Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
1991. október 8., 8. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Borjavítás új eljárással Jó hír az értékesítési gondokkal küzdő szőlő- és bortermelőknek: az erdőbényei Karametall Gmk olyan víztelenítő berendezést vásárolt a dán Niro cégtől, amelynek segítségével úgy lehet csökkenteni a must és a gyenge szőlőbor mennyiségét, hogy egyúttal a minőség javul. Ez a fordított ozmotikus nyomás alapján működő szerkezet kiválóan alkalmas a víz elvonására a gyü- mölcslevekből, tejből, borból, mustból és alkoholból, általa nemcsak a tárolási gondok enyhülnek, hanem a must esetében a cukorfok is növekszik. Az eredmény: kevesebb, ám jobb minőségű bor anélkül. hogy répacukrot adagolnának hozzá. A Karametall Gmk a berendezést bemutatja, és segít a beszerzésben. (Számadás, 1991. október 3.) Hétmilliós büntetés a Kunsághűsnak A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa 7 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Duna Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség által képviselt Hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet által kezdeményezett eljárásban. A MOSZ által kezdeményezett versenyhivatali eljárás meghiúsult, mivel azok a szövetkezetek, amelyek birtokában voltak a meghatározó dokumentumoknak, végül mégsem támogatták az eljárás megindítását. (Számadás, 1991. okt. 3. Bankár a privatizálásról A Budapest Bank elnöke szerint Magyarország három legnagyobb kereskedelmi bankjának privatizálásához a legjárhatóbb útnak a vállalati beruházók tőkerészesedésének emelése látszik. Magyarország három nagy kereskedelmi bankja a Budapest Bank, az Országos Kereskedelmi Bank és a Magyar Hitel Bank újabban figyelemre méltó érdeklődést váltott ki külföldön. A privatizálás az ősz folyamán kezdődik el. Az ügyletet egészében állami koordináció mellett és állami garanciával hajtják végre. Olyan külföldi partnereket keresnek, amelyek nemcsak a bankok alaptőkéjének emelésére készek beruházni, hanem hajlandók letétbe helyezni pénzüket, továbbá segítik a bankok nemzetközi kapcsolati rendszerének fejlesztését, az infrastruktúra kiépítése végett tőkét fektetnek be, és részt vesznek a bankszakemberek képzésében is. A versenytárgyalás keretében kiválasztott beruházók maximum 25-30%-os részesedést szerezhetnek ezekben a bankokban. Hitel és Adósság Közlemények Tegnap új gazdasági havilap jelent meg. Hitel és Adósság Közlemények címmel. Terjesztői hálózatba nem kerül, kizárólag az előfizetők kapják meg. A közlöny jellegű katalógus konkrét vállalati adósságokat és számlákat nevesít. A követelőktől kapott, ki nem egyenlített számlák adatait tartalmazó közlemények közvetetten minősítik az egyes adósok (tartozók) likviditását. A szakkatalógus célja az, hogy ezáltal megnövelje előfizetői üzleti-pénzügyi, szerződéskötési és hitelnyújtási biztonságát. Fizessünk telefonon Az Egyesült Államokban és Európa iparilag fejlett országaiban a „pay-by-phone” szolgáltatás egyre népszerűbb. A telefonon keresztül történő fizetések bevezetésével elkerülik a csekkek kitöltését, a postai költséget, ráadásul sok idő takarítható meg. Egy többfrekvenciás nyomógombos telefon segítségével az ügyfél kapcsolatba lép a számítógéppel, és megadja a szükséges információt. A gép — hangjelekkel — egy sor kérdést lesz fel a fizetés kedvezményezettjére, az összegre és a fizetés időpontjára vonatkozóan. A NAGY ÁTVERÉS A munkanélküliség réme Hercegszántón Két éve annak, hogy a hercegszántói termelőszövetkezet vámszabadterületen építkezésbe kezdett. Különleges sütőüzemmel szerettek volna vállalkozni, azonban a leendő piac hirtelen eltűnt, ezért bérbe adták a német LLOYD cégnek. Ők a cipőfelsőrész gyártását találták a leggazdaságosabbnak. Szerződtettek is közel száz embert, főleg Szántóról és a közeli Dávodról. Belelendült aztán mindenki a munkába, sőt, most október elsejére újabb tizenöt munkás felvételét is meghirdették. Munkába állásukra nem kerülhetett sor, mivel a cég vezetése értesítette őket, hogy nincs szükség tevékenységükre. Ezután robbant a bomba. Kedden összehívták a kollektívát, és közölték, hogy a cipőfelsőrész készítése nem elég gazdaságos, ezért október 31 -ével leszerelik az üzemet, és elpakolnak haza. Természetesen, így a dolgozókra sincs már szükségük. Hogy mi lesz a végkielégítés, arról folyik a vita, de az egészen biztos, Hercegszántón a hónap végén a meglevő harminc munkanélküli mellé újabb nyolcvan fő csatlakozik. Mint ahogyan Bognár József polgármestert sem engedték be az üzem területére, úgy mást sem, de a családokat fenyegető munkanélküliség miatt pánik van a faluban. Sajtos, nem tudunk tenni semmit, nincs pénzünk, még közmunkaszervezésre sem - mondja a polgármester. így nehéz helyzetbe kerülhet a szociális keretünk. Igaz, a rászorulóknak azt az egyszeri segélyt valahogy kifizetjük majd. A zömmel asszonyokat foglalkoztató LLOYD cég vezetőit csak a bemutatkozáskor láttam, így nem tudom elmondani nekik a véleményem. Az, persze, igaz, hogy nem velünk, hanem a termelőszövetkezettel állnak üzleti viszonyban. P. Z. Az adócsalás bocsánatos bűn? Senki sem szeret adót fizetni, ezért, aki tudja, igyekszik jövedelmét az adóhatóság elől eltitkolni. Nálunk e törekvéseket különösképpen segíti a gazdaság meglehetősen zavaros állapota, az átalakulófélben lévő és mindezek következtében a „szürke” és „fekete” gazdaság szélesedése, állapítja meg a Tőzsde Kurír munkatársa. Láthatatlan milliárdok Az adóhivatal számára láthatatlan jövedelmeket némely szakértők — feltehetően a ténylegesnél kevesebbre — évi 150-200 milliárd forintra becsülik. Emiatt az államkassza mintegy 50 milliárd forint bevételtől esik el. Ez ugyan nem tiszta veszteség számára, hiszen ennek az összegnek nagy részét vásárlásra költik, a fogyasztási és forgalmi adók révén pedig a költségvetés is jócskán részesedik belőle. Nálunk a személyi jövedelem- adó csupán néhány éves múltra tekint vissza, ezért az adóeltitkolás „technikái” is csupán mostanság alakulnak ki. Tanulhatunk tehát a fejlett tőkés országok tapasztalataiból, különösen ami az adócsalások emberi motivációit illeti. Virtus lenne? Nyilvánvaló, hogy a bérjellegű jövedelmeket a legnehezebb eltitkolni, erre legfőképpen az „egyéb” bevételek nyújthatnak lehetőséget. Nálunk egyre többen virtusnak tekintik, hogy'valamelyest ki tudják védeni az adóprés nyomását. Nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az adóteher növekedése általában az eltitkolt jövedelmek emelkedésével jár. De az infláció erősödésére is adócsalással igyekeznek reagálni az állampolgárok, különösen akkor, ha a csökkenő jövedelmeket nem indexálják az áremelkedésnek megfelelően, illetve ha az adósávokat nem igazítják az inflációhoz. Az adócsalást a legtöbb országban bocsánatos bűnnek tekintik, főként akkor, ha az állampolgár nem ismeri el magáénak az államot, és úgy látja: a bevételek jó részét a kincstár elpazarolja, a lakosság számára felesleges célokra fordítja. Ami viszont az ellenőrzések megszigorítását illeti, e tekintetben egyes szakértők eléggé szkeptikusak. A szigorúbb ellenőrzés elrettentő ereje ugyanis leginkább az iskolázottabb, s főleg a fix jövedelmű rétegek esetében érvényesül. Azok, akiknek jövedelmét amúgy is nehéz megfogni, a sűrűbb, de eredménytelen ellenőrzések hatására még fokozzák is erőfeszítéseiket, hogy kibújjanak az adózás alól. Tisztázni kell az érdekeket Most, amikor á parlamentben ismét napirendre kerül az adótörvények módosítása, ajánlatos volna elgondolkozni az illetékeseknek: miként lehet(ne) erősíteni az állampolgárok adófegyelmét? Az egyértelmű mindenki előtt, hogy fontos a növekvő számú ellenőrzés, de talán fontosabb a gazdaság rendbetétele, az infláció megfékezése. És az, ami igazán nem kerül semmibe: az állam és az állampolgár világos érdekekre épülő együttműködésének erősítése. Az igazi demokratikus légkör záloga az, hogy az adóalany tudja: minden, a kincstárba befizetett forint valóban az ő javát szolgálja, de egyben bele is szólhat abba, mire fordítsák az érdekeltek e nehezen megszerzett pénzt. Meglehet, adózni nem valami örömteli dolog. De élvezni az adóból megvalósuló előnyöket — nos, ez már valami. És a svéd példa mutatja: nem is olyan nehéz a progresszív szándék megvalósítása. A KSH JELENTI: Feljövőben a kicsik — A kisszervezetek, a vállalkozások a piacgazdaságba való átmenet jelenlegi szakaszának kulcsszereplői állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett értékelése. Azonban ennek a gazdálkodókörnek a magyar gazdaság fejlődésében betöltött szerepéről a vélemények meglehetősen vegyesek, ezért a felmérés a kisszervezetek súlyának és szerepének reális megítélését kívánja elősegíteni. Az adatok tanúsága szerint az elmúlt évben mintegy 3400 új gazdálkodó szervezet alakult, ennek körülbelül 90 százaléka kisszervezet, azaz legfeljebb 50 főt foglalkoztató gazdasági társaság. A múlt év végén, illetve ez év elején összesen 7471 gazdálkodó szervezetet tartottak nyilván az iparban, s a kisszervezetek száma az 1 évvel korábbi 1910-ről 4843-ra gyarapodott. Ezeknek több mint fele a gépiparban, egynegyede a könnyűiparban működik, s a vegyiparban számuk megközelíti az 500-at. A kisebb szervezetek rugalmasabban alkalmazkodnak a változó igényekhez — ez az általános vélemény. A statisztikai adatok ezt részben igazolják is: a kisszervezetek termelése folyóáron számítva 187 százalékkal, mennyiségében pedig 135 százalékkal bővült egy év alatt. Termelésük aránya az ipar egészében azonban még mindig csak 4,3 százalékot képvisel. A közepes — 50 300 főt foglalkoztató cégek termelésmennyisége 15 százalékkal növekedett. A folyóáras növekedés ebben a körben 40 százalék volt. A nagyvállalatok termelése 12,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Az ipar egészében a termelés 7,9 százalékkal csökkent a múlt évben. A kisszervezetek dinamizmusa csak mérsékelte, de nem ellensúlyozta a nagyoknál bekövetkezett visz- szaesésl. A múlt évben az árbevétel 48 százaléka a gépipari kisszervezeteknél képződött, s a rangsor második, harmadik helyére 18, illetve 17 százalékos részesedéssel — a könnyűipariak és a vegyipariak sorolhatók. A kisszervezeteknél foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 130 százalékkal bővült, számuk a múlt év végén megközelítette a 62 ezret. A közepes nagyságú szervezetekben az elmúlt évben 181 ezren dolgoztak, itt a létszám- gyarapodás 16,3 százalék. A több mint 300 dolgozót foglalkoztató vállalatoknál az előző évinél csaknem 135 ezerrel kevesebb dolgozót alkalmaztak, a létszámapadás 11,5 százalékos. A kis és közepes nagyságú szervezetek létszámgyarapodása azonban csak mintegy 45 százalékban ellensúlyozta a nagyvállalatoknál foglalkoztatottaknak a csökkenését, s ebből adódóan az iparban dolgozók száma 72 ezerrel 5,5 százalékkal csökkent 1990-ben, s azóta is tovább apadt. PIACOK, ÁRAK (Közli: a Számadás okt. 3-ai száma) A 38. heti kispiaci árak min Lehel mod max min Miskolc mod max Kecskemét min mod max min Győr mod max Szombathely min mod max Tojás 3.30 3.40 3.50 3 4 5 4.50 5 5 4 4.50 5 3 4 5 Burgonya 17 18 18 8 16 20 13 15 16 13 16 18 12 14 15 Fejes káposzta 10 16 16 7 8 10 6 8 10 10 12 14 12 15 20 Kelkáposzta 14 20 20 10 15 20 12 14 18 14 14 16 10 18 20 Karalábé 8 10 12 10 20 30 6 8 8 18 18 20 20 25 25 Karfiol 50 60 60 35 50 60 30 40 50 55 55 60 50 50 60 Sárgarépa 22 40 40 30 35 40 8 12 12 12 14 18 20 25 30 Petrezselyem 38 40 40 26 35 40 15 16 20 16 18 20 35 40 50 Vöröshagyma 20 24 25 14 18 20 15 16 20 24 26 30 20 25 30 Fokhagyma db/kg 8 8 10 90 110 1306 8 10 90 150 150 Saláta 16 20 22 15 20 22 10 10 15 10 12 15 10 12 12 Uborka 30 40 60 18 30 45 20 25 40 25 35 40 10 20 30 Főzótök 15 16 16 25 25 25 10 14 16 10 12 15 8 10 10 Görögdinnye 6 6 6 5 6 6 16 16 20 6 7 8 9 10 10 Zöldbab 29 36 36 25 30 40 18 20 25 30 35 40 25 30 30 Paradicsom. 10 14 15 6 14 20 6 8 12 8 10 12 15 20 30 Paprika 24 28 40 15 25 40 15 25 40 25 35 45 10 30 40 Alma 22 32 36 20 50 60 20 25 40 30 35 40 20 20 40 Körte 28 46 48 26 60 80 40 45 50 30 35 40 25 30 40 Szilva 28 44 45 25 45 80 25 30 45 25 30 40 25 25 50 őszibarack 60 64 68 40 80 90 30 40 50 40 60 70 40 50 70 Csemegeszőlő 27 30 35 36 50 66 28 35 40 30 40 50 40 40 60 A mod. rövidítés a legjellemzőbb árat Jelöli. FM-NGKM Piaci Információs Szolgálata Arak az európai tőzsdéken n 1990. évi 1991. évi Kalkulált magyar határár n max. mih. 37.heli I 38.heti átlag agrúnpcx Búza (FOB európai kikötő) 150 Dollár/tonna 70 80 86 Ft/t 6480 Kukorica (CIF Rotterdam) 141 112 .127 n.j. n.j. Napraforgóolaj (Ex tank Rotterdam) 540 457 490 497 31400 Szójabab (CIF Rotterdam) 270 232 244 251 24930 Szójadara 48 % (CIF Rotterdam) 235 195 212 211 22670 Halliszt (C&F Hamburg/Bremen) 535 370 490 487 40440 Cukor, fehér (FOB európai kikötő) 463 297 291 287 18600 A Nagykőrösi úti nagybani piac árai szeptember 15-tól 21-ig LegLegalacsonyabb magasabb Tojás 2,10 4 Ft,db Burgonya 1 1 22 I'l/kg Sárgarépa 7 15 Ft/cs Sárgarépa 10 16 FtAg Petr. (gyökér) 10 14 Ft/cs Pctr. (gyökér) 14 25 FtAg Pctr. zöldje 2.50 4 Ft/cs Zeller 8 12 Ft/db Zeller 18 25 FtAg Retek 3 10 Ft/cs Fekete retek 18 20 FtAg Cékla 8 12 FtAg Torma 90 100 I-'tAg Zöldhagyma 10 15 Ft/cs Lilahagyma 18 20 FtAg VöröshagymaS 16 FtAg fokhagyma 50 100 FtAg Fejes káp. 4 6 FtAg Vörös káp. 10 15 FAg Kelkáposzta 6 10 FAg Saláta 10 15 FAg Paraj 38 40 FAg Sóska 25 30 FAg Karalábé 5 8 Ft/db Karalábé 10 13 FAg Karfiol 15 40 FtAg Paradicsom 6 40 FtAg Paprika tv. 8 .40 FtAg Paprika (erős) 1 3 Ft/db Uborka 15 50 FtAg Gomba 100 160 FtAg Alma 15 50 FAg Körte 25 70 FAg Dióból 300 350 FAg Szárazbab 85 128 FAg Száraztészta 60 110 FtAg Savanyú káp 22 40 . FAg Egyéb sav. 30 60 FAg Mák 90 110 FAg Méz 150 200 FAg Banán 42 70 FAg Mandarin 100115 FtAg Narancs 62 85 FtAg Grapefruit 90 95 FAg Mandulabél 360 400 FAg Mogyoróból 400 440 FAg Citrom 48 85 FAg Szóló 15 50 FtAg Kiwi 24 30 FAg Eper 100 120 FAg Sárgadinnye 20 30 FAg Kapor 4 6 Ft/cs Par.paprika 15 38 FAg Padlizsán 30 50 FAg Főzőtök 6 10 FAg Zöldbab 18 30 FtAg Zöldborsó 50 70 FtAg Csem.kukorica3,50 6 Ft/db Zölddinnye 20 25 FAg Zöld par. 10 14 FAg Birsalma 20 55 FAg Őszibarack 25 90 FAg Szilva 25 40 FAg Földi rnogy. 160 170 FAg Sárgaborsó 26 28 FAg Lencse 68 70 FAg Fej tóbab 30 40 FAg Stleber Gábomé • Meg nem tett kart a/ időjárás a káposztafélékben, jó a felho/atal. A VÁLLALKOZÓ (EGYIK) KERESZTJE... (Kö/li: a Figyelő okt. 3-ai szama) t