Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

Népi engedetlenség KÉP A JÖVŐBŐL. Parlamenti többséghez jutott a kis- gnzdiipárt (W. P.) Leleplező dokume Kép a jövőből 0 Éppen nyugdíjfizetés napjára időzi ive érkeztek nerchundák a Luxus Áruházba. ar _____ J ÁTÉK Petőfi Böjti Népe «4« Peti ifi Böjti Népe »4« Petőfi Böjti Népe «4« Petőfi Böjti Népe • 4 • Petőfi Böjti Népe • 4 • Petőfi Böjti Népe ROLLERGYÁRTÁS. Meg­kezdte a közlekedési rollerek gyártását az a magyar—ameri­kai vegyes vállalat, amely köz­vetlenül a taxisblokád után ala­kult Kecskeméten. A korlátlan felelőtlenségű társaság (kft.) formában működő céget az amerikai Chrysler, a magyar V állalkozás visszafej lesztési Bank Rt. és a Bács-Kiskun me­gyei Alkoholkedvelők Egyesü­lete hozta létre 20-20 és 60 szá­zalékos részesedéssel. Mr. D. Copperfield, a Chrysler marke­tingmenedzsere szerint Magya­rországon az elkövetkezendő húsz évben az összes járműfajta közül a roller számíthat a leg­nagyobb keresletre, hiszen nem terhelik súlyos vámtételek, ben­zint nem fogyaszt, ezenkívül jó­formán teljesen alkalmatlan ar­ra, hogy a közlekedést megbé­nítva, kormányválságot idézzen elő. így amerikai részről nagy jövőt jósolnak a vegyes válla­latnak. A menedzser szerint csupán hetek kérdése, hogy be­törjenek a kelet-európai pia­cokra, elsősorban a Szovjetuni­óba, ahol a rollert kitűnően használhatnák áruszállításra. A szerelőszalagról legördülő el­ső roller nagy sikert aratott próbaútján, amikor is Horváth Balázs tárcanélküli miniszter — a hazai rollergyártás fővéd­nöke — Kecskemét főterén vé- gigrollerozott a számára e célra felépített hídon. ÁTKÉPZÉS GAZDÁK­NAK. Két hónapos átképző­tanfolyam indul a közeljövőben az eddig tejtermeléssel foglal­kozó alföldi magángazdák szá­mára—jelentette be a földmű­velésügyi miniszter tegnapi saj­tótájékoztatóján. A .tanfolyam elsődleges céíja, hogy megtanít­sák a gazdákat, hogyan csinál­janak a tehénből lovat. Az FM, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma, vala­mint a Központi Statisztikai Hivatal reprezentativ felmérése szerint ugyanis a nyugat-euró­pai piacokon sokkal kedvezőb­ben lehet értékesíteni a lóhúst, mint a tejet. Nyilvánvaló, hogy az ország és a magángazdák számára egyetlen alternativa kínálkozik, mégpedig a leg­jobb: a tejelő tehenekből lovat kell csinálni. Ami nem könnyű feladat, majdnem olyan nehéz, mint akármiből aranyat, de — hangsúlyozta a miniszter — ke­mény munkával, társadalmi összefogással és a magángaz­dák átképzésével megoldható. Az újságírók kérdéseire vála­szolva a miniszter elmondta: a tehenek körében nem végeztek reprezentatív felmérést. Az FM főállattenyésztője adatokkal alátámasztva kifejtette, hogy az érintetteknek végül is teljesen mindegy, milyen minőségben vágják le őket. EMELKEDIK A JEGY­BANKI ALAPKAMAT. A Magyar Nemzeti Bank közli, hogy április l-jétől a jegybanki alapkamatot a jelenlegi 22 szá­zalékról 220 százalékra emeli, azzal az eltökélt szándékkal, hogy a feltartóztathatatlan inf­lációval folyó versenyfutásból év végére a központi jegybank kerüljön ki győztesen. Az MNB elnöke egyúttal kéri, hogy azok a cégek, illetve magánszemé­lyek, akik ezt a győzelmet eset­leg túlélik, jelentkezzenek a bank portáján, ahol az ország valutatartalékát a részükre ki­osztják. Úgysem lesz már rá a továbbiakban szükség. KÜLKERESKEDŐINK SI­KERE. Hosszú piacfeltáró munka, és kéthetes tárgyalásso­rozat végére tett pontot az a szerződés, amelyet a Tomato- export Külker Vállalat és ma- gadáni (Szovjetunió, Csukcs- félsziget) rénszarvastenyésztők kötöttek. E szerint éves árucse­re keretében, kompenzációs alapon egy darab rénszarvaspa­táért adunk három darab para­dicsomot. (A rénszarvaspata, mint köztudott, bizonyos ese­tekben növeli a gazdasági po­tenciált.) A közös szállítás érté­ke— ha a hőmérséklet a tund­rán nem csökken —62,3 fok alá — eléri a 300 ezer dollárt. A szovjet külkereskedelmi bank a múlt héten megnyitotta az akkreditívet, a magadáni rénszarvastenyésztők pedig a „Szibirszkaja Vodka” raktárát. A vodkától és az üzleti sikertől megrészegedett külkereskedő­ink még Ferihegyre érkezvén is erősen csuk(cs)lottak. GAZDASÁGI PROGRAM. Elkészült Kupa Mihály pén­zügyminiszter négyéves gazda­sági programja. Sajnos, máris vissza kellett vonnia pontosí­tásra, mivel az első számítások rutinellenőrzése során kiderült: a minisztériumi átszervezések, szét- és összeköltözések követ­keztében a miniszternek a Ja­pán 1969. évi gazdasági ered­ményeiről készült titkosított je­lentést adták oda, mint magyar bázisadatokat. A nemzetközi sajtókonferenciát, amelyen Ku­pa Mihály azt kívánta bejelen­teni, hogy 1992-ben összes adósságunkat egy összegben, kamatostul visszafizetjük, s egyúttal rövidlejáratú gyorshi­telt nyújtunk Németországnak, még sikerült idejében lefújni. (magyar) MAGYAR VÍZMŰ • Törpe. (Hazai újí­tás) (W.P.) • Nem fizetünk több lakáshitel-kamatot! A ravasz csősz A termelőszövetkezet csava­ros eszű csősze egy h atalmas fa árnyékában üldögél. Turisták járnak arra, és egyiküi't odalép a' csöndesen pipázgató öi'eghez. — Hogyan győzi a munkát? — kérdezi tőle. — Remekül — válaszol az. — Néhány fát kellett vol na gyö­kerestül kiszednem, de 1,'áT is­tennek kitört a vihar, és el végez­te helyettem a munkát. —Nagyon érdekes — csodái f - kozik a turista. — Aztán a kidöntött fákb. a belecsapott a villám — lódítja ; i dolgot az öreg —, így aztán mái • el sem kell égetnem őket. — Hajmeresztő! És most mi­vel foglalkozik? — Most? Várom a földren­gést, hogy kirázza a földből a krumplit. A kis juhászbojtár játszik a tarlón. Munkájának megfelelően száraz bárányganéjjal játszik. Arra jár a tanítója, nézi-nézi a gyerekeket meg a játékát. — Hát, te mit csinálsz? — kérdezi tőle. — Láthassa: játszok. — Ezek a kupacok a katonák? — Azok hát. — Hát ez a nagyobb? — Az a tábornok. — Aztán generalisszimusz lesz-e? — somolyog a tanító. A gyerek felnéz és teljes komolysággal válaszol. — Hát, ha futja a szarbul. De akkorát még nem találtam. Államosítás után Kohn bácsi ül a kávéházban, ma­gányosan és szomorúan töpreng: — Enyém az üzem — ezt értem. Magamnak dolgozom — ezt is ér­tem. De mi a fenének mondtam fel önmagámnak? • Afri- dzsider szocia­lizmus és a tö- meg- kominu- nikáció összefo­nódásá­nak tár­gyi bizo­nyítéka. (W. P.) KÜLÖNBSÉG A fekete varjú fenn ült a fa tetején és egész nap csak tollászkodott. Arra járt a nyúl, néztc-nézte egy darabig a varjút, majd megkérdezte: — Mit csinálsz te odafenn? — Semmit — válaszolt a varjú. — Én a semmittevésből is megélek. — Hm — gondolta a nyúl és ő is nagy kényelmesen elterpeszkedett a fa alatt. Feküdt, feküdt, egyszer csak arra jött a vadász, meglátta, s nyomban lelőtte. Mi ebből a tanulság? Semmittevésből csak fenn lehet megélni. ÖZVEGY Lenin özvegye, Krupszkaja a leg­nehezebb időkben levelet írt Sztá­linnak az ártatlanul elítéltek ügyé­ben. Sztálin elolvasta a levelet, be­hívatta a titkárát és a következőket mondta neki: — Mondják meg Krupszkaja asszonynak, hogy ne üzengessen nekem, mert kereshetek én Lenin­nek mis özvegyet is! Gazdasági rémhíreink

Next

/
Oldalképek
Tartalom