Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

Kunbaja • Madaras # Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és Vidéke AZ ÖNKORMÁNYZAT KÉTELKEDIK, A VÍZMŰ BIZAKODIK Indul-e januárban a víztisztító próbaüzeme? A bácsalmási önkormányzat — a munkák állását látva, s ez esetben az állást szó szerint kell érteni — meglehetősen aggódva figyelte, va­jon mi lesz a víztisztító mű beígért átadásával. Hiszen a Dél-Bács- Kiskun Megyei Vízmű Vállalat ez év december 31-ei határidőre ígérte a befejezést. Ebben pedig a testület kételkedik, s a lassú kivitelezést a kifizetés szigorításával is igyekezett felgyorsítani. Kiss Lászlóné, a vízmű vállalat beruházási csoportvezetője derűlá­tóbb. Azt mondja, hacsak nem jön ítéletidő, akkor év végére végeznek a vállalt feladattal. A munka része­ként egyébként a 7-es számú kút még 1989-ben elkészült, tavaly megtörtént a bekapcsolása a rend­szerbe, s erre az évre a 37 millió forintos beruházási költségben a vas- és arzénmentesítő elkészítését vállalták — épülettel, technológiá­val. Az eredeti tervekben valóban szerepelt az épület tetőterében ki­alakítható irodák felhasználásával egy üzemmérnökség létesítése, de az egyrészt kis munka, másrészt az átalakuló vállalatnál e téren is mó­dosulhat a döntés. Ami pedig a határidőt illeti, az épület kőművesmunkái elkészül­tek, a cserepezés, a lambériázás fo­lyamatban van. A belső technoló­giai szerelés 70 százalékával végez­tek. Kész az ülepítőmedence, a 0 Ami látható: a cserepezés. lereprcmle/és ima halra »an. külső csővezeték is. Befejezték a szikkasztóágy építészeti munkáit, a gépészet a kisebb feladatot jelen­ti. Hátra van még a tereprendezés, a kertépítés. A vezérlés és a kutak már az új épületből kapják az energiát. Az átállás néhány hete történt meg, s miután a lakosság ebből semmit nem vett észre, panasz ugyanis nem érkezett, az azt is jelenti, hogy nem volt gond a berendezésekkel. A szakember bizik abban, hogy december utolsó napjaiban meg­lesz a létesítmény műszaki átadása, a tisztítóművet pedig legkésőbb december 31-éig üzembe helyezik. Akkor pedig januárban valóban megkezdődhet a bácsalmási vas- és arzénmentesítő próbaüzeme. • Munkában a hegesztők. KUKORICAGONDOK TATAHÁZÁN A biztató ígéret még nem pénz TIZENKETTŐEZER VAGY HUSZONNÉGYEZER? Ha kell, módosítsák a szerződést Ha van 22-es csapdája, akkor ez az — címmel jelent meg nemrég lapunkban Komlósi György, Bácsalmás, Zrínyi u. 17. szám alatt lakó olvasónk levele, amelyben leírta, hogy korábban, 1988- ban két gyermeküknek a felesége nevén ifjúsági takarékbetétet nyitottak. S mi­után a személyi jövedelemadó fizetése­kor 60 ezer forintig a lakáscélú megta­karítás 20 százaléka levonható a megál­lapított adóból, így ök is jogosnak érez­ték, hogy a megfelelő összegű betét alapján kétezer, 12 ezer forintot nem kell befizetniük. Sajnos tévedtek, mert az egy néven futó két betét után is — legyen az bár­mennyivel több a 60 ezernél — csak 12 ezer forint vonható le egy személynél. Hogy ki a hibás, kinek kellett volna e rendelkezésre figyelmeztetni a másikat, az ügyfélnek vagy a helyi OTP-bank ügyintézőjének — ezt ma már nem na­gyon érdemes boncolgatni. Különösen, mert Komlósiék a \2 ezer forintot ter­mészetesen befizették a jogszabály alapján. Egyébként ők a cikk megjele­nése után meg is kapták a pénzintézet­től a megfelelő tájékoztatást, hogy mit kell tenniük. De vélhetően nemcsak Bácsalmás körzetében, hanem máshol is lehet­nek hasonló cipőben járók. Ezért ta­lán nem hiábavaló az év vége felé, s a személyijövedelemadó-bevallás el­készítéséhez közeledve, felhívni a fi­gyelmet: akik gyermeküknek, hozzá­tartozóiknak vagy maguknak, egy néven több számlára fizetnek ifjúsági takarékbetétet vagy más, lakáscélú megtakarításuk van, azok mielőbb forduljanak a választott pénzintézet­hez, és szükség esetén módosítsák a szerződést. A megtakarítás befizeté­sét jogfolytonosan átvállalhatja egy másik személy is. így lehetőség lesz a lakáscélú megtakarítás 20 százalékát, de legfeljebb 12 ezer forintot, na­gyobb összeg esetén két jövedelema­dó-bevallásnál is érvényesíteni. Mindezen lépésnek, persze, csak akkor van gyakorlati jelentősége, ha valóban lakáscélú megtakarításról van szó (ezt nyilatkozatban kell iga­zolni), ha egy évnél régebbi a betét- szerződés, ha van miből visszaigé­nyelni az adót, s ha a visszaigényelt összeg meghaladja a 12 ezer forintot, amelyet ilyen címen egy személy jó­váírhat. Mi lesz a megtermelt kukoricával? — ezen töri mostanában a f^jét a ter­melő. Kiss Istvánnak, a tatahazi Petőfi Tsz elnökének 3000 tonnát kellene ér­tékesítenie, miután idén is megtermett a tavalyi évhez hasonlóan mintegy 5000 tonna. Ebből azonban 2000-et, akárcsak az elmúlt esztendőben, helyi takarmányozásra, a tagok igényeinek kielégítésére fordítanak. Tavaly eladták a 3000 tonnát, most azonban egyelőre csak ígéretek van­nak. Az ajánlatok jók, a partnerek, a KITE, a KSZE, a Viktória Rt. és a Gabona Kft. biztató üzletet vázol, de ... A kiszállítással és a fizetési hatá­ridővel van gond. Mert a mostani ár. a 630-640 forint mázsánként clfogadha­Hogy szükség lenne Bácsalmás és Bajmok között a magyar—jugoszláv határon egy átkelőre — még akkor is, ha látjuk, tudjuk, mennyire forró most a helyzet déli szomszédunknál —, arra bizonyság egyetlen adat. Augusztus 17. és 20. között, a pápalátogatás idején tízezer ember kelt át az ideiglenes jel­leggel megnyitott halárszakaszon. Bácsalmás város önkormányzata, hacsak tehetné, felgyorsítaná a folya­matot — figyelemmel a lakossági érde­kekre. Tóth Árpád polgármester nem­régiben a köztársasági megbízottól ka­pott levelet, amelyben dr. Farkas Lász­ló továbbította a határőrség országos tó, mintegy 90 dollárnak felel meg. De ez csak akkor igaz, ha novemberben megkapják a pénzt, a 19 millió forintot. Ellenkező esetben, például egy janu­ári kiszállítást és áprilisi fizetést tekint­ve, a tényleges ár már csak 520 forint lenne mázsánként, hiszen a tsz-nek bankhitelt kellene felvenni a gazdálko­dáshoz. S ekkor már veszteséges az üz­let, ugyanis a termelés önköltsége 550 forint/mázsa. A szövetkezetnek a táro­lással nincs gondja, de problémás lehet az áru kijuttatása. A bajai kikötőben még berakják az uszályba, de kérdés, hogy a jugoszláviai háborús helyzet mi­att hogyan érne az a célállomásra, a Szovjetunióba. parancsnokának kérését, hogy az 1992- re tervezett határátkelőhely kialakítá­sának meggyorsításához a város — be­leértve a gazdálkodó szervezeteket is — lehetőségeihez képest nyújtson segít­séget. Hiszen például az út-, a víz- és hírhálózat kiépítése jelentős összegbe kerül. Mint a városházán megtudtuk, Bácsalmás ettől nem zárkózik el, sőt több gazdálkodó egység is szeretne a programhoz vállalkozói alapon csatla­kozni. Nem ingyenpénzzel tehát, ha­nem a támogatás fejében ő kapja meg a jogot arra, hogy a határon, mondjuk, üzletet nyisson. 0 Ez a kukorica is eladó. 1992-RE TERVEZIK, DE . .. Lesz-e határátkelő Bácsalmás és Bajmok között? A JÁNOSHALMI POLGÁRMESTER VÉLEMÉNYE: Kiegyensúlyozott pénzügyi év után hasonlót várunk Egy évvel az önkormányzati választások után milyen mérleget készíthet Szakul Lajos, Jánoshalma polgármestere, s a tapasztalatok birtokában hogyan készül a következő esztendőre? Milyen elképzelésekkel kezdte új munkáját? Korábban szakoktató voltam Halason a vendéglátó-iskolában, s csak az utolsó pillanatban lettem pol­gármesterjelölt — mondta Szakái La­jos. — így azután sokat nem is készül­hettem. Ámit tudtam: ezt a munkát egyedül nem lehet csinálni, csak szoro­san együttműködve a testülettel, a szakbizottságokkal, a jegyzővel és az apparátussal. Utóbbit külön is kértem, hogy mindenki legjobb tudása szerint végezze munkáját — ez egyfajta biza­lom is volt irányukban. Szerencsére, a korábbi tanácsi vezetéstől rendezett anyagiakkal, korrekt módon vette át a folyamatban lévő ügyeket az új önkor­mányzat. Új elkötelezettségeket pedig csak szándéknyilatkozat formájában rögzítettek, meghagyva a döntést az új testületnek. Hogyan készültek I99I-re? — Némi aggodalommal. A '90-es év biztosított volt, de nem ismertük a pénzügyi lehetőségeket, amelynek pe­dig függvénye nemcsak az új progra­mok indítása, de a régiek folytatása is. Két hónapig visszafogottan gazdál­kodtunk, de a márciusra elkészült költ­ségvetés azt mutatta: megnyugtató a helyzet. Folytattuk az általános iskola rekonstrukcióját, rendbehoztuk az. idő­sek gondozási központját, felújítottuk a szak- és körzeti orvosi rendelőt, állag- megóvást végeztünk a sportcsarnok­ban, a bölcsődében és a művelődési házban. Átalakítottuk a könyvtárat, oda került a helytörténeti múzeum, a diákotthonban bitumenes kézilabda- pálya készült. Miután a szakrendelő levált a halasi kórházról, műszereket vásároltunk, s a fejlesztését tovább folytatjuk. Lakossági hozzájárulással szilárd útburkolat készült 13 utcában, bővítettük a gázhálózatot, járdák épül­tek. Támogattuk a tűzoltó-egyesületet a jól felszerelt csapat éjjel-nappali szolgálatot lát el, főállású, fizetett al­kalmazottakkal —, a fedezetet öt tele­pülés önkormányzata és a gazdaságok biztosítják. Létszámbővítés fejében au­tót, vásároltunk a rendőrségnek, és se­gítettük a megalakuló polgárőrséget is. Nálunk nem volt kérdés, hogy meg­szűnjön-e a bölcsőde, mert igénylik. Új intézményként létrejött a katolikus óvoda. Á honvédséggel közösen mű­ködtetjük a volt tisztiklubot, de jutott pénz a sportegyesületnek is. Önálló gazdálkodási jogot kapott az általános iskola, de fennmaradt a jól működő Gamesz is. — Milyen a testület kapcsolata a hely­béliekkel? — Országos jelenség a választott tes­tületek és a lakosság távolodása egy­mástól. Pedig az együttműködésről nem szabad lemondani. Éppen most zajlik nálunk egy konzultációsorozat a helyi adókról, s ehhez is kapcsolódik rövidesen a közmeghallgatás. — Mit vár 1992-től? — Körülbelül olyan pénzügyi lehe­tőségeket, mint az idén voltak. Akkor pedig szerényen, jól átgondolt fejleszté­sekkel, az 1991-es évihez hasonló ered­ményeket érhetünk el. Hogy csak a leg­fontosabbakat említsem: be kell fejezni az általános iskola rekonstrukcióját, intézményeket kell felújítani, köztük a polgármesteri hivatalt, s napirenden marad az út, járda, gázhálózat bővíté­se. Közreműködünk a kereskedelem fejlesztésében, a régi játszótéren öt pa­vilon létesül, ebből következik, hogy szükség van egy új, jobb játszótérre, s kellene egy új benzinkút. Folyamato­sa n tárgyalunk — másik településsel — a telefonfejlesztésről. Eddig még eredménytelenül, de nem adjuk fel. Helyben nincs munka, aki dolgozni akar, ingázik Ha gond ma a foglalkoztatás egy korszerűtlen, de óriási méretű ipari üzeméről ismert városban, például Oz- don, akkor hozzá kell tenni: hasonló­képpen gond az olyan kisközségben, mint Mátételke. A 800 lakosú települé­sen, — mint azt Pálmai Lajosné jegyző mondja — 250-300 olyan ember él, aki nem kereső, közülük mintegy 140 a nyugdíjas. Augusztus végén bezárt a 40 helybé­lit foglalkoztató ruhaüzem. A volt dol­gozók egy ideig munkanélküli-segélyt kaptak, majd visszahívták őket Bácsal­másra dolgozni. Ezzel persze a fizetés részben megoldódott, de utazni kell. Csakúgy, mint azoknak, akik, mintegy 80-an, Bajára járnak be naponta a Bácshúshoz, a Kismotorba, vagy az egykori posztógyár utódüzemébe. Helyben ugyanis nincs munka. Az a fura helyzet állt elő, hogy — részben a szakosodás miatt is — Bácsalmási Ál­lami Gazdaság mátétfelki egységeibe, az állattenyésztő telepre és a műhelybe máshonnan járnak, míg az itteniek szintén utaznak. Nagy változásra, javulásra persze nem lehet számítani. Idén kiadtak ugyan hét vállalkozói igazolványt, de az igénylők többsége nyugdíjas vagy másodállású. Van köztük parabolaan­tennaszerelő, vendéglátós, videokazet­takölcsönző, szerencsére szobafestő és gázcseretelepet üzemeltető is, de nincs kőműves, férfifodrász vagy cipész. Gödör és tócsa helyett aszfaltburkolat • \z Aram János utca cgvik szakaszán készül az uj múút. B ácsalmáson az idei évben mintegy 7 millió forintot fordítanak utak építésére, illetve a meglévők javítására. A lakossági hozzájárulásnak köszön­hetően hét utcában javulnak majd a közlekedési feltételek. A Strabag- Hungária Vállalat a következő utcák­ban készített szilárd burkolatú utat: Arany János. Mausz Rezső. Kosztolá­nyi. Bartók Béla, Jurinovics, Proletár és a Kálvária sor. A Vörösmarty soron, a Petőfi, Na- rancsik és Dankó utcában pedig útfel­újításokat végez. Amennyiben a pénz­ügyi feltételek a jövőben is rendelkezés­re állnak, úgy 2-3 év múlva a település összes utcája szilárd burkolattal lesz ellátva. Juhász Jenő • Bácsalmás város címere. • Jánoshalmának még nincs elfogadott új címeré A képvi­selőtestület jövő év elején ter­vezi, hogy dönt a város jelké­peiről. Addig is az itt közölt címert használják átmeneti jelleggel.- -s Most már engedéllyel épül a diszkó Többször is írtunk már la­punkban arról, hogy egy vál­laikozó diszkó építésébe fo­gott Bácsalmáson. Építkezés közben vitába keveredett az építési hatósággal éppúgy, mint a diszkót es annak felté­telezett következményeit ki­fogásoló szomszédokkal. Nos, október elején az építési hatósági ügy megoldódott. A vállalkozó — a városi főé­pítésszel való egyeztetés után — beadta a fennmaradási en­gedélykérelmet, visszabon­totta a nem előírás szerinti falrészt, ennek nyomán meg­kapta a fennmaradási engedélyt. S mi­után elkészítette a tetőtérbeé­pítés terveit, s ezt is benyújtot­ta. igy birtokában van már az építési engedély is. Új üt Kunbaján Kunbaján a múlt héten volt a műszaki átadása a Táncsics utcában 1,2 millió forint költséggel elkészült új útburkolatnak. A négy méter széles, 440 méter hosszú, im­már aszfaltozott utcában au­gusztusban kezdte az építési munkát a kunfehértói út­fenntartó és útépítő szerve­zet, s október 22-én adták át azt a forgalomnak. Év végére 60 telefon Az esztendő végéig Máté­telke is bekapcsolódik a táv- hivóhálózatba. Jelenleg 32 la­kossági telefon működik a kisközségben, a mostani kor­szerűsítés nyomán azonban 60 állomás lesz. Az alközpont tovább bővíthető, s ha a többletkapacitást kihasznál­ják. akkor 100 lakásban, va­f yis a település egyharmadá- an csöröghet majd a telefon- készülék. Nevelési segély Mátételkén Az utóbbi esztendőkben Mátételkén nőtt a nagycsalá­dosok száma a 70-es évekhez viszonyítva. Több a három­gyermekes. de akadnak olyan családok, ahol öl gyermekről is gondoskodnak. Ä helyi ön- kormányzat is igyekszik segí­teni. Ennek egyik módja, hogy a családok automatiku­san, minden hónapban meg­kapják az önkormányzati költségvetésből a nevelési se­gélyt — mégpedig gyerme­kenként 1285 forintot. V J Az oldalt szerkesztette: Váczi Tamás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom