Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

SPORT két oldalon KOSÁRLABDA Döntött a triplákat dobó Dobi • Egy a négy ellen. Gorjanácz a zala­egerszegi játékosok gyűrűjében szerez kosarat a BSK—ZTE mérkőzésen. Galambos Sándor felvétele SZÁZNEGYVENNEL TÖBB MUNKANÉLKÜLI Bezárták a Medicor soltvadkerti üzemét A budapesti székhelyű Elektro­­medikai Ipari Rt. mint tulajdonos úgy döntött, hogy ez év január 10- ével bezárja soltvadkerti üzemét. Az intézkedést a részvénytársaság ügyvezető igazgatója január 8-án közölte a dolgozókkal, akik egyút­tal megkapták felmondásukat is. A felmondási idő ledolgozására az rt. nem tart igényt, ám meghatáro­zott időre fizetést, illetve nyeresé­get fog osztani. A döntés oka, mint azt az ügyve­zető igazgató elmondta, a vállalat anyagi helyzete és szűkös munka­­j ellátottsága. Határoztak abban is, hogy a soltvadkerti gyártmányo­kat ezután Budapesten készítik és a telepet eladják. Ezzel a nagy­községben száznegyven (!) dolgozó vált munkanélkülivé. A fenti hírt hallva tegnap telefo­non megkerestük Keresztes László telepvezetőt, aki 16 évvel ezelőtt az üzem létrehozása érdekében az el-Iső kapavágást tette: — Még nem tértem magamhoz. Igaz, ha a közgazdasági számításo­kat nézzük, úgymond nem volt paklin kívül ez a megoldás. Mégis megdöbbentő erővel hatott, még akkor is, ha óriási küzdelem előzte meg az életben maradás alapjának megteremtését. Ám ami nagy ne­hezen tavaly sikerült, úgy döntött 1 a központ, azt az idén már nem szabad megkockáztatni. Három adat ennek bizonyítására: 700 mil­liós vagyon, ebből 3-400 millió ár­bevételi remény, és kétszázmillió hitel. Az utolsó pillanatig remény­kedtünk, hogy anyaggal, eszköz­­í zel, létszámmal — tehát fájdalom- és zökkenőmentesen — megvesz bennünket egy nyugati cég. Sejtet­tük, hogy eljön ez a nap, hiszen szovjet exportra gyártottunk inku­bátorokat. Már a múlt év második felében nem volt áruinkra rende­lésfedezet. Ha nehezen is, de kihúz­tuk. Berkecz László polgármester az ügyben így nyilatkozott a vonal másik végén: — Óriási gond ez a községveze­tésnek. A jövő heti, szerdai testüle­ti ülésen igyekszünk valamiféle megoldást találni, de hogy 140 em­bernek egyszerre munkahelyet te­remtsünk, az képtelenség! Ez tra­gédia a nagyközségnek. Azonnal kértük az országgyűlési képviselő közbenjárását is. —pulai— Darnyi történelmet „írt” a medencében Tudósításunk a 6. oldalon Mise a doni áttörés áldozatainak emlékére H OLN AP Mi mozgatja az árakat? Adórendszer és erkölcs Mit tanulhatunk a romániai színházaktól? KÉZILABDA Tovább őszült Bajusz edző szakálla PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 11. szám Ára: 5,80 FI 1991. január 14., hétfő AZ ELNÖK MEGKAPTA A FELHATALMAZÁST A HADVISELÉSRE Holnap lejár a határidő Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Az Irak ellen közelgő amerikai katonai táma­dást csak az akadályozhatja meg, ha Irak megkez­di tömeges, gyors ütemű kivonulását Kuvaitból — mondotta szombati sajtóértekezletén George Bush. Az amerikai elnök közép-európai idő szerint késő este nyilatkozott, röviddel azután, hogy a törvényhozás mindkét háza felhatalmazta a hadvi­selésre. Az elnök, aki a Camp David-i üdülőből tért vissza tanácsadóival rövid időre a Fehér Házba, láthatóan fáradtan, gondterhelten beszélt a hely­zetről. Elégtétellel és köszönettel nyugtázta, hogy a kongresszus többsége támogatást szavazott neki, 9 Ami a képen látható, még csak az angol katonák gyakorlata — de napok kérdése, s kitörhet a hábo­rú ... (MTI-fotó) hangoztatva: a demokratikus egység megnyilvánu­lása egyúttal a béke utolsó esélye is. (A szenátus után a képviselőház is felhatalmazta az elnököt a hadviselésre, a javaslat mellett 250, ellene 183 kép­viselő szavazott.) Változatlanul reménykedik a helyzet békés meg­oldásában, s még nem döntött a háború megindí­tásáról — mondotta az amerikai elnök, de szavai­ból kftűnt, hogy vajmi kevés más lehetőséget lát. Jóllehet, beszélt Javier Pérez de Cuellar ENSZ­(Folytatás a 2. oldalon) A károsultak megjutalmazták a rendőröket — Még nemrégen alakult meg a kft., így a telephelyen nincs egyelőre daráló. Egy kis teher­autóval hazahoztam a paprikát, hogy itthon ledaráljam. Este 11 óra felé járt, mire a hatszáz kilóval végeztem, melyért — a megegyezés szerint — kora reg­gel jött volna a vevő. Fél 5 lehetett, szinte még koromsötét volt, amikor kimentem a mű­helybe, megnézni, minden rend­ben van-e. Képzelheti a meg­döbbenésemet: paprika volt — paprika nincs. Azaz, ahogy rög­tön megszámoltam a zsákokat, huszonháromból öt maradt mu­tatóba — meséli Németh József, a házi paprikafeldolgozó kft. vezetője, akit sükösdi otthoná­ban, a Daráló u. 12. szám alatt kerestem fel. Ami a továbbiakat illeti: Sza­bó József rendőr őrnagy, a bajai kapitányság nyomozó alosztá­lyának vezetője, Nemes Ferenc hadnagy, Szabó Zoltán törzsőr­mester és Hegyi Ferenc zászlós, a sükösdi körzeti megbízott azon­nal megkezdte az ügy felderítését. A nyomok Miskére vezettek-e vagy a sokévi tapasztalat tette-e, azt végül is nem tudom. Egy biz­tos: a munkaidő lejártával a négy rendőr nem hagyta abba a felde­rítést, és még éjfél előtt bezörget­tek a kft. vezetőjének ablakán: nyugodtan aludhat, a paprika megvan hiánytalanul. Képzeljék el Németh József örömét: 503 kilogramm „piros arany” megtermeléséért, feldol­gozásáért sokat kell dolgozni. 260 ezer forintnyi veszteség egy fiatal társaságnak szinte a tönk­­remenést jelentette volna. Az eddig elbeszélt történetben, tudom, nincs semmi különös. Ami azonban most következik, arra nincs példa. A kft. úgy hatá­rozott, hogy megkeresi a módot a rendőrök megjutalmazására. Dr. Tóth Antal megyei főkapi­tányhoz fordultak, aki megadta az engedélyt, sőt a pénzjutalom átadása iránt is intézkedett. Az egyedülálló esettel kapcso­latban felkerestem Szabó őrna­gyot, aki ezt mondta: — Csak a kötelességünket tel­jesítettük. Az azonban igaz: hu­szonkilenc éve vagyok a rendőr­ségnél, de hogy egy szervezet vagy intézmény megjutalmazzon bennünket, soha nem fordult még elő. Gál Zoltán ÓRÁK VAGY NAPOK KÉRDÉSE: Mikor esik el Litvánia? Vilniusban valószínűleg megtámadták a szovjet csapatok a parlamentet — kaptuk a hírt tegnap este, röviddel lapzárta előtt. Tizenöt perccel az épület környékének elhagyására adott ultimátum lejárta után a vilniusi rádió megszakította adását. Utoljára Landsbergis elnök Gorbacsovhoz intézett kétségbe­esett kérését lehetett hallani, hogy állítsa le a katonai táma­dást. MOSZKVAI DELEGÁCIÓ VILNIUSBAN A kijelölt kormányfő eltűnt Részeg ejtőernyősök lövöldöztek A TASZSZ hírügynökség jelen­tése szerint a szövetségi tanács kül­döttsége vasárnap Vilniusba érke­zett, s a parlamentben kezdett tár­gyalásait megelőzően a Litvániai Nemzeti Megmentés Bizottságá­nak tagjaival találkozott. A delegáció, amelynek tagja Le­von Ter-Petroszjan örmény, Nyi­­kolaj Gyementyej belorusz parla­menti elnök, valamint Borisz Olcj­­nyik, a szovjet parlament nemzeti­ségi tanácsának elnökhelyettese, az eredeti terv szerint szombat este kellett volna hogy megérkezzen Vilniusba. Tagjai déltájban Vytautas Landsbergis elnökkel és más litván képviselőkkel folytattak megbe­széléseket. A litván parlament sajtóirodája sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az MTI moszkvai irodájá­nak, hogy Albertas Simenas koráb­ban kijelölt kormányfő katonai (Folytatás a 2. oldalon) A birodalom visszavág Egyelőre megjósolhatatlan, milyen végkifejlethez vezetnek a vilniusi véres események. Vasár­nap a helyzet még meglehetősen képlékeny és áttekinthetetlen. A katonák jelenléte és durva be­avatkozása a vilniusi politika alakításába mindazonáltal azt valószínűsíti, hogy a birodalom nem fog meghátrálni. A vilniusi katonai akciók több nyitott kérdést is felvetnek. Ezek közül is a legfontosabb, vajon Gorbacsovnak volt-e tudo­mása a vasárnapra virradóra végrehajtott akciókról? Vajon a vilniusi ókonzervatív, proszovjet mag egyedül cselekedett-e, vagy Moszkvából kapott biztatást a leszámoláshoz? Ami talán a külföld szempont­jából még ennél is fontosabb kérdés, az az, hogy Gorbacsov kezében összpontosul-e még a hatalom a Szovjetunióban vagy az ő napjai is meg vannak szám­lálva. A vilniusi események ugyanis azt jelzik, hogy a kon­zervatív erők jócskán megerő­södtek, s komoly beleszólásuk van az irányításba. Az pedig alig látszik kérdésesnek, hogy ezek a fejlemények a szovjet vezetés konzervatív irányba történt el­mozdulását jelzik. Vajon Moszkvában ismét feltámadnak a régi birodalmi szelek ? Már most látható, hogy a Lit­vániában bekövetkezett fordulat jelentősen rontott a szovjet veze­tés nemzetközi megítélésén. Az ország katasztrofális gazdasági helyzetében ez beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. Az eddigi jelentések alapján ugyanis gyanítható, hogy Vilni­usban a moszkvai konzervatív kommunista vonal képviselői — fedőszervként maguk előtt tolva d Nemzeti Megmentés Bi­zottságának különös intézmé­nyét — saját kezükbe vették az események irányítását. Az azonban már most biztos, hogy Gorbacsov ultimátuma, va­lamint a katonai jelenlét erősö­dése Litvániában — és a többi balti köztársaságban —, azt kö­vetően pedig Jazov honvédelmi miniszternek a behívások érde­kében foganatosított intézkedé­sei teremtették meg az alapot ahhoz, hogy a helyi moszkovita mag magához ragadja a kezde­ményezést, sőt, túl is lépjen saját hatáskörén. A szövetségi tanács szombati ülése után már-már úgy tűnt, mintha Moszkva letett volna a litván kérdés katonai megoldá­sáról. A testület bizottsága azonban még oda sem ért Vilni­usba, amikor a tévétoronynál el­dördültek az első lövések. Litvániának és a többi balti köztársaságnak pedig rá kellett döbbennie: nem léphetik ál ön­maguk , de főképp a birodalom árnyékát. Dorogi Sándor Bush sajtóértekezlete az Öböl-válságról

Next

/
Oldalképek
Tartalom