Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

A régióból szóljanak, ne a régióról KECSKEMÉTEN NEM ZÁRNAK BE ÓVODÁT Meddig terhelhetők a szülők? 4. oldal PN-ajánlat 5. oldal Családias tévét szeretne Vitray Tamás 3. oldal Az idén nem vetnek ki adót Kisszálláson 3. oldal HOLNAP: Figyelembe véve olvasóink kérését, ezentúl még részletesebb heti rádió- és tévéműsort közlünk a Petőfi Népében, így a napilap áráért egy hetilapot is megkapnak. Évtizedes szokásunk volt a műsor szombati megjelentetése — most ezen is változtatunk. Holnaptól ezentúl mindig péntekenként jelentkezünk a müsormelléklettel — a korábbi 2 helyett 4 oldalon —, ajánlatokkal és az egész hétre érvényes horoszkóppal együtt. Reméljük, a duplájára növelt terjede­lem, a részletesebb müsorközlés megnyeri a Petőfi Népe minden olvasójának tetszését. Még annyit: szombati lapunk változatlanul 12 oldalas lesz, és 15 héten keresztül, holnaputántól kezdődően, a keresztrejtvények helyes megfejtői között egy-egy Henkel-ajándék- csomagot is kisorsolunk! NÉGY­OLDALAS RÁDIÓ­ÉS TÉVÉ­MŰSOR Ki nézi rossz szemmel a szak­szervezeteket? 5. oldal Átmeneti benzináremelés április közepétől BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 73. szám Ára: 5,80 Ft 1991. március 28., csütörtök A Pcnzügyminisztcrum azt javasolja, hogy április 15-étől az eddigi 1,20 forintról 6 forintra növekedjen a benzinárba beépített kötelező biztosítás díja, vagyis 4 forint 80 fillérrel emelkedjen a benzin ára. Klcmencsics Márta, a PM osztályvezető-helyettese az MTI kérdésére elmondta: a tervek szerint június 30. után viszont kikerül a benzinárból a biztosítási díj, mert július 1-jétöl lép életbe a szerződéses rendszerű kötelező biztosítás. Minderről kor­mány-előterjesztés készült. A készülő rendelet azonban nem tartalmazza majd az éves szerződési díjakat. Ezt, a különböző érdekképviseleti szervek bevonásával, az Állami Biztosítási Felügyelet határozza majd meg. A Pénzügyminisztérium egyébként túlzottnak tartja a biztosítók kalkulációját az éves szerződési díjra, ezért a tárca felkérésére jelenleg az APEH vizsgálatot folytat a Hungária Biztosítónál. A hatóság a kötelező biztosítás címén 1990-ben kifizetett összegek jogosultságát ellenőrzi. Csökken a gázolaj ára —Péntektől literenként két forinttal csökken a gázolaj ára — közölte az MTI-vel az OKGT illetékese. Azt is elmondta, hogy noha a motorbenzin világpiaci ára az elmúlt egy hónapban folyamatosan emelkedett, így például a 98 oktános fajta tonnánkénti ára 211-—214 dollárról 250-rc, az OKGT nem tervezi a benzin árának emelését. (A motorbenzin árába várhatóan április 15-étől, átmenetileg, beépülő magasabb kötelező biztosítási díj megállapítása nem az OKGT hatásköre.) (MTI) Új címerrel kevés adat A jövő hónaptól személyiigazolvány-csere ORSZÁGOS AGRÁRÉRTELMISÉGI-FÓRUM „Ez a mezőgazdasági szerkezet már nem versenyképes” Antall József beszéde — Április 1-jétől a 37 évvel eze­lőtt bevezetett, s európai szinten már meglehetősen elavult személyi igazolványok helyett csak az új, korszerű technológiával készített és az okmányvédelmi szempontok­nak a jelenleginél jobban megfelelő személyi igazolványokat állítanak ki a rendőrhatóságok — jelentette be dr. Nagy Károly, a Belügymi­nisztérium hatósági főosztályveze­tő-helyettese szerdán, a minisztéri­um sajtótájékoztatóján. Egyúttal hozzáfűzte, hogy ez lesz az első olyan magyar személyi okmány, amelyen már az új címer és állam­forma-megjelölés szerepel. A to­vábbiakban elmondta, hogy a bel­ügyminiszter múlt év szeptemberi rendelete alapján jelentősen csök­kent az új személyi igazolványban (Folytatás a 2. oldalon) Dán vendégek Bács-Kiskunban Tiszaalpár vendégeként hét­fő óta Bács-Kiskunban tartóz­kodik a dániai testvérvárosból, Kjellerupból egy 24 tagú cso­port. Amint azt Novak Lajos, Tiszaalpár polgármestere el­mondta, a nem hivatalos dele­gáció tagja az ottani polgár- mester, Jens Jorn Besser is, akit három gazdasági szakemberrel együtt tegnap Kecskeméten fo­gadott dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés alelnöke. A megbeszélés egyfajta előkészítése is volt an­nak a kapcsolatfelvételnek, amelyre rövidesen sor kerül a dániai Viborg megye és Bács- Kiskun között, kiszélesítvén ily módon is a két település gyor­san erősödő együttműködését. Dr. Balogh László értékelte a megye nemzetközi kapcsolata­it, amelyek a kölcsönös érde­keltség alapján tovább bővül­nek, s rövid ismertetést adott Bács-Kiskun megyéről, az új el­veken felépülő közigazgatásról. Novák Lajos, aki egyben tagja a megyei közgyűlésnek, a terve­zett közös programról számolt be: kereskedelmi hetet szervez­nek a testvérvárosban, s gazda­sági együttműködést létesíte­nek. Ezekhez kapcsolódott az a tárgyalás, amelyet a dán vendé­gek, ugyancsak tegnap, a me­gyei mezőgazdasági kamara képviselőjével folytattak. V. T. Az egykori falugyűlések, későb­bi városi fórumok utódául szánt „közmeghallgatásnak” elkeresztelt össznépi eszmecsere Kunszentmik- lóson ezúttal megbukott. S nem is csupán a gyér részvétel miatt. Mert abban tökéletesen igaza volt a megnyitót mondó jegyzőnek, hogy nem a találkozó elnevezése a fon­tos, hanem az, hogy a polgárok és a testület párbeszéde alkotó legyen és közmegegyezés jöjjön létre. Csak hát párbeszéd nemigen ala­kult ki, alkotó együttműködésnek jelét sem láttuk, közmegegyezésről beszélni pedig végképp újságírói túlzás lenne. A nem különösebben érdekfe­szítő polgármesteri beszámoló után a város rendezési tervének módosításra szoruló fejezeteiről kaptak szakszerű, épp ezért a lai­kusok számára olykor nehezen kö­vethető tájékoztatót a megjelen­tek. Majd pedig kezdetét vette, pontosabban szólva vehette .volna a vita. Mert nem tudom, szabad-e vitának nevezni azt a fajta intellek­tuális társasjátékot, amelyben kér­dések és „feleletek”, vélemények és „ellenvélemények” úgy süvítenek el, érintkezés nélkül, egymás mel­A tulajdonviszonyok rendezése, a földkérdés, az agrárreform égető probléma, az egyik legnagyobb te­hertétele az átalakulásnak, a kor­mányzásnak — mondta Antall Jó­zsef miniszterelnök, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület szerdán megrendezett országos agrár- értelmiségi-fórumán. A tanácsko­zást Göncz Árpád köztársasági el­nök levélben üdvözölte. A Pesti Vigadóban zajló eszme­cserén Antall József a tulajdonre­lett, mint a körúton a hatos villa­mosok, ha csak ki nem siklik vala­melyik. Ám a kunszentmiklósi ön- kormányzat gondosan ügyelt rá, hogy ne történjék ilyen baleset: nem is fordult elő, hogy állampol­gári felvetés és testületi reagálás találkozott volna. Engedtessék meg a kommentá­tornak, hogy a válaszokat — ön­kényesen — három típusba sorol­ja. Áz első kategóriába tartoztak a „nem is tehetünk róla, nem mi va­gyunk az illetékesek” típusú reak­ciók. A másodikba a régről is jól ismert „a kérés jogos, de a körül­mények nem teszik lehetővé” ki­csengésű kibúvók. A harmadikba pedig a már-már bravúrosnak tet­sző félrekapcsolások. Amikor a „válaszadó” nem mással, csak ép­pen másról beszélt. formmal kapcsolatos alapelvek tisztázásával kezdte előadását. Először is a történelmi igazságté­telt, a rehabilitáció elvét szükséges figyelembe venni — mondotta. Az állampolgárok, évtizedes sérelmei­kért, jogosan várják el legalább a részleges jóvátételt. A tulajdonvi­szonyok rendezésében, a földkér­désben a volt tulajdonosok föld­höz juttatása nem függetlenithető az ország, a mezőgazdaság műkö­dőképessége fenntartásának köve­Hazafelé menet arról kérdeztem az egyik egyszerű, polgári mivoltú résztvevőt: szerinte mi az oka a nagyfokú érdektelenségnek. „Un­ják az emberek a politikát — mondta útitársam. — Meg aztán, nem is lehetett volna rosszabbul megválasztani az időpontot. Már­cius vége van, mindenki a kertek­ben, a földeken dolgozik. Ráadá­sul húsvét előtt vagyunk, az asszo­nyok sütnek, főznek, takaríta­nak.” Utóbbiról magam is meggyő­ződtem. Mire a közmeghallga­tásról hazaértem, tisztán ragyo­gott lakásunk valamennyi abla­ka. Feleségem hasznosan töltötte ezt a két órát. Sitkéi Béla telményétől. Fontos továbbá, hogy szem előtt tartsák a magyar mezőgazdaság mai és jövőbeni ér­dekeit, igazodását a világkereske­delemhez; alapos elemzést követő­en dönthető el, hogy milyen kor­szerű termékválasztékra, termelési módok kialakítására törekedje­nek. Korábban a szovjet birodalmi piac részeként, ennek belső mun­kamegosztásához igazodva, a kol­lektivizálás ideológiai elveit követ­ve tevékenykedett a magyar mező- gazdaság. Ez a mezőgazdasági ( Folytatás a 2. oldalon) Az itt jelentkezettek közül , került ki a munkanélküli-segélyre bemondás alapján jogosultak nagy része, csaknem negyven százaléka. (Kiskőrösön pedig a másik „nagy rész”: 22 százalék). Megyénk munkaerőpiacán tovább romlott a helyzet február végéig: a beje­lentett betöltetlen álláshely 639. a mun­kanélküli 6371 volt. Január végéhez ké­pest az üres álláshelyek száma nem, a munkanélkülieké viszont 30 százalék­kal növekedett. Átlagszámítások sze­rint Bács-Kiskunban száz munkanél­küli „osztozik” tíz betöltetlen munka­helyen. Az egyes körzetekben persze eltérő a helyzet. Például a száz munka- nélkülire jutó álláshelyek száma a kalo­csai és a bajai körzetben húsz fölött van, a kiskunfélegyháziban, a tisza- kécskeiben és a kecskemétiben öt alatt. A felajánlott munkahelyek felére szak­munkást, egyharmadára betanított munkást keresnek, a nem fizikai üres állás aránya az összesnek mindössze öt százaléka. A munkát keresők között a megyében és a körzetek nagyobb részé­ben is a szakmunkások aránya maga­sabb mind a segéd-, mind a betanított munkások arányánál. Bács-Kiskunban száz állás nélküli szakmunkásnak, illet­ve betanított munkásnak 15-15 megfe­lelő munkahelyet tudnak felajánlani, míg száz nem fizikainak csupán hár­mat. A 639 üres álláshely 64 százaléka az iparban található, a többi ágazatban külön-külön nem éri el a tíz százalékot. A munkanélküliség a nőknél és a férfi­aknál egyaránt a 31 és 50 év közöttie­ket sújtja legjobban, ezen belül legtöbb (30 százalék) a 31—40 évesek aránya a munkát keresők között. Január 24. és február 22. között 4967-en részesültek munkanélküli-segélyben. A segélyezet­tek 44 százaléka nyolc általánost vagy még azt sem végzett, öt százaléka pedig főiskolai vagy egyetemi képzettségű. A havi bruttó segély összege átlagosan 6311 forint (a képzetleneké 5499, a fő­iskolát, egyetemet végzetteké 9948), az átlagos segélyezési napok száma 27 volt. Sajnos, a márciusi adatok még rosz- szabbak. Február 20. és március 20. között több mint tizennégyezren for­dultak meg a munkaügyi központ ki- rendeltségein. Decemberben hetente, átlagosan, közel 1300, januárban 2800, márciusban már 3563 ügyfél kereste fel ezeket az irodákat. A megyei munka­ügyi központ kecskeméti közvetitöjé- ben a decemberi forgalom márciusban csaknem megháromszorozódott (1665- ről 4111-re növekedett.) A. M. Iraki tiszt letartóztatása Egyiptomban Egyiptomban letartóztatták az iraki Köztársasági Gárda (az elithadse­reg) titkosszolgálatának egyik tisztjét, aki azzal a megbízatással érkezett Kairóba, hogy merényletet kövessen el a belügyminiszter ellen — idézte a kairói sajtó szerdán magát a minisztert. Abdel-Halim Musza tájékoztatása szerint az iraki tiszt útlevél nélkül, Irakból hazamenekülő egyiptominak adta ki magát, aki az ország déli részében levő Malaviból való, és 1988-ban távozott Egyiptomból. Ä ter­rorista valódi kilétét közelebbről nem fedte fel a belügyminiszter, mint ahogy letartóztatásának körülményeiről se szólt. Az iraki tiszttel hatvan­hatra emelkedett a bagdadi megbízással Egyiptomban levő, elfogott terroristák közöttük igazi egyiptomiak — száma. Többük önként adta fel magát. Musza elbeszélése szerint egyeseket úgy kényszerítettek a megbízás elfogadására, hogy Irakban maradt családjuk lemészárlásával fenyegették meg őket. rágógumiügynökök munkaruhája: NINJACSUKLYA, GÁZPISZTOLY Hogyan hiúsult meg a tiszabögi postarablás? A bérelt, világos színű 2107- es Ladára Tiszakécske és Tisza- bög között kedden figyelt föl a rendőrjárőr. A kocsi látszólag céltalanul, lassan haladt a kora délutáni órákban kihalt úton. Ez, persze, önmagában még nem adott volna okot gyanúra, a múlt heti rablás miatt alapo­san felzaklatott környéken sem, az azonban már igen, hogy az egyébként meglehetősen tiszta jármű rendszáma hátul alapo­san sáros volt, mintha csak szándosan kenték volna össze. A „csíkos” utasai: Bóka László, Szijj Sándor és Lednicz- ky Tibor főtörzsőrmesterek ösz­szenéztek. Megelőzték a Ladát, majd a tükörből a sofőr elölről is a rendszámra pillantott. Sá­ros volt ott is, szinte olvashatat­lan. A rendőr belelépett a fékbe és megállásra kényszerítették a bérkocsit. „Csupán rutinellen­őrzés!” — próbálták meg izga­tottságuk, egyre növekvő gya­nújuk dacára is nyugtatgatni fellépésükkel a bent ülő két, húsz év körüli, kisportolt, far- merszereléses fiatalt, ám ez az állapot csak az iratok átvételéig tartott. Mert a kocsi kormánya mellől előkászálódó kabátja (Folytatás a 3. oldalon) MEGYÉNKBEN TÖBB MINT HATEZER-HÁROMSZÁZ A MUNKANÉLKÜLI A szellemi foglalkozásúak esélye a legkisebb Január 24. és február 20. között, tehát nem egészen egy hónap alatt, csaknem tizenegyezren fordultak meg a megyei munkaügyi központ kiren­deltségein, többségük — 87 százalékuk — munkanélküli volt. Közülük 4054-en (43 százalék) igényeltek munkanélküli-segélyt. Dokumentumok­kal még alá nem támasztott felmérés szerint (azaz, bemondás alapján) az igénylők 86 százaléka (3493 fő) jogosult a segélyre. Legnagyobb forgalom a kecskeméti munkaközvetítő irodában volt. ÍRES SZÉKSOROK KUN Kell-e nekünk közmeghallgatás? A jelek szerint nemigen kell. Kunszentmiklóson legalábbis erre enged következtetni az a körülmény, hogy a képviselő-testület és a lakosság párbeszédének szánt minapi fórumon a „szenátust” 14-en, a polgármesteri hivatalt körülbelül tízen, a pártokat ugyanennyien, míg a város mintegy hétezernyi felnőtt polgárát nagyjából negyvenen képviselték. Bizony, üresen ásítoztak a széksorok az általános műve­lődési központ nagytermében, mondták is a jelenlévők: jobb lett volna a rendezvényt a klubszobában tartam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom