Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 13. oldal FEKETEPIAC! VÁSÁRLÁS UTÁN CSEMPÉSZÉS ... Zlotyt, lejt, levát keményvalutáért? Meglehetősen nehéz helyzetbe kerül — kerülhet — az a hazánk­fia, aki akár hivatalos minőségben, üzleti ügyben, esetleg rokonlátoga­tóba, vagy éppen mert úri kedve úgy tartja — a volt szocialista or­szágokba akar utazni. Nem az út­levél, vízum okoz gondot, hanem a valuta beszerzése. Már csak ak­kor persze, ha az illető nem óhajtja kevéske — évi 50 — dollárját lejre, levára, rubelre, zlotyra váltani. Ilyen ember pedig meglehetősen kevés van. De mit tehet, tegyen az, aki utaz­ni kíván, s ennélfogva külföldi pénzre van szüksége? A Magyar Nemzeti Bank az említett valutá­kat nem jegyzi, így azok nem is szá­mítanak fizetőeszköznek nálunk. Abból tehát bárki korlátlan meny- nyiséget vihet magával — biztonsá­gosan egészen a célország határáig. Hogy aztán ott beengedik vagy sem, esetleg elkobozzák a nála lévő pénzt, mert az több, mint amennyit az ottani szabályok szerint bevinni lehet—nem tudni. Miként azt sem, kötelező-e a tartózkodás idejétől függően keményvalutát beváltani, esetleg elég azt a határon felmutat­ni, majd később a dugipénzt is föl lehet használni. Kérdés, persze, hogy a benzinkutas elfogadja-e sa­ját országának pénzét tankoláskor, vagy csak a nyugati valutáért vásá­rolt üzemanyagjegyet... (netán segíthet a borravaló?!) Az utazási irodáktól, bankoktól kapott információk alapján végül némileg tisztább kép, ugyanakkor eléggé kusza helyzet rajzolódott ki. Ami tény: az MNB nem jegyzi az említett pénzeket — kivéve a cseh koronát, szakszóval mondva inter­venciós árfolyamon. A koronát te­hát megvásárolhatják a turisták fo­rintért itthon, s kapnak hozzá kivi­teli engedélyt is. Az értékesítés sza­badáras, nem feltétlenül egyezik az­zal a bizonyos banki árfolyammal. Szabad az adásvétele a többi volt szocialista ország pénzének, de az utazási irodák — csakúgy mint a bankok — nem látnak egye­lőre fantáziát az üzletben, mert nem csinálják. Az IBUSZ kecskeméti irodájá­ban, a megyei hálózatból csak itt foglalkoznak a cseh koronával, a többi nem jegyzett valutát viszont alig keresik náluk. A Cooptourist a másik cég, ahol koronát lehet vásá­rolni. De egyéb kérdésben a szak­emberek számára is nagy a bizony­talanság, hivatalosan semmit nem tudnak — mondták az irodában, így pedig nehéz az ügyfelet tájékoz­tatni akár a benzinjegyről, akár a kötelező nyugati valuta beváltásá­ról. A véleményük: több érdeklődő lenne, ha a helyzetet rendeznék.' Az OTP kecskeméti devizafiók­ját is alig keresik „keleti" pénz­ügyekben. egyébként várható, hogy a korona adásvételére itt is mód nyílik. A Piroska Toursnál ugyan­csak kevesen érdeklődnek, míg a Pusztatouristnál azt tudtuk meg: bár érdeklődő van, nem foglalkoz­nak volt szocialista pénz váltásával. A kérdésekre: mi a szabály? — csak azt válaszolhatják, hogy nem tud­nak arról, hogy a korábbi rendelke­zés megváltozott volna. Ennek alapján pedig Romániába eddig 500 lejt lehetett bevinni bank­jegyben, a többit csekkben. Márpe­dig valószínű, hogy csekket még az országban kelet-európai valutát egyedül forgalmazó budapesti Exc­lusiv Tours sem tud kiadni. Kap vi­szont minden vásárló egy tájékoz­tatót, mely szerint a fizetőeszközt csak a saját felelősségére viheti ki és hozhatja be. Ez, persze, nem sokkal nagyobb biztosíték—legfeljebb ar­ra, hogy a bankjegy nem hamis —, mintha feketepiacon venné meg bárki a szükséges mennyiségű valu­tát. Hiszen a jelenlegi helyzetben, úgy tűnik, úgyis el kell rejteni azt a határon. Vagyis szinte kötelező csempész­ni. Hacsak az illető nem szuperbe­csületes, és mellesleg még tele van az erszénye puhára cserélhető kemény­valutával. V. T. MILYEN ÜGYEK HOVÁ TARTOZNAK? Hét iroda Kecskemét polgármesteri hivatalában Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése ez év januárjában ho­zott rendeletének többszöri „fino­mításával” kialakította polgár- mesteri hivatalának szervezetét — közölte szerkesztőségünkkel dr. Erdei Attila jegyző. Hét irodája van a polgármesteri hivatalnak. Az alábbiakban ismertetjük: me­lyiknek mi a dolga, milyen ügyek­kel hová lehet bekopogtatni. (Zá­rójelben az irodavezetők nevei.) Az adóügyi iroda munkáját (Bartosné dr. Bátor Mária, megbí­zott) fedi az elnevezése: intézi az összes helyi adóügyeket. Az illetékhivatal (Szigeti László, megbízott) feladatát ugyancsak fe­di a neve. Ide tartozik minden, ille­tékfizetéssel kapcsolatos ügy. A közigazgatási irodának (dr. Re­ményi Júlia) viszont meglehetősen összetett a feladatköre. Ellátja az ön­kormányzatjogi képviseletét, a köz­gyűlés minden adminisztrációját, in­tézi a polgármesteri hivatal létszám-, bér- és személyzeti ügyeit, és kapcso­latot tart a sajtóval. Rá hárulnak a választások, népszavazások szerve­zésének a teendői, s ez az iroda fog­lalkozik a népesség-nyilvántartás­sal, az anyakönyvezéssel, a hagyaté­ki ügyekkel, a szabálysértésekkel és birtokvitákkal, az ipari, a kereske­delmi, mezőgazdasági ésmunkaügyi vitákkal. Ide tartoznak a honvéde­lemmel és polgárvédelemmel, a tűz­oltósággal és rendőrséggel kapcsola­tos igazgatási ügyek. A mérnöki és környezetgazdál­kodási iroda (Markolt László) vá­rosrendezéssel, építésigazgatással és környezetgazdálkodással, to­vábbá közlekedési, hírközlési, víz­ügyi és energiagazdálkodási ügyekkel foglalkozik. A népjóléti iroda (dr. Földesi Ferenc) az egészségügy, a szociális ügyek, a gyermek- és ifjúságvéde­lem felelőse, s felügyeli a bölcsődé­ket, az egészségügyi és szociális in­tézményeket. Az oktatási és kulturális iroda (Fazekas István) jogkörébe tartoz­nak az oktatás-nevelés és a közmű­velődés ügyei, s az ilyen jellegű in­tézmények felügyeletei. A pénzügyi és gazdasági iroda (Miklós Józsefné) dolga az önkor­mányzati vagyon (lakások, helyi­ségek, telkek) hasznosítása, a ter­vezés és számvitel, valamint az in­tézmények és vállalatok pénzügyi kapcsolatainak a koordinálása. Ez az iroda ellenőrzi az önkormány­zat intézményeinek pénzügyeit, s gondoskodik a beruházások, fel­újítások megvalósításáról, (rapi) LESZ MOZI, HA LESZ VÁLLALKOZÓ A kiskőrösi önkormányzat döntéseiről Három kategóriába sorolta a város közterületeit a kiskőrösi képviselő- testület keddi ülésén, azzal a céllal, hogy szeptember 1-jétől más-más díjté­telt alkalmazzon például a kirakatszek­rény, hirdetőberendezés, árusitópavi- lon, parkolóhely bérletéért. A díjemelés jelentős, az eddigieknek három-, illetve harmincszorosa is lehet. Vitát váltott ki, mert a testület állásfoglalásától füg­gött, hogy megmarad-e a város egyet­len zárttéri mozija, és az anyagi gon­dokkal küzdő művelődési házban to­vább folytatható-e a kulturális és mű­velődési tevékenység. A képviselő- testület döntött: a jelenlegi létszámmal működjön továbbra is az intézmény, jó színvonalon lássa el feladatait, s mind­ehhez az önkormányzat pótolja a mű­velődési ház jelenleg kimutatható költ­ségvetési hiányát. A mozit nem zárják be, feltéve ha lesz jelentkező üzemelte­tésére. Jól kimunkált írásos előterjesztést fogadott el a testület Kiskőrös közleke­dési rendjének fejlesztéséről és javításá­ról. A városatyák határoztak a tenni­valókról. Egyebek között folytatják a szilárd útburkolat kiépítését, s a költsé­gek felét az önkormányzat, a másik felét a lakosság viseli majd. Forgalom­irányító jelzőlámpát helyeznek el egy éven belül a Petőfi és a Martini út cso­mópontjában. Gyalogos-átkelőhelyet létesítenek a József A. és a Klapka Gy. út kereszteződésében, s nemcsak elkez­dik a járdaépítési programot a József A. útón, hanem a régebbi építésű, ma már erősen megrongálódott járdák ja­vítására is szánnak néhány tízezer fo­rintot. Decembertől lakó- és pihenő­övezetté minősitik a Ligeti K. utcát. A város gyermek- és ifjúságvédelmé­nek helyzete is szerepelt a képviselő- testületi ülés napirendjén. Többségé­ben veszélyes tendenciákról kaphattak képet, például arról, hogy nőtt a fiata­lok körében a bűnelkövetők száma, a fiatalabb életkorban is egyre gyakrab­ban előfordul az öngyilkosság, s első­sorban a kiskőrösi Rákóczi úti iskola tanulóinak egy részével — hogy fino­man fogalmazzunk igen sok a gond. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között sok a bűnelkövető, az iskolakcrülö, akiket egyébként szüleik sem fegyelmeznek. A képviselő-testület határozata szerint az önkormányzat különböző csoportjai felkérik az egy­házakat, valamint a Magyar Cigányok Demokratikus Szövetségének helyi szervezetét a hatékonyabb gyermek- és ifjúságvédelmi munkához. A képviselő-testület arról is döntött, hogy a költségvetés átcsoportosításá­val a gimnázium és kertészeti szak- középiskolában 5. évfolyamon elősegí­ti a kertésztechnikus-képzést, valamint a Rákóczi Úti Általános Iskola mellett speciális szakiskola működtetését. Cs. I. íjászok Jászdózsán • Guba Imre (jobbra) tanár és tanítványai. A hagyományteremtés volt a célja Guba Imre jászdózsai testneve­lő tanárnak, amikor az általános iskolai diákjaival megalakította a Jasztjasz egyesületet. A háziversenyeken a fiatalok a régi magyar íjak hasonmásainak sportszerű használatával ismerkednek meg. MÁR KIPRÓBÁLTÁK . . . Érdekegyeztető tanácsok létrehozását szorgalmazzák Bajai hajón Cousteau kapitány Az egész világon ismert és tisztelt Cousteau kapitány a bajai vízügyi igaz­gatóság hajóján a Duna felső szakaszá­ra, Ausztria, Németország területére indult. Mint ismeretes, a deltát és a Duna alsó szakaszát már feldolgozta korábban, amikor először járt hazánk­ban megtekinteni, megvizsgálni a fo­lyót. Dr. Halas: Rudolf a vízügyi igazga­tóság műszaki igazgatóhelyettese el­mondta, hogy a napokban járt Baján Alain Traonouil úr, Cousteau személyi titkára —4. aki a Calypso kapitánya volt, s így „személyes ismerősként" tarthatják számon a filmsorozatot megtekintő tévénézők — és több társa, akik finanszírozzák a Tiszta Európáért mozgalom Duna-fcldolgozását. A kapitány és csapata kora ősszel indul vissza a Duna alsó szakaszára, ahol nagyszabású környezetvédelmi konferenciát és sajtótájékoztatót kiván rendezni a vízügyi igazgatóság hajóján Bukarest térségében. A titkár ennek a hajónak az indulási készségét vizsgálta meg. R. R. A MÁV Kecskeméti Állomásfő­nökség Munkástanácsa legutóbbi gyűlésén állást foglalt abban, hogy súlyos veszélyt jelent az ország füg­getlen szakszervezeti mozgalmára a ráerőltetett (lémet mintájú üzemi ta­nács intézménye. Ugyanis ebben nem jutnak szóhoz a dolgozók érde­kei, és a hatalom ismét a munkaadók kezébe kerül. Ennek az áldemokra­tikus formációnak a bevezetése az alulról szerveződő szakszervezeti tö­mörülések bomlasztása a célja. Ehelyett azt javasolják a vasuta­sok: hozzanak létre munkahelyi ér­dekegyeztető tanácsokat, melyek­ben a munkaadón kívül részt vesz­nek a szakszervezetek képviselői, ha valamiben nem tudnak meg­egyezni, akkor ebben a dolgozók véleményét kérik. Azért is tették meg javaslatukat, mert ez a fajta konfliktus- és válságkezelés a MÁV-nál minden szinten létrejött, és eredményesen működik. A független szakszervezeteknek nem célja az előző rezsimből örö­költ mozgalom szétverése. Arra azonban felhívja a dolgozók figyel­mét, hogy jól gondolják meg, hogy melyik szervezetre bízzák sorsu­kat, mert a jövőben a munkaadó azokat teszi utcára a legkönnyeb­ben, akiknek nem kellően védik érdekeit. Agócs Gy. Imre A díj: császártöltési kirándulás A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége Üdüljünk újra itthon, ismerjük meg a magyar falut és tanyát címmel korábban pályáza­tot hirdetett a gyerekeknek. Az értékelés július közepén volt, amikor tizennégy egyéni és több csoportos alkotást díjaztak azzal, hogy három napot alföldi tanyán tölthetnek el. A majd’ két tucat gyerek augusztus 2-án érkezik Császártöltésre, dr. Márin Istvánné középcsalai fogadójába. SALVE SALUS ! v Az orvosok érdeke is a rend .. . Tizennégy magyar ál­lampolgár elhatározta, hogy egészségügyi érdek- védelmet ellátó társadal­mi szervezetet alakíta­nak. Az idén februárban cégbírósági bejegyzésük is megtörtént. Mostanáig szándékosan nem léptek a nyilvánosság elé, mivel először fel akarták mér­ni, egyáltalán van-e szá­mottevő társadalmi igény ilyenfajta érdekvé­delemre. Jelenleg már mintegy 38-42 ezer tagja van a Salus Állampolgári Egészségügyi Érdekvédő Szervezetnek. Tagdíjat nem kell fizetni, a belépés egyetlen feltétele az egyetértés. A működés költségeinek fedezését szponzorok vállalták (vállalják): munkáltatók, akiket a társadalombiz­tosítási járulék fizetése terhel. Kicsit pikánsnak tűnik, hogy a tagok kö­zött orvosok is vannak. Maga az.elnök, dr. Sághv Tamás is az, aki azonban azt mondta: nekik is ér­dekük, hogy rend legyen, hogy nyugodtan dolgoz­hassanak. A szervezet célja az ál­lampolgárok egészségügyi érdek- és jogvédelme, az ilyen jogsérelmek szankci­onálásának kikényszerí­tése, a színvonalas tájé­koztatás és a társadalmi kontroll megteremtése. Az egészségügyi intézmé­nyekkel szembeni beteg­képviseletük alapvető fó­ruma a szervezet tanács­adói irodája. A velük együttműködő betegek képviselői közreműködé­sével látják el feladatai­kat. A betegek jogait tar­talmazó kódexet szer­kesztenek, ami, ha sikerül elfogadtatni, írott tör­vényként szolgál erkölcsi, etikai, illetve olyan kérdé­sek megoldásában, ame­lyekre nincs jogszabály. Á Salus aTársadalombiz- tosítás önkormányzatá­nak kialakításában is részt kíván venni. a. m. • Az orvosoknak is érdeke, hogy az egészségügyben rend legyen. Hídbőség a Dunán? Szekszárd adott helyet a tanács­kozásnak, melyen a leendő Duna- híd építése volt a téma. Egyébként a KOHÉM invitálta találkozóra a résztvevőket - a környékbeli ön- kormányzatok képviselőit hogy a tíz éve húzódó Duna-híd- építés feltételeit megbeszéljék. A nemrégiben jóváhagyott kon­cessziós törvény alkalmat ad arra, hogy a kormánnyal kötött szerző­dés alapján a nyugati magántőke is részt vegyen a kivitelezésben. A KOHÉM a már tíz évvel ez­előtt kiválasztott nyomvonalhoz ragaszkodik, vagyis: az új híd épül­jön Bogyiszló térségében. Köztu­domású, hogy a Déli Autópálya Kft. ettől valamivel északabbra tervezi a kivitelezést. Ez annyit je­lentene. hop a minisztérium által patronált hid párhuzamos lenne a déli autópályával, tehát nem kötné össze a vélhetően nagy forgalmú utat a Duna két partján. Ez a vita fő forrása. A minisztérium szerint ugyanis a „déli autópálya forga­lombecslési fantazmagória”. Ezen nem volt mit vitatkozni, mert a Déli Autópálya Kft. képviselőit meg sem hívták a tanácskozásra. Ellenben a természetvédők kont­rázták a kormányzati elképzelést, szerintük nem vették figyelembe a természetvédelmi szempontokat, az európai hírű orhideás erdő mel­lé tervezték a hidat már tíz évvel ezelőtt. Most elővették és leporol­ták a régi terveket. Többen kifej­tették, hogy a KÖHÉM-híd építé­se fölösleges pénzkidobás, hiszen a déli autópálya megépítésével meg­oldódik a probléma, mivel ők is terveznek egy hidat. A minisztéri­um kitart álláspontja mellett, az eredeti tervet akarja véghezvinni. Bárhogy is alakul az elképzelések sorsa, hosszú kötélhúzásra lehet számítani a CO NEXUS Rt. (mint a déli autópálya főszervezője) és a minisztérium között. Az is megle­het, hogy hídbőség lesz a déli Duna-szakaszon? SZÉP A SZOMORÚ ... Kalocsi hímző­asszonyok sikere A Népi Iparművészeti Tanács 1963 óta rendszeresen meghirdeti a híres matyó hímzőasszonyról, Kis Jankó Boriról elnevezett országos pályázatot, amelynek célja a ma­gyar népi hímzések hagyományai­nak megőrzése és továbbfejleszté­se, a régebbi és kevésbé ismert stí­lusok felkutatása, feldolgozása. Olyan népi iparművészeti hímzése­ket vártak, amelyek mind művé­szeti, mind használati érték szem­pontjából megfelelnek a kor köve­telményeinek. Ezért is két kategó­riában — öltözködés és lakástextí­lia — hirdettek pályázatot. Most, a 19. alkalommal megren­dezendő tárlatra 128 alkotó 439 pályamunkát küldött be, amelyek közül több mint kétszázat úgy ítél­tek meg. hogy az augusztus 3-án, 11 órakor, a mezőkövesdi művelő­dési központban nyíló kiállításon bemutatják. Ez alkalommal adják át az elismeréseket, szám szerint tizenhatot. Ebből három Kis Jan­kó Bori-díjat osztanak ki, amiből egyet Gál Csilla kalocsai népi ipar­művész vesz át a szomorú pamu- kos kerek térítőjéért. Lendületes, kecses elrendezésű, szép színvilágú mintát hímzett, kerülve az újkalo­csai stílusban szokásossá vált zsú­foltságot. A zsűri ezen felül nyolc díjat is kioszt, amiből kettőt szin­tén Kalocsára visznek haza, And­rás Ferencné, a népművészet mes­tere és Szabadi Amália népi ipar­művész. Az öt oklevélből Gyebnár Edit és Répást Jenöné — szintén kalocsai népi iparművész — is kap. p. s. Zs. K. I. Önvédelmi csoport Kunszentmiklóson Július 29-én Kunszentmiklóson megalakult az önvédelmi csoport, vagy ahogy a tagok elnevezték. Vagyonvédelmi cs Bűnmegelőzési Egyesület. Dr. Bórák Ákos polgármester köszöntötte a városháza tanácskozótermében megjelent önkéntese­ket. Szólt arról, hogy a hasonló lélekszámú településeken általában hetven-nyolc- van tagot számláló csoportok jöttek létre, mert a hatékony és eredményes munka csak ilyen létszám mellett képzelhető el. Bár az összegyűltek száma ettől még kissé elmaradt, a polgármester reményét fejezte ki. hogy a csoport a közeljövőben erősödni fog, hiszen közös érdek a bűnözési hullám megfékezése. Az alapszabály ismertetése és elfogadása után háromfős elnökséget választottak maguk közül a csoport tagjai, és rátértek az aktuális teendők megbeszélésére. A technikai eszközök egy része már rendelkezésre áll. az önkormányzat pedig, lehetőségeihez mérten, anyagilag is támogatást nyújt. A rendőrséggel jó a kapcso­latuk, így a szakmai tanácsok sem fognak hiányozni H. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom