Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-08 / 106. szám

1991. május 8. • PETŐFI NÉPE • 3 GAZDASSZONYOK MELLÉ GAZDÁKAT IS KÉPEZ JÁNOSHALMA Tréning falusi élethez • Ez legyen a minta a jövendő gazdák számára: a frissen elkészült jószágistállók Alig néhány hónapja, hogy hírt adtunk a jános­halmi gazdasszonyképző indulásáról. A Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet vállalkozásáról, amely érettségizett lányok­nak másfél éves kurzusban az okleveles gazdasz- fzonvképzésen túl vállalkozási alapismereteket, komplex család- és nőnevelést kíván nyújtani. Ak­kor főként az épületen belül — amely iskola, otthon és munkahely a lányok számára — a csinos és komfortos tankonyhákban, varró- és számítógépek­kel felszerelt tantermekben néztünk körül. Most ellátogattunk a tangazdaságba is, a mezőgazdasági gyakorlatok színhelyére. — Ezt szokták meg a lányok a legnehezebben mondta az intézet igazgatója, Győry János. — Még most is, ha megkérdezi valaki, mi az, amit nem szeret­nek, a mezőgazdasági munkákat nevezik meg legtöb­ben. Pedig a mi célunk, hogy a falusi életre, mezőgaz­dasági vállakózásból élő családok összefogására, irá­nyítására képezzük a gazdasszonyainkat. Ez az élet­mód nem kis teher, amire fokozatosan bár, de fel kell készülni. — A tervek szerint az indulástól számított fél év elteltével megkezdi az intézet a bentlakásos gazdakép­zést is. — Igen, már toborozzuk a tanulókat — mutatja az igazgató a szórólapokat. Ide is érettségizett vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalokat várunk. Olvasom az ismertetőt. Az oktatási idő 70 százalé­ka gyakorlati foglalkozás: állattenyésztés, növényter­mesztés, kertészet, mezőgazdasági gépészet és építé­szet. Ideje, hogy az alakuló mintagazdaságot köze­lebbről is megnézzük, hiszen a gazdák és gazdasszo- nyok gyakorlati képzése főként itt, illetve jánoshalmi magángazdálkodóknál fog történni. — Tavaly kezdtünk hozzá a mintagazdaság kiala­kításához — tájékoztat az igazgató. Ami eddig elkészült, úgy 12 millióba került, de ez csak a kezdet. Ami a kezdet: egy 10 hektáros földterület a hajdan volt lokátoros laktanya (később az intézet gépészeti tanműhelye) környékén, a szépen rendben tartott gazdaságban 50 méteres, fűtött fóliasátor, két takaros istállóépület, vállalkozásra is alkalmas géppark. — Az egyik istállóban már kész sertésállományunk van, a másikba tervezzük, hogy a tsz-től átveszünk hat tehenet vezet körbe bennünket a ragyogóan tiszta jószágudvarban. Kialakítottunk egy tejkeze­lőt, s felkészülünk az önálló feldolgozásra. Azt mondta, az eddigi 12 milliós beruházás csak a kezdet. Számítanak a továbbiakhoz egyéb anyagi támogatásra?- Pályázattal és némi központi támogatással az idén 14 milliós fejlesztést tervezünk. Elkészül még egy kisállatistálló, ahová 800-900 tojóbaromfit, nyulat, birkákat telepítünk. Kell egy takarmánykeverő, a kertészetben pedig a fóliasátor mellé egy gazdaságo­sabb üvegházat építünk. Persze ez a 10 hektár nagyon kis terület ahhoz, hogy egy komplex gazdaságot meg­teremthessünk, még 100 hektár kellene a környék földterületéből. — Benyújtották az igényüket?-- Természetesen, mert tudjuk, hogy Jánoshalmán nagyon nehéz lesz hozzájutni mosolyog Győry János —, itt az emberek ragaszkodnak a földhöz. A kertészet melleit markoló dolgozik. Mint meg­tudtuk, egy 10 x 20 méteres víztározó készül, mert víz nélkül nem megy a növénytermesztés. Aztán az az igazság, hogy a megfelelő infra­struktúra kifejlesztése is pénzbe kerül - zárja le végül a tervek sorolását az igazgató —, lesz helyük a milli­óknak. A jánoshalmi intézet folyamatosan bizonyít, s úgy tűnik, ezt a kormányzat i's elismeri. Nemrég kapták kézhez a tevékenységüket módosító, illetve az ezt elismerő és jóváhagyó hivatalos okiratot, amely sze­rint immár a nevük is megváltozott. A Mezőgazdasá­gi Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézet — mert így hívják ezentúl — olyan jogi személy, amely az alaptevékenységén kívül egyéb feladatok körében vállalkozási jellegű szolgáltatási és az oktatást elősegítő tevékenységet láthat el. Önálló­an gazdálkodik, vállalkozik majd tehát, amennyiben ehhez a föltételeket is biztosítják számára. Hajós Terézia A törvények etikája Ahhoz, hogy valaki a világ és az emberiség nagy kérdéseiről közérthetően tudjon beszélni, óriási műveltségre, tudásra és bölcsességre van szükség. Ez ju­tott eszembe, amikor a napok­ban egy késő esti televíziós mű­sorban (Három kivándorlás) Teller Edét, a világhírű atomfi­zikust hallgattam. Megkapó őszinteséggel, nyíltsággal és ízes magyarsággal emlékezett kivé­teles pályájára a gyermekkortól egészen a hidrogénbomba elő­állításában való közreműködé­séig. Ilyen feszült figyelemmel, kíváncsisággal legutóbb saj­nos, jó néhány éve ennek — Szent-Györgyi Albert profesz- szort hallgattam. Természetesen nem azért fogtam tollat, hogy leírjam a műsor tartalmát, azt, hogy mi­ről is beszélt Teller Ede, bár az sem lenne haszontalan. Nem mindenkinek adatott meg ugyanis, hogy együtt dolgozzon vagy eszmét cseréljen olyan zse­nikkel, mint Heisenberg, Nils Bohr, Albert Einstein, Oppen­heimer, Enrico Fermi — hogy a magyarokról: Szilárd Leóról, Neumann Jánosról már ne is beszéljünk. Volt azonban Teller Edének egy nagyon figyelemre méltó, minden időben — különösen a mi mostani viszonyaink között — érvényes töprengése a törvé­nyekről. Apjára emlékezve a tudós felidézte egyik beszélgeté­süket, amelynek során fiát arra akarta ráébreszteni — egy val­lási párhuzam alapján —, hogy milyen a jó törvény, mikor eti­kus a jogszabály. , Természetesen a fölvetés nem új. A kérdéssel jogfilozófusok százai, ezrei foglalkoztak a ró­maiaktól napjainkig. Tanulmá­nyok, értekezések, disszertáci­ók születtek ez ügyben, külön­böző szempontok alapján meg­közelítve, majd elemezve a té­mát. Mert ugyebár vizsgálni le­het a törvényhozó, a jogalkal­mazó és azok szempontjából, akikre a törvény vonatkozik, akiknek azt kötelező betartani­uk. Teller Ede azonban röviden, tömören, világosan, jogi és filo­zófiai cikornyák nélkül fogal­mazott: az a jó, az etikus tör­vény, amely betartható. Lehet ugyanis olyan törvényeket al­kotni — erre számtalan példa található akár a magyar, akár a nemzetközi jogalkotásban —, amelyeket az állampolgárok legjobb akaratuk mellett sem tudnak követni, s mert ezáltal törvényszegők lesznek — bűnö­sökké válnak. A törvény ugyanis mindenkire egyformán kötelező. De kötelezővé tenni csak azt szabad — akkor etikus a jogalkotó, a jog—, amit végre is lehet hajtani. Csak olyan fel­adatra kötelezhetnek, amely­nek megoldása nem haladja meg szellemi, fizikai, anyagi erőinket. Óriási tehát a törvényhozók felelőssége. Mert elvileg például hozhatnak olyan jogszabályt, amely arra kötelez minden ál­lampolgárt, hogy a száz métert 12 másodperc alatt tegye meg. Ebből a kötelezésből az követ­kezik, hogy aki ezt nem teljesíti, megszegi a törvényt, vagyis bű­nös. Márpedig a bűntudat példánk esetében az óriási többség bűntudata — torzítja az egyéniséget, végső esetben káros. Törvények, szabályok nélkül természetesen nem létezhet egy nemzet, egy nép. Ezt már a bib­liai idők előtti emberek is felis­merték és sorsukat a közösség fennmaradása érdekében, de éppen a közösség érdekeit szem előtt tartva szabályozták. Min­dig voltak olyan törvények, amelyeket nem mindenki tu­dott vagy akart megtartani, de Teller Ede nem a kivételekről, hanem a meghatározó többség­ről beszélt. A jogalkotók bölcsessége ott mutatkozik meg, amikor olyan törvényt tudnak alkotni, amely serkenti, cselekvésre, korszerű szóhasználattal élve: önkéntes jogkövetésre készteti az állam­polgárokat. Akkor érzik úgy, hogy közük van az országhoz, amelynek lakói, az államhoz, amelynek polgárai. G. S. Az első orosz—magyar kereskedőház NEMZETKÖZI EGYHÁZ­TÖRTÉNETI KONFERENCIA A fővédnök Paskai László és Habsburg Ottó Egyházak a változó világban címmel tudományos konferenciát rendeznek Esztergomban május 29—31. között. A szervezőmunkába bekapcsolódott — a töb­bi között — a Veszprémi Akadémiai Bizottság, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, az esztergomi Keresztény Múze­um, a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság, a bécsi székhelyű Europäischer Hilfsfonds, a Katolikus Egy­háztörténeti Bizottság, a Magyar Egyháztörténeti En­ciklopédia munkaközössége, valamint a katolikus, az evangélikus, a református és a zsidó felekezetű főbb levéltárak. A vendéglátó az esztergomi érsekség, a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat és Esz­tergom városa. A konferencia fővédnöki tisztségét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke együttesen vállalta. A háromnapos rendezvényen száz előadást, illetve korreferátumot tartanak ismert hazai és európai tu­dósok. A nemzetközi konferencia első napján az elő­adásokat követően ökumenikus istentiszteletre kerül sor a bazilikában, a történelmi egyházak főpapjainak részvételével. Ugyancsak 29-én nyitják meg a Keresz­tény Múzeumban az „Együtt élő egyházak” című ökumenikus egyháztörténeti kiállítást. Ezen a Magyarország területén élt különböző vallások jel­lemző emlékanyagát — elsősorban szakrális emlékeit mutatják be. A kiállítás megrendezésével nem az együttélés konfliktusokkal terhelt történetére, hanem a különböző egyházak jellegzetes kultusztárgyain ke­resztül a közös vonásokra, az egymásra tett hatásokra kívánják a figyelmet felhívni. ÍTÉLKEZETT A BAJAI BÍRÓSÁG Erősen megbánták a paprikalopást Talán még emlékeznek az ol­vasók arra a bűnügyre, melyről tavaly október végén tudósított a Petőfi Népe. Egyedülálló eset­ről volt szó, mégpedig több szempontból is: 503 kiló őrölt pirospaprikát loptak cl, s a tet­tesek még a bűncselekmény napján lakat alá kerültek. A szabad idejüket feláldozó rendőröket a kárvallott kft. ve­zetője — a megyei főkapitány hozzájárulásával —jutalomban részesítette. Mindhárom mo­mentum igen figyelemreméltó: ilyen nagy mennyiségű paprika eltulajdonításáról nem tud ez ideig a bűnügyi krónika, a forró nyomon haladó rendőrök bra­vúros eredményt produkáltak. Az pedig először fordult elő, hogy valakinek eszébe jutott: a 260 ezer forintnyi érték vissza- szerzőit ügyszeretetükért és kü­lönmunkájukért valamiképpen honorálni is lehet. Akkor megígértük, hogy fej­leményekről is beszámolunk. A Bajai Városi Bíróság dr. Wolf Béla tanácsa a napokban hirde­tett ítéletet Jakab József 25 éves miskei és Kaltenecker Mihály 43 éves dunaegyházi lakos „társteltesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elköve­tett lopás" bűnügyében. A történtekről Jakab József a következőket vallotta: Tavaly ősszel rossz anyagi körülmények között voltam. Kevés pénzem lévén, kigondol­tam, ha nem sikerül megfelelő munkát találnom, valamit lo­pok és eladok. Beszéltem Kalte­necker Mihállyal és megkér­deztem, hogy ha Sükösdön jó munkaalkalmat találok, velem tart-e. Ő beleegyezett. Azt nem mondtam neki, hogy lopás is szóba jöhet. Úgy emlékszem, kétszer voltam Németh József, Sükösd, Daráló u. 12. szám alatti házában, illetve udvará­ban. A helyet már ismertem. Egyszer, szeptember vége felé, alkudoztam is paprikára. így pontosan tudtam, hogy a tulaj­donos hol tartja az árut. Ez idő tájt történt, hogy egy szekszárdi fiatalemberrel beszélgettem, aki azt mondta, hogy venne nagy mennyiségben paprikát. Október 8-án, a késő esti órákban szóltam Kaltenecker- nek, aki szívességből nálam la­kott, hogy jöjjön, csináljunk egy jó üzletet, amin 50-60 ezer forin­tot is kereshetünk. Átmentünk Sükösdre, a kocsit leállítottuk a sértett lakásához mintegy 60 méterre. Csak ekkor mondtam meg a társamnak, hogy lopni megyünk ... A kétszárnyú kapu alsó rete­szét, mely nem volt lelakatolva, felhúzták, majd a kaput be­nyomták. A zár nyelve ilyenkor rendszerint kicsúszik, és az út szabaddá válik. Most hallgassuk ismét Jakab József vallomását: A zajra ugatott a kutya, de nem bántott bennünket. A tár­sam rögtön ráakadt egy gázpa­lackra, s vitte a kocsihoz. Mondtam, hogy siessen, mert még négy palackot látok, azt is el kell vinnünk. Kinyitottam a fészer ajtaját, mely tuskóval volt betámasztva. Körülbelül tíz paprikászsákot meg öt pa­lackot elvittünk Miskére, s már fordultunk is vissza. Másodszor ugyanúgy jártunk el, mint elő­ször. A paprika kis zsákokban volt, összeöntögettük nagyob­bakba. Ekkor keletkezett a kár. a különböző fajták összevegyü- léséből. Társammal úgy egyez­tünk meg, először vevőt kere­sünk, aztán a hasznot megfelez­zük. Erre azonban nem került sor: a rendőrök még azon a na­pon megjelentek. A bíróság mindkét vádlottat másfél évi — három évre felfüg­gesztett — börtönbüntetésre, a 10 ezer forintnyi kár megtéríté­sére ítélte. Enyhítő körülmény­ként értékelte, hogy őszinte megbánást tanúsítottak, készek a kár megtérítésére. Mindketten egy kisgyermek neveléséről gon­doskodnak: Jakab József hat­éves kislányát egyedül neveli, Kaltenecker Mihály pedig 12 ezer forintos fizetésének felét adja gyermektartás címén. A vádlottak az Ítéletben meg­nyugodtak, az ügyész a felfüg­gesztés ellen fellebbezett. Gál Zoltán Budapesti székhellyel alakult meg kedden a vegyes vállalati formában működő, első orosz —magyar kereskedőház. Az alapító okirat aláírásán az orosz és a magyar vállalatok képvise­lőin kívül jelen volt Mangazijev Valentyin Alekszandrovics mi­niszterhelyettes is, az Orosz Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumából. A tervek szerint az 51 száza­lékban orosz érdekeltségű Orosz—Magyar Kereskedelmi, Szervező és Szolgáltató Kft. már az idén 100 millió forintos forgalmat bonyolít és veszteség nélkül zárja majd az évet. A cég elsősorban közszükségleti cik­keket, fejlett technológiákat és know-how-kat szállít majd Oroszországba és a Szovjet­unió más területeire, ahonnan alapanyagokat és félkész ter­mékeket importálnak. Ösztö­nözni fogják a közös orosz— magyar fellépést harmadik pia­cokon. hivatalos gyári képviselete, márkaszervizzel RENAULT Express, az ideális szállitóautó 1,1 benzines motorral 718 817 Ft + áfa, 1,6 dízelmotorral 831 556 Ft + áfa (Kombi változatban 5 személyes családi autóként is.) Vállalkozók az áfát — mint minden haszonjárműnél — visszaigényelhetik a minőség sikere A nyitás napján tizenkét Renault—19 kelt el! Meglepően alacsony árak — óriási érdeklődés RENAULT Kecskemét, az Alföld Áruházban. T.: 76/22-644/63 (És még egy Renault-cim: Tiszakécske, Szabolcska u. 13. T.: 76/41-198)

Next

/
Oldalképek
Tartalom