Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

BEMUTATKOZIK A PACK-STAR RT. A simítózáras tasakok a jövő csomagolóanyagai Hosszú gépsorok munkájának végterméke a simítózá­ras műanyag tasak, ami például erre Is jól felhasználás ezerféle lehet. A vevőkért való versenyben ma­napság nemcsak az áruk, hanem cso­magolásuk minősége is meghatáro­zó. A soltvadkerti székhelyű Pack- Star Rt. olyan polietilén csomagoló­anyagok gyártásába kezdett, ame­lyek a nyugat-európai piacon is meg­állják a helyüket. A számtalan méret­ben előállítható simítózáras tasakok az élelmiszeripartól a textiliparig szinte beláthatatlanul sokféle termék forgalmazására alkalmasak. Mayer Ferenc ügyvezető igazgató a többi között elmondta: a vállalko­zást egyfajta termék, kifejezetten a simítózáras polietiléntasak gyártásá­ra hozták létre. — A Pack-Star Magyar—Ausztrál Műanyagipari Rt A — (majdnem) fele arányban külföldi befektető részvéte­lével — 1990 decemberének közepén alapították, összesen 59 millió forin­tos törzstőkéjéből 29 millió forint az ausztrál fél része, aki egymillió forin­tot tett le készpénzben, a többit gé­pekbe fektetett apportként hozta. Részvényeseink megítélése szerint e speciális gépsorokon gyártott tasa­kok jó eséllyel indulhatnak a jövő cso­magolóanyagai közötti előkelő helye­zésért. — Mi a különbség a Pack-Star gyártotta és egy hétköznapi polieti­léntasak között? A mi termékeink egyik oldalán egy egyszerű simítással (többször is) zár­ható, nyitható zárszerkezet található. Olyan felületekkel is készül, amelyek igény szerint nyomdázhatók vagy egyéb felirattal láthatók el. — Milyen méretekben tudják eze­ket gyártani? — A méretskála rendkívül széles: a 40 x 60 mm-estől kezdve egészen a 480x480 mm-es tasakokig, a meg­rendelő kívánsága szerinti bármely nagyság előállítható. Vastagságuk, a mérettől függetlenül, általában 50 mikron, ugyanis ezzel a legkönnyebb nyitni és zárni a szerkezetet. — Milyen részekből áll e különle­ges gépsor? — Hat extruder fújja a granulátum­ból a csőfóliát, amit nyolc konfekcio­nálógép vág különböző méretekre. A kétszínnyomású nyomda a tasak változtatható alapszínére két külön­böző színnel viszi fel a szövegben, formában kidolgozott grafikai tervet. Az üzem rendkívül nagy kapacitással rendelkezik, éves szinten hétszáz tonnányi granulátumot képes feldol­gozni. — Mennyire tudják kihasználni le­hetőségeiket? — Bármerre próbálkoztunk, min­denütt örömmel fogadták a termékün­ket, kihasználtságunkról mindennek ellenére még nem beszélhetünk. A vártnál később valósul meg a kül­földi értékesítés, és a belföldi piac meghódítása sem megy egyik napról a másikra. A Petőfi Népében és más napilapokban megjelent hirdetéseink eredményeképpen az elmúlt három hónapban 0-ról kétmillió forintra nö­vekedett a forgalmunk. További piac­kutatásra és jóval több reklámra len­ne szükségünk, hogy termékünk iga­zán ismertté váljék. Megkezdtük egy ügynöki hálózat kiépítését, vállalkozóigazolvánnyal rendelkező magánszemélyek és kft.-k segítenek a forgalmazásban — tisz­tességes jutalékért. Erre a feladatra további jelentkezőket várunk. — Milyen belföldi megrendelése­ket kaptak? — Jelentős mennyiséget szállítot­tunk a konfekcióiparnak, amely ingek, fehérneműk, fürdőnadrágok csoma­golására használja. A tervek szerint szerszám, alkatrész, játék, gyógyszer csomagolóanyagaként is találkozha­tunk a simítózáras tasakokkal. A má­sik nagy területnek a háztartási fel- használás ígérkezik. (x) Mi lesz veletek „szocialista” gépkocsik? Opel-minőségű alkatrészgyártás Mi lesz a Magyarországon futó mintegy hatszázezer Trabant és Wartburg, félmillió Zsiguli és Sza­mara, a százötvenezer keletné­met gyártmányú motorkerékpár, válamint a sok Barkas, IFA, Robur további sorsa? Hogyan jutnak e jármüvek gazdái a következő években alkatrészekhez? Erről kérdeztük dr. László Je­nőt, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium közigazgatási államtit­kárát. p — Az autógyárakat több éves alkatrészgyártási kötelezettség terheli. Számíthat valamiféle kár­térítésre Magyarország ennek el­maradásáért, illetve a tartalékal- katrész-gyártás átvállalásáért? — A szerződéseken mintegy 6-10 éves pótalkatrész-szállítási kötelezettség szerepel. Most fo­lyik annak a mérlegelése, hogy mely esetekben gazdaságos a gyártás átvállalása. Ez ugyanis valóban több évig piacot jelent a vállalkozó számára itthon és külföldön, de kötelezettségekkel is jár. A kettőt együtt kell mérle­gelni. Ezenkívül azt sem lesz könnyű eldönteni, hogy érde­mes-e gépeket, esetleg gyártó­sorokat elfogadni kompenzáció­ként vagy sem. — Véleménye szerint az a vál­lalkozó, aki képes Lada-, vagy Wartburg-alkatrészt gyártani, va­lóban képes lesz a Suzuki vagy az Opel minőségi követelményeinek is megfelelni? — Az elképzelhetetlen, hogy ezeknek a követelményeknek a hazai vállalkozók többsége segít­ség nélkül megfeleljen, hiszen nemcsak speciális gépekre van szükség, hanem az alkatrészek li- cencdiját is meg kell fizetni. Ezért a minisztérium megállapodott az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottsággal arról, hogy a Suzuki hazai beszállítói hátterét az OMFB pénzügyi támogatásával teremtjük meg. — Ezenkívül milyen forrásokra számíthat a jármüaikatrész-ipar a termékszerkezet-váltáshoz? — A Műszaki Fejlesztési Alap és más pénzügyi alapok, a bankok innovációs hitelei adnak lehetősé­get a vállalkozóknak új beruházá­sokra. Ebben a folyamatban a vál­lalkozónak és nekünk is biztosra kell menni,-mert ha a vállalkozó elbukik, az állam is elveszti az erre szánt pénzét, a kívánt cél nem valósul meg. — A magyar gazdaság jövőjét illetően két szakaszt kell megkü­lönböztetni. A következő két- három évre kiterjedő átmeneti időszakra azt tartom fontosnak, hogy a vállalatok olyan termékek­hez jussanak, amelyekkel piaci si­kereket érhetnek el, hiszen egy vállalat értékét elsősorban nem az eszközeinek értéke adja, ha- nerri az a piaci pozíció, amelyet a termékeivel ért el. Ezt kell követ­nie annak a felzárkózásnak, amely a magyar gazdaság és a magyar ipar számára helyet bizto­sít a nemzetközi élvonalban. Az ezredfordulóig teljesítenünk kell az Európai Közösség támasztotta követelményeket. Ha ez nem tör­ténik meg, a magyar ipart nem fogják jegyezni többé. — Egyetért azzal a vélemény­nyel, miszerint az iparpolitika ala­kításában a pénzügyi kormányzat túl erősen fogja a gyeplőt, a lehet­ségesnél is kevesebb mozgáste­ret hagy például a magyar ipar fejlesztését kevésbé szolgáló vá­mok és forgalmi adók rendszeré­vel? — Minden tárcának megvan a maga feladata. Olykor a feladatok s célok ütköznek. Ezekből a fe­szültségekből mindig valamifajta kompromisszum születik, hiszen a Pénzügyminisztériumnak nem az a célja, hogy az ország terme­lése leálljon. Semmiképp sem fo­galmaznék úgy, hogy a két minisz­térium között valamilyen ellentét lenne, az egyik erősebb, mint a másik. Mindig megegyezések születnek, igaz, nem ritkán éles tárgyalások eredményeként. HT Press Zelei Béla Csökken a szovjet GDP — A nemzeti össztermék (GNP) legalább 12, a hazai össztermék (GDP) pedig 15 százalékkal csök­ken az idén a Szovjetunióban — állítják becsléseikben a gazdasá­gi előrejelzésekkel foglalkozó szovjet Makroekon intézet sza­kemberei. Az AFP beszámolója alapján a tagjait minisztériumi dolgozókból verbuváló intézet szerint az ipari termelés 14, az építőipari 9, a köz­lekedési és távközlési teljesít­mény pedig 13 százalékkal esik vissza. A mezőgazdasági terme­lés 5, a kereskedelmi forgalom 15 százalékkal fog csökkenni. Az Interfax hírügynökség a me­zőgazdasági termeléscsökkenést a kolhoz- és szovhozrendszer összeomlásával, valamint azzal magyarázza, hogy egyes tagköz­társaságok megtagadták gaboná­juknak a központba szállítását. Ennek a gabonának a jó része az­tán nem szerepelt az összesített termelési eredmények között. Szovjetunió az IMF társult tagja A Szovjetunió szombaton társult tagságot kapott a Nemzetközi Valuta­alapban. Az erről szóló okmányokat Mihail Gorbacsov szövetségi elnök ír­ta alá a Michel Camdessus-vel, a szer­vezet elnökével folytatott tárgyalások után. A társulttagság hitelre nem jogosít: a döntés értelmében Moszkva és a köz­társaságok külön is technikai jellegű segítségetkapnak. Hamarosan szakér­tők érkeznek a szovjet fővárosba, hogy állandó tanácsadó szolgálatuk révén felgyors jlhasson a piacgazdaság alap­jainak ki építése. Fő feladatuk a bank­rendszer és az adórendszer moderni­zálásához szükséges segítségnyújtás, illetve a makrogazdasági ismeretek átadása. Ezen kívül szovjet gazdasági vezetők utazhatnak Washingtonba, az IMF ottani oktatási központjába, hogy szaktanfolyamokon sajátítsák el az or­szágos szintű gazdaságirányítást. Az esti órákban megtartott sajtóérte­kezletén Michel Camdessus derűlátó­an nyi latkozott a szovjet gazdaság esé- lyeiről. Meglepő optimizmusa szerint — feltéve, hogy a köztársaságok való­ban akarják a hatékony együttműkö­dést, amint azt a minap Alma-Atában el­határozták— néhány év alatt az új ál­lamszövetség gazdasági szuperhata­lommá válhat. JAPÁN SZÖVETKEZET Csomagolt körte a fán A CLUB ROBINSON MÁSIK ARCA New csak a húszéveseké a világ! „Azt hiszem, a stabilitás az, amiben a japán szö­vetkezetek különböznek a magyarokétól” — véle­kedett egy japán mezőgazdasági szakértő. — A szigetországban eszébe sem jut senkinek, hogy kilépjen a szövetkezetből, igaz, újabban nem is nö­vekszik azok taglétszáma — fejtegette Aruga Fu- miaki, aki Niigato kormányzóságon vezette végig a Tokióban dolgozó nemzetközi újságírók egy cso­portját. Japán éléskamrája ez a vidék, innen kerül ki az agrártermékek tíz százaléka, de ami még többet jelent: az „életet adó rizs" legjobb fajtáját is itt ter­mesztik. Tükrözi tehát e vidék mindazokat a fe­szültségeket, amelyekkel Japán egészének mező- gazdasága szembesül a piacok várható megnyitá­sával. Az ágazat világszerte tapasztalható gazda­sági, társadalmi gondjait is érzékelni itt, s Japánról lévén szó, még valamit: a természeti csapások le­hetőségével való együttélés kényszerét. Egy hektár sincs az átlag Ottlétünk előtti napon pusztított az eddigi leg­erősebb, az idei 19. tájfun, éppen a kárbecslést vé­gezték a kormányzóság Odzsiszaj nevű falujának szövetkezetében, a gyümölcsösökben, meg a rizs­földeken, amelyek közül sokat éppen a viharokkal együtt járó földcsuszamlások miatt művelnek meg teraszosan. — A hegyes vidéken képtelenség len­ne nagyobb földterületeket kialakítani — magya­rázták a szövetkezet vezetői, indokolva azt, hogy miért 0,9 hektárnyi mindössze az itteni átlagos pa­raszti gazdaság nagysága. A falu háromezer csa­ládjából alig tíz százaléknak van 2 hektárnál vala­mivel nagyobb földje, ezen műveli meg féltett gonddal a nemzeti terményt, a rizst, azaz a kisihi- garit. Japánban illetlenség ugyanis csak úgy általá­ban a rizsről beszélni, hiszen szinte nincs olyan japán család, amely ne bizonyos fajtájára esküdne és ne tartaná azt összehasonlíthatatlanul ízlete- sebbnek, mint más vidékről származó társát, vagy legfőképp az Egyesült Államokból importált rizst. Háromnegyedét ilyen kosihigarival, vagyis ma­gyarul „niigata fényével" vetik be a földterületnek. Büszke rizstermesztők Magától értetődő, hogy hektárnyi parcellákon nem termelhető meg versenyképes áron a rizs, ezért is kerül a japán boltokban hétszer annyiba a hazai rizs, mint mondjuk az amerikai, ám Japán — így a helybéliek — „nem engedheti meg azt, hogy lemondjon nemzeti terményéről, hogy hátat fordítson a tradícióknak”. — Büszkeséggel tölt el, hogy rizstermelő vagyok, hogy már a hatodik ge­neráció óta művelem a családi földet, 3,5 hektá­romhoz még bérelek is egy keveset—mondta Isi- da Maszasu, aki hattagú családjával él Odzsisza faluban, Toyota Corollájával jött el találkozni az újságírókkal és elmondani azt, hogy hattagú csa­ládjának élete ma már, persze, nem kizárólag a rizstermesztéstől függ. Négymillió forintnyi jöve­delméből talán ha 1 milliót tesz ki az, amit a kosigi- hari hoz a konyhára. A kényszerű szerkezetváltás elöl azonban még a hagyományokhoz olyannyira ragaszkodó japán vidék sem térhet ki — igaz, ez ügyben senki sem gondol a tulajdonviszonyok módosítására. A rizs­ültetvények egy része helyett gyümölcsösöket „építettek ki”, a körtét már a fákon becsomagolják, kettős zsírpapír borításba burkolják, hogy a bio­gyümölcsöt ne lepjék meg a rovarok. A fák ágait a gyümölcsös egésze fölött átívelő dróthálószerke­zethez rögzítik, hogy 1 kiló körüli körtéket lehessen „előállítani”. Ami a hagyományos rizstermesztést illeti, az átállás kapcsán itt is nagyobb megrázkódtatások nélkül képzelik el a változást. A tulajdonviszonyok a háború után, mai formájukban már kialakultak és stabilan élnek tovább. Bevetnek viszont a biogene­tikától a legkorszerűbb rizsfeldogozó gépeken a saját áruházi hálózat kiépítéséig mindent, amivel csak javítható a rizs termesztésének, értékesítésé­nek hatékonysága. Odzsisza falu teljes agrárné­pessége, akárcsak Japán mezőgazdasági terme­lőinek egésze, tagja valamelyik szövetkezetnek. A japán farmer földjét, a háború óta, amikor a nagybirtokokat felosztották, magáénak tudhatja, de a szó szoros értelmében életképtelen lenne gazdasága, ha „nem támaszkodhatna a közösre”. Nem lejáratott közhely ez a japán faluban: Odszi- sza falu farmere a többi között a szövetkezet öt áru­házának szolgáltatásaira, vagy azokra a pénzügyi szolgáltatásokra támaszkodhat, amelyekkel a szö­vetkezet megforgatja a háromezres lélekszámú falu közös pénzügyi tartalékát, amely csaknem 200 millió dollárt tesz ki. Közösségi kötelékek A szövetkezet azonban nemcsak termelési köz- ponta japán paraszt számára, aki megszokta, hogy mindig szoros közösségi kötelékek között éljen. Aszövetkezet kultúrházában, amelyet itt jóléti köz­pontnak neveznek, rendszeres egészségügyi szű­réseket végeznek, főzőtanfolyamokat rendeznek, sőt, házassági és temetési szertartásokat is. Minta részletes mérlegbeszámolóban olvasom: a „teme­tési ágazat" száz esetben gondoskodott tavaly a ta­gok hozzátartozóinak eltemetéséről, és a tavalyi­hoz képest 101,3százalékkalhasználtákki jobb,an a házasságkötő termet, ahol 85 párt adtak össze és 470 rendezvényttartottak. Marton János Tokió Mi kell manapság egy szórakozó­hely népszerűségéhez? A jó alapkíná- laton túl általában mindaz, ami má­sutt nem található. Bensöségesség, hangulatos belső terek, anyagban, formában és divatszinekben össze­hangolt design, jól szeparálható pri­vát zugok és megfelelő méretű tánc­tér, a mindenkori közönség igénye szerinti diszkrét zene, ráadásként se­hol másutt nem látható műsorok. Tény, hogy e semmivel nem spóroló recept a legváltozatosabb programo­kat kínáló és legfiatalabb kecskeméti szórakozóhely esetében bevált. Az ötvenmilliós beruházással létesített Club Robinson jelenleg a tinik, huszo­névesek legkedveltebb szórakozóhe­lye. Diszkó és lézer-show • Látványos térelemek, üveg-, márvány- és kerámiafelületek hátterével. A hét négy estéje a nyitás óta a fiatalabb korosztályé. Szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap lézer- és szo­lid erotic-show-val színesített diszkó várja a látogatókat. A péntek este az élő zenéről nevezetes; minden hétre meghívnak egyet a manapság legdivatosabb, legnépsze­rűbb együttesek közül. Az exkluzív diszkó minden órájá­ban nyújt valamilyen egyéb látványosságot is, amiről a fény- és színkavalkád közepette a pódiumon állandóan jelen levő táncoslányok gondoskodnak. A szombati diszkó egyik kedvencműsorszáma a külföldi út elnyerésével ke­csegtető tombola. Vasárnaponként a kicsit idősebbeket — közönségcsalogatóként — erotikusabb műsorokkal várják, a tapasztalat szerint ugyanis a hét legutolsó nap­ján már egy kissé változik az arány, megszaporodnak a felnőtt vendégek. Csütörtökönként nosztalgiaest — felnőtteknek Bár a tulajdonosoknak a látogatottság miatt nincs okuk panaszra, bevallásuk szerint induláskor azért egy kissé másként képzelték a jövőt. Olyan szórakoztatóközponttá kí­vántak válni, ahol a tinédzserek mellett a mai középgenerá­ció is megtalálhatja a legigényesebb szórakozás lehetősé­gét. Kifejezetten ezzel a céllal a múlt hét közepétől átigazí­tották heti programrendjüket. Eszerint csütörtökönként az idősebbek számára nosztalgiaesteket, rock and roll-parti- kat rendeznek. Természetesen a megszokott igényesség jegyében: neves előadóművészek, a műfaj legkitűnőbb képviselőinek részvételével. A hiányt pótló rendezvényso­rozat első vendége Komár László volt, ezen a héten pedig Faragó „Judy" István lesz a pódiumon főszereplő. Az elegáns belső terek, a tükörben, márványban tükrö­ződő színes, kényelmes bútorok nemcsak a viliódzó disz­kófényekben mutatnak jól, hanem az egyszerű, természe­tes világításban is. A nappali (délután 2-kor nyitó) Club Robinsont egyelőre kevesen ismerik, pedig kisebb- nagyobb csoportok rendezvényeinek, s üzleti megbeszé­lésekhez is kitűnő helyszínként szolgálhat. # Lézer-show és diszkó minden mennyiségben. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom