Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-13 / 137. szám

PETŐFI NEPE 1991. június 13., 3. oldal EGYETLEN PERMETEZÉSI NAPLÓ SEM VOLT A BAJAI PIACON A miniszteri rendelet pusztába kiáltott szó maradt • Honnan tudná a vető, hog) mit \vs/ a piacon? (Tóth Sándor felvétele) — Még hogy ebben kukac?! Ke­nyér nélkül megeszem a kalapo­mat. ha maga ebben a cseresznyé­ben csak egyetlen darabot talál! A beszélgetést a bajai piacon les­tem el — egy pörge kalapos vidéki ember meg egy termetes asszony­ság között zajlott le, aki egy kiló csenevész cseresznyére alkudott. Végül létrejött az üzlet, amikor a gazda kivágta a végső tromfot: — Tegnap is úgy megpermetez­tem a fát, hogy csak úgy csurgott róla a lé. Az asszonyságot szemmel látha­tóan megnyugtatta ez az érv. Pe­dig ha tudná! A mezőgazdasági és élelmezési miniszter az egészség­­ügyi miniszterrel együttes rendele­tet adott ki már 1977-ben, mely permetezési napló vezetésének kö­telezettségét írta elő. Az erre a cél­ra rendszeresített „Nyilvántartás növényvédő szeres, valamint ro­var- és rágcsálóirtó szeres kezelé­sekről” című nyomtatványon min­denki, aki mezőgazdasági termé­ket hoz a piacra, köteles igazolni, hogy az előírt várakozási idő a vegyszeres kezelés óta letelt. A napló tartalmazza a kezelt nö­vény nevét, a kezelés helyét, a használt szer megnevezését, meny­­nyiségét, a hígítás mértékét, s végül a betakarítás (szüret vagy szedés) időpontját. Jóllehet a hangosbeszélő több­ször is figyelmeztette az eladókat, hogy ha valakinek még nincs per­metezési naplója, a piackezelőség irodájában ingyen rendelkezésére bocsátják, az ellenőrök egyetlen példányt sem találtak az elmúlt szombaton. (Pedig akkora piac volt, hogy egy szál tü nem sok, de azt sem lehetett volna leejteni.) He­lyenként legfeljebb magyarázatot kaptak: — Sajnos, a nagy sietségben ott­hon felejtettem a naplót, de más­kor jobban vigyázok. Az emberi szervezetben felhal­mozódó vegyszerek egészségkáro­sító voltára kár szót vesztegetni. Minden kisiskolás tisztában van vele. Most még csak az kell, hogy minden kistermelő megértse és be­lássa a permetezési napló vezetésé­nek fontosságát, így az előírt vára­kozási idő betartásának szükséges­ségét. Saját és embertársai egészsé­gének védelméért! Gál Zoltán TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Ezt írják az olvasók A Petőfi Népe meghirdetett nyereményakciójára beküldött előfizetői nyug­tákkal együtt kezemhez jutnak olvasóink levelei is. Szívesen tallózom közöt­tük. Nekünk, rólunk szólnak. Jó néhány meghitt közelséget, őszinte ragasz­kodást árul cl. „Férjem még élt, a soltvadkerti vasútállomáson dolgozott, váltóke­zelőként, amikor munkából jövet mindig hozott haza magával egy Pe­tőfi Népét. Megrendelte, és oda kér­te, az állomásra. Ez 1959-től vagy 60-tól volt így, akkor még kisebb oldalakkal jelent meg az újság. Ti­zenhárom éve özvegyen élek — ám lapjuknak azóta is hűséges olvasója vagyok. Tisztelettel: Román Antalné Soltvadkert” „Régóta járatom a lapjukat és ad­dig szeretném, amíg a rokkantnyug­díjain megengedi. Jó lenne nyerni! Sem hűtőm, sem kerékpárom, sem tévém nincsen. Ifajagos Menyhértné Lakitelck, Szikra 141. „Amikor még Kecskeméti Köz­lönynek nevezték a helyi lapot, azó­ta vagyok egyfolytában előfizető. Szakonyi Pál Kecskemét, Pákozdi csata u. 4.” „De jó lenne nyerni!" — olvassuk a következő levélben. „A házon és gyereken kivid nincs semmink. Fia­tal házasok; három éve előfizetők: Antal Attila Gara, Ady utca 8.” „Nagy tisztelője és hűséges olva­sója vagyok a Petőfi Népének. Ez az az újság, amely tájékoztat minket a 'világ és a haza dolgairól, és szóra­koztat. Tanyai nyugdíjasok: Szellák Imréné és férje Fülöpháza II. kér. 147.” Bizalmat érzünk a sorokból, amelyekben beavatnak bennünket olvasóink napi gondjaikba is — egyik-másik levélből azt látjuk, hogy szinte mi is ott ülünk a kony­haasztalnál, ahol munkából haza­térve fellapozzák újságunkat —, ám egyesek rosszallásukat sem rej­tik véka alá. Keserű Józsefék családja Tiszaal­­páron nyolctagú. Noha nem köny­­nyü a megélhetésük, a Vasútkörzet 23. szám alatt, ahol laknak, min­dennapi olvasóink. Sajátos Ízzel ír­ják levelükben, hogy „Elbetűzünk" a Petőfi Népén. Futó Jánosné Tmrehegyről, a Szarkás 102-ből: „Szegény vagyok, intézkedje­nek!” Ha csupán rajtunk múlna és nem az ország mai helyzetén, már ma intézkednénk. „A felháborodás indított arra, hogy tollat ragadjak.' A tegnapi szá­mukban (1991. május 29.) közölt cikk az édesanya és a csecsemője elle­ni támadásról nagyon felkavart. Ne­künk is vannak kisgyerekeink, és féltjük őket. Miért kellett ez a de­mokrácia, amelyben a gyilkosok és a bűnözők érdekeit lassanként jobban védik, mint az ártatlan emberekét? A törvényalkotók mintha becsukott szemmel járnának a világban. Ebből a szabadságból kezd elegünk lenni. Oda jutunk, spray-vei kell levinni a gyerekeket sétálni, hogy a váratlan támadásokat kivédhessük. Téglásné és Nagy Józsefné a kecskeméti Aradi vértanúk teréről” „Lehet, hogy Önöknek egy olvasó nem oszt és nem szoroz, de a követ­kező negyedévi előfizetést meggon­dolom, ha nem lesz olvasmányosabb az újság. Hemzseg a reklám, unal­masak a horoszkópok. Deák Fcrencné Kiskunhalas” Dr. Fábián Pál (Kecskemét, László Károly utca 10/12), Libor Lajos (Kiskőrös, Kölcsey Ferenc utca 21.) és mások is kifogásolják, hogy sok a reklám, a hirdetés. Jogos olvasói észrevételek ezek, bár tapasztalhatják: igyekszünk a napi eseményeken, történéseken „rajta lenni” — gyors és inkább rövid információkat nyújtani. Ah­hoz, hogy nagyobb terjedelemben jelenhessünk meg, és kinek-kinek az érdeklődési körének jobban megfelelhessünk, nem tagadjuk, előbb rendbe kell hozni a szénán­kat. Azaz: nem mondhatunk le a reklám és a hirdetés adta bevételek­ről sem, hogy később, terjedelem­ben és megjelenésben gyarapodva, még több és olvasmányosabb írá­sokkal jelen lehessünk előfizetőink otthonában. Kohl Antal A DUNA MELLÉKÉNEK LEGNAGYOBB BERUHÁZÁSA Decemberben kétszáz szalkszent­­mártoni házban fűtenek gázzal Néhány hét és működni fog az új, 20 ezer köbméteres gázátadó állomás Tass határában. A 15 mil­liós beruházás elkészülte után nem lesz akadálya, hogy a Duna mellé­ki falvakban legelőször Szalk­­szentmártonban és Dunavecsén — meggyújtsák a gázfáklyát; meg­indulhat a belterületi hálózat építé­se. A régió legjelentősebb beruhá­zásának kivitelezője — a Kerek­egyházi Dózsa Tsz sajnos nem teljesítette időre, amit a tavalyi versenytárgyaláson vállalt. A föld­munkák késlekedése miatt jelentős a zöldkár. A szövetkezetek és a magángazdák kárpótlását nem kí­vánja magára vállalni az építkezést szervező gazdasági társaság. Az előkészületek során egyéb­ként szép példáját adták az össze­fogásnak a Solti-lapály települései. Azok a községek is milliókat sza­vaztak meg a munkára, amelyek egyelőre nem tudnak csatlakozni a hálózatra. Ennek is köszönhető: a Tasstól induló gerincvezeték ke­resztmetszete olyan, hogy amint a pótlólagos beruházásra lehetősé­gük nyílik, Apostag, Dunaegyháza és Solt lakói is örülhetnek a kor­szerű energia szolgálatainak. Legelőször egyébként Szalk­­szentmártonban épül meg a belte­rületi vezeték. A fűtési szezonra több mint kétszáz ház kályháiban lobog majd a kék láng. A szomszéd településen, Duna­vecsén, sajnos, nem lesz ilyen gyors a fejlesztés. A lakosság nem képes jelentősebb közműfejlesztési hoz­zájárulást fizetni. Az önkormány­zatok mindent, elkövetnek, hogy megkönnyítsék a lakosságnak a csatlakozást. A hitelek és a köz­ponti összegekből finanszírozott fővezeték-építés ellenére a lelkese­dés jóval kisebb, mint tíz éve, a gondolat születése idején volt. F. P. J. A TAGOK MAGUK ELLEN SZAVAZTAK? Elbocsátások a Tassi Dózsa Tsz-nél Az utóbbi időben megsokasodott a munkanélküliek száma a Duna mellékén. Legutóbb például arról érkezett hír, hogy a Tassi Dózsa Tsz-nél ötven dolgozónak adták ki a munkakönyvét. Le is út, fel is út! — Már a szövetkezetek is ezt az útját választják a racionalizálásnak? kérdeztem Szatmári Ferenc elnöktől. — Mi legalábbis erre kényszerültünk. Elgondolhatja, hogy nem volt könnyű döntés, de nem lehetett mást tenni. A mezőgazdaság gyarmati sorba került az új rendszerben. Bármivel kísérletezünk, más fölözi le munkánk eredményét. — De az önök dolgozói többségükben tulajdonostársak is, tagok. Hogy szavazhat meg valaki magának kellemetlenséget? — Az elbocsátott tagtársaim továbbra is gazdái maradnak a közösnek. De azt mindenkinek be kellett látni: így, ahogy eddig ment, nincs értelme az egésznek. A búcsúzók közül többeknek most nagyobb a jövedelmük, mint aktív munkásként volt. Természetesen — a jogszabályok szerinti — alkalmi feladatoknál számítunk tagjaink tudására, szorgalmára, erőfe­szítésére. — További karcsúsítás is várható? — Igen, sajnos, újabb ötven munkakönyvét készítettünk ki a páncél­szekrényből. Még mindig nagyon sokan vagyunk. Természetes, hogy fél­nek, idegesek az emberek. Egy faluban száz munkanélküli már komoly problémát jelent. Munkahelyen, de a családban is támadások kereszttüzé­ben élek a kegyetlen létszámcsökkentés miatt. Pedig tiszta szívből mondom — nem a „könyvjutalmak” kiosztása a kedvtelésem. A megrop­pant mezőgazdasági piac az oka mindennek ... — Farkas — MÉRLEG AZ ELSŐ NEGYEDÉVRŐL Mit mutat a statisztika? A teljes munkaidőben foglalkozta­tottak havi bruttó átlagbére az anyagi ágakban 28 százalékkal nőtt az első negyedévben. A jövedelmi folyamatok lényegében megfelelnek a kormány négyéves gazdasági programjának, amely azzal számol, hogy idén a lakos­ság életszínvonala még csökkenni fog — erről tájékoztatták az MTI-t a Pénz­ügyminisztérium illetékesei. A növekedés a belkereskedelem­ben volt a legnagyobb (37 százalék), a legalacsonyabb viszont a mezőgaz­daságban (17 százalék). Az átlagbér­növekedés a 300 főnél többet foglal­koztató szervezetekben erőteljesebb volt. Kiugró növekedés következett be például a vegyiparban (38,6 szá­zalék), a papíriparban (mintegy 48 százalék). A béreknél lényegesen na­gyobb ütemben, körülbelül 80 száza­lékkal nőttek a munkáltatók által ki­fizetett nem adóköteles jövedelmek (például étkezési hozzájárulás, utazá­­siköltség-térítés). Az év első négy hónapjában 30 százalékkal emelkedtek a társada­lombiztosítási kifizetések, ezen belül közel 38 százalékkal a nyugdíjak. A növekedésben meghatározó szere­pet játszottak a fogyasztóiár-emeike­­dés ellensúlyozását szolgáló év eleji intézkedések, amelyek 1000-3000 fo­rinttal növelték a havi ellátmányo­kat. A fogyasztói árszínvonal január— április hónapokban 34,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ebből az ez évi növekedés 19,8 százalékot ért el. A legnagyobb mértékű volt az árnö­vekedés a fűtés, a háztartási energia árucsoportban, a legkisebb az élel­miszerek körében. Az előző hónap­hoz viszonyított árnövekedés folya­matosan csökkent az év első hónap­jaiban: januárban 7,5, februárban 4,9, márciusban 3,7, áprilisban 2.4 százalékkal emelkedtek az árak. (MTI) SZAKEMBERGÁRDA ÁLL RENDELKEZÉSRE Helpi — segíts! A help szót — mely segítsé­get jelent — sokkal többen ismerik, mint amennyien a ködös Albion nyelvét beszé­lik. Kevesen tudják azonban, mit is takar Kecskeméten a „Helpi” elnevezés, amely lát­szólag csak egy magas hang­rendű rövid magánhangzóval különbözik az egyik legis­mertebb angolszász szótól. A megyeszékhelyen az Erkel Ferenc u. 1/A sz. alatt műkö­dő Ifjúsági és Tanácsadó Iro­da e név tulajdonosa, amely­nek szolgáltatásai ingyene­sek. S mivel bevételei nincse­nek, csak kiadásai, így a min­denkori állami és önkor­mányzati vezetés jóindulatá­tól függ fennmaradásának le­hetősége. A Helpi egy tizenöt országra kiterjedő informáci­ós és segélynyújtási szervezet tagjaként dolgozik. A húsz csoportból álló magyarorszá­gi hálózat szolgáltatásai gya­korlatilag minden olyan problémára kiterjednek, amelyek ma egy fiatalt érint­hetnek. Segítenek albérlet­szerzésben, az év közben lus­táknak a nyár végi pótvizsgá­ra felkészítő tanárt kerítenek, olcsó kirándulásokra vagy nyári munkára is adnak tip­peket. S ha kell, gyermekfelü­gyeletet is közvetítenek. De segítséget tudnak nyújtani különböző jogi, közgazdasá­gi, pszichológiai pedagógiai, egészségügyi kérdésekben is. Amennyiben valakinek hely­ben nem tudnának megoldást javasolni, akkor sem marad magára, hisz információt mindenképpen kap, hogy ki­hez is forduljon kérdéseivel. Ugyanis a szervezetet egy szakemberekből álló önkén­tes segítőkor támogatja, aki­ket az irodára hivatkozva bármikor fel lehet keresni. A munkatársak azonban egy­re nem vállalkoznak. Senki helyett nem intézik el problé­máját. Az irodát a hét öt nap­ján 9—19, szombaton 13—18 között lehet felkeresni. Ha otthon telefonja van a gon­dokkal küszködő, ám a gya­loglástól visszarettenő illető­nek, úgy a 21-160-as számon elérheti, avagy üzenetrögzí­tőn üzenetet hagyhat a Helpi-Protestáló polgármesterek Budapesten? Az MTI értesülései szerint az ország mintegy 3100 önkormányzatának polgár­­mestere kapott meghívást arra a nagygyűlésre, amelyet pénteken délutánra szer­veztek a főváros és a kerületi önkormányzatok vezetői. A demonstráció résztvevői tiltakozni kívánnak a kormányzat önkormányzat­ellenes elképzelései, tevékenysége ellen. A tervek szerint egy petíciót is elfogadnak majd, amelyben visszautasítják azt a kormányzati elképzelést, mely szerint az önkormányzatok vagyoni helyzetét csak az egyházi ingatlanokról és a kárpótlás­ról szóló törvény elfogadása után rendeznék. Az önkormányzati vezetők Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez is eljuttatják majd tiltakozásukat. BACS-KISKUN EGYELŐRE KIMARAD Vállalkozásélénkítés ? Bács-Kiskun megyét sajnálatos módon nem érintő, vállalkozás­élénkítő programot indító, kétna­pos tanácskozásnak adott otthont a lajosmizsei Gerébi-kastély. Bor­­sod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg és Tolna re­gionális vállalkozói központjainak érdemi munkája kezdődhet meg az utolsó részleteket is tisztázó eszme­csere nyomán. Az érdemi munka — a kis- és középvállalkozások szakmai, üzleti segítésén, a tanács­adáson és a képzésen kívül — nem kevesebbet jelent, mint megyén­ként legalább 200 millió forint ér­tékű vállalkozásélénkítő alapít­vány működtetését, elosztását. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ugyanis a PHARE- program keretén belül elnyert 19,5 millió ECU-dollár értékű támoga­tást — csaknem kétmilliárd forin­tot — nem kívánta elaprózni, ha­nem pályázatot hirdetett meg a megyék között a kísérleti jelleggel induló regionális vállalkozói köz­pontok létrehozására. A „győztes” régiókban viszonylag rövid időn belül legalább hatvan kisvállalko­zó indulását segíthetik kedvezmé­nyes hitellel, s ennél még jóval töb­ben kaphatnak kellő garanciát egyéb kölcsönök felvételéhez. Fontos tudni, hogy a kétségtele­nül nagy lehetőségnek igen szigorú feltételei vannak. A Vállalkozás­­fejlesztési Alapítvány rendszeresen ellenőrzi, hogy a vállalkozások tá­mogatása megfelel-e a külföldi ta­nácsadók és helyi szakértők által közösen kidolgozott üzleti tervek­nek. A cél ugyanis az, hogy a PHARE-programban elnyert alap révén olyan vállalkozások jöjjenek létre, amelyek az adott térség leg­súlyosabb problémáinak megoldá­sában is hathatós segítséget nyúj­tanak. Ifjabb Marosán György, aki le­mondása után is augusztus elsejéig vállalta a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatói te­endőit, elmondta, hogy a megyei sajátosságokat aprólékos részle­tességig felmérő, arra alapozódott üzleti terv gondolata a kecskeméti „inkubátorházakkal” kapcsolatos megbeszélésen vetődött fel. Ha ugyanis Bács-Kiskunban, s így Kecskeméten és környékén is a mezőgazdaságban foglalkoztatot­tak munkanélkülivé válása az egyik legsúlyosabb gond, akkor a vállalkozásélénkítő terveknek e fő probléma megoldását kell megcé­lozniuk. Az inkubátorházak gon­dolatát egyébként személy szerint rendkívül hasznosnak, jónak tart­ja, ám ez az előrelépéshez csak egy csepp a tengerben. A még „e cseppben" sem része­sülő Bács-Kiskun — valamint a többi, jó pályázata ellenére a mos­tani támogatásból kimaradt megye — számára a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány már próbálkozik más forrásokból pénzt szerezni. Addig is, amíg ez sikerül, külföldi üzlet­emberek bekapcsolásával igyekez­nek a Duna—Tisza köze foglal­koztatási, gazdasági bajait orvo­solni. A Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány — különös tekintettel Bács-Kiskunra és az agrármegyék­re — elkezdte egy mezőgazdasági vállalkozói program kidolgozását is. Az előkészületek előrehaladot­tak. Az agrárprogram lényege, hogy egy viszonylag kisebb — 100- 200 ezer forint értékű — kamat­mentes kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támogatással, megfelelő szaktanácsadással segítsék a mun­kanélkülivé vált, a gazdálkodás­hoz értő, a szigorúan meghatáro­zott mezőgazdasági termékek elő­állítására vállalkozókat. A most kísérleti jelleggel, egye­lőre csupán hat megyében induló regionális vállalkozói központok ténykedését viszont érdemes lesz tanulmányozni a Duna Tisza kö­zén is, mivel a Vállalkozásfejleszté­si Alapítvány távlati célja az egész országra kiterjedő hálózat létreho­zása mondta végezetül ifjabb Marosán György. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom