Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
2 • PETŐFI NÉPI • 1991. április 2. „A fény, az erő és a remény napján 99 A pápa húsvéti üzenete (Folytatás a: 1. oldalról) Kérte, hogy a világ nyújtson nagyobb támogatást a több szabadságért és demokráciáért küzdő afrikai, ázsiai és latin-amerikai népeknek. „A Balti-tengertől a Földközi-tengerig és a világ más tájain” nem mindig lelt visszhangra a népek azon kívánsága, hogy tiszteletben tartsák azonosságukat és jogaikat — mondta a pápa. (Az ukrán katolikusok feje épp szombaton tért vissza Ukrajnába, hogy újjáépítse a sztálinizmus alatt betiltott, Gorbacsov alatt azonban újjászületett egyházát.) Tudósítók megviseltnek látták a pápát, akinek alig volt ideje az alvásra, mert az amúgy is rövidebb éjszakán hajnalig tartó gyertyafényes virrasztáson vett részt, majd délelőtt a Szent Péter téri szabadtéri misét kellett celebrálnia. Ki lőtt először? Szerb—horvát összecsapás Kanada elismerte Lettország függetlenségét Kanada hétfőn de jure elismerte Lettország függetlenségét közölte a Leta lett hír- ügynökség a kanadai külügyminiszter levelére hivatkozva. Charles Clark a Lett Legfelsőbb Tanács alelnökének küldött üzenetet. Az üzenet szerint a kanadai kormány a március 3-án megtartott lett népszavazás eredménye alapján hozta a döntést. 99 Új típusú kapcsolat” PEKING „Új típusú kapcsolat” alakult ki a Szovjetunió és Kína között, a (Gorbacsov két éve lezajlott kínai látogatásával megindult) normalizálódásban van életerő, s a Szovjetunió alig várja Csiang Cö-min kínai pártfőtitkár május közepén esedékes moszkvai látogatását — mondta hétfőn Pekingben Bessz- mertnih szovjet külügyminiszter az Új Kina hírügynökség szerint. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter valamivel óvatosabban fogalmazott, mint Besszmertnih. Mint mondta: „az egészséges és folyamatos fejlődés pályáján mozdulnak előre a kapcsolatok". Úgy hiszi, hogy Csiang hivatalos szovjetunióbeli látogatása mindkét fél hasznára továbbfejleszti a két szomszédos ország közt meglévő baráti kapcsolatokat és együttműködést. Hétfőn a két külügyminiszter magas rangú munkatársai a közös határ mentén állomásozó csapatok csökkentéséről és a határkérdésről is tárgyaltak. A Plitvicei-tavak körzetébe hétfőre virradóra bevonultak a jugoszláv hadsereg páncélos alakulatai. Elindult egy menetoszlop Titova'Korenica felé is. Az eddig közzétett hivatalos adatok szerint a vasárnap hajnali szerb- horvát összecsapásnak 12 sebesültje van. ketten vesztették életüket. Egyikük a horvát különleges alakulatok tagja, akinek haláláról már vasárnap beszámoltak, s most újra megerősítették ezt a hírt, a másik halott a knini rendőrosztag, vagyis a szerb fegyveresek tagja volt. A sérülteket főként a zágrábi traumatológián ápolják, állapotuk nagyon súlyos. Stipe Mesic szövetségi alelnök, az államelnökség horvát tagja az államelnökség vasárnap este megtartott üléséről elmondta, hogy szükségtelennek tartotta az ülést, a hadsereg felvonultatását, mivel a rend már helyreállt. Ellene szavaztam — mondotta Mesic —, de mindez nem jelenti azt, hogy emiatt lemondanék tisztségemről. A horvát belügyminisztérium és az ötödik katonai körzet között kisebb nyilatkozatháború alakult ki: a Horvátországban és Szlovéniában levő körzet illetékesei előbb közölték, hogy a horvát rendőrség akciójáról nem volt tudomásuk, csak négy helikoptert bocsátottak az incidens idején az illetékesek rendelkezésére, hogy időben elszállíthassák a sebesülteket. A horvát belügyminisztérium korábban azt állította, hogy a hadsereg együttműködött a horvát belügyi alakulatokkal, különösképpen a sebesültek elszállításának megszervezésénél. Az ötödik katonai körzet ezt hevesen cáfolta, mire a horvát belügyminisztérium újfent bejelentette, hogy Josip Boljkovac belügyminiszter igenis konzultált Konrad Kohl lemondását követeli Heym A német szövetségi kancellár lemondását követeli a berlini Extra-Magazin legújabb számában Stefan Hcym író, szemére vetve Kohlnak, hogy választási és taktikai okokból nem volt hajlandó tudomást venni a német keleti tartományokra leselkedő súlyos veszélyekről. Az egykori NDK legismertebb és az NSZEP- rezsimnek alighanem legkényelmetlenebb — írója a hétfői keletnémet tüntetések résztvevőihez csatlakozva teszi föl a kérdést a jelenleg Ausztriában fogyókúrázó kancellárnak: „Ön nem úgy gondolja, hogy ideje volna lemondania1? Most, amikor még kényszer nélkül megleheti, s amikor még felszínen úszik az a hajó, amely Önt és mindannyiunkat szállítja?” A 77 esztendős író, az 1989-es őszi forradalom egyik szellemi atyja nyíltan szemére hányja Helmut Kohlnak, hogy „ön már a csatlakozáskor tudatában volt a problémáknak, ám agyonhallgatta, amit tudott. mégpedig mind a keleti, mind a nyugati lakosság, és talán még saját maga előtt is”. A magyar nyelven is megjelent „Öt nap júniusban" és „Dávid király krónikája" című kötetek írója a bonni kormány legsúlyosabb hibájának az egyesülés óta megnyilvánuló koncepciótlanságot tartja. „Volt-e a kancellárnak egyáltalán valamilyen elképzelése arról. hogyan is fog összejönni a dolog — egy ország két nagymértékben különböző részének összeillesztése. összetákolása —, vagy egyszerűen azt gondolta a Drezdában ujjongó tömeg közepén: ezeket egykettőre zsebre vágjuk, azt a pár fityinget meg, amibe ez nekünk kerül, félkézzcl is előkaparjuk majd?” KONGÓ Kubai csapatok kivonása 14 év után A Kubai Fegyveres Erők Minisztériuma közleményben jelentette be szombaton, hogy Kuba megállapodott Kongóval az afrikai országban 1977 óta állomásozó csapatainak kivonásáról. A közlemény hangoztatja, hogy az elmúlt 14 évben kubai katonák ezrei szolgáltak Pointe Noire-ben, Kongó fő tengeri kikötőjében és olajközpontjában. A két ország 1977-ben kötött megállapodást a kubai kontingens állomá- soztatásáról a baloldali kongói kormányt fenyegető „különféle veszélyek” miatt — áll a közleményben. Kuba július elsejéig Angolából is kivonja csapatait az angolai és dél-afrikai kormány által 1988-ban aláírt békeszerződés rendelkezéseinek megfelelően. A kongói kivonulásra a jövő hónap elején kerül sor. HÁROMSZÁZ SZÁZALÉK Árliberalizáció Romániában A lapok szerint áprilisi tréfa Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: BUKAREST Romániában április 1-jén mintegy 250 százalékkal emelkedtek az alapvető élelmiszerek árai a kormány árliberalizációs programjának részeként. A több ellenzéki lapban is „áprilisi tréfaként” emlegetett második árliberalizációs szakasz. hétfőtől a szabadáras kategóriába utalta az élelmiszereket, az iparcikkeket és a szolgáltatásokat. Ez átlag 200-400 százalékos áremelkedést jelent. Nem vonták be az árliberalizálásba az energiaszolgáltatást (villany, benzin stb.) és a lakbért, ezek rögzített árai az év végéig érvényben maradnak. A kormány a lakossági elégedetlenségtől tartva az alapvető élelmiszerek közül 11 árucikk árát maximálta. E 11 cikk árának felső plafonja: minőségi disznóhús 90 lej/kg, minőségi marhahús 100 lej/ kg,csirke 60 lej/kg, cukor32 lej/kg, étolaj 40 lej/kg. félkilós fehér kenyér 9 lej, tojás 3 lej/db, tej 10 lej/ liter, 20 dekás vaj 25 lej, juhsajt 100 lej/kg, tehénsajt 60 lej/kg. Ezek a korábbi árak két-háromszo- rosátjelentik. Az árliberalizáció második szakaszának keretében mintegy 300 százalékkal emelkednek az olyan fontos élelmezési cikkek árai, mint a burgonya, halkonzerv, kukoricaliszt, zöldség és gyümölcs. Emelkednek a postai szolgáltatások díjai. Magyarországgal Romániából ezúttal percenként 20 lejért lehet beszélni telefonon, ez az 1. zónába sorolt szomszédos országokra vonatkozó új tarifa, amely alól kivételt jelent a Szovjetunió. Szovjet- Moldva ugyanis egy úgynevezett 0-ás zónába tartozik (percenként 12 lej), a Szovjetunió többi része pedig a 2. zónába (percenként 27 lej). A kormány rendeletére, az áremelkedéseket ellensúlyozandó, az alkalmazottak májustól 2825 lej bruttó fizetéskiegészítést kapnak a fizetésükbe beépítve. Áprilisban is ennyi a kiegészítés, ebből 1000 lejt tisztán viszont már a hónap elején felvehetnek. A nyugdíjakat 1140 lejjel egészítik ki. A kompenzáció a kormány adatai szerint az áremelkedések 60-65 százalékát fedezi majd. A fizetéskiegészítéseket havonta felülvizsgálják, s májustól az új minimálbér bruttó 5975 lej lesz egy hónapra. Április 1-jétől leértékelték a lejt is a dollárral szemben, hivatalos árfolyamát az eddigi 35 lej helyett 60 lejben állapították meg, míg a feketepiacon árfolyama 170 lej körül, a korlátozott hivatalos valutapiacon pedig 190 lej körül mozog. Hol a határ? Kolsak tábornokkal, a körzet parancsnokával és munkatársaival. A Horvátországi Egyesült Szer- bek Belgrádban felszólították Franjo Tudjman elnököt, hogy azonnal vessen véget a szerbek körében elkövetett vérfürdőnek, s vonja ki a különleges alakulatokat Plitvicéről. Hasonlóképpen nyilatkozott a szerb köztársasági kormány és több szerb ellenzéki párt is, bár Vük Draskovics, a Megújhodási Mozgalom vezetője kijelentette, hogy egyelőre még nem mozgósítja híveit. A maribori Vecser című lap egyértelműen Horvátország pártját fogja az események megítélését illetően. Kifejti, hogy először a szerbek lőttek. A Vecser emlékeztet Milosevics szerb elnök és Tudjman hétfői találkozójára, amelyen megállapodtak a hidegháborús állapotok rendezéséről. A lap megállapítja: néhány nappal a kibékülés után a háború most valóban megkezdődött, a két vezető ma már csak annyit mondhat, hogy íme, a harc most kezdetét vette, s már semmiképp sem beszélhetnek a horvát—szerb viszony békés rendezéséről. A zágrábi Vecsernji Liszt kifejti: az utolsó akció, a plitvicei Nemzeti Park horvát vezetőinek erőszakos leváltása tovább szorította Horvátország körül a hurkot, amely már eddig is nagyon szoros volt. A kniniek megpróbálták kipuhatolni, hogy meddig terjed Horvátország türelme, s megkísérelték kiterjeszteni a „saját” területüket erre a kifejezetten idegenforgalmi körzetre is, s így el akarták vágni Észak- Horvátországot Dalmáciától. A horvát hatalomnak nem volt más választása, szavakban már nem lett volna elég választ adni — hangoztatja a Vecsernji Liszt. Amerikai külügyi állásfoglalás a feloszlatott YSZ-ről Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: A Varsói Szerződés „katonai szervezetének" feloszlatása jelentős lépés a katonai feszültség csökkentése, a nagyobb mérvű európai együttműködés felé — válaszolta hétfőn az amerikai külügyminisztérium illetékese az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogyan értékelik a tényt, hogy a VSZ katonailag vasárnap hivatalosan is megszüntette működését. A kérdésre, miért ilyen szűkszavúan kommentálják a Közép-Kelet-Európa szempontjából, sőt nemzetközileg is nagy horderejű dátumot, amerikai kormánykörökben arra emlékeztetnek, hogy a térség változásaival kapcsolatban általában kerülik a látványos nyilatkozatokat. Mint a washingtoni értesülésekből kitűnik, a Bush-kormány ezúttal is tekintettel van „a szovjet vezetés érzékenységére”. Azzal kapcsolatban, hogy milyen kapcsolatok lehetségesek, várhatók ezután az új demokráciák és a NATO között, az amerikai diplomata utalt arra, hogy a vezető magyar és csehszlovák politikusok után május—júniusban várhatóan Lech Walesa lengyel államfő is ellátogat Brüsszelbe, a NATO központjába. Párhuzamosan a NATO rendszeresen konzultál politikai kérdésekről e három ország akkreditált nagykövetével. Hogy a párbeszédet intézményesítik-e, erre majd a jövő ad választ. A kérdésre, várhat-e a többi volt VSZ-tag, Bulgária, Románia hasonló NATO-kapcsolatokat, az illetékes rámutatott, hogy e két ország politikai helyzete más, a NATO a politikai eszmecserét jelenleg csak Varsóval, Budapesttel és Prágával kívánja folytatni. Washingtonban egyébként úgy látják, hogy az albán választások szabadon folytak le s annak eredményétől függően még az ősszel újra megnyitják Tiranában az amerikai külképviseletet. Vöröskeresztes panasz Jean de Courten, a genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt műveleti igazgatója panaszt tett az izraeli hatóságoknál, amiért a megszállt területeken élő palesztinokat illetően nem alkalmazzák a genfi konvenciók előírásait — közölte' hétfőn a Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője. De Courten március végén találkozott izraeli hivatalos személyekkel, valamint a palesztinok és a Vörös Félhold Társaság képviselőivel. Ez alkalommal a vöröskeresztes tisztségviselő az izraelieknek elmondta: az izraeli kormánynak a zsidó bevándorlókra vonatkozóan a megszállt területeken alkalmazott politikája — melyre hivatkozva lerombolnak lakóházakat és az ott lakókat kitelepítik—ellentétes a genfi konvenciókkal. amelyeknek Izrael állam is aláírója. TOKIO A szovjet külügyminiszter szombati tokiói sajtóértekezletén már nem hagyott kétséget afelől, hogy a szovjet vezetés elismeri a japán— szovjet területi vita létét, amit mindeddig tagadott és hajlandó is arra megoldást keresni. Alekszandr Besszmertnih sajtóértekezletén első ízben beszélt arról, hogy „minden békeszerződés fontos pontja a határok megvonása”. — Egyértelműen el kell dönteni, a vitatott szigetek térségében hol húzódjanak a határok mondta. Jelezte, hogy a kérdés eldöntése a Gorbacsov—Kaifu csúcstalálkozóra vár. Ennél konkrétabban japán tárgyalópartnere sem nyilatkozott. Nakajama Taro külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió lényegi fordulatot kíván és a területi vitát is orvosolni akarja. A szovjet diplomácia vezetője kerülte a válaszadást arra, hogy a japánokkal kötendő békeszerződésben hogyan képzeli Moszkva rendezni a területi vitát, hogy „hol húzza meg a határt”, csak annyit jegyzett meg, hogy erről komoly és intenzív megbeszéléseket kell folytatni. Nem utasította el a szovjet külügyminiszter az 1956. évi szovjet —japán közös nyilatkozatban foglaltakat sem — ebben a megállapodásban mondott le a Szovjetunió két, a világháború idején elfoglalt japán szigetről. Mindössze annyit közölt, hogy az akkori megállapodást bizalomerősítő intézkedésekkel kell kiegészíteni. A szovjet külügyminiszter, aki Mihail Gorbacsov látogatásának előkészítéseként tárgyal három napig Japánban, közös nyilatkozatban fejezte ki reményét japán partnerével. hogy Gorbacsov államfő japáni látogatása alapvető változásokat eredményez majd a két ország viszonyában. A nyilatkozatban olvasható az is. hogy folytatódnak a békeszerződés megkötésével kapcsolatos megbeszélések. Kaifu Tosiki „politikai döntést sürgetett” a területi kérdésben Besszmertnihhel folytatott megbeszélésén. Ezt a döntést azonban — megfigyelők szerint — egyre nehezebb lesz Gorbacsovnak meghoznia a szovjet közvéleményre való tekintettel és az elnök gyengülő politikai pozíciója miatt is. Befolyásolhatja a döntést az oroszországi föderáció álláspontja is. Mint már jelentettük, a szovjet külügyminiszterrel együtt érkezett Japánba az OSZSZK külügyminisztere is és ezt Besszmertnih nem tartotta zavaró körülménynek. Ellenkezőleg, arról beszélt, hogy eddig is lényeges volt az oroszországi föderáció részvétele a tárgyalások előkészítésében, hiszen a megoldásnál figyelembe kell venni a Szovjetunió és az oroszországi föderáció érdekeit egyaránt. A szovjet külügyminiszter japáni látogatása idején szivárgott ki egyébként az, hogy Moszkva állítólag 9,3 milliárd dollár összértékben húsz fejlesztési tervet szeretne kivitelezni japán részvétellel. Ezeknek mintegy felét még ebben az évtizedben. a másik felét a jövő évszázadban szeretnék megvalósítani. Különböző vegyipari, autóipari, fogyasztási cikkeket gyártó létesítményekről volna szó, de kimaradt a javaslatok közül a szahalini földgáz- és kőolajkincs kitermelésére vonatkozó óriásterv. amelyet pedig már régóta dédelgettek a szakemberek. ALBANIA „A szavazatok kétharmada a kommunistáké” — mondja a Munkapárt KB-titkára Az Albán Munkapárt félhivatalosan győzelmet hirdetett, a fő ellenzéki erőnek számító Demokrata Párt pedig gyakorlatilag elismerte vereségét hétfőn azzal, hogy legközelebb győzni fog s nem biztos, hogy erre a legközelebbre négy évet kell várni. A vasárnap megtartott első albániai többpárti választásokon. mint Dzshelil Gjoni. a Munkapárt központi bizottságának titkára hétfőn közölte, a kommunisták a voksoknak több mint kétharmadát megszerezték. A KB-titkár szerint Ramiz Alia megmarad a párt élén, annak ellenére, hogy az előzetes adatok szerint választókörzetében be sem került a parlamentbe, amelynek elnökeként eddig az államfői posztot is betöltötte. Utalt a politikus arra is, hogy az új albán alkotmánytervezet szerint bárki megválasztható lesz államelnökké, aki a képviselő-jelöltség feltételeinek megfelel s legalább harminc képviselő javaslatot tesz személyére a parlamentben. A Munkapárt kétharmados többségének ismeretében aligha kétséges, hogy Aliát nehézségek nélkül ismét elnökké lehet választani. A KB-titkár szerint azonban valószínű, hogy az albán külképviseletek és a kereskedelmi flotta később beérkező szavazatainak összeszámlálása után Ramiz Alia mégis parlamenti mandátumhoz jut. Dzshelil Gjoni kérdésre válaszolva kijelentette: nem hiszi, hogy Albániában megismétlődhet a „bolgár példa”, vagyis az, hogy a kommunista párt hatalma a győzelem ellenére a későbbi zavargások miatt veszélybe kerül. A koalícióra vonatkozó kérdésekre a kommunista politikus kijelentette: a Munkapárt kész együttműködni a többi politikai erővel. Sáli Berisha, a fő rivális, a demokraták vezére, hétfőn közölte, hogy meggyőződése szerint az ellenzék a következő választáson már teljes győzelmet arat Albániában. A politikus szerint azonban a jelenlegi albán helyzetben valószínűtlen, hogy a nép képes lenne újabb négy évet várni egy valóban demokratikus kormányra. Berisha kijelentette: a Demokrata Párt elismeri a többségen alapuló majdani kormányt, de hozzátette, hogy a többség nem azonos a demokráciával. A pártelnök külön hangsúlyozta, hogy az ellenzék a nyilvánvaló vereség ellenére sem fog vérontást provokálni s kijelentette: biztos abban, hogy a demokrata szavazók a párthoz hasonlóan tiszteletben tartják majd az eredményt. A kudarc legfőbb okai között Berisha megemlítette. hogy az ellenzék nem fért hozzá a sajtóhoz, s emiatt — szavai szerint — az egész választási kampány sem volt szabadnak tekinthető. Közölte: a párt a választás során tapasztalt szabálytalanságokról hamarosan külön jelentést ad ki. Általános értékelések szerint a választási kampány és maga a voksolás a helyi viszonyokhoz képest meglepő nyugalomban és civilizált módon zajlott Albániában. A voksolás előestéjén fokozták ugyan a karhatalmi készültséget az országban s különösen a fővárosban, a választás napján, vasárnap azonban ez is alábbhagyott. Incidensekről szinte sehonnan nem érkezett jelentés.
