Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-13 / 137. szám

2. ol dal, '1991. június 13. VELEMENYEK — SZABADON Nyí lt levél Németh Ferencnek Kecskemét város polgármes­teréhez író,ti' levelében Ön. mint az MSZOSZ megyei képviselő­je, kifogáso Ita és bírálta az ön­kormányzat i testületnek a sztrájkkal k .apcsolatos határo­zatéit. Mive. I az állásfoglalást — amely els, öprő többséget ka­pott — az Mi OF részéről kezde­ményezte egyi 'k képviselőnk, in­díttatva érezziük magunkat né­hány észrevéte, Ire. Azok a szociális problémák, amelyeket Ön J elsorolt, valóban léteznek. Nem i irülünk mi sem, hogy a megélhe tés egyre nehe­zebbé védik. Am ennek oka nem az egy éve hivataliban lévő kor­mány tevékenysége, hanem az elmúlt évtizedek b ünös politiká­ja és gazdaságpolitikája. Az MSZMP Központi Bizottsága valamikor 1977-be n hozott ha­tározatot a gazdasá, gi szerkezet­átalakításról, de a rendszervál­tásig ebben nem tői 'tént semmi. Többek között azért, mert a pártállam nem mert szembenéz­ni az ebből adódó s zociális fe­szültségekkel, a várh ató munka­­nélküliséggel. Most tehát, amiko r a demok­ratikus nemzeti centri un hivatal­ban lévő kormánya valóban megkezdte a szerke ze tv állást, valamint az infláció eh leni, máris eredményeket mutató harcot, s közben a korábbi halogatás mi­att halmozott szociális feszültség gekkel kell szembenéznie, akkor az MSZOSZ részéről elhangzó sztrájkfelhívás nemhogy szociá­lis demagógia, hanem egyenesen politikai cinizmus. A sztrájk — klasszikus érte­lemben — az alkalmazott fegy­vere a tulajdonossal szemben, a jövedelmi arányok kedvezőbbé tételére. Itt azonban nem erről van szó. Ez politikai sztrájk, ami az állam, vagyis mindannyiunk ellen irányul. Csak egy esetben lehetne etikus. Ha a MSZOSZ használható javaslatot tenne a társadalomra háruló szociális terhek igazságo­sabb elosztására. Ha javasolná például, hogy a pártállam ked­vezményezettjei, a szerkezetát­alakítás minimum 13 esztendős halogatásának felelősei, dolgoz­zanak 13 évig 50 százalékos fi­zetésért. Ha a pártállami elittel összefonódott MSZOSZ (hiába állítja az ellenkezőjét akár Nagy Sándor, akár Németh Ferenc) felvállalná az ennek végrehajtá­sából adódó feszültségeket, ak­kor lenne elfogadható a sztrájk­­felhívása. Egyébként nem. Az MDF Kecskemét Városi Szervezetének Elnöksége Részletre ajánlanak autót Előleg befizetése nélkül, kamat­mentesen, 60 havi részletf izetéssel ajánlja nyugati kocsihoz j utás le­hetőségét a Promo-Indra Consor­­cio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kecskeméten, tegnap délután tartott sajtótájékoztatójukon Öt­vös Géza ügyvezető részlete sen is­mertette azoknak a vásárlói klu­boknak a működését, amelyek megveszik a kocsikat és kisorsol­ják 1 20 tagjuk között, Komp uteres számítások azt igazolják, hogy a ■ 60 havi részlet még mindig kedve­zőbb. mint kölcsönt venni a bank­ból —a rendszer egyébként Brazí­liában, őshazájában, annyira be­vált, hogy 12 ezer klub működik. Magyarországnál 20 működő klub után hozna hasznot a kft.-nek. Azt nehéz eldönteni, hogy ma hányán lehetnek olyanok, akik vállalhatják a klubtagságot, hogy így szerezzenek kocsit. Először is csatlakozási díjként az autó árá­nak 1 százalékát kell letenniük, majd azt kell vállalniuk, hogy 60 hónapon át rendszeresen befizetik a jármüköltségekkel növelt részle­tét, amely azonban tartalmazza a< hitelfedezeti életbiztosítás díját is. Olyan a modell, hogy garanciák­kal szolgál arra az esetre is, ha a vevő meghalna, és idő előtt sem lehet kiszállni — a pénzt ugyanis, ha az illető meggondolná, csak az 5. év vége után fizetnék vissza. Minden klubban havonta két ko­csi kerül gazdához. Egyik brazil rendszerű sorsolás útján, a mási­kat pedig az kapja, aki a legtöbbet kínál érte. Elvileg tehát akár a leg­első, akár a hatvanadik hónapban juthat a klubtag autóhoz. A tegnapi sajtótájékoztató ap­ropója az volt, hogy a kft. megnyi­totta a negyedik vidéki képvisele­tét. A kecskeméti területi iroda — tudtuk meg Molnár Judittól — Közép-Magyarországon dolgo­zik majd, szervező képviselők (ügynökök) bevonásával. S hogy ki-ki otthon leülhessen számítgat­­ni, íme néhány népszerű típus havi törlesztési díja: Opel Corsa 1,5 D 22 854, Peugeot 309 GLD 27 607, Renault Clio 1,1 RL 18 995, Honda Civic l,5i CL 26 321 és Audi 100 2,0 40 932 —az érdeklődők 17 nyugati és japán márka több száz változata közül válogathatnak. Hamarosan azokra gondolva, akik csupán havi 10 ezer körül engedhetik meg ma­guknak az autóvételt — keleti tí­pusokat is ajánlanak, és arra szá­mítanak, hogy jövő ilyenkorra a széles néprétegek számára is elér­hetővé és kedvelné válik ez a fajta ajánlat. Régen az volt a módszer, hogy előbb össze kellett gyűjteni a kocsi árának felét, befizetni, várni évekig és közben összeszedni a má­sik felét. Nyugaton akár egy fillér — azaz dollár — befizetése nélkül, hitelbe szokás vásárolni. A Pro­­mo-Indra Consorcio — hallottuk — egy köztes megoldást kínál. Hát, majd meglátjuk .. . (Ballai) PETŐFI NÉPE Megyei képviselők az egyházi tulajdon rendezéséről (Folytatás az I. oldalról) Dr. Józsa Fábián (MDF): — Én mélységesen egyetértek a tervezettel. Hazánkban van egy óriási vagyon­tömeg, amit erőszakos eszközökkel államosítottak. Ezzel egy modern európai állam nem tud mit kezdeni. Fel kell osztani. Ennek a folyamat­nak a része ez a törvényjavaslat is — miként a kárpótlás, a privatizáció és sorolhatnám még —, mely hosszú távra szól, előretekintő és egy tuda­tosan felépített stratégia. Ennek nem az a célja, hogy az egyházakat valamilyen módon nagyobb ked­vezményben részesítsük mint más közösségeket, szervezeteket. Az egy­házak a modern európai államok­ban ma is fontos, hasznos társadal­mi funkciókat töltenek be: a karita­tív tevékenységtől a lélekápolás kü­lönböző formáiig. Teljesen ésszerű, hogy a hitélet gyakorlásához szüksé­ges ingatlanokat — melyek koráb­ban is az övék voltak — visszakap­ják. Az egyházi iskolák iránt sokkal nagyobb az igény, mint amekkorát ki tudnak elégiteni a jelenlegi feltéte­lek között. Tehát egy valós társadal­mi igény jelenik meg ebben a tör­vényben. Az egyház intézményei — működtetése során — ugyanolyan mértékű állami támogatásra jogo­sultak, mint az összes többi hasonló feladatkörű létesítmények. Itt szó sincs az állam és az egyház összefo­nódásáról. A gyakorlatban azért nincs ellentét az önkormányzatok és az egyházak között a visszaigényelt ingatlanok tekintetében, mert ezek­ben az esetekben az egyház átvállal egy közszolgáltatást is. Tehát az ön­­kormányzatot egy gondtól megsza­badítja. Mert itt nemcsak oktatás­ról, hanem szociális és egészségügyi tevékenységről is szó van. Dr. Szabó Erika (SZDSZ): — Az SZDSZ alapkoncepciója ezzel kap­csolatban arra épül, hogy az államot. és az egyházat szét kell választani. Tehát olyan helyzetbe kell hozni az egyházakat, hogy ne függjenek az ál­lamtól: önálló anyagi alapot kell a számukra teremteni. Amig ugyanis a működésük attól függ, hogy az ál­lamkasszából mennyi pénzhez jut­nak, addig az állami befolyásolás ki­­küszöbölhetetlen. A hitélethez szük­séges ingatlanokat — ha igényt tar­tanak rájuk — minden további nél­kül vissza kell adni. Ezen túlmenően az olyan történelmi épületeket, ame­lyek neve hosszú időn át összekap­csolódott valamelyik felekezettel — mint például a debreceni református iskola - ugyancsak vissza kell jut­tatni. A kérdés az, hogy mi legyen az oktatás és az egészségügy körébe tartozó ingatlanokkal. Az SZDSZ álláspontja szerint ezt az önkor­mányzat és az egyház megállapodá­sára kell bízni. Fölülről nem kellene irányítani és szabályozni. Az egyet­len feltétel, hogy a világnézetileg füg­getlen oktatást biztosítani lehessen. Az olyan kistelepüléseken, ahol csak egy iskola van, bonyolultabb a kér­dés. Itt nem kellene a helyi megálla­podásokra bízni az intézmény sor­sát: működjön úgy, ahogy eddig. Fontos kérdés még az egyházi intéz­mények működésének feltétele. El­sősorban függetleníteni kellene őket anyagilag. A háború előtt az adóba kötelezően beépítették az egyházit is. Most pedig az állampolgár dönté­sétől függne, hogy az adója 3-5 szá­zalékát — erről lehet dönteni — az egyház működésére kívánja-e fordí­tani. Mindemellett azokat a fejkvó­tákat, amelyek az állami intézmé­nyeknek járnak, megkapnák az egy­házak is. Hogy végül is a törvény mellett, vagy ellen fogok majd sza­vazni az attól függ, hogy a javaslata­inkat mennyire fogadják megértőén a kormánypártok. Bencze Andrea Államfők megbeszélése a magyarországi zsidóság helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) Az államfői eszmecsere után Hájim Herzog és Göncz Árpád nemzetközi saj­tóértekezleten válaszolt az újságírók kér­déseire. Mindkét államfő jó hangulatú megbeszélésről számolt be, s közös volt a megállapítás, hogy a mostani látogatás új szakasz nyitányát jelenti. Az újságírók érdeklődtek a közel-kele­ti helyzet rendezéséről vallott vélemé­nyek iránt is. Göncz Árpád rámutatott: A helyzet annyira bonyolult, hogy a Közép-Európában fekvő Magyaror­szág aligha szólhat bele a rendezésbe. A megoldás főként Izraelen és az arab országokon áll. Hájim Herzog az is­mert izraeli álláspontot megerősítve hangoztatta: a rendezésben nincs szük­ség közvetítőkre. Az érintett feleknek közvetlenül, szemtől szembe kell a tár­gyalóasztalhoz ülniük. Izrael e tekin­tetben az Egyiptommal kötött megálla­podást tekinti mintának. Szóba került az ENSZ-nek a cioniz­must, mint a rasszizmus egyik formáját elítélő egykori határozata is. A magyar köztársasági elnök ezzel kapcsolatban megerősítette: ha e határozat ismét na­pirendre kerülne, Magyarország im­már ellene szavazna. Hájim Herzog aki az említett határozat megszava­zásakor éppen Izrael állam ENSZ- nagyköveti posztját töltötte be kö­szönetét mondott ezért az átértékelő magyar álláspontért. Az Országgyűlés szerdai munkanapja Az Országgyűlés szerdai plená­ris ülésén először arról hoztak ha­tározatot, hogy még a rendkívüli ülésszakban megtárgyalják a kép­viselők politikai feddhetetlenségé­nek megállapításáról szóló or­szággyűlési határozati javaslatot. Az ezt indítványozó Pásztor Gyula és Ómolnár Miklós (FKgP) be­nyújtotta a szükséges számú aláí­rást. Ezúton döntöttek arról, hogy részletes vitára bocsátják a volt egyházi ingatlanok tulajdoni hely­zetéről szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Szabad György bejelentet­te, hogy a kormány benyújtotta a Miagyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A T. Ház ezt követően megkezd­te a határozathozatalt a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányza­tokról szóló törvényjavaslatról. A szavazási procedúra a tervezett­nél rövidebb ideig, mintegy négy órán át tartott. Megkezdése előtt az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatta a plenáris ülést arról, hogy a testület délelőtt megvizsgál­ta: az SZDSZ és a Fidesz indítvá­nya szerinti 32, illetve 3 törvény­helyen szükség van-e kétharma­dos szavazattöbbségre. A bizott­ság ülésén szótöbbséggel vala­mennyi erre irányuló javaslatot elutasítottak. (Számos képviselői indítványt ezután visszavontak.) A határozathozatal végén az Or­szággyűlés 173 igen szavazattal, 77 nem ellenében, egy tartózko­dás mellett elfogadta a fővárosi és a fővárosi kerületi önkor­mányzatokról szóló törvényt, amely kihirdetése napján lép ha­tályba. (MTI) -Rendelet az 1938 és 1945 között üldözést szenvedettekről Július 1-jcn lép hatályba az a kor­mányrendelet, amely az 1938 cs 1945 között üldözést szenvedettek társada­lombiztosítási és munkajogi helyzetét rendezi. Ha az érintettek a hatályba lépést követő 30 napon belül nyújtják be kérelmüket a Kárpótlási Hivatal­hoz, akkor a rendelet alapján járó nyugdíjemelés 1990. április l-jétől illeti meg a kárt szenvedetteket. (Akik már a rendelet megjelenése előtt beadták kérelmüket, azoknak nem kell ezt meg­ismételniük.) A rendelet azokra vonatkozik, akik 1938 cs 1945 között faji, nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmussal való szembenállás miatt deportáltak voltak, munkaszolgálatot teljesítettek, gettóba kényszerítették, internálták, kitelepí­tették, vagy személyes szabadságukat egyéb módon korlátozták. A személyes szabadság korlátozásá­nak idejét társadalombiztosítási szem­pontból szolgálati időként, munkajogi­lag pedig munkaviszonyban eltöltött időként kell számításba venni. (MTI) KDNP-képviselő­jelölt Németh Miklós helyére Borsod-Abaúj-Zemplém megye 11. számú választókerületében Németh Miklós, volt miniszterelnök lemondása miatt, 1991. augusztus 1 l-érc az Országos Választási Bi­zottság képviselő-választást irt ki. A Kereszténydemokrata Néppárttól ka­pott tájékoztatás szerint a párt elnöksége, a megyei szervezetek javaslatára, dr. Sója Sza­bolcs tállyai körzeti főorvost kívánja inditani e választáson, aki a mai napon már a délelőt­ti órákban megszerezte a szükséges kopogta­tócédulákat és a 804 ajánlási szelvényt hiva­talosan átadta a szerencsi székhelyű válasz­tási bizottságnak. (MTI) Államtitok a III/III-as lista Boross Péter belügyminiszter ál­lamtitokkörbe tartozónak minősí­tette a megszűnt III/III-as csoport­­főnökség adattárát és a hálózati személyek adataira vonatkozó nyilvántartásokat addig, amíg a parlament az ügyben nem hoz döntést — közölte szerdán délután Szabó Eszter, a BM szóvivője. Elmondta: a belügyminiszter le­hetőséget lát arra, hogy a hálózati személyek adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nyilván­tartással kapcsolatban egyetértés­re jussanak a parlamenti pártok képviselői. A nyilvántartás állam­titokkörbe vonása a konszenzus kialakitását kívánja elősegiteni. Boross Péter az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága júni­us 19-ei üléséig —, amelyen Antall József kormányfő is résit vesz — ez ügyben nem kíván nyilatkozni. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Felelősségre vonják a volt csehszlovák vezetőket Václav Havel szerint a Csehszlovák Kommunista Párt, illetve an­nak volt vezetői ellen bírósági eljárást kell indítani — közölte Prágá­ban a köztársasági elnök szóvivője. A hírt ismertető Szabad Európa Rádió szerint az elnök aztán jutott erre az álláspontra, hogy kiderült: a szovjet és a csehszlovák pártvezetés a nyolcvanas évek elején az állami szervek megkerülésével titkos egyezségre lépett. A szerződés értelmében a csehszlovák fél beleegyezett abba, hogy országa területén szovjet atomfegyvereket tároljanak, és nem sokkal később meg is kezdődött Csehországban az SS-típusú atomtöltetü rakéták telepítése. A szóvivő által ismertetett nyilatkozatban a köztársasági elnök rámutatott: a volt kommunista vezetőket semmi — még a CSKP-nak az alkotmányban rögzített vezető szerepe — sem jogosította fel titkos szerződések megkötésére. Václav Havel szerint ezért az atomfegyve­rek elhelyezéséről szóló kétoldalú szerződés aláírása egyértelműen kimeríti a bűncselekmény fogalmát, ráadásul a titkos egyezség egy közvetlen atomtámadás veszélyének tette ki a lakosságot. Svájci segélyprogram Kelet-Európának A Kelet-Európának szánt második svájci segélyprogram összege 600 millió franktól 2 milliárd frankig is terjedhet. Az összeg nagysága függ a program futamidejétől, a bevont országok körétől és a felhasz­nálás módjától — írják svájci lapok — a "bér Bund és a Basler Zeitung. Carlos Orga, a svájci külügyminisztérium illetékes koordiná­tora szerint 4 éves futamidő esetén lehet nagyobb összeggel, 1,6 milliárd frankkal számolni. A második segélyprogram mindenképpen nagyobb volumenű lesz, mint az első, amely 250 millió frankot tett ki, főleg Lengyelország és kismértékben Csehszlovákia, valamint Magyarország részesült belő­le. A második körbe Romániát, Bulgáriát, Jugoszláviát és a Szovjet­uniót is szeretnék bevonni. Az összegeket főleg műszaki együttműkö­désre, képzésre és a piacgazdaságra való átálláshoz szükséges szociális háló kiépítésére szándékoznak felhasználni. Amerikai búza hitelre George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy a Szovjetunió további, másfél milliárd dollár értékű amerikai gabonát vásárolhat hitelre -—jelentette be kedden, közép-európai idő szerint éjjel a Fehér Ház. ■ A Szovjetunió tavaly már hozzájutott hasonló hitelfeltételekkel egymilliárd dollár értékű amerikai gabonához, de Mihail Gorbacsov személyes levélben kérte az amerikai elnököt a további szállításokra, tekintettel országa rendkívüli ellátási nehézségeire. A némi megfontolás után hozott amerikai döntés nyilvánvalóan politikai indítású, holott pénzügyi megfontolásokra is hivatkozik — mutatnak rá megfigyelők. A Fehér Ház szerint a Szovjetunió eddig minden hasonló hitelt visszafizetett. Az indoklás ugyanakkor figyel­men kivül hagyja a tényt, hogy a Szovjetunió mind Közép-, mind Nyugat-Európában gyakorlatilag fizetésképtelennek bizonyult, és számos amerikai cégnek, pénzintézetnek is sokmillió dolláros össze­gekkel tartozik. Választási forduló Indiában Indiában szerdán megkezdődött a parlamenti választások második fordulója. A mostani szavazást eredetileg májusban tartották volna, ám Radzsiv Gandhi meggyilkolása niiaSt a tervezettnél három hétiéi későbbre halasztották. A legfrissebb közvéleménykutatás eredményei szerint Radzsiv Gandhi pártja, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) a gyilkosság okozta szimpátia miatt jelentős előretörésre számíthat — de korántsem biztos, hogy sikerül megszereznie a parlamenti több­séget. (A választások első fordulójában 213 mandátumról döntöttek, szerdán 113 hely forog kockán, a szombati, befejező fordulóban pedig 186 képviselőt választanak. Az eredményeket azonban legkorábban csak vasárnap teszik közzé.) * Problémát okoz Walesa javaslata Problémát okoz Lech Walesa lengyel köztársasági elnöknek az a keddi javaslata, hogy a kormány egy éven át rendeletekkel szabályoz­za a gazdaság működését, annak átalakulási folyamata felgyorsítása érdekében. (Az elnök egyúttal levelet intézett a parlamenthez is, kér­ve, hogy sürgősséggel tárgyalják meg és fogadják el indítványát.) Az államfő javaslatával is az a probléma, mint nem egy korábbival — az ország jelenlegi törvényei nem teszik lehetővé elfogadását. Ahhoz, hogy kezdeményezésének megfelelő döntést hozhassanak, először módosítani kellene a lengyel alkotmányt. Andzej Stelmachowski, a szenátus elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ötlet nem rossz, csak jó lenne, ha a kormány előbb a parlament elé terjesztené gazdaságpolitikai programját, hogy legalább ne látatlan­ban adjanak szabad kezet a testületnek. Kasmíri mészárlás Egy indiai kormányszóvivő szerdai közlése szerint a keddi srinagari incidensnek 46 halálos áldozata volt, akik közül egy ember tartozott a biztonsági alakulatokhoz. A kormány katonai erősítést küldött és kijárási tilalmat rendelt el Dzsammu és Kasmír szövetségi állam több varosában. A keddi eseményekről kiadott hivatalos közlemény szerint kasmíri muzulmán szeparatisták megtámadtak egy rendőrjárőrt, s a kirob­bant lövöldözés okozta a haláleseteket. Szemtanúk viszont azt állít­ják, hogy a biztonsági erők bosszúból mészárolták le az embereket a támadás után, amely a város egyik szűk, zsúfolt utcájában érte őket. A többségében mohamedán Kasmírban több gerillacsoport műkö­dik, amely függetlenséget vagy a Pakisztánhoz való csatlakozást köve­teli, s ezért fegyveres harcot folytat. 1990. januárja, az erőszakos akciók fellángolása óta mintegy két és fél ezer embert öltek meg ezen a vidéken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom