Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

• PETŐFI NÉPE • 1991. február 22. Csehszlovákia az Európa Tanács tagja Csehszlovákia a volt szocialista országok közül hazánkat követően másodikként csütörtökön hivata­losan csatlakozott az Európa Ta­nácshoz. Erről Madridban az ET rendkívüli miniszteri tanácsa dön­tött, egyhangú jóváhagyással. Az immár 25 tagországot tömö­rítő páneurópai testület miniszteri tanácsának jelenlegi elnöke, Fran­cisco Fernandez Ordonez a jóváha­gyást követően adott rövid sajtó- nyilatkozatában kijelentette: a ta­gországok minisztereinek nevében is igen elégedett, egyebek között azért is, mert Csehszlovákia bevo­násával az Európa Tanács egy er­kölcsi alapokon politizáló demok­ratikus kormány tapasztalataival gazdagodik. Jiri Dienstbier csehszlovák kül­ügyminiszter az elnöklő Ordonez méltató szavai után rámutatott, hogy Csehszlovákia számára az Európa Tanácshoz való csatlako­zás első lépés a széles értelemben vett európai demokráciába történő beolvadáshoz. fLőttek pTiranában Mintegy tízezren tüntettek csü­törtökön Tirana központjában. A tömeg az Enver Hodzsa-tnúzeum előtt gyülekezett, majd Tirana főte­rére vonult. Az emberek szabadsá­got és demokráciát követeltek és a néhai sztálinista diktátor portréit, majd könyveit égették. A katonák a levegőbe lőttek, senki sem sérült meg. A nap folyamán a városnak azon a részén, ahol a párt- és állami veze­tők laknak, két harckocsi és páncé­lozott szállítójárművek jelentek meg. A Reuter hírügynökség a ma­gyar rádió tiranai tudósítójára hi­vatkozva azt jelentette, hogy a harckocsik a kormányépülct előtt foglaltak el harcállást, hogy meg­védjék a kormányt és a kommunis­ta pártot a tömegtől. A harckocsik a jelentés szerint figyelmeztetés nél­kül tüzet nyitottak a tömegre. Az AP hírügynökség helyszíni in­formációja szerint viszont az tör­tént, hogy mintegy kétszáz tüntető körbevett két harckocsit. Többen felmásztak a harceszközökre, éne­keltek és táncoltak. Ekkor a kato­nák figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe, majd ezután a tömeg békésen feloszlott, és senki sem se­besült meg. A lövöldözés után :nd volt Tiranában szól az „t: erikái hírügynökség jelentése. * MOSZ és az jrárkamara egállapodása A két szervezet együttműködé- i erői döntött a Mezőgazdasági t ?üvetkezők és Termelők Orszá- , gr Szövetségének (MOSZ) és az ‘, árkamarának a vezetősége. . Megállapodásuk értelmében közös oi/ottságot hoztak létre, amely , meghatározza majd az együttes te- I vékenység körvonalait ezt jelen­tették be a két szervezet csütörtöki, közös vezetőségi ülését követően az újságíróknak. Hangsúlyozták, hogy mindkét szervezetnek önálló arculata van, tevékenységük is eltérő jegyeket hordoz, mégis számos kérdésben tökéletes közöttük az egyetértés. Az érdekképviseleti és érdekvédel­mi tevékenység megosztásra kínál lehetőséget, és ezzel a két szervezet a jövőben élni akar. Kell valamifé­le válságkezelési stratégia is, enél- kül nem lehet úrrá lenni a jelenlegi mezőgazdasági válságon, és ha a MOSZ és az Agrárkamara szoro­sabbra tudja fűzni kapcsolatait, fellépésük megfelel majd a társada­lom várakozásának. Egyes politi­kusok mostanában bűnbakokat keresnek — mutattak rá - , holott a válság igazi gócpontjaihoz kelle­ne közelíteniük. A tejválság után előrevetíti árnyékát a gabonafron­ton is az érdekek kemény ütközésé­nek a lehetősége, és a felelős kor­mányzati gondolkodás kialakítása érdekében az érdekvédők haté­kony fellépésére van szükség. A termelők mindenült sürgetik a mezőgazdasági érdekképvisele­tek, érdekvédők összefogását, és azt, hogy ne egymástól függetle­nül járjanak c! válsághelyzetek­ben. (MTI) Lottónyerőszámok A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 8. játékhéten a lottó nyerő­számai a következők: 18, 37, 64, 78, 82 A NYUGATI HITELEK FELVÉTELÉNEK AKADÁLYAI Újabb illúzió a vállalkozóknak? A német kormány ötször 20 millió márka hitelt nyújt a magyar vállalko­zóknak, és ebből az idén 40 millió már­ka lehívása esedékes. Ez lesz az első olyan külföldi hitel, amelyet valóban a kisvállalkozások indításához, a kezdők támogatásához kap az ország — mon­dotta Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alel- nöke az MTI munkatársának. Az eddi­gi különféle külföldi hitelek éppen azt a réteget nem érték el, ahová a nyugat­európai kormányok szánták, s ezért a pénzügyi rendszert alapjaiban kell megváltoztatni — véli a magánvállal­kozók érdekvédelmi szervezete, amely azt kifogásolja, hogy a hitelfelvétel kö­tött, csak bizonyos célra fordítható, és túl magas az a minimális összeg, amit a vállalkozó felvehet. Például a baden- württenbergi tartomány kétszer 250 millió márkás keret felhasználását tette lehetővé. Mivel azonban a legkisebb hitelfelvétel összege kétmillió márka volt az elmúlt évben, és ilyen összegű befektetésre magyar magányállalkozó nem képes, nincs jelentkező. Ráadásul nehezíti a pénz felvételét, hogy csak magyar—német vegyes vállalat alapí­tására fordítható. Ugyancsak gondot okoz az a 100 millió dollár értékű finn kormányhitel, amelyért finn árut és beruházási java­kat lehetne vásárolni. A magyar vállal­kozók nem ismerik a finn cégeket és lehetőségeket, nincs kapcsolatuk a finn vállalkozói szervezetekkel sem. A svéd kormány által felajánlott 150 millió dollárt 1992-ig lehetne igénybe venni, ám az akadály itt is az induló összeg nagysága: a minimális összeg 300 ezer svéd korona. Ráadásul a hitelhez csak akkor juthatnak a vállalkozók, ha ren­delkeznek a felvett összeg 150 százalé­kát kitevő vagyoni biztosítékkal. Ilyen körülmények között a külföldi kormányhitelek nem jutnak el Magyar- országra, és az a kép alakul ki, hogy hazánkban nincs vállalkozási, beruhá­zási kedv, illetőleg nem kell a hitel. Pedig nem erről van szó — fejtette ki az IPOSZ alelnöke hanem csupán arról, hogy a magyar kormány sem ismeri a vállalkozók igényeit, és olyan hiteleket vesz fel számukra, amit aztán nem tudnak felhasználni. Az ideális hi­tel viszonylag alacsony összegű, korlá­tozás nélkül felhasználható, és garanci­aként elfogadható a hitelért vásárolt eszköz, műhely is. A mostani 40 millió márkás hitelkeret éppen ilyen, hiszen 3,5 százalékos kamattal, 10 év türelmi idővel és 30 év törlesztéssel vehető igénybe. Alsó határ gyakorlatilag nincs, az összeg szinte bármire fordít­ható — közölte Kassai Róbert. A Pénzügyminisztérium főosztályve­zetője, Székács Anna a német hitellehe­tőséggel kapcsolatban elmondta: a ma­gyar vállalkozók a közeljövőben nem számíthatnak ebből a konstrukcióból hitelre, mivel csak elvi megállapodás jött létre a magyar és a német kormány között. Arra is felkészülhetnek a hitel- igénylők, hogy az említett igen ked­vező feltételek nem érvényesülnek maradéktalanul. Egyelőre ugyanis nincs kidolgozva, hogy milyen konstrukcióban jut el a hitel a ma­gyar vállalkozókhoz, s azt sem lehet tudni, hogy melyik kereskedelmi bank és mikor kezdi folyósítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felvett hitelt. Annyi azonban bizo­nyos — mondotta a Pénzügyminisz­térium munkatársa —, hogy szó sem lehet 3,5 százalékos kamatról. Figye­lembe kell ugyanis venni az árfo­lyamkockázatot, illetőleg a hitelfel­vétel és -kihelyezés költségeit, vala­mint a pénzkihelyezés kockázatát. Így 10 százalékos kamattal terheltnél olcsóbban semmiképpen sem jut el a hitel a magyar vállalkozókhoz. Kormányrendelet az Egzisztencia Hitelről Megjelent a kormány rendelete az Egzisztencia Hitel és részletfize­tési kedvezmény igénybevételéről. A rendeletről csütörtökön tájékoz­tatták az újságírókat a Pénzügymi­nisztériumban a tárca és az Állami Vagyonügynökség képviselői. Az állami vagyon privatizálását segítő Egzisztencia Hitel állami va­gyontárgyak, illetve állami tulaj­donban lévő üzletrészek megvásár­lására vehető igénybe. A rendelet értelmében a hitel törlesztése az ál­lamadósságot csökkenti. Az önkor­mányzati tulajdonrész esetében a vásárló nem hitelt kap, hanem rész­letfizetési kedvezményt, mégpedig a hitellel azonos feltételekkel. A hitelt a magánszemélyeknek az erre vállalkozó kereskedelmi ban­kok folyósítják a Magyar Nemzeti Bank refinanszírozási hitelkereté­ből, s ezért évi négyszázalékos ka­matfelárat számíthatnak fel kezelé­si költségként. A hitel és a részletfi­zetési kedvezmény alapkamata a mindenkori jegybanki alapkamat­láb 75 százaléka. Ez jelenleg mint­egy |5 százalék. A hitelfelvevőnek meg kell felelnie a bankok, illetve pénzintézetek hitel- bírálati követelményeinek. A ban­kok megvizsgálják a vállalkozások várható jövedelmezőségét, a befekte­tők hitelképességét. A kölcsönhöz csak azok juthatnak, akik egyéni vál­lalkozói igazolvánnyal rendelkez­nek, illetve gazdasági társaságok vagy szövetkezetek tagjai. A vásárol­ni szándékozóknak rendelkezniük kell bizonyos saját résszel is. Ennek nagysága a hitelösszegtől függ, így 5 millió forintos kölcsönig csak 2 szá­zalék. Ezenfelül 10 millióig a saját rész már 15 százalék, s az 50 millióig terjedő sávban pedig 25 százalék. A törlesztési idő az igényelt ösz- szegtől függően 6-8, illetve 10 év, egy vagy két év türelmi idővel. A türelmi idő alatt csak a kamato­kat kell fizetni, a törlesztőrészlete­ket nem. A hitelt egy-egy vásárló többször is igénybe veheti, de az egy személy által felvett kölcsönök teljes összege így sem haladhatja meg az 50 millió forintot. Az Állami Vagyonügynökség a Magyar Hírlapban és még egy má­sik napilapban hirdeti meg a priva­tizálásra szánt állami vagyonra a pályázatot. Ennek 30 nappal az ár­verés időpontja előtt kell megtör­ténnie. Akik az árverésen indulni akarnak és igénybe kívánják venni a vásárláshoz az Egzisztencia Hi­telt, azok a bankoktól kapják meg kedvező döntés esetén a saját pénz­forrásukról szóló igazolást és az ígérvényt. Az ígérvényben a bank vállalja a hitel folyósítását a vásár­láshoz. A banki ügyintézés ideje változó, de általában tíz nap. Az árverésre jelentkezéskor eze­ket az iratokat be kell mutatni. Lé­nyeges a bánatpénz befizetése is — ez maximum a meghirdetett ösz- szeg 5 százaléka lehet. A pénzt min­denki visszakapja a nyertes kivéte­lével. Neki csak akkor juttatják vissza, ha a vásárlás a meghatáro­zott időben lebonyolódik. Timi i r i r Folterkepezik a mezőgazdaságot (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elfogadta a bírósá­gokról szóló 1972. évi törvény mó­dosítására tett javaslatot, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt a kö­zeljövőben. A módosítások egyik fő törekvése, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatás függetlenségét. A módosító törvényjavaslat egy­ben általánossá teszi a vezető bíró­sági állások pályázat útján történő betöltését. A törvényjavaslat értelmében legfelsőbb bírósági bíró kinevezé­sére a bíróság elnöke az igazság­ügy-miniszterrel együttesen tesz ja­vaslatot. Katonai bíróra pedig az igazságügy-miniszter és a honvé­delmi miniszter tesz együttes javas­latot. A kormány elfogadta a munka- védelemről szóló törvény elveit megállapító határozat módosítá­sát. Az immár csaknem két éve készülő munkavédelmi törvény el­veit már a Németh-kormány is át­tekintette egyszer, ám a körülmé­nyek azóta több vonatkozásban is megváltoztak, így a kormány most ismételten napirendre tűzte az el­vek áttekintését. Az egyik alapelv szerint a törvény kimondaná, hogy a foglalkozási balesetek és megbe­tegedések megelőzése érdekében egy olyan megoldást kell kidolgoz­ni, amelynek eredményeként a munkáltatók társadalombiztosítá­si terhei arányban állnak a munka- védelmi kockázattal és a munkavé­delem eredményességével. A tb- terhek és a kockázatvállalás szám­szerű összefüggésének konkrétu­mai egyelőre nem ismeretesek. A kormány megtárgyalta az NSZK kormánya által felajánlott 100 milliós kedvezményes hitel fel- használására vonatkozó javasla­tot. (Mint ismeretes, az összeg ko­rábban az úgynevezett Egziszten­cia Alapot szolgálta volna, ám ké­sőbb kiderült, hogy a német kor­mány a pénzt az újonnan induló kis- és középvállalkozások támo­gatására szánja.) Egyetértés szüle­tett abban, hogy a felajánlott hitelt a Magyar Nemzeti Bank vegye fel. A tervek szerint az idén 40 millió márkát vesznek fel a felajánlott összeg első részeként. A kormány az ezzel kapcsolatos tárgyalások lebonyolításával megbízta az MNB elnökét. A hitelt egyébként igen kedvező feltételekkel kínálja az NSZK kormánya. A lejárat 30 év lesz, a törlesztésre pedig tíz év türelmi időt hagynak. A kedvez­ményes hitel után 3,5 százalékos kamatot számít fel a német hitele­ző. A tervek szerint a kisvállalko­zók a hitelt forintban és devizában egyaránt felvehetik. A részletes hi­telkonstrukciót egyébként az MNB a vállalkozók szövetségeivel és az érintett bankokkal közösen dolgozza ki. (MTI) Kárpótlási elképzelések Közeledett az FKgP és az MDF álláspontja A Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum semmiféle paktumot nem kötött a kárpótlási törvényt illetően — hangzott el az FKgP csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Azt azonban hozzátették a kisgazda vezetők, hogy a< törvénytervezetről folyamatos az egyez­tetés a két párt között, s a tárgyalások során valóban közeledett egymáshoz az MDF és az FKgP álláspontja. Emellett azt is megtudhatták az újságírók, hogy a kisgaz­dapárti politikusok a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőivel is tárgyalóasztalhoz ültek a napokban, hogy közösen vitassák meg a kárpótlási törvénytervezet legfontosabb pontjait. Erről Oláh Sándor, az FKgP főtit­kára elmondta: jóllehet a KDNP parlamenti frakciója megosztott e kérdésben, képviselőik többsége a Kisgaz­dapárt álláspontját támogatja. A kisgazdapárti politikusok ugyanakkor arról is szól­tak, hogy a kárpótlási törvényt ez idáig nem alapozták meg szakértői számadatok, hiszen — mint kijelentették — nincs pontos felmérés az állami vagyon nagyságáról. A Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos adatait vitat­ják az FKgP szakértői, annál is inkább, mert utoljára 1968-ban készült részletes felmérés az álliami"vagyonról. így ’-— véleményük szerint — jelenleg csupán becslések állnak rendelkezésre! .»,!•••:, • : Uuv * ,\r A sajtótájékoztatón szó esett még a világkiállításról is, melynek kapcsán Oláh Sándor kifejtette: a Kisgazdapárt támogatja az EXPO megrendezését, sőt ezt az álláspon­tot a jövőben olyan elszántsággal kívánja képviselni, mint jelenleg a tulajdonviszonyok átalakításának ügyét. Véleményük szerint a vállalkozói alapon megvalósítandó világkiállítás nemcsak a gazdaságot pezsditheti fel, ha­nem a városkép és az infrastruktúra szempontjából is legalább olyan meghatározó lehet, mint az egy évszázad­dal ezelőtti millennium volt. Parancsol gázálarcot? „Próbaidős” autóvezetők Módosítják a KRESZ-t A közeljövőben új közleke­désbiztonsági programét ‘ ter­jeszt a kormány elé a közleke­dési tárca —jelentette be a köz­lekedésbiztonságról szóló csü­törtöki sajtótájékoztatóján Gyurkovics Sándor, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára. Mint az államtitkár elmond­ta: a közlekedésbiztonság terén sürgős intézkedésekre van szükség, hiszen Magyarorszá­gon az utóbbi három évben 52 százalékkal nőtt a balesetek száma, s ezen belül 80 százalék­kal több halálos kimenetelű baleset történt. Gyurkovics Sándor elmond­ta: az érintett szakmai érdek- képviseletek bevonásával ké­szülő program azt tűzi ki célul, hogy megállítsa ezt a folyama­tot. Ennek érdekében javaslatot tesznek a KRESZ módosításá­ra is, kérve például, hogy lakott területen vezessék be az 50 km/ órás sebességhatárt. Ezt azon­ban rugalmasan kívánják érvé­nyesíteni, vagyis ahol arra meg­vannak a feltételek, ott külön táblákkal engedélyezhető a na­gyobb sebesség is. Ugyancsak új elemként, a módosított KRESZ lakott területen kívül kötelezővé tenné a hátsó biz­tonsági öv használatát, ám egyelőre csak azoknál a jármű­veknél, amelyekben ez a beren­dezés megtalálható. A baleset- veszélyt csökkenthetné, ha leg­alább a veszélyes útszakaszon kötelező lenne a járművek nap­pali' világítása. A KRESZ módosítása mel­lett nagy szükség van a képzés, a vizsgáztatás reformjára is. A tervek szerint a frissen vizs­gázott gépkocsivezetők először csak egy ideiglenes vezetői en­gedélyt szerezhetnek, amit csak akkor véglegesítenek, ha a ve­zető két évig nem követ el kirí­vó szabálysértést. Hosszabb tá­von azonban minden gépjár­művezetőre kiterjedő pontrend­szert kívánnak bevezetni, ami lehetőséget teremtene arra, hogy bizonyos számú szabály- sértés elkövetése után a vezetőt megfosszák jogosítványától. Kiskőrös: start helyi adók nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Rendelőintézet igazgató-főorvosa vétke­sen megszegte a másodállású munkavi­szonyával kapcsolatos kötelességét és ezért a képviselő-testület M.t. 55. ■§. (1) bek. f) pontja alapján elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtja, és a határozat jogerőre emelkedéséig másodállásából felfüggesz­ti. Erre az időszakra átlagkeresetét visz- szatartja. Az igazgató-főorvos a határo­zat ellen a kézhezvételtől számított 30 na­pon belül fellebbezéssel élhet a munka­ügyi döntőbizottságnál. Visszatérve az ülés eredeti napirendjé­hez, először a közrend és a közbiztonság helyzetéről számolt be, dr. Kispál Antal rendőr alezredes. A bűncselekmények száma 1990-ben a városban 524 volt, ez 23,3 %-os emelkedést mutat az előző évi- hezképest. Azéveddigeltelt időszakában is kb. ilyen százalékkal nőtt a bűnözés. A betöréses lopások száma közel a duplá­ja a korábbinak. A rendőrség technikai eszközeinek gyarapítására is szükség van, csak így lehetne elérni, hogy a felde­rítési arány javuljon. A közterület rendjé­ről a parancsnok elmondta, hogy a város­ban biztonságban érezhetik magukat az emberek. A közlekedési morál az orszá­gos átlagnál sokkal rosszabb. Az elmúlt evben 24 ember lelte halálát a közutakon. 95 balesetből 67 alkalommal ittas vezetés okozta a szerencsétlenséget. A továbbiakban alapítványokról dön­töttek a képviselők, majd az önkormány­zat szándéknyilatkozattal csatlakozott az autópálya-projekthez, 200 000 forint­tal. A város 1991. évi költségvetését a gaz­dasági bizottság elnöke, Harcos Károly terjesztette elő. A képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy ameddig módjukban áll, nem vetnek ki helyi adót. De félő, hogy az év II. felében erre sor kerül. A költségvetést a testület 17 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Mivel az oktatási intézmények vezetői megkapták a 20+ 10 %-os béremelést, a városban négy vezető bére meghaladja a Polgármesteri Hivatal első emberének fi­zetését. A polgármester fizetését 49 300- ra, a jegyzőét 41 900-ra módosították. (Folytatás az 1. oldalról) Sándort, Kalocsa város polgár- mesterét, a megye polgári védelmi törzsparancsnokait, Csongrád, Békés, Tolna megye törzsparancs­nokait, a környékbeli községek polgármestereit. Gál Jenő ezredes, a Polgári Védelem megyei törzspa­rancsnoka röviden ismertette a tes­tület feladatait, majd kijelentette: „Régi elképzelés válik valóra, ami­kor ma Kalocsán megnyithatjuk azt a boltot, ahol polgári védelmi eszközöket árusíthatnak a lakos­ságnak”. Ezt követően Sztanek Endre ezredes tartott tájékoztatót. Az országos törzsparancsnok felvetette, vajon miért akarnak gázálarcot, egyéni védőeszközöket eladni a lakosságnak? Azért, mert lakossági igény je­lentkezett erre, a paksi atomerőmű közelsége miatt. A polgári védelem szervezete nem akar kereskedni, de igyekszik ajánlatokat tenni a gyár­tó és forgalmazó cégeknek, hogy hol és milyen felszereléseket érté­kesítsenek. Mint mondta, ma már az egyéni védőeszközöket az ál­lampolgároknak kell megvásárol­niuk. A Comasec Respirátor francia —magyar részvénytársaság igaz­gatója — a cég világszínvonalon gyárt védőruhákat, gáz- és por­álarcokat — arról beszélt, hogy szívesen vállalkoznak arra, hogy védőeszközökkel ellássák a lakos­ságot. Az Amero-Hun amerikai —magyar kft. víztisztító berende­zéseket állított ki, amelyek alkal­mazhatók települések, intézmé­nyek, ipari és mezőgazdasági üze­mek, épületek vízellátására, s ki­szűrik a vas-, mangán- és kénhid- rogén-fertőzéseket. Az Elektris Ipari Szövetkezet szirénákat, hangszórókat, katasztrófavédelmi berendezéseket hozott el. A polgári védelmi kiállításon láttunk gázálarcokat és más felsze­reléseket. A CM—4 keret gázálarc ára 1120, a gyermek gázálarc 340, az egyéni RBV-csomag 263, a Tri­form védőruha 1372 forintba ke­rül. Az ajánlott műszerek közül az egyéni önleolvasó sugáradagjelzc 860, a Dizifon egyéni dózisszint- mérő 6 ezer forintba kerül. Kistele püléseknek ajánlják a Pille sugá dózismérőt, 48 ezer forintba kert A tájékoztatót, majd a kérdé sekre adott válaszokat követőer felszólalt Kenyeres József, a Pák Atomerőmű polgári védelmi torz: parancsnoka is, aki elmondta, hogy folyamatosan mérik az atom erőmű sugárzását, amely eddig még nem haladta meg az előírt mértéket. A tájékoztató résztvevői ezek után megtekintették Szabó Éva textil- és ruházati kiskereskedő la­kosságvédelmi eszközöket és su­gárzásmérő műszereket is árusító boltját. Itt mindazokat az eszközö­ket megvásárolhatják az állampol­gárok, amelyek az RBV-védelem- hez szükségesek. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom