Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 15. „ITT MÉG ISMERIK ÉS MEGISMERIK EGYMÁST AZ EMBEREK" • A konyhán dolgozók — Borbás I.ászióné, Geiger Mátyásné, Nagy Ferencné, Berki Sándorné és Soós Lajosné — csak a fotó kedvéért álltak egy asztalhoz, amire a munka dandárjában nemigen van lehetőség, hiszen naponta százötven adag házias ízű, laktató és elfogadható árú ebédet várnak tőlük. Iskolaavató, új utcák Szeremlén • Február második felében iskolaavató lesz. Bajától mindössze hét kilométer hosszú az a töltésűt, amelynek végén ott a Szeremle községjelző tábla. A település lélekszáma esztendők óta stagnál, alig több mint ezerhatszázan élnek itt. Hogy nem fogyatkoznak, an­nak oka a város közelsége, ahonnan- különösen az utóbbi időben — sok család e faluba „menekül”. Ugyanis Szeremlén kevesebbe kerül a közműve­sített telek, a lakás; s a kertek, az ólak kínálják a ház körüli gazdálkodás lehe­tőségét. Érthető hát, hogy idegenveze­tőm, Scheid! Károly polgármester nem kis büszkeséggel mutatta a település nyugati részén kialakult új házsorokat. — Az hiszem, hogy az effajta öröm­mel együtt járnak a gondok is; mint a foglalkoztatás, a gyermekelhelyezés, és sorolhatnám... — Szerencsére, valóban kellenek a gyermekintézmények. Van óvodánk és iskolánk is. Ez utóbbi új épülettel gya­rapodott. Igaz, tavaly ilyenkor még az alap sem volt meg. Tudom, meg sokan ki is mondták: „beletörik a bicskád, me­rész vállalkozás ez, ebben a bizonytalan helyzetben ...”. De elkészült. A megye 6,8 millió forintot adott hozzá, s nagyon jól jött az a hárommillió, amit Nagy András országgyűlési képviselőnknek szeretnénk megköszönni. Ugyanis ezt az összeget ő szerezte az illetékes tárcá­tól. A Beton Kisszövetkezet volt a kivi­telező, s február második felében pedig birtokba vehetik a gyerekek a hat tan­termet és a zsibongót. A régi szárnyból majd tornaterem lesz. A beszélgetést az iskola ebédlőjében folytattuk. Itt nemcsak a diákoknak, hanem az óvodásoknak és a felnőttek­nek is főznek. A menü összeállítója — a nyersanyagárak miatt — nincs irigylésre méltó helyzetben. Jó néhány nyugdíjas is innen étkezik. Ők azok, akik — a falu négyszáz öregje közül — már egészségi állapotuk, magányuk miatt rászorulnak a segítségre. Egy asz- szony — szerény tiszteletdíjért — na­ponta kerékpárral házhoz viszi az ételt, miközben jut idő pár jó szóra is. Egy fejkendős matróna — hálósza- tyorját nézve — boltból ballag hazafelé. — Megvolt a bevásárlás? — Én könnyen el tudom költeni a forintkám. Kenyér-, tejféle kell, a többi a kertben, az ólakban. Meg azért is keveset veszek egyszerre, mert kell a séta. Nincs nagy forgalom, az út is jó, nem kell bukdácsolni. Ugye, nem ide­való, lelkem? Itt még ismerik és megis­merik egymást az emberek. Ez nagy dolog ám! — mondta meggyőző hang­súllyal, s „ismerősként” elköszönt. A piros-rózsás arcú mamikának iga­zát csak a városokban, a lakótelepeken élők tudják, érzik — ha nem is értik. A szeremleiek pedig amellett, hogy nagy családként élnek, több mint tíz esztende­je tiszta, egészséges vizet kapnak a csap­ból; évtizede crossbarhálózat köti őket össze a nagyvilággal, s az utak legtöbbje szilárd burkolatú. Igaz, cipész és fogor­vos náluk sincs, mint oly sok települé­sen, de nem panaszkodnak, békében él­nek. S hogy mennyire megférnek egy­mással az emberek? A körzeti megbízót t Laki Antal, és persze, a lakosság örömé­re két esztendeje, hogy nem volt bűncse­lekmény, betörés a faluban. — Mivel tölthetik itt a munka-, illetve a szabad időt az emberek ? — A munkahelyet a téesz jelenti. A faipari részlegben legalább hatvanan dolgoznak, legtöbbjük betanított mun­kás. Az új házsoroktól pedig nem messze az ország egyetlen színeskréta- üzeme — mondta a polgármester, aki­vel szívesen megnéztem volna az egyke céget, ám a sorompón túl nem messze juthattunk, ugyanis a téeszelnöktől nem vittünk magunkkal belépési enge­dőtök: Gál Zoltán) délyt. Nem csodálkoztam volna ezen, ha az egyetlen atomerőműben szeret­tünk volna szétnézni. (Bár, ki tudja, mit rejthetnek a krétaporok?) A sikertelen kitérő után Scheidl Ká­rolyt akartam „megismerni”. Önélet­rajza hallatán *— még az öregapja is szeremlei, 1980 óta tanácselnök volt, most mint nyugdíjas, függetlenként nyerte el a lakosság bizalmát, s így lett társadalmi polgármester — még in­kább érthetetlen volt a tilalom. — Visszatérve a szabad időre — folytatta útitársam —; ott van például a sportpálya. Még a leventék építették, de úgy leromlott, hogy patkányok sza­ladgáltak benne — most meg hideg­meleg víz várja a sportbarátokat. A fa­luközponti, rikító fehér épület a kultúr- ház. Sokan járnak a néptáncegyüttes­be. Legutóbb a hercegszántóiakkal Ju­goszláviában voltak. A művelődési ház igazgatója, Kiss Dénes már a hetvenes évektől igyekszik minden korosztály­nak megfelelő programot szervezni. Nem túl hálás ez a feladat sem. — Hangjából érezni, nem éppen elé­gedett ... — Igaz, hogy nálunk mindig törté­nik valami, de leginkább az idő halad. Olyan kevés volt ez a tíz esztendő. Jó lenne még a Bercsényi és Rákóczi utat rendbe hozni. Napirenden az új sze­métgyűjtő telep kialakítása, ami hihe­tetlen tortúrával jár. El tudnék még képzelni egy új óvodát is a régi helyett, aztán kibővíteném a művelődési házat, hogy több kisebb csoportfoglalkozásra is alkalmas legyen. Folyamatosan rendbe tettük ezt az öreg épületet, már­mint a polgármesteri hivatalt. . . Nem panaszkodom én, mert nincs is miért, ha a mai világban egy kis községben, mint Szeremle, át lehet adni egy ilyen iskolát, akkor nincs ok a siránkozásra. Nem vitás: dolgozni, küzdeni kell. — Ha már a házuk tájára érkeztünk, hogyan alakult a községi önkormányzat ?-— A régi, összeszokott — a hivatal- segéddel együtt — kilencfős gárda ma­radt, csak a nevük változott. Talán em­lítést érdemel, hogy öt-négy arányú „nőuralom” van. A régi pártrendszert egyikőnk sem képviselte, s ebbéli füg­getlenségünk ma is megmaradt. Pulai Sára • Scheidl Károly polgármester büszkén mutatta az épülő házsorokat. RABINDRANATH TAGORE BUGACON? — A WALESI HERCEG KECSKEMÉTEN? — MINÉL KÉPTELENEBB, ANNÁL HIHETŐBB? Fölakasztották-e Petőfit? A rádióban, a tévében, újságokban sűrűsödnek a tévhírek. Mintha vala­mi szellemi AIDS-vírus mállasztaná szét sokak ítélőkészségét, mérlege­lőképességét, úgy törődik bele a tár­sadalom a józan ésszel feleselő kép­telenségek burjánzásába. Minél ma­gasabb csúcsokat hódít meg a tudo­mány, annál könnyebben cáfolható, annál képtelenebb szédelgéseknek dőlnek be százezrek, milliók. Pszichológusok, lélekgyógyászok és szociológusok fejthetnék meg, hogy oly­kor sokat tanult emberek is miért hisz­nek el, terjesztenek nyilvánvaló butasá­gokat. Mert a dudva könnyebben terjed? Mert a mind gátlástalanabb önérvénye­sítés érdekei szerint vegyítheti a hamissá­got az igazsággal? Rózsa Sándor csárdái Különösen a híres emberek gyújtják föl a képzeletet, csábítanak a képzelgés­re. Egyének, közösségek szívesen büsz­kélkednek a halhatatlanokhoz fűződő kapcsolatokkal, velük kapcsolatos jólér- tesültségükkel. Egész életében csak nagy fák alatt üldögélt volna II. Rákóczi Fe­renc, ha igazak volnának a róla elneve­zett fákhoz kötődő történetek. Akkor sem fordulhatott volna meg annyi csár­dában Rózsa Sándor, ha száz évig járta volna az országot, mint amennyit a nép­hit számon tart. És Rabindranath Tagore sem csodál­hatta 1937 nyarán Bugac smaragd mező­it, mert akkoriban hazájában elmélke­dett a világ sorsán. Mégis jó néhány új­ság cikkezett az elmúlt évtizedekben az író állítólagos pusztai látogatásáról. Ha fellapozták volna az egykori újságokat — például a Kecskeméti Lapok 1937. július 17-ei számát —, megtudhatták volna, hogy a Nobel-díjas költő sógora, az indiai nőnevelési szervezet főtitkára, Henelote Tagora és egy másik rokona, Sabina Tagore töltött kellemes órákat a borókás tájon. Aláírásuk megtalálható a bugaci vendégkönyvben. Miért léptette elő dr. B. Gy„ a bugaci idegenforgalom egyik megteremtője világhírű tudóssá néhány évtized elteltével a rokonokat? Ki tudja? A szenzációra számos könyv­tár ráharapott... Barackpálinka a Duna-palotában Tyúklopásból is hasábos címet produkáló egykori kollégámat úgy eltanácsolták volna a pályáról, ha lemarad a walesi herceg kecskeméti látogatásáról, hogy még a szerkesz­tőségek környékere sem merészke­dett volna szégyenében. Senkinek sem kellett azonban állást változ­tatni, mert a Mai Nap cikkírójával ellentétben a főrangú vendég soha­sem látta a hírős várost, még kecs­kemétivel sem beszélt. A valószínű­leg Tóth László és a városi idegen- forgalmi hivatal ötletére neki aján­dékozott, nemzetiszín szalaggal át­kötött, valódi kecskeméti palinkás- palackokat sem ő, hanem megbízá­sából Chester grófja és a Duna- palota igazgatója vette át 1935. feb­ruár középén a fővárosi luxusszál­lóban. Igaz, az ajándék elfogadása is százezrek figyelmét hívta föl a furcsa nevű magyar város tüzes ter­mékére. Állítólag ízlett is a világhí­rű vendégnek a jókedvvarázsló ital, de azért nem annyira, hogy termő­helyére is kíváncsi lett volna. Ki jelentette föl a költőt? Kötetnyit írtak a Petőfi-legen- dákról, de életéről újra és újra meg­jelenhetnek nyilvánvaló balgasá­gok. Több magyar lap közölt — egyetlen kételkedő szó nélkül — egy múlt századi visszaemlékezést. Eszerint egy bizonyos úr tulajdon két szemével látta 1848 szeptembe­rében Petőfi Sándor kecskeméti akasztását. Cseh dragonyosok segí­tették a másvilágra az egyik helybé­li tanár följelentése nyomán letar­tóztatott költőt. Az ilyen álhírek terjesztőinek lehangoló nagyvona­lúságával meg sem kísérli bizonyí­tani, hogy vajon ki írta októberben — például — a Tiszteljétek a köz­katonákat!, ki siratta meg a követ­kező év májusában szüleit, ki buz­dította 1849 júniusában honfitársa­it: Föl, a szent háborúra! Sajnos, napjainkban is forrásér­tékűnek tekintenek olyan képzelgé­seket, mint Barátosi Lénárt Lajos­nak, az állítólagos Ázsia-kutatónak Petőfi Bajkál-tó menti sírjáról tu­dósító, 1939 áprilisában egyik pesti lapban megjelent visszaemlékezése­it. A szenzációs híradás után azon­nal fölkereste kerekegyházi ottho­nában a Kecskeméti Közlöny egyik tekintélyes munkatársa. Kiderült, hogy „a nagy meséiének” ismert magánzó 23 kötetes állítólagos fel­jegyzései elférnek egy Vástágabb ir- ‘ kábán, semmi sem bizonyítja, hogy az általa állítólag látott sírban való- * ban a magyar költő porladna. Tör­ténetein bosszankodnak és nevet­gélnek ismerősei, ki-ki vérmérsékle­te szerint. * * * Miért nem hagyhatók szó nélkül a cikkben felsorolt és ehhez hasonló badarságok? Mert — mint a köz­mondás tartja — minden szekér dudva egy köböl búza. Vagyis amennyi gyomnövénytől sikerül megszabadítani a termőföldet, any- nyival több és jobb termés várható, így vagyunk ismereteinkkel is. Heltai Nándor e KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Megnevezés 1989 1990 1990 az előző év %-ában IPAR A termelés a/ e/ Az egy foglalkoztatottra jutó 98,7 89,1­termelés a/ 100,4 96,7­| A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak havi bruttó 98,3 92,1 52 682 átlagbére, Ft 118,7 123,3 11 364 Értékesítés saját termelésből b/ d/ 92,9 95,9­Ezen belül: külkereskedelmi célú b/ d/ 98,3 94,6­KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR b/ A saját építési-szerelési tevékeny­ség értéke,millió Ft d/ Az egy foglalkoztatottra jutó sa­91,5 71,0 2 847 ját építési-szerelési tevékenység értéke, 1000 Ft d/ 104,3 104,0 463 A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak havi bruttó 87,7 77,7 6 148 átlagbére, Ft Az egy - építési-szerelési tevé­kenységen foglalkoztatott - fizi­118,8 125,9 12 155 kaira jutó saját építési-szerelési 83,1 877 tevékenység értéke, 1000 Ft d/ 105,4 MEZÖGAZDASÄG c/ Szarvasmarha-állomány (az időszak 79,4 végén), 1000 db Sertésállomány (az időszak végén) 94,9 93,2 105,0 475,0 1000 db 86,3 PÉNZ- És Áruforgalom A lakosság pénzbevételei a fonto­sabb forrásokból összesen, millió Ft A kiskereskedelmi eladási for­117,8 129,3 galom (fogyasztói folyó áron), millió Ft Kiskereskedelem eladási forgal­115,8 119,0 51 778 ' 92,2 mának indexe d/ 99,6 a/Terméksorok alapján, b/ Székhely szerinti adatok, c/ Az adatok csak a me­zőgazdasági vállalatokra, társulásaikra és a költségvetési szervekre vo­natkoznak. d/ összehasonlítható áron. e/ Vállalatok, szövetkezetek, gyáregységek KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombat, vasárnap es ün­nepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét. Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22- 822). A fogászati készenléti ügyelet — sürgőssé­gi esetben — hétköznap este 20 órától más­nap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki út 5. (félemelet), fogászati ambulan­cia. (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetenyegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit mun­kaszüneti napokon a kecskeméti korház em­lített két épületében látják el. Orgovány: központi rendelő (T.: 76- 325, 76-030), Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222), Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunave- cse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmi- zse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegy­háza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Benkö M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71- 340), Lakitelek: dr. Debreczéni J. (Laki­telek, Széchenyi 72. T.: 42-005), Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 15. T.: 74-844), Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tisza- alpár, Mátyás k. u. 2. T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon hívható, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 24- 351). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádud­vari,sükösdi, szeremlei, vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bács- szőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csiké- riai, madarasi, katymári lakosokat látják el. KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet, a város és a környék lakói részére, minden szombaton 8-tól 12 óráig a városi szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­f el 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, adrusz u. 4. T.: 62-360). Ellátják a kiskun­félegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petofiszállási, bugaci betegeket. A gyermek- orvosi ügyelet rendje hétvegeken 7—19 órá­ig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletevei. _ TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234; éjszakai ügyelet 213-as mellék.) A rendelőintezetben munkaszüneti napo­kon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehe­tő igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügye­lethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Duna- pataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajos és, a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kall É. (Harta, Semmelweis t. I. T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá­st pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma. Borota, Rém, Kélcshalom: Já­noshalma, központi rendelő (T.: 88), Kele- bia, Tompa, dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy- Zs. u. 27.), Jászszentlászló, Szánk: dr. Rácz Gy. (Jászszentlászló, Alkotmány u. 11. T.: 31-628). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ALLAT- KÖRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa­nád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth L. u. 11/A, T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L.- (Vaskút, Bajai út 1/A, T.: 12-581), Felsőszentiván, Csavoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunya­di u. 28., T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Május 1. tér 4.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18., T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Ka- sziba I. (Kalocsa, Széchenyi u. 11., T.: 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31., T.: Kunszentmiklós: 51-348), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Duna- vecse, Bajcsy-Zs. u. 17.), Solt, Újsolt, Duna­egyháza, Állampusztai Célgazdaság solti ke­rülete: dr. Varjú S. (Solt, Kpssuth u. 86., T.: .52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64., T.: 219), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna­szentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10., T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14., T.: 8), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2., T.: 11), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. 13., T.: 52). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10., T.: 29-725), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B, T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22., T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1., T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmi­zse. Rákóczi u. 29., T.: 56-248), Tiszakécskt: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54., T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16., T.: 11-653), Ágásegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Irsai M. (Izsák, Radnóti u. 16., T.: 74-551), Kunpe- szér, Kunszentmiklós, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 39., T.: 53-448), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Báldy Z. (Szabadszállás, Bajcsy-Zs. u. 1., T.: 53-183), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Judák R. (Bocsa, Tanács u. 11., T.: 53-140), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2., T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő ul 5„ T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61., T.: 61-447), Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfél­egyháza, Jókai u. 61., T.: 61-447), Tiszaal­pár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakite­lek, Széchenyi krt. 76., T.: 42-118), Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2., T.: 3), Jász­szentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28., T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577., T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas, Pirtó: dr. Evetovits I. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 54/A, T.: 22-191), Zsana, Harkakötöny, Ba- lotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Kiserdő u. 16., T.: 22-214), Já­noshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7„ T.: 283), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48., T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13., T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Patocs- kai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21., T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsal­más, Petőfi u. 48., T.: 467). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: KECSKEMÉT: Szabad­ság tér L, BAJA: Tóth Kál­mán tér 2., BÁCSALMÁS: Hősök tere 4., Izsák. Rákóczi u. 2., JÁNOS­HALMA: Béke tér 1/A, KALOCSA: Széche- nyi-lakótelep, Kossuth u. 57/B, KISKŐ­RÖS: Luther tér 5., KISKUNFÉLEGYHÁ­ZA: Attila u. 1., KISKUNMAJSA: Hősök tere 3., KISKUNHALAS: Kossuth u. 15— 19., KUNSZENTMIKLÓS: Kálvin tér 7., LAJOSMIZSE: Szabadság tér 7., SOLT: Béke tér 6„ SOLTVADKERT: Ifjúság u 2 TISZAKÉCSKE: Béke tér 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom