Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 12. A Kalasnyikov-botrány a jugoszláv sajtóban Belgrádban változatlanul figyelemmel követik a fegyverügy fejleményeit. A Politika című napilap hétfői száma ezúttal is Milos Csorovics, a Tanjug hír- ügynökség volt budapesti tudósítója hosszú anyagát közli, amelynek címe: A magyar államfő védi Antall József mi­niszterelnököt. A Borba csak tényszerű beszámolót ismertet Antall József televíziós beszédé­ről, mégpedig a Tanjug ezzel kapcsolatos jelentése alapján. A Borba címe azt emeli ki, hogy nem lesznek leváltások, az alcím pedig Antall József beszédének arra a részére utal, amely szerint az előírások csak az olyan országnak szóló fegyver- szállításokat tiltják, ahol háború vagy válság van, és Jugoszláviában nincs fegy­veres konfliktus. A Politika Ekspres című népszerű na­pilap ezúttal is „szenzációt” kívánt köz­readni. Kiemelt helyen saját tudósítójá­nak, meg nem határozott forrás alapján szerzett értesülését közli, amely szerint nyolcvanezer Kalasnyikovot szállítottak, vagy kellett volna szállítani Horvátor­szágnak. A vastag betűs kiemelésre azon­ban az újság később nem tér vissza, rész­leteket nem ad, csak ismét azt írja, hogy a fegyvereket a „horvát usztasa terroris­táknak szállították a Tabio Szelecs (sic) katonai raktárból”. A Politika cikkében Milos Csorovics volt Tanjug-tudósító, Katona Tamás ál­lamtitkár hétfői tárgyalásával kapcsolat­ban, hangsúlyozza: az államtitkár felada­ta az, hogy minél kisebb kárral zárják le az ügyet, s helyreállítsák a jószomszédi kapcsolatokat Jugoszláviával. Megjegy­zi, hogy Katona Tamást kényes küldeté­séért Budapesten senki sem irigyli, s hogy „jelenleg ő a legalkalmasabb személyiség a kapcsolatok helyreállítására, mivel ő nem kompromittálta magát a fegyvermegállapodás aláírásával, s mert miniszterétől eltérően ő nem értékelte Ju­goszlávia köztársaságait, mint amelyek­kel Magyarországnak ilyen vagy olyan kapcsolatokat kellene építenie”. A Politika tudósításában külön kieme­li Göncz Árpád nyilatkozatát, amely sze­rint az ügyben „kettő és fél plusz három” személy érintett. A cikkhez csatolt fény­kép Jeszenszky Gézát ábrázolja azzal az aláírással, hogy „a bűnösök közt a diplo­mácia vezetője”. Göncz Árpádnak azt a kijelentést is idézi Milos Csorovics, hogy az államfő szerint Antall József nem tú- dott a fegyverügyről. Milos Csorovics utal a Vasárnapi Hí­rek egyik kommentárjára, amely szerint a végére kell járni az ügynek, s el kell kerülni azt, hogy a jövőben „bármilyen tekintély ismét ködösítsen és páncélszek­rénybe dugja az ügyet”. Külön keretes kiemelésben számol be a lap Antall József miniszterelnök vasár­nap esti nyilatkozatáról. A cím: — A kormányfő kijelentette: nem lesznek leváltások. Kormányjelentés a fegyverüzletről Elfogadta a kormány jelentését a horvátorszá­gi fegyvereladásról hétfőn délelőtt tartott zárt ülésén az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottsága. Az ülésen a kormány részéről Fjir Lajos honvédelmi miniszter vett részt. Balogh György (FKgP), a honvédelmi bizott­ság elnöke az ülés után az MTI kérdésére el­mondta: az ellenzéki képviselők nemmel szavaz­tak, s a plenáris ülésen terjesztik majd elő ki­sebbségi véleményüket. Horn Gyula (MSZP), a külügyi bizottság elnöke csak annyit közölt, hogy éles vita volt, de a részletekről nem kívánt szólni. Szent-Iványi István (SZDSZ), a külügyi bizottság titkára azt mondta: a kormányjelenté­se jóval kevesebbet mond, mint ami a sajtóban már megjelent. Még az ülés elején Balogh György felolvasta Antall József levelét. A miniszterelnök arra kérte a két bizottság tagjait, hogy a parlament ha­lassza el az Öböl-háborúval kapcsolatos, decem­beri zárt ülésen hozott határozat titkosságának feloldását. A halasztás okáról Csóti György (MDF), a külügyi bizottság alelnöke elmondta: a határozat egyes pontjait előbb egyeztetni kell más országokkal, s így várhatóan egy hét múlva mégis napirendre kerülhet a dokumentum tit­kosságának feloldása. A halasztást az ellenzéki képviselők nem fogadták el: Wachsler Tamás (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy egy héttel ez­előtt a két bizottság zárt ülésén éppen a kor­mányfő javasolta a határozat nyilvánossá téte­lét. (MTI) MNB valuta (bankjegy és csekk)-árfolyamok Érvényben: 1991. február 2—18. Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egységre, Ft-ban Angol font 13 321,49 14 145,49 Ausztrál dollár 5 223,70 5 546,82 Belga frank 223,32 237,14 Dán korona 1 192,84 1 266,62 Finn márka 1 888,56 2 005,38 Francia frank 1 348,94 1 432,38 Görög drachma a) 42,93 45,59 Holland forint 4 080,91 4 333,33 ír font 12 225,56 12 981,78 Japán yen (1000) 524,92 557,38 Kanadai dollár 5 777,94 6 135,34 Kuvaiti dinár árf.-jegyzés szünetel Német márka 4 598,67 4 883,13 Norvég korona 1 173,85 1 246,45 Olasz lira (1000) 61,06 64,84 Osztrák schilling 653,67 694,11 Portugál escudo 52,02 55,24 Spanyol peseta 73,05 77,57 Svájci frank 5 384,36 5 717,42 Svéd korona 1 223,79 1 299,49 USA-dollár 6 687,38 7 101,04 Ecu (Közös Piac) 9 437,46 10 021,22 a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfo­lyam: Görög drachma 44,22 44,30 (MTI) Ellentétek árnyékában Megkezdődött a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások második szakasza /Bécsben, hétfőn, hivatalosan megkezdődött azoknak a tár­gyalásoknak a második szaka­sza, amelyeket a NATO és a VSZ huszonkét tagállama — köztük Magyarország — 1989 márciusában kezdett el az euró­pai hagyományos haderő csök­kentéséről. A tárgyalások folytatását és a további leszerelési, haderő­korlátozási lehetőségek megvi­tatását a résztvevők azután ha­tározták el, hogy az első sza­kasz eredményeként tavaly no­vemberben, a párizsi csúcsérte­kezleten aláírhatták az öt fegy­verzetkategóriára vonatkozó szerződést. A program szerint a küldöttségek most Bécsben né­hány napig előzetes megbeszé­léseket folytatnak, és tanácsko­zik az első szerződés végrehaj­tásának ügyeivel foglalkozó, úgynevezet Egyesített Konzul­tatív Csoport is, csütörtökön pedig megtartják az első plená­ris ülést. Bécsi megfigyelők úgy vélik, hogy az új tárgyalási szakasz kezdetére árnyékot vetnek és csökkentik a megállapodások bővítésének kilátásait a már megkötött szerződés körüli el­lentétek. Utalnak azokra a hí­rekre, amelyek szerint a Szovjetunió megpróbálja ki­vonni egyes erőit a szerződés­ben szereplő korlátozások ha­tálya alól, s az ilyen törekvések miatt James Baker amerikai külügyminiszter jelenleg nem ajánlja a szerződés ratifikálását országa törvényhozásának. Egyes politikai elemzők a szov­jet magatartás megváltozásából a katonai körök befolyásának növekedésére következtetnek. Ezt pedig nem látják kedvező előjelnek a bécsi tárgyalások második szakaszához, amely­ben többek között napirendre kellene kerülnie a csapatlétszá­mok ugyanolyan nagymérvű megnyirbálásának is, mint ami­lyet a hagyományos fegyver- rendszerekről létrejött szerző­dés előirányoz. Két törvényjavaslat vitája (Folytatás az 1. oldalról) ták a kárpótlási törvénytervezet általá­nos vitáját. Tölgyessy Péter, a szabaddemokra­ták koncepcióját kifejtve, úgy véleke­dett, hogy a kárpótlás ügyénél abból kell kiindulni: mi legyen azzal a va­gyonnal, mely jelenleg a köztársaságé, azaz, kik és milyen mértékben részesül­jenek ebből a vagyonból. A vitában felszólalók többsége fenn­tartással szólt a kárpótlási jegyekről, az egykor elvett tulajdonért járó értékpa­pírokról. Sokan az infláció felgyorsulá­sának veszélyét látták a kárpótlás e tervezett formájában, de a kisgazda frakció soraiból azt tették szóvá: sérti a társadalmi igazságérzetet, ha az egy­kori tulajdonosok, úgymond, kegyként kapott jegyekkel vásárolhatják vissza volt tulajdonukat. A Fidesz álláspont­ját összegző Kosa Lajos is úgy látta: a kárpótlási jegyek bevezetésével rögvest kialakul az értékpapírok másodlagos piaca, s kezdetét veszi a spekuláció. A délutáni szünetet követően — amelyben — a megüresedett helyekre — szavazással jegyzővé választották Pásztor Gyula (FKgP) és Boros László (MSZP) képviselőket a Ház meg­kezdte a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A szo­ciális bizottság nevében Pokomy End­re (MDF) elmondta, hogy a jól előké­szített tervezetnek és az illetékes tárcá­val való előzetes egyeztetéseknek kö­szönhetően a módosító indítványok nem a tervezet egészének megváltozta­tására irányulnak, hanem a részletek tisztázását szolgálják. A részletes vita lezárása előtt Kiss Gyula munkaügyi miniszter reagált az elhangzottakra. Mint mondta, öröm­mel töltötte el a törvénytervezet általá­nos és részletes vitája: a parlament munkájában ugyanis első ízben érzé­kelte, hogy pártállásra való tekintet nélkül közelítenek egy témához. Miután a miniszter kérte a törvény- tervezet elfogadását, a házelnök lezárta az általános vitát. A törvénytervezetről várhatóan ma hoz határozatot az Or­szággyűlés. Akkor kezdik meg a me­gyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megál­lapítójogszabályi rendelkezések módo­sításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását, s napirendre tűzik az idei va­gyonpolitikai irányelvekről szóló or­szággyűlési határozati javaslat vitáját is. Ma foglalnak állást az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságának közös jelentéséről a jugoszláviai fegy­vereladásokkal kapcsolatosan. (MTI) Közlemény Katona Tamás látogatásáról (Folytatás a 1. oldalról) csán Antall József kormányfő által elrendelt vizsgálat körülményeiről és tényeiről. Hangsúlyozta: Magyaror­szág alapvető érdeke, hogy a magyar —jugoszláv viszony újra a kölcsönös bizalom alapjára helyeződjék, és rend­kívül sajnálatosnak minősítette, hogy az ügy kapcsán feszültség keletkezett az eredményesen fejlődő kapcsolatok­ban. Ismételten megerősítette a ma­gyar kormánynak a február 1-jén nyil­vánosságra hozott, a két ország kap­csolataira vonatkozó elvi álláspontját. Aláhúzta, hogy a Magyar Köztársa­ság kormánya az ügyből levonta a megfelelő következtetéseket, és a teljes és megnyugtató rendezés, valamint hasonló esetek ismétlődésének kizárá­sa érdekében megteszi a szükséges szigorításokat és garanciális lépéseket. A jugoszláv fél nagyra értékelte a magyar kormányfő erőfeszítéseit és intézkedéseit a tények feltárására. Sze­mélye iránt változatlan bizalommal viseltetik. A Katona Tamás által át­adott jegyzéket az ügy végleges lezárá­sa irányába tett fontos lépésnek minő­sítette. Kijelentette, hogy Jugoszláviá­nak a két ország szoros együttműkö­déséhez, a jó magyar—jugoszláv kap­csolatok ápolásához alapvető érdekei fűződnek, és közös erőfeszítéseket tart szükségesnek a bizalom mielőbbi teljes helyreállításához. Jugoszlávia termé­szetesnek tekinti, hogy Magyarország jó kapcsolatokat tart fenn a szövetségi kormánnyal, és Jugoszlávia köztársa­ságaival is. A jugoszláv kormány ne­vében elutasított minden olyan feltéte­lezést, amely az adott ügyet összefüg­gésbe hozza a Jugoszláviában élő ma­gyarsággal, annak szervezeteivel. Ju­goszláv részről is szükségesnek tartják, hogy a legutóbbi, budapesti kormány­fői találkozó valamennyi megállapo­dása megvalósuljon. Eörsi Mátyás nyílt levele Eörsi Mátyás (SZDSZ) levélben követte meg az Országgyűlés elnökét a február 5-én reggel elhangzottakért. A képviselő levele eljutott az MTI-hez, szövege a következő: „Február 5-én reggel Csurka István (MDF) képviselő napirend előtti felszólalá­sát követően, magam is szót kértem. Elnök úr, mielőtt a szót megadta volna, megkérdez­te, hogy személyes megtámadtatás miatt ké­rek-e szót. A kormánykoalíció padsoraiban kitört harsány nevetés elcsitulását követően Elnök úr megnyilatkozását otromba viccnek minősítettem. Az esetet követően, különböző pártok­hoz tartozó képviselők, felhívták a figyel­mem arra, hogy bár Elnök úr az esetet követően sem Kónya Imréhez, sem Pozsgay Imréhez hasonló kérdést nem intézett, még­sem volt talán indokolt Elnök úr kérdését inszinuáló kérdésnek felfognom, még akkor sem, ha Elnök úr kérdése kétségkívül olyan látszatot eredményezett, mintha Elnök úr az iránt érdeklődött volna, hogy Csurka István antikommunista szónoklatát ma­gamra vettem-e. E feltételezés megalapozottságában bízva engedje meg, Elnök úr, hogy az otromba vicc kifejezés használatáért mind Önt, mind az Országgyűlést a jelen nyílt levelemben meg­kövessem." (MTI) A határőrségnél is 12 hónapot kell szolgálni — A korábbi hírekkel ellentétben, nem novemberben, hanem már augusztusban befejeződik a határőrségnél az átállás a 12 hónapos sorka­tonai szolgálatra — közölte a határőrség szóvivője. Elmondta, hogy már most, februárban 165 olyan sorállományú határ­őr szerel le, akik 12 hónappal ezelőtt vonultak be. A még szolgálatban maradó „15 hónaposokat” májusban, illetve augusztusban szerelik le. Azt követően pedig, a honvédefmi törvénynek megfelelően, általánosan áttérnek a 12 hónapos szolgálatra. A határőrség felhívja a bevonulok figyelmét: a sajátos szolgálati viszo­nyok miatt nem minden esetben tudja biztosítani, hogy a fiatalok lakóhe­lyüktől 100 kilométeren belüli távolságban teljesítsenek szolgálatot. (MTI) Lövöldözés Siklóson Keresik a tetteseket és egy fehér színű, román rendszámú Daciát Egy lövöldözés tettese: 30 év kö­rüli, magas, fekete hajú, farmeros, bőrdzsekis férfi után nyomoz a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság. A férfi hétfőn délelőtt, tizen­egy óra után Siklóson, a posta előtt egy fehér, román rendszámú (2-TN 32-49) Daciából kiszállva egy szintén romániai rendszámú Ford Sierra vezetőjével vitatko­zott, majd — miután a Ford elin­dult — nagy kaliberű, forgótáras pisztolyából három lövést adott le a kocsira. A Ford bal első és hátsó kerekét és bal elejét érte a találat, de az autóval elhajtottak. A fegy­veres férfi elszaladt, de később még látták, hogy a fehér Dacia a Ford után indul. Öt férfi ült benne, ké­sőbb Harkányban is látták a Daci­át. A rendőrség feltevése szerint ellenérdekű csoportok közt tá­madt nézeteltérésről lehet szó, és elképzelhető, hogy vagyoni vagy egyéb természetű ellentétük Sik­lóssal is kapcsolatban lehet. A Ford Sierra utasait és vezető­jét megtalálták, kihallgatásukat megkezdték. Az eset tisztázására kérik az esetleges szemtanúkat, hogy jelentkezzenek. A metálzöld Ford Sierra rendszáma 6-TN 27- 27, s a rendőrség információi sze­rint hétfőn érkezett Magyaror­szágra. (MTI) Csütörtökön: visegrádi találkozó Antall József kormányfő meghívására febru­ár 14-én, csütörtökön Magyarországra látogat Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke és Lech Walesa, a Lengyel Köztársaság elnöke. A visegrádi magyar, cseh­szlovák, lengyel csúcstalálkozóra érkező állam­főket elkísérik miniszterelnökeik és külügymi­nisztereik is. A hármas csúcstalálkozó prog­ramjáról, várható eredményeiről Herman Já­nos, a Külügyminisztérium szóvivője tájékoz­tatta hétfőn a sajtó képviselőit. A vendégek és magyar vendéglátóik február 15-én, pénteken ülnek tárgyalóasztalhoz, első­ként Budapesten, a Parlamentben, majd az 1335-ben megtartott magyar—cseh—lengyel királyi találkozó történelmi légkörét idéző Vi- segrádon. Havel és Walesa elnök találkozik Göncz Árpáddal, a Magyar Köztársaság elnö­kével is. A hármas csúcstalálkozó résztvevői nyilatko­zatot írnak alá Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelország „együttműködéséről az euró­pai integráció útján”. A külügyi szóvivő előzetes tájékoztatása sze­rint a dokumentum célja, hogy a közép-kelet- európai demokratikus átalakulás nyomán kia­lakult új helyzetben megvesse a három ország szorosabb együttműködésének alapjait. Ugyan­akkor Herman.János ismételten hangsúlyozta, hogy a három együttműködő állam nem kíván valamiféle új blokkot kovácsolni a felbomló tömörülések helyett. A hármas kooperáció szo­rosabbra fűzését mindenekelőtt a belső fejlődés azonossága és a célok közössége indokolja. Re­mények szerint az együttműködés egyben segíti a három ország kapcsolódását az összeurópai integrációs folyamatokhoz is, aminek végső cél­ja az Európai Közösségekhez való teljes jogú csatlakozás. A szóvivő, az elmondottakat ösz- szegezve, leszögezte: 4 magyar, cseh-szlovák, lengyel együttműködés nyitott, és senki ellen sem irányul. A szóvivő bejelentette azt is, hogy március 4 —6. között — európai kőrútjának részeként — Magyarországra látogat Csién Csi-csen kí­nai külügyminiszter. (A kínai diplomácia veze­tőjének 1988-aá rtlégHÍVását az ENS2N'kÖz£j45- lés alkalmával magyar partnere, Jeszenszky Gc- j za erősítette meg.) Újabb bejelentés: megnyílt hazánk pretoriai érdekképviseleti irodája, amely főként konzuli jellegű teendőket lát el. Az irodanyitás híre kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy de Klerk államfő a napokban jelentette be az apartheid rendszer „maradékának” felszámolá­sát, ami a magyar megítélés szerint reménykeltő lépés a demokrácia kiteljesedése irányába. Herman János felhívta a Jugoszláviába ké­szülők figyelmét arra, hogy a nagyobb mennyi­ségű csomaggal utazóknak belépéskor vámleté­tet kell fizetniük konvertibilis valutában, amit a kilépéskor bemutatott cikkek ellenében kap­hatnak vissza. A Külügyminisztérium nem nyújt konvertibilis kölcsönt a vámletéthez. Mennyi pénzből, mire, mennyit költhetnek? (Folytatás az 1. oldalról) szakszervezetek és a munkástanács küldöttei. A munka- vállalók 15 szakszervezetének mintegy 100 ezer tagját ket­ten képviselték. A munkaadók érdekképviseleti szervezetei­nek legalább 95 százaléka képviseltette magát a találkozón. Az elmaradás azért baj, mert alapvetően a munkaügyi tanácson múlik, mennyi pénzt kap majd a megye a foglal­koztatási gondok enyhítésére, a feszültségek oldására. Arról van szó ugyanis, hogy a központi költségvetésből ilyen célra kiszakított pénzből úgynevezett decentralizált alapot kell létrehozniok a megyéknek. Hogy mekkora összegre pályázzanak, s hogy mire, mekkora részt használ­hatnak fel majd belőle - nos, mindennek eldöntése lesz a munkaügyi tanács feladata. Aminek csak akkor tud eleget tenni, ha ismeri a munkavállalók, a munkaadók, s az önkormányzatok ilyen jellegű szükségleteit, igényeit. Pél­dául arról, hogy az átképzésre az alapnak mekkora hánya­dát fordítsák, a munkavállalók részéről jelentkező igények alapján tudnak dönteni. Vagy: várható, hogy a jövőben a különböző cégek segítséget kérhetnek átmeneti nehézsége­ik leküzdésére. Ha például valami okból meghatározott ideig kénytelenek csökkenteni termelésüket, a dolgozók emiatt kiesett keresetét az alapból pótolhatják. Az ilyen jellegű igényekről a munkaadói oldal tudja majd informál­ni a munkaügyi tanácsot. Igen fontos tehát, hogy képvise­lője révén minden egyes érdekképviseleti szervezet részt vegyen e testület munkájában. Második megbeszélésükre február 21-én kerül sor pontos idejét, helyét előtte lapunkban is közöljük —, ami­kor az ideiglenes ügyrend megalkotásáról, valamint a de­centralizált foglalkoztatási alap felhasználásáról, a vele kapcsolatos tudnivalókról lesz szó. A. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom