Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC

1991. október 15. oldal

OKTÓBER 8-ÁN ISMÉT:

PN-Kalauz A TARTALOMBÓL:

Üzleti lehetőségek;

Böngészde: hová várnak vállalkozót?

Szakértőnk tollából: jogi eset;

A vállalkozók Referencia Alapítványáról;

A PN-Kalauz vendége: A sikeres üzletember;

Bemutatkozó cikkek.

Ne feledje, aki vállalkozó: az üzleti siker alapfeltétele az ismertség! Akiről nem tudnak a potenciális vevők, megrendelők, ügyfelek, annak kicsi az esélye. A PN-Kalauz segítségével Ön egyszeriben az ismert üzletemberek körébe kerülhet. Az év végéig 30 százalék kedvezményt adunk a bemutatkozó cikkekre. Egy negyedoldalas bemutatkozás 24 ezer 500 forint, s ebből az áfa visszaigényelhető. Csak ennyi a siker ára, megéri! Kiadónkban Boda Ilona várja a megrendelőket. Telefon: 76/27-611. Telex: 26-216. Fax: 29-898. Postacímünk: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A, Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft.

Megint spekulálunk, spekulálunk?

Az OTP-nek úgy látszik, begyében van a spekuláció, ami ahhoz képest, hogy ö azt állítja magáról, hogy egy bank, igazán meglepő. Már a múlt évben is a „ valutaspekuláció megelőzésére” hivatkozott, mikor szigorította a devizabetétek feltételeit. Es most tessék, itt van megint! A „több száz milliós kamatspekuláció”. Amire a gaz lakossíig átutalási betétszámlával rendelkező része vetemedik, illetve az OTP statisztikái szerint annak 5 százaléka. E cselszövök — kihasználva az OTP kőkorszaki banktechnikáját, mely a számlákon minden hó 26-án ténylegesen bent levő összegek után számítja a kamatot — nem átallják 27-én kivenni a pénzüket és átrakni egy olyan bankba, ahol napi kamatot számolnak, majd a következő 25-én ismét visszarakni az OTP-be. E gazok tetemes veszteséget okoznak így az OTP-nek, aki egy nap után fizet egyhavi kamatot. Szegény!

Arról azonban nem szól a fáma, hogy a 26-ai kamatelszámolás milyen veszteséget okoz az OTP-számlatulajdonosok fenti praktikával nem élő 95 százalékának. Az OTP sem esett ugyanis a feje lágyára, amikor pont 26-át spekulálta ki kamatnappá. Átlagosan ugyanis e napon legalacsonyabb a számlák egyenlege, mikor a kifizetéseket már utalták, az új bér még nem jött be. Ez persze nem kamatjáték, csak az, amit a spekulánsok csinálnak. De az OTP meg is bünteti őket, felmondja számláikat, ha nem hagyják abba a renitenskedést. Persze, ha utóbbiak hagyják a szerződés jogellenes felbontását. Merthogy mire hivatkozik az OTP? Arra, hogy a pénzüket teljesen szabályosan mozgatók vétenek a Ptk. ellen (5. paragrafus), visszaélnek jogaikkal, illetéktelen előnyökre tesznek szert. Nocsak! Akárhogy is számolom, maximum 32 százalékos kamatot tudnak elérni -—17 százalékot az OTP-nél és 15 százalékot a másik banknál, ahol pénzük nincs egy teljes hónapig. Miközben az infláció ugyebár legalább 37 százalékos. Nem jogtalan előnyről, hanem jogos önvédelemről van tehát szó, mely, mint tudjuk, attól jogos, hogy arányos a támadással. Ha a támadás 37 százalékos inflációsarc, akkor a 32 százalékos kamat még aránytalanul kicsi védekezés is. Jogtalan előnyhöz legfeljebb a bank jut, amikor 37 százalékos infláció mellett 17 százalékos kamatot fizet, miközben a lakosságnak nyújtott hitelekért ma már a dupláját kéri. így a „spekulánsok” ügyködése nem veszteséget okoz az OTP-nek, hanem legfeljebb jogtalan nyereségtől fosztja meg. A lakosság védekező magatartását pedig — mely Faludy óta jogában áll minden féregnek, dögnek — mindennek lehel nevezni, csak rosszhiszeműnek nem (Ptk. 4. paragrafus).

Jó lenne végre tudomásul venni, hogy nem központi't'erv'- gazdaságban élünk, ahol erkölcsi magaslatokról lehet a spekulánsok ellen uszítani, miközben alacsony bérekkel, esztelen beruházásokkal, elhanyagolt infrastruktúrával került csődbe az ország és fosztották ki a prédikálok a lakosságot. Jó lenne abbahagyni a becsmérlő kijelentéseket azokkal szemben, akik nem a banki, hanem a privatizált saját érdekeiket tartják szem előtt, mert egy piacgazdaságban ez így szokás. Mint ahogy a piacgazdaságokban a „spekulációt" nem pejoratív értelemben használják, sőt a tőkemozgás, pénzmozgatás segíti éppen elő, hogy a pénz oda kerüljön, ahol leghatékonyabb a felhasználása: a részvények, a tőzsde árfolyamspekulációi, az ezért kamatot fizető bankok révén a legnagyobb haszonnal kecsegtető beruházókhoz. Manapság a már privatizált lakossági érdekek szembeállítása a vállalati-banki, netán „népgazdasági” érdekekkel, enyhén szólva kissé avíttnak tűnik.

(Közli a Figyelő szept. 19-ei száma.) BÓC

KITÜNTETETT TERMÉK

Cocko fantázianevű kókuszos, mártott csokiszeletével elnyerte a „bizalom háromszögét”, a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető minősítést a kecskeméti Siniex Első Magyar--- Erancia Csokoládégyár Rt. A képen látható ifjú hölgy ugyancsak jó véleménnyel van a kitüntetett • termékről.

PALOTAS-FORUM

BAJÁN

Először a csokornyakkendőjével hívta föl magára a figyelmet a parlamentben, azután azzal. hogy nemcsak beszél, hanem mond is valamit. Debütálása óta Palotás János a hazai politikusok népszerűségi listáján tartósan közvetlenül Göncz Árpád után következik, a második helyen. A harminchat éves közgazdász, sikeres vállalkozó és egyetemi oktató azt mondja, tudatosan lett politikus; ha nálunk a politikusok a gazdaságban „fociznak”, akkor ő megpróbál a politikában. Csokornyakkendőjével „divatirányzatot” indított be az Országgyűlésben; következetesen gazdaságcentrikus szemlélete nem volt akkora hatással honatyatársaira. A Vállalkozók Országos Szövetségének elnökét nemrégiben nyilvános eszmecserére hívta meg Bajára az érdekvédelmi szervezet helyi csoportja.

A magát realista optimistának nevező VOSZ-elnök bizakodásának adott hangot bevezetőben: az ország előtt igenis van perspektíva! „Szeretném elbizonytalanítani azokat — szólt hallgatóságához —, akik nem hisznek a jelenlegi problémáink megoldhatóságában.” Rengeteg jó megoldási lehetőség van, ezek közül kell választani. De csak a jó megoldás érdemes a bizalomra. A kényszerpálya-elmélet nem igaz — mindig lehet új irányt választani, ha az nem jó, amerre elindultunk.

Az állam fele vagyonából rendezhető lenne az adósság?

Helyi adót — csak ésszel

A fórum résztvevőinek egyike a helyi adókról, nevezetesen az iparűzési adóról kérte Palotás János véleményét.

P. J.: Helyi adók a világon mindenütt vannak, szükségesek. Léteznek általános társadalmi szükségletek, amelyek kielégítéséhez a központi adókkal teremtik meg a fedezetet, s vannak egymástól igen különböző helyi kiadások, ezek fedezésére találták ki a helyi adókat. Azonban nagyon lényeges, hogy az önkormányzatok ésszel éljenek a kivetésre kapott jogosítvánnyal. A VOSZ azt ajánlotta nekik, 1991-ben ne vezessék be ezeket, hiszen az idei központi adókat a lakosság teherbíróképességét maximálisan kimerítő mértékűre szabták. Jövőre vessék ki, mert akkor a központi állami el vonást már a helyi adók várható arányával csökkentik. Egyébként az okos önkormányzat nem elriasztja a vállalkozókat, hanem odacsábítja a településre. Aki beszünteti tevékenységét, az nem fog adózni, se munkát adni másoknak. Ahol már az idén bevezették a helyi adót, ott rosszul döntöttek.

Kérdés: Az elfogadott számviteli törvény „üres” a még hiányzó adótörvény nélkül. Tehet-e a VOSZ a törvények időben történő meghozataláért?

P. J.: Sajnos, a parlament ütemterve rossz, előre kellett volna hozni az adótörvényt és a jövő évi költség- vetést. így a döntések és egyes emberek egzisztenciális problémái is eltolódnak. O a parlamentben áz ésszerű sorrendről kifejtette már véleményét, a VOSZ nézeteit továbbítva.

Kérdés: A VOSZ mikor tervezi saját bank létrehozását? Jó lenne, ha a magánvállalkozások támogatására kapott nyugati pénzeket a VOSZ venné át, és elfogadható, alacsonyabb kamattal adná ki a vállalkozóknak. A meglevő bankok kamat- feltételeinek a tőke havi háromszor- négyszer történő megforgatásával tudna csak eleget tenni a vállalkozó, de ez képtelenség. A termelői szféra tönkremegy. Sokan kereskedni próbálnak, de onnan is kiszorulhatnak.

Három hónap elég lenne a fordulathoz

P. J.: Politikai mese, hogy Magyarországon teljesen szabaddá tették a vállalkozást. Az állam bevallott célja a belső fizetőképes kereslet csökkentése. Azt mondja: vállalkozz, de ne a belső piacra, hanem kezdj mindjárt Ausztráliával... A cégeknek itthon kell megerősödniük — azonban ehhez hiányoznak a

föltételek, a bankiak is. A VOSZ saját bankjának létrehozása nem tenne megoldás. Jól működő kereskedelmi bankrendszerre van szükség, a mostani rossz helyett. A külföldi pénzekről; sajnos, állam az állammal tárgyal. A magyar állam látszatra odaadja a kapott pénzt a vállalkozóknak, valójában a saját céljára használja föl. Ezért nem fejthetik ki a várt hatást a segélyek. Saját tőkék összeadásával nem érhető el a cél, azok csak három napig tartanának, annyi lenne a hiteligény.

Ami a kamatokat illeti: a magyar gazdaságban „nincs benne" a 40 százalékos kamat. Tizenhat-tizennyolc százalék lenne a reális. Aki az állami adatokhoz hozzáfér, az ezt tudja. A jegybank a pénze 60-65 százalékát az államnak adja kölcsön, amely arra kötelezi, hogy a kamatot 9 százalékban szabja meg. De átlag 18 százalék bevételre van szüksége — ezért kell a kereskedelmi bankok közbeiktatásával 40 százalékra adni a hitelt a vállalkozóknak. Mindennek a hátterében pedig a költségvetési hiány leszorítására való kormányzati törekvés áll.

Kérdés: Kijutunk valaha az alagútból?

P. J.: Van rá remény. Váltani kell, amihez szakértelemre és politikai akaratra van szükség. A jó irányú fordulatot három hónap alatt véghez lehetne vinni. Ha ezt holnap eldöntené a politikai vezetés, akkor a hatása még az idén érzékelhetővé válna. Az a nagy kérdés, mikor kezdődik ez a három hónap. Ehhez parlamenti és'tár- sadalmi fellépés szükséges. Nem sztrájkra gondolok feltétlenül. De a terjedő apátia, közömbösség nem használ az ország ügyének.

Kérdés: Csakugyan konvertibilis, nyugati valutákra szabadon átváltható lesz a forint 1992-ben? Ha igen, akkor tízmillió vállalkozó lesz Magyarországon. Kupecke- dünk. Mindenki hűtőládáért jár majd a szomszédba.

P. J,: A forint konvertibilitásának sok feltétele van. Ma már faxon kötik az üzletet, a gondolkodási idő két nap, nagy tenderek esetében. Nálunk nehéz a vállakozó helyzete. Mielőtt ringbe száll, tudnia kell: devizálisán képes-e finanszírozni a kötendő üzletet? Utánajár — és a végén nem tud ajánlatot tenni, elkésik. Ezen a helyzeten változtatni kell, a forintot konvertibilissá kell tenni. Ha ezt dilettáns módon teszik, lesz egy csomó hátránya, sorozatos leértékelés, inflációs hatás. Franciaországban rögtön a háború után konvertibilis lett a frank, de az állampolgár tíz éve még csak 200 frankot vihetett ki az országból. Á vállalkozó akár 200 milliót is. A francia hitelkártyával vásárolt külföldön. Pénzügyi diplomáciánk megtette az első lépéseket egyes országok jegybankjainál a nemzetközi föltételek megteremtésére, a nagy vállalkozások kockázatának csökkentésére.

• Mr. Csokornyakkendő — képünkön a parlamentben.

Kérdés: Az úgynevezett KGST- piacok bizonyára virulnak majd, az adófizető, becsületes magyar vállalkozók pedig tönkremennek, mert ebben a verseny ben csakis veszíthetnek.

Európa- gazdaság lesz

P. J.: Ha a konvertibilitás bevezetésével egy időben visszatartó mértékű vámot vetnek ki, nem Jog mindenki hűtőgépet cipelni az országba. Ha a vámcsalásos rendszert nem engedik működni, alapvetően megváltozik a helyzet. A KGST- piaci árus jelenleg azért van előnyben, mert a magyar vállalkozó nyolcvanszázalékos adót fizet.

Kérdés: Van keresnivalója a magyar vállalkozónak a nyugati piacon?

P. J.: A magyar szaktudás versenyképes. Ha nekünk kinyílik a nyugati piac, nekik pedig a mi beszűkült hazai piacunk — ez nem lesz rossz a magyar vállalkozóknak. Meg kell mérkőzni, de én bízom a sikerben.

Kérdés: A munkanélküliség ellen tesz-e valamit a VOSZ?

P. J.: Magyarországon hiánygazdaság van — erről és a munkanélküliségről együtt beszélni, ez nonszensz. Ha a kettő együtt létezhet, akkor baj van a gazdaság irányításával. Ugyanakkor azt is meg kell szokni, hogy a piacgazdaságnak része a munkanélküliség. Az egyik helyen elbocsátás, a másikon felvétel van. Az átmozgás időt vesz igénybe. Tavaly idehaza 260 ezer munkahelyet szüntettek meg az állami szektorban. Kétszázezren a privát szektorban találtak maguknak helyet, amely ennyi embert még így is fel tudott szívni, hogy a vállakozókat 80 százalékos büntetőadóval sújtják. Ha ehelyett ösztönzik, a fennmaradó 60 ezer is talált volna magának kereseti lehetőséget a magánszektorban. Semmilyen elfogadható indoka nincs Magyarországon annak, hogy feszítő munkanélküliség legyen.

Kérdés: Olyan dolgokat is behoznak az országba, amiket itthon is tudnak gyártani. Jó ez?

P. JAz a szisztéma, hogy felülről valaki megmondja, mit lehet behozni,

{nem vált be. Ez a fajta külkereskedelem nem járható út. El kell felejtenünk, hogy egy terméket hol készítettek. Európa-gazdaság lesz. Hogy például az olajszűrőt hol gyártsák, azt a fogyasztó határozza meg azáltal, hogy választ, a legjobbat a kínálatból. Magyarország nem mehet más irányba, mint a világ. Nem tud.

A nagy szabadságot, persze, nem lehet egyik napról a másikra ráengedni a gazdaságra; fokozatosságra van szükség. Bevezetem a konvertibilitást, de ugyanakkor megemelem a vámokat, differenciáltan. Öt év alatt fokozatosan megszüntetem aztán a védővámot. Ha így sem tud verseny- képes lenni mondjuk az olajszűrő, akkor majd nyugaton fogják gyártani. Az Európa-gazdaság így működik majd. En nem félek tőle, hogy ebbe az irányba haladunk.

Kérdés: Mi a véleménye a világkiállításról, kell vagy nem kell nekünk.?

Világkiállítás — vállalkozási alapon

P. J.: Határozott véleményem: meg kel! rendezni. 1996-ra a remélt gazdasági csomópontszerepünknek már ki kell rajzolódnia. Ha a kormánynak kevés a pénze, akkor adja a kiépítendő infrastruktúrát befektetőknek. Az expót vállalkozói alapon érdemes és szabad megrendezni. Ha kevesebb lesz a befektetés a tervezettnél, ha nem épül meg minden ? — kérdezik a kétkedők. Szerintem 3 milliárd befektetése is jó, bár igaz, a 8 milliárd jobb. Nem értem, hogy a példánál maradjak: a 3 milli- árdnak miért nem lehet örülni? Nem sokkal több a semminél ?

Kérdés: Mi a véleménye az adósságállomány törlesztéséről?

P. J.: A magyar államadósság egy lakosra számítva a világon a legnagyobbak közt van — de az állam vagyona több mint kétszerese a deficitnek. Tehát a feléből le lehetne törleszteni, ha a kormányprivatizálnáasziik- séges javakat. Ehhez nem hiányzik a kid földi és a hazai befektetői szándék. Ám a kormánynak az az érdeke, hogy ő rendelkezzék a bankok, a posta, az energetikai rendszer stb.Jölötl.

Kérdés: A VOSZ-nak volt-e szerepe a Start-hitel létrehozásában?

P. J.: Az ügynek a németeknél való elindításához van köze a VOSZ-nak. Sokáig győzködték a 100 millió márka felajánlóit, hagyják ki a kormányt a konstrukció létrehozásából, de eredménytelenül. Ezért a VOSZ kilépett. Végül is a Start nem érte el célját, csak minden harmincötödik igénylő kap belőle; gyenge konstrukció.

Kérdés: Régebben egy rádióriportban, amelyben ön, enyhén szólva, nem dicsérte a kormány gazdaságpolitikáját, a rámenős riporter a végén megkérdezte: vállalná-e Palotás János egy olyan kormány vezetését, amelyik kivezetné az országot a nehéz gazdasági helyzetből? Akkor igent mondott, most mit válaszolna ugyanerre a kérdésre?

P. J.: Hármas válaszom van. Abszolút nem zavar, ha a mindenkori kormány első számú vezetője tart tőlem. Másodszor: még sosem féltem a kihívásoktól. A legkonkrétabb pedig: ha miniszterelnökségre törnék, akkor beléptem volna már valamelyik pártba, hiszen az első számú vezetőket a pártok nevelik ki, s igyekeztem volna meggyőzni a tagságot, a vezetőséget, hogy én vagyok a legalkalmasabb. Összegzésképpen végül is: nem szívesen mondanék nemet egy esetleges fölkérésre, mert az túlzott önbizalmat adna másoknak.

A. Tóth Sándor

(A kérdések és a válaszok nem szó szerint, hanem tartalmukban felelnek meg a fórumon elhangzottaknak. Aszerk.)

TŐZSDETECHNIKAI MAGYARÁZAT

Négy kérdés a határidős üzletről

A tőzsdei műveletek még sok üzletembernek újdonságot jelentenek. Ezért érdeklődött a Falutévé riportere a brókereknél az egyik jellemző szerződéskötési forma, a határidős üzlet lényegéről.

— Mit jelent az, hogy határidős ügylet?

— Azt, hogy ma meg tudok állapodni egy későbbi szállításban és ma meg tudom mondani, hogy milyen áron fogok majd, egy adott időpontig szállítani.

— A budapesti árutőzsdén 17 hónapra is lehet előre üzletet kötni, vagyis egy esztendőnél nagyobb távlatokban is. Ez lehetőséget ad arra, hogy például egy mezőgazdasági termelő a vetés előtt eldöntse, mit lesz érdemes vetni?

Igen. Kalkulációs lehetőséget kínál a termelőnek, felhasználónak egyaránt.

— Mi a határidős üzlet megkötésének technikája?

— Az üzletkötéskor az eladó és a vevő között egy magánjogi szerződés jön létre, ám ez rögtön az első tőzsdénapon módosul. Itt lép be

egy nagyon fontos eszköz: ugyanis a tőzsde fogja átvállalni mind a két fél felé a szerződő partner szerepét. Tehát az eladó a tőzsdével kötött üzletet, a vevőnek pedig a tőzsde lesz a szállítója, egy későbbi határ-, időre. Két dolog lehetséges: aki eladott a tőzsdén — mondjuk: egy termelő új termésű kukoricát kínált októberi szállításra —, annak a lejáratig pénzügyileg karban kell tartania pozícióját. Ezen belül viszont választhat lejárat előtt bármikor, hogy ő ezt valóban áruszállítással, vagy pedig ellentétes üzlettel, likvi- dációval kívánja rendezni.

— Mit jelent az egyik és mit a másik?

Az áruszállítás nyilvánvalóan magáért beszél. Tehát arról van ez esetben szó, hogy ez az üzlet a határidő elérkeztekor tényleges szállítással fog lezárulni. Ugyanakkor azonban az a tény, hogy a tőzsde, mint kollektív testület vállal az egyes kötésekért felelősséget, garanciát, módot ad arra, hogy ellentétes előjelű üzlettel, bármikor egy más, lokális értékésítési lehetőség esetén a termelő ezt a pozícióját likvidálja. Azaz az eladásának megfelelő mennyiségű árut a tőzsdén visszavásárolja. Abban a pillanatban megszűnnek a további kötelezettségei és pusztán egy pénzügyi elszámolásra kerül majd sor.

Szerkesztő: A. Tóth Sándor