Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 14. Holnap lejár a határidő (Folytatás az 1. oldalról) főtitkárral annak bagdadi útja előtt, nem tud az állítólagos 5 pontos tervről, amit Cuellar vitt'volna magával — közölte. Bush, aki pénteken telefonon tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet államfővel, majd annak kérésére kétszer is fogadta a washingtoni szovjet nagykövetet, elmondotta: Lehetséges, hogy Gorbacsov közvetítőt küld Bagdadba, s hasonlóan kezdeményezhet az Európai Közösség is. Véleménye szerint azonban — Bagdad retorikája tükrében — nincs sok remény a sikerre. Az elnök egyúttal óvott is a január 15., az ENSZ-ultimátum lejárta utáni bagdadi látogatásoktól, megismételve, hogy — adott esetben inkább előbb, mint utóbb kíván erőt alkalmazni. Az elnök egyúttal figyelmeztette az iraki vezetést: amennyiben a válsággal összefüggésben terrorista merényletekre kerülne sor az Egyesült Államok vagy szövetségesei ellen, azokért személyesen teszik felelőssé Szaddám Húszéin elnököt. SZADDAM HÚSZÉIN: Győzni fogunk RÓMA Irak megnyeri a háborút, elsöprő győzelmet aratva mindenütt — hangoztatta rendíthetetlen szilárdsággal Szaddám Húszéin iraki elnök az olasz televízióban sugárzott interjúban. Az interjú december 23-án készült, de sugárzását a RAI (az Olasz Állami Televízió) vezérigazgatója akkor letiltotta. A cenzúra miatt támadt közfelháborodás nyomán most végül adásra tűzték a TG1 éjszakai adásában. Szaddám Húszéin az ENSZ Biztonsági Tanácsát az Egyesült Államok csatlósának nevezte. Hosszú történelmi visszatekintéssel azt bizonygatta, hogy Kuvait mindig is Irakhoz tartozott, csupán az angol gyarmatosítók manőverei hozták létre önálló államként, elzárva ezzel Irak elől a tengeri kijáratot. — Egymilliárd muzulmán hívő kész Irak mellett megvívni a háborút — mondta. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e Irak részleges kivonulásra Kuvaitból, Szaddám Húszéin azzal válaszolt, hogy ezt a nyugati közösség nem fogadja el. — Mi augusztus 12-én tettünk egy nemzetközi joggal összhangban álló javaslatot, amely a palesztinai nép tragédiáját is figyelembe vette. Innét kellene kiindulni — mondta. —• Akármilyen nagy ellentábor alakult ki Irakkal szemben, Isten a mi oldalunkon van, és győzni fogunk — bizonygatta az iraki elnök, aki nem zárta ki, hogy Irak vegyi és más fegyvereket is bevethet. — Igaz, hogy az atomfegyver veszélyes, de akkor Izraelnél miért tűrik el a nyugati hatalmak? Nekünk, araboknak nem szabad használnunk, csak másoknak? Végül a tárgyalásokról és lehetséges engedményekről Szaddám Húszéin úgy nyilatkozott, hogy a párbeszéd kedvéért Iraknak nem szabad semmiféle engedményt tennie, és nem is hajlandó erre. A pápa nem hisz a fegyvereknek VATIKÁNVÁROS — A béke még mindig lehetséges. A háború az egész emberiség hanyatlásával járna, olyan kaland volna, amelyből nincs visszatérés. A fegyverek erejével kikényszerített béke csak újabb erőszakot szülne — ezt a drámai intelmet intézte az Öböl-válság kapcsán a nemzetközi közösséghez szombaton II. János Pál pápa a Szentszék mellé akkreditált nagykövetek előtt elmondott beszédében. Az egyházfő azt is bejelentette, hogy táviratot küldött Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak, és abban azt a hő óhaját juttatta kifejezésre, hogy az ENSZ erkölcsi tekintélyével sikerüljön a józan ész és a jog érvényesülését elérni az Öbölválságban, elkerülve ezzel a beláthatatlan és romboló következményekkel járó választást. A párbeszédet sürgette a nagykövetek előtt is, a tárgyalásokban jelölve meg a nemzetközi jog érvényre juttatásának módját. Célzott arra, hogy a térség összes problémáját napirendre kell tűzni, tehát a palesztinkérdést is, mert csak így lehet tartós és mindenki által elfogadott rendezést elérni. A pápa elítélte Kuvait fegyveres megszállását, de elfogadhatatlannak minősítette azt is, hogy hatalmas háborús készültséggel, katonai akcióval vessenek ennek véget, tekintettel a katasztrofális politikai, gazdasági és környezeti következményekre. — A fegyverekkel szerzett béke nem küszöbölné ki az erőszak mélyebb okait — figyelmeztetett. Evakuálás Bagdadból Néhány órával az ENSZ-főtitkár Bagdadba érkezése előtt az iraki fővárosból felszállt az „utolsó repülőgép”, fedélzetén a Bagdadból evakuált utolsó amerikai és svájci diplomatákkal és más magánszemélyekkel. A gép néhány órával később Frankfurt repülőterén landolt. Hazahívták az amerikai diplomatákat Tunéziából is, tekintettel arra, hogy az afrikai állam kormánya elítélte ugyan Kuvait iraki megszállását, ám az utóbbi időben fokozódott az Amerika-ellenes hangulat, és Washington szerint félő, hogy háború esetén még magasabbra csapna az arab nacionalizmus hulláma. A PanAm hétfőn különgépet küld Izraelbe, hogy elszállítsa azokat az amerikai állampolgárokat, akik a háborútól való félelmükben nem akarnak ottmaradni. A brit kormány is arra intette Jordániában, Jemenben és Algériában tartózkodó állampolgárait, hogy a helyzet további tisztázódásáig hagyják el a szóban forgó országokat, ha csak ott-tartózkodásuk nem nélkülözhetetlen. A japán kormány is felszólította a japán állampolgárokat, hogy hagyják el a közel-keleti államok területét. A jugoszláv külügyminisztérium elrendelte, hogy a Közel-Keleten dolgozó jugoszlávok január 15-éig hagyják el a térséget, mielőtt még az övezet hadszíntérré változnék. Háborúellenes tüntetések PÁRIZS Több mint százezren vettek részt szombat délután Párizsban azon a nagyszabású béketüntetésen, melyet az esetleges Öböl-háború ellenzői hívtak össze. Hetvenöt ismert közéleti személyiség felhívására — számos békemozgalom, tömegszervezet és a Francia Kommunista Párt támogatásával — rendezték meg a tüntetést, amelyben egyházi szervezetek is részt vettek. A felvonulók küldöttségét fogadták az Elysée-palotában, a tömeget azonban nem engedték a Francia Köztársaság elnökének rezidenciájához. A menet első soraiban ott voltak a szervezőbizottság tagjai és a megmozdulás támogatói, köztük Georges Marchais, az FKP főtitkára, Max Gallo, az Európai Parlament képviselője, a Francia Szocialista Párt egyik prominens vezetője és több más, ismert személyiség. LONDON Szombaton több mint ötvenezren tüntettek Londonban, Glasgo-ban és Anglia több más városában egy esetleges öbölbeli háború ellen. A tüntetők azt követelték a brit kormánytól és szövetségeseitől, hogy keressék tovább a békés megoldás lehetőségét. Londonban délután negyvenezren vonultak fel a Hyde Park és a Trafalgar tér között „Nem akarunk háborút!” és „Ne robbantsatok ki háborút!” feliratú táblákkal. Tony Benn munkáspárti képviselő az egybegyűltekhez szólva kijelentette, hogy „a háború nem oldana meg semmit, csak elpusztítaná Kuvaitot”. RÓMA/GENF A szombaton Nyugat-Európa-szerte megtartott tömegtüntetések keretében Rómában és Genfben is tiltakoztak egy esetleges öbölbeli háború ellen. Rómában, az örök városban százezer ember gyűlt össze. Genfben hétezren utasították el a háborút, és sürgettek tárgyalásokat. Többségben a „rendpártiak” Litvánia: „Nem azonos az 1956-os Magyarországgal” George Bush amerikai elnök szemmelláthatóanjobban aggódik most Litvánia, mint az Öböl miatt—mondta a brit BBC tévé péntek esti híradójában Artyom Borovik, az Ogonyok című moszkvai lap szerkesztője. Washingtonból adta nyilatkozatát műholdon keresztül; előzőleg az amerikai elnök magánbeszélgetésen fogadta őt a Fehér Házban. Úgy vélte, hogy az aggodalom ellenére azért olyan visszafogott az amerikai tiltakozás a litvániai katonai beavatkozás miatt, mert Washingtonban tudják, hogy Mihail Gorbacsovra nagy konzervatív nyomás nehezedik. Szerinte nem csupán az a baj, hogy az elnök közvetlen környezetében többségbe kerültek a konzervatívok.- A lényeg az, hogy a peresztrojka egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és ezért a közhangulat is jobbra tolódott a Szovjetunióban — mondta. — Többségbe kerültek a rendpártiak, és a csekély számú demokrata magára maradt. E háttér előtt kell szemlélni a litvániai fejleményeket. Ma reggelre várják a szovjet támadást Emigráns litván kormány? A Varsóban tartózkodó litván külügyminiszter kijelentette: teljes felhatalmazást kapott a vilniusi vezetéstől arra, hogy emigráns kormányt alakítson. Á Szolidaritás rádiójának adott nyilatkozatában Algirdas Saudargas hangsúlyozta: azért van szükség erre a lépésre, mert a szovjet katonai beavatkozás lehetetlenné tette a vilniusi kormány működését, s ebben a helyzetben a litván vezetés tagjai közül egyedül ő tartózkodik külföldön. A litván parlament eközben felmentette posztjáról Albertas Simenast, a múlt heten megválasztott új kormányfőt, aki a kaunasi rádió jelentése szerint katonai őrizetben van. A magát litván kormányfőnek deklaráló Juzas Jermolavicius, a pénteken alakult Moszkva-barát Litván Nemzeti Megmentés Bizottságának elnöke vasárnapi vilniusi sajtóértekezletén nyíltan kijelentette, hogy a köztársaságban hatalomátvétel zajlik. A Kremlhez hű helyi kommunista párt ideológiai titkára szerint a folyamat „nem fog hosszú ideig tartani”. A lett alelnök a Reuter brit hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: meggyőződése, hogy a szovjet hadsereg Lettország ellen is a litvániaihoz hasonló támadásra készül. Dainis Ivans szerint a köztársaság felkészült arra, hogy az ejtőernyősök már hétfőn reggel támadásba lendülnek. A politikus kijelentette: értesülései vannak arról, hogy 1500 különítményes áll készen a rohamra a lett főváros központjában, s hétfőn, helyi idő szerint reggel fél hétkor, támadnak. Tallinnban, az észt fővárosban a helyi rádió felszólította függetlenségért tüntetők között felvonuló nőket és gyermekeket, hogy térjenek haza. Mise a doni áttörés áldozatainak emlékére Antall József beszéde A Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársak Köre — a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével — szombaton emlékünnepséget tartott az 1943. január 12-ei, doni áttörés áldozatainak tiszteletére. A budavári Mátyás-templomban celebrált misén a hajdani bajtársakon és családtagjaikon kívül részt vett Antall József miniszterelnök, Lőrincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány több tagja és jó néhány országgyűlési képviselő. A szentbeszédet Tabody István főesperes, bicskei plébános, tartalékos huszár százados, a Máltai Lovagrend tagja tartotta, méltatva a második magyar hadsereg helytállását. Ezt követően a Hadtörténeti Intézetben Kéri Kálmán vezérőrnagy elnökletével emlékülést tartottak, amelyen Antall József miniszterelnök mondott beszédet. Egyebek között bejelentette, hogy ez év január 1-jétől Magyarország semmiféle összeköttetésben nincs a Varsói Szerződés katonai szervezetével, megszűntek a korábbi alá- és fölérendeltségi viszonyok. Emlékeztetett arra, hogy a KGST felszámolásának napjait, heteit éljük, és Magyarország 1944. márci-. us 19-ei német megszállása óta először adatik majd meg a nemzetnek, hogy idegen csapatok megszállása nélkül, valóban szuverén legyen. Hangoztatta: az ország jelenlegi helyzetéért nem a mostani kormány a felelős. Tisztelettel szólt beszédében azokról a hősökről, akik életüket áldozták a Don-kanyarban, s elismeréssel szólt azokról is, akik sebesülten, meggyötörtén tértek vissza a pokolból. A doni áttörésnél a magyar hadsereg súlyos veszteséget szenvedett, de ez a magyar történelemnek kitörölhetetlen része. Aki mégis ki akarná ezt törölni, az a nemzet ellen vétkezik — mondotta. Kijelentette: nincs ellentmondás Magyarország második világháborúban való részvételének megítélésében. Politikailag, politikatörténeti szempontból semmikor nem lehet egyetérteni azzal, hogy Hitler Németországa és Mussolini Olaszországa oldalán kapcsolódtunk be a második világháborúba. Ugyanakkor azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az akkori kormányok behatárolt politikai, földrajzi helyzetben döntöttek, meghatározott mozgásterük volt csupán. Ilyen körülmények határozták meg az akkori magyar honvédség feladatát és áldozatait is. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEI Az SZDSZ felhívása az Országgyűléshez A Szabad Demokraták Szövetsége felhívja az Országgyűlést és a kormányt: félreérthetetlen formában támogassa a litván nép függetlenségi törekvését, és ítélje el a szovjet kormány agresszióját. Ma Litvániának van szüksége arra a szolidaritásra, amelynek hiánya 1956-ban országunkat kiszolgáltatta az agressziónak. Moszkva ma ugyanúgy, mint 1956-ban a közel-keleti feszültség figyelemelterelő hatására számít. Ám Moszkva agressziója ugyanúgy megengedhetetlen, mint Bagdadé. Ha nem utasítják vissza határozottan, holnap a többi balti állam következhet, azután a megszállt országokban megrekedhet a csapatkivonások folyamata. Igazolva látjuk álláspontunkat, hogy a magyar kormánynak nem egyszerű kormányközi elhatározás keretében kellett volna megállapodnia a csapatkivonásokról, hanem az 1956- os megszállás törvénytelen voltának deklarálásával. Ugyanígy bebizonyosodik, hogy tavaly nyáron, a Litvániát sújtó szovjet blokád idején, a magyar parlamentnek és a kormánynak határozottabban kellett volna elítélnie a nagyhatalmi nyomásgyakorlást. Magyarország kicsiny ország, de történelmünk miatt fokozott felelősség hárul ránk a Litvániát és az egész kelet-európai átalakulást védő nemzetközi szolidaritás kezdeményezésében. Az SZDSZ ügyvivő testületé A Megamorv Petőfi Bizottság közleménye A Megamorv Petőfi Bizottság vezetőségének hivatalos értesülése van arról, hogy a moszkvai tudományos akadémia felszólította a Burját Köztársaság Tudományos Akadémiáját, hogy Petőfi Sándor Moszkvában lévő földi maradványait a lehető legrövidebb időn belül szállítsa vissza a Burját Köztársaságba, és ott hántolják el azokat. Az ott lévő Petőfiemlékhelyet pedig semmisítsék meg. A Megamorv Petőfi Bizottság információja szerint a moszkvai tudományos akadémia fenti rendelkezését a Magyar Tudományos Akadémia kérésére tette, figyelemmel a Megamorv Petőfi Bizottság 1991. január 7-én nyilvánosságra hozott tájékoztatására. (A további kontrollvizsgálatok megakadályozása céljából.) A fentiekre hivatkozással a Megamorv Petőfi Bizottság vezetősége felszólítja a kormányt, hogy azonnal járjon közbe a szovjet kormánynál és a moszkvai tudományos akadémiánál. hogy a csontokat 1991. február 1-jén a magyar kormánynak vagy a Megamorv Petőfi Bizottságnak adják át a hátralévő kontrollvizsgálatok elvégzése céljából. Morvái Ferenc, a Megamorv Petőfi Bizottság vezetője folyó hó 15. és 19. között Amerikában tartózkodik abból a célból, hogy tájékoztassa az amerikai tudósokat és az Amerikában élő magyarságot a fenti mesterkedésről, a bizonyítékok eltüntetéséről. A Megamorv Petőfi Bizottság felkéri ismételten a Magyar Televíziót, hogy a kétoldali tájékoztatás érdekében 1991. január 10-én Hankiss Elemér tv-elnöknek átadott dokumentumfilmet a lehető legrövidebb időn belül közvetítsék, lehetőleg főidőben. A kijelölt kormányfő eltűnt (Folytatás az 1. oldalról) őrizetben van-e, vagy sem. A politikus vasárnap hajnalban biztonságos helyre szállította három kiskorú gyermekét, ám nem tudott időben visszajutni a parlamentbe. Simenas most már a Legfelsőbb Tanács épületében tartózkodik. Mivel a kormányfőnek nyoma veszett, helyette a nap folyamán Gedeminas Vagnoriust, a 34 éves közgazdászt nevezték ki miniszterelnöknek. Egyelőre nincs hír arról, hogy végül is melyikük lesz a nemzeti kormány feje. A parlament szóvivőjének telefonon adott tájékoztatása szerint a tévétornyot megostromló szovjet ejtőernyősök — az állítólagos afganisztáni gyakorlathoz hasonlóan — erősen ittasak voltak, egyebek között ez magyarázta kegyetlenségüket. A katonák a tévétorony környékén levő lakóépületeket is tűz alá vették. Visszaállítják a szovjet alkotmányt A szovjet hírügynökség vasárnap délután erősítette meg, hogy Vilniusban és Kaunasban kijárási tilalmat léptettek életbe, s lényegében lezárták a várost. Hivatalosan egyelőre meg nem erősített hírek szerint a hadsereg őrizetbe vette Albertas Simenas kijelölt litván kormányfőt. A TASZSZ közlése szerint Vlagyimir Uszhobcsik vezérőrnagyot, a vilniusi helyőrség parancsnokát kinevezték Vilnius katonai kormányzójává. A jelentés ugyanakkor nem közölte, hogy ki nevezte ki Uszhobcsikot. Vilnius a déli órákban elérhetetlenné vált Moszkvából telefonon. Egyelőre nem tudni, hogy a város telefon-összeköttetését elvágták, vagy csupán a rendkívüli túlterheltség miatt vált lehetetlenné a telefon-öszeköttetés Vilniussal. A hivatalos szovjet hírügynökség megfogalmazása szerint a köztársaság vezetése a végletekig kiélezte a helyzetet Litvániában. „A hatóságok elvesztették az ellenőrzést a helyzet felett Vilniusban és Kaunasban. A tömeges rendbontások elkerülése végett a január 11-én megalakított Nemzeti Megmentés Bizottsága kénytelen volt bejelenteni, hogy saját kezébe veszi a hatalmat” — hangzik a TASZSZ magyarázata. A TASZSZ teljes mértékben a litván vezetést és a Sajudist tette felelőssé a vilniusi eseményekért és az áldozatokért. A szovjet hírügynökségnek a Nemzeti Megmentés Bizottságának egyik — önmagát megnevezni nem kívánó tagja — kijelentette: „Nincs szó a választott parlament és kormány megdöntéséről. Az a feladatunk, hogy megnyugtassuk a népet, normalizáljuk a vállalatok működését és átadjuk a teljes hatalmat a kormánynak.” Hozzátette: Litvániában fokozatosan életbe léptetik a Szovjetunió és a Litván SZSZK alkotmányát. AUSZTRIA LOTTÓ A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 2. játékhét eredményei a következők: Leadott szelvény összesen: 4 014 279 darab. Ez 175 922 703 schilling Ausztria Lottó fogadási díjat jelent. A teljes Ausztria Lottó nyereményösszege 115 944 008 schilling. Ebből a 6-osra 54 371 061 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 8, 12, 30, 32, 33, 43, pótszám: 23 A teljes Joker fogadási díj 33 221 264 schilling. Ez az első nyerőosztály a Joker 4 983 189 schillinggel való dotációját jelenti. Azé heti Joker-szám a következő: 897116. (MTI) Izrael válaszolni fog a támadásra Teljes titoktartástól övezett tárgyalásokat folytatott vasárnap Izraelben Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes, helyi és amerikai sajtójelentések szerint annak érdekében, hogy rávegye vendéglátóit: ne avatkozzanak bele az Öböl menti válságba. Még iraki támadásra se válaszoljanak ellencsapással, mert az megingatná az Irak-ellencs koalíció építményét, kiváltképpen annak arab pillérét. Hivatalosan a nyilvánosság előtt ezt sem az Eagleburger vezette külügyminisztériumi és Pentagon-küldöttség, sem az izraeli vendéglátók nem erősítették meg, de mint a jeruzsálemi rádió jelentette, Jichak Samir miniszterelnök a kormány vasárnapi ülésén minisztereinek érdeklődésére kijelentette, hogy „Izrael védelme kizárólag az izraeli kormány illetékességi körébe tartozik”. Mose Arensz védelmi miniszter pedig egy észak-izraeli támaszponton azt mondta, „ha támadás ér minket, válaszolni fogunk”. Előzőleg a kormány két minisztere is igen hevesen reagált a hírekben szereplő amerikai kívánságra, és elutasította azt a törvényhozás külügyi és védelmi bizottságának elnöke is.
