Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

4 • PETŐFI NÉPE •1991. január 29. AMERIKAI „TALÁLMÁNY” Vállalkozóképzés vállalkozásban Milyenek lesznek a magyar inkubátorházak? Hogyan működik Amerikában, hogyan működ­hetne itthon - egyáltalán: mi is az az inkubátor­­ház?- Ezekre a kérdésekre sokkal többen voltak kíváncsiak Kecskeméten, mint azt az e témával foglalkozó egynapos képzés szervezői gondolták. Ugyanis kétszer annyian jelentkeztek az amerikai szakemberek előadásának meghallgatására, mint amennyi erről szóló értesítést, meghívót a Bács- Kiskun Megyei Munkaügyi Hivatal (újabban: központ) elküldött. Ez egyébként lehet jó jel is, hiszen a résztvevők csupa olyan szakemberek vol­tak — oktatási intézmények, bankok, önkormány­zatok, biztosítószervezetek stb. képviselői —, akik segíthetik, támogathatják az inkubátorházak létre-' hozását, működtetését. Más kérdés, hogy lesz-e erre módjuk, alkalmuk. Vagy szándékuk hozzá. Meglepő eredménnyel működnek A Kansas állambeli Pittsburghben, 1975 és 1982 között az acélipar összeomlása miatt tömegesen Váltak munkanélkülivé az emberek. S mivel több generáció dolgozott alkalmazottként ebben az ágazatban, az ott élőkben nem alakult ki a vállal­kozási készség, de még csak az önállósulási szán­dék sem. Pedig, nem lévén más ipar a környékben, nem volt más választásuk, mint hogy a saját lábuk­ra álljanak. De hogyan? — merült fel a kérdés. Ilyen körülmények között született meg az inkubá­torház, azaz a vállalkozóvá válást segítő intézmény létrehozásának ötlete. Sokan, akik ebben partne­rek lehettek volna, közülük is elsősorban a bank­­szakemberek, szkeptikusan vélekedtek az elgondo­lásról, s távol tartották magukat tőle. Nélkülük is megvalósították, akik hittek benne. De még őket is meglepte az intézmény hatékonysága, ami idővel egyértelműen bebizonyosodott. Amerikában az'in­duló kisvállalkozásoknak általában 50-80 százalé­ka tönkremegy az első egy-két évben, az inkubá­torházból stártoltaknak csupán az öt százaléka fut . zátonyra. Erre már á hitetlenkedők is felfigyeltek, s idővel ki-ki hozzátette a maga tégláját az újabb és újabb inkubátorházakhoz. Persze, csak képletesen, hiszen az ilyen intézményeket többnyire kész épületekben hozzák létre. Megvásárlását, felújítását, s később az üzemeltetését például a bankok kedvezményes hitellel segítik. Az Önkormányzatok is hozzájárul­nak, amivel tudnak: ajándékba adják a telket, vagy éppen jelképes - - egyszázalékos! — kamatra a köl­csönt stb. Még a különböző szakszervezetek is segí­tenek abból a megfontolásból, hogy a kicsi vállal­kozások idővel nagyüzemmé nőhetik ki magukat, s dolgozóik szakszervezeti tagokká válhatnak. Az első ilyen intézmény megalakítása után egy­másfél évre nagy lendületet vett az ügy, és a vállal­kozóképzés rövid idő alatt, mondhatni, iparággá nőtte ki magát. Vállalkozásnak sem rossz (még mindig az amerikai tapasztglatról van szó), gazda­sági, társadalmi haszna pedig egyértelmű. Hiszen azok, akik az intézmény segédletével önálló tevé­kenységbe kezdenek, önmaguk foglalkoztatásáról gondoskodnak, sőt, előbb vagy utóbb másokat is foglalkoztatnak, olyan munkát folytatnak, amire igény van (különben nem élnének meg), és nem a munkanélküli-segélyen levők, hanem az adófizetők l számát gyarapítják. Azóta a világ legkülönbözőbb országaiban működnek inkubátorházak, amerikai mintára. Oktatnak és szolgáltatnak A tipikus amerikai történetet megjelenésre is tipi­kus amerikai (szőke, hátrafésült hajú, kék szemű, ra­gyogó fogsorú) szakember,' Robert A. Meeder, a jűttsburghi kisvállalkozásokat menedzselő szerve­zet elnöke előadásában ismerhették meg á kecske­méti program résztvevői. A vendégelőadó elmondta a/J is: a menet közben elkövetett hibákból levonták a tanulságokat, s mindezt most készen nyújtják át nekünk, magyaroknak. Az inkubátorházakat álta­lában régi, elhagyott épületben (volt üzemben) ér­demes kialakítani: így gyorsabb és olcsóbb. De nem szabad az átalakításra nagy gondot fordítani, mert arra idő előtt elmegy a sok pénz, energia,’s maga az ügy megfeneklik. El kell indítani, s menet közben sok mindent meg lehet csinálni. Lényeg, hogy legye­nek az épületben kisebb-nagyobb szobák, termek a vállalkozók munkájához, az oktatáshoz, s a nyúj­tandó szolgáltatáshoz: könyveléshez, nyilvántar­táshoz stb. Tapasztalatból tudják most már azt is, hogy nem annyira a vállalkozásnak, mint inkább a vállalkozónak kell nagyobb figyelmet szentelni a képzés ideje alatt. Eleve azt nagyon megnézik, kit vesznek fel az intézménybe, alaposan kikérdezik az elképzeléseiről, pénzügyi és üzleti tervet készíthet­nek, s két hónapig ismerkednek vele, mielőtt dönte­nek, hogy hajlandók-e menedzselni. Kereskedők­kel nem foglalkoznak, csak olyan tevékenységre ké­szülőkkel, amely tevékenységek a gazdaságot fel­lendíthetik. A kecskeméti program résztvevői gondolatban azonnal megpróbálták a hallottakat hazai körül­mények közé helyezni, s ezt meg is beszélték az elő­adás szüneteiben. Szerencsére, a vendégek egy kuk­kot sem tudtak magyarul, különben azt hihették volna, hogy az általuk mondottakon gúnyolódnak hallgatóik. Pedig csak azt találgatták, hogyan lehet­ne nálunk kevés gonddal építkezni, kitől lehetne egy­százalékos kamatra kölcsönt kérni, ajándékba telket kapni, s hogy például a magyar szakszervezetek mi­vel segíthetnék az inkubátor házakat. És, persze, az is szóba került, milyen készséggel, képességgel kell rendelkezzen nálunk a vállalkozó, ha a hitelkama­tok, az adó, a társadalombiztosítási járulék, meg az infláció miatt nem akar tönkremenni. Egy ilyen föl­vetésre azt mondták az amerikaiak, hogy ismerik a magyar körülményeket. De nehogy azt higgyük, hogy náluk könnyebb a vállalkozóknak. Ott egy­mást győzik le, a kemény versenyben vérzik el nagy részük. Bele kellene vágni Az inkubátorházak megteremtésének is rengeteg akadálya van Magyarországon, de ezek nem le­­küzdhetetlenek. Az elméletet már jól ismerjük, sőt, már szervezkedünk is a megvalósítás érdekében. Ehhez pénzforrást is teremtettünk (kerestünk). Máris három alapítvány áll rendelkezésünkre ilyen célra. Ezek közül az egyik a Seed elnevezésű (szín­tiszta magyar szervezet), amely az amerikai előadó­kat meghívta (ügyvezető igazgatója és menedzsere is elkísérte a vendégeket Kecskemétre). Mindehhez pénz külföldről is lenne, csak éppen nem tudjuk, hogyan lehetne hozzáférni, illetve még nincs mire felhasználni. A jelek szerint Bács-Kiskun megyében a legelőrehaládottabbak az előkészületek ebben. Dr. Vargáné Verasztó Jolán, a megyei munkaügyi központ vezetője erről is tájékoztatta a résztvevő­ket. Elképzelések szerint a rendszert a Bács-Kiskun Vállalkozási Alapítvány segítené anyagilag (köz­ponti pénzből), a munkaügyi központ irányítaná. A tréningcentrumban — a régi pártiskolán — foly­na az oktatás, az inkubátorházban vagy -házakban (valószínűleg elhagyott laktanyában) kapnának he­lyet a képzés résztvevői. Lévén megyénk mezőgaz­dasági,' agrártréningcentrumot és mintagazdaságot is szeretnének létrehozni. Profitos és non profitos inkubátorházak működ­nek majd Magyarországon. Mindkettő pénzért vál­lalkozik ugyan, de az utóbbi a tevékenységbe köte­les fektetni a hasznot. Működésűket a különböző alapítványok is segítik, ez nyilván a részvételi díjat is csökkenti. Megyénkben az Agrober—Agrofer vállalkozott „saját szakállára” ilyen intézmény lét­rehozására. Használaton kívül helyezett épületük­ből alakítják ki az inkubátorházat. Almási Márta ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA:________________ Alapítvány kisdiákok javára — Az általános iskolának olyan ismereteket kell adnia a tanulók­nak, hogy jól megállják helyüket a középiskolában — kezdte a beszél­getést dr. Szappanos Albert, a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola igazgatója. — Nyomban hozzáfűzöm: a tantervet még job­ban az élethez kell igazítani, mert igaz az a latin mondás: „Az élet-' nek, s nem az iskolának tanu­lunk”. Minden változtatáshoz azonban pénz kell. S ezt az okta­­. tásügyben egyre nehezebb megsze­rezni. Változtatni valóban szükséges, hiszen a munkahelyek modernizá­lódnak, s egyre nagyobbak a kö­zépiskolák követelményei. Nem­csak az elméleti, hanem az úgyne­vezett gyakorlati tárgyakban is na­gyobb jártasságot kívánnak. Ezért alakították ki a Zrínyi-iskolában a számítógépparkot, ahol nemcsak hobbinák számító személyi, ha­nem IBM-kompatíbilis számítógé­pek is találhatók. A technika tan­tárgy tanításának reformja még várat magára, de ebben az iskolá­ban erre nem vártak; a tantestület tett annak érdekében, hogy ezt központi akarattól függetlenül megvalósítsák. ~r- Kialakítottunk egy tan­konyhát és egy varrószobát, ahol á felső tagozatosok a* tech­nika tantárgy kéretében háztar­tási — főzési és varrási — isme­reteket szereznek. Megtanulnak főzni, mosogatni, varrni, kötni. Kiscsoportos foglalkozás kereté­ben az osztály egyik fele varr, a • Zöldi Kovács János tanár az 5/a osztály tanulóinak munkáját ellenőrzi. Itt a „felelet” eredményességet a tanulók megeszik. A sajtos rolád — amit ez alkalommal készítettek — valóban finom volt. másik főz. A konyhában három­tagú csoportnak kell elkészítenie az ételt. Ezek olyan alapismere­tek, amelyek nélkül ma már alig­ha lehet útján! engedni egy fia­talt. Nem mesterszakácsokat, szabászokat képezünk, de arra próbáljuk megtanítani a gyereke­ket, hogy tudjanak felvarrni egy gombot, megfőzni egy egyszerű ételt. Az ételek elkészítéséhez szükséges nyersanyagot jórészt a szülők adják, de kaptunk segít­séget a baromfi-feldolgozó válla­lattól, az Univer ÁFÉSZ-től és a vendéglátó vállalattól is. A konyha kialakítása — ahol villany- és gáztűzhely, hütő- és fagyasztóládák, villanybojler ta­lálható — négyszázezer forintba került. Ezt a nem kis pénzt egy pályázat útján, bizonyos átcso­portosítással, több vállalat segít­ségével sikerült összegyűjteni, s ebben a tanévben a tankonyha már az oktatás célját szolgálja. A szülői munkaközösség alapít­ványt hozott létre, amelynek az a célja, hogy javítsa az iskola működőképességét, lehetővé te­gye a kisdiákoknak: szerezzék meg azt a tudást, ami az élethez szükséges. G. G. AZ OSZTRÁKOK FÉLNEK Veszélyt jelenthet-e számunkra a szlovákiai atomerőmű? Az utóbbi időben két kisebb tűzeset is előfordult csehszlovák atomerőmü­vekben, Dukovanyban, illetve a magyar határtól mintegy 60-70 km-re levő apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice-i) atomerőmű egyik blokkjában. Ezek, szerencsére, nem jártak semmiféle nukleáris következménnyel, ám különösen a bohunicei üzemzavar mégis nyugtalanította a környéken élő­ket és a szomszédos országok lakosságát. Ráadásul erről az erőműről köztudott, hogy nem éppen a legkorszerűbb technológiákkal, a mai bizton­sági előírásoknak megfelelően építették és üzemeltetik. Emiatt az osztrák kormány korábban a szlovákiai atomerőmű bezáratásáért lépéseket is kezdeményezett. Franz Vranitzky osztrák kancellár jelezte Marian Calfa csehszlovák miniszterelnökhöz intézett levelében: az osztrák lakosságot aggasztja a két ország közös batátához közeli atomerőmű működése és akár több milliárd schilling értékű támogatással — ezen belül elektromos energia szállításával is — hozzájárulna az apátszentmihályi erőmű bezárá­sához, és a kieső áramtermelés pótlásához. Mi erről a magyar szakemberek véleménye? Valóban akkora veszélyt jelent-e a szomszédos országban mű­ködő atomerőmű? Kérdéseinkre Ördögh József, az Országos Atomenergia Hivatal vezetője válaszolt. — A szlovákiai atomerőmű két­­két különböző műszaki és bizton­sági színvonalú blokkal üzemel. Is­mereteink szerint az osztrák aggo­dalmakat elsősorban a két régebbi, WER típusú (szovjet) blokk vál­totta ki. Ezek kétségtelenül elavul­tak, s a mai biztonsági előírások ilyenek üzembe helyezését már nem engedélyeznék — mondja Ör­dögh József, ám hozzáteszi: Arról azért nincs szó, hogy ezek ne lenné­nek megfelelő mértékben biztonsá­gosak, hiszen megépítésük idején is gondosan kidolgozott és ellenőr­zött szabványokat kellett betarta-' ni. Napjainkra azonban alaposan megszigorították az atomerőmű­• • Az Öböl-válság nyomában — gazdasági hanyatlás Az Öböl-háború kitörése súlyos csapást mér a világgazdaságra, amely amúgy is a lassulás aggasztó jeleit mutatja a nyolcévi töretlen fel­lendülés után összegzi szakértők véleményét a Reuter brit hír­­• ügynökség. Az üzleti bizalom már most is hanyatlóban van, s 1991 gaz­dasági növekedése végső soron lényegesen kisebb lesz az előrejelzések többsége áltál jövendőiméi véli a londoni Nomura kulatóintézét. Az üzleti élet zsugorodó bizalmának hanyatlása legszembeötlőbb az Egye­sült Államokban, ahol az Öböl-válság máris recesszióba taszította a gazdaságot. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy hónapon belül hátra arcot kényszerült végrehajtani az amerikai gazdasági konjunktúrára vonatkozó előrejelzésében, oly mér­tékben megváltozott egyik napról ti másikra a fogyasztók és a vállala­tok magatartása az Egyesült Államokban. Ha az emberek bizonytalan­nak érzik a jövőt, kevesebbet költenek, ami a/.eladások, a beruházások csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonja maga után. A kon­tinentális Európát és Japánt ei az ördögi kör még nem ragadta magá­val, ám ezek is egyre sebezhetőbbek. A már idézett Nomura szakértői szerint nem lenne meglepő, ha például Olaszország és Spanyolország recesszióba süllyedne 1991-ben. A francia gazdaság növekedése jelen­tősen lelassult az Öböl-válság kitörése óta, s a legfrissebb statisztikai adatok még az NSZK-ban is a konjunktúra lendületvesztéséről tanús­kodnak. Az olajárak magasba szökése csökkentené a növekedést Nyu­­gat-Németországban és lassítaná a talpra állást a volt NDK területén .- véli a DIW berlini gazdaságkutató intézet. Az OECD számítása sze­rint a kőolaj minden 10 dolláros emelkedése 1 százalékpontos csökke­­néstokozna a fejlett országok gazdasági növekedésében az első évben, ami elegendő lenne ahhoz, hogy recesszióba taszítsa országok sorát és milliókat fosszon meg munkahelyétől. (Reuter) vek részére előírt biztonsági köve­telményeket. Ebben a környezet­­védelmi mozgalmak is szerepet ját­szottak. De a régebbi blokkokkal azonos típusokat még több országban használnak, nemcsak a Szovjetuni­óban, hanem például Bulgáriában is. A félreértések eloszlatására sze­retném hangsúlyozni: ezek egyike sem „csernobili” típusú! A cserno­bili blokkoktól eltérő rendszerűek, azoknál korszerűbbek. Bár az is igaz, hogy a mi paksi erőművünk biztonsági színvonalát nem érik el. — És ha üzemzavar következik be egy ilyen — Magyarországhoz közeli — erőműben? Érintheti egy ilyen baleset hazánk lakosságát? — A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség égisze alatt ér­vényben van két egyezmény a nukleáris balesetekkel kapcsola­tos gyors értesítésről, illetve a szükséges segítségnyújtásról. Ha­zánk mindkettőhöz csatlakozott. A gyors értesítés kötelezettségét vállalók minden nukleáris bal­esetről, amely más országokat veszélyeztethet, haladéktalan és a védelmi intézkedések meghoza­talához elegendő részletességű tájékoztatást adnak egy nemzet­közi ügyeleti rendszer révén. En­nek működését hazánk vonatko­zásában is rendszeresen ellenőr­zik. A Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársasággal pedig éppen a múlt év szeptemberében született egyezmény arról, hogy a két fél közvetlenül is értesíti egymást a környezetet esetleg veszélyeztető atomerőművi üzemzavarokról, továbbá azokról, amelyek a má­sik ország lakosságában aggo­dalmat kelthetnek. — így működött ez a rendszer a január közepén bekövetkezett bo­hunicei tüzeset során is? — így, és azonnal megtudhat­tuk, hogy nukleáris veszély, sze­rencsére, nem volt. A nem létfon­tosságú rendszerek villamosener­­gia-ellátását szolgáló elosztósinek helyiségében keletkezett a tűz, amit az erőmű tűzoltói azonnal eloltottak, és a reaktort a tűz észle­lésekor nyomban le is állították. Zárójelben jegyzem meg: erre a le­állításra óvatosságból, az üzemvi­teli előírások miatt volt szükség. Ha komolyabb az üzemzavar, ak­kor automatikusan leállítja az el­lenőrző rendszer az erőművet. A tűz következtében egyébként sem áz erőművön belül, sem pedig a külső környezetben nem észlel­tek radioaktív szennyeződést. Ezt a többszintű magyar ellen­őrzési rendszer mérései is igazol­ták. A honvédség, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet és a polgári védelem keretében műkö­dő szervek a határ mentén — foko­zott gyakoriságú — méréseket vé­geztek, de nem észleltek eltérést a normális értékektől. — Azért a hazai lakosság nyu­­godtabb lenne, ha nem .lenne a szomszédságban ilyen korszerűtlen atomerőmű. — Kétségtelen, hogy él egyfajta félelem a lakosság körében. X bo­hunicei atomerőműben már eddig is több intézkedést tettek a bizton­ság növelésére. Jelenleg is folyik — nemzetközi szakértők részvéte­lével — az erőmű biztonságának felülvizsgálata a további tenni­valók meghatározása érdekében. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek eredményeként olyan meg­nyugtató megoldás születik, amelyik eloszlatja a lakosság aggo­dalmát. Schölfer Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom