Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
4 © PETŐFI'NÉPE © 1991. január 12. ADDIG IS, AMÍG NINCS EGYÉRTELMŰ JOGSZABÁLY____________ Az nyer, aki mer az osztozkodásban ? Lajosmizsén is szétdobták a „babaruhát” Kettévált a Lajosmizsei Népfront Tsz: ipari ágazatából december elején megalakították a Nóvusz '90 Fém- és Cipőipari Szövetkezetét. Mint a válások általában, ez is sok veszekedéssel járt, a vagyonmegosztásban nem is tudtak közös nevezőre jutni. Akik válni akartak — az ipari ágazat dolgozói — azzal vádolják a másik felet, hogy nem adtak ki mindent, nevezetesen a háztájit is, ami pedig szerintük tagsági jogon jár nekik. A tsz-ben maradók azzal védekeznek: nekik betevő falatra kell a föld, az elmenőknek viszont nem termelőeszközük. így is ők, az alaptevékenységet folytatók ennek a válásnak a vesztesei. Az ipari üzem a tsz teremtménye Véget nem érő vitát lehetne folytatni arról, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek miért nem tudnak a mezőgazdaságból megélni. Az egyik vélemény szerint azért, mert rossz hatékonysággal dolgoznak (közös munka), a másik szerint meg azért, mert az agrárolló túl nagy darabot kanyarít ki megtermelt javaikból. Lehet, hogy a két állítás együtt igaz, de bármi legyen is a valódi ok, tény, hogy a szövetkezetek többsége már régóta rákényszerült az ipari tevékenységre. Ehhez annak idején „fentről” biztatást és némi segítséget is kaptak. A nyolcvanas évek elején például a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek ipari üzem létesítésére, fejlesztésére olyan hitelt kérhettek, amit az ipari termelés adójából törleszthették. Más kérdés, hogy sokak szerint az ilyen és hasonló „kedvezményekkel” a méltánytalanul sok elvonásnak is csak egy kis részét törlesztette vissza az állam. S ehhez még annyi hozzákívánkozik: ezt sem ajándékba kapták a szövetkezetek. Az ilyen pénzből létesült üzemek, ingatlanok állami vagyonként működnek a szövetkezetben. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú Népfront Tsz-t is gazdasági körülményei késztették arra, hogy létrehozza hidroglóbusz- és cipőipari üzemét. Minden termelőszövetkezetben feszültségforrást jelent a különböző részlegek központi irányítása, a bevétel újraelosztása. Különösen ha — mint a tsz-ekben — tudván tudott, hogy az egyik ágazat (az ipari) azért „van”, hogy a másik (a mezőgazdasági) létezhessen. A Népfront Tsz-ben nem tudták ezeket a feszültségeket levezetni, az ellentétek túlságosan kiéleződtek, ami a jelenlegi társadalmi légkörben törvényszerűen eredményezte az önállósulási törekvést. S mert jogilag már ez is lehetséges, végül is váláshoz vezetett. A harmadik közgyűlés megszavazta Czira György, a tsz január elsejétől lemondott elnöke mondja: — A módosított tsz-törvény ad arra lehetőséget, hogy ha legalább 15 ember ki akar válni, megtehesse: amennyiben a visszamaradókat nem akadályozzák működésükben. Esetünkben éppen erről van szó: a visszamaradok lába alól húzta ki a talajt a válás és a vele együtt elfogadott vagyonmegosztás, amit már csak azért is jogtalannak tartok. — Miért mentek bele? — Szövetkezetünk ipari ágazatának dolgozói már régóta szervezkedtek, beszélgették egymás között, hogy jobb lenne nekik önállóan. A szeptember eleji munkahelyi közösségi értekezletükre meghívták a tsz vezetőit is. Ebből az alkalomból jelentették be kiválási szándékukat, s kérték a vezetőségi ülés, illetve a soron kívüli közgyűlés összehívását. A munkahelyi közösségi értekezleten elmondtam, hogy megakadályozni nem tudom ugyan a kiválást, de nem értek vele egyet, a rendezetlen jogi körülmények, bizonytalanságok miatt pedig időszerűnek sem tartom. Az első közgyűlés megtagadta a kiválást, a második is. A harmadik megszavazta. — Történt valami időközben ? — Azt én nem tudom. Arról viszont az alapszabályunk rendelkezik, hogy ha a tagoknak legalább tíz százaléka kéri, össze kell hívni a közgyűlést. Miután a visszamaradok elengedték a 116 kiválni akaró tagot és 102 alkalmazottat, megszavaztak nekik 48,5 millió forint értékű vagyonrészt. Ez magában foglalja az ipari ágazat kerítésen belüli építményeit, forgóeszköz-állományát, ezenkívül mintegy 10 millió forintértékű tartós kintlevőségét, középlejáratú hitelállományát. Emellett 95,3 hektár háztájit kértek még, majd további 35 hektárt. A földigénylés miatt ismét nagy vita kerekedett, a közgyűlés végül nem is szavazta meg a kiadását. A vagyonmegosztás ellen én végig tiltakoztam, jogtalannak tartom, a józan ésszel és az igazságérzetemmel is ellentmondónak. Az utóbbi tíz évben az ipari ágazatot fejlesztettük, ez adta pénzügyi stabilitásunkat, ez volt a tsz legértékesebb része. — Ezért mondott le? — Azért mondtam le, mert meggyőződésem, hogy most, amikor a politikai csatározások és a zűrzavaros jogi szabályozások miatt semmi sem biztos, most, amikor a demokrácia helyett káosz van Magyarországon, felelőtlenség felelősséggel járó munkakört vállalni. A minisztérium sem tudott válaszolni Szabó Imre korábban az ipari ágazat vezetője volt, jelenleg a Nóvusz ’90 szövetkezet elnöke. — Úgy éltünk mi együtt, mint a monarchiában Ausztria és Magyarország — mondja —, csak a bevételünk volt közös. A tsz vezetői határoztak meg mindent: a termelési tervünket, a költségeinket, a jövedelmünket. Kötelességeink egyre növekedtek, a bérünk viszont alig, (de nagyobb mértékben, mint a többi ágazatban, akkor is, amikor az ipari üzemek nyeresége csökkent, A. M.). Ugyanakkor hiába dolgoztunk mind többet és többet, hiába hoztuk a nyereséget, az idén veszteséggel zárt a tsz. Elég volt. — Vagyonmegosztási követeléseiket mire alapozták ? — Még a Földművelésügyi Minisztériumban sem tudtak mindenre válaszolni ezzel kapcsolatban, de azt tanácsolták, keressünk fel olyan szövetkezeteket, ahol már túl vannak a váláson, osztozkodáson. Úgy csináltunk mindent, ahogyan mások. A tsz vezetői nagyon szeretik hangoztatni, hogy az ipari üzem a téeszé — volt —, holott ez nem egészen így van. Ugyanis a Népfront Tsz ipari üzemeiben az épületek részben a benne dolgozók társadalmi munkájával épültek. Emlékszem, még az udvart is mi betonoztuk le. A termelési adóból törlesztett hitelből létrehozott ingatlanok állami tulajdonú szövetkezeti vagyonnak számítanak: azt illeti, aki működteti azokat. A mi esetünkben 14 millió forint értékű ingatlanról van szó. Továbbá: az összes szövetkezeti vagyonból, a vagyonrészjegyek arányában 34,5 millió forint illeti meg az ipari ágazat dolgozóit. Mindezek alapján kértük a 20,5 millió forint értékű állóeszköz-állományt — épületek, gépek stb. —, a 18 millió forint értékű anyagkészletet. Ugyanakkor a tízmillió forint értékű kintlevőség is bennünket illet vagy terhel: lehet, hogy éppen ez nyom a padlóra bennünket. A földet alanyi jogon kértük ... — Tudomásom szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjait illeti háztáji. Önök már egy ipari szövetkezet tagjai. — Mi nem ebből, hanem abból indultunk ki: az, hogy a felosztható vagyonrésznek a 22 százaléka illeti az ipari ágazat dolgozóit, a közös tulajdonú földre is vonatkozik. Eszerint 506 hektár járna nekünk. Mi azonban azt mondtuk, az alaptevékenységben dolgozóknak a föld termelőeszközük: mi megelégszünk a fejenként egy holddal is. Ekkora egy háztáji. Ez összesen 136 hektár lenne. Ebből azonban 40 hektár olyan távoli táblában van, hogy annak művelését senki sem vállalná, ezért nem kértük. De még a maradék 96 hektárt sem szavazta meg nekünk a közgyűlés. — Belenyugodtak? — Természetesen nem. Lehet, hogy pert indítunk . .. A lehetőségek egyoldalú meglovaglása ? Jelenleg minden eddiginél bizonytalanabb a tsz-ek helyzete. Nemcsak azért, mert a társadalmipolitikai változások szétzilálják — már eddig is szétzilálták — á szövetkezeteket, hanem azért is, mert a mezőgazdasági termelés — jórészt az értékesítési nehézségek miatt — a mélyponton van. A túlélő gazdaságokat, illetve maradványaikat alighanem ipari ágazatuk fogja átmenteni a jobb időkbe. Ennek tudatában érthetetlen, miért szavaztak a Népfront Tsz alaptevékenységében dolgozók a válás mellett —, mondhatni, önmaguk ellen. S miért engedtek a vagyoni követeléseknek —, hiszen a földet kivéve odaadtak mindent, amit a másik fél igényelt. Nem is tehettek másként — mondják erre a kiválók —, hiszen meggyőződésük, hogy erkölcsileg, jogilag nekik van igazuk. De hát ez az, ami egyáltalán nem biztos. Lehet, hogy pár év múlva a mostani joghézagok miatt pereskedik majd egymással a két szövetkezet? Ha a tsz még létezni fog egyáltalán. Mi a véleménye a történtekről dr. Ivicz Vilmosnak, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség — a szövetkezetek érdekképviseleti szervezete — titkárának? — Tiszteletben tartom a törvényt és az emberek törekvéseit — mondja —, de a lajosmizsei kiválással sem morális szempontból, sem a realitásokat mérlegelve nem értek egyet. Ami ott történt, a legújabb lehetőségek egyoldalú meglovaglása. Nem értem, a tagság ebbe a vagyonmegosztásba hogyan mehetett bele. Az ilyen alapon való osztozkodás nem lehet precedens. Éppen ezért várjuk és sürgetjük a tulajdonlás és a szövetkezés kérdéseinek mielőbbi rendezését, hogytisztában lehessen vele mindenki, mi illeti meg a közös tulajdonból. — Egyébként az ipari tevékenység fejlesztéséhez az anyagi segítséget a tsz kapta meg annak idején — folytatja a szövetség titkára —, s nem a tagságnak az a csoportja, amelyik az ipari ágazatban dolgozott. A kilépőket az állami vagyonrészből is csak a rájuk eső rész illeti meg, a földtulajdonból pedig az, ami a nevükön van. A szövetkezeti közös földterületből tehát semmi. Különben is, ipari szövetkezetben nem jár háztáji. Azzal a kijelentéssel kapcsolatban pedig, hogy a lajosmizsei osztozkodást „úgy csinálták, mint mások”, az az igazság, hogy másik ilyen esetről nem tudunk. Szerencsére. * Cikkünk megírása után a szerkesztőségünkbe érkezett panasz szerint a Nóvusz '90 ipari szövetkezet dolgozói a december 27-én esedékes fizetésüket a mai napig sem kapták meg. A miértre Czira György (volt) tsz-elnök ezt válaszolta: szövetkezetünkben egyelőre senki sem kapta meg munkabérét, mivel a lajosmizsei Népfront Tsz a volt ipari ágazatának 25 millió forintos kintlevősége és a 16 milliós aszálykár miatt fizetésképtelen. Almási Márta FRIKUS KECSKEMÉTI SZÁLLÍTÁSI KFT. Privatizált nemzetközi fuvarozás A közelmúltban hozták létre azt a magyar— osztrák vegyes vállalatot 43,8 milliós alaptőkével, amely korábban a Kunság Volán nemzetközi szállítási osztálya volt. Az osztrák partner öt Mercedes nyergesvontatóval, a Kunság Volán hét LIAZ- szerelvénnyel lépett be a „házasságba”. A társaság ezen kívül átvette azt az öt IVECO szerelvényt, amelyet korábban az anyavállalat lízingelt, sőt négy új LIAZ-pótkocsis szerelvényt is vásároltak. — A kft. a 21 járműszerelvénnyel már eddig is jelentős mennyiségű nemzetközi fuvarozást végzett, de van jogosítványunk belföldi szállításra is — mondta Miskolczi Lénárd, a kft. cégvezetője. — Ez évi feladatokról még aligha lehet beszélni, de folyamatosan szállítunk Németországba, s onnan főleg Európa déli államaiba. A legfontosabb természetesen az alapító osztrák fél fuvarfeladatainak elvégzése. Új piacként tartjuk számon a Szovjetuniót, ahová nagyobb mennyiségű áru eljuttatására számítunk. A jelenlegi fuvarpiaci helyzet nem túlságosan kedvező egy kezdő vállalat számára, de szerencsére a régi, bevált exportáló cégek — a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Parkettagyártó Vállalat, a Petőfi Nyomda — megmaradtak. A nyomott árak, a túlkínálat, a Hungarocamion, a magánfuvarozók egyaránt kemény konkurenciát jelentenek, s igényesebb piackutatást igényelnek.-— Négy-öt teherautó számára egész évben munkát jelent a papírfa-fuvarozás Ausztriába. Egy német speditőr foglalkoztatja az öt IVECO-szerelvényt, magyar—német viszonylatban, ezek ipari és vegyi termékeket szállítanak. Ezek a járművek fuvarozzák a parkettát, főként Kecskemétről, de az ország más részeiből is az európai megrendelőknek. Osztrák speditőrrel folyamatosan szerződésünk van Törökbálint—Bécs viszonylatban, vámszabad területek közötti gyüjtőfuvarozásra és ugyancsak az osztrák Schenkel céggel, harmadik országba való szállításra. Akad fuvarfeladat svéd és finn papírfuvarozásra, illetve Olasz- és Törökországba német vagy osztrák áruk eljuttatására. Az új nemzetközi fuvarozási kft. igazán „karcsú”, ugyanis a 31 gépkocsivezető munkájának irányításával, elszámoltatásával, a számlák, fuvar- és menetlevelek intézésével, sőt kisebb javítással mindössze hét főállású adminisztrátor, illetve egy gépkocsiszerelő foglalkozik. A nagyobb javításokat a Kunság Volánnál végeztetik, természetesen az érvényes tarifa lefizetése ellenében. A gépkocsivezetők fizetése 15-20 ezer forint bruttóban — s megint egy jelentős magyar „találmány” —, de ezt kiegészíti a külföldi útra kapott szállás- és napidíj, illetve üzemanyag-megtakarításból származó jövedelem. (A magyar gépkocsivezető a kocsiban alszik, otthonról vitt hideg ételeket fogyaszt, nem tartja be a kötelező sebességet, mert igy kevesebbet fogyaszt az autó. (A havi 220 órás munkaidőt és a jövedelmet — bár nincs sem ünnep-, sem vasárnapjuk — mégis jónak tartják. — Sajnos a kocsik műszaki állapota miatt hoszszabb távra nem lehet tervezni, mert a Nyugaton előirt üzemelési normáknak már így is nehezen felelünk meg. Célunk, hogy rövidesen felújítjuk a járműparkot, de ehhez ki kell termelni a szükséges pénzt, s ez manapság egyre nehezebb. Hja, szegény ember vízzel főz. Gémes Gábor Az utasok biztonsága Századunk második felében a legnagyobb civilizációs ártalmak egyikének az emberi életre gyakorolt közvetlen veszélyessége miatt — a közúti közlekedési balesetek bizonyultak. Kezdetben úgy gondolták, hogy a közúti közlekedésnek természetes, meghatározott valószínűséggel bekövetkező eseményei a közlekedési balesetek. A növekvő baleseti számok és halálozási adatok azonban beavatkozásra késztették a hatóságokat. Gépkocsibiztonsági kutatási programot először az Egyesült Államokban indítottak, s ezt követték hasonló nyugat-európai vizsgálatok. A magas szintű, aktív biztonság — azaz a baleset elkerülhetőségének lehetősége mellett a már megtörtént baleset hatásait csökkentő, passzív biztonság fejlesztésének lehetősége felé fordul az érdeklődés. Jelenleg már minden — magára yalamit is adó — gépkocsigyár új konstrukcióinak tervezésénél számol az ütközés lehetőségével, majd a már elkészült prototípusokat ütközési kísérleteknek veti alá. HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL AGYSZÁMÍTÓGÉP. A világ leggyorsabban elemző kompüterét fejlesztette ki a Hitachi japán vállalat. Az átfogóan „gondolkodó” számítógépet igyekeztek az agy mintájára felépíteni. 2,3 milliárd műveletet végez másodpercenként, tízszer többet, mint a jelenlegi szuperteljesítményű gépek — közölték a Hitachi kutatói. Fő erénye azonban mégsem a gyorsasága, hanem az elemzőképessége. A tucatgépek ••' mint*mondják otthonosan mozognak ugyan a számok világában, s képesek logikus müyeletek villámgyors végrehajtására is, de zavarba jönnek, amint intuícióra volna szükség, például optimalizációs vagy egyéb elemző feladatok elvégzéséhez. Az „agyszámítógép” gyenge számoló, viszont problémaérzékeny. Pillanatok alatt képes elraktározni a betáplált információkat és tanulmányozásuk után villámgyorsan jelzi, melyiket tartja a legjobb megoldásnak. A gépet a Hitachi két év múlva tervezi forgalomba hozni. (MTI). ZSEBTELEFON. Amerikában és Japánban a következő évtizedben milliószámra kerülnek használatba a parányi, néhány dekagrammos zsebtelefonok. A mikrohullámú hálózatokhoz kapcsolódó autó- és hordozható telefonok máris igen elterjedtek Nyugaton, ám használatuknak korlátot szab viszonylag nehéz súlyuk, és az, hogy még mindig több száz dollárba kerülnek. Az új, valóban zsebre vágható telefon 75 doháért lesz hozzáférhető, mihelyt tömegesen, több tízmillió példányban dobhatják piacra. A japán Nippon Telegraph, egy amerikai cég, a svéd Ericcson és mások most versenyt futva kívánják meghódítani az óriási piacot. A New York-i kísérletekben a már működő mikrohullámú hálózathoz kapcsolódnak a zsebtelefonok. A szakma szakértői, akik az új telefonok megjelenését a félvezetők ösztönözte ipari forradalomhoz hasonlítják, bizonyosak a sikerben, hiszen a találmány gazdasági és társadalmi előnyei óriásiak. A vállalatoknál mindenki bárhol, azonnal elérhető lehetne, és megtakaríthatnák költséges hálózatok kiépítését. A közvetlen összeköttetés nagy kihatással lehetne a családi életre, hiszen a gyerek is mindig megtalálható lenne. (MTI) • MARIHUÁNAÜLTETVÉNY A PINCÉBEN. Bili Wehner, kaliforniai megyei seriffhelyettes talált rá egy föld alatti marihuánaültetvényre. 7000 négyzetméteren termelték a kábítószer alapanyagát.
