Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

6. oldal, 1991. október 5. HÉT VÉGI MAGAZIN OKTÓBERI HÁZUNK TÁJA) KISLIBÁK BAJAI Állataink egészsége A megye egyes körzeteiben nagy hagyományai vannak a libancvclésnek és -hizla-. lásnak. Nem kevés az olyan tanya, ahol több ezres állományt tartanak. Legnagyobb gond általában az, hogy a naposlibák telepítése után az esetleg csak pár darabos elhullásnak a gazda nem tulajdonít jelentőséget. Pedig ennek meghatározó szerepe lehet az esetleges betegségnek felderítéseiben az állomány további sorsában, a szavatossági igényekről nem is beszélve. Melyek is a leggyakrabban előfordu­ló, naposkorban fellépő betegségek? Elsősorban a kelésgyengeség. Erről ak­kor beszélhetünk, amikor a kisliba köl­döke nyitott és gyulladásosán beszűrő­dött. E kórformához társul még a fej­letlenség, életképtelenség és a súlyhiány is. A kelésgyenge kislibák nagy része még a kedvező tartási és takarmányo­zási viszonyok mellett is az élet első tíz napjában elpusztul. A kelésgyengeség eredete mindig visszavezethető a kelte­tőüzemig, a betegség szavatossági, hi­bának számít, így a tenyésztő kártérí­tésre jogosult. Fontos azonban tudni azt, hogy ilyen esetben a gazda köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a veszteség minél kisebb legyen és a jó gazda gondosságával kell eljárni. A fogadás hiányosságait, a felkészülési hibákat és az ebből származó elhullá­sokat nem lehet a kelésgyengeség rová­sára írni. A másik gyakori naposkori bánta- lom a tüdőpenész. E betegség minden baromfifajban előfordul, fiatal állatok­nál heveny járványok alakjában töme­gesen jelentkezik. A kórokozóegy pe­nészgombafaj, a fertőzés forrása a pe­nészes tenyésztojás, takarmány vagy alom lehet. A gyakorlati tapasztalatok szerint leggyakrabban az alomtól (szál­A trombita- virág halála és feltámadása A legutóbbi Házunk tája ösz- szeállításban megkíséreltem ecsetelni azt a mély fájdalmat, mely családunkra nehezedett zsenge trombitavirágunk el­vesztése következtében. Öröm­mel jelenthetem, hogy már he­gednek a sebek, nemcsak a lel­kűnké. hanem a fünyiróval ki­vágott trombitavirágé is. Az. hogy otthonomban ismét csengő gyermekkacagás váltot­ta fel a gyászos csöndet, nagy­mértékben köszönhető egy ked­ves bócsai kertészmérnök olva­sónknak. aki úgy látszik, kiérez- te múltkori soraimból az őszinte fájdalmat, úgy is, mint mély érzésű ember, és úgy is, mint trom bi ta virág-kedvelő. Két csodálatos palántát kül­dött nekem néhány héttel ez­előtt. Én még életemben nem kaptam akkora honoráriumot, aminek így megörültem volna. Köszönöm szépen. Ezúton tájékoztatom a nagy­vonalú ajándékozót, hogy a pa­lántákat annak rendje és módja szerint kiültettem, bőséges lo­csolásukról fegyelmezetten gondoskodom, életük megőrzé­se érdekében pedig a felesége­met közelébe se engedem a fű­nyíróval. Szépen fejlődnek, sőt a ha­lottnak hitt, elkaszált trombita­virág is kihajtott, amit az isteni gondviselésnek tulajdonítok. Egy kínai mondás szerint a fér­fiember három módon hagyhat nyomot maga után a világban: könyvet ír. vagy gyermeket nemz. vagy fát ükét. Nos, mivel a trombitavirág fás szárú nö­vény és ha a feleségem nem nyír füvet, akkor igen hosszú életű (nem az asszony, hanem a vi­rág). már nem tűnünk el nyom­talanul e világból, tisztelt mér­nök úr. Tavasszal, midőn a természet életet lehel a trombitavirágba is, tisztelettel várom önt egy po­hár borra, amelyet lakásom te­raszán, a virág hüs árnyékában fogyasztunk el, a világ dolgai­ról elmélkedve. Hámori Zoltán ma, faforgács) történik a fertőzés. Ilyenkor az egész állomány bágyadt, szomorkodik, a takarmányfogyasztás erősen lecsökken, a fejlődés megakad. Jellegzetes tünetként jelentkezik a ne­hézlégzés, a kislibák légvétel alkalmá­val sokszor egész testükkel előre-hátra ingadoznak. Az elhullás súlyos esetben a 90 százalékot is elérheti. A betegség gyógykezelése rendsze­rint reménytelen. A tüdőpenész meg­állapítása után a fertőzés forrásának a megszüntetése a legfontosabb. Ha az alom volt fertőzött, akkor a még egészségesnek látszó állatokat új, tiszta alomra szükséges helyezni és a régi almot meg kell semmisíteni. Jó szellőztetéssel és a zsúfoltság csök­kentésével jelentősen javíthatunk a helyzeten. Azok az állatok, amelyek a fertőzés ellenére nem hullanak el, később a fejlődésben visszamarad­nak, csököttekké válnak. Ha a kelte­tőüzemben következett be a fertőzés, akkor már a nevelés elején magas az elhullás, ha nevelési helyen fertőző­dött az állomány, akkor kissé ké­sőbb, 4-5 napos kor körül kezdődik a pusztulás. Itt is nagy jelentősége van az időbeni állatorvosi vizsgálat­nak, mert ekkor még tisztázható a fertőzés eredete. Ha keltetői a fertőződés, úgy sza­vatossági hibának számít és az állat­tartó kártérítésre tarthat igényt. Na­gyon fontos, hogy nem szabad adni semmiféle antibiotikumot (pl. kaka- sos por) a kislibáknak, mert ez csak súlyosbítja a betegséget és növeli az elhullás mértékét. Ugyancsak nagy kárt okozhat a kislibák paratífusza is. Ha naposkor­ban jelentkezik a betegség, akkor az esetek zömében a tenyésztojás volt kórokozóval fertőzött. A paratífusz lázzal, étvágytalansággal és szomor- kodással jár. A kötőhártyák gyullad­tak. Súlyos hasmenés alakul ki és a lábak gyengesége miatt ingadozó a járás, egyensúlyi zavar alakul ki. Fontos tudni, hogy a madarak para- tífuszát okozó kórokozók alkalmi, fakultatív baktériumok. Betegséget csak akkor okoznak, ha a fertőzés nagyon súlyos, vagy ha bizonyos al­kalmi okok (pl. tüdőpenész, Derzsy- féle betegség stb.) nagymértékben csökkentik a természetes ellenállóké­pességet. Bakteriológiai vizsgálattal 5 napon belül kimutatott paratífusz biztosan magával hozott, ezért a kel­tető a felelős. A paratífusz gyógyke­zelésére több szer áll rendelkezésre, ajánlatos azonban gyógyszerérzé­kenységi vizsgálatot végeztetni. A libatartásban előforduló beteg­ségekről szóló ismertetőnket követ­kező összeállításunkban folytatjuk. Dr. Hcdrich Károly, szakállatorvos DÍSZKERTI ÓRÁK Együtt a természettel • Egy kertésznél mindig van kés, hogy igazítani tudjon a növényeken — mutatja Krajcsovszki Jó­zsef. (Fotó Straszer András) Ha a Du­nántúlon já­rok, mindig elcsodálko­zom, mennyi­vel mások ott a kertes há­zak. A ki- sebb-nagyobb községekben is az előkertek gyakran „csak” gyepe­sítettek, né­hány _díszfá- val, cserjével. Az sem ritka, hogy pihenő­szék, kerti asztal vagy hinta, homo­kozó van a ház utcára né­ző házfala előtt. Azaz, nagy szerep jut az úgyne­vezett pihenő­kertnek is. A zöldségest, gyümölcsöst jótékonyan takarja maga az épület. Er­ről a látvány­ról jutott eszembe, hogy tanácsot adjunk azok­nak, akik előkertet, pihenőkertet óhajtanak kialakítani. Ehhez Krajcsovszki Jó­zsef kertészmérnök segítségét kér­tük: —' A legelső és legfontosabb, hogy megtervezzük, mit is akarunk. Gondoljuk át, hogy mi a célunk a pihenőkerttel. Ha pici a gyerek a családban, persze kell egy homoko­zó. Ha nagy mozgásigényű kamasz igényeinek akarunk megfelelni, másképpen tervezzünk, mint ha idősebbek pihenőkertjét alakítjuk. Jó, ha azt is felmérjük, hogy a kert­re „első nekifutásban" mennyit tu­dunk szánni. Kukkantsunk át a szomszédok kerítésén is, van-e ott eltakarni való csirke- vagy disznó­ól. Esetleg érdemes-e kis sétálóutat hagyni a közös kapuhoz, hogy könnyebben átjuthassunk egy kis baráti csevegésre. — Nemsokára irt a lombos fák ültetésének ideje. — Bizony. Lehet útra kelni a fais­kolákba, vagy barátokhoz, ismerő­sökhöz a régen kinézett csemetékért, hajtásokért. Az utóbbiaknál ügyel­jünk arra, hogy egészséges legyen, amit a kertünkbe viszünk. Még egy: jobb inl^bb a fiatal fácskákat előny­ben részesíteni, az idősebbek növe­kedése ugyanis sokáig stagnál. Arra is ügyeljünk, hogy olyan fákat ültes­sünk egymás mellé, amelyek nem nyomják el egymást. Mekkora területen lehet szép kertet létesíteni? — Másképp kellene ezt megfo­galmazni. Ugyanis egy háznál adott a területnagyság, nem? Egy erké­lyen is lehet néhány virággal, cserjé­vel kertet csinálni. Egy angol kas­tély kertje viszont lehet több hektá­ros is. Nem ez az igazán fontos, hanem hogy az adott területhez megtaláljuk a megfelelő léptéket. És hogy a környezettől ne szigetel­jük el. A híres japán kertek tervezé­sekor még a hegyormok sziluettjét is belekomponálják a látványba. Tudni kell azt is, hogy egy kert soha sincs készen, folyamatában létezik. Ha kimegyünk a kertbe, mindig le­gyen nálunk például kés, hogy az elszáradt ágaktól, virágoktól meg tudjuk szabadítani a növényeket. Azt mondják a németek, aki a kert­tel jól akar foglalkozni, legyen „zöld ujja”, hangolódjon rá a ter­mészetre, éljen együtt vele. — Nagyon szép dolgokat mon­dott, remélhetőleg kedvet kapnak néhányon a kertépítéshez. Segít ne­kik a következő Házunk tája össze­állításokban néhány gyakorlati jó tanáccsal? — Természetesen. Növényvédelem Szőlőt már ne vegyszerezzünk! Előző alkalommal szóltunk a gyümölcsösök szüret utáni növényvédelméről, ezért most a konyhakertek, hajtatott paradicsom és paprika, a dísznövények és a szőlő védelmének őszi teendőit ismertetjük. A veteményeskertben a betakarított növények ma­radványait még az ősszel gyűjtsük össze. Az egészsé­geseket komposztálhatjuk, de a fertőzött növényi ma­radványokat semmisítsük meg. Ezzel kiküszöbölhet­jük a kórokozók és kártevők áttelelését. Ahol babot kukorica köztesként termesztettünk, a babzsizsik sza­badföldi áttelelésének megakadályozására, még az ősz folyamán használjuk fel a kukoricaszárat. A hajtatott paprika- és paradicsommag vetése, pa­lántanevelése is ennek az időszaknak a munkái közé tartozik. Amennyiben nem csávázott vetőmagot vásá­rolunk, vetés előtt feltétlenül csávázzuk azokat. Ví­rusbetegség ellen 1,5 százalékos nátrium-hidroxid ol­datban 10 perces áztatással kezelhetjük a magokat. Ezt csapvizes öblítés, majd szárítás kövesse. A már nátrium-hidroxiddal kezelt, szárított vetőmagot bak­tériumos vagy gombás fertőzés ellen Orthocid 50 WP (0,5 g/10 dkg mag) porcsávázó szerrel csávázzuk. A palántadőlés fertőzésének megelőzésére a palánta­ágyak talaját Previcur N/0,3—T),4 1-t 1 m3 talajra Orthocid 50 WP/m3-ként 500 g-ot (vagy m2-ként 20- 30 g-t belekeverve), vagy Cineb 80 (0,5 százalékos permedé) készítményekkel fertőtlenítsük. A talajból fertőző károsítok — gombák, baktériu­mok, fonálférgek — ellen együttesen hat a gázosodó típusú Basamid 5 G (50-60 g/m2) általános talajfertőt­lenítő szer. A készítményt 3-4 héttel a vetés előtt kell a talajra szórni és bemunkálni. A hatást fokozhatjuk, ha a kezelt területet 3-4 napra fóliával letakarjuk. Vetés előtt feltétlenül ellenőrizzük, hogy a talajban nem marad-e kultúrnövény csírázását, fejlődését ká­rosító mennyiségű talaj fertőtlenítő szer. Ennek egy­szerű módja, hogy a terület több részéből vett talajba gyorsan csírázó növények (pl. saláta, mustár) magvait vetjük. Amennyiben a magok rosszul kelnek, illetve a növénykék gyengén fejlődnek, a talaj még a növényt károsító mennyiségű vegyszert tartalmaz. Ilyenkor várjunk egy hetet és ismételjük meg a vizsgálatot. Kiültetés előtt 3-4 héttel fejezzük be a fóliasátor helyé­nek előkészítését. A terület talaját munkáljuk el mag- ágyfinomságúra és amennyiben szükséges, a fent leírt módon végezzük el a talajfertőtlenítést. A dáliatöveket a hűvösebb idő beköszöntével, még az első fagyok beállta előtt szedjük fel. A fagykároso­dás a későbbi rothadások kiindulóhelye lehet. A gu­mók beteg részeit egészen az egészséges részig vájuk ki és a vágási felületet faszénporral vagy Orthocid 50 WP-vel szórjuk be. Pár napig szárcsonkra állítva szá­rítsuk a töveket. A gladióluszhagymákat is az esős időszak kezdete előtt szedjük fel. Válogassuk ki a sérült, kórokozó által fertőzötteket és csak az egészségeseket tároljuk, lehetőleg 6-8 °C hőmérsékletű helyen. Szőlőben szüretig lehetőleg már ne kerüljön sor vegyszeres védekezésre. Ha a fertőzést egy esetleges csapadékos, nedves időjárás fokozná — amennyiben van rá lehetőségünk — a beteg fürtök eltávolításával védekezzünk. Papp Erika, növényvédelmi szakelőadó KERTI TENNIVALÓK Készüljünk a tárolásra Októberben a konyhakerti munkákat az időjárás határoz­za meg, hiszen az éjszakai lehűlések egyre erősebbek lehet­nek, és a hónap derekától már komolyabb fagyokra is szá­míthatunk. A melegigényes növényeinket— ha még érdemes — csak komolyabb, például fóliatakarással védhetjük meg a talaj menti fagyoktól. A hidegtürő növények, mint a ká­posztafélék, gyökérzöldségek az 1-2 °C-os lehűlést még elvi­selik. A karfiolrózsákat azonban célszerű 1-2 levél rátörésé- vel is védeni. A hidegre a legkevésbé érzékeny a bimbóskel, amelyet a kemény téli fagyokig folyamatosan szedhetünk különösebb védelem nélkül. A többi káposztafélét és a gyö­kérzöldségeket is fel kell szednünk és átmenteni vagy tartós tárolásra kell felkészülnünk. Ehhez szeretnénk néhány taná­csot adni. Tárolni csak egészséges, sérülésektől mentes termést lehet. Ezért már a betakarítást is nagy körültekintéssel végezzük. A nagyon száraz, megkeményedett talajból a sárgarépát és a petrezselymet nem tudjuk sérülésmentesen kiszedni, ezért a betakarítás előtt néhány nappal öntözzük meg a területet. A felszedést azonban száraz időben végezzük. Ha a répates­tek sárosak, túl nedvesek, száraz helyen szikkasszuk. A téli tárolásra szánt termést ne mossuk meg. A sárgarépa és petrezselyem legjobban a fagymentes pincében vagy verem­ben, kissé nyirkos homokba rétegezve tárolható. Betárolás előtt válogassuk ki a sérült, beteg vagy túlságosan vékony, elágazó terméseket. A beteg (rothadt) gumókat még átmene­tileg se vigyük a tárolóhelyre, nehogy az egészségeseket meg­fertőzzük. A fertőzés veszélyének csökkentése érdekében semmiképpen se használjuk fel az előző évről visszamaradt homokot, to«vábbá a tárolásra kiválogatott terméseket ne hagyjuk sokáig ládában vagy kupacban, hanem minél előbb vermeljük el. A homokba rétegezésnél ügyeljünk arra, hogy a fejek éppen kilátszódjanak a homokból. A káposztafélék tárolásánál is a legfontosabb alapszabály az, hogy tárolásra csak egészséges és sérülésmentes termés kerülhet. A karfiol csak néhány hétig tárolható fagymentes helyen, míg a fejes káposzta és a kelkáposzta téli tárolása házilag is könnyen megoldható. Az úgynevezett árkos vagy buktatott tárolás a legegyszerűbb és akinek nincs megfelelő tárolóhelye és szalmát sem tud beszerezni, ez a módszer ajánlható. Ehhez a fejeket ne vágjuk le, hanem a töveket gyökerestől szedjük fel és csak a laza, külső leveleket szedjük le. Az így előkészített káposztafejeket egy 30 cm mély és 30 cm széles árokba fejjel lefelé helyezzük el és földdel takarjuk. A gyökerek a 15-20 cm-es takarás után is kilátszódnak. Ennek az egyszerű tárolási módnak a hátránya, hogy kemé­nyebb fagyokban nehezen lehet a fejeket kiszedni a földből. Ezen szalmatakarással lehet segíteni. Rövidebb ideig — néhány hétig — sok más zöldséget is tárolhatunk, ezzel a kertből kikerülő friss zöldség fo­gyasztási idejét meghosszabbíthatjuk. A szép, egészséges, vastag húsú paprika, a zsendült paradicsom is tárolható bizonyos ideig. A tárolásra szánt paprikát ne zsúfoljuk össze egy ládába, hanem rakjuk szét, hogy egymással ne érjenek össze. így a befülledés, a baktériumos lágyrotha­dás — ami a leggyakoribb tárolási betegsége — elkerül­hető. A rendszeres ellenőrzés során a kicsit hibás termé­seket válogassuk ki. Bevált módszer az is, ha a szép pap­rikákat külön-külön papírba csomagoljuk és a kamrában a befőttesüvegek közé dugdossuk. így ugyan nehezebben tudjuk ellenőrizni, de a helyszűkében levő háziasszonyok is hetekig élvezhetik a kert áldásait. Dr. Hamar Norbert EZ AZ ÉV NEM HOZOTT, HANEM VITT Veszteségért nem termelek Lajosmizse határában gazdálkod­nak Kollár Pálék. Van a tanya körül minden, fóliasátor nem is egy, tehenek a karámban, kacsák téblábolnak az ud­varon, az ólban disznók. Úgy tűnik, itt minden rendben . ..- Ez csak a látszat — mondja a gazda, míg körbevezet bennünket a ta­nyaudvaron. Ez az év eddig alig hozott valamit. Annál többet vitt el. Mármint jövedelem szempontjából. A rozsot szárítani kellett, ami ugye pénzbe kerül, csak ezen volt 40 ezer forintnyi mínuszunk. A 160 hízó, mire kikerült a tanyából már százezres vesz­teséget hozott. Ráadásul bejártam a fél országot, mire helyet találtam nekik. — Ennyire nem érné meg gazdálkodni? — Erre talán a legjobb példa a bor­jak esete. Egy éve elmentünk a dabasi vásárba, borjakat vásároltunk. Etettük őket egy évig, aztán a nyáron ismét elmentünk Dabasra. Mit gondol meny­nyivel kaptunk többet darabjáért? írd és mind háromezer forinttal! Hatalmas veszteség! Arról nem is beszélve, hogy arra készült az ember, folytatja, amit elkezdett. A sertéshizlalásra mi való­ban be akartunk rendezkedni. Megvet­tünk 130 mázsa cementet, hogy az ólat kibővítsük. Az idei veszteség után vi­szont eszem ágában sincs bővíteni! A cement egy részét eladtam, másik feléből meg a tanyaépületet hoztuk rendbe. Dehogyis csinálok én ólat. — Dehát valamiből csak meg kell élni jövőre is. Mit tervez? — Pont annyit fogunk termelni, hogy a családnak elég legyen. Nekem senki nem köszöni meg, hogy a város­ban élőknek élelmet termelek. Ilyen de­ficitek mellett nem is fogok. Most ol­vastam, hogy Hollandiában a tej bolti ára alacsonyabb, mint amit a termelő kap felvásárlási árként. Csak hogy ösz­tönözzék a termelésre a gazdákat. Hol vagyunk mi ettől? Egyébként tud vala­mit amibe érdemes belefogni? Mert én bizony nem. Májusban leadtam 10 hí­zót. Augusztus végén kaptam meg az árát. Természetesen kamat nélkül. Ki használta a pénzemet? Ha én tartozom a banknak, az OTP-nek, akárkinek, tőlem kamatostól behajtják. Hogy mi­ből teremtem elő, senki meg nem kér­dezi! És ilyen eredmények mellett még arról beszélnek, hogy megszüntetik azt az 500 ezer forintos adómentességet is. Akkor meg minek termeljek? A még nagyobb veszteségért? GAZDAKÖNYVTÁR DR. BÖŐ ISTVÁN: Amíg az állat­orvos megérkezik „Célom, hogy segítsek annak a mintegy másfél millió embernek, gazdának, kistermelőnek, akik a sertés, szarvasmarha, a juh, a csirke, a tojótyúk, a liba és a házinyúl tartásával foglalkoz­nak . .. Képanyaggal szemlélte­tem azokat a gyakorlati teendő­ket, amelyek az említett állatfa­jok tartásával, takarmányozásá­val, szaporításával, gondozásával, ápolásával kapcsolatosak, kie­melve ezeknek a betegségmeg­előzéssel, egészségvédelemmel összefüggéseit...” írja dr. Böö István állatorvos az „Amíg az ál­latorvos megérkezik" című köny­vének előszavában. A Mezőgazdasági Kiadó Há­zunk tája sorozatának új kötete sok képpel, közérthető magyará­zatokkal segíti az állattenyésztés­re, állattartásra vállalkozókat; el­sősorban nem a gyógyítással kap­csolatos feladatokat elemezve a kötetben, hanem a megelőzési le­hetőségeket sorolva. Részletesen elmagyarázza a betegségek meg­előzésének általános szempontjait (milyen a jó állattartóépület, me­lyek a jó takarmány legfőbb jel­lemzői, a fertőző betegségek meg­előzésének lehetőségei; majd a sertés, a szarvasmarha, a juh, a házinyúl, a pecsenyecsirke és tojó­tyúk, valamint a lúd betegségei­nek megelőzési lehetőségeit sorol­ja­Jól szerkesztett, közérthető, sok praktikus tanáccsal szolgáló kötet: ajánljuk a háztáji állattar­tók figyelmébe. Az oldalt összeállította: Gál Eszter • A zöldségfélék sem úgy jöttek be ahogy számítottuk — mondta Kollár Pál. (Fotó: Walter Péter)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom