Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
1991. október 15., 6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC HÚSZ-HUSZONÖT SZÁZALÉKOS TARIFAEMELÉS Roncsderby a közutakon? A személyszállítás és postai szolgáltatások árának, továbbá a víz- és csatornadíjak jelentős emelkedéseikre számíthat jövőre a lakosság — derül ki a közlekedési tárca hároméves gazdaságpolitikai stratégiájából. A dokumentum megállapítja: nem halogatható a közúthálózat fejlesztése, hiszen ha akarjuk, ha nem, a gépkocsiállomány növekedni fog. Ha ezt a növekedést nem követi a közutak, autópályák építése, az országos közlekedési rendszer 3-4 éven belül összeomlik. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a menetrendszerinti helyközi tömegközlekedésben részt vevő 8000 autóbusz 55 százaléka nullára leírt roncs. Mivel a jelenlegi tarifarendszer a fejlesztést nem teszi lehetővé, a költségvetés támogatást nem tud adni, jövőre 20-25 százalékkal emelkednek majd a személyszállítás tarifái. Ez a helyi tömegközlekedésre nem vonatkozik, mivel ott az árak meghatározása az önkormányzatok hatásköre. A jelenlegi tarifák mellett a posta sem tud olyan nyereséget képezni, ami a gazdaságos működést biztosítja, így jövőre akár 30-40 százalékos díjemelés is elképzelhető. További költségvetési támogatás nélkül drasztikusan, 50-60 százalékkal növekedhetnek a víz- és csatornadíjak is. A tárca akkor lenne viszonylag nyugodt helyzetben, ha a jelenlegi évi 25 milliárd forint helyett a dupláját kapná a költségvetéstől. Erre azonban nincs reális lehetőség, az eddigi tárgyalások alapján mindössze mintegy 6-7 milliárd többlet várható jövőre. Az útalap bővítése, ha másként nem, a benzinár egyforintos növelésével elkerülhetetlennek látszik, hacsak nem akarunk kátyús, átjelzések nélküli utakon autózni. Jövőre minden bizonnyal megtörténik a Pénzügyminisztérium által már közzétett súlyadó bevezetése is, amiből 8 milliárd forintos bevételre lehet számítani. Ezt azonban nem a tárca, hanem — fele-fele arányban — az önkormányzatok és a költségvetés kapná meg. A minisztériumnak csupán a külföldi tehergépjárművek után járó súlyadó egy része jutna. • Jó uiak, biztonságos, környezetkímélő jármüvek — valahol nyugaton. Erre egyelőre nekünk niég várni kell. Kemény dió a dán piac Nem hiába utaztak ki a tiszaalpáriak Szeptember 29. és október 5. között magyar kereskedelmi hetet rendeztek a dániai Kjellerup kisvárosban, amely Tiszaalpár partner települése. Ezt megelőzően egy delegáció megtekintette, mit is tudnának az itteni barátok fölvonultatni az igényes dán fogyasztók tetszésének elnyerésére. Az itthoni főpróba sikeres volt, vajon az „előadásból” lett-e eladás? — kérdeztük Novak Lajost, Tiszaalpár polgármesterét. Elmondta, hogy a helybeli termelők zöldségei, gyümölcsei, az Univer ÁFÉSZ ételízesítői, a Félegyházi Háziipari Szövetkezet kézimunkázott termékei, a kécskei kékfestő kelmék nem vallottak szégyent a dán polcokon, standokon. Lehet vásárlót találni a kivitt árukra, terményekre — de csakis a kinti színvonalú tálalással, csomagolással. Ok a legnagyobbra nőtt almákat válogatták a bemutatkozáshoz, ám nagy meglepetésükre ott a kisebb méret a „divat”. A szép piros színnel szemben a zöldet részesítik előnyben. Ott százalékosan meghatározott, hogy egy láda almában mennyi legyen, lehet a sárga, a zöld és a piros színű. Ha nem tetszik az áru a szemnek. a megízlelésig el sem lehet vele jutni. A kinti barátok erről alapos felvilágosítással szolgáltak. Az almánál maradva: alig értek haza, jött egy sürgöny, mennyi almát tudnának küldeni, olyat, amely méretben és az egyéb követelményeket illetően is megfelel a közös piaci méretnek. Válaszuk: egy 24 tonnás kamionnal tudnak szállítani, magántermelőktől. A megrendelő: Preben Hova viborgi nagykereskedő. A Duna—Tisza közéről vitt portékának a világ minden tájáról érkező áruféleségekkel kell megmérkőznie a dán piacon. Nagyon tetszettek az alpá• A területi dán lap felsőfokon írt Rádi Andrásné konyhaművészetéről. alapítványok es alapítok Közcélokra—közpénzből Az alapítványokra is ráillik az egyik vidéki nagyáruházunk szlogenje: nálunk mindig történik valami! Akár egy szerencsétlen életsors, egy bajbajutott kisgyermek segélykérése, s az erre szerveződő országos segítségnyújtó-akció, akár az emberek jóhiszeműségével visszaélő szélhámosok adják rá az okot: tény, hogy az alapítványok gyakran kínálnak szenzációt a sajtónak. ri fűzfavessző bútorok és kosarak de a dán kereskedőknél ott találhatók a vietnami és még egy féltucat országbeli hasonló cikkek. Ez utóbbiak olcsóbbak, a mieink szebbek, ezért lehet ott üzletet csinálni. Egy konkrét üzleti kezdeményezés: a Lo-ki nevű dán cég konfekciókészítő vegyes vállalatot kíván létrehozni Tiszaalpáron. Az első lépésben meg akar győződni arról, tudják-e az itteni varrónők azt a színvonalat, amire szüksége van a nyugati világban eladott cikkei készítéséhez. Ötszáz darabos fíúing-kollekciót küldött be e célból, amely már készülőben van, s mivel e szakmának komoly hagyományai vannak-a településen, nagy a bizakodás a sikerben. A dán cég mesés bért ajánlott a varrónőknek. A bontakozó kapcsolatokban kulcsszerepe van, s még inkább lesz a Dáma Kft.-nek, amelyet a tiszaal- pári önkormányzat és a dán partnerek közösen hoztak létre. A polgármester megmutatta a kereskedelmi hétről a dán területi lapban megjelent cikkeket is. Jó sajtója volt a cigányzenekarnak, és Rádi Andrásnénak, akit Bugáéról, a csárdából hívtak ki, s egy kjcllerupi étteremben kápráztatta el magyaros ízekkel a kíváncsi dánokat. — Áttekinthető egyáltalán a napról napra jobban burjánzó alapítványdzsungel? — kérdeztük dr. Pet- tendi Zsuzsannát, a Privatizációs Kutatóintézet Tulajdon Alapítványa jogi igazgatóját. Nem áttekinthetetlen dzsungel —- A Legfelsőbb Bíróság számítástechnikai csoportjának számító- gépes nyilvántartása szerint mintegy 3 500 alapítvány került eddig bejegyzésre. Az alapítványi kapcsolatok segítségével (Művelődési es Közoktatási Minisztérium alapok és alapítványok osztálya, magyarországi Alapítványok Szövetsége, Magyar Alapítványi Központ) szakmai és területi áttekintésük biztosított. E szervezetek, a számszerű adatokon túl, az alapítványokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben felvilágosítást nyújtanak az érdeklődőknek — legyenek azok alapítványtevők, -támogatók vagy alapítványi pályázatok résztvevői—mondja dr. Pettendi Zsuzsanna. — Mivel magyarázható az alapítványok iránti folyamatosan növekvő érdeklődés? — Ennek több oka van. Abban, hogy természetes és jogi személyek alapítványokat létrehoznak, adományokkal — készpénzzel, vagyontárggyal, vagyonértéket képviselő joggal, szolgáltatással - hozzájárulnak az alapítványok működéséhez, fenntartásához, motiváló tényezőjátszik szerepet. Jótékonykodás; áldozatkészség; szociális érzékenység, felelősségérzet; öntevékenység igénye; hírnév fenntartása; szakmai koordináció megvalósítása; a munkaerő és az emberi tőke újratermelésének szolgálata, s végül, de nem utolsósorban az adókedvezmények lehetősége. Természetesen az is szóba jöhet, hogy egyesek arra számítanak: az alapítványok működését szabályozó rendelkezések joghézagai visszaélésre is lehetőséget adnak. — Mi indokolja, hogy az alapítványokat nem terheli adófizetési kötelezettség, sem pedig általános forgalmi adó, vagyis az áfa? Vonzók a kedvezmények — Ez így van mindenütt a világon, hiszen az alapítványok közcélokat szolgálnak. Éppen a kedvezmények serkentik a tőkével rendelkezőket, hogy pénzüket ilyen célokra fordítsák. A gazdálkodószervezetek, pénzintézetek, egyéni vállalkozók adóalapjuk kiszámításakor a megállapított, illetve módosított eredményt csökkenthetik az alapítványra fordított összeggel. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik nem vállalkozási nyereségadó-alanyok, de folytatnak vállalkozási tevékenységet is, s így adófizetési kötelezettségük áll fenn. A költségvetési szervek is csökkenthetik eredményüket az alapítványra kifizetett összegekkel. A magánszemélyek az alapítványra fordított összeget levonhatják összjövedelmükből. További kedvezmény, hogy amennyiben az e célra elkülönített pénzösszeg meghaladja a kifizetés évenek adóalapját, a fennmaradó rész a következő év(ek)re átvihető, levonható az adóalapból mindaddig, amig a teljes összeg figyelembe nem lett véve. Ha a termék vagy szolgáltatás árát az alapítvány céljára használják fel, az a jogszabály szerint nem minősül értékesítésnek, azaz nem kell utána az áfát megfizetni. — A határon túli alapítványok támogatására milyen lehetőség van? — Közvetlenül támogatni egy határon túli, külföldön bejegyzett alapítványt is lehet, de a folyó évben már nem vonható le az adóalapból a támogatási összeg. Az adókedvezményt illetően tavaly még nem tettek különbséget a Magyarországon vagy külföldön nyilvántartásba vett alapítványok támogatása között. A határon túliak támogatása közvetett formában is megvalósítható, például olyan Magyarországon bejegyzett alapítványok révén, amelyek a nemzetközi kapcsolatokat szolgálják a kutatás-, program- és rendezvényszervezés, a kulturális-, gazdasági életben vagy egyéb területen. Ilyenkor az adókedvezmények érvényesek. Nem a szélhámosság a jellemző! — Az alapítványok működésének alapvető feltétele a pénz, az adomány. Az alapítványok szabályszerű működésének milyen garanciái vannak? Ellenőrizhető, hogy valóban a meghirdetett tartós közérdekű cél megvalósítására törekednek-e tevékenységük során? Szükséges, de nem elégséges garanciát maguk a jogszabályok adnak, amelyek az alapítványok működési rendjét meghatározzák. A kuratórium felel a kezelésére bízott pénz felhasználásáért, a nyilvánosság pedig sokat segíthet abban, hogy az adományozók széles köre ellenőrizhesse: valóban arra költik a pénzt, amire adni szándékozta. Az viszont tény, hogy nem könnyű meggyőződni egy-egy meghirdetett segélyakció során, hogy valóban létezik-e egyáltalán az a cél, amire a köz összefogását kéri valaki. Az esetleges csalás rendőrségi ügy, ám az alapítványok működésével kapcsolatban a jóhiszemű létrehozók gyakorlatlansága, miatt is gyakori a kifogás. Az alapítványok létrehozói és működtetői közül sokan talán nem gondolnak arra, hogy ha valamilyen szakterületi — egészségügy, kultúra, környezetvédelem, oktatás — céllal létrehoznak egy alapítványt, a szakmai munka mellett a pontos könyvelés, propaganda- és PR-tevé- kenységre is szükség van. A napjainkban tapasztalható nagy „alapítványalapítói láz” idővel le fog csitulni, az élet túllép rajta. A közérdekű célokat szolgáló alapítványokra azonban ezután is szükség lesz, támogatásuk kívánatos, működésük pedig megérdemli — igényli is — a nyilvánosságot. Mérő Éva A. T. S. • Ki hinné, hogy a/ üzletemberek rokons/.cnvénck elnyerésében szerepe lehet egy falusi cigányzenekarnak is? Mindenesetre, hogy újabb kjcllerupi emberek lettek kíváncsiak a községre, a zenészek kinti sikerének is köszönhető. gm FŐSZERKESZTŐJÉNEK WWM9 ROVATA Mici és a dicsőség Uram, ne- , kém mindenem megvan. Pénz, paripa, posztó. Higyje meg, nálam már csak a dicsőség számít, a szakmai siker. Bozsik Márton kunszentmártoni magánvállalkozó tudja, mit miért mond. Öt éve, hogy a megyénél elhatározták: tönkreteszik. Még, hogy gazdagodik az ilyenfajta maszek, meg nyugati kocsit vesz? Kettőt is? Per pert követett. Ahelyett, hogy a megyei ember beállt volna Mici mellé öntözni. Mici Kunszentmárton lelkes patrónusa, hívták a világ sok országába. El is ment. Tanulni. Néhány hónapra. Hogy kint maradjon? Végleg? Azt már nem. Mici ugyanis — nem, nem nagy hazafi: ízig-vérig kunszentmártoni polgár. Vagyonát is úgy gyarapítja, hogy abból a helyieknek is jusson. Gumis volt Bozsik Márton vagy tíz éve. Ám az ipar nemigen ment, a pénz viszont igen, gondolt hát egy merészet és nagyot: nekiállt a virágszakmát elsajátítani. És állandóan törte a fejét, hogyan lehetne másként, olcsóbban csinálni a virágtermelést. A kezdet: miután a gumin a pénze szép lassan elúszott, Mici meghallotta, hogy ingyen lehet baromfitrágyához jutni az állami gazdaságnál. Kocsit fogadott, rakodott, tetvészkedett. Ugyanis a szerves anyag tele volt bamomfite- tűvel. („Életemben annyit nem vakaróztam.”) Gyűlt a virág, gyűlt a pénz, újból. Kipróbált mindent, ami újnak, jónak mutatkozott, birkózott a maggal, az időjárással, a fóliahelyzettel, a közgazdasági helyzettel, az adóval, a vevővel, a betanított munkásaival, az őt meglátogató hazai és külföldi szakemberekkel, az általa is föltalált növényinkubátorral, a harminc éve tartó álmatlanságával. Egyszóval igazi, magyar reformer, vállalkozó lett. Most már áll a félhektáros növényház, és áll a bál az értékesítési nehézségek miatt. A csodaszép ger- bera, a tömött kelyhü rózsa igen nehezen kel el. Ha pedig az ember, mint Mici, nem tud aludni, álmodik. Lelkesen magyarázza: Kunszentmártonban nagy vásárcsarnokot képzelt el, benne sütödével — „bebizonyítom, lehet olcsóbban is jobb kiflit, zsemlét, kenyeret sütni”, vágóhíddal — bebizonyítom, föl lehet vásárolni a disznót normális áron, le is vágom normális áron, el is adom elfogadható áron”. Pesten beszáll ötven négyzetméterrel a körgyűrű menti hatalmas áruda kialakításába. — Megbukni? Azt nem tudnék! — Ha mégis? — erősködöm. — Én nem bukom meg! — De a vállalkozó veszíthet is — mondom szelíden —, az is benne van a leosztásban. — Nem! Ha netán mégiscsak megbukom ... — fölnéz az égre, körbejáratja tekintetét birodalmán, nagyot sóhajt: Hívő vagyok, dicsőségre vágyom nagyon erősen, csak isten adjon elég egészséget. A többit bízzák rám az égiek. Én megfelelek nekik. Aztán jó utat kíván, isten áldását kéri rám és megy pakolni az új nagy piacra. Az áru nem várhat, nem fonnyadhat. Volt KGST-országok új együttműködése Október 18-án és 19-én, feltehetőleg Moszkvában tartják a KGST örökébe lépő kelet-európai együttműködési és kereskedelmi szervezet alakuló ülését — erről az előkészítő bizottság határozott. A volt KGST-országok piacgazdasági átalakításának támogatására, világgazdasághoz való csatlakozásuk segítésére létrehozandó szervezetben várható Bulgária, CsehSzlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Szovjetunió és Jugoszlávia fogja képviseltetni magát. A szervezet létrehozásának célja a megrendült gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása a térség országai között. A szervezettel való együttműködésre több ország, így Németország, Görögország, Olaszország és Finnország is készségét jelezte. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk)-árfo)yamok Érvényben: 1991. október 15é-től 21-éig Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban angol Font 12 562,5(1 13 339,56 ausztrál dollár 5835,93 6 196,91 belga frank 209,59 222,55 dán korona 1 119,72 1 188,98 finn márka 1 771,73 1 881,33 francia frank 1 266,38 1 344,72 görög drachma (a) 38,78 41,18 4 067.23 holland forint 3830,31 ír font 11 539,94 12 253,76 japán yen (1000) 566,00 601,01 kanadai dollár 6 467,08 6 867,10 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4 315,46 4 582,40 norvég korona 1 1023 1 170,57 olasz líra (1000) 57,70 61,26 osztrák schilling 613.30 651.24 portugál escudo 50,21 53,31 spanyol peseta 68,41 72,65 svájci frank 4 936,00 5 241,32 svéd korona 1 184,52 1 257,78 USA-dollár 7 301 3 7 752,95 ECU (Közös Piac) 8 837,23 9 383,87 (a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,94 40,02 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. október 15-én Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban angol font 12 938,08 12951,03 12 963,98 ausztrál dollár 6 010,40 6 016,42 6 022,44 belga frank 215,85 216,07 216.29 dán korona 1 153,20 1 154,35 1 155.50 finn márka 1 824,70 1 826,53 1 828,36 francia frank 1 304,24 1 305,55 1 306,86 holland forint 3 944,82 3 948,77 3 952.72 ír font 11 884,95 11 896,85 11 908,75 japán yen (1000) 582,92 583,50 584.08 kanadai dollár 6 660,42 6 667,09 6 673,76 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4 444,48 4 4448,93 4 453.38 norvég korona 1 135,34 1 136,48 1 137,62 olasz líra (1000) 59,42 59,48 59,54 osztrák schilling 631,64 632.27 632,90 portugál escudo 51,71 51,76 51,81 spanyol peseta 70,46 70,53 70,60 svájci frank 5 083,57 5 088,66 5 093,75 svéd korona 1 219,93 1 221,15 1 222,37 tr.es cl. rubel 2 747,25 2 750,00 2 752.75 USA-dollár 7 519,61 7 527,14 7 534,67 ECU (Közös Piac) 9 101,44 9 110,55 9 119,66
