Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

2 • PETŐM NÉPE • 1991. március 28. Kupa Mihály Moszkvába utazik Holtponton a szovjet—magyar kereskedelem Kupa Mihály pénzügyminiszter azt követően, hogy befejezte tárgyalá­sait Japánban, illetve Hollandiában, csütörtökön Moszkvába utazik, hogy a holtpontra jutott magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokról folytasson megbeszéléseket. A Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondotta: a Szovjetunió­ban kemény, de korrekt tárgyalásra számít. Véleménye szerint a két ország között vannak olyan kölcsönös érdekek, amelyekre alapozva a jelenlegi, igen kedvezőtlen helyzeten változtatni lehet. Véleménye szerint meg lehet egyezni Moszkvában, csak meg kell találni a megfelelő partne­reket, s a közös érdekeket. A Szovjetunió óriási piac, erről Magyaror­szágnak semmiképpen sem szabad lemondania. (MTI) Támadja konzervatív és radikális ellenfeleit Gorbacsov-tévéinterjú A szovjet államfő szerint már áprilisban—májusban parafálható lesz az új szovjet szövetségi szerző­dés. Mihail Gorbacsov, aki kedd éjszakai, több mint másfél órás té­véinterjújában határozott táma­dást intézett mind radikális, mind konzervatív ellenfelei ellen, kije­lentette: a központi kormány ren­delkezik megfelelő válságkezelő programmal. Az elnök nagy jelentőséget tulaj­donított a népszavazás eredménye­inek, amelyek egyértelműen meg­mutatták, hogy az ország lakossá­ga a szövetség keretein belül kép­zeli el jövőjét, a jelenlegi válságos helyzetből való kilábalást. A kiválás útjára lépett köztársa­ságok ügyét érintve kifejtette, hogy a szavazástól való távolmaradásuk nem jelenti automatikus kilépésü­ket a Szovjetunióból. Ez csak az alkotmányos folyamat keretein be­lül valósítható meg. Ennek során kell megoldást találni a kiválás em­beri vonatkozásaira, a védelmi és gazdasági jellegű kérdésekre. Me­rőben elhibázottnak tartotta azt a felfogást, amely a szövetségen ki- vük képzeli el a köztársaságok jö­vőjét. — A boldogulást nem a szö­vetségen kívjil kell keresni, ez ve­szélyes út lehet. Meg kell őrizni a szövetségből adódó előnyöket — tette hozzá. Gorbacsov kifejtette, hogy az új Szovjetuniót politikai és gazdasági szövetségként, egységes államként képzeli el. A kívül maradó köztár­saságokkal ugyanakkor a nemzet­közi jog és a külkapcsolatok nor­mái alapján fogják fenntartani az érintkezést. A jelcini politikát bírálva úgy vélekedett, hogy egyes oroszorszá­gi vezetők az „ördögi és misztikus” központot vádolva lényegében nem kínálnak megoldást a problé­mákra. Meglátása szerint az állan­dó vádaskodás, egyebek között, azt is jelzi, hogy soraikban sem mindenki osztja a szövetség meg­őrzésének szükségességéről vallott nézetet. — Az oroszországiak is a szövetség mellett álltak ki a nép­szavazáson, s ezt a politikai reali­tást figyelembe kell venni — han­goztatta. Gorbacsov külön is felhívta a figyelmet: a központi vezetésnek határozott elképzelései vannak a gazdasági és a politikai válság megoldására, s cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az or­szág zsákutcába jutott volna. En­nek kapcsán jegyezte meg, hogy állandó kapcsolatban állnak a bá­nyászokkal is, s szerinte néhány napon belül megoldást találnak a helyzetre. Gorbacsov elismerte, hogy a pe­resztrojka kezdete óta követtek el taktikai hibákat, s mint mondotta, nem is kiván kibújni'a felelősség alól. Mindazonáltal határozottan értésre adta, hogy nincs szándéká­ban felhagyni eddigi politikájával. — A visszatérés a korábbiakhoz nem lehetséges, stabilizálni kell a helyzetet és folytatni a megkezdett utat. Ehhez szilárd, működőképes hatalomra van szükség — mon­dotta. Halott az a demokrácia, amelyben nem elég erős a hatalom. Külön is kiemelte: az ország tör­ténetében most először nyílt lehe­tőség arra, hogy a demokrácia kö­rülményei között hajtsák végre a megújulást. Ehhez .azonban meg kell teremteni a vélemények sok­színűségén alapuló politikai kultú­rát. Ki kell zárni ugyanakkor a kalandorokat, a „jobboldali és baloldali reakciósokat”. Szavai szerint erre szavazott az ország la­kossága is a referendum során. Ha ez nem sikerülne, akkor az politi­kai halálát jelentené. A moszkvai helyzetet érintve úgy vélekedett, hogy a szovjet fő­város a politikai csatározások tú­szává vált. Érzékeltette ugyanak­kor, hogy kész párbeszédet folytat­ni a moszkvai vezetéssel. Gorbacsov végezetül, türelemre és kitartásra szólítva fel honfitársa­it, azt a meggyőződését hangsúlyoz­ta, hogy elkerülhető az ország belső helyzetének végletes kiéleződése. A Nyugat érdeke is Jugoszlávia egysége Az Európai Közösség kedden felhívást intézett a jugoszláv ható­ságokhoz, hogy őrizzék meg az or­szág egységét es a demokráciát, és akadályozzák meg az ország önál­ló köztársaságokra történő szaka­dását — közölte az AP amerikai hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva. — Egy egységes és demokrati­kus Jugoszláviának van a legtöbb esélye az új Európához való csatla­kozáshoz — jelentette ki Jacques Poos, luxemburgi külügyminisz­ter, aki az EK külügyminiszterei­nek nem hivatalos ülésén elnökölt. Az EK szerdán hivatalos közle­ményt ad ki a jugoszláv nemzet jö­vőjére árnyékot vető belvillongá- sokról. — Belgrádban Szerbia és Horvát­ország véglegesen megegyeztek, hogy mindent megtesznek az ország jövője érdekében és a polgárháború elkerüléséért—jelentette ki kedden, egy magas rangú horvát vezető. Az EK bejelentette, hogy a lu­xemburgi, a holland és az olasz külügyminiszter a következő he­tekben Jugoszláviába szándékozik utazni, de egyéb részleteket nem közöltek. BALTIKUMI AKADÁLY — Bush elnök nagyra értékelte a Szovjetuniónak az Öböl­válság idején játszott szerepét, de úgy vélekedett, hogy a baltiku­mi események akadályozzák a kapcsolatok fejlődését Moszkva és a Nyugat között — jelentette ki keddi washingtoni sajtóértekezle­tén Theo Waigel német pénzügyminiszter, miután megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel. — Az elnök szerint a szovjet vezetésnek pozitív jelzést kellene adnia a balti országoknak, ami lehetővé tenné önrendelkezésük gyakorlását. Ez megkönnyítené, hogy a Nyugat gazdasági támo­gatást nyújtson a Szovjetuniónak — fűzte hozzá Waigel. ORSZÁGOS AGRÁRÉRTELMISÉGI-FÓRUM „Ez a mezőgazdasági szerkezet már nem versenyképes” A kormányülés mai programja Elképzelhető, hogy négy ke­resztény egyházi ünnep munka­szüneti nappá válik. A kor­mány csütörtöki ülésén megtár­gyalja, egyebek között, a refor­mátus, illetve a római katolikus egyház javaslatát, amely szerint ■ a jövőben nagypéntek, áldozó­csütörtök, pünkösdhétfő, illet­ve nagyboldogasszony napja le­gyen munkaszüneti nap. A vég­ső szót erről majd az Ország- gyűlés mondhatja ki. Az Érdek­egyeztető Tanács nem tartotta szükségesnek a munkaszüneti napok számának növelését. A kormány ezenkívül felha­talmazást kér az Országgyűlés­től állami garancia nyújtására a Suzuki cég és az Autókonszern Rt. által létesítendő vegyes vál­lalat részére. A 16,3 milliárd fo­rintos beruházáshoz 11 milliár- dot hitelből kíván előteremteni a vállalkozás. Ebből a Japán Állami Bank 9,1 milliárd fo­rintnyi hitelt nyújt, s az összeg­re fizetési garanciát kér a Ma­gyar Nemzeti Banktól. Az MNB pedig állami garanciát kér ehhez a költségvetéstől. A vegyes vállalat alaptőkéje 5,3 milliárd forint lesz, s ebből 40 a magyar, s 60 százalék pedig a külföldi részesedés. A miniszterek ezenkívül ar­ról is tárgyalnak, hogy miként lehetne továbbfejleszteni a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztóiár-index- és bérsta­tisztikai számításait. Szó lesz az ülésen egyes, állami tulajdon­ban lévő vagyontárgyak önkor­mányzatok tulajdonába adásá­ról is. Antall József beszéde (Folytatás az 1. oldalról) szerkezet már nem versenyképes. Tudomásul kell venni: valami ösz- szeomlott, megbukott a volt szoci­alista országokban, ami nem foly­tatható. Sokan azzal vádolják a kor­mányt — mondotta a miniszterel­nök —, hogy az 1945-ös törpebir­tokok, sőt, annál is kisebb birto­kok termelési szerkezetének visz- szaállítására törekszik. Ez nem igaz, mert az ilyen, korszerűtlen termelési módokat éppúgy el kell utasítani, mint a versenyképesnek feltüntetett, a korábbi elvek sze­rint működő nagyüzemi gazdál­kodást. Egyik szélsőséges forma sem alkalmas a modern mezőgaz­daság követelményeinek kielégíté­séhez. Az a vád is éri a kormányzatot, hogy az Európai Közösséghez csatlakozás érdekében nem veszi figyelembe a magyar mezőgazda­ság érdekeit. Ezzel szemben az az igazság, hogy a kormányzat csak az európai, s a világpiacon ver­senyképes növénytermesztés, állat- tenyésztés, élelmiszeripar fenntar­tását tartja jogosnak, nem konzer­válható a volt szocialista országok piacaihoz igazodó elmaradottság, igénytelenség. Az Európai Közösséghez való csatlakozásnak, persze, feltételei vannak, s ezeket meg kell teremte­ni. Szükség van tehát néhány nagy, akár nonprofit jelleggel működő, állami mezőgazdasági üzemre, ezek feladata lenne a fajtafenntar­tás, fajtanemesítés, a mintagazda­sági jelleg. Keresni kell továbbá a magántulajdon, a vállalkozás alapján álló, modern szövetkezeti formákat és lehetőségeket kell adni a hatékony, versenyképes családi farmok kialakítására — mondotta a miniszterelnök. A kárpótlásitörvény-tervezet- ről szólva a miniszterelnök el­mondta: ez kompromisszumok eredménye, de megteremti a po­litikai, a jogi és tulajdonjogi sta­bilitás alapját. A kormány szá­mít az agrárértelmiségre, mert hatásuk meghatározó a falu né­pességének egészét tekintve is. Az agrárértelmiség nagyban hoz­zájárulhat ahhoz, hogy a válság- jelenségekkel terhes időszakból kilábaljon az ország. A Szovjetunióval kapcsolat­ban a miniszterelnök rámutatott: ha elhagyják a szovjet csapatok Magyarországot, politikai prob­lémáink nem lehetnek, és remél­jük, nem is lesznek ezzel az or­szággal. Ugyanígy a többi szom­szédos állammal is baráti, jó vi­szonyra, együttműködésre, ke­reskedelmi kapcsolatokra törek­szik hazánk. Az európai integrá­cióról elmondta, hogy az nem csupán gazdasági szempontból lényeges Magyarországnak, de politikai, biztonsági, védelmi jel­legét tekintve is. A miniszterelnök bevezetőjét követő felszólalásokban többen foglalkoztak a nagyszámú agrárér­telmiség bizonytalan helyzetével. Markovszky György, a Magyar Agrártudományi Egyesület Veszp­rém megyei titkára például annak adott hangot, hogy igen sokan kel­tenek hangulatot a tsz-vezetők el­len. A tanácskozás egy állásfogla­lás-tervezet ismertetésével zárult. Ebben az országos agrárértelmisé- gi-fórum résztvevői többek között kifejezik, hogy a magas színvona­lú agrártermelés csak versenyké­pes agrárkutatásra és -innováció­ra alapozva valósítható meg. Szükséges az oktatás tartalmi megújítása is. A fórum résztvevői kiemelkedő jelentőséget tulajdoní­tottak a szaktanácsadói tevékeny­ség széles körű bevezetésének. A szakemberek, a kitűzött célok figyelembevételével, több oldalról is aggasztónak tartották az agrár­ágazat jelenlegi helyzetét. Az ága­zatot tömeges jövedelemvesztés sújtja, a gazdaságok mintegy har­mada csődbe jutott, jelentős mé­retű a termelési alapok felélése, növekszik a munkanélküliség és a bizonytalanság. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy e jelenségek egy része a piacgazda­ságra való áttérés következménye, viszont egy sor mulasztást, hibát az átgondolt agrárpolitikával, s az ennek megfelelő intézkedésekkel elkerülhettek volna. A magyar agrárértelmiség kész segíteni a versenyképes mezőgazdaság meg­teremtését, az átalakulást, és an­nak hatékony résztvevője kíván lenni. Vízvezetékszerelő-tanulók országos versenye Huszonketten hamarabb kapnak bizonyítványt • A gyakorlati verseny egyik próbaté­tele: mosdókagylót kellett a résztvevők­nek felszerelniük. • A másik feladat a hegesztés — formázás volt. Kecskeméten, a Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szak- középiskola rendezte meg március 26—27-én a Szakma kiváló tanu­lója verseny országos döntőjét a vízvezeték- és készülékszerelő szak­mában. A kétnapos versenyen 19 megye és a főváros vetélkedőinek összesen 24 győztese mérte össze gyakorlati és elméleti tudását. A di­ákok felkészültségét mi sem bizonyítja jobban, hogy kettő kivételével valamennyien olyan magas pontszámot értek el, hogy hamarabb fel­szabadulnak. A versenyt végül a fűzfői Mátrai Róbert nyerte meg. Második az egri Győrfi Zsolt, harmadik helyen pedig a nyíregyházi Bánkúti János végzett. Brüsszeli közlemény az EK—magyar tárgyalásokról — Sikerült haladást elérni Magyarország és az Európai Közösségek társulási egyezmé­nyéről a hét elején Brüsszelben folytatott tár­gyalásokon -— közölte szerdán az Európai Közösségek Bizottságának szóvivője. A szó­vivő tájékoztatása szerint a hétfőn—kedden lezajlott megbeszéléseken a magyar fél át­nyújtotta a teljes körű egyezmény tervezetét. A tárgyalásokról szerdán, Brüsszelben közleményt is kiadtak közös piaci részről, tudatva, hogy Magyarország, noha szeretne az EK társult tagja lenni, félti saját iparát és mezőgazdaságát a fejlettebb nyugat-európai országok versenyétől és ezért átmeneti idő­szakra felhatalmazást kér piacvédő intézke­dések foganatosítására. A közleményben nem esik szó arról, hogy a brüsszeli fél miként reagált erre a magyar óhajra. A megbeszéléseken főként a mezőgazdasá­gi, a textil- és acélipari termékek kereskedel­méről volt szó. A tárgyalások következő for­dulójára április 29—30-án kerül sor. Új címerrel kevés adat (Folytatás az 1. oldalról) rögzített adatok köre. Ezután a tu­lajdonos nevét, születési helyét, személyi számát, anyja nevét, ál­lampolgárságát, állandó és ideigle­nes lakcímét, valamint a személyi igazolvány érvényességi idejét és a különleges bejegyzéseket tartal­mazza az okirat. Elhagyták a sze­mélyi igazolványból az apa nevét, a családi állapotot, a házastárs, a házasságkötés és a 18 éven aluli gyermekek adatait, illetve a szak- képzettséget, a munkahelyet és a katonai adatokat. Nagy Károly felhívta a figyel­met arra, hogy a következő lépcső­ben — a kártya jellegű személyi igazolvány bevezetésekor — a sze­mélyiségi jogok védelme fokozot­tabban előtérbe kerül, s a személyi okmányban rögzített adatok to­vábbi csökkenése várható. Ugyan­is az Európa Tanács adatvédelem­ről szóló egyezményével összhang­ban az adatgyűjtésnek és az okmá­nyok adattartalmának feltétele a szigorú célhoz kötöttség. Ennek megfelelően a kártya jellegű sze­mélyi igazolvány már kizárólag személyazonosítási funkciót tölt­het csak be, s az ehhez szükséges adatokat tartalmazhatja majd. Elhangzott az is, hogy szó sincs a mintegy 8 millió igazolvány­tulajdonost érintő általános cseré­ről, kívánságra, továbbra is érvé­nyesítik majd a régi igazolványo­kat is. Az idén egyébként csak mintegy másfél-kétmillió új igazol­ványt képes előállítani a Pénzjegy- nyomda, mivel megkezdik a jövő évtől érvényes, új típusú útlevelek előállítását is. Az új, puha borítású személyi igazolvány önköltségi ára 85 forint, s a tulajdonos kérésének megfelelően akár színes fényképet is tartalmazhat. Ugyancsak új elem, hogy a jövőben külföldre is szabadon kivihető az új igazol­vány. (MTI) Április elejétől várható Bulgáriában a turisták kötelező dollárbeváltásának megszüntetése — Még nem lépett életbe Bulgári­ában a turisták kötelező dollárbe­váltásának megszüntetéséről hozott minisztertanácsi rendelet — tájé­koztatta szerdán a Balkantourist budapesti irodája az MTI-t. A bolgár idegenforgalmi vállalat képviseletének munkatársa elmond­ta, hogy a napokban várható a ren­delet megjelenése, addig azonban az eddigi szabályok vannak érvényben. Ennek alapján a Bulgáriába utazó turistáknak, naponta és személyen­ként, 15 dollárt, illetve ennek megfe­lelő, más konvertibilis valutát kell kötelezően levára váltaniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom