Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-04 / 53. szám

4 ® PETŐFI NÉPE 9 1991. március 4.

Emlékmű

Kiskunfélegyházán

A második világháború áldozatainak emlékét megörökítő kiskunfélegyházi emlékmű felállítására gyűjtést kezdeményezett az erre alakult bizottság. A közadakozásból összegyűlt pénzből helyi tervező és kivitelező munkájával elkészült a márvány emlékmű a Felsőtemető hősi halottak parcellájában. A kegyeletes avatása március 23-án délelőtt tíz órakor lesz, melyre a bizottság tisztelettel meghívja a hozzátartozókat, az elhunytak még élő bajtársait, az intézmények, üzemek, vállalatok, iskolák, pártok, egyesületek képviselőit, a város lakóit.

Képünkön a Felsőtemetőben felállított emlékmű. (Fotó: S. A.)

TERMÉSZETI, KÖZGAZDASÁGI CSAPÁSOK BUGACON

Kft.- két szervez a szakszövetkezet

Jó néhányan már eltemették, vagy legalábbis ravatalra tették a közös gazdaságokat. Nem csoda, ugyanis a múlt évben a gazdálkodási feltételek tovább romlottak nőtt a növényvédő szer, a műtrágya, a gázolaj, a gépalkatrészek ára —, ehhez járult a kedvezőtlen adottságú téeszektől az állami támogatás, majd az exportszubvenció megvonása, s a súlyos aszály. A természeti, a közgazdasági csapások ellenére — ezek külön-külön padlóra küldtek jó néhány termelői Bugacon az Aranykalász Szakszövetkezetben a napokban tartott küldöttgyűlésen eredményes gazdálkodásról adhatott számot a vezetőség.

Mint a beszámolóból kitűnt, a nehézségek ellenére éves árbevételük megközelítette az 500 millió forintot.

amely majdnem 30 százalékkal magasabb az 1989. évinél. Annak ellenére, hogy a 80-as években megszokott 15 millió forint körüli eredménysorozat a múlt évvel befejeződött, mégsem panaszkodhatnak, hiszen a mérleg szerinti nyereség 13,2 millió forint. A hogyanra a választ is megadta a beszámoló. A növénytermesztés eredményének 40 százalékát a búza, 20-20 százalékát az árpa és a rozs adta, bár az előző évi rekordtermésnél ez 7 millió forinttal kevesebb. A szarvasmarha-tenyésztésre a 2,5 milliós támogatás ellenére mintegy 3 millió forintot fizettek rá.

A legjobban húzó ágazatok között elsőként a háztájit kell említeni.

A bugaci Aranykalászban már a múlt év végén — a talpon maradás érdekében és a jövőt megalapozva —

megkezdődött a kft.-k szervezése. Ez év első napján az alaptevékenység — a növénytermesztés , az ipari ágazat, sőt a mezőgazdasági gépjavító is korlátolt felelősségű társasággá alakult. Ez a lépés talán a legkevésbé kockázatos, a kft.-k törzstőkéjének 80-90 százaléka ugyanis a szövetkezeté maradt, de arra mindenképpen megfelelő, hogy bebizonyítsa, képes a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között megélni, eredményesen működni.

Az Aranykalász Szakszövetkezetben már a múlt évben lépéseket tettek a szövetkezet átalakítására, a 90 milliós vagyon nevesítésére. Ennek hangzott el a küldöttgyűlésen 95 százalékában eleget tettek. A nevesítés során 715 szakszövetkezeti tag kapott szövetkezeti vagyonrészt.

Gémes Gábor

• A szak- szövetkezet élelmiszertartósító üzemében készül a torma.

HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL

LEVALEÉPÜLÉS

A bolgár kormány április I-jétöl megszünteti az ország területén az áruk és szolgáltatások nem levában történő adásvételét. Lengyelországhoz hasonlóan Bulgáriában is bezárásra ítélték így a keményvalutáért árusító üzleteket. Április 1. után csak a határ- állomásokon, a repülőtereken és a nemzetközi kikötőkben működhetnek nem leváért árusító üzletek. Bulgáriában rohamosan veszít értékéből a nemzeti fizetőeszköz. Az áruhiány, a leva többszöri leértékelése, a hatalmas méretű infláció, a több száz százalékos áremelkedések miatt ma már nem egy üzletben csak dollárért árusítanak bolgár termékeket. Hatalmas méreteket öltött a valutázás, a kormány szakértőinek becslései szerint mintegy 1-2 milliárd dollár értékű konvertibilis valutával rendelkezik a lakosság, miközben az ország már csaknem I éve nem tudja törleszteni 11 milliárd dolláros külföldi adósságát, s a valutatartalékok már tavaly tavasszal 200 millió dollárra csökkentek. Egyelőre nem világos, hogyan biztosítják majd a leva árufedezetét, hiszen manapság a műszaki cikkektől a háztartási felszereléseken keresztül a WC- papírig mindent csak dollárért lehet kapni Bulgáriában. (MTI)

VILLANYAUTÓK

A FRANCIA KÖZSZOLGÁLATNAK

A francia kormányfő körlevélben ajánlotta az állami hivataloknak és közszolgáltató vállalatoknak, hogy új járműberendezéseiknél lehetőleg villamos meghajtású gépkocsikat vásároljanak. E vásárlások célja az lenne, hogy a környezetkímélő és energia- takarékos villanyautók gyártásának növelésére ösztökéljék a francia autógyárakat. A Peugeot máris villamos meghajtású közszolgálatijárművek egész sorozatát kínálja, melyek tulajdonságaikkal és gazdaságosságukkal tűnnek ki. A cég saját becslése szerint a nem légszennyező járművek gyártása 1995-re elérheti az évi 50 ezer darabot is. Tervezik, hogy anyagilag ösztönzik ilyen autók vásárlását, darabonként 20 ezer frankkal. Ha a hatóságok részéről kellő érdeklődés mutatkozik, a Peugeot 1994-től kész megkezdeni a villanyautók sorozatgyártását a magánvállalkozók részére is. (TASZSZ)

MOTOROK PÁLMAOLAJJAL

A brazil kormány bejelentette, hogy Brazíliában pálmaolajat hoznak forgalomba nehéz mezőgazdasági és szállítójárművek dízelmotorjainak meghajtására. Az új alternativ energiahordozónak számító olajat a dendee nevű pálmából nyerik és „dendiesel”- nek keresztelték el. Összetétele 74 százalékban pálmaolaj, 26 százalékban pedig dízelolaj. Eddig egy autóbuszon próbálták ki; a jármű 80 ezer kilométert futott és 18 kilométerenként egy liter dendízel olajat fogyasztott, tehát száz kilométerenként megközelítőleg 5 litert. (AP—DJ)

^ SAJTOPOSTA IS

SOKALLJA KÖZÖS KÖLTSÉGÉT A NYUGDÍJAS LAKÓ — AVAGY:

Semmit sem vállal át a társasházi közösség?

Segítségünket kéri a Kecskemét, Ba- gi László u. 5. szám alatt lakó egyik nyugdíjas férfi, aki a feleségével együtt régóta beteg.. Emiatt a tavaszi és nyári hónapok zömét nem a városi lakásokban töltik, hanem a család egyik tagjának vízparti pihenőhelyén, Tiszakécs- kén. Erre a rendszeres kiruccanásra az orvos által igazolt rossz egészségi állapota kényszeriti a házaspárt.

Az ugye természetes, hogy az otthon nem lévő ember vizet, gázt, áramot stb. a lakásában nem fogyaszt, erre azonban nincs tekintettel a már említett társasház vezetősége, amely rendszeresen kirója eme kiadásokat is a közös költségben. Panaszosunknak birtokában van az ingatlankezelő és a gázszolgáltató vállalattól kapott díjfelmentési értesítés, de ez sem befolyásolja a havi fizetési kötelezettségét, amiből egyetlen fillért sem hajlandó engedni a lakóközösség.

Olvasónk saját elhatározásából már több hónapja nem fizetett közös költséget, amelynek hátraléka tavaly november elején, már megközelítette a 8 ezer forintot. És ezt követően érkezett meg a nevére címzett írásos felszólítás: amennyiben két héten belül nem rendezi a tartozását, bírósági perrel kell számolnia, melynek során ügyvédi költséget, késedelmi kamatot és eljárási illetéket is fizetnie kell.

De hát lehet-e, van-e az ilyen kemény fellépésnek jogalapja? E kérdéssel az árpádvárosi 201-es jelű társasház közös képviselőjét. Tornyai Gyulát kerestük meg, aki a következőket mondotta: Elöljáróban hadd pontosítsam nyugdíjas lakótársam állítását: a gáz és meleg víz díja. amely fizetése alól felmentett, nincs benne a reklamált közös költségben, hiszen az többi között csak a közös használatú helyiségek gáz- és áramdíját, valamint az átalány alapján megállapított viz- és szemétszállítási díjat tartalmazza. Ez a teher a házbeli, összesen 120 lakóra egyformán van kivetítve.

A panaszos kérelme már volt a lakó- közösségünk előtt, ám 119-en nem voltak hajlandók átvállalni az ő részéről esedékes költség befizetését. Az embereknek egyre kevesebb a pénzük arra, hogy másokon segítsenek. A szolgáltatási díjak pedig ijesztően megemelkedtek mostanában. Ha bárki, bármilyen okból nem tartózkodik hosszabb időn át otthonában, a rá kiszámlázott átalánydíj megfizetésére egyetlen másik lakót sem kötelezhetek. Egy ilyen helyzetre áthidaló megoldás lehetne, ha a tulajdonos a távollétében albérlőt fogadna a lakásában, s a bérleti díjból lehetne finanszírozni a közös kiadásokat. Hát ezt tudom válaszolni az ügyben, s még annyit: a március 8-ai közgyűlésen újra napirendre tüzzük a lakótárs problémáját.

□ □ □

Logikailag érthető a nyugdíjas olvasónk kérelme, hogy az általa nem használt szolgáltatásért ne fizessen, ám a lakóközösség minden tagjára kirótt fizetési kötelezettség érvével sem lehet vitába szállni. Az is világos: az egyre inflálódóbb világunkban nemigen lehet elvárni jótékonykodást egyetlen lakó- közösségben sem. Mit lehetne tehát tenni? Csakis azt: ha a panaszos sehogyan sem tudja saját kiadásait átcsoportosítani, s új bevételre sincs kilátása, akkor szociális segély révén próbáljon eleget tennie kötelezettsegének. E kérelem elbírálása és teljesítése azonban már a városi önkormányzat szaktestületének hatáskörébe tartozik.

VÁLASZ CIKKÜNKRE

A hizlalási szerződést a sertéstartó szegte meg — de ...

Február 18-án megjelent Sajtóposta rovatunkban a keceli Hajdók Gyuláné panaszát tettük szóvá: a szerződés alapján hizlalt disznói részére nem idejében szállított tápot a felvásárló mezőgazdasági nagyüzem. A hiányzó takarmány beszerzéséről olvasónk gondoskodott, mégpedig néhány sertés kényszerű eladásából származó bevétel révén. Az állományt később pótolta, s éppen ezért tartja elfogadhatatlannak a vele szembeni elmarasztalást, hiszen a vonatkozó írásos megállapodást pontosan a cég nem tartotta be.

Cikkünkre az alábbiakat válaszolta az illetékes Kiskőrösi Állami Gazdaság vezérigazgatója, Janik József:

Gazdaságunk 1990. augusztus 5-én kötött „ Vállalkozási szerződés sertéshizlalásra III/B" típusú szerződést 25 db sertés hizlalására Varga Ferenc, Kecel, Arany János u. 8. szám alatti lakossal, aki — ismereteink szerint — a levélíróval élettársi kapcsolatban van. E szerződés 3. pontja amely a takarmány biztosításával foglalkozik — egyértelműen tartalmazza, hogy a kihelyezett állatok meghizlalásához szükséges keveréktakarmányt csak abban az esetben biztosítja a vállalat, ameny- nyiben a vállalkozó igényli és az igényét a szállítás idejét megelőzően két héttel bejelenti.

Varga Ferenc szeptember 29-én kért először takarmányt, melyet október 10-én szállítottunk ki 2560 kg

mennyiségben. A fuvarozási munkát végző gépjárművezető írásbeli jelentése szerint a takarmányt Vargáék nem akarták átvenni. Részükre később — szintén a kérésüknek megfelelően — 1990. december 5-én 2740 kg, január 22-én pedig 1500 kg táp lett kiszállítva.

Az üggyel foglalkozó Csonka László termelésszervező munkatársam természetesen a szerződéskötéskor, illetve a 25 db malac kihelyezésekor személyesen meggyőződött arról, hogy a kistermelő rendelkezik a hizlalási fázis egy részéhez elegendő takarmánnyal.

Az előző tényekből egyértelmű: a Kiskőrösi Állami Gazdaság a kistermelővel kötött szerződést betartotta, és az abban foglaltak alapján gondoskodott a szerződéses állatok takarmánnyal történő ellátásáról.

Sajnálatos módon a vállalkozó a gazdaságunk tulajdonát képező sertések egy részét idegenek részére értékesítette, megszegve ezzel a szóban forgó megállapodás 1/5. pontját, s ezért ellene büntetőjogi eljárást kezdeményeztünk.

SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS: Mivel a felek állításai egymástól eltérnek, mi nem tudjuk megítélni, melyiküknek van igaza. Persze, nem is feladatunk. Véleményünk azonban van a dologról:

Ha okkal vagy ok nélkül értékesített is néhány malacot a panaszos, az állományt újból feltöltötte hiánytalanul — merthogy ez utóbbit nem kérdőjelezte meg a vezér- igazgató —, ezért tartjuk aránytalanul súlyosnak a vele szembeni büntetőintézkedés megindítását.

Még egyszer a kalocsai kenyérről

Egy héttel ezelőtt e hasábokon a Kalocsán lakó Oroszi Ferenc észrevételét közöltük, miszerint a nagyon keresett 20 forint 40 fillérbe kerülő, kilós fehér kenyér fogyasztását azáltal akarja mérsékelni a helyi sütőipar, hogy a terméket többnaposán, vagyis szikkadtan hozza forgalomba. Mindezt — szintén e cikk keretében — cáfolta a gyártó, a Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, megjegyezve: az ilyen módszer ellentmondana a vállalat érdekeinek. Aztán még hozzátette: mivel a fehér kenyérre ráfizetnek, természetesen szeretnék, ha a 23 forintos félbarnából lenne nagyobb a kereslet.

Soraink élénk visszhangra találtak. Voltak, kik úgy vélték, a fehér kenyér áránál mindössze 2 forint 60 fillérrel drágább félbarna kenyeret meg tudják fizetni azok, akik nagyon akarják. Mások áthidaló javaslattal éltek: a 23 forintos vekniből készüljön félkilós is, amit a legkisebb jövedelműek mindig megvehetnek.

Ä kalocsai Nemzetőr utcában lakó Tóth Mihály hosszabban fejtette ki álláspontját kenyérügyben. íme, néhány gondolata:

Magam is a kisnyugdíjasok közé tartozom, így hát a legolcsóbb fehér kenyeret eszem. Ha az egyik boltban nem találom, megyek érte a másikba. Valahol mindig kapok belőle. Meg kell hagyni, nagyon ízletesen készíti a helyi sütőipar.

Amit az Oroszi úr tapasztalt, hát abban van valami, ugyanis általában csak a hétfői kenyéren van aznapi címke. Ezzel kapcsolatban a kereskedő válaszolta kérdésemre: a hétközi napokon a sütőipar mindig az előző napi címkéket teszi a kenyérre. Nos, ezt a gyakorlatot illene megváltoztatni.

Ami pedig a ráfizetést illeti: ha minden kiló fehér kenyérnél alig több mint 1 forint ez az összeg, nem értem, hogy a hatósági árat miért nem lehetne ennyivel módosítani. Az ajánlott 23 forintos félbarnáról pedig annyit: van iránta kereslet, magam is sokszor akartam már megvenni, de elfogyott. A termelt mennyiséget ezen kenyérfajtánál is mihamarabb kellene a növekvő igényekhez igazítani.

ÜZENJÜK

G.-nének: Az idei év kezdete óta hatályos 18/1991. (I. 28.) számú kormányrendelet értelmében január 1 -jétől napi tíz forinttal emelt összegben kell folyósítani a gyermekgondozási díjat, ha annak mértékét tavaly, vagy korábban az öregségi nyugdíj legkisebb ősz- szegének harmincad részében vagy annál alacsonyabb összegben állapították meg. Ez ügybeni további felvilágosításért a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz forduljon. Másik kérdésére válaszolva elmondjuk: jogszabály teszi lehetővé, hogy méltányossági alapon ápolási díjat kaphasson az a személy, aki idős (nyugdíjkorhatáron túli) korú. állandó és tartós felügyeletre szoruló hozzátartozóját gondozza. A gondozás indokoltságát az ápolásra szoruló személy lakóhelye szerinti körzeti orvos igazolja, az ápolási díj megállapítása, folyósítása pedig az illetékes polgármesteri hivatal szakhatóságának hatáskörébe tartozik, amely kérelemre indítja meg eljárását.

Papnénak, Tiszaalpárra: Sorai alapján feltételezzük, hogy a lakáshitel fele visszafizetésére azért nincs önnek módja, mert a kölcsönigénylés záradékát nem teljesítette. Javasoljuk: a vonatkozó iratokkal keresse fel az OTP megyei igazgatóságát.

P. K.-nak, Szabadszállásra: A munkáltató megállapodhat — legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtti

— dolgozójával, annak korengedményes nyugdíjazásáról, melyhez szükséges a munkavállalói érdekképviseleti szerv egyetértése. További feltétel, hogy a nő legalább 25 évi, a férfi legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkezzék, az adott cégnél legalább öt éve munkaviszonyban álljon (kivéve, ha ennél rövidebb múltú a cég, ahol kezdettől fogva dolgozik), s a munkáltató vállalja: az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korengedményes nyugdíj összegét fél évre előre kifizeti a nyugdíj- folyósító igazgatóságnak. Nos, az ön információiból arra következtetünk, hogy a szövetkezet, ahol keresi a kenyerét, nem szándékozik így „bánni” a hosszú évtizedek óta ott dolgozó és a nyugellátási jogosultsághoz közeli életkorú alkalmazottaival. Ezen álláspont, persze, nem jogellenes.

P. L.-nek: Mint a leveléből kiderül, ön, aki szikvízkészítő kisiparos, évek óta a Kunság Volán szállítóeszköze révén kapta meg a gyártási munkájához szükséges szénsavat. Mivel e megállapodásnak tavaly december közepe óta nem tesz eleget a fuvarvállaló cég, idén januárban már ön a saját jármüvével ment el a Volánhoz a szénsavért, amelyet ugyanannyiért kapott meg, mintha a vállalat maga végezte volna el a szállítást. Osztjuk abbéli véleményét, hogy ez a díjelszámolás jogsértő, hiszen az el nem végzett szolgáltatás árának bezse- belését feltételezi. Az ügyben felvettük a kapcsolatot a Volán igazgatóhelyettesével, Friedrich Józseffel, akinek üzenetét ezúton tolmácsoljuk: e vállalathoz címzett levélben reklamálja meg — csatolja hozzá a vonatkozó okmányok másolatát — a fuvardíjszámlát.

„Régi olvasó" jeligére, Kunszcntmik- lósra és Tóth Lajosnak, Szánkra: Úgy tudjuk, a Kárpótlási Hivatalban eddig már 200 ezer igénylő adatait vették számítógépes nyilvántartásba. Reméljük, közöttük szerepel az önök kérelme is. Ha minderről még nem kaptak hivatalos választ, helyesen teszik, ha érdeklődő levélben keresik meg az eljáró hatóságot, amelynek címe: Kárpótlási Hivatal, Budapest VII. kér.. Kürt u. 6. Irányítószám: 1399.

Sz. I.-nének, Nyárlőrincrc: Hozzánk küldött sorai alapján nagy valószínűséggel válaszolhatjuk, hogy betegsége miatt jelentősen csökkent a munka- képessége, melynek mértékét orvosi szakbizottságnak kell megállapítania. E bizottság önt rokkantsági állományba helyezheti, a nagyon fiatal kora ellenére is. Ez az állapot pedig azt jelenti: nyugellátásra, vagy ha ahhoz nincs elegendő szolgálati ideje, rendszeres szociális járadékra jogosult. Bővebb információért forduljon a Kecskeméten lévő megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611