Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

SZEPTEMBER M-EN iSMET: 1991. szeptember 17., 6. oldal GONDOK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÁSBAN #8 , A nagyüzem nem fogad tanulókat Az új oktatási idény a mezőgaz­dasági szakiskolákban sem kezdő­dött gondtalanul. Hogyan hatnak az utóbbi hónapok változásai a szakoktatásban résztvevőkre? — erről kérdezte a Falutévé riportere dr. Borda Istvánt, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Agrárok­tatási Intézetének címzetes egyete­mi tanárát. — Milyen helyzetben van most a mezőgazdasági szakoktatás? Hi­szen a magyar mezőgazdaság jövő­jéről most kevés biztosat mondha­tunk, a tanév viszont elkezdődött 42 ezer diák számára az ország 150 iskolájában... — Az előző években szeptem- ‘ bérré már mindenki tudta, hogy milyen feladatok várnak rá egész évben. Most viszont, az átalakulás időszakában a mezőgazdaság jö- vőjéhez kell nekünk is igazodni. ' A mezőgazdaság Várhütó igériyét kellene felmérni. Ezt azonban, saj­nos, ma nem jósolhatjuk meg, leg­följebb körvonalazhatjuk — vála­szolta dr. Borda István. — Mit teltet ilyenkor az oktatás? — A túlságosan szakosított kép­zés helyett az úgynevezett integrál­tabb képzést kell szorgalmazni, ezt kellene ajánlani. — Ebbe a kiszélesedni látszó ok­tatási folyamatba bekapcsolódik a gazdaképzés, illetve a gazduasz- szonyképzés. Milyen tematikával? ' '— Ez egy integrált képzési for­Mit kel tudni az államkötvényről? ma, ahol a kisüzemi gazdálkodás­hoz szükséges valamennyi ismere­tet oktatják. így állattenyésztési is­mereteket, növénytermesztést, ker- tészeti és műszaki ismereteket. — Am nemcsak az a kérdés, hogy mit tanulnak idén a diákok, hanem az is: miből? Először nem az anya­giakat kérdezem — a tankönyvek­ről van szó . . .- A 42 ezer tanulónak több mint a fele csak részben kapja meg a szükséges könyveket. Ugyanis a szűkös költségvetési források mi- att kevesebb tankönyvet lehetett utánnyomatni. De ez csak az egyik gond. Nagyobb baj az, hogy ma már új tankönyvek kellenének, hi­szen az új tartalmú képzéshez új tananyagot kell adni! — Ehhez is pénzre volna szükség. Igaz, hogy sohasem volt üzlet a nagy­üzemek számára, hogy a diákok náluk végeitek gyakorlati munkájukat ? — A gyakorlati oktatásnak ezt a Szakaszat sohasem látták szívesen az üzemek, de eltűrték. Most azonban olyan érdekeltség működik, hogy egyáltalán nem akarják fogadni az első-másodéves tanulókat. Ezért az iskoláknak ki kell alakítaniuk saját tangazdaságaikat. Ez nagyon nehéz feladat lesz, hiszen ma még azt sem lehet tudni, hol lesz olyan szabad földterület, amely az iskolához közel tangazdasággá formálható. Nem is beszélve arról, hogy milyen sokba kerül ez. Október elsejétől november 29-éig lesz jegyezhető a decem­ber elsején 15 milliárd forint értékben kibocsátásra kerülő államkötvény. Az államkötvény hároméves lejáratú, mozgó kamatozású értékpapír. Éves kamata két elemből tevődik össze. A meg­határozó rész az előző hat hó­nap diszkontkincstárjegy- aukcióin kialakuló átlagho­zam, amihez — a hároméves lekötést elismerendő - kétszá­zalékos kamatprémium társul. Az előző időszak aukciós ta­pasztalatai alapján az állam- kötvény induló kamata 37 szá­zalék körül várható. Az értékpapír a névérték alatt jegyezhető. A jegyzés kez­detétől a kibocsátás napjáig terjedő időre 30 százalék disz­kontkamat illeti meg a befekte­tőt. A diszkontár a kibocsátás napjáig (XII. 1.) hetente válto­zik, a hátralévő idő függvényé­ben. A kisbefektetők további kedvezményeket is élveznek. Amennyiben egymillió forint értékben jegyeznek ebből a pa­pírból, és nyilatkoznak arról, hogy nem kívánják a kinyom­tatott kötvényt hazavinni, ér­tékpapírjukat ingyenesen elhe­lyezhetik a tőzsdei értéktárban. .. .'i.v—i'ÍL .UV» ^1-ÄiSSnSBB ' Ebben az esetben további 1 százalék kedvezményt kapnak a diszkontárból. (Például ha egy kisbefektető a 40. héten — október 1—4. között — jegyez államköt­vényt. a tízezer forintos köt­vényt 9530 forintért vásárol­hatja meg. Amennyiben nem kívánja átvenni, akkor száz fo­rinttal olcsóbban, tehát 9430 forintért juthat az értékpapír­hoz.) Lényeges tudnivaló, hogy a kamatot minden évben fel kell venni, nincs mód a tőkésítésre. Mivel nincs automatikus visszavásárlás, de a papírt vala­milyen formában likviddé kell tenni, még az idén — forgalma­zott! kategóriában — bevezetik a tőzsdére. A kibocsátó túljegyzést nem fogad el. Az egymillió forint alatti jegyzéseket mindenkép­pen elfogadják, s csak az ezt meghaladó összegeknél van al­lokáció. Hetenként összesítik a jegy­zéseket, és az elfogadásról a sajtóból értesülhet a vevő. A tőzsde likviditására —min­den valószínűség szerint — na­gyon jó hatással lesz az új érték­papír, s a hosszú távra befekte­tők is jól járnak. (MTI -Press). • Szerkeszti: A Tóth Sándor UTAK A SZOVJETUNIÓBA A HÍD KIKERÜLÉSÉVEL? Nem ritka az olyan vélemény, amely a remélt majdani közös pia­ci tagságunkat ahhoz a futóver­senyhez hasonlítja, amelynek résztvevői Ben Johnson és egy tü­dőbeteg lennének. Nem kétséges, hogy mi lenne a végeredmény, hi­szen a versenyzők sem udvarias­ságból, sem szánalomból nem szoktak helyben futni, hogy a má­sik le ne maradjon tőlük. Nos, mindenesetre a vállalkozók úgy véleked­nek — mintegy 150-200-an jöttek össze a napokban Kecskeméten egy kerekasztal-beszélgetésre, nem csak Bács-Kiskun megyéből —, hogy egyelőre a nyugati piacon nincs keresnivalójuk. Keletre tekintenek, az átalakulóban lévő Szovjetunióra, ha ezzel máris el nem késtek. Ugyanis, a jelek szerint, a nyugati üzletemberek előbb járnak a kapcsolatteremtés­ben, mint a magyarok — s rámenösségükre jellemző, hogy a fölkínált hidat, országunkat kikerülve teszik meg lépéseiket keletre. A témakörről Gonda Józseffel, a Liberális Polgári Szövetség (Vállal­kozók Pártja) országos gazdasági ügyvezető alelnökével beszélgettünk, aki nemrégiben piacfeltáró delegáció élén kint járt keleti szomszédaink­nál, Oroszországban, a Doni Rosztovban. Magyar vállalkozók a keleti piacon - látogatóban Nagy lehetőségek földje — Kitől származott az utazás ötlete s miért éppen a Don melletti városba mentek el? — Mint vendéglőtulajdonos foglal­kozom a refórmkonyhával, ezen ke­resztül kerültem kapcsolatba a Kecske­méten tevékenykedő szovjet természet- gyógyászokkal és a homokbányái isko­la volt vezetőjével. Ez utóbbi a hazaté­rése után munkatársa lett az Intertré- ning nevű országos irodának, amely­nek fontos szerepet szántak a vállalko­zások beindításában, a privatizáció­ban, az állami bürokrácia lebontásá­ban. Miután mindketten úgy láttuk, hogy hosszú távon van perspektívája a magyarok és a volt Szovjetunió népei gazdasági együttműködésének, megál­lapodtunk a rosztovi látogatásban, ő most ott tevékenykedik. A meghívást a Vállalkozók Pártjának címezték, az utazásra közvetlenül a puccskísérlet előtti időszakban került sor. — Volt alkalma igazán szétnézni? — Azért mentünk gépkocsival az ötezer kilométeres útra, hogy hiteles benyomásokat szerezhessünk. — Milyen a mai Szovjetunió az üzlet­ember szemével nézve? — A nagy lehetőségek földje egészé­ben, és külön-külön a köztársaságok is. Kellemesen csalódtunk. Itthon csak a káoszról, a padlóra küldött gazdaság­ról esik szó, s az éhínség réméről. Uk­rajnában, ahol az utunk nagy része ve­zetett, az országutak mentén az asszo­nyok lekvárt, burgonyát, vöröshagy­mát árultak, ahogyan ezt nálunk is lát­ni. Az érintetlen gyönyörű természet száz kilométereken át — viszont egy pohár vizet sehol sem kapni. Kell oda a vállalkozó, a magyar vállalkozó is. Partnereink elmondták, hogy tanulni szeretnének tőlünk, a magyar átalaku­lást mintának tekintik. Akár gyémántot is — Sokan kilátástalannak látják a szovjetekkel a barter alapon való üzlete­lést is. Tudnak mivel fizetni? — Az Intertréninggel folytatott tár­gyalások és a látottak arról győztek meg bennünket, hogy igenis van mivel fizetniük, ha dollárjuk nincs is. Egyéb­ként az eszmecserénk témája a közös vállalkozások, vegyes vállalatok létre­hozása volt. Nekik szinte mindenre szükségük van: mezőgazdasági és élel­miszer-ipari gépekre, berendezésekre, például vajcsomagolóra, együttmű­ködnének a magyar vállalkozókkal a kereskedelemben, a textiliparban, a kerámiaiparban, a vegyiparban, a fai­parban, a számítástechnikában. Nagy A résztvevők közül sokan úgy látták; tenni kell, a passzi­vitásból nem lesz gazdasági fölemelkedés és egyéni üzleti siker sem. (Gaál Béla felvételei) érdeklődés volt az iránt, tudnánk-e ne­kik szállítani kis házi sörgyárakat. Tu­lajdonképpen szívesen elfogadnák szinte valamennyi itthon alkalmazott technológiánkat. — De mivel fizetnének? — Ha akarjuk gyémánttal, arannyal, vagy olyan intarziás bútorokkal, ami­lyeneket én itthon még nem láttam. Természetesen minden lehetőséggel nem tudtunk a pár nap alatt megismer­kedni, de a megegyezés majd úgyis a partner orosz és magyar vállalkozók dolga lenne. Olyan közös vállalkozáso­kat akar mindkét fél, amelyeket felül­ről senki sem irányít, vagyis a kapcso­latokra nem nehezedik rá az állami bü­rokrácia. Adatbankot hoznak létre — A felek, a Vállalkozók Pártja és az Intertréning miként garantálnák, hogy akit beajánlanak az üzletbe, az korrek­tül eleget tesz kötelezettségének? — Mi is egy iroda, egy adatbank létrehozását tervezzük, amely föltérké­pezné: kik azok a magyar vállalkozók, akik bekapcsolódnának az orosz üzle­tek valamelyikébe, mit szállítanának a kint várt termékek közül. Ezeket az embereket úgymond leszondáznánk, hisz értük garanciát kellene vállalnunk, erkölcsi garanciát. Ugyanezt teszi az Intertréning, s csakis megbízható és fi­zetőképes partnereket ajánlana ne­künk. Tehát a nem korrekt embereket mindkét oldalon kiszűrnénk, ez mind­két vállalkozóréteg alapvető érdeke, hi­szen a tét a bizalom. A bizalomra nagy szükség lesz, enélkül nem építhetők ki kapcsolatok. — Nagy értékű megtakarításaik nem lehetnek az orosz vállalkozójelölteknek, tőkeszegénynek gondolhatni őket. Ho­gyan lehet a semmiből vállalkozást te­remteni? — Vannak személyes megtakarítá­saik, ha nyugat-európai mércével mér­ve azok nem is túl jelentősek, de ennél is fontosabb a hihetetlen tenniakarás, ami ezekben az orosz emberekben bu­zog! Képzelje el, hogy hetven sanyarga­tó év után saját tulajdonuk lehet, azt gyarapíthatják anélkül, hogy azért la- kolniuk kellene! Ezt a tőkét dollárban nem lehet kifejezni, de rengeteget ér. Okos, fineszes emberekkel találkoz­tunk. — Tehát az oroszok szívesen látták önöket, s szívesen kötnek a kinti vállal­kozók üzletet a magyarokkal. Vajon versenytársaik lesznek-e náluk önök­nek? Nyugati menedzserek Moszkvában — Az utunk sikeres volt, nagy foga­dókészségről győződhettünk meg, azonban azt nem hallgathatom el, hogy erre az ismerkedésre már sokkal hama­• Gonda József: — Azért a mi pártunkat hívták meg, mert mi nem politizálunk, mi a gazdaság, a vállalkozók ügyeivel foglalkozunk. rabb szükség lett volna. Sajnos, egyes hazai politikai megnyilvánulá­sok nem kedveztek a gazdasági kap­csolatok újraépítésének keleti szom­szédainkkal. Moszkvában már ott vannak a nyugati menedzserek. Az Intertréning október végén, novem­ber elején harminc ország üzletembe­reit várja a fővárosba. Nem kétséges, hogy eleget tesznek a meghívásnak. Kintjártunkkor az volt az érzésünk, hogy a nyugatiak nem igénylik a hi­dat, amin keletre átkelhetnének. Közvetlenül az oroszokkal lépnek érintkezésbe. — Végül is az önök tárgyalásainak lesz folytatása? — Igen, október 4-ére meghívtuk az Intertréning képviselőit, akkor az itthoni vállalkozótársakkal való megbeszélések alapján, már érdemibb eszmecserét folytathatunk — mon­dotta Gonda József, a Vállalkozók Pártja országos alelnöke, aki hisz abban, hogy az ismerkedésből konk­rét üzletkötések születnek. Optimista kerekasztal Gonda József a kerekasztal-beszél- getésen számolt be az érdeklődő vál­lalkozóknak az oroszországi tapasz­talataikról, a megismert lehetőségek­ről. Mint várható volt, számos részt­vevő mondta el gondolatait az oro­szokkal való együttműködésről, s a témával összefüggésben csaknem mindenki előhozakodott a béklyók­kal, amelyek erősen fogva tartják ma a magyar vállalkozást. GERGELY IMRE kalocsai fölta­láló, vállalkozó azzal kezdte: jelenleg Magyarországon kilátástalan egy kezdő üzletember helyzete, a magas banki kamatok miatt. A 36, 38 szá­zalékos kamatláb mellett a kölcsön 220 százalékos növekedéssel térül vissza a pénzintézeteknek. Ezt kigaz­dálkodni lehetetlen. A belső piac be­szűkült, nyugaton nem versenyképes a magyar vállalkozó. Viszont ha ke­leten, a Szovjetunióban megtörténik a privatizáció, óriási lehetőségek tá­rulnak föl. Ezért örül a kapcsolat­nak, s alapítvány létrehozását java­solja az adatbank működtetéséhez. Ki kell lépni Európába FODOR ANDRÁS egy kecskeméti gmk képviseletében szintén a finanszí­rozás gondjaival foglalkozott hozzá­szólásában. Szerinte a vállalkozásélén­kítésre rendelkezésre álló külföldi és hazai pénzek nagy részét leemelik a fővárosi bankok, s a vidéknek alig jut valami. A célgépeket tervező és kivite­lező gmk vezetője ecsetelte: a nagyke­reskedelem főúri pozícióból tárgyal az árut kínáló magyar üzletemberekkel, bármilyen jó termékkel szinte lehetet­len betörni a nyomott hazai piacra. Legföljebb bizományba veszik át az árut, de manapság kevés cég tud hóna­pokat várni a pénzére. Véleménye, hogy a nyugati partnerek, akiknek az itthoni cégek eladnának, az árak meg­állapításánál visszaélnek azzal, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van. FEKETE BÉLA óvatosságra intette társait a szovjet piacot illetően. Szerin­te nagyon kevés, féltucatnyi áruféleség van, amivel fizetni tudnak. Ők az idén 250 ezer tonna szenet hoztak be barter- üzlet keretében, s nagyon nehéz volt továbbadniuk a magas kéntartalma miatt. Ki kell lépni Európába, harma­dik országba a behozott cikkekkel. Ta­nácsa: nagyon keményen gondolja át mindenki, mielőtt a keleti üzletbe bele­vág. Ők egyébként az idén eddig 1 mil­liárdos forgalmat bonyolítottak le. Erős érdekképviselet JÁRFÁS FERENC Nagykőrösről jött el a megbeszélésre, és örült a hal­lottaknak. Rendkívül fontosnak tartja a vállalkozói érdekképviselet erősíté­sét. Támogatta az alapítvány létreho­zását a Kecskeméten nyitandó iroda működtetésére. PULAI MIKLÓS kecskeméti vállal­kozó azt vetette föl, hogy a várhatóan nagy volumenekkel hogyan tudnak megbirkózni, amennyiben az orosz kapcsolatból konkrét üzletek lesznek? Gonda József azt válaszolta, hogy a partnerek kicsiben, családi vállalkozás­ban gondolkodnak, tehát e téren nincs ok aggodalomra. HORVÁTH FERENC kiskunhalasi építész vállalkozó húsipari létesítmé­nyek kivitelezésére társult valakivel. Amire fölkészültek, azt itthon referen­ciaként már be is tudnák mutatni az oroszoknak ilyen igény esetén. Valaki azt vetette föl: a barterban beérkező árukat kint, a szállítás előtt, megnézhetik-e a magyar partnerek, ő ennek szükségét látja, mert odakint sok minden történik a vagonokkal, az áru­val, s mikorra az ellentétel ideér, se a súlya, se a minősége nem felel meg a megállapodásnak. Gonda úr válasza: itt vállalkozó fog szemben állni a vál­lalkozóval, s aki megkísérli átejteni a partnerét, az kizárja magát az üzletből. Mindemellett szükség van az egymás iránti bizalomra. Jelcin zöld utat adott Más az áruk kihozhatóságában nem bízik. Elhangzott: Jelcin intézkedett; aki az oroszoknak létszükségleti cikket visz, cserébe bármit kihozhat az or­szágból. ERDŐSI IMRE, aki a Vállalkozók Pártja delegációjának tagja volt, már szándéknyilatkozatot írt alá; ajtókat gyártanak majd számára, amihez ve­gyes vállalatot kíván létrehozni oda- kinn. Fölvetették, hogy ha sikerül is meg­állapodni orosz vállalkozóval barter- üzletben, a sikertől még mindig távol van a magyar fél. Ugyanis nem talál bankot, amely elfogadható hitelt nyúj­tana számára, arra az időtartamra, amíg harmadik piacon vagy idehaza értékesíti az ellentételként kapott árut. A kerekasztal-beszélgetés végül is bi­zakodó hangulatban ért véget, bár egyesek az alapítvány létrehozásának elnapolása miatt elégedetlenek voltak. A résztvevők többségének hallgatóla­gos beleegyezésével az a döntés szüle­tett ugyanis, hogy ki-ki írásban nyilat­kozzon, mit kínál föl az orosz partne­reknek, s akik részesei akarnak lenni az együttműködésnek, az Intertréninggel való októberi tárgyalás után hozzák létre az iroda, az adatbank működteté­séhez szükséges alapítványt. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A. T. S. PN-KALA3JZ A TARTALOMBÓL: A PN-Kalauz vendege: Zwack Péter Palotás János Baján —■ részletes beszárnölp a fórum­ról Jogi szakértőnk a vállalkozás buktatóiról ír Böngészde: hová, milyen vállalkozót várnak? Az új adótörvény-tervezete;: ól Mit jelent majd a forint konvertibilitása? Bemutatkozó cikkek l\e feledje: az üzleti sik . alapfeltételé az ismertség! Akiről nem tudnak a potenciális vevők, tnce, •'iuklök, ügyfelek, an­nak kiesi az esélye. A 1 N-Kahv.sz/js.: ee vei Ön egyszeribe az ismert üzletemberek körébe kerül. Az ét végéig harminc százalék kedvezményt adunk a bemutatkozó cikkekre. Egy negyedoldalas bemutatkozás 24 v 500 forint, sebből az áfa visszaigényelhető. Or.:: • woyi ;?k • .vegén! kiadónk­ban Boda Ilona várja : - ; i -lefon: 76/T7-611, telex: 26-216, telefax: Í9-Í.98. ^óstacímünk: 60IH Kecske­mét, Szabadság tér 1/ \y :■■■. Könyvkiadó Kft,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom