Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

2 • PETŐFI NÉPE »1991. január 9. Ma Genfre figyel a világ MAGYAR—KUVAITI TÁRGYALÁSOK Kuvait—ÁFOR Kft. A Miniszterelnöki Sajtóiroda az alábbiak nyilvá­nosságra hozatalát kérte a Magyar Távirati Irodától: Antall József miniszterelnök — a vendég kérésére — kedden hivatalában fogadta dr. Rasid al-Amiri kuvaiti olajügyi minisztert, aki kíséretével a Techno­­impex meghívására vegyes vállalati szerződés aláírása céljából tartózkodik hazánkban. A találkozón ma­gyar részről jelen volt Bakay Árpád, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium energiaügyekben illetékes he­lyettes államtitkára. — Tizenhét ÁFOR-benzinkút veszi fel a Q8 nevet és működik ezentúl a Kuvait—ÁFOR Kft. töltőállo­másaként — erről írtak alá szerződést kedden a Tech­­noimpex székházában. A magyar—kuvaiti vegyes vállalat 40 millió forint alaptőkével indul, 50 százalék­kal a Kuwait Petroleum Companies, 45 százalékkal az ÁFOR, 5 százalékkal pedig a Technoimpex Rt. vesz részt benne. A társaság rövidesen megkezdi a tizenhét benzinkút rekonstrukcióját. Nyugat-európai színvonalú töltőál­lomásokat hoznak majd létre, ahol nemcsak az autó üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatásokat (üzem­anyag, kenőanyagok, szerviz és autómosó), vehetik igénybe az autósok, de büfé és különböző boltok is rendelkezésükre állnak majd. A Q8-kutakat az ÁFOR fogja ellátni üzemanyaggal és autóápolási cikkekkel, a Q8 márkájú anyagokat és kellékeket importból szerzi be a társaság. Tervezik azonban ezeknek az anyagoknak magyarországi gyártását is. A Kuvait—ÁFOR Kft. egyébként a Kuwait Petro­leum Companies első jelentős kelet-európai beruházá­sa. Az olajtársaság a későbbiekben nemcsak a most létrehozott vállalatot kívánja bővíteni, hanem tervei között szerepel az is, hogy kőolajfinomító vegyesvál­lalatot hozzon létre Magyarországon. Jobban járt, aki ki se nyitott? Valuta volt, csak kevés Felháborodott olvasók telefonáltak szerkesztősé­günkbe tegnapi, a forintleértékeléssel foglalkozó cik­künk miatt: meglepetve értesültek ugyanis belőle, hogy az Ibusz kecskeméti kirendeltségén mégiscsak adtak szombaton valutát. Olvasóink szerint reggel 3/4 8-kor még más volt a helyzet, az ibuszosok nem foglalkoztak a turistaellátmányukat kiváltani vá­gyókkal. így sokan elmentek, és nem is jutottak hoz­zá 50 dollárjukhoz, mivel a többi utazási iroda zárva tartott. A telefonálók nem nyilvánították éppen fair­nek az Ibusz-kirendeltség eljárását. Mint az utazási irodánál megtudtuk, szombaton az évek óta szokásos rend szerint nem váltanak valutát (ez ki is van írva), és csak ügyeletet tartanak. Aznap, látván az egyre szaporodó tömeget, két választásuk maradt: vagy azonnal bezárnak, vagy mégis kiszol­gálják az ügyfeleket, és kiadják az egész valutakészle­tet. Végül is utóbbi mellett döntöttek, a pénz azonban 11 óra körül elfogyott, ami a kint várakozókat to­vább bőszitette. Azt is megtudtuk: az utazási iroda csak az MNB által meghatározott készlet szerint tart­hat valutát, így nemigen készülhetett volna fel a ro­hamra, még akkor sem, ha tudtak volna előre a forint leértékeléséről. Az Ibusznál még azt is elmondták, hogy elhangzott ugyan a rendőrség szó, de nem a vezetőhelyettes fenyegetőzött a rendőrökkel. Az al­kalmazottaknak sem volt aznap könnyű délelőttjük, akadt, aki kivételezéssel, pult alóli árusítással, egyéb visszaélésekkel vádolta őket. A nemzeti valuta leértékelése, úgy látszik, nemcsak az inflációt gerjeszti, hanem az indulatokat is. Mindenesetre jobban jártak az Ibusznál azok az uta­zási irodák és bankok, amelyek szombaton inkább ki se nyitottak. Rájuk nem is panaszkodott még senki. — magyar — 3 százalékos kamattal is csaknem 10 000 hátralékos (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) büszke rájuk, és a közvélemény tel­jes egészében támogatja nehéz kö­rülmények között vállalt feladatu­kat. A brit kormányfő hétfő óta ven­dégeskedik Szaúd-Arábiában. Előzőleg a szaúdi uralkodóval és a száműzött kuvaiti emírrel találko­zott. James Baker amerikai külügy­miniszter kedd délután Bonnban folytatta európai villámkörútját. Az amerikai diplomácia vezetője előbb Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszterrel találko­zott, majd másfél órát tárgyalt Helmut Kohl kancellárral. Mint a német szóvivő elmondta, Baker és Kohl egyetértett abban, hogy a megoldás csak a Kuvait teljes kiürítését előíró ENSZ-hatá­­rozatok alapján történhet. Kohl hangsúlyozta Németország érde­keltségét a békés rendezésben, és úgy vélekedett, hogy feltétlenül ki kell használni ennek érdekében az amerikai és az iraki külügyminisz­ter szerdán esedékes genfi találko­zójából adódó lehetőséget. Maga James Baker, aki német kollégájá­val lezajlott megbeszélése után nyi­latkozott, a békés rendezés utolsó lehetőségének nevezte a szerdai ta­lálkozót, amelyen — szavai szerint — Tárik Aziz útján igyekszik meg­értetni Irakkal, hogy a nemzetközi közösség szilárd egységben sora­kozott fel az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának határozatai mögött. A Legfelsőbb Bíróságon dr. Kaposvári Bertalan hadbíró ezredes tanácsa — a kedden megtartott nyilvános fellebbe­zési tárgyalást követően kihir­detett végzésében — helyben­hagyta a Budapesti Katonai Bíróságnak Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy bűnügyében első fokon hozott határozatát. Mint ismeretes, a Budapesti Katonai Bíróság 1990. november 29-én a Duna­­gate-ügyben a büntetőeljárást megszüntette, és a vádlottat megrovásban részesítette. Az első fokú bírósági végzés ellen a katonai ügyész a vádlott bű­nösségének kifejezett kimondá­sáért és büntetés kiszabásáért, 2 012 586 D 2 152 516 B 2 068 558 C 2 166 509 D 2 082 551 F 2 180 502 E 2 096 544 F 2 208 488 F 2 124 530 D 2 222 481 F 2 138 523 D 2 292 446 C A kormányfő környezetéből származó értesülés szerint az arab vezetők elfogadták azt a brit elkép­zelést, miszerint Irak újabb ka­landjainak megakadályozására, atom-, vegyi és biológiai fegyver­kezésének megállítására és a térség egyensúlyának szavatolására az­után is szükség lesz az Öbölben nemzetközi erők jelenlétére, hogy Irak — önként vagy fegyveres kényszer hatására — elhagyja Ku­­vaitot. Baker ugyanakkor felhívta a nemzetközi közösséget arra, hogy ne küldjön eltérő jelzéseket Bag­dadba, s töretlen összetartásával bizonyitsa Szaddám Huszeinnek a nemzetközi szándékok komoly voltát. Egy nappal az amerikai és az iraki külügyminiszter genfi talál­kozója előtt Bonnban lázas diplo­máciai tevékenység folyt. Kohl kancellár és Genscher külügymi­niszter találkozott Husszein jordá­­niai királlyal is, aki előzőleg Lon­donban tárgyalt John Major brit miniszterelnökkel, szerdán pedig az EG elnöki tisztét jelenleg ellátó Luxemburgba, majd Olaszország­ba utazik, hogy kompromisszu­mos megoldást találjon az Öböl­válságra. A német külügyminiszter kifejtette az uralkodónak, hogy Iraknak az ENSZ-határozatokat teljesítve mindenképpen ki kell vo­nulnia január 15-éig Kuvaitból. Ám ha Szaddám Húszéin hajlandó a kivonulásra, az „Európai Közös­ség aktívan hozzá fog járulni a tér­ség többi problémáinak megoldá­sához” — mondotta hivatalának közlése szerint Genscher külügy­miniszter a hasemita uralkodónak. Végvári József és védőügyvédje pedig felmentésért fellebbezett. (MTI) 2 306 439 C 2 964 110 F 2 320 432 E 2 978 103 F 2 348 418 F 3 006 089 D 2 376 404 C 3 020 082 E 2 390 397 D 3 034 075 E 2 404 390 E 3 048 068 E JÖVŐ HÉTEN Az autóimport új feltételei A személyautókat terhelő új vámokat a kormány az autók importjának általá­nos feltételeiről szóló dönté­sével egyidejűleg hozza nyil­vánosságra a jövő héten — nyilatkozta az MTI-nek Draskovits Tibor, a Pénz­ügyminisztérium helyettes államtitkára. Mint ismeretes, az idén az autóimportot liberalizálják, és az eddig államközi szerző­dések alapján vámmentesen behozott kelet-európai au­tókra is vámot szabnak ki. A helyettes államtitkár el­mondta, hogy az autók be­hozatalára — mint fő tevé­kenységre — szakosodó cé­geknek, vállalkozóknak a jövőben három fő feltételt kell teljesítenünk. Először is a behozott autók alkatrész­­ellátásáról kell gondoskod­niuk, másrészt a megfelelő szervizelést is biztosítaniuk kell. Emellett, ha olyan au­tótípusok behozatalára vál­lalkoznak, amelyekre a Merkur már előjegyzést vett fel, az autók eladásánál az előjegyzés sorrendjére tekin­tettel kell lenniük. MagyarKözIöny­hétfőn Az MTI értesülése szerint várha­tóan csak január 14-én, hétfőn jele­nik meg az a Magyar Közlöny, amely tartalmazza az 1991-es költ­ségvetési törvényt. A jogszabály vi­szont már január l-jén hatályba lé­pett. A jogalkotásról szóló törvény ér­telmében a hatályba lépés időpont­ját úgy kell meghatározni, hogy kel­lő idő maradjon a jogszabály alkal­mazásához való felkészülésre. Az utóbbi időben felgyorsult törvény­kezés miatt azonban ez az előírás csak elvétve valósult meg. A Ma­gyar Közlöny 133. száma például december 25-ei, míg 134. száma de­cember 26-ai dátummal jelent meg. így azt az előfizetők az ünnepek miatt csak több napos késéssel kap­hatták meg. Szakértők szerint mi­után számos törvény 1991. január l-jén lépett hatályba, s az azokat tartalmazó közlönyök csak később kerültek az előfizetőkhöz, igy több törvény alkalmazása érdekeket sérthet. Az elmúlt évben egyébként mint­egy 3000 oldalnyi jogszabály jelent meg, s ezen belül 103 törvény, míg 1989-ben ennek csak a fele. 3 062 061 E 3 943 620 F 3 076 054 F 3 957 613 E 3 104 040 D 3 985 599 D 3 118 033 E 3 999 592 E 3 132 026 F 9 652 764 C 3 160012 D 9 666 757 D 3 174 005 E 9 680 750 D 3 257 963 D 9 694 743 D 3 355 914 F 9 708 736 E 3 397 893 E 9 736 722 D 3 439 872 D 9 764 708 E 3 467 858 F 9 778 701 E 3 481 851 F 9 792 694 C 3 495 844 F 9 806 687 F 3 509 837 F 9 834 673 D 3 523 830 F 9 848 666 F 3 537 823 F 9 862 659 E 3 551 816 E 9918631 C 3 579 802 C 9 932 624 F 3 607 788 C 9 946 617 C 3 621 781 F 9 960 610 F 3 635 774 C 9 974 603 D 3 663 760 D 9 988 596 E 3 677 753 E 10 002 589 C 3 719 732 F 10 016 582 D 3 733 725 3 831 676 E C 10 030 575 10 044 568 10 072 554 C D D 3 887 648 C 37 904 631 C 3 901 641 D 39 094 036 F 3 915 634 E 39 164 001 D 3 929 627 F 39 177 994 F érkezik ki, az ma még nehezen mond­ható meg. Lehet, hogy néhány esetben február is lesz már. A döntésre pedig a kézhez vételtől számított 30 nap áll ren­delkezésre. Az persze kérdés, hogy mindenki maga ki tudja-e számítani, hogy meny­nyit fizetne egyik vagy a másik esetben. Ezt nehezen lehet feltételezni. A meg­fontoltság pedig szükséges, hiszen — s ez eléggé meglepő — a nyilatkozatban megtett választás módosítására nincs le­hetőség. Tehát ha valaki januárban úgy döntene, hogy az egyes változat szerint a teljes összegre a 15 százalék kamatot fizetné, ami idén nem haladná meg a havi 1500 forintot, az októberben nem változtathat. Hiába jut esetleg örökség vagy egy sikeres üzlet révén pénzhez, nem kérheti, hogy akkor a második változat szerint visszafizetné az 50 szá­zalék elengedése mellett tartozását. (Ez ugyan teljesen érthetetlen, meg ellent is mond jó néhány korábbi információ­nak, de ezt lassan megszokjuk!) A má­sodik változatot eredeti formájában — a kölcsön 50 százalékát kell csak visszafizetni, de piaci kamattal, ami most 32 százalék — ugyanis valószínű­leg kevesen választanák „menet köz­ben”. A meggondoltság különösen indo­kolt, mert Horváthné Takács Ilona a rendelkezésre álló információk alapján azt is elmondta, hogy a döntés megha­tározza a kedvezményes kamatozású kölcsönnel egy időben felvett, és ugyanazon számlán kezelt — legfeljebb 15 százalékos fix kamatú — bankköl­csön visszafizetésének módját is. Ennek egyik változata, hogy a teljes összeg 15 százalékos kamatozású lesz, vagy, s ez a másik: elengedik az 1991. december 31-ei összeg egyharmadát, és a kéthar­mad után újra csak piaci kamatot szá­molnak. Igaz, az csak 1992-től esedé­kes, viszont dönteni erről is most kell, s az is biztos, hogy majdan a piaci ka­mat is megváltozik. Feltehetően nem lesz kevesebb, mint 32 százalék . . . „Nagy szerencse”, hogy a telekhite­lekről most még nem kell dönteni, ám enélkül is megtöbbszöröződnek azok gondjai, akik több jogcímen is felvettek kedvezményes hitelt: lakásépítésre, gázbevezetésre, majd lakáskorszerűsí­tésre. Ok megháromszorozhatják ter­heiket, ha egyáltalán képesek viselni. Nekik nem könnyebbség, hogy idén csak havi 1500 forinttal nőhetnek a többletkiadások, mert a 15 százalékkal számolt havi törlesztés efölötti részét a költségvetés fedezi. Ugyanis az 1500 forint kölcsönfajtánként értendő, vagyis három hitel esetén már 4500 fo­rint a havonta fizetendő összeg. S nem valószínű, hogy a helyi önkormányza­tok mindenkinek segíteni tudnak a te­lepülés állandó lakosainak száma alap­ján juttatott, fejenként 200 forintból. Ez tehát semmi biztatót nem jelent, miként az sem, hogy a szerződésben rögzített, 3 százalékos kamatból egy­szerűen, egyoldalúan lehet 15 százalé­kost csinálni. Mert akkor már egy­könnyen elérhető abból a következő esztendőkben akár 25-30 százalék is. Bács-Kiskun megyében pedig — és ez biztosan nem egyedi jelenség — 75 ezer kezdvezményes kamatozású hitel­számlát kezelnek. S csaknem 10 ezer számlatulajdonos vagy egyáltalán nem fizet, vagy csak kisebb összegeket tör­leszt, tehát hátralékban van a 3 százalé­kos kamatok mellett is. Az OTP ugyan megpróbálja behajtani a kintlevőségét, kérnek fizetésletiltást, sőt végrehajtási eljárást is kezdeményeztek már, de az nem változtat az összképen. Mindenesetre hétfőtől átcsoportosít­ják az erőket, és felkészülnek a várható nagy forgalomra. Megkönnyítheti a munkát, ha az érdeklődők magukkal viszik az 1990. szeptemberi számlazáró egyenlegértesítőt, mert enélkül Kecske­mét kivételével még kiszámítani sem lehet, mennyi a fennmaradó tartozás. Ehhez egyébként külön segédleteket is készítenek. A számolás azonban nem jelent tanácsadást, mert erre a banknak nincs felhatalmazása. Dönteni minden­kinek magának kell! Ami biztos már most is: az ügyben számtalan nyitott kérdés van állampolgároknak, lebo­nyolító pénzintézeteknek egyaránt. Hogy azokra ki, mikor és hogyan vála­szol — ez a legnagyobb kérdés. V. T. Olcsóbb hitel kisiparosoknak (Folytatás az 1. oldalról) rülés feltételei. Ha csak egyetlen pártfogoltjuk is fizetésképtelenné válik, illetve bármilyen okból nem törleszti a kölcsönt, az érte garanci­át vállalt ipartestület is elveszíti „hi­telét”, legalábbis a Budapest Bank­nál többé nem vállalhat kezességet. Mindebből az is következik: egy­általán nem biztos, hogy a legrászo­rultabbak kapják majd a kölcsönt. Az elbírálásnál elsődleges szempont az, hogy mennyire jövedelmező a vállalkozás, amibe a pénzt fektetik. Százezer forinttól ötszázezerig ad­ható hitel, amire a bank a négyszá­zalékos kezelési költség mellett csak annyi kamatot számít, amennyi a kincstárjegy mindenkori hozama. Ez jelenleg 31 százalék. Akinél nem szükséges a tevé­kenységet vizsgálni, az igen gyor­san, két-három napon belül felve­heti a kért kölcsönt. Mint Abonyi Géza elmondta, csak olyan kisipa­rosért vállalnak garanciát, aki tagja testületüknek. Azért tartotta fon­tosnak ezt külön megemlíteni, mert az igénylők között eddig is volt olyan, aki kijelentette: belép a tes­tületbe, ha hozzásegítik a kölcsön­höz. Nos, a Budapest Bank Rt. és az Iposz megállapodása most egymil­­liárd forint erejéig nyújt olcsóbb hi­tellehetőséget az iparosoknak. Az érdekvédelmi szervezet azonban garancia-biztosító egyesület létre­hozásába kezdett. E szervezet segít­ségével más bankoktól is kérhetnek majd hitelt az ipartestületek tagjai. A. M. Egységben a kamarák (Folytatás az I. oldalról) országi kamara elnöke az ünnepé­lyes aktuson mondott beszédében hangsúlyozta e régió gazdasági azo­nosságát, kiemelve az élelmiszer­­ipar dominanciáját, az ugyancsak közelálló gondokat, amelyek indo­kolják, hogy a térségben működő kamarák fogjanak össze, s együtt találják meg a gyorsabb kivezető utat. Kifejtette azt a véleményét, hogy a jelenlegi kormánynak nincs területi politikája; a különböző ré­giók helyzetét feltáró, s a jelentkező problémákra megoldást vagy akár javaslatot adó programja, tervezete sincs. Ilyen koncepció körvonalait sem vázolták még föl. A térségben dolgozó gazdaságszervező és érdek­­védelmi kamaráknak kel! ehhez hozzákezdeni, s ily módon az együttműködés nemcsak szükséges, hanem nélkülözhetetlen is. A megyei agrárkamarák képvise­lői nevében dr. Gál Gyula, a Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara ügy­vezető igazgatója fejtette ki vélemé­nyét. megemlítve, hogy Bács- Kiskunban a mezőgazdasági szö­vetségekkel — az agrárágazatra koncentrálva hasonló együttmű­ködést kezdeményeztek, amit a töb­bi megyének is figyelmébe ajánlott. Az aláírt együttműködési megál­lapodásban rögzítették egyebek mellett, hogy részvételükkel kezde­ményezik kamarai törvény kidolgo­zását; az Országgyűlés, illetve a kormány elé kerülő — a régiót érin­tő — gazdasági döntések vélemé­nyezését; elvégzik a három megye gazdasági-társadalmi sajátosságai­nak tudományos igényű feltárását; részt vesznek az önkormányzati döntés-előkészítő munkában, első­sorban a vállalkozásokat serkentő és elősegítő intézkedések meghoza­talát szorgalmazva; összehangolják az ipari, mezőgazdasági és kereske­delmi vállalkozások érdekeit azál­tal is, hogy mindhárom szektorra érvényes etikai kódexet dolgoznak ki; a külföldi üzleti és gazdasági kapcsolatok létesítéséhez a kama­rák átadják tapasztalataikat és in­formációikat, valamint rendszeres­sé teszik az érdekképviselet haté­konyságát elősegítő tájékoztatást, s közös fellépésekkel szereznek ér­vényt — területi és kormányzati szinten — a régió gazdasági és ke­reskedelmi érdekeinek. Cs. I. A békés rendezés utolsó lehetősége Jogerős bírósági határozat a Dunagate-ügyben Tájékoztató a villamos­katasztrófa áldozatairól Az Országos Rendőr-főkapitányság ügyeleti főosztályának téves tájékozta­tásán alapult az a kedd reggeli hír, amely szerint Drágár Zoltán 30 éves budapesti lakos is életét vesztette a hétfői villamoskatasztrófa következté­ben. A baleset negyedik, korábban ismeretlen áldozata Lackó István 45 éves budapesti lakos volt. A helyszínen elhunytak: Vona Lukács 63 éves nyugdí­jas, Hefter János László 45 éves alkalmazott és Molnár Berec Géza 45 éves osztályvezető. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden újabb tanúkat hallgatott meg, s tovább folytatja a vizsgálatot. Galambos László alezredes az MTI érdeklő­désére elmondta: az eddigi információk szerint úgy tűnik: nem a váltó • meghibásodása terelte le a sínekről a szerelvényt, valószínűleg a villamos túl nagy sebessége okozta a bajt. A villamos vezetője rendőri őrizetben van. Ötvennégyen súlyosabb-könnyebb sérülést szenvedtek. GYORSLISTA Nyereményjegyzék a január 7-én megtartott decemberi HATOS LOTTÓ tárgynyeremény-sorsoiásról. A nyere­ményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Mitsubishi Lancer 1,5 GLXi típusú gépkocsira szóló utalvány C Szerencse-utalvány (30 000 Ft) D Vásárlási utalvány (9000 Ft) E Vásárlási utalvány (7000 Ft) F Vásárlási utalvány (5000 Ft) A nyertes szelvényeket január 29-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, azOTP-fiókok vagy posta útján a Szeren­csejáték Rt. címére (1875 Budapest V., Nádor u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény-jegyzék január 16-ától megtekinthető azOTP-fiókokban, a totó-lottó kirendelt­ségekben és a postahivatalokban. Listánk a szegedi és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények szá­mait tartalmazza. 2 418 383 F 2 446 369 F 2 502 341 E 2 516 334 E 2 544 320 D 2 558 313 E 2 572 306 F 2 586 299 D 2 614 285 D 2 628 278 F 2 642 271 E 2 656 264 C 2 670 257 F 2 712 236 F 2 726 229 C 2 740 222 F 2 754 215 F 2 768 208 E 2 824 180 F 2 852 166 C 2 894 145 C 2 908 138 D 2 922 131 F 2 936 124 D 2 950 117 F

Next

/
Oldalképek
Tartalom