Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

PETŐFI NEPE 1991. június 15., 7. oldal Krónikus fáradtság ITT A SZEZON Az ehető gomba is lehet ártalmas! Egyre jobban elszegényedő társadalmunkban mind többen kényszerülnek arra, hogy maguk szedte gombával egészítsék ki ét­rendjüket. Az idei tavaszban kü­­, lönben sem sok örömünk lehet, hideg és esős. A kirándulók, ker­­j tészkedők számára bosszantó eső azonban kedvez a gombák növe­kedésének, és az igazi, jó helyek­ről kosárszámra lehet hazavinni a gombát. Nagyon sok embernek a gom­báról rögtön a „bolondgomba”, a gombamérgezés jut eszébe. Ter­mészetesen nem alaptalanul, való­ban sok súlyos balesetet okoztak már mérges gombák. Mi most nem ezekről szeretnénk szólni, de talán a gombaszezon elején nem árt egyszer leírni, hogy gomba­mérgezés gyanúja esetén azonnal orvost kell hívni, és addig is hány­­tatni kell a beteget. Alapos orvosi, laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a gombamérgezéssel kezelt betegek körülbelül felénél nem valódi mérgezésről volt szó, vagy­is nem mérges gomba fogyasztása okozta a panaszokat, hanem va­lami más, gombával összefüggő tényező. Ezek szerint az ehető gombák is okozhatnak bajt. Ezért megpróbáljuk összefoglalni azt, hogy mire érdemes odafigyel­ni a gyűjtés és a felhasználás so­rán. Minden embernek más az érzé­kenysége. Különösen gyerekek­nél fordulhat elő. hogy megbeteg­szenek attól a gombás ételtől, ami a család többi tagjánál semmi pa­naszt nem okoz. Kisgyerekeknek ne, nagyobbaknak is csak módjá­val adjunk gombát! A leszedett gombát szellős he­lyen tároljuk (kosárba gyűjtsük, be nejlonzacskóba), egy-két na­­on belül készítsük el, és minél amarabb együk meg. Minden gomba sejtjei tartalmaznak ugyanis olyan enzimeket, ame­lyek lebontják az elöregedett gombafehérjéket. Sajnos, ezen le­bontásnak mérgező végtermékei is vannak (például ptomainok), amelyek néhány órával az étkezés után általános rosszullétet okoz­nak. Ugyanez a folyamat játszó­dik le nemcsak az elöregedett, ha­nem a fagyott gombákban is, ezért természetesen ezek fogyasz­tását kerülni kell. Most tavasszal nagy tömegben gyűjthető, kedvelt gomba a mezei szegfűgomba. A rostos tönkjét ne főzzük meg, mert különösen nagy tömegben hasi görcsöket okozhat. Hasonló a helyzet a nagy őzlábgomba szárával is. Főzzük,, süssük alaposan át a gombát! Újabb vizsgálatok ki­mutatták, hogy sok vadon termő gomba tartalmaz ciánhidrogént. Ez a közismert, keserűmandula illatú vegyület szerencsére illé­kony, így főzéskor, sütéskor eltá­vozik a gombából. Reméljük, nem vettük el senki­nek a kedvét a gombagyüjtéstől, -evéstől, nem ez volt a célunk a veszélyek bemutatásával. Dr. Buczkó Krisztina A tünetek hirtelen, előjelek nél­kül lépnek fel. A betegek szokatlan levertségre, jelentős teljesitmény­­csökkenésre és elsősorban kon­centrálóképességük csökkenésére panaszkodnak. Noha a testi vizs­gálat semmiféle kóros elváltozást nem jelez, a tünetek — gyakran éveken át — mégsem javulnak. A krónikus fáradtságot az Egye­sült Államokban a nyolcvanas évek betegségévé nyilvánították, de az orvosok már száz éve foglal­koznak vele. A sokféle név, amivel illették, jelzi az orvosok sokféle vé­leményét. Nevezték ezt a gyerme­keket és felnőtteket egyaránt meg­támadó betegséget neuraszténiá­nak. ideges kimerültségnek, izlandi betegségnek. Néhány évvel ezelőtt a kutatók azt hitték, hogy sikerült megtalálni a betegség egyik okát. Az egyre fejlődő diagnosztikai módszerek segítségével a paciensek egy részé­nél krónikus gyulladást találtak. Azt is megfigyelték, hogy a tünetek gyakran közvetlenül egy-egy akut fertőzéshez csatlakozva lépnek fel. Kórokozóként herpeszvírusokat is sikerült kimutatni a betegek véré­ben vagy izomszövetében. Izlan­­don és Londonban megfigyelték, hogy egyes fertőzések a krónikus fáradtság járványos fellépését ké­pesek előidézni. A kór döntő ismérve a levertség, amely a beteg teljesítményét 50 százalékkal csökkenti, és legalább hat hónapon át fennáll. Ezenkívül felléphet hőemelkedés, a nyirok­mirigyek duzzadása, izomgyenge­ség, izom- és fejfájás, ízületi fájdal­mak és pszichikai tünetek. Az amerikai kutatók nem erősí­tették meg azt a véleményt, hogy vírusok vagy más kórokozók idé­zik elő a krónikus fáradtságot. Egy nemrég megjelent tanulmány sze­rint nem találtak érdemleges kü­lönbséget az egészséges és a beteg személyek vérének ellenanyag­koncentrációja között. Csak a fa­lósejtek megnövekedett aktivitását tudták kimutatni, amit a depresz­­sziós tünetek halmozott előfordu­lásának az immunrendszert befo­lyásoló hatására vezetnek vissza. A vizsgálatok néhány hónapja alatt a megvizsgált személyek több mint felének javult az állapota. Ezt azzal a törődéssel magyarázzák, amiben a betegek a vizsgálat alatt részesültek. Kritikusan meg kell azonban jegyezni, hogy a kísérleti személyeknek csak egy része felelt meg a kórisme szigorú kritériumai­nak. Nem lehet kizárni, hogy sok paciens, talán nem is krónikus fá­radtságban, hanem depresszióban szenvedett. Ezért is sürgetik a kutatók a krónikus fáradtság tüneteinek megállapításánál a legnagyobb gondosságot, mert csak így juthat­nak erre a betegségre vonatkozó valós ismeretekhez. Amenny iben a betegség valamilyen krónikus gyulladás következménye lenne, vírusok elleni gyógyszerekkel ered­ményesen lehetne kezelni, bár a ta­pasztalat szerint eddig egyetlen is­mert gyógyszerrel sem volt ered­ményes a kezelés. G. A. TUDOMÁNYOS HÍREK A PATRIOT RAKÉTÁK GYENGESÉGEI A Scud rakéták ellen az Öböl­háborúban alkalmazott Patriot ra­kéták nem váltak be különösebben — legalábbis erre az eredményre jutottak egyes szakemberek a Pat­riot rakéták bevezetésének haté­konyságát elemezve. Az Öböl-háborúban hivatalos adatok szerint összesen 158 Patriot rakétával 45-47 Scud-támadást tar­tóztattak fel. A Patriotok kilövőál­lásainak felállítása előtt 13 Scud ra­kéta Tel-Aviv térségében való becsa­pódása következtében 115 személy sérült meg és 2698 lakás pusztult el. A Patriotok telepítése utáni 11 Scud­­támadásban 1 személy meghalt, 168 megsebesült és 7778 lakás pusztult el. Tehát miközben a Scud-támadá­­sok száma 15 százalékkal csökkent, a sebesültek száma 50 százalékkal nőtt, és háromszor annyi volt az el­pusztult lakások száma. Ugyanis a Patriotok által eltalált Scud-rakéták darabjai nagy terüle­ten szóródtak szét, és így nagyobb kárt okoztak, mint a zavartalanul becsapódó — egyébként nagyon pontatlan—Scud ok. A károkat nö­velő másik tényező a Patriotok ala­csony — maximum 5 kilométeres — bevetési magassága. Néhány el­hárítórakéta a földig követte a Scu­­dot, és vele együtt becsapódva még növelte annak pusztító hatását. A GYILKOSSÁG „KULTÚRTÖRTÉNETE" Az angliai Kent grófság bírósági irattárában 1550-től kezdődően vannak feljegyzések az erőszakos halálesetekről. Ezeket átvizsgálva J. S. Cockburn érdekes eredményekre jutott. 1600 táján a mainál hússzor na­gyobb volt a valószínűsége annak, hogy valaki gyilkosság áldozatává váljék. Az erőszak mindennapos volt! A divat és az óvatosság minden­kitől megkövetelte a fegyverviselést, így aztán apró perpatvarok is gyak­ran véres eseményekbe torkolltak. A parasztok és polgárok furkósbot­­tal meg hosszú késsel, a kereskedők és a tengerészek tőrrel jártak. A hagyományos vágó- és szúró­fegyvereket csak lassan szorították ki a lőfegyverek. A 16. században még nem nézték ezeket jó szemmel: a tolvajok és gyilkosok fegyverei voltak, és csak 1700 táján váltak elfogadottá. A 18. században a polgárok min­den eszközzel védték tulajdonukat. Még jelentéktelen ügyekben sem volt ritka az önbíráskodás, és a tet­test szinte sohasem ítélték el. 1778- ban egy 18 éves fiút lőtt agyon a tulajdonos, mert almalopáson érte a kertjében. A bíróság éppen úgy felmentette őt, mint azt a hat férfit, akik két menekülő burgonyatolvajt lőttek agyon. A 19. század eleje óta lassan, de állandóan csökken az erőszakos halálesetek száma. A statisztika azonban csalóka, mert nem számít­ja közéjük a közlekedési balesetek nagyszámú áldozatát. Bátorság VÍZSZINTES: 1. Anatole Fram < francia író megállapításának első része (zárt betűk: N, I, E). 14. Szélmalom forgó szárnya. 15. Washington folyója. 16. Telítetlen szénhidrogéncsoport. IS. Porcos vérteshal. 19. Az alsó közepe! 20. Igaz. 21. Formálódik. 24. Amőba is lehet belőle! 25. Faliszekrény, névelő­vel. 27. Hoffman német író névbetüi. 28. Község Veszprém közelében. 30. A nátrium és a nitrogén vegyjele. 31 Kúp felületének görbe lapja. 34. Dél­amerikai magyalfaj, leveléből teát is főznek. 35. Bíró egynemű betűi. 36. Marx Károly szülővárosa. 37. Tokaji boroshordó. 39. Éppen csak súrolja ke­zével. 40. Ízesítőanyag. 41. Pedagógus. 43. Kortyolni való. 44. A kén és a hid­rogén vegyjele. 45. Nomen est...; a név végzet. 46. Női név. 48. A beszéd nagyobb egysége. 49. Pálinka a délszlá­­voknál. 51. Gubós növény. 52. A szar­mata törzsszövetséghez tartozó ókori nép tagja. 54. Összevissza les! 55. A féktelenségig heves. 58. Vonatko/o névmás. 59. Gally. 60. Vazelin alkotó­része! 61. Kortárs művészettörténes/ (Nóra). 63. Üdülőhely a Velencei-ló partján. 66. Szidónia becézése. FÜGGŐLEGES: 1. Tavasz nincs nélküle! 2. Heves légköri jelenség. 3. Telítetlen, gyúlékony szénhidrogén. 4. Kossuth Lajos szülőhelye. 5. A bróm és a jód vegyjele. 6. Burgonyafajta. 7. Helyrag. 8. En passant, röv. 9. Láptalaj fölső rétege. 10. Gyűrű alakú korallzá­tony. 11. Baranya megyei község. 12. Annyimint, röviden. 13. Dalmácia la­kója. 17. Üveges, nagy fedett hintó. 20. A megállapítás befejező része (zárt be­tűk: Á. A. E.). 22. Régész öröme. 23. Bányai szállító berendezés. 24. Hegy Belgrád közelében. 26. Feldarabol. 29. Nagyszülő kedveskedő megszólítása. 32. Japan öslakói. 33. Raktároz. 36. . . . Lopez: táncdalénekes. 38. Az aszú hazája. 39. Énekek ...; a Biblia része. 40. All alatti zsírpárna, névelővel. 42. A higany ötvözete más fémekkel. 43. Stílus régies szóval. 44. Szilárd becézé­se. 47. Vonatkozó névmás. 48. A kala­pácsvetés többszörös szovjet olimpiai bajnoka. 50. Pest megyei helység. 53. Latin eredetű férfinév. 56. A művésze­tek egyik ága. 57. Könnyűzenei stílus. 60. Német hírügynökség. 62. Némelyik versben hiába keressük. 64. Zokog. 65. Fordított kettős betű. 66. Azonos be­tűk. 67. Mutatás közeire. Beküldendő: vízsz: 1., és a függ. 20. sor. N. B. A művészi hivatásé, rejtvényünk he­lyes megfejtése: A művész igazi hivatá­sa, az emberi szív mélyébe eljuttatni a fényt. Az elmúlt héten közölt kereszt­­rejtvény megfejtői közül könyvutal­ványt nyertek: Jánosi István, Sza­badszállás; Réczc Ferenené, Kiskun­félegyháza; Balázs István, Kecske­mét; Nagy Józsefné, Hetényegyhá­­za. HENKEL-ajándékcsomagot nyert: Kiing Istvánné, 6453 Bácsbokod. Petőfi u. 35. • A Merkur Szentély gépkocsi Értékesítő Vállalat új terep járót akar forgalmazni. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán vizsgálják az indiai gyártmányú, japán liccnc alapján készülő, Suzuki névre keresztelt, négykerék-nicghajtásű, 100 köbcentis terepjáró autót. Á tapasztalat: jól bírja a terepet a hatszemélyes jármű. (MTI-fotó) A világ négy keréken A z elmúlt esztendőben közel 36 mil­­lió személyautó készült a világon (egy évtizeddel korábban „csak” min­tegy 29 millió). A legtöbb személyautót — 10 millió 105 ezer darabot — Japán­ban állítottak elő, őt követi az Egyesült Államok 6 millió 68 ezerrel, majd Németország 4 millió 643 ezer kocsival. Az autógyári konszernek közül az első a General Motors (5 millió 248 ezer), második a Ford (3 millió 979 ezer), a harmadik a Toyota (3 millió 774 ezer), negyedik a Volkswagen (2 millió 884 ezer), míg a Fiat 2 millió 729 ezres termelésével a 6. helyen, a Rena­ult pedig (1 millió 729 ezer) a 8. helyen áll. A személyautók természetes elhasz­nálódásával, selejteződésével egy idő­ben nő a világ útjain futó kocsik száma is. 1990-ben földtekénken 419 millió személyautó rendelkezett rendszám­mal, amiből 170,3 millió jut Európára (s míg az Egyesült Államokban 1000 lakosra 573, addig a Szovjetunióban 45 személyautó jut). A „nagyok” mellett világszerte egyre több ország válik maga is gyártójává vagy összeszerelőjévé a személygépko­csiknak. (Közéjük fog tartozni hazánk is, a Suzuki autók jövőre kezdődő ösz­­szeszerelésével.) Köztük sok önálló au­tógyár is található (Angliában például 25 ilyen van), de többnyire a nagy kon­szernek egyes típusait előállító kisebb gyárakról van szó. Ez utóbbira jó példa Törökország, amely a legutóbbi időkig nem tartozott az autógyártó országok közé. Most vi­szont már előállit Fiat licenc alapján személygépkocsikat. Munkamegosztás (avagy etűd néhány tételben) Olym-piiil ittam volna? Oly bi­zonytalan vagyok. Hol is van helyem a társadalmi munkanélküliség­elosztásban? Mint panelházi egér csapdába zárt szalonnabörön, rágó­dom e kérdésen, illetve csak félig­­meddig jutok szellemi feloszlásom­ban, mikor ismerős alak lebeg szem­be a világkiállítás romjai ormán! Azelőtt fődörzsmester, s másod­állásban lár pur párt titkár vala, ma nemzetközileg félreismert ellenülő. Eddig kétszer tüntették ki munkás­­malaszt érdemtelenül! — Figyejj csak,picinyem!—sut­togja füleimbe, mióta ugyanis 1953- ban fájdalomcsillapító helyett po­loskát nyelt, önmaga előtt sem mer kiabálni. — Nehogy azt hidd, csak Te végeztél óvodai tanulmányokat levelező tagozaton! Vedd tudomá­sul, nekem is van véleményem! Sorbaszedtem minden második gondolatom, tétel szerint. Első tétel: hol alkalmazzanak manapság kidobóembert?! 1. Kisgarázda Pártban. 2. Szoc. Dem. Karateklubban. (Önmaga leánykori fényképének hosszas nézegetése kötelező!) 3. Malév-helybejáratain. 4. Ózdi Fohászati Művek. 5. Irodalmi Újság versrovatánál, különös tekintettel a rovatvezetőre. 6. Egyéb. Második tétel: hot alkalmazza­nak manapság bedobóembert? 1. A legközelebb felépülő közúti hí­don, mert mire az elkészül, úgyis min­denki megtanul úszni, vagy megfullad! 2. Szavazáskor. 3. Éttermek bejáratánál. 4. Éttermek kijáratánál. 5. Divatos alakú hölgyeknél, kebleik pótlandó. 6. Football-pályán, józan szur­kolók helyett. — Elég! — szakítottam négyfelé. Megnyugtattál. Ennyi álláslehető­ség van, s én itten idegeskedek. Azonnal beadom pályázatom az egyéb státus betöltésére. Ha még nem előzött meg valami marha. Novák Béla Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom