Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-08 / 106. szám
1991. május 8. • PETŐFI NÉPE • 3 GAZDASSZONYOK MELLÉ GAZDÁKAT IS KÉPEZ JÁNOSHALMA Tréning falusi élethez • Ez legyen a minta a jövendő gazdák számára: a frissen elkészült jószágistállók Alig néhány hónapja, hogy hírt adtunk a jánoshalmi gazdasszonyképző indulásáról. A Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet vállalkozásáról, amely érettségizett lányoknak másfél éves kurzusban az okleveles gazdasz- fzonvképzésen túl vállalkozási alapismereteket, komplex család- és nőnevelést kíván nyújtani. Akkor főként az épületen belül — amely iskola, otthon és munkahely a lányok számára — a csinos és komfortos tankonyhákban, varró- és számítógépekkel felszerelt tantermekben néztünk körül. Most ellátogattunk a tangazdaságba is, a mezőgazdasági gyakorlatok színhelyére. — Ezt szokták meg a lányok a legnehezebben mondta az intézet igazgatója, Győry János. — Még most is, ha megkérdezi valaki, mi az, amit nem szeretnek, a mezőgazdasági munkákat nevezik meg legtöbben. Pedig a mi célunk, hogy a falusi életre, mezőgazdasági vállakózásból élő családok összefogására, irányítására képezzük a gazdasszonyainkat. Ez az életmód nem kis teher, amire fokozatosan bár, de fel kell készülni. — A tervek szerint az indulástól számított fél év elteltével megkezdi az intézet a bentlakásos gazdaképzést is. — Igen, már toborozzuk a tanulókat — mutatja az igazgató a szórólapokat. Ide is érettségizett vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalokat várunk. Olvasom az ismertetőt. Az oktatási idő 70 százaléka gyakorlati foglalkozás: állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, mezőgazdasági gépészet és építészet. Ideje, hogy az alakuló mintagazdaságot közelebbről is megnézzük, hiszen a gazdák és gazdasszo- nyok gyakorlati képzése főként itt, illetve jánoshalmi magángazdálkodóknál fog történni. — Tavaly kezdtünk hozzá a mintagazdaság kialakításához — tájékoztat az igazgató. Ami eddig elkészült, úgy 12 millióba került, de ez csak a kezdet. Ami a kezdet: egy 10 hektáros földterület a hajdan volt lokátoros laktanya (később az intézet gépészeti tanműhelye) környékén, a szépen rendben tartott gazdaságban 50 méteres, fűtött fóliasátor, két takaros istállóépület, vállalkozásra is alkalmas géppark. — Az egyik istállóban már kész sertésállományunk van, a másikba tervezzük, hogy a tsz-től átveszünk hat tehenet vezet körbe bennünket a ragyogóan tiszta jószágudvarban. Kialakítottunk egy tejkezelőt, s felkészülünk az önálló feldolgozásra. Azt mondta, az eddigi 12 milliós beruházás csak a kezdet. Számítanak a továbbiakhoz egyéb anyagi támogatásra?- Pályázattal és némi központi támogatással az idén 14 milliós fejlesztést tervezünk. Elkészül még egy kisállatistálló, ahová 800-900 tojóbaromfit, nyulat, birkákat telepítünk. Kell egy takarmánykeverő, a kertészetben pedig a fóliasátor mellé egy gazdaságosabb üvegházat építünk. Persze ez a 10 hektár nagyon kis terület ahhoz, hogy egy komplex gazdaságot megteremthessünk, még 100 hektár kellene a környék földterületéből. — Benyújtották az igényüket?-- Természetesen, mert tudjuk, hogy Jánoshalmán nagyon nehéz lesz hozzájutni mosolyog Győry János —, itt az emberek ragaszkodnak a földhöz. A kertészet melleit markoló dolgozik. Mint megtudtuk, egy 10 x 20 méteres víztározó készül, mert víz nélkül nem megy a növénytermesztés. Aztán az az igazság, hogy a megfelelő infrastruktúra kifejlesztése is pénzbe kerül - zárja le végül a tervek sorolását az igazgató —, lesz helyük a millióknak. A jánoshalmi intézet folyamatosan bizonyít, s úgy tűnik, ezt a kormányzat i's elismeri. Nemrég kapták kézhez a tevékenységüket módosító, illetve az ezt elismerő és jóváhagyó hivatalos okiratot, amely szerint immár a nevük is megváltozott. A Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet — mert így hívják ezentúl — olyan jogi személy, amely az alaptevékenységén kívül egyéb feladatok körében vállalkozási jellegű szolgáltatási és az oktatást elősegítő tevékenységet láthat el. Önállóan gazdálkodik, vállalkozik majd tehát, amennyiben ehhez a föltételeket is biztosítják számára. Hajós Terézia A törvények etikája Ahhoz, hogy valaki a világ és az emberiség nagy kérdéseiről közérthetően tudjon beszélni, óriási műveltségre, tudásra és bölcsességre van szükség. Ez jutott eszembe, amikor a napokban egy késő esti televíziós műsorban (Három kivándorlás) Teller Edét, a világhírű atomfizikust hallgattam. Megkapó őszinteséggel, nyíltsággal és ízes magyarsággal emlékezett kivételes pályájára a gyermekkortól egészen a hidrogénbomba előállításában való közreműködéséig. Ilyen feszült figyelemmel, kíváncsisággal legutóbb sajnos, jó néhány éve ennek — Szent-Györgyi Albert profesz- szort hallgattam. Természetesen nem azért fogtam tollat, hogy leírjam a műsor tartalmát, azt, hogy miről is beszélt Teller Ede, bár az sem lenne haszontalan. Nem mindenkinek adatott meg ugyanis, hogy együtt dolgozzon vagy eszmét cseréljen olyan zsenikkel, mint Heisenberg, Nils Bohr, Albert Einstein, Oppenheimer, Enrico Fermi — hogy a magyarokról: Szilárd Leóról, Neumann Jánosról már ne is beszéljünk. Volt azonban Teller Edének egy nagyon figyelemre méltó, minden időben — különösen a mi mostani viszonyaink között — érvényes töprengése a törvényekről. Apjára emlékezve a tudós felidézte egyik beszélgetésüket, amelynek során fiát arra akarta ráébreszteni — egy vallási párhuzam alapján —, hogy milyen a jó törvény, mikor etikus a jogszabály. , Természetesen a fölvetés nem új. A kérdéssel jogfilozófusok százai, ezrei foglalkoztak a rómaiaktól napjainkig. Tanulmányok, értekezések, disszertációk születtek ez ügyben, különböző szempontok alapján megközelítve, majd elemezve a témát. Mert ugyebár vizsgálni lehet a törvényhozó, a jogalkalmazó és azok szempontjából, akikre a törvény vonatkozik, akiknek azt kötelező betartaniuk. Teller Ede azonban röviden, tömören, világosan, jogi és filozófiai cikornyák nélkül fogalmazott: az a jó, az etikus törvény, amely betartható. Lehet ugyanis olyan törvényeket alkotni — erre számtalan példa található akár a magyar, akár a nemzetközi jogalkotásban —, amelyeket az állampolgárok legjobb akaratuk mellett sem tudnak követni, s mert ezáltal törvényszegők lesznek — bűnösökké válnak. A törvény ugyanis mindenkire egyformán kötelező. De kötelezővé tenni csak azt szabad — akkor etikus a jogalkotó, a jog—, amit végre is lehet hajtani. Csak olyan feladatra kötelezhetnek, amelynek megoldása nem haladja meg szellemi, fizikai, anyagi erőinket. Óriási tehát a törvényhozók felelőssége. Mert elvileg például hozhatnak olyan jogszabályt, amely arra kötelez minden állampolgárt, hogy a száz métert 12 másodperc alatt tegye meg. Ebből a kötelezésből az következik, hogy aki ezt nem teljesíti, megszegi a törvényt, vagyis bűnös. Márpedig a bűntudat példánk esetében az óriási többség bűntudata — torzítja az egyéniséget, végső esetben káros. Törvények, szabályok nélkül természetesen nem létezhet egy nemzet, egy nép. Ezt már a bibliai idők előtti emberek is felismerték és sorsukat a közösség fennmaradása érdekében, de éppen a közösség érdekeit szem előtt tartva szabályozták. Mindig voltak olyan törvények, amelyeket nem mindenki tudott vagy akart megtartani, de Teller Ede nem a kivételekről, hanem a meghatározó többségről beszélt. A jogalkotók bölcsessége ott mutatkozik meg, amikor olyan törvényt tudnak alkotni, amely serkenti, cselekvésre, korszerű szóhasználattal élve: önkéntes jogkövetésre készteti az állampolgárokat. Akkor érzik úgy, hogy közük van az országhoz, amelynek lakói, az államhoz, amelynek polgárai. G. S. Az első orosz—magyar kereskedőház NEMZETKÖZI EGYHÁZTÖRTÉNETI KONFERENCIA A fővédnök Paskai László és Habsburg Ottó Egyházak a változó világban címmel tudományos konferenciát rendeznek Esztergomban május 29—31. között. A szervezőmunkába bekapcsolódott — a többi között — a Veszprémi Akadémiai Bizottság, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum, a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság, a bécsi székhelyű Europäischer Hilfsfonds, a Katolikus Egyháztörténeti Bizottság, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia munkaközössége, valamint a katolikus, az evangélikus, a református és a zsidó felekezetű főbb levéltárak. A vendéglátó az esztergomi érsekség, a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat és Esztergom városa. A konferencia fővédnöki tisztségét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke együttesen vállalta. A háromnapos rendezvényen száz előadást, illetve korreferátumot tartanak ismert hazai és európai tudósok. A nemzetközi konferencia első napján az előadásokat követően ökumenikus istentiszteletre kerül sor a bazilikában, a történelmi egyházak főpapjainak részvételével. Ugyancsak 29-én nyitják meg a Keresztény Múzeumban az „Együtt élő egyházak” című ökumenikus egyháztörténeti kiállítást. Ezen a Magyarország területén élt különböző vallások jellemző emlékanyagát — elsősorban szakrális emlékeit mutatják be. A kiállítás megrendezésével nem az együttélés konfliktusokkal terhelt történetére, hanem a különböző egyházak jellegzetes kultusztárgyain keresztül a közös vonásokra, az egymásra tett hatásokra kívánják a figyelmet felhívni. ÍTÉLKEZETT A BAJAI BÍRÓSÁG Erősen megbánták a paprikalopást Talán még emlékeznek az olvasók arra a bűnügyre, melyről tavaly október végén tudósított a Petőfi Népe. Egyedülálló esetről volt szó, mégpedig több szempontból is: 503 kiló őrölt pirospaprikát loptak cl, s a tettesek még a bűncselekmény napján lakat alá kerültek. A szabad idejüket feláldozó rendőröket a kárvallott kft. vezetője — a megyei főkapitány hozzájárulásával —jutalomban részesítette. Mindhárom momentum igen figyelemreméltó: ilyen nagy mennyiségű paprika eltulajdonításáról nem tud ez ideig a bűnügyi krónika, a forró nyomon haladó rendőrök bravúros eredményt produkáltak. Az pedig először fordult elő, hogy valakinek eszébe jutott: a 260 ezer forintnyi érték vissza- szerzőit ügyszeretetükért és különmunkájukért valamiképpen honorálni is lehet. Akkor megígértük, hogy fejleményekről is beszámolunk. A Bajai Városi Bíróság dr. Wolf Béla tanácsa a napokban hirdetett ítéletet Jakab József 25 éves miskei és Kaltenecker Mihály 43 éves dunaegyházi lakos „társteltesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás" bűnügyében. A történtekről Jakab József a következőket vallotta: Tavaly ősszel rossz anyagi körülmények között voltam. Kevés pénzem lévén, kigondoltam, ha nem sikerül megfelelő munkát találnom, valamit lopok és eladok. Beszéltem Kaltenecker Mihállyal és megkérdeztem, hogy ha Sükösdön jó munkaalkalmat találok, velem tart-e. Ő beleegyezett. Azt nem mondtam neki, hogy lopás is szóba jöhet. Úgy emlékszem, kétszer voltam Németh József, Sükösd, Daráló u. 12. szám alatti házában, illetve udvarában. A helyet már ismertem. Egyszer, szeptember vége felé, alkudoztam is paprikára. így pontosan tudtam, hogy a tulajdonos hol tartja az árut. Ez idő tájt történt, hogy egy szekszárdi fiatalemberrel beszélgettem, aki azt mondta, hogy venne nagy mennyiségben paprikát. Október 8-án, a késő esti órákban szóltam Kaltenecker- nek, aki szívességből nálam lakott, hogy jöjjön, csináljunk egy jó üzletet, amin 50-60 ezer forintot is kereshetünk. Átmentünk Sükösdre, a kocsit leállítottuk a sértett lakásához mintegy 60 méterre. Csak ekkor mondtam meg a társamnak, hogy lopni megyünk ... A kétszárnyú kapu alsó reteszét, mely nem volt lelakatolva, felhúzták, majd a kaput benyomták. A zár nyelve ilyenkor rendszerint kicsúszik, és az út szabaddá válik. Most hallgassuk ismét Jakab József vallomását: A zajra ugatott a kutya, de nem bántott bennünket. A társam rögtön ráakadt egy gázpalackra, s vitte a kocsihoz. Mondtam, hogy siessen, mert még négy palackot látok, azt is el kell vinnünk. Kinyitottam a fészer ajtaját, mely tuskóval volt betámasztva. Körülbelül tíz paprikászsákot meg öt palackot elvittünk Miskére, s már fordultunk is vissza. Másodszor ugyanúgy jártunk el, mint először. A paprika kis zsákokban volt, összeöntögettük nagyobbakba. Ekkor keletkezett a kár. a különböző fajták összevegyü- léséből. Társammal úgy egyeztünk meg, először vevőt keresünk, aztán a hasznot megfelezzük. Erre azonban nem került sor: a rendőrök még azon a napon megjelentek. A bíróság mindkét vádlottat másfél évi — három évre felfüggesztett — börtönbüntetésre, a 10 ezer forintnyi kár megtérítésére ítélte. Enyhítő körülményként értékelte, hogy őszinte megbánást tanúsítottak, készek a kár megtérítésére. Mindketten egy kisgyermek neveléséről gondoskodnak: Jakab József hatéves kislányát egyedül neveli, Kaltenecker Mihály pedig 12 ezer forintos fizetésének felét adja gyermektartás címén. A vádlottak az Ítéletben megnyugodtak, az ügyész a felfüggesztés ellen fellebbezett. Gál Zoltán Budapesti székhellyel alakult meg kedden a vegyes vállalati formában működő, első orosz —magyar kereskedőház. Az alapító okirat aláírásán az orosz és a magyar vállalatok képviselőin kívül jelen volt Mangazijev Valentyin Alekszandrovics miniszterhelyettes is, az Orosz Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumából. A tervek szerint az 51 százalékban orosz érdekeltségű Orosz—Magyar Kereskedelmi, Szervező és Szolgáltató Kft. már az idén 100 millió forintos forgalmat bonyolít és veszteség nélkül zárja majd az évet. A cég elsősorban közszükségleti cikkeket, fejlett technológiákat és know-how-kat szállít majd Oroszországba és a Szovjetunió más területeire, ahonnan alapanyagokat és félkész termékeket importálnak. Ösztönözni fogják a közös orosz— magyar fellépést harmadik piacokon. hivatalos gyári képviselete, márkaszervizzel RENAULT Express, az ideális szállitóautó 1,1 benzines motorral 718 817 Ft + áfa, 1,6 dízelmotorral 831 556 Ft + áfa (Kombi változatban 5 személyes családi autóként is.) Vállalkozók az áfát — mint minden haszonjárműnél — visszaigényelhetik a minőség sikere A nyitás napján tizenkét Renault—19 kelt el! Meglepően alacsony árak — óriási érdeklődés RENAULT Kecskemét, az Alföld Áruházban. T.: 76/22-644/63 (És még egy Renault-cim: Tiszakécske, Szabolcska u. 13. T.: 76/41-198)
