Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
1991. április 27. • PETŐFI NÉPE • 3 A KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTT POSTÁJÁBÓL Nem sikkasztották el a menekülteknek szánt támogatást Kecelen Névtelen levelekre régtől fogva nem szokás válaszolni, az ember rosszkedvűen papírkosárba gyűri őket, mondván, hogy ha a szerzőnek nincs bátorsága aláírni, akkor nem érdemes az ügyet kivizsgálni. Ebben az esetben azonban fontosnak látszott kivételt tenni a megszokás szabályai alól. A köztársasági megbízotthoz eljuttatott beadvány a keceliek érdekében íródott, abban nevek és lakáscímek szerepeltek, tehát ellenőrizni lehetett a névtelen följelentők állítását. Azért írunk följelentőket, mert „Egy Magyarország tisztességéért aggódó csoport” szerepel aláíróként, és a levél első mondata úgy szól, hogy: „Följelentést kívánunk tenni az Erdélyből áttelepültek keceli helyzete, és a nekik nyújtott támogatásokkal való visszaélések ügyében”. Ezután a levélben olvasható számos vádpont, amelyek lényege szerint a Kecelen letelepült erdélyi menekülteknek járó állami és karitatív úton szerzett támogatást különféle ügyintézők elsikkasztották. A névtelen levél egyébként érinti a Kecel környéki szomszédos falvakban élő menekülteket, hasonlóan vádolva az ottani hivatalnokokat is, noha kétségtelen, ezek a települések valóban csak említésre kerülnek, részletező kifejtés nélkül. Dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott hivatala kivizsgálta a névtelen bejelentést, és alaptalannak találta. Megállapította a hivatal jogászi vizsgálata, hogy Kecel az elmúlt három évben mintegy háromnegyed millió forintot igényelt a Letelepedési Alapból, amelyet részben lakásvásárlásra, részben szociális segélyre költöttek. Utánajártak annak is, hogy a levélben említett egyéb települések nagyobb összeget nem igényeltek az alapból, Kalocsa kivételével. A támogatottak Kecelen nem a korábbi tanácstól vették a lakást, hanem magánszemélyektől. Ez már eleve kizárja a pénzekkel való ügyintézői manipulációt. A névtelen levélben többszörösen említett keceli nagyvállalkozó pedig nem kap állami támogatást a letelepedettek után, így azt nem is használhatja fel saját céljaira. Az egész följelentés és jogászi vizsgálat nyomán az egyik legfontosabb tanulság, nyilatkozta az ügyintéző, hogy mennyire hiányzik az emberi kapcsolatok pillére, a bizalom. Egy társadalom atomjaira hullik, ha tagjai képtelenek egymással szót érteni, ha eleve vádaskodással tekintenek körül. Ám mindezek messzire vezetnek, maradjunk az örvendetes ténynél: a vádak alaptalannak bizonyultak, a Kecelen élő menekültek támogatásakor nem történt visszaélés. T. L. A német nagykövet bajai látogatása HARTÁRÓL, CSÁSZÁRTÖLTÉSRŐL, KUNBAJÁRÓL, BÁCSALMÁSRÓL CSÁTALJÁRÓL is eljöttek a beszélgetésre Dr. Alexander Amot nagykövet kétnapos bajai látogatásának programjáról lapunkban részletesen hírt adtunk. A csütörtök este kiemelkedő eseménye volt, amikor a nagykövet — eleget téve a Bácska Német Kulturális Egyesület és a polgármester meghívásának — baráti találkozón vett részt. A beszélgetésre eljöttek a megye minden részéből — Hartáról, Császártöltésről, Bácsalmásról, Kunbajáról, Csátal- járól is láttam német nemzetiségi embereket a közönség soraiban —, bizonyára annak köszönhetően, hogy dr. Alexander Amot nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend ezen a vidéken. Mint tudott, elévülhetetlen érdemei vannak a bajai német művelődési központ, az ország legnagyobb, ilyen jellegű intézményének létrehozásában. A vendégeket dr. Schwalm Pál, a kulturális egyesület elnöke köszöntötte, majd a nagykövet emelkedett szólásra. Rövid bevezető előadásban vázolta a kisebbségi léttel kapcsolatos tennivalókat: mindenekelőtt az anyanyelv megőrzésének, a hagyományok ápolásának szükségességét. Ámint kifejtette: nem a kormánynak a dolga ezt felülről megszerveznie, legfeljebb a feltételeket kell bizto sítania. A többi a német nemzetisé gén múlik, mely a történelem anny i viharában bizonyította hűs égét nemzetiségéhez, „un- garndeut.sch" voltához. (A kifejezésnek talán a „magyarországi német” fogalom felel meg legjobban.) A nagykő vet arra kérte a jelenlevőket, hogy éljenek a demokratikus átalakulás a.dta lehetőségekkel, vállalják bátr an nemzetiségüket, és ápolják a s-zépen alakuló testvérvárosi kapcsc álatokat. A beszél getés során többen, köztük a vaskf úti Égi István a kitelepítések, a máhenkij robot, és a németség javainak c dvételéről szóltak, és kifejezték meggyőződésüket, hogy ez soha töpbé nem fordulhat elő. Hambucíti Géza, a Magyarországi Németek. Szövetségének ügyvezető elnöke a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos kérdéskörről, és a szövetségnek ; i kidolgozásban való együttműködési készségéről beszélt. Felszólalt Hanns Rehfeld pécsi főkonz' ul is, aki a konzulátus munkáját i smertetve felajánlotta segítségét Hács-Kiskun megye lakosságának . Ha valami negatívumot lehet a beszél getésről mondani, hát mindössze annyit, hogy az erre szánt másfé 1 óra rendkívül szűknek bizonyult j. Kárpótolt viszont bennünket a bar áti találkozót követő színvonalas. hangverseny — melyen, éppen a nagykövet kérésére, aki nagyon szereti a klasszikus zenét — a zene iskola, az ének-zenei általános iskofla és a Liszt Ferenc Énekkar adó tt műsort. G. Z. 'löd Küldöttség érkezik a dániai Viborg megyéből Bács-Kiskunba Négynapos látogatásra Bács-Kiskun megyébe érkezik ma, a dániai Viborg megye hivatalos delegációja. A vendégek felkeresik Bács- Kiskun több települését, a megyeszékhelyen kívül elutaznak Bajára, Kalocsára, Kiskunfélegyházára, Hajósra és Tiszaalpárra is, és elsősorban az oktatási-nevelési, szociális és egészségügyi intézmények tevékenységével ismerkednek. Szó lesz a Ti- szaalpáron tervezett népfőiskoláról, s a megyei közgyűlés vezetőivel, az illetékes szakemberekkel folytatandó tárgyalásokon számba veszik a lehetséges együttműködési területeket, és várhatóan már konkrét munkaprogramokat is egyeztetnek. POLGÁRI ÖNVÉDELMI CSOPORT ALAKULT KISKŐRÖSÖN IS Kinevezték az új könyvtárigazgatót . I a,<-. <i„-o ajkún Csatlakozva a vonzáskörzet községeihez (ahol már 8 helyen megalakult) Kiskőrös képviselő-testülete is úgy döntött, hogy létrehozza a polgári önvédelmi csoportot. A rádiókészülékeket a polgári védelem bocsátja a csoport rendelkezésére. A különböző felmerülő költségekre a hivatal 300 ezer forintot különített el. A polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy az OTP március 31-éig Kiskőrösön 888 adóst tartott nyilván. Ezen családok közül 106 adott be a polgármesteri hivatalhoz kérvényt, melyben az 1500 Ft törlesztésrészlet átvállalását kérték. Ez jelenleg 2,1 millió Ft-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezőkben is lesz még — a megtakarított pénzösszeg terhére — lehetőség esetleges valós igények kielégítésére. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatójának kinevezése előtt a testület meghallgatta a Könyvtári Informatikai Kamara Titkárságának képviselőjét, Kovács Istvánt. Majd szétosztották a beérkezett két pályázatot és a testületi tagok a pályázatok és a művelődési közoktatási és sportbizottság véleményét figyelembe véve szavaztak. A képviselők 11:5 arányban Szabó Gyuláné kinevezése mellett döntöttek. A képviselők titkos szavazás után megválasztották „A Kiskőrös városért” Alapítvány kuratóriumát (Ponicsán Imre, Varga József, dr. Tátrai József, dr. Juhász Tibor, Solti Kálmán, Kiss Ernő, Nagy Tamás Ernőd) személyében. Az önkormányzati képviselő-testület egy előző határozatát módositotta. A dél—délkelet autópálya-projektbe 100 ezer forinttal száll be, és a fennmaradó 100 ezer forintot az alapítványba fekteti. A, lakótelkek kialakításának középtávú koncepcióját csak tárgyalta, de határozatot e témában nem hozott a testület. Mert nem látják a hosszú távú koncepciót, és szeretnék, ha a telkeket már a szennyvízelvezetés biztosítása után adnák el. A sportcsarnok működésének kérdésében —- hogy önálló intézményként vagy továbbra is a gimnázium részeként működjön — nem született döntés, mert a művelődési közoktatási és sportbizottság nem tudta érdemben előkészíteni. Dr. Szenohradszki Béla polgármester tájékoztatta a képviselőket, és az egyéni körzetből bejut ottak figyelmét külön felhívta arra, hogy lakókörzetükben tevékenyen vegyenek részt a május 4-ei tavaszi nagytakarítás és lomtalanítás szervezésében és lebonyolításában. Az egyebek napirendi pont t árgyalása során Matusik István (MDF) bejelentette egy frakció megalakulását a testületen belül. 4 MDF-es és 3 FKgP-s képviselő bevonásával. A szenátorok tisztázták azt a kérdést is, hogy a társadalombiztosító hozzájárul anyagilag a főállású rendelőintézeti igazgató kinevezéséhez. Javaslat hangzott el, hogy a volt népfrontszékházról vegyék le a régi cégtáblát. Varga Endre (MDF) felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy június 30-áig el kell távolítani a szovjet hősi emlékművet. Befejezésül a testület legközelebbi ülését május 29-én tartja. Brenner László Tóth István (1920—1991) Egy-másfél évvel ezelőtt még hetenként küldözgette Szolnokról humorban pácolt tárcáit s egyéb írásait, amelyeket rendszeresen közöltünk, mert jó írások voltak, mert az olvasók szerették Tóth Istvánt az embert, az újságírót. Húsz évig dolgozott a szerkesztőségben s munkabírásáról, tehetségéről, tudásáról, felkészültségéről s nem utolsósorban mélységesen humanista humoráról naponta meggyőződhettünk mi, fiatalabbak, tanítványok, barátok. Élmény volt vele beszélgetni, ri- portútra menni, együtt lenni... Már régen tudtuk, hogy beteg. írásai nem jöttek, csak egy-egy kusza levél, telefon a kétségbeesett feleségtől. Tegnap, azután megérkezett a telefax: „Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették, hogy a szeretett férj és édesapa, Tóth István (1956-ban Szolnokon a Nép Lapja főszerkesztője), türelemmel viselt, hosszú szenvedés után, 1991. április 26-án, 71 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkedünk. Gyászoló családja, Szolnok. ■ Tóth István, 1920. február 8-án született Budapesten. 'Szülei félévenként tönkreme- nő szabó kisiparosok voltak. A gimnáziumi érettségit kitüntetéssel tette le, saját erőből, mert elsős korától tanítványai voltak, s ebből fedezte ruházatát, tandíját. Egyetemre akart menni, de fél év után dolgoznia kellett. Aztán a katonaság következett, munkaszolgálat, hadifogság. Végül újságíró lett Szolnokon. 1956-ban egy cikke miatt letartóztatják. Hét hónapot töltött börtönben, s utána csak levéltárban helyezkedhetett el. Az Esztergomi Állami Levéltárban dolgozott 1963-ig, akkor került a Petőfi Népe szerkesztőségébe, ahol mint főmunkatárs tevékenykedett egészen 1982-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Munkásságát cikkek, riportok, tárcák, krokik, karcolatok százai őrzik az egyre sárguló újságlapokon. Emberségét mi vigyázzuk,egykori tanítványok, barátok, munkatársak, nem halványuló emlékezettel. A FELSZÁMOLÁS MEGKEZDŐDÖTT Huszonnyolcán maradnak a kádgyárban? Felmondták a kollektív szerződést (Folytatás az 1. oldalról) mondana fel a 220 embernek. Követeljük, hogy a kollektív szerződésben foglalt járandóságokat fizessék ki, beleértve a végkielégítést is. A felszámoló most már hajlik rá, hogy a végkielégítést kifizesse, de csak akkor, ha már értesítette a gyárat. Vagyis várjunk fél évet, egy évet? A Budapest Holding szerint a KZK vagyona többet ér, mint amennyi az adóssága. Hová kerül majd az a pénz? Az állami kalapba? Annak az államnak a kalapjába, amelyik két éve felénk se néz?! Rácz Pál, á munkástanács elnöke: — Ha napokon belül nem kapunk választ a közös állásfoglalásra, megvétózzuk a kollektív szerződés felmondását. Áz első lépcsőben a dolgozók 38 százalékát küldik el, de ez az arány csak a fizikaiaknál érvényes, vezető alig van közöttük. A munkástanács véleménye szerint nagyon elgondolkodtató, hogy amíg tavaly prémiumokra, idén, az átszervezéskor egyes vezetői bérek emelésére volt pénz, a munkások végkielégítését nincs miből kifizetni! Az emberek félnek az egész felszámolási eljárástól, mert nem tudják: ha eladják a gyárat és kifizetik a hitelezőket, nekik marad-e egyáltalán valami? A fölszámolóbiztos még egyszer sem állt ki a munkások elé. Csak megüzente, hogy annak is el fog jönni az ideje. A munkástanács nevében azt kérdezem: ki törődik itt a munkásokkal és az alkalmazottakkal, akiknek negyven évig mondogatták, hogy övék a gyár?! Komoróczki Zoltán, a munkástanács elnökségének tagja: — Az érdekvédelem szempontjából olyan helyzetbe kényszerítettek bennünket, hogy nem tudunk élni a szakszervezeti jogosítványokkal. A felszámolóbiztos mindjárt az elején kijelentette: az érdekképviseletnek véleményezési joga van, de az rajta múlik, menynyit vesz a véleményekből figyelembe. A gyárban április 29-én reggel ülésezik a leépítési bizottság, amelynek négy tagja az érdekvédelmi szervezeteket, négy tagja pedig a munkáltatót képviseli. A bizottság az elbocsátásokat próbálja ütemezni. A szakszervezet és a munkástanács a jövő hét elején munkásgyűlésre invitálja a vállalat vezetőjét é:s a felszámolóbiztost. Mi pedig érdeklődtünk a kecskeméti munkaközvetítő irodában: mit remélhet az első lépcsőben elbocsátott 150 ember? A válasz az volt: nem valószínű, hogy valakit is el tudnak helyezni közülük. A felmondási idő leteltéig talán változik a foglalkoztatási helyzet Kecskeméten. De az esélyek nem a legjobbak: a kádgyáriak hatvan százaléka húsz vagy annál is több éve dolgozik most felszámolásr a kerülő munkahelyén. Akiknek menniük kell, nem éppen fiatalok ... Magyar Ágnes (Straszer András fotói)
