Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

ÖBÖL-HÁBORÚ Háborús és diplomáciai nagyüzem A Petőfi Népe hétfő esti ösz- szefoglaiója: A szárazföldi támadást min­den valószínűség szerint csak két hét múlva kezdik a szövetsége­sek, azaz egy héttel azután, ami­re a szakértők számítottak; az ok a légi háború egyhetes késé­se. A több tízezer bevetés folyo­mányaként Irak ma már aligha nevezhető a fold negyedik leg­erősebb katonai hatalmának; re­pülőgépeinek fele nincs bevethe­tő állapotban (hírszerzői jelenté­sek szerint az Iránba menekült gépek pilótái annyira tapaszta­latlanok, hogy sok esetben még a szövetségesek előli elillanásra is képtelenek voltak: így történ­hetett, hogy két amerikai egy csatában négy iraki gépet sem­misített meg). A tegnapi táma­dások kitüntetett célpontja újabb 5, felfedezett SCUD-állás volt: négyet lebombáztak, egyet megrongáltak. A diplomáciai frontokon is nagy a sürgés­forgás: Hammadi iraki minisz­terelnök-helyettes Kadhafi líbiai elnökhöz utazott, Gorbacsov szovjet elnök megbízottat kül­dött Szaddám Húszéin iraki ve­zetőhöz (igazából az újságolva­sót az érdekelné: hogyan tudnak Bagdadba menni diplomaták, il­letve hogyan távoznak onnan? Egyeztetik netán a diplomáciai gépek menetrendjét?) Az iraki rádió szerint tűzszünetre azután kerülhetne sor, amikor Szaddám Húszéin csapatai győztek, efelől az irakiaknak semmiféle kétsé­gük nincs. Új jelentéseikben a megújuló támadásokról a szö­vetségeseknek az a nézete tükrö­ződik, hogy ők másként gondol­ják: tudniillik győzni csakis ők győzhetnek. (B.) A VÁSÁRHELYI-ISKOLA MÁR MÁJUSBAN NÉMET KAPCSOLATOT KÖT Kecskemét az Opel városában Május 3. és 6. között Kecskemét német testvérvárosában, Rüssels- heimben mintegy megismétlik a kapcsolatok tavaly szeptemberben történt itteni felvételének hivatalos ceremóniáját, s egyidejűleg nagy­szabású rendezvénysorozattal te­szik emlékezetessé a két város kö­zötti szövetség létrejöttét. A beje­lentés Merász Józseftől, Kecskemét polgármesterétől származik, aki tegnap Helena Schunk asszony, a rüsselsheimi polgármesteri hivatal képviselőjének társaságában tájé­koztatta az újságírókat a testvér- kapcsolat újabb fejleményéről. Eszerint májusban mintegy tízta­gú hivatalos delegáció és nyolcvan­fős kulturális küldöttség utazik Kecskemétről Németországba. Kinttartózkodásuk két napja alatt, ünnepélyes keretek között, írják alá a testvérvárosi szerződést, és meg­történik az első konkrét kapcsolat- felvétel a Vásárhelyi Pál Általános Iskola, valamint egy ottani iskola között. Ezzel egy időben — a tervek szerint — a város üzleteiben Kecs­kemétről származó árukból adnak ízelítőt a német vásárlóknak, egy vendéglőben pedig magyar ételspe­cialitásokat kínálnak a vendégek­nek. Az Opel-gyáráról híres város­ban rendezett „hírős” napok fény­pontja a színházukban tartott kul­turális program lesz. Ezen kecske­méti művészek, együttesek lépnek föl, ők egyébként a látogatás alatt rüsselsheimi művészeti csoportok vendégszeretetét élvezik. Ez egybevág azzal a törekvéssel — hangsúlyozta Helena Schunk asszony és a magyar polgármester egyaránt —, mely szerint a testvér- városi kapcsolatokat igazi tarta­lommal az egyéni barátságok, kap­csolatok tölthetik csak meg. Fő­ként a fiatalokra számítanak ebben, közülük 20 kecskeméti középisko­lást a nyáron nemzetközi táborban látnak a rüsselsheimi polgárok ven­dégül. Helena Schunk tájékoztatta az újságírókat arról, hogy, tudomá­sa szerint, a városból igen nagy számmal szándékoznak hozzánk látogatni az idén, nemcsak szerve­zetten, hanem egyéni turistaként is. Mindent elkövetnek azért — mon­dotta , hogy a városukba igyekvő kecskemétiek hasonló vendégszere­tetben részesüljenek, barátokat ta­láljanak a Majna-parti városban. Noszlopy A Romania Mare és paródiája, avagy Szaddám Húszéin is magyar 3.0. A Kalasnyikov-botrány a jugoszláv sajtóban 2. o. Német kulturális egyesület Baján 8 o Kényszerpályás vállalkozók Másra kell 1 PETŐFI NEPE Ára: 5,80 Ft 1991. február 12., kedd BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 36. szám 1 'X ■ .... . .....mmmm MA TÁRGYALJÁK A „FEGYVERJELENTÉST” Két törvényjavaslat vitája — A házbizottság döntése értelmében csak a keddi ülésnapon kerül a képviselők elé a honvé­delmi és a külügyi bizottság fegyvereladással kap­csolatos jelentése, s az ezzel kapcsolatos képvise­lői indítványokat is ekkor tárgyalja meg a plénum — jelentette be Szabad György házelnök az Or­szággyűlés hétfői ülésnapja kezdetén. A röviddel három óra után kezdődött ülésnap elején Szabad György azt is bejelentette: Antall József miniszterelnök levélben kérte, hogy a hon­védelmi és a külügyi bizottság tárgyalja meg az Országgyűlés december 18-ai, zárt ülésén született határozatok nyilvánosságra hozatalának kérdé­sét. Minden napirend előtti felszólaló hosszasan in­dokolta, miért kéri indítványának plénum elé ke­rülését, illetve sürgős tárgyalását. Nagy András (SZDSZ) bejelentette, hogy már­cius 15-én hazahozzák Angliából az 1848-as for­radalom és szabadságharc hadügymiuisztorének. Mészáros Lázárnak a hamvait, akinek utolsó kí­vánsága az volt: addig ne nyugodjon hazai föld­ben, amíg Magyarországon megszálló csapatok vannak. Ma már ez az akadály elhárult. Suchman Tamás (MSZP) eltérve eredeti szándé­kától, hogy Csurka István múlt heti szavai szerint „felháborító” — felszólalására reagáljon, javasolta, hogy az Országgyűlésben a korábban már elhatározottaknak megfelelően legyenek bél­és külpolitikai kérdéseket tárgyaló vitanapok is. Mészáros Péter (MDF) önálló indítványában a vízügyről szóló, 1964. évi IV. törvény módosítását vetette fel, hogy ily módon rendezzék a vízügy és a környezetügy hatósági jogköreit. Pásztor Gyula és Szabó Lajos (FKgP) az árva­székek felállítását és a gyámügyi apparátus szét­esését megelőzendő, független gyámszékek létesí­tését indítványozta. Bethlen István, Csapody Miklós és Szauter Ru­dolf (MDF) közös önálló indítványában az állam­polgárok tulajdonában, az állam által 1949. júni­us 8. előtt okozott károkról szóló önálló törvény mielőbbi meghozataláért szállt síkra. Részletesen szólt Szauter Rudolf a zsidóságot, a cigányokat és a németeket ért igazságtalanságokról. Speidl Zoltán és Székelyhídi László (MDF) az 1956-os őszi—téli vérengzések kitervelöinek és végrehajtóinak felderítésére létrehozandó ad hoc bizottság felállítására tettek javaslatot, és indítvá­nyuk sürgős tárgyalását kérték. Kávássy Sándor (FKgP) a minél hamarabb, de megfontoltan létrehozandó oktatási törvény tár­gyalása előtt indítványozza, hogy az 1985-ös ha­tályos törvényt módosítva, meghatározott szako­kon a főiskolák is adhassanak egyetemi oklevelet. Indoklásként előadta, hogy lehetővé kell tenni az egyetemek és a főiskolák közötti átjárhatóságot. Ugyancsak javasolta, hogy a nyolcosztályos gim­názium bevezetésével együtt gondoskodni szüksé­ges minél hamarabb, magasan kvalifikált taná­rokról. A mintegy órányi tárgyalási időt igénylő napi­rend előtti ügyeket követően a képviselők folytat- (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ FEJEZET KEZDŐDIK A SZÍNHÁZBAN A balhék után. nézzünk a jövőbe! Beszélgetés Illés Istvánnal Bizonyára emlékszik rá a kedves olvasó, hogy milyen heves viták, nézetkülönbségek tarkította út vezetett a kecskeméti Katona József Színház új igazgatójának kinevezéséig. Végül a helyi ön- kormányzat Illés Istvánnak, a győri színház fő­rendezőjének szavazott bizalmat, akit 1994 augusztusáig bízott meg a kecskeméti társulat vezetésével. A döntést megelőző bizonytalanság külön tanulmányt érdemelne. Ami tény: kényel­metlen, olykor megalázó helyzetek teremtődtek így a jelenlegi társulaton belül, ahogy a pályázók számára is. Amit — gondolom — mindannyian igyekeznek mihamarabb elfelejteni. A lényeg, hogy új fejezet kezdődik a kecske­méti színház történetében. Az alábbi beszélgeté­sünk a most kinevezett direktorral, Illés István­nal készült. (Folytatás a 3. oldalon) Nem vagyok azonos... Ezennel tudatom, nem vagyok azonos azzal a magyarral, akit Záhonyon túl öklét rázó ruszki- zóként, Biharkeresztest vagy a komáromi Duna- hidat elhagyva turulmadárról rikoltozó sovinisz­taként, a Dráva túlpartján hazudozó fegyverke­reskedőként ismernek. Továbbá nem vagyok azonos a parlamentben marakodó, bársonyszékhez tíz körömmel ka­paszkodó, Nyugat felé hajbókolva markát tartó magyarral sem. Nem vagyok azonos az Európát lihegő, közben saját szellentését óvatosan más felé legyező, nép nevében ordibáló, ám úri murikat visszavágyó magyarral. * Tudatom ezennel, hogy azonos vagyok a negy­ven éve hallgató magyarral, akiről mégis tudta Európa, hogy egészen másként gondolkodik, mint azt a hivatalos politikai nyilatkozatok meg­fogalmazták Azonos vagyok a legitimált, de szégyenkező magyarral, akiről most nem tudja a világ, hogy mit is gondoljon. S azonos vagyok a magyarral, aki mégis vál­lán tartja a manézst, hogy össze ne dőljön e vásári komédia közben. Hajós Terézia Közlemény Katona Tamás látogatásáról Jegyzéké tad ás Katona Tamás külügyi államtitkár, a jugoszláv szövetségi külügyi titkárság meghívására, hétfőn láto­gatást tett Belgrádban. Megbeszélést folytatott Mili- voje Maksziccsal, a külügyminiszter első helyettesé­vel. A külügyminisztériumi államtitkárt és a kíséreté­ben lévő Szokai Imre helyettes államtitkárt fogadta Budimir Loncsar külügyminiszter. Katona Tamás a tárgyalások során részletes tájé­koztatást adott az úgynevezett fegyverügylet kap­(Folytatás a 2. oldalon) A szokatlanul hideg télben újra megtelt kompok és néhány külföldi hajó is itt lelt a bajai téli kikötő. Az erdőgazdasági, Ma- menedéket. hajosz- és egyéb, helyi hajókon kívül a (Fotó: Gyulavári József) Mennyi pénzből, mire, mennyit költhetnek? Munkaügyi tanácsot hoznak létre A foglalkoztatás elősegítéséről és a munka- nélküliek ellátásáról szóló törvény egyebek között arról is rendelkezik majd, hogy minden megyében munkaügyi tanácsot kell létrehozni. S bár a törvény elfogadásáról e napokban dönt a Tisztelt Ház, a módosító javaslatok nem érintik az említett testület létrehozásával kapcsolatos tervezetet. Ilyen szempontból te­hát nincs akadálya, indoka viszont annál in­kább van annak, hogy lehetőleg minél előbb, úgymond, startra készen álljanak ezek a leen­dő társadalmi szervezetek. A megyei munkaügyi központ szervezésével Bács-Kiskunban az érintettek már megtették az ehhez szükséges első lépéseket: megtartot­ták első megbeszélésüket. Az önkormányza­tok, a munkavállalók és a munkaadók érdek- képviseleti szervei által delegáltak alkotják majd a háromoldalú munkaügyi tanácsot. Egy-egy oldal egy-egy szavazattal rendelkezik, függetlenül attól, hogy hányán (hárman vagy öten) képviselik választóikat. Első megbeszé­lésükön, amelyen a megyei munkaügyi köz­pont munkatársai találkoztak az érdekképvi­seleti szervezeteket képviselőkkel, a munka- vállalók oldaláról hiányoztak a független (Folytatás a 2. oldalon) Téli menedék -— hajóknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom