Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

8. oldal, 1991. június 15. PETŐFI NÉPE M ég jó a h írü n k E u ró p á b a n Mennyivel előbb tartanánk, ha évtizedekkel korábban segíthették volna népünket, a hazáju­kat, a rendszertől megkülönböztető anyagilag és szellemileg tehetős honfitársaink! Sikeres pá­lyafutásuk puszta ténye fenntartotta azt a néze­tet, amely szerint a tehetséges, szorgalmas ma­gyarok — a körülmények kedvező alakulásával — hasznos tagjai lehetnek az európai nemzetek közösségének. Munkásságukkal kedvezőbbre formálták a honunkról kialakult képet. A bizo­nyító példák közül Josef von Ferenczyé, Ferenc­­zy Józsefé egyike a legszemléletesebbeknek. A „szövetségi köztársaságba érkezett ma­gyarként” tartja számon Willy Brandt. Peter Boeniscli számára Ferenczy igazolja, hogy Eu­rópa Magyarország nélkül nem létezik. Nagyra értékelte levelében Helmuth Kohl a negyven éve Münchenben élő kecskemétinek a régi magyar és új német hazája közötti humanitárius, szelle­mi híd kiépítésére fordított erőfeszítéseit. Neve idehaza, a nyolcvanas évek derekáig, néhány rövid hírben fordulhatott elő. Még szü­lővárosa lapjának szerkesztői is csak sok-sok hónapi töprengés, a Ferenczy Presse Agentur tájékoztatási elveit és módszereit bemutató do­kumentumfilm sugárzása és magas állami ki­tüntetése után. 1986. szeptember 26-án közölte a tekintélyes üzletember kecskeméti kapcsola­tait is összefoglaló cikket. Még 5 esztendő sem telt el azóta és ma, számos magyar újsággal együtt, a Petőfi Népe is naponta közöl Ferenc­­zy-Europress Budapest megjelölésű tudósításo­kat, jegyzeteket, interjúkat. Elégedett lehetne „az elegáns bajuszos ma­gyar” az elismerésekkel — szülővárosa is meg­tisztelte díszpolgári címmel —, ha nagyobb fon­tosságot tulajdonítana a kitüntetésnek a mun­kánál. Használni szeretne, mert fölfogása sze­rint csak akkor vagyunk érdemesek a holnapra, ha megőrizzük a múlt értékeit, ha valamit hoz­záteszünk a mához, ha valamit megelőlegezhe­tünk a jövőből. Kicsit kedvetlenül válaszolt legutóbbi talál­kozásunkkor első kérdésemre. — Milyen eredményeket hozott eddig a kez­deményezésére 1989-ben a városházán tartott tanácskozás? — Magyarországon számomra mindig is Kecskemét volt a legfontosabb. Ezért is támogat­tam a második magyar gyermekfalu felépítését. Kértem dr. Adorján Mihály urat, az akkori tanácselnököt, hogy hozzon össze baráti beszél­getésre mindazokkal, akik vállalkozásaikban, kezdeményezéseikben kamatoztathatnák sajtó­­ügynökségem befolyását, akiknek esetleg segít­hetünk külföldi kapcsolatok megteremtésében, üzleti partnerviszonyok kialakulásában. — Valaki példaként említette, hogy bizonyá­ra jó néhány német horgász próbálná ki a sza­badidőpark halastavát, ha a nagy példányszá­mú német szaklapban kedvcsináló riportot ol­vasna a hirös városi horgászparadicsomról. — Magam is emlékszem a megjegyzésre, de ez ügyben sem jelentkezett azóta senki. Magammal vittem egyik fiamat is, mert szívügyem a Feren­czy család és az ősi alföldi város évszázados kötődésének megőrzése. — Neheztel a jó szándékú fölajánlásait eddig fogadó közönyért? — A sértődöttség ellenszenves számomra. Emiatt sohasem vonulok vissza jó ügyektől. Azt is meg kell értenem, hogy időbe kerül, amíg az új polgármester úr megismerkedik munkaterüle­tével, a választások után megszervezik az önigaz-Beszélgetés Josef von Ferenczy vei gatás új szervezeteit, amíg élek és mozogni tu­dok, készségesen várom a segítés új lehetőségeit, a konkrét javaslatokat. Úgy gondolom, hogy különösen az idegenforgalom rejthet kihaszná­latlan lehetőségeket. Gondolni kellene a közelgő — Magyarországnak mindenképp előnyös — világkiállításra is. Tudjuk, hogy elfoglalt ember, mégis szíve­sen látnánk többször Magyarországon, Kecs­keméten. — A Magyar Hírlap munkatársa is megkér­dezte tőlem néhány hete, hogy miért hallani mos­tanában kevesebbet rólam. Most sem mondhatok mást: akkor jelentkezem itt, ha mondani- vagy tennivalóm van. — Tudom, most családi gyász hozta haza, de alkalmat talált fontos tárgyalásokra is. Mintha aggódna külkapcsolataink alakulása miatt. — Jó volna ha idehaza mindenki ráébredne az ország mostani különleges lehetőségeire, min­denki felelősen nyilatkozna, tenné a dolgát, a rész- és pártérdekek nem fednék el a közös távla­ti célokat. — Különleges lehetőségeire? — A zavaró tényezők ellenére még mindig olyan jó a hírünk Európában, mint önálló állami­ságunk óta talán sohasem. Fontos erkölcsi tőke a rokonszenv. — Arra gondol, hogy a Nyugat sok-sok dol­lárral, márkával meghálálja a közreműködé­sünkkel végbement világtörténelmi fordulatot. — A pénzadás csak pillanatnyi segítség. A kölcsönös előnyökön, érdekeken alapuló tartós egy üttműködés lendítheti föl a magyar gazdálko­dást. Jól látja ezt köztársasági elnökük, aki re­mek beszédeket mondott legutóbbi látogatása­kor. — A Quickben közölt Göncz Árpád-interjú­ból tudom, hogy Ön is találkozott államunk elnökével. — Többször is. Nagyon jó sajtóvisszhangja volt útjának. A kéregetésnek — már bocsánat a kifejezésért — még a látszatát is kerülte. Érzé­keltette: Közép-Kelet-Európa, elsősorban a jelek szerint mind szorosabban együtthaladó Lengyel­­ország, Csehszlovákia és Magyarország 70 milli­ós piacot jelenthet a Német Szövetségi Köztársa­ságnak. Mivel hosszú távon üzlet csak kölcsönös­séggel képzelhető el, nyilvánvaló, hogy német érdek is nehézségeink mielőbbi leküzdése. Tudni­­ok kell: az európai fejlődés nem mehet végbe a magyarok nélkül. Éppen ezért kellene nagyon vigyáznunk nem­zeti azonosságtudatunkra. Többen nemzeti sa­játosságainkat féltik a nyugati médiáktól. Úgy megszállhatják, az aggodalmaskodók szerint, sajtónkat mint mozijainkat az amerikai filmek. Az Axel-Springer-Budapest Kiadó Kft. általa alapított és annak keretében működő Feren­­czy-Europress, Budapest nem gyorsítja ezt a folyamatot? — Ellenkezőleg! Mint ezt tájékoztatónkban is megfogalmaztuk, ügynökségünk Magyarország hiteles krónikása, európaiságának ápolója és erősítője lesz. A Magyarországról tudósító köz­lemények számunkra fontosabbak a külföldi hír­adásoknál. Csak akkor számíthatunk hatéko­nyabb segítségre, együttműködésre, ha jobban megismernek bennünket, lehetőségeinket. — Ezt a célt szolgálja könyvek kiadásával is? Számíthatnak-e fiatalabb, tehetséges magyar írók, újságírók arra, hogy úgy pályára segíti őket, mint Németországban, Svájcban és má­sutt számos, ma már európai-hírű alkotót? — Főként a kezdetekben az üzleti hasznot csak másodrendű szempontoknak tekintjük. Meggyőződésem, hogy számos nagyrahivatott író él Magyarországon. Sajnos, egyelőre kevés a jó adaptáló. Nem fordítókat keresünk, mert meggyőződésem szerint lehetetlen egy nyelv gépi­es átfordítása, mert minden nyelvnek más a szív­verése. Az átültetést pontosabb kifejezésnek ér­zem. — Volna még miről beszélgetnünk. Érdekel­ne, hogy miként fogadta bizalmába Bruno Kre­­iskytől Hans-Dietrich Genscherig oly sok ál­lamférfi, miért kérték ki időnként tanácsait - szakértők seregével körülvett — miniszterek, pártvezetők. Külön történet lehetne Márai­­művek kiadási jogának megszerzése, pontosab­ban a magyar író népszerűsítési lehetőségének kivívása. Majd legközelebb. Mikor látjuk ismét Budapesten? — Még ebben a hónapban. Egy német politi­kust — mondjuk így — kísérek el fővárosukba. — És Kecskeméten? — Talán a Katona-évfordulós ünnepsége­ken ... Heltai Nándor ELRABOLT MAGYAR ÉKSZEREK II. Akik jól és akik „pórul” jártak Harry John Collins vezérőrnagy, a 42. gya­logos hadosztály parancsnoka, Salzburg oszt­rák tartomány katonai helytartója Zell am See mellett egy kastélyba költözött, ahol az arany­vonat kincseivel vette körül magát. Adjutánsá­nak. R. W. Cutlernek levelet diktált, amelynek címzettje Homer Heller alezredes, a raktár parancsnoka volt. Ebben feladta a megrende­lést: 15 személyes teríték- és étkészlet ünnepi alkalmakra. 45 személyes ezüst étkészlet, boros, pezsgős, likőröspoharak 90 személy részére, mindehhez asztalterítők és finom szalvéták. Hamarosan megkezdődött az önkiszolgálás: a többi tiszt minden szégyenkezés nélkül követ­te a vezérőrnagy rossz példáját. Mark Clark tábornok például az akták sze­rint több teherautónyi műkincset szállíttatott Bécsbe. Alárendeltjei hasonlóan cselekedtek. A raktár dokumentumaiból kiderül: 1946. áp­rilis 3-án John G. Hcyn őrnagy „két ezüst étkészletet” kért mindennapos és ünnepi hasz­nálatra. 1945. október l-jén egy Leakey nevű ezredes „egy ezüst étkészletet” vitt el, 1945. szeptember 26-án Fred Brownyard százados közelebbről meg nem nevezett mennyiségű „szőnyeget és ezüstöt” igényelt. Edwin Ho­ward dandártábornok 1945. szeptember 13-án „kilenc szőnyeghez”, röviddel ezután „egy ezüst étkészlethez és 12 tányérhoz” jutott. Kevésbé voltak azonban szerencsések az egy­szerű katonák: Ira Watts, Harold Perkins és három társuk. Őket a raktárban lopáson kap­ták, büntetésük két év fegyház lett. Az általuk elemeit tárgyak, amelyeket a hadbíróságnak bizonyítékként bemutattak, röviddel később eltűntek a bíró tette rájuk a kezét. Ezért ő is két év fegyházzal bűnhődött. 1947-re az aranyvonat kincseinek már csak nevetséges töredéke maradt a raktárban. 376 kilónyi jegygyűrűt és egyéb ékszereket beol­vasztottak, Ami ezek után még az aranykincs­ből fellelhető volt, azt New Yorkban elárverez­ték. Az összeg hétmillió márka volt. Ennyi maradt a 800 millióból... Csak egyetlen ember próbálta megakadá­lyozni a raktár kifosztását: Evelyn Tucker, a bécsi székhelyű amerikai művészeti és műemléki igazgatási hivatal munkatársa. Fel is mondtak neki 1948 végén. Elbocsátását követően Flori­dában galériát nyitott, amit nem sokkal később a hatóságok bezárattak. Evelyn Tuckerről azó­ta senki nem tud semmit... Azóta megnőttek a fák . . . Ilctvcn éve küldtek ilyen üdvözlőlapokat Kecskemétről. Ifibb s/.á/. hasonló, 1900 és 1920 között készült, magyarországi református történelmi emlékeket ábrázoló képeslapot láthattak az érdeklődők tegnap délután 5 órától a megyeszékhely helyőr­ségi klubjában. Gyökér István levelezőlap-kiállítását Bárth János múzeumigazgató nyitotta meg. Egész Európa gyermekei éneklik majd a Csipero-dalt Megszületett a július 8 és 14. között Kecskeméten rendezendő Európa jövője elnevezésű gyermektalálkozó szignálja és dala. Mivel a találkozó kabalája a lapunkban is már többször ismertetett — Csipero-figura, az énekecske is a Csipe­­ro-dal nevet kapta. Akik hallották már, azok állítják, biztosan sláger lesz belőle. Hát, majd meglátjuk ... Szép lenne. Az viszont biztos, hogy egy héten át Európa minden országának gyermekei éneklik . . . ÉRVÉNYTELEN PÁLYÁZAT VAGY JOGSÉRTÉS? Iskola kontra önkorm ányzat H alason Kiskunhalas önkormányzata zárt ülésen döntött a napokban két intézménye vezetőjének kinevezé­séről. A Kertvárosi Általános Is­kola igazgatói állására érkezett há­rom pályázat megjárta a maga út­ját. Megtárgyalta és értékelte a kulturális szakbizottság, majd vé­leményezte a nevelőtestület, végül egy talpon maradt pályázó, a volt igazgató, Szőrfi István neve került az előterjesztésre, mint a tantestü­let egyetértését bíró jelölt. Ezt az­után a képviselő-testület oly mó­don bírálta felül, hogy érvényte­lennek minősítve, új pályázat kií­rását döntötte el. Az eset várhatóan jogi és egyéb következményeket von maga után, ezért megkérdeztük a döntés elő­terjesztőjét, valamint a döntésho­zókat: a polgármestert és a jogi bizottság elnökét. Gregó Sándor, a hivatal oktatási főelőadója: — A rendelet megalkotása, 1986 óta folyamatosan részt vettem a jogszabály érvényesítésében, vagyis a pályázatok kiírásában, megtárgyalásában, tehát a döntés előkészítésében gyakorlatom van. A kertvárosi iskola pályázatát is a jogszabályoknak megfelelően ír­tuk ki, a szakbizottság megtárgyal­ta a beérkezett pályázatokat, s mindhármat érvényesnek tartotta, tehát a nevelőtestület elé kerültek. A pedagógusok megtárgyalták, megismerkedtek a pályázókkal, majd rá egy hétre rendkívüli érte­kezleten — ahol az intézmény fő­foglalkozású pedagógusai voltak jelen, szám szerint 36-an — titko­san szavaztak. Mivel az igazgató lemondott a szavazati jogáról, így 35 szavazat érkezett mindhárom pályázóra. A jogszabály szerint egy ember minden jelöltre szavaz­hat igennel és nemmel is. Mindhá­rom pályázóra 35 érvényes szava­zat érkezett, ebbőj Szőrfi István 20, Réz István 14, Újfaludi László 6 igen szavazatot kapott. A jegyző által hitelesített jegyzőkönyv sze­rint a nevelőtestület egyetértését az igazgatói megbízáshoz egyedül Szőrfi István kapta meg. Ezután döntött így a képviselő­­testület, hogy új pályázatot ír ki az­zal a hamis indoklással, hogy a jog­szabályban előírt egyetértést nem kapta meg egyik jelölt sem. Vélemé­nyem szerint az erre való hivatko­zással jogsértő a határozatuk. Tóth Zoltán polgármester: — Elegünk van abból, hogy bo­hócot csinálnak belőlünk. Az ön­­kormányzatnak nincsenek mun­káltatóijogai saját intézményeiben. Nevetséges. Valószínű egyébként, hogy ez is alkotmánysértő, mint ahogyan a kórházigazgatók kine­vezéséről szóló törvény. A jelenlegi vonatkozó jogsza­bály szerint sincs módunk egyéb­ként elfogadni az előterjesztésben szereplő Szőrfi Istvánt, ugyanis ahogyan a többiek, ő sem kapta meg az előírt 50 százalék plusz egy szavazatot. A jogszabály ugyanis nem szavazót említ, hanem szava­zatot. A 40 igen szavazatból pedig húszat kapott Szőrfi István, ez pe­dig csak ötven százalék. Az önkormányzatnak nincs kompetenciája a pályázat elbírálá­sában, de az ellen tiltakozunk, hogy még a munkáltatói jogait sem gyakorolhatja. Dr. Várnai László képviselő, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke: A jogalkotó célja az volt, hogy az igazgató kinevezésekor ér­zékeltetni lehessen a nevelők véle­ményét is. Hangsúlyozom, nem döntési jog ez, de a közvélemény­kutatástól erősebb. A nevelőknek nem kell kiválasztani a nyerőt, csak minden olyan pályázónak megadni az esélyt a nyerésre, aki személyével egyetért. Éppen ezért szavaznak egyetlen menetben. — Gyakorlatilag előállhatott volna az a helyzet, hogy mindhárom pályázó 35 igen kap ? — Pontosan. Egyébként akkor lett volna valódi döntéshelyzetben a testület. Nem ez történt, csak egy jelölt kapta meg az 50 százaléknál több egyetértő szavazatot. Ebben az esetben is megteheti a testület, hogy mellőzi a nevelők vé­leményét, de csak alapos indokkal. A pályázat elbírálása óta bekövet­kezett vagy azóta kitudódott sú­lyos vétség vagy mulasztás eseté­ben. Itt azonban nem ez történt, hanem elkezdte a testület értelmez­ni a jogszabályt, amire nincs lehe­tősége, csak saját rendeletéi eseté­ben. Neki alkalmaznia kellett vol­na, nem ezt tette, következésképp jogot sértett. A dolgot csak súlyos­bítja, hogy a döntéshozatal előtt több ízben érkezett figyelmeztetés. Miután sem a jegyző, sem a jogász képviselő véleményét, sem az enyé­met, mint a jogi bizottság elnökéét, nem vették figyelembe, többször kértem, hogy hívják be a főelőa­dót, hogy fűzzön hozzá szóbeli magyarázatot az előterjesztéséhez. Ezt sem tették meg. Ügy vélem, nemcsak jogot sért, hanem emberi vonatkozásaiban is rendkívüli kárt okozó ez a döntés. Ez egy új iskola első éve, s nem hiszem, hogy a ne­velők, a tanulók, a szülők közti bizonytalanság, találgatás, mani­pulációk szolgálnák ennek a kö­zösségnek az érdekeit. H. T. (Ha már értelmezünk, nem árt számolni sem. Ahhoz a megállapí­táshoz, hogy a 40 igenből a 20 csak ötven százalék, nincs mit hozzáten­ni. Ellenben ha így folytatjuk a gon­dolatsort, el kell jutnunk a végkö­vetkeztetéshez: hány szavazatot is kellett volna a nyerőnek elérni a képviselők szerint? A három jelölt elvileg 35 igen szavazatának 50 szá­zaléka legkevesebb 52,5. Tehát az önkormányzat szerint 35 pedagó­gusnak 53 szavazatot kellene lead­nia? Az új pályázat kiírásakor nem árt majd közölni a pályázókkal, mi­re vállalkoznak.) AMERIKAI MÓDSZER SZERINT Új vállalkozási lehetőségek Az amerikai Amway cég új vál­lalkozási lehetőségeket kínál. Lé­nyege, hogy az általa gyártott ter­mékeket vállalkozó kedvű és ké­pességű kereskedőkön keresztül hozza forgalomba. Ez számára azt jelenti, hogy megbízható kereske­dőhálózat kínálja áruit a fogyasz­tónak, a vállalkozóknak pedig tisztes hasznot ígér. E módszer alkalmazásának kulcspontja az a gyűjtőraktár, amelybe beérkeznek az amerikai cég termékei. Onnan azonban már csak azok a kereskedők vihetik to­vább az árut a fogyasztóhoz, akik­ben az Amway maradéktalanul megbízik, s ezt egy úgynevezett ke­reskedői igazolvánnyal is tanúsít­ja-E módszer már nem teljesen is­meretlen Magyarországon sem. Budapesten már megnyílt az ame­rikai cég gyüjtőraktára, s napokon belül hasonló jön létre Győrött, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán. Az Amway kezdetben csak háztartási tisztítószereket, később több száz különféle árucikket kínál majd raktáraiban, az élelmiszerektől egészen a gépkocsiig. Ez a kipróbált értékesítési rend­szer több mint 30 éve működik, s ma már legalább 1 millió kereske­dőt foglalkoztat szerte a világon. Üzleti szabályzata szigorú, műkö­dési elvei pontosak, s a jutalék is időben érkezik. Ferenczy-Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom