat vesznek, vagy eljárnak vele teljes felújítás nélkül, amíg lehet. Ma a: ország gépkocsiállományá­nak 20-25 százaléka nyugati gyártmá­nyú, a tehetősebbek tudják megvenni, s ők használják is a járgányukat. A gép­kocsiállomány nagyobb része keleti, a kispénzüeké, keveset járnak vele. Las­sabban kopik az alkatrész. Szabó Tamás beszélt a privatizációról is, amelyet ellentmondásosnak tart. Vé­leménye szerint a fejlett világ lerobbantó stratégiát alkalmaz a magyar gazdaság­gal szemben, hogy ily módon könnyen elfoglalhatóvá tegye. Ez ellen védekezni kell. Nem lehet az a puszta cél, hogy mi­előbb bekövetkezzen a százszázalékos privatizáció, hogy mielőbb eladjuk a vállalatokat stb. A magyar gazdaság modernizálása legyen a stratégiai cél, vagyis a privatizálással ezt kell elérni, ennek szolgálatába kell állítani. A konzultáció során a magyar gazda­ság számos égető kérdése szoba került. A bankrendszert az államtitkár gyenge láncszemnek nevezte, s beszámolt arról, hogy rövidesen új intézmények jelennek meg ebben a szférában. Az export­import bank mégazidén létrejön, ezt kö­veti a belföldi hitelgarancia pénzintézet, a jelzálog-hitelezés bankja es más szer­vezetek. A sokat bírált adórendszer lehetővé teszi nálunk az „olaszosodási" folyama­tot, vagyis a jövedelmek elbújtatását az adóztatás elől. Az adórendszer az utol- érhetőket „ragadja torkon”. Az új adó­törvény bezárja majd azt a kört, amit az 1988-as nyitva hagyott. Belép a kötelező vagyonbevallási A találkozó végén Szabó Tamás úgy összegzett: bár hibák sorozatának elkö­vetésevei, de nagyon jó úton halad az or­szág- A.T.S. KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTÖK E-BEFEKTETÉSEK Az ilyen és hasonló okok miatt a ke­reslet gyengüli, miközben a piac telítő­dött. Most hét alkatrészbojt és két kocsi­bontó működik a községünkben. Az üz­letemtől pár száz méterre nyílt meg a benzinkútból, autómosóból, boltból, ven­déglátóegységből álló komplexum. S bár inkább csak kiegészítőket, eszközöket árusítanak ott, a forgalmamból ők is le­csípnek egy darabot. Mindannyiunknak konkurenciát jelentenek a „KGST- piacok", ahol a keleti alkatrészeket sok­kal olcsóbban árusítják a külföldiek, mint mi. Tehetik, hiszen, ha áron alul ad­ják is, nyernek rajta, s adót sem fizetnek utána. Hiába tiltakoztak a vállalkozók, semmi nem történt a feszültség feloldá­sára. Pedig s ennek szerelők a meg­mondhatói — ráadásul az ilyen alkatré­szek minősége is megbízhatatlan. Szóval a kereslet csökkent, illetve szerkezetében az értékesítőkre nézve kedvezőtlenül változott, a kínálat nagy­mértékben megnőtt. Ez a tendencia erő­södni fog a jövőben. A régi módon sem­miképpen sem folytathatom vállalkozá­somat. Úgy döntöttem, nem a meglévő üzletet próbálom valamilyen újítással fellendíteni, annak kimenetele kétes len ­ne. Mást kezdek inkább. Ma Magyar- országon a kereskedelemben érdemes vállalkozni: értékesíteni vagy csomagol­ni, kiszerelni az árut. En benzinkutat nyitok, de nem itt. hanem a közeli nagy­városban. Még ebben az évben el kell kezdenem, mert januártól az Afornál is gyökeres változások lesznek. Jövőre már nem biztos, hogy nekem is jut meg­felelő helyen, megfelelő áron, megfelelő terület. Most ezért árulom az üzletemet. Mennyi pénz kell az új vállalkozá­somhoz? Mostanság sokkal több befek­tetésre van szükség mindenféle üzlethez, mint pár évvel ezelőtt, hiszen igencsak felszöktek a telek- és helyiségárak, bér­leti díjak. Lejegyezte: Almási Márta Millió USD 1987 1988 1989 199« 1991. május A bankrendszeren keresztül (pénzben) beérkező k iilfölűi müködőtőke-befektetések állománya 8 23 215 569 891 MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI TARTALÉKAI ÉS EGYÉB KÜLFÖLDI KÖVETELÉSEI Millió USD 1987 1988 1989 1990 1991. május Nemzetközi tartalékok 2449 2178 2292 1969 2530 Konvertibilis devizák 2159 1976 1725 1166 1704 Arany* 525 510 479 97 82 Deviza 1634 1466 1246 1069 1622 Nem konvertibilis devizák 290 202 567 803 826 Egyéb külföldi követelések 4265 4162 4434 4757 412« Konvertibilis devizák 3742 3660 3765 4166 3592 Rövid lejáratú 2277 2201 2356 2740 2177 Hosszú lejáratú 1465 1459 1409 1426 1415 Nem konvertibilis devizák 523 502 669 591 528 Rövid lejáratú 97 69 169 108 137 Hosszú lejáratú 426 433 500 483 391 Nemzetközi tartalékok és egyéb külföldi eszközök összesen 6714 6340 6726 6726 6650 * Az arany 320 USD/uncia áron számítva. MAGYARORSZÁG ÖSSZES KÜLFÖLDI ADÓSSÁGA Millió USD 1987 1988 1989 1990 1991. május összesen Konvertibilis devizában 19 584 19 602' 20 390 21 270 20 258 Eredeti lejárat szerint Rövid lejáratú 3 103 3 363 3 306 2 941 2 091 Közép* és hosszú lejáratú 16481 16 239 17 084 18 329 18 167 Típus szerint Financiális hitelek 17 509 17 469 18 060 17 587 16 477 Kereskedelmi hitelek 1 652 1 626 1 763 1980 1 990 Kormányközi hitelek 0* 0 0 472 733 Egyéb hitelek 423 507 567 1 231 1 058 Nem konvertibilis devizában Összesen Eredeti lejárat szerint 947 583 361 235 171 Rövid lejáratú 184 120 87 80 44 Közép- és hosszú lejáratú 763 463 ■ 274 155 127 Típus szerint Financiális hitelek 211 136 88 71 38 Kereskedelmi hitelek 0 0 0 0 0 Kormányközi hitelek 728 439 260 140 114 Egyéb hitelek 8 8 13 24 19 Külföldi adósság összesen 20 531 20 185 20 751 21 505 20 429 KETTŐS REFORM UTÁN (1.) Kicsúsznak a bankok az állam kezéből? A közelmúltban az egyik neves amerikai cég, amely bankot akart vá­sárolni, fölvetette az ötletet: a kisze­melt bank vegye fel egy olyan magán­bank nevét, amely a tervgazdaság be­vezetése előtt megfelelő respektust szerzett magának a lakosság előtt és az üzleti körökben. Az ötlet némi za­vart okozott, mert - a nagyobb né­met, francia és osztrák bankok nevén kívül - senki sem tudott megfelelő banknevet ajánlani. A tervgazdasá­got megelőző időszakban ugyanis a magyar bankvilág két részből állt: a neves külföldi bankok magyarorszá­gi érdekeltségeiből és a pályafutásu­kat bukással, a betétesek pénzének elvesztésével záró kis magánbankok­ból. A kis megtakarítók pedig, akik képtelenek voltak igénybe venni a nagybankok szolgáltatásait, hiszé­kenységük áldozataivá váltak vagy a szalmazsákban kuporgatták a pénzü­ket. A fejlett piacgazdaságokból ér­kező befektetőket és kutatókat ezért lepik meg a magyar monetáris rend­szer sajátosságai. A meglepetések többsége, mi tagadás, nem is kelle­mes. A tervgazdaság bevezetésével az­után az állam azon az áron stabilizál­ta a bankrendszert, hogy meg­fosztotta mindattól, ami egy bankot valóban bankká tesz. Egyfelől ki­mondta a teljes körű állami garanciát az összes lakossági bankbetétre, s ez gyakorlatilag érvényes volt az álla­mosított vállalatok számlaaktivuma- ira is. Egyúttal azonban a vállalati hitelműveletekkel foglalkozó banko­kat beolvasztotta a központi bankba. „ A lakossági betétgyűjtő, majd pe­dig később bizonyos hiteleket is nyúj­tó takarékpénztárakat egy országos hálózatban egyesítette és közvetlenül a Pénzügyminisztérium irányítása alá helyezte. A lényegében két tagból álló bankrendszernek 1949-től az volt a kötelessége, hogy a hitelekkel az álla­mi gazdasági tervek megvalósítását finanszírozza. A hitelképesség egye­düli kritériuma az volt, hogy a válla­latnak van-e szüksége hitelre a terv­feladatok megoldásához vagy sem. Az 1968-as gazdasági reform csak annyit változtatott a helyzeten, hogy a kereskedelmi és jegybanki funkció­kat egyaránt betöltő Magyar Nemze­ti Bank elvileg megtagadhatta a hitelt a veszteséges, késedelmesen fizető vállalatoktól. Csak -a 80-as évek ele­jén fogadták el azt a gondolatot, hogy a bankrendszernek üzleti ala­pon kellene hitelt nyújtania a vállala­toknak és valamiféle versenynek kel­lene kialakulnia a banktevékenysége­ket végzők között. 1987-ben került sor a bankrendszer reformjának első lépésére, amikor is az MNB-ből és az Állami Fejlesztési Bankból három nagy kereskedelmi bankot hoztak létre, lehetőség nyílt más, új bankok alapítására is és meg­kezdődött az egyes minisztériumok által kezelt különböző célú alapok bankokká szervezése. Továbbra is külön takarékpénztári hálózat foglal­kozott a lakossági műveletekkel. Sándor László Pénzügykutató Rt. (FEB) fiv FŐSZERKESZTŐJÉNEK ROVATA Nők, ha vállalkoznak Magyar férfi­ak, figyelem! Megalakult a Vállalkozó Ma­gyar Nők Egye­sülete. Kedves férfitársaim, nem megijedni, együttműködni! A Falutévé szer­kesztősége is úgy döntött, jobb meg­előzni a bajt, a nők barátaink, ily mó­don vállalta: minden erejével segíti a magyar honleányok lelkesedését. Világjelenségről van szó. A világ női­nek elegük van abból, hogy a férfiak egyeduralkodók legyenek. Minden nő kezében a saját szerencséje. És, ahogy én a hazai hölgyeket ismerem, igen gyorsan országos mozgalommá válhat, népes lehet a ma még maroknyi csapat. A példa, hogy a nők is vállalkozókká váljanak, nyugatról jött. Egészen pon­tosan az amerikai amazonok keresték meg magyar sorstársaikat, kifejtvén nekik, hogy elég az otthonülésből, elég a másodrendű szerepből, elég a férjura­lomból, a férfiuralomból is, elég kevés a konyhapénz. Hogy több legyen az energia, hogy nagyobb legyen a lelkese­dés. hogy profitot termeljen minden ar­ra alkalmas magyar nő, nos ezért a mozgalom. A Vállalkozó Magyar Nők Egyesü­lete alapítványt kíván létesíteni, ezzel is segítendő a munkakedvet, a gyors kap­csolatépítést, a nagyobb ütemű pénz­szerzést. Vajon lesz-e elég ereje a moz­galomnak, vajon elhiszik-e honfitársa­ink, hogy többen többre mennek, va­jon elhiszik-e a férfiak, hogy hinniük kell a nőkben? A Falutévé elhiszi. Olyannyira, hogy — már bocsánat a kifejezésért — teljes mellszélességgel pártfogolja a kezde­ményezést. Mindezt abból a megfonto­lásból teszi a Falutévé: jobb velük, mint nélkülük. Egyébként is. mi férfi­ak, vagyunk annyira gyámoltalanok, hogy inkább kompromisszumot kö­tünk a hölgyekkel, semmint napestig veszekedjünk. így talán közelebb is tu­dunk kerülni hozzájuk, ami mindkét fél számára számos örömmel jár. Ki tudja, hátha a nőkben — szívósságukból adó­dóan — sokkalta több erő rejlik, mint azt gondolnánk. Rajta hát, hölgyeink, vállalkozza­nak! De azért, kérve kérjük, ne fe­ledkezzenek meg női mivoltukról sem. Tudják, együtt erősebbek va­gyunk. * 11 Garancia egymásért A kecskeméti vállalkozók tavaly decemberben létrehozták a referen­ciaalapítványt. Az ötlet Jancsó Ist­ván kőműves és Kása József szoba­festő nevéhez fűződik. Az alapít­vány alaptőkéje jelenjeg 350 ezer fo­rint, s 50 tagja van. Az öt alapítótag és a hozzájuk csatlakozó Vállalkozók Pártja egy­más megsegítésére hozta létre az ala­pítványt. Aki belép, annak a munká­jáért garanciát vállalnak a többiek; ha hibát vét, köteles önként és a meg­rendelő felé díjmentesen kijavítani. Ha nem teszi ezt, a többiek elvégzik helyette, de az alapítványból kizár­ják. Akinek valamilyen eszközre van szüksége, társai kisegítik. Az alapít­vány tagjai megőrzik önállóságukat: vállalhatnak munkát az irodájuk közreműködése nélkül, közvetlenül a megrendelőtől is. Ha az iroda köz­vetít, szerény díjat kell fizetniük a fenntartáshoz. Előnye az alapítvá­nyi tagságnak, hogy a belépők olyan munkákat is elvállalhatnak, amely­nek elvégzésére egyedül nem lenné­nek képesek, de közösen már igen. A Vállalkozók Referencia Alapít­ványának célja, hogy az adott szó be­csülete ismét a régi legyen. Törekvé­seiket kissé rokonnak érzik az egy­kori céhbeli mesterekével. Bácsborsódi hívogató Ha közvetve is, de mindenképpen meggyorsítja a bácsborsódi vállalko­zások létrejöttét, hogy minden ne­gyedik házba be van szerelve a tele­fon. Az 1420 lakosú kis községben összesen 420 házingatlan van, meg­lehetősen elvágva a külvilágtól. Amint a bácsbokodi távválasztós te­lefonközpontot üzembe helyezi a Szegedi Távközlési Vállalat — az ígért határidő december 18. —, Bor­sódon is megszólal a 100 új készülék. Jelenleg elmondható, hogy a szol­gáltatást végző iparosok teljesen hi­ányoznak. Nincs cipész aki javítson, nincs férfifodrász. Igaz, hogy fellen­dültek a magánkereskcdelmi kisvál­lalkozások. Sokat javult az ellátás például a vegyi áruk, italok és élel­miszerek terén. Az önkormányzat kialakított egy telket — vízzel, villannyal máris el­látva —, mely alkalmas szolgáltató- egységek telepítésére. Várják a je­lentkezőket, akiktől egyetlen feltétel teljesítését kérik: a környezetbe illő, egységes arculatú üzleteket építse­nek, és 2 éven belül készüljenek el az új boltok vagy műhelyek. Az 5 telek mérete 150—170 négyzetméter, ára négyzetméterenként 150 forint. G. Z. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekkj-árfolyamai Pénznem Érvényben: 1991. október 8— 14-éig Vételi Eladási árfolyam 100 egységre. forintban angol font 12 633,64 13 415,10 ausztrál dollár 5 777,96 6 135,36 belga frank 210,22 223,22 dán korona 1 124.07 1 193,61 finn márka 1 777.73 1 887,69 francia frank 1 271,98 1 350,66 görög drachma (a) 38,86 41,26 holland forint 3 844,64 , 4 082,46 ír font 11 577,99 12 294,15 japán yen (1000) kanadai dollár 561,74 596,48 6 435,85 6 833.95 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4 331,43 4 599,24 norvég korona olasz líra (1000) 1 107,90 1 176.42 57,97 61,55 osztrák schilling 615,47 653,54 portugál escudo 50.46 53,58 spanyol peseta 68,53 72.77 svájci frank 4 943.56 5 249,34 svéd korona 1 189,32 1 262,88 USA-dollár 7 274,45 7 724,41 ECU (Közös Piac) 8 876,69 9 425,77 (a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 40,02 40,10 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. október 8. Pénznem Vételi Közép árfolyam 100 egy: forintban’ angol főni 13 011,35 13 024,37 ausztrál dollár 5 950,70 5 956,66 belga frank 216,50 216,72 dán korona 1 157,68 1 158,84 finn márka 1 830,88 1 832,71 francia frank 1 310,01 1 311,32 holland forint 3 959,59 3 963,55 ír font 11 924,13 11 936,07 japán yen (1000) 578,53 579,11 kanadai dollár 6 628,27 6 634,90 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés sz német márka 4 460,81 4 465,28 norvég korona olasz líra (1000) 1 141,02 1 142,16 59,70 59,76 osztrák schilling 633.87 634,50 portugál escudo 51,97 52,02 spanyol peseta 70,58 70,65 svájci frank 5 091,35 5 096,45 svéd korona 1 224,87 1 226,10 tr. és cl. rubel 2 747,25 2 750,00 USA-dollár 7 491,93 7 499,43 ECU (Közös Piac) 9 142,08 9 151,23 Eladási 13 037,39 5 962,62 216,94 1 160,00 1 834,54 1 312,63 3 967,51 11 948,01 579,69 6 641,53 1 4 469,75 1 143,30 59,82 635,13 52,07 70,72 5 101.55 1 227,33 2 752,75 7 506,93 9 160.38

Next

/
Oldalképek
Tartalom