Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

I 2 0 PETŐFI NÉPE • 1991. január 31. A JUGOSZLÁV HADÜGYMINISZTER LEVELE FÜR LAJOSHOZ Ki szállított fegyvert a horvátoknak? A Narodna Annija című lap közzétette azt a levelet, amely­ben Veljko Kadijevics jugo­szláv nemzetvédelmi miniszter sürgős választ kért magyar kol­légájától, Für Lajostól az állító­lagos jugoszláviai fegyverszállí­tási üggyel kapcsolatban. A levélben a szövetségi mi­niszter a két állam és a két had­sereg közötti jó kapcsolatok, valamint tervezett látógatása sikere érdekében kifejti: „Megbízható adatokkal ren­delkezünk. hogy a Magyar Köztársaságból a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saságba, pontosabban a Hor^ vát Köztársaságba nagy meny­­nyiségű katonai felszerelést és lőszert szállítanak a hivatalos és ez ügyben illetékes jugoszláv szervek megkerülésével, s a JSZSZK törvényeivel ellentéte­sen. Ezzel kapcsolatban kérjük minél konkrétabb és sürgősebb válaszát”. A levél — amelyet a lap ez­után már csak ismertet, nem idéz ■— kérdést tartalmaz példá­ul arról, hogy a minisztérium jóváhagyta-e a fegyvereladást, továbbá, hogy van-e Magyar­­országon keresztül más orszá­gokból fegyverszállítás Jugo­szláviába. A lapban ismertet­nek még egy német nyelvű beje­lentést, amelyben a nemzetvé­delmi minisztériumot tájékoz­tatják fegyverszállításról, sőt, arról is, hogy „Magyarország­ról kábítószert is csempésznek Jugoszláviába.” A miniszternek címzett levél­ben a meg nem nevezett feladó azt állítja, hogy „Mrsic és Spe­­gelj urak megállapodtak a ma­gyar katonai és vámügyi szer­vekkel fegyver és kábítószer il­legális szállításáról.” Mrsic eb­ben az időszakban horvát kül­ügyminiszter volt, Spegelj még jelenleg is hadügyminiszter. A levélben a bejelentő az állítja még, hogy bizonyos magas be­osztású emberek mindezért nagy jutalékot kaptak. Meglehetősen szokatlan dolog, hogy két ország honvédelmi miniszterei közötti levélváltást nyilvánosságra hozzanak — szö­gezte le szerdán Keleti György. A Honvédelmi Minisztérium szóvi­vője a fentiekre reagált, s közölte; 1990. október 30-án érkezett Budapestre Vuleta Valetity vezérőrnagy, aki minisztere levelét hozta Für Lajosnak. A jugoszláv tábornok már másnap, október 31-én át is vehette a válaszlevelet. A dokumentumban Für Lajos tájékoztatta a Veljko Kadijevicset. hogy a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának nincs külkereskedelmi joga, ezzel csak erre felhatalmazott külkereskedelmi vállalatok rendelkeznek. A fegyverek kereskedelmét, az ehhez szükséges engedélyek kiadá­sát a magyar kormány rendelete szabályozza, s eszerint — a politi­kai feltételek megléte esetén — a Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­­tpk Minisztériuma jogosult egy-egy ügylet engedélyezésére. A Honvédelmi Minisztérium ezt a külkereskedelmi területet köz­vetlenül nem irányítja és nem ellenőrzi. A magyar miniszter tavaly arról is információt adott, hogy más országoknak a Magyar Köztársaság területén áthaladó szállítmá­nyairól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tud felvilágosítást adni, de csak abban az esetben, ha a szállítmány tartalma a kísérőokmányokon fel van tüntetve. A jugoszláv miniszter katonai attaséja útján később további pontosító kérdésekkel is fordult magyar partneréhez, ezekre — ugyancsak rövid időn belül —'részletes válaszokat kapott. (MTI) Minimális költségvetési mérleghiány, jelentősen javult a pénzügyi egyensúly 1990-ben Jelentősen javult az ország périzügyi egyensúlya 1990-ben, a költségvetési mérleg hiánya a tervezett 10 milliárd forintnak csak töredéke, 1,4 milliárd forint lett. A váratlanul kedvező ered­mény a pénzügyi irányítást is meglepte. Elsősorban azzal magyarázzák, hogy a vállalatok jó eredményeket értek el az exportpiacokon, többletbevételhez ju­tottak, s így a számítottnál több adót fizettek be az év utolsó időszakában — derült ki szerdán azon a sajtótájé­koztatón, amelyet Kupa Mihály pénz­ügyminiszter tartott a múlt esztendő eredményeiről, s az idei pénzügyi el­képzelésekről. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: elégedetlen a privatizáció ütemével. Az egzisztenciahitellel kapcsolatos kormányrendelet a napokban elké­szül, s így nem lesz akadálya a pri­vatizáció felgyorsításának. Magyar­­ország külföldi megítélése egyébként továbbra is rendkívül kedvező, ha­zánk az egyetlen kelet-európai ország, amely jelen van. a külföldi magán­pénzpiacokon, kötvénykibocsátás ré­vén. Kupa Mihály beszámolt arról, hogy az elmúlt napokban külföldi bankvezetőkkel, üzletemberekkel ta­lálkozott, akik bizakodóan ítélik meg az ország jövőjét, csupán egyet szor­galmaznak: fel kell gyorsítani a tulaj­Sértetlenek a magyar ENSZ-katonák Az iráni iraki tűzszünetet megfigyelő ENSZ katonai csoport magyar kon­tingensének 14 tagja jelenleg Teheránban, egy magyar megfigyelő pedig, a pa­rancsnokság tagjaként, Cipruson tartózkodik. Mindannyian sértetlenek, jól van­nak. a feladataikat rendben, az ENSZ illetékes-szerveinek döntései alapján végzik — tájékoztatta az MTl-t szerdán délután a Külügyminisztérium. (MTI) Magyar—román kulturális megállapodás — Gyümölcsözőnek bizonyultak Gheorghe Stefan román oktatási és tu­dományügyi miniszter, valamint And­­rásfalvy Bertalan magyar művelődési és közoktatási miniszter megbeszélései —jelentette ki Láng Péter szóvivő szer­dán, a minisztériumban megrendezett nemzetközi sajtókonferencián. A továbbiakban beszámolt arról, hogy a partnerek még a nap folyamán aláírják a minisztériumaik közötti, 1991—1993-ra szóló együttműködési megállapodást. Az esemény különös je­lentőséggel bír — emelte ki a szóvivő — mindenekelőtt azért, mert a két or­szág között évek óta nem volt érvény­ben kormányközi vagy akár csak tár­caközi együttműködési munkaterv. A kolozsvári Bolyai-egyetemről Gheorghe Stefan egy újságírói kérdésre válaszolva beszélt: a korábbi 68 kur­zussal szemben, ma 140-en, van magyar nyelvű előadás az egyetem fakultásain. Más kérdésre válaszolva a román oktatási miniszter kijelentette: elége­dett a Magyarországon élő román ki­sebbség részére fenntartott iskolák munkájával és működési feltételeivel. Ki lesz a rendőrfő (Folytatás az 1. oldalról) Sikerült telefonon beszélni, dr. Szikinger Istvánnal is. — A megyei közgyűlésre be­terjesztett javaslat nem egyezik az önökével. Mit szól ehhez? — Információját sem meg­erősíteni sem cáfolni nem all módomban. Annyit azonban szeretnék elmondani, hogy én, a magam részéről, elfogultság­tól mentesen döntöttem, lelkiis­meretem tiszta. Ugyanakkor a bizottsági döntés meghozatalá­val az én szerepem véget ért.* Az országos főkapitányt a mi véle­ményünk nem köti. Az már a spekuláció körébe tartozik, hogy vajon minek alapján tette meg javaslatát dr. Szabó Győző. Mindenesetre Kőtörő Miklós a megyei köz­fyűlés nyilvánossága elé tárta, ogy telefonérdeklődésére dr. Szabó úgy felelt: „a bizottság a Törvényjavaslat a nemzetbiztonságról donváltást. A pénzügyminiszter úgy vélekedett: Magyarországon elsősor­ban a spontán, piaci privatizáció volt eddig eredményes, az állami kezde­ményezés terén lassúság, meglehetősen sok bürokrácia tapasztalható. A múlt esztendőben az ipari termelés öt százalékkal csökkent, ám a közepes és kisvállalkozók szerepe jelentősen megnövekedett az exportban. Tapasz­talható a gazdasági struktúraváltás gyorsulása, 2000 új, vegyes vállalat ala­kult 1990-ben, s mintegy 500 millió dollárra tehető a beáramlott külföldi működő tőke nagysága. Szintén lényeges az is, hogy a most készülő program konkrétabb lesz az előzőnél. Már nincs vita abban a kér­désben, hogy a növekedés egyetlen mo­torja 1992-ben az export lehet. Ha az export számottevően bővülni fog, ak­kor ennek következtében létrejöhet a hazai piacon az a keresletbővülés, ami szükséges az eddigi gazdasági leépülés megfékezéséhez, a fejlődés megkezdé­séhez. Csak 1993-ban lehet arra számí­tani, hogy az export mellett egyéb té­nyezők is szerepet játszhatnak a gazda­ság növekedésének megalapozásában, gyorsításában. Arra a kérdésre, hogy az idej eszten­dőben mi lehet a legnagyobb veszély a gazdasági stabilizációra, Kupa Mihály az inflációt, valamint a tulajdonviszo­nyok rendezetlenségét jelölte meg. A közelmúltban kapták kézhez az országgyűlési képviselők a nemzetbiz­tonságról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásában a belügyi, a honvédelmi, az igazságügyi tárca, vala­mint a Legfelsőbb Bíróság és a Leg­főbb Ügyészség képviselői vettek részt. A tervezetet előzőleg a kormány két fordulóban tárgyalta meg, majd a jóvá­hagyás után megvitatta azt az Ország­­gyűlés nemzetbizonsági bizottsága is — mondta Gálszécsy András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nél­küli miniszter szerdán, az irodájában tartott sajtóbeszélgetésen. • A miniszter hangsúlyozta: a nemzet­közi tapasztalatok azt mutatják, hogy az államok érdekeik védelmében világ­szerte igénybe veszik a titkosszolgála­tokat. A Magyar Köztársaság szuvere­nitásának, területi sérthetetlenségének és alkotmányos rendjének védelme ér­dekében hazánkban is szükséges meg­teremteni — a működő demokráciák­hoz hasonlóan — a nemzetbiztonsági tevékenység jogszabályi legitimációját. Gálszécsy András kiemelte, hogy a törvényjavaslat egyik fontos elve: a nemzetbiztonsági szervek működése semmiképpen sem rendelhető alá párt­­politikai érdekeknek. Ezzel összhang­ban a nemzetbiztonsági szervek hivatá­sos állományú tagjai nem lehetnek tag­jai politikai pártnak, szervezetnek^ sőt, szakszervezetnek sem. A törvényjavas­lat további fontos alapelve a titkosszol­gálatok feletti parlamenti alkotmányos felügyelet meghatározása, valamint a kormányzati felügyelettel megbízott tárca nélküli és a honvédelmi miniszter felelősségének a szabályozása. Annak érdekében pedig, hogy a nemzetbizton­sági szervek tevékenysége ne veszélyez­tesse az ország demokratikus rendjét, továbbá indokolatlanul ne sérthesse az állampolgárok jogait, a törvényjavas­lat meghatározása szerint a titkosszol­gálati eszközök és módszerek — tele­fonlehallgatás, levélellenőrzés stb. — alkalmazására csak a Fővárosi Bíróság engedélye alapján kerülhet sor. A nem­zetbiztonsági szervek esetleges jogelle­nes tevékenysége ellen pedig jogorvos­lattal lehet élni. Kérdésekre adott válaszok során el­hangzott, hogy a nemzetbiztonsággal összefüggő feladatokat kizárólag az er­re a célra szervezett — különleges jogo­sítványokkal rendelkező, de nyomozó­hatósági jogkört nem gyakorló — álla­mi szervek teljesíthetnek. Támaszkodnak a természetes szemé­lyek — az ügynökök — önkéntes köz­reműködésére is. Az ügynökök munká­ja államtitkot képez, azt sem az érin­tett, sem más személy nem fedheti fel az illetékes szerv vezetőjének előzetes en­gedélye nélkül. Esetleges felfedésre is csak az érintett személy hozzájárulásá­val kerülhet sor. Az alkotmány a nemzetbiztonsági törvényjavaslat elfogadását az or­szággyűlési képviselők kétharmados szavazati többségéhez köti. Ez a jelen­legi helyzetben azt jelenti, hogy a tör­vény hatályba léptetéséhez a parlamen­ti pártok konszenzusára van szükség. (MTI) A KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNYRŐL A bizottság szerint: alkalmas Alkalmasnak tartja az általános vitára a kárpótlási törvényjavaslatot az Or­szággyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága. A több­ség legalábbis így voksolt, jóllehet, a bizottság szerdai ülésének egyes szakaszaiban úgy tűnt: a testület végül is másként foglal majd állást. A szavazás során új —1 vélhetően alkalmi — koalíciók jöttek létre: a független kisgazdák az SZDSZ-szel és a Fidesszel a határozat ellen szavaztak, míg az MSZP az MDF-fel és a KDNP- vel tartott, az egyetlen független képviselő pedig tartózkodott. A bizottság szerdai ülésén elvetette azt a szabaddemokrata módosító javaslatot, amely azt indítványozta, hogy az időközi választás során a választási törvény az első fordulóra 25, a második fordulóra pedig 10 százalékos részvételi arányt írjon elő. A képviselők ezután úgy foglaltak állást, hogy támogatják az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve az egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. szakmai és emberi szemponto­kat vette figyelembe javaslata megtételekor”, neki, a főkapi­tánynak pedig egyéb szempon­tokra is tekintettel kellett len­nie. Nem részleteződött, vajon miféle egyéb szempontokról le­het szó — talán mert, értelmes ember ért ennyiből is. És amit ki nem mondtak, az nyilvánvalóan az: vannak politikai szempon­tok. (Ezek létét — mellesleg —- a BM vezetői nyíltan végig is mindig cáfolják. Am a gyakor­lat mást bizonyít.) Ez lehet pél­dául az, hogy a régi kapitány ne lehessen új (dr. Tóth Antal rá­adásul az elmúlt választási cik­lusban országgyűlési képviselő is volt), vagy egyszerűen az: bárki lehet, de a regi nem, hadd bizonyosodjék be, hogy itt is végbemegy a rendszerváltás. Ha ez így van, akkor azonban fölösleges pályázatosdit játsza­ni, szakértőket foglalkoztatni, egyszóval úgy cselekedni, mint­ha — közben pedig nem is ... A politikai szempontú döntést minek jogszabályi köntösbe burkolni? A kibontakozó új botrány politikai hatása már csak azért is elég nagy lehet, mert egyes hírek szerint még tizenöt megyé­ben történt és történik ponto­san ugyanez, hogy tehát a szak­ma jelöltje ellenében valaki mást terveznek főkapitánnyá kine­vezni. Mindenesetre a mai köz­­biztonsági helyzetben talán az lenne a politikai szempontból legmegnyugtatóbb megoldás, ha csak és kizárólag a szakmai megfontolásokat vennék figye­lembe azok a BM-vezetők, akik egyébként nyilvánosság előtti megnyilatkozásaikban maguk is ezt az elvet hangoztatják. Ballai József Olcsóbb lesz a tej egy forinttal (Folytatás az 1. oldalról) péseket tesznek annak érdekében is, hogy a termelői árengedmények a fogyasztói árakban is érvényre jussanak. Az agrárrendtartás keretében egyébként a tej- és szarvasmarha­ügyek rendezésére összesen másfél milliárd forintot különített el a tár­ca. A minisztérium arra számít, hogy az intézkedések hatására a tavalyihoz képest 200 millió literrel (mintegy 20 százalék) kisebb lesz a tejtermelés és -forgalmazás, s azok a tehenek kerülnek vágóhídra, amelyek tejtermelése alacsony, tar­tása gazdaságtalan. A tájékoztatón ott volt Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter is, aki pályáját fölvázolva első íz­ben mutatkozott be az újságírók­nak. Az agrárpolitikában képviselt véleménye a következőképpen ösz­szegezhető: a miniszter legfonto­sabbnak a tulajdonviszonyok tisz­tázását látja, s elkötelezetten vallja, hogy nagy szükség van az állami gazdaságokra és a valódi társulás­sal létrejött — vagy ilyenné átala­kuló— szövetkezetekre, amelyek a tulajdonosok szövetsége. A sertésfelvásárlási gondokról ugyancsak szó esett a tájékoztatón. A minisztérium prognózisa szerint februárban megélénkül az export, egyebek mellett annak hatására is, hogy az exportszubvenciót növelik, mégpedig 25 százalékra, a darabolt sertéshús exportdotációja pedig 35 százalékos lesz. A külföldi értékesí­tésekre pályázatokat, tendereket ír­nak ki. A máris tapasztalható ten­dencia szerint az idén, a múlt esz­tendőhöz képest, egymillióval ke­vesebb sertést hizlalnak az ország­ban. Csabai István A kecskeméti tolvajt még az Interpol is körözte (Folytatás az I. oldalról) értéktelen fecninek tartott lot­tószelvényt elhagyta a Kullai köz egyik presszójában. Ott ta­lálta meg a becsületes vendég­lős, aki maga vitte el az iratok­ból kiolvasott címre. Hepiend. Másodszor is máz­lija volt az Áfonya utcai lakó­nak.. A lottószelvényt azóta már be is váltották. Ám a történetnek koránt sincs vége. Tolvajunk, a kecske­méti Mócza László még pár na­pig dekkolt a kiégett házban. Az eddig négyszer büntetett fér­fit december 24-én négynapnyi szabadságra engedték ki a bör­tönből, de nem nagyon sietett vissza. Bevackolt az elhagya­tott lakóépületbe és betörések­ből tartotta el magát. így jutott el véletlenül a nyitott autóhoz is — a többit meg már ismerjük. Addigra, persze, a kecskeméti rendőrök tűvé tették érte a vá­rost, majd az egyik járőr a na­pokban sikerrel járt. Újra rács mögé került a peches tolvaj. A bűnügyi osztály vezetője két nappal ezelőtt hallgatta ki. Tőle tudta meg Mócza azt is, mi célt szolgált a papírfecni, és hogy hétmillió forintot ért. Csaknem belebetegedett a hírbe... Tanulság: így kerek a világ. Az egyik embernek akkora a szerencséje: nem elég, hogy egy­millió schillinget nyer, még ha el is lopják tőle a szelvényt, ak­kor is visszaviszik. A másik meg eldob egymilliót — ráadá­sul még be is csukják. — noszlopy — GYORSLISTA Nyereményjegyzék a január 28-án megtartott janu­ári hatoslottó-tárgynyereménysorsolásról. A nyere­ményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (3000 Ft); B Mitsubishi Lancer 1.5 GLXi tip. személygépkocsira szóló utalvány; C Szerencseutalvány (30 000 Ft); D Vásárlási utalvány (9000 Ft); " E Vásárlási utalvány (7000 Ft); F Vásárlási utalvány (5000 Ft). A nyertes szelvényeket február 28-áig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Szerencsejáték Rt. címére (1875 Budapest V., Ná­dor u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék február 5-étől megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kiren­deltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szege­di és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvé­nyek számait tartalmazza. 2 011 904 E 2 471 107 E 2 959 936 E 3 463 578 D 2 041 530 D 2 500 733 E 2 974 749 F 3 493 204 F 2 100 782 E 2 515 546 C 2 989 562 C 3 508 017 C 2 115 595 E 2 530 359 C 3 004 375 D 3 522 830 F 2 145 221 D 2 545 172 E 3 048 814 D 3 537 643 F 2 174 847 F 2 559 985 F 3 063 627 D 3 552 456 C 2 189 660 F 2 574 789 E 3 078 440 D 3 537 643 F 2 204 473 B 2 604 424 E 3 093 253 F 3 552 456 C 2 219 286 D 2 619 237 E 3 108 066 D 3 567 269 F 2 234 099 F 2 634 050 F 3 152 505 E 3 596 895 E 2 248 912 E 2 648 863 F 3 167 318 E 3 611 708 E 2 263 725 D 2 708 115 F 3 196 944 F 3 626 521 E 2 278 538 D 2 722 928 F 3 271 009 F 3 641 334 E 2 293 351 D 2 737 741 F 3 285 822 F 3 656 147 F 2 308 164 D 2 767367 F 3 315 448 F 3 715 399 F 2 322 977 E 2 782 180 F 3 330 261 F 3 730 212 D 2 337 790 E 2 811 806 C 3 345 074 . F 3 745 025 E 2'367 416 F 2 826 619 E 3 359 887 F 3 789 464 E 2 382 229 E 2 856 245 C 3 374 700 E 3 804 277 E 2 411 855 F 2 885 871 D 3 389 513 F 3 819 090 D 2 441 481 F 2 915 497 C 3 404 326 E 3 848 716 E 2 456 294 E 2 945 123 C 3 448 765 F 3 863 529 E ? 878 342 5 893 155 ! 907 968 ? 922 781 1 967 220 ? 996 846 )833 168 ) 847 981 ) 862 794 ) 877 607 1 892 420 ) 907 233 1 922 046 > 936 859 ) 951 672 > 966 485 1025 737 ) 055 363 1070 176 ) 084 989 ) 114615 ) 144 241 ) 159 054

Next

/
Oldalképek
Tartalom