Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

1991. május 2. • PETŐFI NEPE • 3 Emberek ezrei szabadban (Folytatás az 1. oldalról) gának. Volt mindenféle verseny, rajtoltak a motorosok, nagy labdarúgócsaták zajlottak. Éhesen nem maradt senki, aki nem vetette meg a nagy kondérokban főzött marhapör­költet. Kiskunfélegyházán a városi önkormány­zat, a pártokkal egyetértve, nem tervezett külön műsort május 1-jére. Ennek ellenére több ezer ember vándorolt ki a parkerdőbe, ahol mindenki talált valamilyen majálisra emlékeztető dolgot. Reggel 9 órától a heli­kopterszolgálat két gépe — 1000-1500 forint ellenében — sétarepüléssel szolgált. Tíz órá­tól az állami zeneiskola fúvós zenekara, Jan- kovszki Ferenc vezetésével, késő délutánig adott térzenét. A nagy tisztáson két, volt kiváló focika­pust tettek próbára 11-esekkel a jelenlevők. A kis tisztáson, a pártok pavilonjaiban a helyi vezetők programajánlataikkal fogad­ták az érdeklődőket. Az SZDSZ-sátorban például gyermekrajz-vetélkedőt rendeztek, videofelvételeket nézhettek a gyermekek és a felnőttek. 14 órától Ficsór József polgármes­ter válaszolt az érdeklődők által feltett kér­désekre. Ezenkívül sok más látványosságban lehetett részük azoknak, akik a hűvös, sze­merkélő eső ellenére is eljöttek. így láthattak hőlégballon-bemutatót, birkózó-bemutatót is. Kunfehértón két évvel ezelőtt, május else­jén szentelték fel a Szent József-templomot. Harangtornyának ünnepélyes megáldására az idei május elsején, tegnap délután került sor. A szertartást Stein Ernő főesperes vezet­te. Mélykúton autósok mérték össze jármű­vezetői képességeiket. Az autósmozi terüle­tén megtartott ügyességi vetélkedőre sokan kíváncsiak voltak. A versenyt számos helyi szerv, így a művelődési ház, az áfész, a Búza­kalász Termelőszövetkezet és a takarékszö­vetkezet, valamint Ágoston Sándor és Macz- kó Zoltán támogatásával rendezték az ün­nepnapon. 9 Kiskunfélegyházán, a helikopteres sétarepülésen kívül, hőlégballon-bemu­tatót is tartottak. • Délután a nagy sikerű Angels együttes szórakoztatta a megyeszék­helyi vasútkertben ünneplő fiatalokat. • Másoknak így kezdődött jól a hónap! Kiskunmajsán már fürödhettek a szabadtéri strandon, a kellemes időben. • Kunfehértón az Extractum Kft. volt a helybeli és a környékből érkezett dolgozói és a hozzátartozók vendéglátója. A felnőtteket és a fiatalokat kispályás labdarúgó- mérkőzésre és játékos vetélkedőre hívták meg. Színpadi együttesek is felléptek. A sakkozók pedig — a szép napsütésben, az asztaloknál — törhették a fejüket egv-egy lépésen. 9 A majálisban elmaradhatatlan a sza­badban főzés, no, meg a kóstolás. Íz­lik ...? 9 Nem csak a szokásos vásári áruk közül lehetett választani ezen a napon. Kiskun­halason könyveket is kínáltak. (Tóth Sándor felvételei) UTÓLAG DERÍTIK KI A HALÁL OKÁT Exhumálták a jánoshalmi fiatal lányt Több mint egy hónapja, hogy olvasóink kezdeményezésére fog­lalkoztunk egy jánoshalmi tragédi­ával, a 19 éves Kovács Zsuzsanna halálával. A riportban megszólaltattuk az édesanyát, Zakar Jánosáét és a ke­zelőorvost, dr. Kishonti Attilát. Kettejük elbeszélése a fiatal cukor­beteg leány halálának körülmé­nyeiről nem sokban tért el egymás­tól. Ami miatt az eset mindannyi­unkat különösen megrázott, hogy ennek a fiatalnak úgy kellett meg­halnia, hogy kórházi segítséget sem kapott. A halotti bizonyítvány szerint olyan betegségben, amelyet szerte a civilizált világban kezelhe­tővé szelídítettek már. Olyan mű­szerek, eszközök állnak a cukorbe­tegek rendelkezésére, amelyekkel szinte orvosi ellenőrzés nélkül is állandó figyelemmel kísérhetik sa­ját egészségi állapotukat, ami en­nek a betegségnek a kezeléséhez elengedhetetlen. Ezzel szemben Kovács Zsuzsannát úgy látta el ke­zelőorvosa, hogy a vélhetően fel­borult cukoregyensúly mérésére még neki sem volt megfelelő eszkö­ze. Nem tudni tehát, magas volt-e vagy alacsony a vércukorszintje. Ha az játszott közre a halál bekö­vetkeztében. Egyáltalán, Kovács Zsuzsannát úgy temették el, hogy a halál valódi bizonyítható okát meg sem állapították. Ami miatt az esetre ismét vissza­tértünk, annak az az oka, hogy időközben olyan államigazgatási határozat született, amely a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapi­tányság életvédelmi alosztályát megbízza a halál okának kideríté­sével, a holttest exhumálásával. Zakarnét, a lány édesanyját tele­fonon kerestük meg. — Sajnos, úgy érzem, nem any­nyira az igazság kiderítése itt a fontos. Tartok tőle, hogy ezt az esetet most felhasználják a helyi orvosok az egymás közti háborús­kodásban. — Miért gondolja így? — Mert engem már próbált az egyikük rávenni, hogy tegyek felje­lentést. Én ettől elzárkóztam. Most ez a határozat a kihantolás- ról úgy született, hogy én csak érte­sítést kaptam, hogy mikor lesz. — Beleegyezik az exhumálásba ? — Talán azért, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló eset. Dr. Hegedűs Gyula főorvostól, a rendőr-főkapitányság egészség- ügyi osztályának vezetőjétől úgy értesültünk, hogy április 30-án 10 órakor az exhumálás megtörtént, a kivizsgálás eredményéről a ké­sőbbiekben tájékoztat bennünket. H. T. Tejügyekben minden(ki?) alszik A kiskunhalasi tehéntartók pa­naszkodnak, hogy a tejipar (a Kö­zépmagyarországi Tejipari Válla­lat Kecskeméti Üzeme) máig sem fizette ki a januárban átvett tej árát. Ugyanakkor a februárban és márciusban szállított tejért fizetett. Mi ennek az oka — kérdezik —, meddig várjanak a pénzükre? A vállalat illetékesei ugyanis kije­lentették, hogy a tej árát egy hóna­pon belül fizetik. A kecskeméti üzemnél érdeklőd­ve azt a választ kaptuk, hogy a tejpénzzel és ennek „kiutalásával” a fővárosban lévő központjuk fog­lalkozik. Varga László igazgató a követ­kezőket mondotta telefonon a kifi­zetés elmaradásáról: — Csodálkozom, hogy a kister­melők, gazdák panaszkodnak, ugyanis akik a tejiparral voltak közvetlen szerződésben, azoknak mi kiutaltuk a pénzt. Viszont való­ban igaz, hogy a termelőszövetke­zeteknek nem fizettünk. A halasz­tást velük egyeztettük. — Tehát úgy gondolja, azok a gazdák nem jutottak januári tejpén­zükhöz, akik szövetkezeti integráci­óban — közvetítéssel — értékesí­tették a tejiparnak a tejet? — Valószínű, hogy erről lehet szó, aminek még a héten utánané­zek, s azt is közölhetem, hogy má­jus második hetében a szövetkeze­teknek is megkezdjük tartozásunk törlesztését. — Eléggé érthetetlen, hogy a ja­nuári tejpénzzel tartoznak, az ez­után felvásárolt tejért viszont nem. Mi ennek az oka? — Január elsejével a Tejipari Tröszt megszűnt és ekkor a ban­kok úgy döntöttek, hogy a tejipari vállalatoknak nem adnak hitelt. Gergátz miniszter úr hivatalba lé­pése után, január végén megígérte, hogy féléves lejáratú kedvezmé­nyes hitelt kapunk a bankszervek­től. — Ezt sajtótájékoztatón is beje­lentette, mint tényt... — Csakhogy a mai napig nem kaptunk egy fillért sem. Amikor februárban mindez világossá vált előttünk, költségeink drasztikus csökkentésével igyekeztünk pénzt spórolni, ami márciusban arra lett elég, hogy a bevételeinkkel együtt ebből a pénzből a februárban fel­vásárolt tejet kifizethessük. — Nyilvánvalóan összegében ez kevesebb volt, mint a januári, s az­óta is csökkent a tejfelvásárlás. — A csökkenés mintegy 15 szá­zalékos, viszont ez nem azt jelenti, hogy a termelés is ennyivel mérsék­lődött. A gazdák vagy megetetik állataikkal a tejet, vagy megpró­bálják kimérve és egyéb csatorná­kon értékesíteni. — Mennyi pénz hiányzik a válla­lat működtetéséhez? — Több mint másfél milliárd forint, s mivel vállalatunk állami tulajdon, működtetésének feltéte­leiről az államnak kellene gondos­kodnia. A körülmények ismereté­ben tudom, hogy ehhez sincs pénz. Kormányzati segítség az elmúlt négy hónapban nem érkezett, csu­pán hamut hintettek a parázsra, ezzel a figyelem el is terelődött a tejproblémákról. A belföldi értéke­sítés csökkent, a készletek tovább nőttek, gazdaságos exportlehető­ség eddig nem adódott, viszont re­méljük, hogy májusban sikerül külföldre szállítanunk. Ugyancsak nem alakult ki harmónia a terme­lés, a feldolgozás és a kereskede­lem között. — Az állami preferenciával meg­hirdetett tehénselejtezések sem kez­dődtek el? — Egyetlen esetről sem tudok, ez sem működik az év elején meg­hirdetett program szerint... Csabai István TOP 24” Politikusaink népszerű( tlen )ségéről A hazai népszerűségi lista „érmes helyeit” a SZONDA- IPSOS Közvéleménykutató áp­rilisi vizsgálatai szerint egy író, egy milliomos vállalkozó és egy bankelnökhelyettes foglalja el. Göncz Árpád a szó jó értelmé­ben lassan ana fieuráiává válik nő a listán) és Thürmer Gyulát előzi meg. Mi több, az immár társelnök kisgazdát az egyéb­ként erre a pártra szavazók sem favorizálják a listavezetőkkel szemben. Torgyán helyezetlen- sége azt is bizonyítja, hogy az ismertség még nem jelent auto­egy erre fogékony népnek, ám ez tán kevés lenne vitathatatlan elsőbbségéhez. Fontos és kevés­bé jelentős eseményeken a köz- társasági elnök megszólalásai­val, viselkedésével újból és új­ból bizonyítja, hogy „ember­ből” van és ez — a jelek szerint — még mindig a legvonzóbb tulajdonsága egy közéleti sze­replőnek. Patolás János második helye úgy is értelmezhető: majdnem ő a legnépszerűbb politikus ha­zánkban. Vagy éppen azért van az élen, mert ő az egyetlen nem hivatásos politikus az egész lis­tán? A VOSZ elnökének fél év­vel ezelőtti szenzációs szereplé­sét (taxisblokád, 1990. október) talán még mindig díjazzák a „fogyasztók”, ám elismerést válthat ki újabb, már nem is túl gyakori állásfoglalásaival is: vi­lágosan, határozottan mondja, amit mond, nagyrészt ugyan­azokat a dolgokat, egy társa­dalmi réteg, a vállalkozók kép­viseletében. Ő köztudottan gaz­dag ember, példája tehát azt is jelzi, hogy nem mindenféle va­gyon vörös posztó a (nehezedő életű) szavazók szemében. Németh Miklósnak, a volt miniszterelnöknek (még régeb­ben, volt gazdaságpolitikai KB-titkárnak) az átmenetben szerzett vitathatatlan érdemei mellett jól kamatozott az elmúlt esztendőben vállalt szfinx­szerep. A huszonnégyek közül ő nyilatkozik a legkevesebbet — egyáltalán nem nyilatkozik. A szavak inflációja idején tanú­sított már-már abszurd hallga­tásával bizonyította: még a po­litikában is lehet beszédes a csend. Más kérdés, hogy hosszú távon ebből nem lehet megélni — a Kelet-Nyugati Fejlesztési Bank alelnöki fizetéséből in­kább. Ám, hogy onnan meg­őrizhető-e a bronzérmes hely — roppant kétséges. Az ex-miniszterelnököt kö­veti ex-külügyminisztere — Horn Gyula. Az ő esetében is jórészt a múlt kamatozik — és jelenkori országos ügyekben ta­núsított higgadtsága. A me­zőnyben bízvást legkevésbé hig­gadtnak minősithető politikus — Torgyán József viszont huszonkettedik helyével csak Petrasovits Annát (az egyetlen matikusan elfogadottságot. Az említettek mellett legis­mertebb politikusoknak — An­tall Józsefnek a 18., Pozsgay Imrének a 17. hely jutott. Ellen­példájuk lehet a sokkal kevésbé ismert képviselő — Fodor Gá­bor, aki egy erős Fidesz-trium- virátus tagjaként pontszerző helyet foglal el. Ötödik Orbán Viktor, hatodik Fodor Gábor, nyolcadik Deutsch Tamás. Deutschnál, politikai kvalitása­inak ismeretében is érdemes megjegyezni: a fiatalok és a nők körében vitathatatlan listaveze­tő, noha az utóbbi időben kife­jezetten keveset szerepel. Az ő, de Fodor Gábor, Orbán Vik­tor, Király Zoltán, Thürmer Gyula elismertsége a gyengébb­nek vélt, ám egyenlő szavazati jogokkal rendelkező nem köré­ben azt bizonyítja, hogy politi­kusoknál sem árt a jó fellépés és a megnyerő külső. Az egész lista legkevésbé, a megkérdezettek fele által ismert szereplője, Kiss János, az SZDSZ elnöke, megtartotta he­lyét a középmezőnyben. Vele kapcsolatban megemlítendő, hogy mind előtte, mind pedig mögötte a parlamentből ismert vetélytársak vannak. Ő viszont, mipthogy nem tagja a parla­mentnek, kimarad egy nagy or­szágos show-ból, s a jelekből ítélve ez nem is olyan nagy hát­rány. Hátrány azonban a hatalmi pozíció — nehéz népszerűnek maradni a kormányzópártok tagjaként. Ha Palotás sajátsá­gos MDF-támogatottságát nem számítjuk, Kupa Mihály (9.) és Surján László (10.) a leg­magasabb helyezésű miniszte­rek az előttük helyet foglaló po­litikusok nyomában. Igaz, joggal állíthatják ők is, csakúgy, mint hátrább sorolt társaik (Für Lajos, Nagy Ferenc József): nekik nem népszerűnek kell lenniük, hanem — néha fáj­dalmas döntéseket hozva — jól kell dolgozniuk. Valószínű, hogy ha ez sikerül, azt előbb- utóbb elismeri (és megkérdezés­kor honorálja is) a köz vélemé­nye, ami egyszersmind „a hu­szonnégyek bandájának” át­rendezését is jelenti majd. Rékai Gábor (ATLANTIC SAJTÓSZOLGÁLAT) HATON ADJÁK, ÖTÖN VESZI KI, MIT ÉS MENNYIÉRT „Vásárlás” fillérekért Átszervezések, kiárusítások, föl­számolások könnyen megkísértik a szerző embereket, az ügyeskedő­ket. Megjelennek a haráesolók, ha fordul a történelem szekere. Mai pénzben számolva sok-sok milliárd forintnyi kárt okoztak nemzeti közösségünknek az elha­gyott üzleteket, a gazdátlan ura­dalmakat, az üresen álló kastélyo­kat kifosztok, a második világhá­ború után. Később az államosítást követő bizonytalanságot használ­ták föl jó néhányan saját javaik gyarapítására. Megengedhetetlen, hogy ezt a mostani, felemás rendszerváltást szerzési alkalomnak tekinthessék, akik tudják a dörgést, s hogy elkó­tyavetyélhessenek közösségi va­gyont felelőtlen „illetékesek”. Még az őrzött, üresen álló épüle­tekből is eltünedeznek ajtók, abla­kok a hírek szerint. Másutt fillére­kért „vásárolnak” a „tűzhöz köze­liek” vállalati, szakszervezeti tulaj­dont. „Alkalmi áron" kerülnek új tulajdonoshoz keveset használt irodai bútorok, felszerelési tár­gyak, fényképezőgépek, könyvek, szerszámok. A tulajdonjog átmeneti bizony­talansága miatt nincs aki rácsapjon a „selejtezők", a „vevők”, netán a tolvajlók kezére. Tűrhetetlen, hogy a laza vagy semmilyen ellenőrzést kihasználók tovább rontsák a köz­hangulatot, szeplősítsék az átala­kulást. Hallgatnak a munkahelyüket féltő, a harácsolást megvető mun­kavállalók, noha legszívesebben hangosan tiltakoznának az arcátlan harácsolás, közvetett-közvetlen ki- semmizésük miatt. Tehetetlenek volnánk? A nyil­vánosság segíthet! Árverésen érté­kesítsék a fölöslegessé vált eszkö­zöket, bútorokat. A gyárakban, hivataloknál tegyék közszemlére, hogy az elmúlt évben és idén ki mit és mennyiért vásárolt munkahe­lyén. Késztessék a reális ár utóla­gos kifizetésére az érdekelteket. Nehéz az igazság kiderítése? Ne­héz, de megéri. Közvetlenül és át­vitt értelemben egyaránt. Leérté­kelődik az ország, ha eltűrjük a tisztességtelen, jogtalan „üzlete­lést”, „élelmességet”, a közönséges lopást. H. N. HAMUHINTÉS A PARÁZSRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom