Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

8. oldal, 1991. október 31. PETŐFI NÉPE HÚSZÉVES A TÁMPONTOS GÉPKOCSIS KÉZBESÍTÉS Elsőként indult és ma is várják a kunszentmiklósi postást Az emberi tulajdonságok egyi­ke, hogy az újat fenntartással fo­gadja. így volt ez húsz évvel ezelőtt is, amikor a tanyán élők nem üd­vözölték a Magyar Posta bejelen­tését, miszerint november 1-jével bevezetik a támpontos gépkocsis kézbesítést. Idegenkedésük érthető volt, hiszen ettől kezdve biztosak lehettek abban, ha csahol a kutya, az nem a várt postást köszönti. Az országban az első járat Kun- szentmiklóson indult. A városi postahivatal huszonöt fős kollektí­vájából ma kilencen kézbesítők, egy csak a táviratokat hordja, a támpontos pedig ma is Farkasdi Lajos, akinek érkezését várom. Jön is, mint egy menetrend szerinti já­rat, s a hivatalvezető jóslata, mi­szerint egy_ percet sem fog késni — bevált. Ám első az előírás: mint mindennap, a vitt és hozott külde­ményekkel el kell számolni. — A húsz év alatt gondolom nem csak a gépkocsi márkája változott. ■— Akkor UAZ-on kezdtem, ma Nivával dolgozom. Való igaz, hogy a kocsin, az árakon kívül sok minden megváltozott. Kezdetben nem szívesen fogadtak az emberek. Mondták is, megszűnt a jó sor, nem jön házhoz a postás. De sze­rencsére hamar megváltozott a vé­leményük. Akkoriban nagy volt a tanyavilág - emlékezik vissza. Még két fiókpostánk is volt, Kunbábonyon és Bösztörön. Az­után lassan beköltöztek az embe­rek a városba, meg sajnos sokan meghaltak. A régi hétszáz ládának fele sem kell. — Azért munkája során nemcsak a zöld fakkokkal találkozik ... — Szinte percnyi pontossággal tudják az emberek, hogy mikor melyik támponthoz érkezem. Aki pedig küldeményt, utalványt is vár, az biztosan kiballag elém. Jön az is. akinek feladnivalója van. • kunszcntmiklúson indult elsőként útjára a külterületi gépkocsis kézbesítőjárat, amit a kezdeti idegenkedés után azóta is nap mint nap várnak. (1971-ben készült amatőr felvétel.) Hozom-viszem a leveleket, a cso­magokat. Amolyan lábon járó postahivatalom van. Vittem már hármas lottónyereményt, és van százhatvan nyugdíjasom. Bizony legtöbbjüknek kevés forintot szá­molok. Ha valakire hiába várok, vagy látom, hogy a pár napja be­tett levél, újság is ott van még, hát üzenek neki. Sokszor érdeklődöm Lovistyek bácsiról, hiszen ő a kör­zet legöregebbje, a személyi száma hárommal kezdődik. — A tanyavilágot járó postás ré­gen betöltötte a mini mozgóbolt, a házi ügyintéző szerepét is ... — Tudom, én is követtem már el szabálytalanságot. De ki az, aki a helyemben nemet mondott vol­na, amikor egy idős asszony meg­kért, vegyek neki kenyeret... Saj­nos, már nem szegeti meg velem az előírást . . . már nem kér kenve­• Farkasdi Lajos: „Az újságok kö/.ül a Petőfi Népe a kedvenc. Minden negyedik családnak jár." (Fotó: Méhesi Éva) rét. . . Van, akinek másnapra gyógyszer kell, azt is elviszem. Má­sok meg újságot kérnek. — Hiszen lapokat is hord... — Van az én kocsimban min­den. Heti lottóból eladok százat, a haviból még többet. Totózni nem szeret a tanyai nép, a kaparós sors­jegy viszont tetszik. Az újságok közül a Petőfi Népe a kedvenc. Minden negyedik családnak jár. Nálunk nem csökken az olvasói kedv. Érthető is, mert a szoros körzetről írnak benne. A rádió meg nem harsogja a megyei híre­ket. Sokan szeretik a Szabad Föl­det is. Ám minden újságból csak az előfizetőknek vihetek. Árulnám is őket, ha értékük nem haladná meg az ötezer forintot, s így nem lehet. Ha valakinek konkrét kívánsága van. megveszem magamnak, s úgy adom tovább. Ez nem szabályta­lan. Olyan jó látni, hogy várnak rám, hozzám jöttek. Legtöbben a bábonyi körzetben laknak, ott löbb mint hetven ládáin van. A Bodakúthoz csak horgászni jár­nak az idegenek, meg vandálkod- ni. Azokat a ládákat állandóan fel­törik. Hamarosan végleg leszerel­jük őket. — A változások között említette az árakat. Egykor a Petőfi Népe havi előfizetői díja 30 forint volt, most 245. A Szabad föld 4,20-ából 60 forint lett. Népszabadságot példá­ul már csak négyen kérnek. Az is drága. Kevesebb a levélforgalom is. Eddig 600 százalékos áremelést éltem át a postánál. S ha január­ban is szolgálok, akkor sajnos újabb 40 százalékot hozzáadha­tok.- Jön a tél, a hóban hogyan köz­lekedik ? — Olyankor én vagyok a fehér holló. A két évtized alatt csak a '86-os tél dolgoztatott meg igazán. Egyébként a téesz utat húz. A lá­dáktól tovább csalinkázni nem le­het, meg nem is tanácsos. Körze­temben egyetlen támpont van, ahol csak a madár és én járok. Eddig még szerencsésen .. . — Legyen így ezután is a vezéri­gazgatói elismerésre is rászolgált Farkasdi Lajos élete, aki több mint félmillió kilométert tett már meg a kunszentmiklósi támpontok kö­zött. Pulai Sára A bérszabályozás felfüggesztésének feltételei Már dolgoznak a Munkaügyi Minisztériumban a béralkurend­szer vitás kérdéseivel foglalkozó új előterjesztésen. Ezt hamarosan megtárgyalja az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizott­sága — mondotta Herczog László, a tárca államtitkár-helyettese az MTI érdeklődésére. A kormányzat csak abban az esetben hajlandó felfüggeszteni 1992-ben a bérszabályozást, ha az országos, közép- és vállalati szin­ten a munkaadók és a munkaválla­lók bértárgyalásai, bérmegállapo­dásai kiküszöbölik a gazdaság tel­jesítményét messze meghaladó béremeléseket. E cél érdekében ja­vasolják, hogy szolidáris, önkorlá­tozó elvet kövessenek a tárgyaló felek. Ennek során az országos ajánlásokat közép, a középszintű elvárásokat helyi szinte vehetnék figyelembe a munkaadók és a munkavállalók. A kormányzat fontosnak tart­ja, hogy béremelési minimumra, átlagra és maximumra is vonat­kozzanak az ajánlások. Az eddi­gi érdekegyeztető tárgyalásokon a munkavállalók csak a mini­mumra, a munkaadók az átlag­béremelési szintekre vonatkozó ajánlási szisztémát elfogadták. Tisztázni szükséges, hogy milyen jellegű, tartalmú megállapodáso­kat kössenek országos, ágazati, szakmai és vállalati szinten. Garanciákat vár a kormány a bérszabályozás fefüggesztéséhez abban is, hogy az ÉT rendszere­sen — például negyedévenként — értékelje a nemzetgazdasági ár- és jövedelmi helyzetet, ha pe­dig szükséges, a konzultáció alapján szüntessék meg a bérli­beralizációt, léptessék életbe az 1992-es gazdasági viszonyokhoz előre kidolgozott bérszabályo­zást. Az ÉT bér- és munkaügyi bi­zottságában elsőként a szakmai részleteket tisztázza, majd a bér- szabályozás felfüggesztésének, il­letve a béralkurendszer alkalma­zásának kérdését az ÉT plenáris ülése vitatja meg ismét. NYILATKOZIK A FŐTITKÁR ASSZONY Egy pedagógussztrájk tragédia lenne Kecskeméten járt hétfőn Szöllö- si Istvánné, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára, aki inter­jút adott a Petőfi Népének. Minde­nekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakulnak azok a tárgyalá­sok, amiket a PSZ a hat parlamen­ti párt képviselőivel folytat, az 1992-es költségvetési tervezet isko­lákat érintő elképzeléseinek módo­sításáról. Mint ismeretes, az okta­tási intézmények fenntartását szol­gáló, úgynevezett dologi kiadások támogatására, mindössze ötszáza­lékos emelkedés szerepel a terve­zetben, holott a legóvatosabb becslések szerint is legalább 25 szá­zalékos lesz a következő esztendő­ben az infláció. Ezzel egyszerűen veszélyez­tetnék az iskolák normális műkö­dését — mondta a főtitkár asz- szony. — Nem beszélve arról, hogy a pedagógusbérek emelésére is mindössze 10 százalékot tervez­nek, pedig konkrét adatok bizo­nyítják, hogy a kétgyermekes taná­rok, tanítók többsége, már régen a létminimum alatti fizetésből él. Most ültünk asztalhoz az MDF képviselőivel. Ugyanaz volt a véle­ményük, mint a miénk, amit a par­lament kulturális bizottsága is tá­mogat. Vagyis hogy az ötszázalé­kos emelés helyett, 10-15 százalé­kot indokolt megszavazni a költ­ségvetésben az oktatási intézmé­nyek fenntartására, a pedagógu­sok béremelése pedig, legalább kö­zelítsen az infláció mértékéhez. — Mi volt a többi párt vélemé­nye? — A Szabad Demokraták Szö­vetségének és a Magyar Szocialista Pártnak ugyanez. A kisgazdákkal még folynak a tárgyalások. A Ke­resztény Demokrata Néppárttal és a Fiatal Demokraták Szövetségé­vel eddig nem sikerült tárgyalóasz­tal mellé ülnünk, hiába kezdemé­nyeztük ezt. Egyébként a népjóléti (?) miniszter, dr. Surján- djászló, egyszerűen egy kioktató levéllel in­tézte el az oktatás jövőjéért aggódó kérésünket. — - Készülnek az új közoktatási és közszolgálati törvények. — Éppen ideje, higgye el. De ezekről éppen úgy egyeztetőtár­gyalásokat szeretne szakszerveze­tünk, mint a költségvetésről. Ugyanakkor lobbizni kényszerü­lünk, nem tagadom. Vagyis pártál­lásra tekintet nélkül, megnyerni azokat a pedagógusokat, akik or­szággyűlési képviselők. — Ha a költségvetést sérelmező tárgyalásaik nem járnak sikerrel, valóban országos tüntetésre szólít­ják fel az oktatás területén dolgozó­kat? Igen, s ha az is eredménytelen lesz, akkor a munkabeszüntetéstől sem riadunk vissza, ami természe­tes tiltakozási mód, minden fejlett nyugati demokráciában. — Önök több mint kétszázezer tagot számlálnak. Gondoltak arra, hogy egy sztrájk milyen mértékben sújtaná az országot? Hová teszik a szülők a gyermekeiket, ha nem fo­gadják őket az iskolák? — Viszont nekik sem mindegy, hogy milyen körülmények, feltéte­lek között tanulhatnak a csemetéik. Nem véletlen, hogy a költségvetési tervezettel kapcsolatos állásfogla­lásunkat, eddig több mint száz or­szágos szervezet támogatja. Mi át­gondoltuk, hogy csak gazdasági szempontból mit idézhet elő egy or­szágos pedagógussztrájk, s min­dent megteszünk azért, hogy ezt a tragédiát elkerüljük. De akik ezt a jövő évi költségvetési tervezetet ké­szítették, vajon átgondolták-e, hogy milyen következményekkel járhat? — Mit szól az Önök kezdemé­nyezéseihez a riválisnak tartott Pe­dagógusok Demokratikus Szak- szervezete? — Nézze, én olvastam azt a leve­let, melyet a Petőfi Népe a PDSZ lakiteleki szövetsége aláírással kö­zölt néhány napja. Tele van csúsz­tatással és tárgyi tévedéssel, de ezt most hagyjuk. A lényeg, hogy a PDSZ országos vezetőségének sem lehet más véleménye a költségveté­si tervezetről,.mint hogy az gyalá­zatos. Egyébként minden — a pe­dagógusi hivatást érintő ^ érdek-J védelmi kérdésben igyekszünk elő­zetesen egyeztetni, mielőtt az illeté­keseknél kifogást emelnénk. Hi­szen egy a célunk: normális feltéte­lek mellett működő iskolák legye­nek, ahol nem a létminimum alatt tengődő pedagógusok tanítják gyermekeinket. Nincs igazunk? . . . Koloh Elek Telefonkészülék hallássérülteknek Az országban élő mintegy 300 ezer nagyothalló gondjain segíthetnek azok a kifejezetten hallássérültek részére ké­szített telefonkészülékek, melyeket szerdán mutatott be a francia LEM Communication cég. A bemutatón - melyen a Hallássé­rültek Országos Szövetségének főtitká­ra is részt vett — elhangzott: a hazai forgalmazást a Postai és Távközlési Felügyelet soron kívül engedélyezi, s ezt követően a berendezéseket a Co- mex Kft. tervezi árusítani. A DI-TEL Távközlési, Szolgáltató és Kereskedel­mi Fővállalkozási Kft. pedig egy olyan alapítvány létesítésének módját vizs­gálja, amely a rászorulók részére meg­könnyítheti a készülék megvásárlását. Hogyan történjen a kamat- csökkentés? Ma tartja első összejövetelét az a munkacsoport, amely a kamat- csökkentéssel kapcsolatos fonto­sabb teendőket hivatott kidolgozni — tájékoztatta az MTI-t Riecke Werner, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója. Egy hónapja született meg a megállapodás a Pénzügyminisztéri­um, a Magyar Nemzeti Bánk és a Bankszövetség között a negyedik negyedévi monetáris intézkedések­ről. Ez a megállapodás már tartal­mazza, hogy hosszabb távon az érintett felek az infláció lefékeződé­sével, illetve csökkenésével számol­nak, s így szükségessé válik a kama­tok mérséklése is. Első lépésként a Magyar Nemzeti Bank október 15- étől csökkentette egyes refinanszí­rozási hitelek kamatát egy száza­lékkal. Ezeket a hiteleket az MNB a kereskedelmi bankoknak nyújtja, s a pénzintézetek azokat továbbad­ják a vállalatoknak. Ha a pénzinté­zetek olcsóbban jutnak az MNB- hitelhez, úgy ők is csökkenthetik a kamatokat. Erre várhatóan novem­ber I -jétől kerül sor a megállapodás alapján. Első lépésben a kereskedel­mi bankok a betéti kamatokat csökkentik, átlagosan egy százalék­kal, majd várhatóan a hitelkama­tok mérséklésére is sor kerül. Riecke Werner elmondotta, hogy hosszabb távon erőteljesebb ka­matcsökkenéssel számolnak, ha si­kerül az inflációt mérsékelni. Az infláció alakulásánál elsősorban a KSH által közölt adatokat veszik figyelembe. Amennyiben a statiszti­kai adatok azt mutatják, hogy az áremelkedés üteme lényegesen féke­ződik, akkor ehhez kell igazítani a kereskedelmi banki kamatokat is. Ez azonban csak úgy történhet, ha a Magyar Nemzeti Bank gs az érirw tett' pénzintézetek összehangolják lépéseiket. Ugyanis könnyen rosz- szul járhat az a pénzintézet, ame­lyik először vállalkozik betéti ka­matcsökkentésre. A betétesek ki­vonhatják pénzüket a bankból, hogy oda vigyék, ahol még maga­sabb kamatot kapnak. A munkacsoport csütörtökön tartja meg első ülését. A munkacso­portban részt vesz a Magyar Nem­zeti Bank három, a Pénzügyminisz­térium kettő és a Bankszövetség egy képviselője, valamint öt szakember a kereskedelmi bankokból. Úgy vá­logatták össze a résztvevőket, hogy a nagy és közepes pénzintézetek, valamint a vegyes bankok képvise­letet kapjanak, és így tudják érvé­nyesíteni érdekeiket, kifejthessék véleményüket ebben az alapvető kérdésben. RENDKÍVÜLI FELMONDÁS — DUPLA VEGKIELEGITES Munkakönyv nélkül Megszűnik a munkakönyv. Ez volt az elmúlt negyven évben a munkavállalók életének egyik leg­fontosabb attribútuma. Mi lesz most velünk? Nem lesznek többé vándormadarak? És minek alapján állapítják meg az új munkahelyen a fizetést? Az Átlantic sajtószolgálat ezekre a kérdésekre kereste a vá­laszt a Munkaügyi Minisztérium jogi osztályán. — A munkakönyv jellegzetesen szocialista intézmény volt, amely meglehetősen egyoldalúan szolgál­ta a munkaadó érdekeit. — Mon­dotta dr. Horváth István, aki részt vett a tervezet kidolgozásában. — Például azáltal, hogy az egyébként szintén elavult erkölcsi norma alap­ján lehetővé tette a gyakori munka­helyváltoztatók diszkriminálását. Hátrányára szolgált a munkaválla­lónak az is, hogy a fizetését nem munkaköre és várható teljesítmé­nye alapján állapították meg, ha­nem az előzőhöz igazították. Dr. Horváth István szerint az új törvényi szabályozás nem zárja ki a munkakönyv által nyújtott pozitív információ továbbadását. Ha maga a munkavállaló kívánja, akkor a munkáltató köteles kiállítani egy úgynevezett működési bizonyít­ványt, amely ajánlólevélként is fel­használható. Megmarad továbbá a munkáltatói igazolások rendszere, amit szintén akkor kap az ember, amikor eltávozik egy munkahely­ről, de a nyugdíjhoz vagy más cél­ból szüksége van bizonyítékra ar­ról, hogy hol dolgozott, na meg ar­ról is, hogy előző munkahelyéről tartozás nélkül távozott... A munkakönyvvel a jelek szerint a régi rendszer erőszakszervezeté­nek egyik intézményétől búcsú­zunk, a nyugat-európai gyakorlat­hoz kerülünk közelebb. Ä törvény- tervezet azonban számos egyéb új­donságot is tartogat. A diszkrimináció tilalma az eddi­gi jogszabályokban csak a faji, ne­mek közötti megkülönböztetést til­totta. Most új paragrafus kerül tör­vénybe, mely tiltja a politikai meg­győződést és az érdekképviselethez tartozás alapján való megkülön­böztetést is. Külön kimondja: elő­léptetésnél nemi, faji, politikai és szervezeti hovatartozás nem lehet szempont! Az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírása alap­ján bekerül a törvénybe: szakszer­vezeti tagságot a munkahelyeken sem tiltani, sem előírni nem szabad. Ötvennél több embert foglalkoz­tató munkahelyen kötelező üzemi tanácsot választani. Amikor a tör­vény egyik megfogalmazóját meg­kérdeztük, miben különbözik ez a testület a korábbi üzemi bizottsá­goktól, a válasz így hangzott: - A jelölésnél nem ül ott a párttitkár és az igazgató sem. A munkáltató semmilyen módon nem vehet részt a jelölőbizottság munkájában. A legkényesebb és legtöbbet vita­tott munkaügyi konfliktus a mun­kaviszony megszüntetése. Részlete­sen szabályozza a tervezet a „rend­kívüli felmondást”, melyre csak ab­ban az esetben kerülhet sor, ha „a másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Hogy ezzel a kis­sé képlékenyen megfogalmazott rendelkezéssel a munkáltatónak ne legyen kedve visszaélni, a javaslat kimondja: rendkívüli felmondás esetén a törvény által előírt végkie­légítés kétszeresét köteles leszurkol­ni. A külföldi példákhoz való alkal­mazkodásnak megvannak a korlá­tái: azokból mindent ki lehet olvas­ni és mindennek az ellenkezőjét. Mégis vannak rendelkezések, ame­lyek kifejezetten az új gazdasági be­rendezkedéshez és a külföldi gya­korlathoz igazítják a munkaügyi törvénykezést. Egy példa: megjele­nik a magyar munkajogban az „üzemi titok" fogalma és az „üzleti titok” fogalma. Mindkettőről a munkáltató dönt. Rékássy Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom