Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
PETŐFI NEPE 1991. június 13., 3. oldal EGYETLEN PERMETEZÉSI NAPLÓ SEM VOLT A BAJAI PIACON A miniszteri rendelet pusztába kiáltott szó maradt • Honnan tudná a vető, hog) mit \vs/ a piacon? (Tóth Sándor felvétele) — Még hogy ebben kukac?! Kenyér nélkül megeszem a kalapomat. ha maga ebben a cseresznyében csak egyetlen darabot talál! A beszélgetést a bajai piacon lestem el — egy pörge kalapos vidéki ember meg egy termetes asszonyság között zajlott le, aki egy kiló csenevész cseresznyére alkudott. Végül létrejött az üzlet, amikor a gazda kivágta a végső tromfot: — Tegnap is úgy megpermeteztem a fát, hogy csak úgy csurgott róla a lé. Az asszonyságot szemmel láthatóan megnyugtatta ez az érv. Pedig ha tudná! A mezőgazdasági és élelmezési miniszter az egészségügyi miniszterrel együttes rendeletet adott ki már 1977-ben, mely permetezési napló vezetésének kötelezettségét írta elő. Az erre a célra rendszeresített „Nyilvántartás növényvédő szeres, valamint rovar- és rágcsálóirtó szeres kezelésekről” című nyomtatványon mindenki, aki mezőgazdasági terméket hoz a piacra, köteles igazolni, hogy az előírt várakozási idő a vegyszeres kezelés óta letelt. A napló tartalmazza a kezelt növény nevét, a kezelés helyét, a használt szer megnevezését, menynyiségét, a hígítás mértékét, s végül a betakarítás (szüret vagy szedés) időpontját. Jóllehet a hangosbeszélő többször is figyelmeztette az eladókat, hogy ha valakinek még nincs permetezési naplója, a piackezelőség irodájában ingyen rendelkezésére bocsátják, az ellenőrök egyetlen példányt sem találtak az elmúlt szombaton. (Pedig akkora piac volt, hogy egy szál tü nem sok, de azt sem lehetett volna leejteni.) Helyenként legfeljebb magyarázatot kaptak: — Sajnos, a nagy sietségben otthon felejtettem a naplót, de máskor jobban vigyázok. Az emberi szervezetben felhalmozódó vegyszerek egészségkárosító voltára kár szót vesztegetni. Minden kisiskolás tisztában van vele. Most még csak az kell, hogy minden kistermelő megértse és belássa a permetezési napló vezetésének fontosságát, így az előírt várakozási idő betartásának szükségességét. Saját és embertársai egészségének védelméért! Gál Zoltán TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Ezt írják az olvasók A Petőfi Népe meghirdetett nyereményakciójára beküldött előfizetői nyugtákkal együtt kezemhez jutnak olvasóink levelei is. Szívesen tallózom közöttük. Nekünk, rólunk szólnak. Jó néhány meghitt közelséget, őszinte ragaszkodást árul cl. „Férjem még élt, a soltvadkerti vasútállomáson dolgozott, váltókezelőként, amikor munkából jövet mindig hozott haza magával egy Petőfi Népét. Megrendelte, és oda kérte, az állomásra. Ez 1959-től vagy 60-tól volt így, akkor még kisebb oldalakkal jelent meg az újság. Tizenhárom éve özvegyen élek — ám lapjuknak azóta is hűséges olvasója vagyok. Tisztelettel: Román Antalné Soltvadkert” „Régóta járatom a lapjukat és addig szeretném, amíg a rokkantnyugdíjain megengedi. Jó lenne nyerni! Sem hűtőm, sem kerékpárom, sem tévém nincsen. Ifajagos Menyhértné Lakitelck, Szikra 141. „Amikor még Kecskeméti Közlönynek nevezték a helyi lapot, azóta vagyok egyfolytában előfizető. Szakonyi Pál Kecskemét, Pákozdi csata u. 4.” „De jó lenne nyerni!" — olvassuk a következő levélben. „A házon és gyereken kivid nincs semmink. Fiatal házasok; három éve előfizetők: Antal Attila Gara, Ady utca 8.” „Nagy tisztelője és hűséges olvasója vagyok a Petőfi Népének. Ez az az újság, amely tájékoztat minket a 'világ és a haza dolgairól, és szórakoztat. Tanyai nyugdíjasok: Szellák Imréné és férje Fülöpháza II. kér. 147.” Bizalmat érzünk a sorokból, amelyekben beavatnak bennünket olvasóink napi gondjaikba is — egyik-másik levélből azt látjuk, hogy szinte mi is ott ülünk a konyhaasztalnál, ahol munkából hazatérve fellapozzák újságunkat —, ám egyesek rosszallásukat sem rejtik véka alá. Keserű Józsefék családja Tiszaalpáron nyolctagú. Noha nem könynyü a megélhetésük, a Vasútkörzet 23. szám alatt, ahol laknak, mindennapi olvasóink. Sajátos Ízzel írják levelükben, hogy „Elbetűzünk" a Petőfi Népén. Futó Jánosné Tmrehegyről, a Szarkás 102-ből: „Szegény vagyok, intézkedjenek!” Ha csupán rajtunk múlna és nem az ország mai helyzetén, már ma intézkednénk. „A felháborodás indított arra, hogy tollat ragadjak.' A tegnapi számukban (1991. május 29.) közölt cikk az édesanya és a csecsemője elleni támadásról nagyon felkavart. Nekünk is vannak kisgyerekeink, és féltjük őket. Miért kellett ez a demokrácia, amelyben a gyilkosok és a bűnözők érdekeit lassanként jobban védik, mint az ártatlan emberekét? A törvényalkotók mintha becsukott szemmel járnának a világban. Ebből a szabadságból kezd elegünk lenni. Oda jutunk, spray-vei kell levinni a gyerekeket sétálni, hogy a váratlan támadásokat kivédhessük. Téglásné és Nagy Józsefné a kecskeméti Aradi vértanúk teréről” „Lehet, hogy Önöknek egy olvasó nem oszt és nem szoroz, de a következő negyedévi előfizetést meggondolom, ha nem lesz olvasmányosabb az újság. Hemzseg a reklám, unalmasak a horoszkópok. Deák Fcrencné Kiskunhalas” Dr. Fábián Pál (Kecskemét, László Károly utca 10/12), Libor Lajos (Kiskőrös, Kölcsey Ferenc utca 21.) és mások is kifogásolják, hogy sok a reklám, a hirdetés. Jogos olvasói észrevételek ezek, bár tapasztalhatják: igyekszünk a napi eseményeken, történéseken „rajta lenni” — gyors és inkább rövid információkat nyújtani. Ahhoz, hogy nagyobb terjedelemben jelenhessünk meg, és kinek-kinek az érdeklődési körének jobban megfelelhessünk, nem tagadjuk, előbb rendbe kell hozni a szénánkat. Azaz: nem mondhatunk le a reklám és a hirdetés adta bevételekről sem, hogy később, terjedelemben és megjelenésben gyarapodva, még több és olvasmányosabb írásokkal jelen lehessünk előfizetőink otthonában. Kohl Antal A DUNA MELLÉKÉNEK LEGNAGYOBB BERUHÁZÁSA Decemberben kétszáz szalkszentmártoni házban fűtenek gázzal Néhány hét és működni fog az új, 20 ezer köbméteres gázátadó állomás Tass határában. A 15 milliós beruházás elkészülte után nem lesz akadálya, hogy a Duna melléki falvakban legelőször Szalkszentmártonban és Dunavecsén — meggyújtsák a gázfáklyát; megindulhat a belterületi hálózat építése. A régió legjelentősebb beruházásának kivitelezője — a Kerekegyházi Dózsa Tsz sajnos nem teljesítette időre, amit a tavalyi versenytárgyaláson vállalt. A földmunkák késlekedése miatt jelentős a zöldkár. A szövetkezetek és a magángazdák kárpótlását nem kívánja magára vállalni az építkezést szervező gazdasági társaság. Az előkészületek során egyébként szép példáját adták az összefogásnak a Solti-lapály települései. Azok a községek is milliókat szavaztak meg a munkára, amelyek egyelőre nem tudnak csatlakozni a hálózatra. Ennek is köszönhető: a Tasstól induló gerincvezeték keresztmetszete olyan, hogy amint a pótlólagos beruházásra lehetőségük nyílik, Apostag, Dunaegyháza és Solt lakói is örülhetnek a korszerű energia szolgálatainak. Legelőször egyébként Szalkszentmártonban épül meg a belterületi vezeték. A fűtési szezonra több mint kétszáz ház kályháiban lobog majd a kék láng. A szomszéd településen, Dunavecsén, sajnos, nem lesz ilyen gyors a fejlesztés. A lakosság nem képes jelentősebb közműfejlesztési hozzájárulást fizetni. Az önkormányzatok mindent, elkövetnek, hogy megkönnyítsék a lakosságnak a csatlakozást. A hitelek és a központi összegekből finanszírozott fővezeték-építés ellenére a lelkesedés jóval kisebb, mint tíz éve, a gondolat születése idején volt. F. P. J. A TAGOK MAGUK ELLEN SZAVAZTAK? Elbocsátások a Tassi Dózsa Tsz-nél Az utóbbi időben megsokasodott a munkanélküliek száma a Duna mellékén. Legutóbb például arról érkezett hír, hogy a Tassi Dózsa Tsz-nél ötven dolgozónak adták ki a munkakönyvét. Le is út, fel is út! — Már a szövetkezetek is ezt az útját választják a racionalizálásnak? kérdeztem Szatmári Ferenc elnöktől. — Mi legalábbis erre kényszerültünk. Elgondolhatja, hogy nem volt könnyű döntés, de nem lehetett mást tenni. A mezőgazdaság gyarmati sorba került az új rendszerben. Bármivel kísérletezünk, más fölözi le munkánk eredményét. — De az önök dolgozói többségükben tulajdonostársak is, tagok. Hogy szavazhat meg valaki magának kellemetlenséget? — Az elbocsátott tagtársaim továbbra is gazdái maradnak a közösnek. De azt mindenkinek be kellett látni: így, ahogy eddig ment, nincs értelme az egésznek. A búcsúzók közül többeknek most nagyobb a jövedelmük, mint aktív munkásként volt. Természetesen — a jogszabályok szerinti — alkalmi feladatoknál számítunk tagjaink tudására, szorgalmára, erőfeszítésére. — További karcsúsítás is várható? — Igen, sajnos, újabb ötven munkakönyvét készítettünk ki a páncélszekrényből. Még mindig nagyon sokan vagyunk. Természetes, hogy félnek, idegesek az emberek. Egy faluban száz munkanélküli már komoly problémát jelent. Munkahelyen, de a családban is támadások kereszttüzében élek a kegyetlen létszámcsökkentés miatt. Pedig tiszta szívből mondom — nem a „könyvjutalmak” kiosztása a kedvtelésem. A megroppant mezőgazdasági piac az oka mindennek ... — Farkas — MÉRLEG AZ ELSŐ NEGYEDÉVRŐL Mit mutat a statisztika? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére az anyagi ágakban 28 százalékkal nőtt az első negyedévben. A jövedelmi folyamatok lényegében megfelelnek a kormány négyéves gazdasági programjának, amely azzal számol, hogy idén a lakosság életszínvonala még csökkenni fog — erről tájékoztatták az MTI-t a Pénzügyminisztérium illetékesei. A növekedés a belkereskedelemben volt a legnagyobb (37 százalék), a legalacsonyabb viszont a mezőgazdaságban (17 százalék). Az átlagbérnövekedés a 300 főnél többet foglalkoztató szervezetekben erőteljesebb volt. Kiugró növekedés következett be például a vegyiparban (38,6 százalék), a papíriparban (mintegy 48 százalék). A béreknél lényegesen nagyobb ütemben, körülbelül 80 százalékkal nőttek a munkáltatók által kifizetett nem adóköteles jövedelmek (például étkezési hozzájárulás, utazásiköltség-térítés). Az év első négy hónapjában 30 százalékkal emelkedtek a társadalombiztosítási kifizetések, ezen belül közel 38 százalékkal a nyugdíjak. A növekedésben meghatározó szerepet játszottak a fogyasztóiár-emeikedés ellensúlyozását szolgáló év eleji intézkedések, amelyek 1000-3000 forinttal növelték a havi ellátmányokat. A fogyasztói árszínvonal január— április hónapokban 34,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ebből az ez évi növekedés 19,8 százalékot ért el. A legnagyobb mértékű volt az árnövekedés a fűtés, a háztartási energia árucsoportban, a legkisebb az élelmiszerek körében. Az előző hónaphoz viszonyított árnövekedés folyamatosan csökkent az év első hónapjaiban: januárban 7,5, februárban 4,9, márciusban 3,7, áprilisban 2.4 százalékkal emelkedtek az árak. (MTI) SZAKEMBERGÁRDA ÁLL RENDELKEZÉSRE Helpi — segíts! A help szót — mely segítséget jelent — sokkal többen ismerik, mint amennyien a ködös Albion nyelvét beszélik. Kevesen tudják azonban, mit is takar Kecskeméten a „Helpi” elnevezés, amely látszólag csak egy magas hangrendű rövid magánhangzóval különbözik az egyik legismertebb angolszász szótól. A megyeszékhelyen az Erkel Ferenc u. 1/A sz. alatt működő Ifjúsági és Tanácsadó Iroda e név tulajdonosa, amelynek szolgáltatásai ingyenesek. S mivel bevételei nincsenek, csak kiadásai, így a mindenkori állami és önkormányzati vezetés jóindulatától függ fennmaradásának lehetősége. A Helpi egy tizenöt országra kiterjedő információs és segélynyújtási szervezet tagjaként dolgozik. A húsz csoportból álló magyarországi hálózat szolgáltatásai gyakorlatilag minden olyan problémára kiterjednek, amelyek ma egy fiatalt érinthetnek. Segítenek albérletszerzésben, az év közben lustáknak a nyár végi pótvizsgára felkészítő tanárt kerítenek, olcsó kirándulásokra vagy nyári munkára is adnak tippeket. S ha kell, gyermekfelügyeletet is közvetítenek. De segítséget tudnak nyújtani különböző jogi, közgazdasági, pszichológiai pedagógiai, egészségügyi kérdésekben is. Amennyiben valakinek helyben nem tudnának megoldást javasolni, akkor sem marad magára, hisz információt mindenképpen kap, hogy kihez is forduljon kérdéseivel. Ugyanis a szervezetet egy szakemberekből álló önkéntes segítőkor támogatja, akiket az irodára hivatkozva bármikor fel lehet keresni. A munkatársak azonban egyre nem vállalkoznak. Senki helyett nem intézik el problémáját. Az irodát a hét öt napján 9—19, szombaton 13—18 között lehet felkeresni. Ha otthon telefonja van a gondokkal küszködő, ám a gyaloglástól visszarettenő illetőnek, úgy a 21-160-as számon elérheti, avagy üzenetrögzítőn üzenetet hagyhat a Helpi-Protestáló polgármesterek Budapesten? Az MTI értesülései szerint az ország mintegy 3100 önkormányzatának polgármestere kapott meghívást arra a nagygyűlésre, amelyet pénteken délutánra szerveztek a főváros és a kerületi önkormányzatok vezetői. A demonstráció résztvevői tiltakozni kívánnak a kormányzat önkormányzatellenes elképzelései, tevékenysége ellen. A tervek szerint egy petíciót is elfogadnak majd, amelyben visszautasítják azt a kormányzati elképzelést, mely szerint az önkormányzatok vagyoni helyzetét csak az egyházi ingatlanokról és a kárpótlásról szóló törvény elfogadása után rendeznék. Az önkormányzati vezetők Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez is eljuttatják majd tiltakozásukat. BACS-KISKUN EGYELŐRE KIMARAD Vállalkozásélénkítés ? Bács-Kiskun megyét sajnálatos módon nem érintő, vállalkozásélénkítő programot indító, kétnapos tanácskozásnak adott otthont a lajosmizsei Gerébi-kastély. Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna regionális vállalkozói központjainak érdemi munkája kezdődhet meg az utolsó részleteket is tisztázó eszmecsere nyomán. Az érdemi munka — a kis- és középvállalkozások szakmai, üzleti segítésén, a tanácsadáson és a képzésen kívül — nem kevesebbet jelent, mint megyénként legalább 200 millió forint értékű vállalkozásélénkítő alapítvány működtetését, elosztását. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ugyanis a PHARE- program keretén belül elnyert 19,5 millió ECU-dollár értékű támogatást — csaknem kétmilliárd forintot — nem kívánta elaprózni, hanem pályázatot hirdetett meg a megyék között a kísérleti jelleggel induló regionális vállalkozói központok létrehozására. A „győztes” régiókban viszonylag rövid időn belül legalább hatvan kisvállalkozó indulását segíthetik kedvezményes hitellel, s ennél még jóval többen kaphatnak kellő garanciát egyéb kölcsönök felvételéhez. Fontos tudni, hogy a kétségtelenül nagy lehetőségnek igen szigorú feltételei vannak. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány rendszeresen ellenőrzi, hogy a vállalkozások támogatása megfelel-e a külföldi tanácsadók és helyi szakértők által közösen kidolgozott üzleti terveknek. A cél ugyanis az, hogy a PHARE-programban elnyert alap révén olyan vállalkozások jöjjenek létre, amelyek az adott térség legsúlyosabb problémáinak megoldásában is hathatós segítséget nyújtanak. Ifjabb Marosán György, aki lemondása után is augusztus elsejéig vállalta a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatói teendőit, elmondta, hogy a megyei sajátosságokat aprólékos részletességig felmérő, arra alapozódott üzleti terv gondolata a kecskeméti „inkubátorházakkal” kapcsolatos megbeszélésen vetődött fel. Ha ugyanis Bács-Kiskunban, s így Kecskeméten és környékén is a mezőgazdaságban foglalkoztatottak munkanélkülivé válása az egyik legsúlyosabb gond, akkor a vállalkozásélénkítő terveknek e fő probléma megoldását kell megcélozniuk. Az inkubátorházak gondolatát egyébként személy szerint rendkívül hasznosnak, jónak tartja, ám ez az előrelépéshez csak egy csepp a tengerben. A még „e cseppben" sem részesülő Bács-Kiskun — valamint a többi, jó pályázata ellenére a mostani támogatásból kimaradt megye — számára a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány már próbálkozik más forrásokból pénzt szerezni. Addig is, amíg ez sikerül, külföldi üzletemberek bekapcsolásával igyekeznek a Duna—Tisza köze foglalkoztatási, gazdasági bajait orvosolni. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány — különös tekintettel Bács-Kiskunra és az agrármegyékre — elkezdte egy mezőgazdasági vállalkozói program kidolgozását is. Az előkészületek előrehaladottak. Az agrárprogram lényege, hogy egy viszonylag kisebb — 100- 200 ezer forint értékű — kamatmentes kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támogatással, megfelelő szaktanácsadással segítsék a munkanélkülivé vált, a gazdálkodáshoz értő, a szigorúan meghatározott mezőgazdasági termékek előállítására vállalkozókat. A most kísérleti jelleggel, egyelőre csupán hat megyében induló regionális vállalkozói központok ténykedését viszont érdemes lesz tanulmányozni a Duna Tisza közén is, mivel a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány távlati célja az egész országra kiterjedő hálózat létrehozása mondta végezetül ifjabb Marosán György. K. K.
