Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 18., 3. oldal Vállalkozó vadászrepülők • A kecskeméti vadászrepülők technikai színvonaluk és a személyi állomány ellátásának szinten tartása érdeké­ben forintokat hozó vállalkozásba fogtak. Polgári szállító-repülőgépek repülési feltételeit biztosítják saját repülő­terükön. Elsőként az Aeroflot IL—76 szállítógépei szállítottak konténerbe rakott gyümölcsöt Kecskemétről külföldre a vadászrepülő osztály segédletével. Reményt vesztett és reménykedő tejtermelők Jakabszálláson Tehéntartó gazdák és tejfelvásár­lók találkoztak a napokban Jakab­szálláson, az önkormányzat meghí­vására, hogy elmondják: mitől romlott meg helyzetük az utóbbi időben. A megbeszélésen jelen volt Marton Pál, a Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalat Kecskeméti Üzemének igazgatóhelyettese is. A megjelent 120 gazda kifogá­solta a vállalat döntését, hogy le­romlott állagú, elhanyagolt épüle­teket akar a vállalkozóknak to- vábbhasználatra átadni, amelyek­ben sokat kellene költeni a hűtők javítására. A tejátvevő-épület sincs jó karban: kinek lesz rá pénze, hogy rendbe hozza? Az önkor­mányzatnak nincs. Bodnár Ernő nem éftétf1 ügyet azzal, hogy a ter­melők- csak háromha vönként kap­ják meg az átadott tej árát, holott a tejipari vállalat dolgozói minden hónapban felveszik a fizetésükét. A gazdák a tej árából fedeznék létfenntartási költségeiket, ebből fizetnék be OTP-tartozásaikat és ebből vennék meg gyermekeiknek az iskolakezdésre a tanszereiket. Ha volna miből! Olyan észrevétel is elhangzott, hogy egyesek — köztük az átvevők is — vizezik a tejet; átadáskor ala­csonyabb zsírszázalékot állapíta­nak meg a valóságosnál. E pana­szok nyomán Marton Pál nem tu­dott megnyugtató választ adni a termelőknek. Az első és a másodosztályú tej li­terjéért kapott 13,20, illetve 10,20 forintos árat elfogadhatatlanul ala­csonynak tartják ajakabszállásiak, hiszen a takarmány ára ugyan­akkor meg magas. Váratlan kiadá­sokkal is számolniuk kell. Egy meg­oldás segíthet: a vállalkozás. Hár­man már jelentkeztek, hogy bérbe vennék a tejcsarnokot, ahol napon­ta húsz-huszonöt hektoliter tejet vásárolnának föl. Bár a kézfeltartá- sos szavazáson Geletáné Szőke Ág­nest fogadták el vállalkozóként, ki­felé menet a megbeszélés színhelyé­ről a tehéntartók kórusban mégis azt kiáltották: „Tánczos Csaba kel­lett volna nekünk tejátvevőnek!” A nyílt szavazáson bizalmat ka­pott Geletánét munkába állásakor nem terhelhetik meg mindjárt az átvevőépület felújításának költsé­geivel. Ezért a jakabszállásiak azt kérték a vállalattól: nyújtson nekik ebben segítséget, mivel az épület nem mostanában, hanem előző években, a karbantartás elmulasz­tása miatt ment tönkre. Szabó Mihály polgármester VITA A TALENTUMOKRÓL Rosszabb évre számítottak a dunavecsei képviselők Rövid bibliai „Ki mit tud?” szí­nesítette a dunavecsei képviselő- testület legutóbbi ülését. A talen­tumokról volt szó! Az okos szolgá­ról, aki képes volt megduplázni a reábízott pénzt, no és arról, aki „csak” vigyázott a talentumára. A Duna-parti nagyközség félévi pénzügyi beszámolóját vitatták meg a községatyák. Megállapították, hogy a gazdál­kodás a tervek szerint folyt: ki­egyensúlyozott és arányos volt az év első hat hónapjában. Fölkérték azonban az önkormányzat mene­dzsereit, hogy 1992-re olyan terv készüljön, amely a község új forrá­sokat kutató elképzeléseiről, indu­ló vállalkozásairól is szól. Vagyis: amelyben a gazdálkodói szemlélet jobban érvényesül. A hozzászólásokból kiderült: az önkormányzat, amikor az 1991-es költségvetést vitatta, a mainál jó­val szűkösebb helyzetre számított. Ezért mondható túl óvatosnak a tervezés. Jutott bőven forint az in­tézmények fölújítására (sajnos, nem fejeződnek be iskolakezdésig a nyári munkák!), működtetésére; utak, járdák építésére. Az egyik képviselő fölvetette: — Ha ennyi pénz van, miért nem tartják rendben a parkokat, az em­lékműveket? P. Szalai Péter polgármester vá­laszából kiderült: Bár száznál több munkanélküli van a négy­ezer-háromszáz lakosú községben, nem kapnak embert a kommunális feladatokhoz. A segélyre szorulók sem akarnak „utcaseprői” állást vállalni. Az ülés második részében az ön­kormányzat költségvetési üzemé­nek átalakításáról, szervezeti kor­szerűsítéséről volt szó. Szabó Jó­zsef üzemigazgató háromféle meg­oldást javasolt a vezetőtestületnek. Elhatározták, hogy „ad hoc” bi­zottságot alakítanak a kérdés ta­nulmányozására. Az üzem kft.-vé vagy másféle társasággá való szer­vezéséről két hónap múlva dönte­nek majd. A tanácskozás végén segélyek­ről, ügyrendi kérdésekről, hatás­kör-módosításokról tárgyaltak a dunavecsei képviselők. Megvitat­ták a második fél év munkarendjét is. A tanácskozás végén P. Szalai Péter bejelentette: a jövő héten rendkívüli ülést hív össze. Fontos feladat vár a testületre: az új isko­laigazgató kinevezése. F. P. J. A szentesi „kis Bosnyák” nem hagyja magát A szentesi Kofa (korai zöldség forgalmazása alapáron), számára komoly kihívást jelent az M5-ös út melletti „új Bosnyák” megnyitása, ugyanis a zöldség-gyümölcs felvevő­piac határai csaknem azonosak. A szentesi piacszervezők válaszul a kihívásra, a saját piacukon a kiske­reskedőktől szerdán és szombaton nem kérnek belépődíjat. Másik in­tézkedésük: a háziasszonyoknak is nagybani áron kínálják a termelők a téli befőzéshez, spájzoláshoz szüksé­ges zöldséget és gyümölcsöt. Ezzel négy évtized után végre sikerült elér­niük, hogy a termőhely centrumá­ban ne legyen lényegesen drágább az áru, mint például a fővárosban. Helyi támadás is érte a „kis Bos- nyákot” — ugyanis a városgond­nokság — a piactér bérbeadója — „szemet vetett” a jól működő nagy­bani piacra. A Kofa szervezői felhí­vással fordultak a lakossághoz, hogy ne engedjék államosítani a Ko­fát. (MTI) Gémes benzinkút Az ember bajban van. Nem tud dönteni, mitévő is legyen. Szamaras fogattal álljon-é a megfelelő sávba, avagy nyugodtan begurulhat Mazdájá­val. Skodájával. Természetesen azért, hogy adni adjon a jószágnak, mert hiszen üres a kendője. Vagy ez az új, népi stílusokat is magán viselő benzinkútfajta? Gémeskút, stráfos kocsi, muskátli és egyebek. A külföldi­nek úgyis ez ugrik be először a nagy magyar puszta és a csikós-gulasch jóvoltából. Hadd kapja meg ezt az élményt már rögtön a benzinkútnál, tankolás közben. Mert a napokban egy ilyen, népiesch tankoldát láttunk Soltvadkert peremén. Tankolás után kívánság szerint lehet itatni is . .. (borz) Az elbocsátás után tragikus halál Nemrégiben arról írtunk lapunk­ban, hogy a Kalocsai Állami Gazda­ságból váratlanul elbocsátottak két dolgozót, közöttük három kisgazdát. Kosa András országgyűlési képviselő szerint politikai diszkriminációs okok játszottak közre, ellentmondott ennek Zyemlye Gyula igazgató nyilatkoza­ta. A cikk megjelenésé után jelentke­zett szerkesztőségünkben Szőke Sán­dor, az egyik elbocsátott. Elpanaszolta, hogy mondvacsinált ürüggyel, méltánytalan körülmények között, azonnali hatállyal felmondtak neki, ami teljesen váratlanul érte. Több a nyugati turista Az év első hét hónapjában 17 millió külföldi látogatott Magyarországra, 13 százalék­kal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában — közölte a KSH illetékese. A volt szocialista országok­ból — Csehszlovákiát kivéve —, valamint a Szovjetunióból 20-30 százalékkal kevesebben érkeztek. Ugyanakkor Németországból 44, Francia- országból 30 százalékkal nőtt a látogatók száma. Ausztriá­ból ugyancsak 5 százalékos a növekedés, de ez 3 millió ven­déget jelent. A tengerentúli országok közül az Egyesült Államokból 16, Japánból pe­dig 26 százalékkal csökkent a turisták száma. Július végéig 7,1 millió ma­gyar utazott külföldre, ugyan­annyi, mint tavaly az első hét hónapban. Figyelemre méltó, hogy a kiutazók több mint fe­le, 3,7 millióan az osztrák ha­társzakaszon léptek ki az or­szágból, s ez 23 százalékos emelkedést mutat. A többi vi­szonylatban csökkent a kiuta­zó magyar állampolgárok száma. (MTI) Számháború a bérfronton Az Érdekegyeztető Tanácsban a minimálbérekről folyó, már-már késhegyig menő vitáról korábban is beszámoltunk. Elmondtuk a szak- szervezetek és a konnány álláspont­ját is, ezúttal dr. Orbán István, az ÉGISZ Gyógyszergyár vezérigaz­gatója, a munkaadók álláspontját fejti ki: — Szociális szempontból mi ma­gunk is indokoltnak tartjuk a szak- szervezetek javaslatát, hogy a mini­málbéreket legalább nyolcezer fo­rintra kellene emelni, de a szükséges források előteremtése nélkül ez csak illúzió. A munkahelyek belső bérarányai sem tesznek lehetővé so­ron kívüli emelést, hiszen számos vállalatnál még a szakmunkások sem keresnek többet nyolcezer fo­rintnál! El lehet képzelni, .hogyan reagálnának a képzettebb dolgozók egy olyan lépésre, ha mondjuk a bérük ugyanannyi lenne, mint a be­tanított munkásoké. Mi volna az egyedüli megoldás? A bérliberalizáció. A korlátok teljes feloldása. A tavaly megkezdett „számháború” sem gazdasági, sem egzisztenciális okokból nem foly­tatható tovább. Lépten-nyomon azt hangoztatja a kormány, hogy piacgazdásági viszonyokra törek­szik, csak éppen attól viszolyog, hogy a bérek piacán áttörje a ko­rábbi falakat. Természetes törekvé­se a munkavállalóknak, hogy ki­harcolják a minimálbérek emelését, legalább arra a szintre, amiből a család megélhetése fedezhető. De ezt a harcot nem egyedül a munkaadókkal kell megvívni! A vállalatok, a gazdaság mai körül­ményei között, egyedül nem képe­sek előteremteni a szükséges forrá­sokat. Ha a kormány továbbra sem enged, ha nem csökkenti a vállala­tokra rótt bér- és közterheket, az adókat, a büntető százalékokat, ak­kor a munkaadók álláspontja nem változhat. Minimálbér-emelés? Nem! Ferenczy Europress Látszott, hogy idegileg igen megvisel­ték a történtek. Elmondása szerint a politikai indítékok mellett egyéb indo­kok is közrejátszottak a felmondá­sokban. Azzal érvelt, hogy az elbocsá­tottak olyan munkakörökben dolgoz­tak, ahol nyomon lehetett követni az anyagmozgásokat, az ezzel járó sza­bálytalanságokat, esetleges visszaélé­seket. Utóbbiak közül többet említett és másnapra ígérte a bizonyítékokat. Arra is panaszkodott, hogy a felmon­dás után berendelték munkára, holott az elbocsátólevélben július 31-ét jelöl­te meg az igazgató utolsó munkában Jugoszlávia három legfejlettebb köz­társaságának egyes kereskedelmi bank­jai feketepiaci árfolyamon váltják be a konvertibilis valutákat — jelentette a Tanjug jugoszláv táviraü iroda. Egyes szlovéniai, horvátországi és szerbiai bankok jelenleg 22 dinárt fizet­nek egy német márkáért, miközben an­nak hivatalos árfolyama 13. A dollá­rért a hivatalos kurzus szerinti 22 dinár helyett 35 dinárt adnak. A szabadpiaci valutaárfolyamokat elsőként a függetlenségüket kinyilvání­tó Szlovénia és Horvátország bankjai vezették be, de a héten követte példáju­kat több szerbiai bank, s a Tanjug sze­rint várhatóan más köztársaságok is így tesznek. A horvát pénzügyminiszter helyette­Egy hirdetés kapcsán kerestem meg a július utolsó napjaiban ala­kult Baja városi gazdasági kama­rát. A közvetlenül a Magyar Gaz­dasági kamara fennhatósága alá tartozó helyi kamara felsőfokú külkereskedelmi szaktanfolyamot indít, amely végzettséget is ad. A polgármesteri hivatallal szoros együttműködésben a munkanélkü­liek helyzetén javítani akaró, azok átképzését segítendő célja is van ennek a tanfolyamnak. A tanfo­lyam szervezésén kívül számos egyéb fontos feladata van a városi gazdasági kamarának, többek kö­zött „Az érdekképviselet, érdek- egyeztetés, a gazdasági kapcsola­tok és feladatok rendszere” (idézet az alapszabályból). Ez a feladatkör most egy igazán fontos tevékenységgel bővül, amelyről a beszélgetés során hal­lottam. — Jelenleg folyamatban van az okirat-hitelesítő jogunk megszer­zése — mondta az ügyvezető. — Mit jelent ez a jog tulajdon­képpen ? — Minden vállalatnak, amely külföldre is szállit, származási bi­töltött napnak. Visszatartották a fize­tését, még a júliusi anyagmozgásokat nem regisztrálja. Szerencsétlen Szőke Sándor ezek után jogosan hitte, hogy a bolondját járatják vele. Azzal váltunk el, hogy másnap hoz­za a dokumentumokat. Az ajtóból visszaszólt: „Holnap akkor találko­zunk!” Néhány száz métert mehetett, ahogy kilépett a szerkesztőségből. Az utcán összeesett, mentő vitte kórház­ba, ott érte a végzet. Meghalt a koro­natanú. Szőke Sándorral már soha, de vajon az igazsággal találkozunk-e? Zs, Kovács István se közölte a Reuterral, hogy a dinárt hivatalosan nem értékelték le, mivel Horvátország még az egységes jugo­szláv pénzügyi rendszer részét képezi, ám megengedték a bankoknak, hogy a kereslet és kínálat függvényében szab­ják meg az árfolyamokat. Szlovéniában az export serkentése végett vezették be a szabadpiaci árfo­lyamot közölte a Reuterral a Szlo­vén Nemzeti Bank kormányzója. A Jugoszláv Nemzeti Bank igazgató- tánácsa ugyanakkor pénteken azt han­goztatta, hogy meg fogja akadályozni a feketepiaci árfolyam hivatalossá vá-N lását a „gazdasági és politikai feltételek további romlásának megelőzése vé­gett”. zonyítványt kell hitelesíttetnie a külföldre szállítandó tételei számá­ra. Ezentúl nem kell majd Szegedre vagy Kecskemétre menniük e cél­ból, mert ezt mi is el tudjuk végez­ni. Ez azt hiszem, nagy előnyt je­lent, és nem mellékes az sem, hogy a kamara tagjának fél áron hitele­sítünk.- Ki lehet tagja a városi kama­rának ? — Vállalatok, pénzintézetek és magánszemélyek egyaránt, az alapszabályba foglaltak szerint. Jelenleg 27 partnergazdaság tag­ja a kamarának, ők az alapító tag­jaink. Elmondhatom, hogy az ösz- szes bank és számos pénzintézet, biztosítók, építőipari vállalatok, több tsz és kft., valamint magán- személyek tartoznak közénk. Napjaink súlyos gazdasági hely­zetében, a hazai piac beszűkülése következtében számos vállalat ke­res külföldön partnereket. Mi eb­ben is segítséget nyújtunk. A kül­földi piacot kereső tagjainkat „összehozzuk” a megfelelő féllel térítés nélkül, szolgáltatásként. Rab Rita Privatizált kecskeméti részvénytársaság felvételre keres, fordító-levelező munkakörbe felsőfokú angol nyevvizsgával és gépírói tudással rendelkező fiatal munkatársat. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezni lehet, személyesen: Petőfi Nyomda Rt., humánpolitikai osztály, Kecskemét, Külső-Szegedi út 6.; telefonon: 76/28-788/44, Gömöri Menyhért; telefaxon: 76/28-294-es számon. • 2992 Összehozzák a feleket A Baja városi gazdasági kamara új feladatai Lakbértámogatás szeptembertől A közelmúltban lapunk hasábjain is hírül adtuk, hogy 1991. második felétől az önkormányzatok (az Alkotmánybíróság egy rendeletének meg­szüntetése miatt) más feltételek szerint és más formában juttatják az érintettekhez a tanácsi lakások lakbértámogatását. Mint megtudtuk, az önkormányzatok már megkapták az új rendeletet. A megyeszékhely önkormányzatának szociálpolitikai osztályán jelenleg az igények feldol­gozásával foglalkoznak. A jogosultak — július és augusztus hónapokra is —- szeptemberben kapják meg a támogatás összegét. Jugoszláviában bankok is feketepiaci áron vásárolják a valutát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom