Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-06 / 104. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. május 6. Für Lajos Németországba utazott Für Lajos honvédelmi miniszter Gerhard Stoltenberg, a Német Szö­vetségi Köztársaság védelmi minisztere meghívására, vasárnap — kül­döttség élén — hivatalos látogatásra Németországba utazott. Útjára elkísérte Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára is. A munkalátogatás — a két ország formálódó kapcsolatainak részeként — a magyar és a német hadsereg közötti együttműködés továbbfejlesztését, valamint a felső szintű vezetők folya­matos kapcsolattartását szolgálja. (MTI) Magyarországon nem lesznek NATO-támaszpontok JUGOSZLÁV ÁLLAMELNÖKSÉG Elítéltek minden erőszakot Göncz Árpád Bonnban Svájci látogatását befejez­ve vasárnap este Zürichből Bonnba érkezett Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság elnöke. Richard von Weizsäckernek, a Német Szövetségi Köztársaság elnö­kének meghívására Göncz Árpád hétfőn kezdi meg négynapos hivatalos látoga­tását. Személyében először látogat magyar államfő az újraegyesült Németországba. A bonni megbeszéléseken ki- vül Göncz Árpád ellátogat Berlinbe, Türingiába, Baden- Württembergbe és Bajoror­szágba is. Korea hete Kecskeméten • A számító­gépek leg­újabb generá­ciója. Teljesen irreálisnak nevezte ma­gyarországi NATO-támaszpontok lé­tesítésének még a gondolatát is Für Lajos magyar honvédelmi miniszter a Welt am Sonntag munkatársának adott interjúban. A vasárnapi lapnak készült beszélgetés szövegét az MTI bonni irodájának előzetesen rendel­kezésre bocsátották, abból az alka­lomból, hogy Für Lajos vasárnaptól hivatalos látogatást tesz Németor­szágban. Für Lajos egyrészt azzal érvelt, hogy Magyarország még alig mentesült a Szovjetunió katonai befolyása alól, s a magyar nép sem tűmé el, ha ehelyett a kormány új irányban kötelezné el ma­gát. „Tekintettel kell lennünk ezen kí­vül arra is, hogy a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit sértené, ha hazánk területén NATO-támaszpontok jelen­nének meg” — közölte a honvédelmi miniszter. Für Lajos ugyancsak nemmel vála­szolt a magyar NATO-tagságra vonat­kozó kérdésre, „más dolog viszont, hogy a NATO politikai szervezeteivel, valamint tagállamaival minden terüle­ten, így a katonai vonatkozásokban is, jó és szoros kapcsolatra törekszünk”. Ezt példázzák a Németországgal ápolt kapcsolatok. A két ország között két évre szóló együttműködési megállapo­dás van érvényben, egy magyar tiszt már Németországban készül arra, hogy ősszel megkezdje tanulmányait a Bun­deswehr hamburgi akadémiáján. A magyar honvédelmi tárca tervezi to­vábbi tisztek küldését is, főleg rövidebb időtartamú posztgraduális képzésre, de a tisztek alapképzésében Magyaror­szág e pillanatban a nemzeti keretek között folyó képzést tartja meghatáro­zónak. Szívesen látna viszont Bundes- wehr-tiszteket magyar katonai taninté­zetekben. Für Lajos megerősítette, hogy a magyar hadsereg érdeklődik a Bun- deswehrbe beolvadt keletnémet had­sereg néhány fegyverfajtája, techni­kai eszköze iránt. A jövendő, kisebb — 370 ezres — létszámú és erejű né­met hadsereg alapvetően nyugati technikára fog épülni, a volt NDK- hadsereg jó állapotban lévő eszközei­nek jelentős része feleslegessé válik, küzülük egynéhány beépíthető a ma­gyar honvédség fegyvertárába. A magyar hadsereg csaknem teljes fegyverzete a Szovjetunióból szárma­zik, s még jó ideig onnan várható az utánpótlás — szögezte le Für Lajos a Welt am Sonntagnak adott interjú­ban. A jugoszláv államelnökség üléséről vasárnapra virradóra kiadott közle­mény szerint a testület elítél minden erőszakos fellépést és sajnálkozását fe­jezi ki az emberi áldozatok miatt. Az elnökség szombaton este megtar­tott ülésén úgy értékelte, hogy a jugo­szláv néphadsereg következetesen és határozottan lép fel alkotmányos fel­adatainak ellátásában, s a különösen nehéz helyzetben is sikerült csökkente­nie és megállítania a nemzetek közötti összecsapások kiszélesedését. Május 10-ére tűzték ki a Horvát Köztársaság­ban kialakult helyzet átfogó megvitatá­sát, s kérték, hogy a szövetségi szervek készítsenek konkrét javaslatokat és dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyekkel le lehet állítani a negatív folyamatokat. Az elnökség értékelése szerint a Knin környékén és Kelet-Szlavóniában le­zajlott események „megmutatták az or­szág politikai-biztonsági helyzetének összetett voltát, ami a nemzetek közöt­ti összecsapások kiszlesedéséhez vezet­het, s mely a polgárháború szélére so­dorta az országot”. Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter vasárnap Darmstadtban, a 37. német—amerikai barátsági hét megnyitóján, sürgette az Európai Kö­zösségek megnyitását a demokratikus berendezkedésű kelet- és közép-európai országok előtt. „Európai Közösségek­nek hívják (a nyugat-európai államok tömörülését) és nem nyugat-európai kö­zösségnek.” A tömörülésnek minden demokratikus állam előtt nyitva kell áll­nia — hangoztatta a miniszter. Az elnökség ülésén — halaszhatat- lan teendőire hivatkozva — nem vett részt Franjo Tudjman horvát elnök. Helyette Josip Manolic kormányfő és Stipe Mesic alelnök utazott Belgrádba. Josip Manolic Zágrábba visszatérve el­mondta, hogy a tanácskozáson végül elítélték a horvát rendőrök elleni bűn­tettet, s megbélyegezték a beavatkozást mindazok részéről, akik nemzeti és so­viniszta gyűlöletet akarnak szítani Horvátországban. A tanácskozáson — mondotta Manolic — egyenlőségje­let akartak tenni a jogrendet védelmező és a terrorista akciókat elkövető cso­portok közé, de ez nem sikerült. Stipe Mesic alelnök szintén nyilatko­zatot adott az elnökségi ülésről haza­térve. Az alelnök kijelentette: bízunk abban, hogy a horvátországi szerbek a háború óta elkövetett legsúlyosabb bűntett után megértik, hogy Horvátor­szágban a horvátok mellett van a he­lyük, a hogy el fogják határolni magu­kat azoktól, akik azért érkeznek Hor­vátországba, hogy destabilizálják a köztársaságot, amivel a legnagyobb kárt okozzák a szerb népnek. Genscher sürgette azt is, hogy az Eu­rópai Közösségek és a Szovjetunió kö­zött „egyre szorosabb” legyen az együtt­működés. Európa a Szovjetunió nélkül nem teljes. A német külügyek irányítója felszólította az amerikai cégeket, hogy hajtsanak végre beruházásokat a kelet­németországi tartományokban. Hosszú távon ezek a tagtartományok Európa legmodernebb ipari körzetévé fognak válni, s „aki ott beruház, a jövőre ruház be” —jósolta Genscher. II. János Pál a szak- szervezetek jelentőségéről II. János Pál pápa a szakszervezetek szerepét méltatta a dolgozók jogainak védelmében és szociális helyzetük javí­tásában egy találkozón, amelyet katoli­kus szakszervezeti vezetőkkel tartott vasárnap. A szakszervezeti vezetők egy Vatikánban rendezett tanácskozáson vettek részt a múlt héten kiadott pápai enciklika, a Centesimus annus témájá­ról, és a pápa utána fogadta a résztve­vőket. — A szakszervezeteknek, a munká­sok mozgalmának köszönhető, hogy a Rerum Novarum óta eltelt száz évben sok minden előnyösen változott a dol­gozók szociális helyzetében —jelentet­te ki az egyházfő. — A szakszervezetek feladata, hogy ezután is fellépjenek az igazságtalanságok ellen, a munkásvé­delmi törvények betartására szorítsák a vállalatokat. A dolgozók jogait ma szinte mindenütt elismerik, törvények­kel biztosítják, de nem mindenütt tart­ják is be ezeket a törvényeket — muta­tott rá. II. János Pál felhívta a szakszervezeti vezetők figyelmét arra, hogy számos helyen foglalkoztatnak „fekete munka­erőt” vagy kiskorúakat, hiányos a tár­sadalombiztosítás, kiterjedt a munka- nélküliség. A „Centesimus annus” mindezt megbélyegzi, s olyan gazdasá­gi modellt sugall, amelyben „a tulaj­dont törvények határolják be, az igaz­ságosság és szolidaritás eszméjét érvé­nyesítve”. A katolikus szakszervezeti vezetők nevében válaszoló Sergio d’Antoni, a CISL főtitkára hangoztatta, hogy a pá­pai enciklika „világosan megjelöli a szakszervezetek feladatát a pluralista modern társadalomban: nem pusztán korporativ érdekvédelemmel kell fog­lalkozniuk, hanem az egész társadalom érdekeit szem előtt tartva igazságosabb és szabadabb világot, együttélést kell kialakítaniuk felelős fellépéssel”. Alakuló kft. pénzügyi előadói munkakörbe gyakorlattal rendelkező munkatársat keres azonnali belépéssel. Pályázatokat 1991. május 10-éig kérjük „Sürgős 49151” jeligére a kiadóba. 49151 (Folytatás az 1. oldalról) rendezését, kritika kritikát ért Koreá­ban. Ám végül a világrendezvény hihe­tetlen sikere a fejlődés motorjának bi­zonyult. — Nekem erről az jut eszembe — mondotta Park úr —-, hogy itt Magyar- országon milyen ellentétes nézetek ve­szik körül a világkiállítást. Mi megpró­báltuk és sikerült... ■ ■ . ..... i, v M ájus 10-éig számos érdekes rendez- BÍK.I »liüviOJfVIIOj; j " -UKiilc» 1 (Folytatás az 1. oldalról) met és magyar település polgárai megismerjék egymás értékrendjét, hétköznapjait, s hogy az érintkezés a létrejövő baráti szálak révén ki­teljesedjék. A vendéglátók köszöntő szava­ikban üdvözölték a magyarországi változásokat, köszönetét mondtak a berlini fal lebontásában nyújtott segítségért. Tiszteletük jeléül a szerződéskötés ünnepélyes aktusa­ként Norbert Winterstein rüssels- heimi főpolgármester a város kul­MÉZGA-BÁLA KFT. Importból származó bálás ruhák árusítása nagy választékban 1991. május 7-én és 8-án, 9—19 óráig a Technika Házában, Kecskemét, Rákóczi út 2. sz. alatt. 1797 vény kerül sorra az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban. Az üzletembe­rek számára nyilván a Kotra igazgató­jának, Chin-Hyu Lee-nek az előadása az izgalmas — Flogyan kell kereskedni Koreával? —, ám mindenki más is jól járhat, ha részt vesz a nagyszabású kvízjátékban, melynek fődíja egy Sam­sung tv. Most különösen érdemes ko­reai utazásra jelentkezni: csoportos kedvezménnyel oda-vissza 1,600. dollá­rért! Mét'jegyet venWT ’r . B. J. ^ IVj Jlíl .Í csa mellé egy hófehér Opelt aján­dékozott a kecskemétieknek. A két és fél napos együttlét alatt kialakult kapcsolatok révén akár a jövő hónapban sor kerülhet a kö­vetkező látogatásra. Bár konkrét elképzelésekről még korai beszélni, annyi már bizonyos, hogy a mos­tanihoz hasonló nagyszabású ta­lálkozó megrendezésére minden évben alkalom nyílik majd — hol a magyar, hol pedig a német test­vérvárosban. ♦ * * ♦ KEDVEZMÉNYES CUKORVÁSÁR! ♦ ♦ ♦ 50 kg-os kiszerelésben 36,50 Ft / kg ♦ ♦ 1 kg-os kiszerelésben 40,— Ft/kg ♦ í 100 q feletti vásárlás esetén J ♦ további árengedmény! * ♦ Akcióba bevont mennyiség: 2000 q. « ♦ Most szerezze be egész évre az olcsó cukrot! * J Tárolási gondját díjtalanul megoldom. ^ ♦ Komáromi Tamásné kereskedő ♦ ' Császártöltés, Keceli út 24. Tel.: 78/43-111. . ♦ 49940 J ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Tíz év az Elysée-palotában 1995-re négy hatalmas üveg torony emelkedik majd Pá­rizs keleti végén, ott, ahol a Szajna belép a város területére. Az új francia nemzeti könyvtár épületének akkorra kell elkészülnie, amikor véget ér Francois Mitterrand köztár­sasági elnök második hétéves mandátuma. Az első mandá­tum lejártakor már javában magasodott a város észak- nyugati peremén a „Nagy Diadalív" a —formailag már Párizs határán kívül eső, ám tulajdonképpen a főváros részét képező — Défense negyedben a híres Diadalív .fel­nagyított", a XX. század végébe illő mása. A két épület­óriás mintegy látványos keretbe foglalja majd azt az idő­szakot, amelyet Mitterrand elnöksége jelent. Ez a korszak most évfordulónál tart: május 10-én lesz egy évtizede annak, hogy a francia szocialisták akkori vezetője győztesen került ki a választásból Valery Giscard, d'Estaing hivatalban lévő elnökkel szemben, aki hét évvel korábban Mitterrand elnöki ambícióit megbuktatta. Mit­terrand számára az az év is évforduló volt: tíz évvel koráb­ban a Szocialista Párt Epinayben megtartott kongresszu­sán került az újjászervezett párt élére — már veterán politikusként, hiszen már a negyvenes években, közvetlenül Franciaország felszabadulása után fontos kormányzati tisztségeket töltött be, volt miniszter és képviselő, polgár- mester és szenátor. De az egykori vidéki diák, a vasúti tisztviselőből lett ecetgyáros fia már akkor is az Elysée- palota meghódítását vette célba. Az elmúlt tíz év mérlegét nyilván mindenki saját politi­kai véleménye alapján vonja meg. Abban viszont egyetérte­nek az elemzők, hogyha ezek az évek sokszor viharosak is voltak, nehezek politikailag és gazdaságilag, mégis ebben az évtizedben nagyot változott Franciaország; minden gondja ellenére megőrizte stabilitását az országon belül, nemzetközi szerepét a világpolitikában. Tíz év után is — egy most közzétett közvélemény-kutatás adatai szerint — csaknem minden második franciának az a véleménye, hogy jól választottak, megfelelő ember került az állam élére. Egy olyan országban, ahol elnöki kormányzás van, s ahol így az államfő szinte közvetlenül felelős mindazért, ami történik, egy évtized ilyen mérlege nagy siker. Az évtized a baloldali egység jegyében kezdődött. Mit­terrand a baloldal közös programjával — és a kommunis­ták támogatásával — került hatalomra, az első, általa kinevezett Pierre Mauroy vezette kormánynak négy kom­munista tagja is volt. E kormánynak kellett megvalósítania a közös program fő előírásait, de nem mellőzhette a vál­ságkezelést sem, hiszen a francia gazdaság súlyos helyzet­ben volt. Az első szakaszban a cél az ígért „nagy refor­mok" megvalósítása volt. Ennek jegyében csökkentették a nyugdíjkorhatárt hat­van évre, bevezették a 39 órás munkahetet, felemelték a fizetett szabadság tartamát, fokozták az alkalmazottak beleszólási jogát a vállalatok irányításába. A baloldali egységkormány öt nagy ipari csoportot, 36 bankot és két nagy pénzügyi csoportot államosított, megkezdte az állam- igazgatás decentralizálását, s az új elnök — akár jelképes­nek is tekinthetőén — egyik első intézkedésével eltörölte a halálbüntetést, hatályon kívül helyezett számos jogkorlá­tozó intézkedést. Mitterrand programja ekkor sem a társadalmi szerkezet erőszakos megváltoztatása volt, hanem az adott társadal­mon belül szociális reformok végrehajtásával kívánta az általa elgondolt és Nyugat-Európában a kommunista programokkal szemben általánosan elfogadott „szocialista modell" megvalósítását. Politikájának mai értékelői jó­részt úgy látják, hogy ez menet közben tovább módosult, s ma „szociáldemokrata" irányt követ, részben azért, mert a baloldal erőviszonyai is megváltoztak, a kommunisták tömegbefolyása összezsugorodott, de a Szocialista Párt mögött sem áll a választók többsége. Ha a szociális prog­ram megvalósítását, a szociális biztonság megnövelésének programját azóta is folytatják, ma már a múlté például a nagyszabású államosítási program — amelynek egy részét közben az „együttélés", a szocialista párti elnök és a jobb­oldali kormány együttes fennállásának két évében vissza is csináltak —, sőt, a még állami tulajdonban lévő vállala­tok is igyekeznek a magántőke bevonására. A mai francia kormány politikája igencsak hasonlít ahhoz, amit „szociá­lis piacgazdaság" néven ismernek, s megvalósítása során sokak szerint Margaret Thatchernél is „thatcheristább" megoldásokat követtek. Ennek érdekében kellett Mitterrand kormányzatának már az első években a gazdaság fejlesztésére összpontosí­tania. Az 1982-ben kezdett megszorító politika révén sike­rült megfékeznie a tíz százalék feletti inflációt, de nem tudták visszaszorítani, sőt, megállítani sem a munkanélkü­liséget, amely ma csaknem tíz százalék, s Franciaország egyik legsúlyosabb társadalmi problémája. A franciák fele szerint az ország gazdaságilag ma gyengébb, mint egy évtizede, s bár sokan elismerik a világgazdaság általános gyengeségének hatását, azért az elnököt is hibáztatják. Az évtized a politikai hullámzásoktól sem volt mentes. Az erőviszonyok a baloldal és a jobboldal között nem kiegyensúlyozottak; emiatt — igaz, csak két évre — a szocialista elnök kénytelen volt együttélni az egyesült jobb­közép kormányával. Az sem kizárt, hogy második hétéves elnöki periódusának végére ismét ezekkel kell számolnia. A tíz év alatt olyan politikai válságokkal kellett szembe­néznie, mint 1984-ben a híres „iskolaháború” — amely a Mauroy-kormány távozásával végződött —, a jobboldal sikere 1986-ban a parlamenti választásokon, a balul sike­rült és később visszacsinált választási reform, amely az arányos képviselet bevezetésével azonnal megmutatta, hogy milyen jelentős a szélsőjobboldal, a Le Pen vezette Nemzeti Front befolyása Franciaországban, a bevándorlás problémája körüli harcok, vagy akár saját — egykori, mivel az elnök hivatalból „pártok felett" áll — pártja, a Szocialista Párt tartósuló belső válsága, befolyásának csökkenése. Mitterrand mindezek ellenére másodszor is nyerni tu­dott 1988-ban, s tekintélye, befolyása a politikacsinálásra ma is nagyobb, mint De Gaulle óta bármely más elnöknek, ami azt tanúsítja, hogy mestere „szakmájának". Hozzájá­rul ehhez külpolitikája is, amely megszilárdította Francia- ország nemzetközi tekintélyét. Tíz évvel ezelőtt még javá­ban a szuperhatalmak vitája uralkodott a nemzetközi élet­ben, a francia politikában a De Gaulle-i koncepció hatá­rozta meg a távolságtartást Washingtontól, Franciaország különállását a NATO együttműködése keretei között, Eu­rópában Jalta öröksége szilárdnak látszott. Mitterrand mindezt úgy folytatta, hogy közben megváltoztatta: ma Washingtonnal és Moszkvával egyaránt szívélyes a vi­szony, Jalta öröksége eltűnt, a francia, „keleti politika" pedig növeli Párizs súlyát ebben a térségben. Párizs ugyanakkor tudatosan felvállalta azt a szerepet, hogy az Európai Közösség együttműködése fejlesztésének és elmélyítésének „motorja" lesz, mégpedig úgy, hogy megtartsa ebben a De Gaulle óta kialakult hagyományos francia—német együttműködést. Emellett a problémák ellenére megtartotta befolyását Afrika franciául beszélő országaiban, ahol, ha kellett, akár katonai erővel is bele­szólt az események alakulásába, az Öböl-háborúban tanú­sított magatartásával biztosította azt is, hogy ne maradjon ki a Közel-Kelet jövőjét alakító megbeszélésekből sem. Ha a világpolitika alakítása nem is Párizsban történik, ellené­ben nehezen lehet bármilyen nagyobb lépést tenni s az elnök személyes tekintélyét minden partnere elismeri. Egy évtized a francia politika alakításának főszerepében már korszakos jelentőségű. Francois Mitterrand ezt a sze­repet még további négy évig játszhatja. Kis Csaba (Párizs) MTI-Panoráma Ballagásra, érettségire- az egyik legszebb ajándék egy szép utazás Spanyol tengerparti üdülés, Costa Brava 1991. június 21—-30. Részvételi díj: 19 400,— Ft. Kecskeméti indulással, teljes penzióval. Görögország tengerparti üdülés, 2 egész napos kirándulással: Theszaloníkibe és a Meteorákhoz. 1991. május 17—25. Részvételi díj: 8 860,— Ft. Szervezés alatt Párizs. 1991. június 26—30. Irányár: 12 700,— Ft. Részletes információkkal várjuk megtisztelő érdeklődésüket. EXPRESS UTAZÁSI IRODA 6000 Kecskemét, Dobó krt. 11. Telefon: 76/29-236 6500 Bajá, Béke tér 5. Telefon: 79/22-191 108 EK—KELET-EURÓPA Genscher a nyitás mellett Testvérvárosi szerződést kötött Kecskemét és Rüsselsheim Fejes Mária FELAJÁNLJUK MEGVÉTELRE 1 db gáztüzelésre is alkalmas gőzmozdonykazánt, valamint 1 db Ikarus típusú autóbuszt. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet Helvéciái Petőfi Mgtsz központjában, Kecskemét-Matkó 232. vagy a 76/20-725-ös telefonon. 75211

Next

/
Oldalképek
Tartalom