Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-08 / 57. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1991. má.ci» 8. tanácsok kezdő munkanélkülieknek Az év végére kétszázezer embert érint Az aktív dolgozók közül mind többen érzik ma már személy szerint is veszélyeztetve munkahelyüket. A probléma átfogó kezelésére a parlament nemrégiben elfogadta „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló törvényt. Az új jogszabály nyújtotta lehetőségekről beszélgettünk Szendrényi Péterrel, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesével. — Milyen eszközökkel segíti a törvény ennek a súlyos társadalmi feszültségnek az enyhítését? — A törvény legnagyobb erényének azt tartom, hogy a munkaerőpiac valamennyi résztvevője számára pontosan meghatározza a feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket. Abból indul ki, hogy Magyarországon kialakulóban van a valódi munkaerőpiac és az érdekegyeztetés rendszere. Gondoskodik annak az intézményrendszernek a kiépítéséről, amely eljuttatja a támogatásokat a kedvezményezettekhez és felel a munkanélküliek ellátásáért. KI KAPHAT A FOGLALKOZTATÁSI ALAPBÓL? — Mit jelent az, hogy aktív és passzív csoportra osztják a felhasználható eszközöket? — Az aktív oldalon találhatók azok az eszközök, amelyek a munkanélküliség megelőzését szolgálják, illetve a munkanélkülit megpróbálják mihamarabb visszavezetni a munka világába. A passzív elemek a már munka- nélkülivé vált embereket támogatják, olyan értelemben, hogy biztosítottak legyenek számukra a minimális megélhetési feltételek. A két oldal mérlegszerű kapcsolatban áll egymással, ha az aktív eszközök jól működnek, kevesebb pénzt kell fordítani a passzív oldalra, illetve ha az előző rosszul működik, akkor a passzív eszközök viszik el a pénzt. Az aktív eszközöket a foglalkoztatási alapból finanszírozzák, a passzív eszközöket pedig a szolidaritási alap állja. A foglalkoztatási alap költség- vetési forrásokból táplálkozik, a szolidaritási alap pedig a munkáltatók és munkavállalók befizetéseiből. — Mit kell tudni a szolidaritási alapról? — A szolidaritási alapot a munkáltatók másfél és a dolgozók félszázalékos befizetése alkotja, ami számításaink szerint — az év végére várható — kétszázezer munkanélküli segélyezésére elegendő lesz. Ezt a juttatást az új törvény nem segélynek, hanem járadéknak nevezi. Jelenleg 105-110 ezer körüli munka- nélkülit tartanak nyilván az országban. Ez a szám egyenletesen növekszik és amikor az év közepétől megkezdődnek a befizetések a szolidaritási alapba, várhatóan 150 ezren lesznek. — Szólna néhány szót a foglalkoztatási alapról is? — A foglalkoztatási alap ez évi 11,1 milliós keretének legalább 60 százalékát decentralizálni fogjuk a megyei munkaügyi központokhoz. Hogy melyik központ mennyi pénzt kap, azt elsősorban a térségben lévő munkanélküliek száma dönti el, ez az elosztás legfontosabb kritériuma. Figyelembe veszünk olyan szempontokat is, hogy a megye rendelkezik-e válságágazatokkal, mekkora a segédmunkások és a pályakezdők száma. A megmaradt 30-40 százalékot kitevő központi döntési körben maradó összegből különböző munkaerő-piaci programokat finanszírozunk. Szeretnénk egy kis pénzt kifejezetten tartalék jelleggel félretenni az előre nem látható feszültségek kezelésére. Ebből az alapból képzéseket támogatunk, segítjük a vállalkozóvá válást, hozzájárulunk rész- munkaidős lehetőségek létesítéséhez és általában munkahelyteremtő beruházásokhoz. NAGYON MODERN, NAGYON NYUGATI... — Elegendő lesz-e a pénz júliusig, illetve mi történik, ha a munkanélküliek száma a tervezettnél nagyobb mértékben nő? — Az év közepétől működő szolidaritási alapból 8-9 milliárdos bevételre számitunk. Ez hozzáadódik ahhoz a 9 milliárd forinthoz, amelyet a költségvetés biztosított az alap addigi működéséhez, hiszen a munkanélkülieket az év közepéig is segélyezni kell. Ebből az alapból elsősorban a munkanélküli-járadékot fizetjük, a pályakezdők munkanélküli-segélyét és az úgynevezett előnyugdíjat finanszírozzuk. Utóbbit azok a nyugdíjkorhatárhoz közel álló személyek kap♦ hatják, akik legalább fél évig nem találnak munkát. Számításaink szerint — hacsak nem következnek be mostanában előre nem kalkulált tömeges elbocsátások — a 9 milliárd- nak elegendőnek kell lennie. Nehezebb kérdés a második félévi, ugyanis nem lehet pontosan tudni, hogy a kétszázalékos befizetés pontosan hány forintot jelent, hiszen ez a bérek után folyik be, ennek alakulása pedig egyelőre ismeretlen. Azért is bizonytalanság van, mert a második félévtől még kevésbé jósolható meg a munkanélküliek számának alakulása. — Mit tegyen az, akit elbocsátottak a munkahelyéről? — Munkanélkülivé válás esetén mindenkinek azt tanácsolom, hogy azonnal keresse fel a lakóhelye szerinti illetékes munkaügyi központot. Ezek nem csak a megyeszékhelyeken működnek, hanem kirendeltségeik vannak a foglalkoztatási körzet- központokban. Ott az összes felvilágosítást megadják arra vonatkozóan, hogy jogosult-e és milyen mértékű segélyre az illető. Nem csak információt nyújtanak, hanem a segélyeket is e központokban fizetik ki, itt veszik nyilvántartásba a munka- nélkülit, és ugyanitt próbálnak neki munkahelyet keresni. A kifizetett összegek viszonylag tág határok között mozoghatnak, az alsó határ a minimális bér közelében van, ami körülbelül a létminimum szintje. A felső határ pedig a minimális bér háromszorosát teszi ki. E határokon belül bonyolult számítások alapján lehet meghatározni a pontos összeget. — Mennyire tekinthető modernnek ez a törvény nyugateurópai mércével mérve? — Természetesen én, aki részt vettem a törvény alkotásában, azt válaszolom, hogy nagyon modern és nagyon nyugati. Ezt azonban nem csak én mondom, hanem a parlamenti vitában a képviselők túlnyomó többsége is ilyennek találta. Talán jelent valamit, hogy szokatlanul gyorsan és igen nagy aránnyal fogadták el. Mint szakember persze tisztában vagyok azzal, hogy hiába van egy jó törvényünk, a magyar munkaerőhelyzetet nem ez a törvény fogja megoldani. Ez a gazdaság feladata. A törvény csupán segíthet a feszültségek enyhítésében. László János Műszaki és kereskedelmi képviselet 6723 Szeged, Hóbiárt basa u. 14—16. Telefon: 62/27-041. 708 A Dunafa BT ajánlata: Osztrák lucfenyő fűrészáru asztalos minőségben 20125 FUn3 + áfa + fuvarköltség. Új és használt faipari gépek. 6500 Baja, Zsivánovics u. 51 A. ^ ^ _________14184 f L AKÁSFELSZERELÉSI ÁRUHÁZÁBAN (Kossuth u. 8. szám alatt. Tel.: 77/21-026) Olasz kerámialap, fal- és padlóburkolásra egyaránt alkalmazható, 20 x 25-ös méretben: I. 1260,—Ft helyett 980,— Ft/m2, II. 1100,— Ft helyett 780,— Ft/m2, III. 880,— Ft helyett 680,— Ft/m2. Különböző színekben kapható ezenkívül: 40x40-es olasz padlólap 1520,— Ft/m2, 30 x 30-as olasz padlólap 550—1380,— Ft-ig 20 x 20-as olasz padlólap 910—1210,— Ft/m2-es áron, nagy választékban kapható, amíg a készlet tart. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! 13/3 ORSZÁGOS CSAPÁGYBÖRZE KECSKEMÉTEN' r~y GRUNDFOS X Az UNIPROFIL Kisszövetkezet csapágybörzét tart 1991. március 12—13-án 8—16 óráig Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. — több százmilliós hazai és külföldi csapágykészlet, — kedvező árak, — rugalmas fizetési feltételek. Ne feledje! UNIPROFIL CSAPÁGYBÖRZE KECSKEMÉTEN Kecskemét, Rákóczi út 2. Kecskeméti üzletünk címe: Fazekas Mihály u. 2. Telefon: 76/20-083. 919 FORTUNA A KÖLTSÉGVETÉS SZOLGÁLATÁBAN Törvény készül a szerencse- játékról Manapság a törvénytervezetek is „sorbaállnak”. Hol türelmesen, hol türelmetlenül várnak a hatályba lépésre, hogy a majdan meghatározandó keretek révén végre megszűnjön a szabályozatlanságból, a joghézagokból eredő „törvényes” ügyeskedés. A készülő bank-, csőd- és számviteli törvény mellett — gazdasági jelentőségét tekintve — eltörpül az új szerencsejátékok szervezéséről szóló új törvénytervezet. Itt találjuk azonban a leginkább kaotikus állapotokat. A szerencsejátékoknál minimális befektetéssel óriási jövedelmek képződnek, amelyekből a költségvetés egyelőre vajmi keveset profitál (tavaly mindössze néhány tízmillió forint volt a bevétele). Az azonban könnyen belátható, hogy egy válságban lévő gazdaság — csupán a hiányzó jogszabályok miatt — nem mondhat le azokról a bevételekről, amelyek a költségvetés mérhető és tervezhető forrásává válhatnak. Hiszen a legvirágzóbb gazdaságok nem mondanak le. Dr. Lóránt Zoltánt, a Pénzügyminisztérium illetékesét a készülő törvényről és az ennek kapcsán alakuló Szerencsejáték Felügyeletről kérdezte a Tőzsde Kurír munkatársa. — Elöljáróban engedjen meg egy kérdést: miként kapcsolódik az Ön személye a törvénytervezethez? H — Menedzselem a törvényt, s feladatom a Szerencsejáték Felügyelet megszervezése, felállítása. Egy még el nem fogadott tervezetre apparátust alapítani nem lehet, ezért a válaszom feltételes módban értendő. A szerencsejáték állami koncesszió, s előkészületben van már a koncessziós törvény is. — Mennyiben támaszkodik egymásra a két tervezet? — A koncessziós törvény adja az alapot a szerencsejátéktörvényhez, mivel definiálja, hogy mindennemű szerencsejáték állami monopólium. Ebből adódik, hogy az állam a koncesszió befizetéséért meghatározott időre — öt-tíz évre — lemond egyes játékformákról. — Valamilyen szabályozásnak eddig is léteznie kellett, hiszen egymás után alakulnak a szerencsejátékokkal foglalkozó kft.-k, rt.-k. Mennyiben hozhat újat a készülő törvény? — Egységesít. Ma ugyanis négyféle szabályozás van érvényben. A sportfogadás állami monopóliumnak számít. A sorsolásosjátékok a Vám- és Pénzügyőrséghez, a kaszinók a Pénzügyminisztériumhoz, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartoznak. A pénznyerőgépek területén teljes a káosz. Jogszabályilag az utóbbi minisztérium felügyeli ezeket is, de a piacon szinte ellenőrizhetetlen a helyzet. Egyrészt több gép üzemel, mint amennyire engedélyt adtak ki, másrészt egyes helyeken játékautomataként tüntetik fel a pénznyerőgépeket. Az új törvény egy kézben fogná össze valamennyi játéklehetőséget és játékformát. Egyszerűbben: a nyereményhezjutást szabályozza, méghozzá három lépcsőben. Elsőként a PM hatásköre lenne a koncessziók kiírása és megkötése. Ezután lépne be a Szerencsejáték Felügyelet, mint a működési és játékengedély kiadója és mint ellenőrző hatóság. — Mi lesz azokkal, akik már — a jelenlegi szabályozás (szabályozatlanság) szerint — jogot szereztek ilyen tevékenység folytatására? — Újra kezdődik minden, persze nem azonnali hatállyal. Hat hónap türelmi idő után meg kell újítani, illetve meg kell kötni a koncessziós szerződéseket. Például a kaszinók esetében ez a szerződés tíz évre szól, adott összegre, adott helyre. A leendő jogszabály kizárja azt a lehetőséget, hogy valaki a megszerzett koncesszióját eladja. A törvény már engedélyezi a forintos kaszinók életre hívását is. A kontroll nélküli alapításokat igyekszünk korlátozni. Nem kívánatos, hogy Budapest kétes hírnevű „játékfőváros” legyen Európában. Ám adminisztratív korlátok helyett az alapításkori szűrést tartjuk helyesnek. Vagyis: ne játékbarlangok, hanem igazi kaszinók alakuljanak. Szükség van erre a szolgáltatásra, de mint a minőségi turizmus részére. — Végül is mi indokolja az egységesítést? — Hosszú évtizedeken át úgy tartották: elég itt a totó és a lottó. Csakhogy az emberek szívesen játszanak, bíznak a szerencséjükben. Minél nehezebb a megélhetés, annál többen reménykednek a hirtelen ' meggazdagodásfen.,, segvetesnek ísjortesz. Magyar- országon az állam eddig — ki tudja, miért? — lemondott a szerencsejátékokból származó extraprofitról. Pedig például Spanyolországban a játékokból befolyó állami bevétel nagyban hozzájárult a gazdaság talpra állításához. Már a hatásköri rendezetlenségek tisztázása is számottevő bevételt hoz, amiről a mai helyzetünkben nem mondhatunk le. Továbbmegyek: tervezhető költségvetési bevételt tudunk produkálni. — E terület felügyelete külön apparátust igényel. Kérem, szóljon erről is néhány szót. — A Szerencsejáték Felügyelet országos hatáskörű állam- igazgatási szervként működik majd, amelynek mindenkori vezetőjét — a pénzügyminiszter javaslatára — a kormány nevezi ki. Feladata a játékszabályok elbírálásától az ellenőrzésig terjedne. Alapelv, hogy a játék szervezője, gazdája fizessen az ellenőrzésért. Természetszerűleg a meglévő ellenőrző apparátussal kívánunk hatékonyabban együttműködni. S ami nagyon fontos: nem az adózó állampolgár, hanem a bonyolítók terhére. — Tudomásom szerint például Olaszországban a totó hatalmas összegeket juttat vissza a fociligának. Nálunk is megoldható lesz az, hogy a szerencsejátékok bizonyos közkiadások — sport, kultúra stb. — támogatásával tehermentesítsék a költségvetést? — Ilyen kitétel is szerepel a törvényben. Az sem elképzelhetetlen, hogy bizonyos játékok koncesszióját a sporthivatal kapja. Ezt — egyedi engedély alapján — továbbadhatja. Bár más törvényeket tekintve nem igazán sürgősnek látszó kérdésről van szó, valójában olyan nagy pénzek mozognak, amelyeknek jól megtervezett fel- használásával sok égető gondon lehet segíteni. Harangozó András TUDOMÁNYOS KISHÍREK Inzulin — tablettákban __________ H osszú évek, sőt évtizedek kísérletei után napjainkra elérhető közelségbe került a szájon át, tabletta formájában bevehető inzulin. A cukorbetegségben szenvedők nagy része naponta kénytelen injekciózni magát, hogy szervezetét ellássa ezzel a létfontosságú hormonnal, amelyet betegségük következtében szervezetük nem képes megtermelni. Az injekciózásra azért van szükség, mert az inzulin már a bélben elbomlik, nem kerül a véráramba, nem fejtheti ki hatását. Amerikai kutatók nemrég emberen is kipróbálták azt az állatkísérletekben már eredményesnek bizonyuló műanyag kapszulát, amellyel tabletta formájában is a szervezetbe juttathatják az inzulint. A vízálló műanyag réteggel bevont zselatinkapszulában inzulin, egy aszpirinszerü gyógyszer és nátrium-bikarbonát van. A műanyag a bélben elbomlik, a víz bejut a kapszula belsejébe, ott reakcióba lép a nátrium- bikarbonáttal, és a felszabaduló széndioxid szétfeszíti a kapszulát. A hatóanyag nagy része így felszívódhat, ezt segíti elő az aszpirin is. A módszer egyik hátránya, hogy az injekciódózisnál nagyobb mennyiségű inzulint kell adagolni, hogy a kellő hatás jelentkezzen. Közvetítés a „zenecsatornán” Az atlantai székhelyű CNN televíziós társaság minden bizonnyal telekommunikációs történelmet ír az Öbölháború közvetítésével. Első bravúrjukat mindjárt az első légitámadás során követték el. Ha a rádió- vagy tévétársaságok jó minőségű hangot akarnak nagy távolságból továbbítani, ún. zenevonalat bérelnek, amely nem más, mint egy telefonvonal, viszont kétszer akkora az átviteli képessége, mint a hagyományosé. A CNN már novemberben kibérelte riportereinek ezt a csatornát (egyébként nagyon sokba kerül és — a CNN-nel ellentétben — általában csak pár percre bérelik), így a riporterek a szállodai szobájukból egy jó mikrofon segítségével telefonon át stú- dtójiűnő^égű hangon élesben közvet» tették a háború első hadmozdulatait. .,!> i A íérékéj) útja máf:s9Ókkáf bonyolult tabb. Bagdadból „fellövik” a képet az Indiai-óceán fölött álló műholdra, az egy angliai földi bázisra továbbítja. Innen egy másik, az Atlanti-óceán fölötti műholdra kerül, onnan az atlantai stúdióba. A CNN-nek egyébként van egy hordozható telefonállomása is, amelyről — műholdon át — közvetlenül is képesek hangot továbbítani. Tájképformáló termeszek Dél-Afrikában először a hetvenes években fedezték fel a termeszek által ásott hosszú árkokat, amelyek nagysága valósággal tájképformáló jelentőségűvé vált. Egy-egy árok hossza elérheti az 1 kilométert, a mélységük a két métert, s mintegy 50 méter távolságban húzódnak egymástól. A termeszek árkai súlyos károkat okoztak a mezőgazdaságnak a mesterséges erózióval, ugyanakkor azt is tapasztalták, hogy az általuk „megmunkált” talaj lényegesen jobb termőképességűvé válik, mint más földek. Nem tudni azonban, mi vette rá a termeszeket arra, hogy hagyományos függőleges építészeti stílusukkal ellentétben vízszintes terepmunkába kezdjenek. Csillagszélgyűrü az 1987A szupernóva- maradvány körül A Hubble űrtávcsövet 1990. április 24-én indították Föld körüli pályára. De nagy aggodalmat váltott ki az, hogy 2,4 méter átmérőjű tükrének gömbi eltérése az előírt pontossági határ felett maradt. Az első képek minőségét zavarta a tükörhiba miatt megjelenő torzulás, amit akár a kép sajátos „gyűrődésének” is nevezhetünk. De hamarosan kidolgozták e hiba számítógépes földi kiküszöbölésének módszereit. Egyik első szenzációs felfedezés amit a tükörhiba egyáltalán nem is befolyásol —■ az 1987A jelű szupernóva helye körül észlelt elliptikus gyűrű. A gyűrű fényének elemzéséből kiderült, ez egy éppen a szén-nitrogén- oxigén égetése állapotában lévő vörös óriáscsillagról származó csillagszél eredménye. A gyűrű belső, élesebb határát az magyarázza, hogy a csillag közben átment az ún. kék szuperóriás állapotba, és gyorsabb csillagszelet bocsát ki. A gyűrű halad kifelé — s ezt teszi a szupernóva robbanása előtti immáron több évezred óta.
