Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05 / 234. szám
HÉT VÉGI MAGAZIN 1991. október 5., 5. oldal Magyarország vértől piros már.. KNEZIC KÁROLY HONVÉDTÁBORNOK KITÜNTETÉSEI Hű szolgálat, csatatéren szerzett érdemek Őszi napsütés, őszi emlékezés (Borzák Tibor képei a budapesti Kerepesi temetőben készültek) Rá is emlékezünk . Negyvennyolcas hősök sírjai — katonás rendben, borostyánnal övezve. G 9 Meghalt (agyonlőtték) 1849. október 6-án. „Lehullt a végső bástya is, Magyarország vértől piros már. ” (Heine: 1849 októberében) Hála Görgeinek „Azoknak a vereségeknek ellenére, amelyeket Görgei egymás után elszenvedett, még mindig volt kb. 30 000 embere a fölkelők legjobb csapataiból, és száznegyven ágyúja. Tehát még védekezhetett volna, egyesülhetett volna a lázadók többi hadtestével, még sok vérontást végezhetett volna, s meghosszabbíthatta volna ezt a háborút, amely az őszi időszakban az éghajlat miatt gyászos kimenetelű lehetett volna a mi két hadseregünkre. Lehetetlenség is hálásnak nem lenni Görgei, valamint az ő tisztjei iránt” — jegyezte meg Paszkievics egy Haynauhoz írott levelében. • Görgei Artúr litográfián megörökített portréja eddig nem volt ismert. Először a tavasszal állították ki Budapesten, egy magángyűjteményből előkerült szabadságharcos dokumentumok között. (Repro: B. T.) Knezic Károly a horvátországi Veliki Groljevac-ban született 1808-ban, ott, ahol a 6. határőrezred is állomásozott. Apja ebben az ezredben szolgált mint tiszt. A fiát is katonának szánta. A grá- ci katonaiskolát végezte el. A 6. számú, varasdszentgyörgyi határőrezredben avatták fel hadapródnak 1824-ben. 1826-ban hadnaggyá léptették elő, s áthelyezték a 34. számú, Vilmos porosz hercegről elnevezett sorgyalogezredbe. Szolgált Egerben, s az 1840-es években Galíciában, Lembergben is. 1844-ben léptették elő főszázadossá. Alakulatával áthelyezték 1848 nyarán Magyarországra. így került Damjanich parancsnoksága alatt a délvidéki harcok színhelyére. Harcolt a szerb felkelők ellen. Október 30-án (visszamenőleg október 16-ai hatállyal) előléptették őrnaggyá. A honvédsereghez csatlakozott zászlóaljának parancsnokává nevezték ki. December elsején előléptették alezredessé, s kinevezték dandárparancsnokká a bácskai hadtestben. 1849. március 13-án megkapta ezredesi előléptetését, mely visszamenőleg március 1-jétől volt érvényes, kinevezték hadosztályparancsnokká a 3. hadtestben. A szolnoki csatában jól vezette alakulatának harcait, ezért kitüntetést kapott. „1849. E. 6842/h.ü. Az Országos Honvédelmi Bizottmány folyó éri március 17-én 3418/e. szám alatt kelt rendelete alapján: ... a Szolnoki csata alkalmával vitézségük és tapintatteljes működésük alapján kitűnt: Vísocky ezredes. Knezic Károly, 34. számú gyalogezredben alezredes, ... és még 14 tiszt..., a katonai érdemjelek III. osztályával földíszítettek. Debrecen, március 23. 1849. Mészáros Lázár hadügyminiszter ” A kitüntetés ténye megjelent a Közlöny 61. számában Debrecenben, 1849. márci- us24-én szombaton, a 215. oldalon. • Knezic Károly honvédtábornok (zubbonyán all. osztályú érdemrend). A tápióbicskei csatában a Tápió híd- ját elfoglaló 3. és 9. honvédzászlóaljak az ő hadosztályából valók voltak. Különösen kitűnt ismét személyes bátorságával az április 26-i, Komárom felmentéséért vívott csatában. A tavaszi hadjárat során felfigyeltek elöljárói Knezic ezredes katonai tehetségére, jó szervezőkészségére. Újabb haditetteit újabb elismerések (kitüntetés, előléptetés) követték. „419/e. sz. A hadügyminiszter és fő- parancsnokától. Napi parancs. Főhadiszálláson Komárom, április 29-én 1849. A folyó hó 26-án Komáromnál vívott győztes ütközet következtében kötelességem a következő kiérdemelt előléptetéseket és kitüntetéseket részint megerősítés végett a kormányelnök úrnak fölterjeszteni, részint állásomnál fogva szentesítem: Knezic ezredes tábornokká és a II. rendű katonai érdemjelt kapja, Kiss Pál ezredes a II. rendű katonai érdemjelt, Psotta alezredes a III. rendű katonai érdemjelt. ... újból emlékeztetem valamennyi hadtest, hadosztály, dandár, és egyéb osztagok parancsnokait, hogy alárendeltjeik valódi érdemeit a csatában — a leggazdaságosabban juttassák érvényre lelkiismeretes fölterjesztéseik által. Az ezúttal nevezett (április 26-i) hősök ünnepélyes kitüntetése céljából ma délután 4 órakor összevonulás lesz a tábor közepén, ehhez ki fognak állani fönt megnevezett zászlóaljak, melyeknek tisztjei kitüntetendők. A csapatok felállítását Antos vezérkari százados fogja intézni. Zákó alezredes kéretik, hogy ez alkalommal néhány illendő szót is intézzen az egybe- gyüjtött csapatokhoz. Görgei tábornok” (Görgei Artúr tábornok napiparancsa: Görgei István: Élmények és benyomások 1848 és 1849-ből [Bp. 1888, 243 -244. oldal] című művében olvasható.) A parancsból egyértelműen kitűnik, hogy Görgei katonásan, a hazafias érzelmekre hatva szervezte meg a kitüntetési, előléptetési állománygyűlést. Tábornoki oklevelének szövege: • Knezic tábornok kitüntetései (III. és II. osztályú katonai érdemrend). Knézic Károly 34. számú ezredbeli ezredes Úrnak. A haza nevében ezredes úrnak eddigi hű szolgálatai és a csatatéren szerzett érdemei elismeréséül folyó éri május 1-i napjától fogva számítandó ranggal és illetménnyel számolva Tábornokká kinevezem. Kelt Debrecen május hó 8-án 1849 Az országkormányzó elnöke. Hadügyminiszter távollétében Kossuth Lajos Klapka György” (Alul középen az ország kormányzójának körpecsétje) RÁDAY MIHÁLYTÓL KÉRDEZTÜK: Láthatjuk-e október 6-án ’48-as műsorát? Budavár felszabadításakor már a 3. hadtest parancsnoka volt. Sajnos, hadtestparancsnokként különleges képességekről nem tett tanúbizonyságot. Igaz, erre ideje sem igen jutott, mert Görgei tábornok, fővezér június 20-án leváltotta beosztásából. Ezután a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot. Augusztusban a tiszai megfigyelő hadtest - 2500 főnyi sereg ■ parancs,- noka Tokajban. Később csatlakozott a fel-dunai hadsereghez. Világosnál, augusztus 13-án tette le a fegyvert. Hadifogságba került, majd Gyulára, Sarkadra, Aradra szállították a tábornokokat és a seregtestparancsnok beosztású ezredeseket. Sarkadon szökésre szólította fel hadsegéde, Bobik alezredes, de ő nem ment el. így felelt: „Nem hagyhatom el jó honvédeimet. Mindig hűek voltak, én vezérük is a halálig hű leszek!” 1849. szeptember 15-én, a kihallgatásakor mondta: .........Végezetül pedig: a 111. osztályú érd emjelet a Szolnoki csatában tanúsított magatartásomért, a II. osztályút pedig Komárom felmentése után kaptam meg. Csak az első adományozása járt okirattal együtt haza küldtem Egerbe. .. ” A katonai törvényszék szeptember végén kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet nyolc társával együtt 1849. október 6-án hajtották végre. Holttestét ott földelték el a kivégzés színhelyén. Ott nyugodtak csontjai egészen az 1932. évi aradi árvízig. Földi maradványait a jelenlegi emlékoszlop kriptája fedi. A fent leírtakból is látható, hogy Knezic tábornok — aradi vértanú — milyen hű maradt a magyar alkotmányra tett esküjéhez, milyen híven, becsülettel szolgált az ország hadseregében. A magyar kormány — viszonzásképpen — minden módon elismerte tisztességes katonai szolgálatait. Kenyeres Dénes őrnagy — Igen. Elkészült Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei című sorozatom hatodik része. Ezt vasárnap délután fél ötkor tűzi műsorra a TV 2. A cél most sem más, mint felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a ma emberének igényeit kell kiszolgálni, hanem a történelmét is. A temetőket karban kell tartani, nem szabad elhanyagolni. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak sírjait akkor is gondozni kell, ha nincsenek leszármazottaik, akik ezt megtegyék. Tulajdonképpen ez adta a ’48-as sorozat ötletét, melynek során a szabadságharc emlékhelyeit járjuk sorra, határainkon innen s túl. — Katona Tamással? — Igen, ő a műsor történész szakértője, aki a sírokhoz, emlékhelyekhez fűződő történeti vonatkozásokat meséli el. Egyébként hadd mondjam el, hogy lakóhelyemen évek óta ápoljuk annak a ’48-as katonának a sírját, mely az utcán található. Rendbe hoztuk, ünnepségeket tartunk ott. — Ráday úr televíziós műsorának címe jól ismert, egyben talán a leghosz- szabb műsorcím: Unokáink sem fogják látni, avagy Pallas Athene kezéből időnként ellopják a lándzsát. Stílusosan kérdezem: milyen az unokáink helyzete? — Nincs különösebb helyzet. A műsor 1980 óta él, létezik. Ha figyeli, azóta is kéthavonta jelentkezem a televízió képernyőjén. Vagy nem erre gondolt az imént? — Áttételesen az unokáink jövőjére céloztam — a műemlékvédelem várható sorsára. Az viszont közelmúltbeli tény, hogy veszélyben volt a műsora! —- Igen, volt ilyen időszak, de nem maradt el egyetlen egy műsor sem, miután két adás között vetette fel a televízió elnöke, hogy nem tartja elfogadhatónak, összeegyeztethetőnek a képviselői és a tévés munkát. A döntését visz- szavonta, az Unokáink ... pedig továbbra is megmaradt. — Az ön terhei nem csökkentek: párhuzamosan dolgozik a parlamentben, a tévében ... — És még sok helyen. Tagja vagyok a fővárosi közgyűlésnek, ott egy bizottság elnöki teendőit is ellátom. A parlament környezetvédelmi bizottságában dolgozom. A Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, az Országos Város- és Faluvédő Egyesületek Szövetségének alelnöke vagyok ... Szóval, nem unatkozom. — Mondja csak, hogyan lehet ezt bírni? Nehezen. Mégis úgy vélem, csinálnom kell. — Mire jut, pontosabban mire nem jut ideje otthon? — Előterjesztéseket olvasok, hozzászólásokat, egyéb anyagokat írok. Erre kell időt szakítanom. — Hány órát alszik? — Körülbelül ötöt-hatot. — Visszakanyarodva a műsorához: milyen rendkívüli eredményre emlékszik szívesen ? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni. Felsorolhatnék néhány megmentett zsinagógát, kastélyt, falusi házat, melyek a televízió nyújtotta lehetőségek révén megmaradhattak. Említhetném a városképi tárgyákat (telefon- fülke, lámpaoszlop, postaláda stb.), melyeket régebben nem vettek komolyan, a műsor viszont rámutatott ezek értékeire. Mintegy kétszáz városvédő, faluvédő egyesület alakult az évek során. Akkor, amikor még nem nézték jó szemmel az egyesületek, polgári szervezetek tevékenykedését, s azt, hogy beleszólnak környezetük alakításába, megvédésébe, létrejöttek a már említett városvédő közösségek. Fontosságukat bizonyítja, hogy a választásokon sok helyen az egyesületi tagok, vezetők futottak be. — — Műsorainak hatása örvendetes, ha mondjuk az emberek nyitott szemmel járnak az utcán, észreveszik a megőrzésre érdemes dolgokat. Ha hiszi, ha nem, épp a minap nézegettem kollégáimmal a sajtóház előterének ólomüvegeit, betéteit, a szépen felújított liftet. Biztosan látta már ön is. Persze. Ami védelemre érdemes, mindenhol szólok. Ha a véleményemre, netán segítségemre is szükség van, nem mondok nemet, amint Kecskeméten sem. — Van-e a Duna—Tisza közén, szű- kebb régiónkban olyan műemlék, amit sürgősen meg kellene menteni?- Hirtelenjében nem tudnék konkrét példát említeni. Sok olyan ház van a Duna -Tisza közén, melyeket meg kell menteni, s a műsorokban felhívtuk erre az illetékesek figyelmét. Ebben az országban nagyon sok helyrehozhatatlan hibát követtek el a városok térszerkezetének kialakításával. Kiskőrös; Petőfi szülőházának környéke ... Kecskemét, Aranyhomok Szálló a főtéren . . . Kecskemét, sétálóutca — melynek következtében elterelték a forgalmat, további házbontások, további hibák . .. Annak örülnék, ha a helyrehozó döntésekből lenne több. Nem csak a Duna—Tisza közén! — Bízzunk ebben, unokáinkkal együtt. (borz) Az oldalt összeállította: Borzák Tibor • A mauzóleum lejáratának ajtaján lakat. Jelenleg csak az egyik ajtó használható. • Kossuth Lajos síremlékének egy részlete. • Szabadságharcos honvéd huszár. A szobor talapzatán már nehezen olvasható, ki is nyugszik a sírban. : ■■ Vértanúk Október 6-án kivégeztek Aradon 13 honvéd főtisztet. Pesten agyonlőtték a mindvégig együttműködést kereső Batthyány Lajost. Kivégezték Csányi Lászlót, Perényi Zsigmondot, az ország- gyűlés elnökét, Szacsvay Imrét, az országgyűlés jegyzőjét. Jeszenák János kormánybiztost és még több mint száz honvédtisztet, lelkészt, tisztviselőt, egyszerű népfölkelőt. A „kegyelemből” várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat. Akiket nem értek utol, azokat távollétükben ítélték el, és neveiket bitófára szögezték. Október vértanúi. Az aradi tizenhárom. Tegye szívére a kezét mindenki; fel tudja-e sorolni a hősök nevét. Knézich Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos — Lahner György, Pöltenberg Ernő, Leiningen- Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly — Kiss Ernő, Schweidel József, Desscwffy Arisztid; Lázár Vilmos. A mellékelt fotón is ebben a sorrendben láthatók felülről haladva. Tisztelegjünk előttük. Őrizzük szívünkben emléküket. Ne csak október 6-án. SZÍN-FOLT Batthyány-mau/őlcimi. Néhány éve kíméletlen kegyeletsértők törték fel.
