Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
Petőfi Böjti Népe • 3 • Petőfi Böjti Népe • 3 • Petőfi Böjti Népe • 3 • Petőfi Böjti Népe • 3 • Petőfi Böjti N épe • 3 • Petőfi Böjti Népe VÁLLALKOZÓ PARLAMENT „A botor és gyt rmekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudván, hogy azok há borúságokat szülnek.” (Pál II. levele Timótheushoz 3,9) Kortesbeszédek (MINTA — ÉRTÉK NÉLKÜL) MDF Nem tudjuk, tisztelt hallgatóink, híveink, hogy mennyire tájékozottak a magyar kartográfiában, de végül is nem ez számít. Csalódásaink ugyanis krisztusta- lan nagyok. A nagy magyar keresztény térképész, Kogutowitz Manó oly kicsiny betűkkel szedette hazánk ábrázolatján Mo- nor és Lakitelek neveit, hogy ez vagy szabotázs, vagy arra kell gondolni, hogy már-már gróf Klébersberg Kunó bűneit vette magára. Ez utóbbi ugyanis And- rásfalvy Bertalan nagyságát tör- píti, amennyiben úgy hírlik, hogy ö is volt legalább annyira hatékony kultuszniniszter annak idején, mint a mi Bercink. Mindez persze, természetesen a bolsevik sajtó miegymása. Ha az igazat akarják tudni, akkor hallgassák a vasárnapi újságot, vagy vegyék meg a Magyar Fórumot! Mi is csak ezekből tudjuk, hogy mi az ábra. SZDSZ Mi úgy gondoljuk, hogy nem jól van ez így. Amint azt félve tisztelt, koalícióba tömörült, szellemi képességekkel rendkívüli mennyiségben megáldott, s általunk igen nagyrabecsült más párthoz tartozó kollégáink állítják, már tudniillik, hogy jól van ez így, az szőrmentén fogalmazva is alig közelít a valósághoz. Merthogy ugyanis nem jól van ez így. Abban az esetben, ha a fent említett urak megtisztelnének bennünket azzal, hogy komoly érdeklődést tanúsítanának az iránt, hogy elemzéseink miként vezettek a „nem jó! van ez így” következtetésre, úgy szakértőink sokasága szívesen áll rendelkezésükre. (C —64-től kíméljenek, politikai programunk IBM-kompatibilis. MSZP Aki azt hiszi, hogy mi azok vagyunk, akiknek hisznek bennünket, akkor tényleg azt kell hinnünk, amit nem szívesen hiszünk már jó ideje, hogy tudniillik, nem hihető az amit azokra a pártokra mondanak, akikről eredetileg egy úgynevezett előd párt azt hitte aminek fele sem igaz, és szerintünk már az akkor is hihetetlen volt. Holott mióta mi létezünk azóta is mi vagyunk a leghiszékenyebbek. Persze mindenki azt hisz, amit akar, soraink között egyébként hívők is vannak. FIDESZ A fiatal magyar demokraták úgy gondolják, hogy ezeket a kérdéseket csak abszolút elfogulatlanul lehet megítélni. A fiatal demokraták képesek arra, hogy ne ragadjanak bele abba a nyam vadék — ingovány — mocsár — posvány — láp — iszapos — politikai architektúrába (az imént említett jelzők bővítést Fidesz- tagsággal jutalmazzuk), melyet az úgynevezett koalíciós pártok produkálni szoktak manapság volt. Köztünk és a jelenleg hatalmon lévő párt között az a különbség, hogy ők vannak kormányon. Ennek magyarázata egyértelmű: mi vagyunk az okosabbak. FKgP Szenved, nyög, kínlódik ez a szent, véráztatta magyar föld. Szülőföldünk, e por hányás rög, talajgyökereit esdeklőn nyújtja új, gyötrődésekkel terhes, szép hazánk szabad népe felé. Ennek a bolsevik tankok tiporta, megkínzott humusznak néma jajkiáltása legyen az acélos izmú magyar paraszt friss, földszagú üzenete! A bolsevik, plutokrata, liberális, belvárosi, kft.-kbe összeverődő, gyökértelen hazátlanok meg nyalják ki az üres zsírosbödönt. H. Z. A háború az háború (Folytatás az 1. oldalról) iroda vezérigazgatója — már a rakéta háború utáni alkalmazásáról tárgyalnak: egy magyar cég például a program csekély módosításával elképzelhetőnek tartaná egynapos bevásárlórakéták indítását Isztambulba, onnan Bécsbe, Münchenbe és vissza. Egy ismert vállalkozó úgy módosítaná az eredeti programot, hogy Isztambul, Bécs és München jönne rakétán Budapestre. Katonai szakértőnk kommentárja ez: — Hiába, a modern háború már csak ilyen! J (ABCD) ÜLÉSEZETT A HŐK NAGYTÓTRÁKOSON Döntöttek a deres felállításáról és harácsról (Folytatás az 1. oldalról) lyás irányán, a lakosság úgy érezheti, semmi nem változott a szabad választások óta. Hosszas vita után egyhangú döntés született, folyjon visszafelé a csatorna vize. Dr. Viruló Aranka jegyző előterjesztésében ezt követően a szenátorok díjazásáról szavazott a HŐK. Miután a toronyórát lánccal minden képviselő megérdemli, lépéseket tettek annak érdekében, hogy a hiányzó anyagi forrásokat előteremtsék. Az előterjesztő kifejtette, hogy a tized és a dézsma kivetése után a harács bevezetése látszik erre a legalkalmasabbnak. Az ellenzék soraiból dr. Renitens Aladár némi tiltakozásnak adott hangot, de beléfojtot- ták, mint Torgyánba a szót. A városka szép hagyományát, az évszázadok óta feledésbe merült deres újra felállítását javasolta ezt követően a polgármester. Néhány alternatív javaslat is elhangzott, mondván a szégyenpad vagy a megkö- vezés idegenforgalmi szempontból nagyobb látványosságnak ígérkezne. Rugalmas Ödön alpolgármester megnyugtatta a képviselőket, hogy a későbbiek-' ben egy tájjellegű fenyítő centrum kialakítása is szóba jöhet, ahol minden ilyen hasznos ötletre számít majd a város vezetése. Az interpellációk sorában kért szót Aggályos Elemér. A felvég lakóinak nevében kérte, fontolja meg a HŐK a kisnyugdíjasok kérelmét az úgynevezett levegővételi hozzájárulás összegének mérsékléséről. A képviselő felvetette, hogy legalább az utolsó leheletet adómentessé nyilváníthatná a testület, mivel a végrehajtása amúgy is akadályokba ütközne. Lapzártakor a szenátoroknak kispárnákat osztottak, majd folytatódott az ülés. (ha — t) Rendszer váhtás Kundelejesein Kalocsa^és Jaltabszállás között terül el Kuni delejes, ez az apró falucska. Ám tévedne, aki azt hinné oly kies íny, hogy a társadalmi, (mit ne mondjak!) politikai változások elkerülnék. így e falu is elhajtott a a megunt, s igencsak divat |amúlt tanácselnökét, s most Pervtele Jenő polgármester úrral beszélgethetek számos igen érdé ktelen kérdésről. — Gondolta, hogy éppen Ön nyeri meg a / lelyhalósági választásokat ? — Eddig sem és most meg főleg nem órek én rá ilyesmire kéri ki magának feltételezhetően a kérdés első szavát. — De ha nem tévedek a választásokon több párt képviselője is megmérettetett. S úgy mondják az asszo nyok a faluban, hogy Ön a legnagyobb riválisát az egyik kisg azdát!, Tóth Józsefet teljesen elsöpörte. Mégpedig a kisgazdák programján jóval túllépő elképzelésével. Mi volt ez? — Hát hogy nemcsak a ’47-es földtul ajdonokat kell visszaosztani, de ha engem választanak én rnég a Tóth Jóskáét is kiosztom. — S a többi pártot miként tudta leszerelni? — Ami azt illeti, igen nehezen. Amikor a piactéren abban a vasárnap esti félhomályban találkoztunk, az élelmiszerbolt fala képezte a bázisunka t. Ä volt párttitkár: csapata a plébánia felől közeledett felénk jó kora zászlórudakl cal, míg ai kisgazdák maradék serege Jolán méni lugasa alól in dított egyszerre kétirányú támadást. Szóval a leszerelési tárgya lások kezdeményezésének úgy tűnt nem sok érjtelme lenne. Egyébként is a faluban vallják az emberek: nem a szó, a cselekedet: számít. — S az eredmény.? — Igaz, nem kis vérveszteségek ár án, de sikerült elfoglalnunk a kultúrházat, ahol másnap én nagy' erejű ko rtesbeszédet tartottam. S egy szó nélkül végighallgattak. — Nyilvánvalóan fielismerték a:: emberek , hogy az Ön személye lesz a jövőjük záloga. Jól mondja, zálogot, böngé;t és hányi ngert mindig nagyon tudtam kiváltani. — Úgy látom, azót a jelentős változáso k történtek a faluban, s ezenbelül a polgárme steri híva tatban. Hogyan sikerült csökkenteni például a gyámügyi és gazdálkodási osztály iszonyú mennyiségű ügyhátralékát? — Lakattal. Rájuk zártam egy hónapra az ajtót, s kiírtam: munka miatt zárva. Addig egy árva lédek se ki, se be. — S a képviselő-testülettel milyen a kapcsolata? — Igen jó. A törvény/ által előíi tak kai szemben mi már jóval többször összeültünk, bár azt ner n mondhatnám, hogy mindig nyílt lapokkal játszunk. De ki Iá tott már olyan ultipartit? — A központi támogatások mi egszűnése arra serkenti az ön- kormányzatokat, hogy maguk i, s vállalkozók legyenek. Önök miként kívánnak új bevételekhez jutni? — Csak egy példát említenék. A falu legravaszabb emberétől, a káembéstől önkormányzati t ulajdonba vettük a szolgálati fegyvert, s már tárgyalásokat f olytatunk néhány koszovói albán terroristával. Ä körzeti m egbízottunk pedig nem marad fegyver nélkül: úgy vág az esze mint a borotva. (bencze)
