Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-12 / 60. szám

1991. március 12. • PETŐFI NÉPE • 3 INKUBÁTORHÁZAK KECSKEMÉTEN? Pénzt is, ötletet is kínálnak az angolok Magyarországi inkubátorházak működtetésé­nek lehetőségeit vizsgálták tavaly a brit kormány finanszírozásával angol szakemberek. Úgy döntöt­tek, Kecskemét fogadóképes arra, hogy megmu­tassák: ők hogyan egyengetik a kezdő vállalkozók útját. A hazájukban és máshol is jól bevált mód­szerük magyarországi, illetve kecskeméti adaptá­ciójáról apró részletekre is kiterjedő tanulmányt készítettek. Erről tájékoztatták a napokban az új­ságírókat Kecskeméten, a felnőttképzési központ­ban. Az angol Hackney Business Venture cég anyagi és szellemi tőkét egyaránt hajlandó beinvesztálni a Kecskeméten létrehozandó (létrehozható), vállal­kozóvá válást segítő intézményrendszerbe. Itt ugyanis megvannak ehhez a feltételek. Igaz, tette hozzá Paul Chaplin, a cég vezérigazgatója, ahhoz, hogy az intézmény munkája igazán hatékony le­gyen, néhány központi intézkedésre is szükség len­ne. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, mire gon­dolt: szerintük például a túlságosan magas adó nehezíti a vállalkozások fennmaradásának esélye­it, s így tulajdonképpen a vállalkozói készséget is akadályozza. A kétségtelenül létező, kedvezőtlen körülmé­nyek ellenére úgy látják, van értelme az inkubátor­házak létrehozásának, s ha elfogadjuk javaslatai­kat, szerintük sikerre számíthatunk a vállalkozók felkészítésében. Melyek azok a meglévő lehetősé­gek Kecskeméten, amelyekre az intézményrend­szer kiépítését alapozni lehet? A megüresedett szovjet laktanyákból kis átalakítással, felújítással üzlethelyiségek hozhatók létre. Az angol szakem­berek megítélése szerint a tiszti laktanya 4-6 hóna­pos munkával átalakítható, és hatvannál több vál­lalkozásnak adhat helyet. A felnőttképzési köz­pont és az Agrober ilyen célra szánt épülete húsz­nál, az Erzsébet laktanya negyvennél több vállal­kozónak nyújthat teret a működéshez. Ezek átala­kítása sem vesz hat hónapnál több időt igénybe. Nagy előny, hogy Kecskemétnek van egy kiválóan felszerelt felnőttképzési központja, ahol a vállalko­zók oktatása jól megoldható. Az egy éve alakult vállalkozásszervező alapítvány is jól segítheti az inkubátorházak létrehozását, működtetését. Mindezek mellett az angol minta szerint vállalko­zási tanácsadó központra is szükség van: ennek kiépítésének anyagi feltételeit sokkal inkább bizto­sítottnak látják a britek, mint a szellemi kapacitás megteremtését. Úgy tervezik, hogy néhány, ma­gyarul is beszélő angol szakembert küldenének Kecskemétre, a tanácsadók felkészítésére. Csakhogy mindenféle segítség hiábavaló lenne, ha vállalkozóink pénzt nem kapnának az indulás­hoz. Mint ismeretes, a hazai pénzintézetek na­gyobb hitelt csak olyan szigorú feltételekkel ad­nak. amelyeknek kevesen tudnak megfelelni. Az angol alapítvány garanciavállalásával ez a problé­ma áthidalható. Tervek szerint két olyan intéz­ményt létesítenének, amelyek az új vállalkozások pénzügyi alapjának feltételeit biztosítanák. Ma­gyarul: garanciát vállalnának a hitelfelvételhez. Az ehhez szükséges tőke, a tanácsadó központ, s egy­általán, az egész intézményrendszer létrehozása, működtetése az angolok véleménye szerint csak egyszeri befektetést igényelne. A későbbiekben ugyanis a szolgáltatások bevételei, s az üzlethelyi­ségek bérleti díjai fedeznék a költségeket, a garan­ciabiztosításhoz szükséges tőkét, s, persze, a vállal­kozók segítésére vállalkozók profitját is (a profit­ról egyébként Angliában nem illik kérdezni). Szá­mítások szerint mégsem lenne az igénybevételi díj megfizethetetlenül magas a vállalkozók számára, sőt, az üzletbérletért valamivel kevesebbet is kér­hetnének — de semmiképpen sem többet —, mint általában kérnek a városban. A tervek megvalósításához 44 millió forint szük­séges. Ennek felét a brit kormány állná. S ha a másik felét a magyar kormány hozzátenné, talán nem lenne akadálya az angol elképzelés megvalósí­tásának Kecskeméten. A. M. ■ ■ -i .y. MERKUR AVAGY: Hurrá! Részletre adják az autót Megmondom úgy, ahogy van, nekem a Merkur min­dig is a szívem csücskében kapott helyet. Na nem a bolygó, hanem a gépkocsi­elosztó főhatóság. Egész egyszerűen: szeretem őket. Szerettem azt a kellemes bizsergést, azt a bizonyta­lanságot, amit csak az érez­hetett eddig, aki autót akart venni náluk. (Próbálta vol­na meg máshol...) Ugye, biztos volt, hogy nem biztos, mikor kapom meg a jár­gányt, milyen lesz a színe, mennyibe kerül, egyáltalán: azt kapom-e, amit kértem és sorolhatnám. Emlékszem, milyen ifjúi lelkesedéssel fi­zettem be az első kis Polski­ra az előleget. Akkor még úgy gondoltam: 70 ezer lesz a vételár. Gúnyosan moso­lyogtam a megyei KISZ- bizottság akkori kultúrcsik- ján, aki képes volt tíz száza­lék felárat fizetni, ily módon ő napok alatt 77 ezerért ju­tott hozzá. Már nem mosolyogtam annyira, amikor 78-ra emel­ték az árát, s én még mindig csak vártam. Nem részlete­zem. A kullúrtündér 77-éhez képest én két év múlva 84- ért kaptam meg álmaim se­bes vágtájú megtestesítőjét. De én továbbra is szeret­tem a Merkúrt. Kifejezetten bántott, amikor tavaly a mi­niszter páros lábbal rúgta ki a vezérigazgatóját, sokáig nehezteltem is rá ezért a ba­rátságtalan gesztusért. Ma már tudom: dr. Hellner csak nyert az ügyleten, az egész az ő érdekében történt. Most kívülről nézheti, ho­gyan lesz „hullócsillag” a Merkúrból. Mert a vállalat ahhoz a beteghez hasonlít, aki csúnya kiütéseket észlelt a hmm . . . szóval a férfias­ságán és pánikszerűen ro­hant a dokihoz. „ Ugye, nem kell levágni?’ — néz könyör­gő szemekkel az orvosra a vizit végén, aki bátorítólag megrázza a fejét. „Nem, tényleg nem kell levágni” — mondja ki a szentenciát, amire emberünk vár, majd megtoldja: „Úgyis leesik magától.” Szóval, visszatérve a Mer­kúrra, tévednek azok, akik máris koszorúra gyűjtenek, nincs szó a felszámolásáról. Arról nincs . . . Csak autót nem vesznek tőle a vásárlók. Öles betűkkel hirdetik: azonnal átvehető a Wart­burg, a Dacia, a kis Polski, a Trabant, a Yugó, a Skoda, a Moszkvicsra pedig 45 ezer forint árengedményt adnak. (A hatszázból.. .) A leg­újabb ötletüket pedig az MTI-nek mondták el ked­den: tervezik a részletvásár­lást is most már. Brávóóó. Fantasztikus. De nézzük a részleteket (szó szerint)! Elképzelésük szerint a kis Polski esetében egy évre 100 ezer, a Skodánál két évre 200 ezer forint hitelt szerez­nek a vevőnek a pénzintéze­tektől. Most jó erősen ka­paszkodjon mindenki meg a székében: a százezernél a ha­vi törlesztés kevéssel megha­ladja a 11 ezer forintot. A kétszázezrest már meg sem merem mondani. Autóra, magyar! Vakul­jak meg, ha holnaptól nem hosszú sorok kígyóznak majd az OTP előtt, minden­ki részletre akar kocsit ven­ni. Kétszázhúszezret elő­szednek a ládafiából, azt a 11 rongyot meg akár a föld alól is, de játszva előkaparja az átlagpolgár. Az átlagigé­nyeivel, az átlag kis Polski­ért. A szabad piacon meg csak búslakodjon az tovább, aki a null kilométeres ugyan­ilyen járgányát 260-ért is odaadná az első vevőnek. Na, persze, persze. Ő kész­pénzt kér a kocsiért. (Ami, köztünk maradjon: még 100 ezret sem ér.) (Noszlopy) A megye műszaki és természet- tudományos szakemberei támogatják a világkiállítást Az MTESZ Bács-Kiskun Megyei Szervezetének egyesült tanácsa leg­utóbbi ülésén egyebek között fog­lalkozott azzal is: fejlődést serkentő lehet-e a világkiállítás megrendezé­se ebben a régióban? A tanács tagjai egyetértettek azzal, hogy a megye valamennyi városa, idegenforgalmi szempontból eddig is figyelmet ki­érdemlő körzetei, települései a vi­lágkiállítás megrendezésével össze­függésben számtalan előnyt élvez­hetnének. A megye adottságai és tradíciói lehetővé tennék a rendez­vénysorozatba való intenzív bekap­csolódást, s az erre történő felkészü­lés az infrastruktúra (hajókikötők­től a telefonhálózatig) gyorsabb ki­épülését serkentené. A szolgáltató és egyéb ipari, idegenforgalmi egy­ségek száma is gyarapodna, ami a munkaerő-foglalkoztatottságot ja­vítaná. Az említettek miatt is a me­gye műszaki és természettudomá­nyos értelmisége a világkiállítás megrendezése mellett van. Ugyan­akkor a megrendezéshez szükséges beruházások, fejlesztések döntő többségének vállalkozási alapra he­lyezését javasolja. Ahhoz pedig, hogy a tőkebefektetők jelentkez­hessenek, ki kell dolgozni azt a rész­letes koncepciót, amelyben föltá­rulnak a lehetőségek. A tervnek tar­talmaznia kell azokat az elemeket is, amelyek vonzóvá teszik a vállal­kozói érdeklődést. Az egyesületi tanács ülésén el­hangzott, hogy a megyei szerveze­ten belül megalakult a szakértői iroda, amely az eddigi, hagyomá­nyos tanfolyam- és továbbkép­zésszervezésen túl vállalkozást se­gítő tennivalókat kíván ellátni. Egyebek mellett vállalkoznak pénzügyi és hitelkérelmezési tanácsadásra, ezen belül szakszerű­en elkészítik a világbanki és az eg­zisztenciahitelelnyerésére alkalmas pályázatokat. A vállalkozások ter­vezésétől az adótanácsadásig a me­gyei szervezet szakemberei megbí­zás alapján dolgoznak a szakértői irodánál. Az iroda vezetésével a me- gyeszerte elismert pénzügyi szak­embert, Szendrey J. Sándort bízta meg a megyei szervezet. Cs. 1. Tűzharc a nyíregyházi benzinkútnál A rendőr lelőtte a fegyveres rablót Fegyveres rablótámadás helyszíne volt vasárnap este, nem sokkal 21 óra után a nyíregyházi Széna téri benzinkútállomás, ahol éppen két, ellenőrzést tartó, gépkocsizó rendőrjárőr is tartózkodott. A két rendőr, valamint a két kútkezelő, s egyikük barátja, az irodaépületben tartózko­dott, mivel nem volt forgalom. A bejárati ajtóban megjelent egy álarcos ember, aki, kezében — egy átalakított Walter típusú — pisztollyal, pénzt követelt. A rendőrök láttán sem lepődött meg, felszólította őket, emeljék fel a kezüket, és szolgálati fegyvereiket helyezzék az asztalra. Közben a támadó kijjebb lépett az ajtóból, így az egyik rendőrt a vele szemben ülő benzinkútkezelő eltakarta a támadó látószögéből. A rendőr ezt a pillana­tot használta ki, a pisztolytáskából kivette a fegyverét, csőre töltötte, s rákiáltott a benzinkutasra: hajoljon le. S abban a pillanatban két, célzott lövést adott le. Az egyik golyó a rablót a nyakánál találta el, míg a másik a májánál hatolt a testébe. Lőtt a támadó is, de célt tévesztett. A másik rendőr közben ugyancsak használta fegyverét, azonban ő nem találta el az álarcost. A lövések után összeesett rablót — akiről megállapították, hogy Fejér István, 23 éves foglalkozás nélküli, kálmánházi lakos — azonnal a nyír­egyházi kórházba szállították, ahol megműtötték, s jelenleg életveszélyes állapotban az intenzív osztályon kezelik. A rendőrök — Kun Péter zászlós és Lecza Tibor törzsőrmester - fegyverhasználatát a Debreceni Katonai Ügyészség jogszerűnek minősí­tette. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a rend­őröket hősies magatartásukért jutalomra terjeszti (el. (MTI) Az Észak-atlanti Közgyűlés delegációja Magyarországon Jeszenszky Géza külügyminisz­ter hétfőn fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés fegyveres erők jövőjé­vel foglalkozó albizottságának de­legációját. A háromnapos magyarországi látogatáson tartózkodó parlamenti testület kedden a Honvédelmi Mi­nisztérium vezetőivel találkozik, majd megtekinti a Magyar Hon­védség egyik légvédelmi rakéta osz­tályát. A NATO-tagállamok parla­menti képviselőiből álló testület szerdán kerekasztal-konferencián találkozik az Országgyűlés illetékes állandó bizottságainak tagjaival, a parlament vezetőivel és az Észak­atlanti Közgyűlés munkájában részt vevő magyar delegátusokkal. A tanácskozás témája: a katonai költségvetés és a fegyveres erők par­lamenti ellenőrzésének nyugati ta­pasztalatai. A vendégeket fogadja Szabad György házelnök. (MTI) Nyomozás a Csendőrsors című könyv ügyében A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség hétfőn, közösség elleni izgatás bűntetté­nek alapos gyanúja miatt, nyo­mozást rendelt cl vitéz Szcndi József Csendőrsors llernád- nénictitől Floridáig című köny­ve ügyében. A Magyar Demokrata Fó­rum miskolci szervezetének gondozásában megjelent kiad­ványban a szerző büszkén idézi az 1944-beli, általa nemzetvé­delminek. nemzetmentőnek mi­nősített szolgálatait. A könyv faji gyűlöletre uszító kijelentése­ket, illetve állításokat tartal­maz, valamint konkrét szemé­lyek személyiségi jogait is sérti. A könyv tartalmától, eszmei- ségélűj.c/határotta magára Ma­gyar Demokrata Fórum Orszá­gos Elnöksége és miskolci szer­vezete is. és sajnálatosnak tart­ják annak megjelenését. A könyv lektorától’: Orbán End­re és Gulyás István, az MDF helyi szervezetének tagjai azzal védekeztek, hogy ők csupán nyelvhelyességi. helyesírási szempontból értékelték, nézték át a kéziratot, szerkesztő- lektorként anélkül jegyezték, hogy annak egészével vagy rész­leteivel. élet- és történelemszem­léletével, értékítéletével vagy stí­lusával akár magánemberként, akár a városi szervezet tagjai­ként azonosultak volna. A könyv lektora nyilvánosan bocsánatot kért mindazoktól, akiket ily módon megsértetlek. (MTI) KÖNYÉKIG A KUKÁBAN Ha megnyerte, hadd vigye! Azon a hétfőn mindenki gyana­kodva fürkészte a munkatársát. A legkisebb, halvány mosoly a száj sarkában már árulkodó jelnek tűnt. Aztán, amikor az egyik fiatalasz- szony azzal jött be a munkahelyére, hogy szabadságot kér, mert kőmű­vesek jönnek hozzá — elszabadult a pokol. Mindenki tudni vélte, ki az újdonsült milliomos. Szombaton ugyanis a Bongó­sorsoláson 7 millió forint talált gaz­dára. A szóban forgó üzemben is árusítottak szelvényeket, és a szá­mokból könnyen kikövetkeztethető volt, hogy egy itt vásárolt szelvényt húztak ki. No, volt nagy izgalom. Az egyik férfi öt Bongót vett, de még sorsolás előtt szétszórta valahol őket. Ter­mészetesen, a jeges veríték verte ki, amikor megtudta: akár ő is lehet az újsütetű milliomos. Ettől a pillanat­tól különös kényszer lett rajta úrrá, s általában könyékig a kukában vájkálva találtak rá az üzem terüle­tén. A hirtelen szabadságra ment fia­talasszonyt pedig este három isme­retlen férfi látogatta meg. Azt mondták, az OTP-tői jöttek és sze­retnék megtekinteni a nyertes szel­vényt. Szerencsére ( ?) rossz helyen kereskedtek ... Végül aztán, amikor a másik kol­léga már át kívánta alakítani mód­szerét, és a kukák kiborogatásához látott, az egyik asszony 12 éves lá­nya odament hozzá és finoman tu­domására hozta, hogy felesleges ke­resgélni: ők nyertek. így tehát, itt Bács-Kiskun me­gyében, egy kisvárosban szerencse köszöntött az egyik kétgyermekes családra. Akik ismerik őket, állít­ják, jó helyre került a pénz. Valóban, a sátortetős, már felújí­tásra szoruló ház szerény életmódra vall. Sem garázs, sem autó. A ház berendezése megkopott, az egyetlen újabb holmi a mélyhűtő láda. A há­ziak most jöttek haza, mert vásárol­ni voltak. A nyereményből elsőként egy 30 ezer forint körüli videót vet­tek. Igaz, színes tévéjük még nincs, de majd az is lesz. Most azonban a boltban csak 60 ezer forintos volt, amit drágának találtak. S hogy mit vesznek még? Talán egy automata mosógépet, de a legfontosabb, hogy mind a két gyereknek (a fiú 17 éves, már dolgozik, a kislány 12 eszten­dős) lakása legyen, valamennyire be is rendezve. Aztán itt van a ház, most festetik és a melléképületen is akad munka még bőven. Eddig nem sokra futotta a család havi 20 ezer for in tos jő védelméből. Kérdem az asszonyt: ruháik, nagy állmok? Csak rázza a fejét. Még soha sem voltunk nyaralni - szólt közbe a férj. Most táléin elme­gyünk valahová. No, nem a Kanári­szigetekre! Magyarország is na­gyon szép. De tudja, amikor mi ösz- szeházasodtunk, még annyink sem volt, mint körmöm alatt a piszok. En mindenesetre azt kívánom, hogy minden magyar embernek legyen ilyen szerencséje, mint nekünk. (bencze)

Next

/
Oldalképek
Tartalom