Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-10 / 289. szám
1990. december 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Flóra ’90 (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon kevés a biztos in-, formációnk. Azt már Tudjuk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium átszervezései közepette a kutatási főosztály beleolvadt a műszaki-fejlesztési főosztályba. Ezen belül alakultak bizottságok, mi a zöldséggel, dísznövénnyel, gyógynövényekkel foglalkozóba tartozunk. — Nem megsértve a másik kettőt, azért nem azonos fajsúlyú a három kategória . .. — így érezzük mi is. Vélhető, hogy a zöldségágazat így nem került igazán jó helyzetbe, bár nem tudni, a csoport maga milyen helyet foglal,majd el. ' Ez van kívül. Es belül? — Vészkalkulációkat készítettünk. Variációkat, amelyekben a legfontosabb kérdés: mi van akkor, ha ...? Az első variáció szerint a mostáni ötven százalékát kitevő állami megrendelést kapja az intézet. Ez az összeg ugyanis a legtetemesebb a költségfedezeteink között. Ezért természetesen megdolgozunk. Szóval, ha fele lesz a mostaninak az állami megrendelés, akkor még talpon marad az intézet. A kutatási költségeket még épphogy tartani lehet. A dolgozók prémiuma bizonytalan lesz, a központi irányítás, az állomások általános költsége azonban nyirbá- lásra szorul. Esetleg téma- és létszámcsökkentés is bekövetkezhet. Persze a talpon maradás alapvető feltétele az ötven százalékon kívül, hogy a vetőmagokat, a gombát és egyéb termékeinket rendben-értékesíteni tudjuk. — Ennél lehet rosszabb is? — Kalkuláltunk, mi van akkor, ha egyáltalán nem kapunk állami megrendelést. Akkor csak próbálkozás marad a talpon maradásra. Komoly pénzügyi nehézségek árán. A termelés bevételeiből lehetne csak a kutatást finanszírozni. Ott pedig eddig is voltak gondjaink, hiszen a vetőmagok feldolgozására azért nem vagyunk felkészülve. A pénzügyi háttérJani bácsi, a nászéjszaka meg a marxizmus Önálló vagy nem ? Hói a kutatás mostanában? ről nem is beszélve: a termelés, tárolás finanszírozásáról ilyen hitelkamatok mellett Ez egyébként sajnos azt jelentené, hogy a kutatási témákról,bizonyosan le kell mondani. És nagyon valószínű, hogy többségében csak a meglévő fajták fenntartására lesz lehetőség. Ez viszont nagyon rossz kutatási politika. A ma igen jó nevű, elismert nemesítőinket inkább előbb, mint utóbb elfelejtené a szakma. — Van-e valamilyen kiút?- Talán a privatizáció, bár hogy kutatóintézetben hogyan lehet ezt végrehajtani, nemigen van útmutatás. Azért vannak elképzeléseink az önállóan működő’egységek kft.-vé alakítására. Tárgyalásokat folytatunk külföldiekkel. Ők vállalkoznának a nemesítés és vetőmag- forgalmazás megoldására, mi maradnánk a fajtatulajdonosok, a fajtáfenntartók és a kutatás koordinálói. Hasonló módon alakult meg a Christian Kereskedelmi Kft., amely a gomba termelését és értékesítését oldja meg. — Ügy hírlik, hogy egy kertészeti centrum tervei is körvonalazódnak. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemhez kerülésük nem először vetődik fel. Ha ez a terv megvalósul, az eddigiekben felsorolt gondjaik már nem lesznek gondok.- Arról van szó, hogy félig önálló gazdálkodási költségvetési intézménnyé válhatunk. A hírek szerint esetleg január elsején, i. — December eleje van. Ennyi idő alatt lehetetlen az átszervezés!- Nem is valószínű, hogy megtörténik. Ha viszont igen, nem biztos, hogy rosszabb helyzetbe kerülünk. Bár ez csak akkor lehetne így, ha elég pénz áll majd' rendelkezésünkre. A- kutatáshoz szükséges összeg mintegy 70 millió forint. Ha költségvetési ^intézmény leszünk, ennyit kell ránk szánnia az államnak. Hogy ez honnan, hogyan kerül, kerül-e egyáltalán, egy más ügy. A miénk az, hogy az eddig összefonódott gazdálkodást és kutatást hogyan lehet elválasztani egymástól. A régi időkre visszagondolva: volt már ilyen. Néhány mai állami gazdaság területén gazdálkodott az intézet. Tudomásom szerint most hasonló ügyben velük nem tárgyalt senki. Ma az intézetnek nincsenek gazdálkodásra alkalmas területei. Próbáltunk ugyan olyan földet visszakérni, amelyik az intézet kezelésében volt, de ellenállásba ütköztünk. Ezek azonban csupán — igaz nagyon fontos — részletkérdések. A lényeg a szakminisztérium döntése: aláírják-e az egyetemhez csatolásunkat: — Igen ám, de ezek szerint vannak tárgyalásaik a külföldi tőke bevonásáról. Mit szól majd mindehhez a tárgyaló fél?- Nem tudni. Amelyik növény, téma körül megindult ez a folyamat, a kifejlet kétesélyes. A külföldi visszaléphet. Ha viszont a dolgot sikerül nyélbe ütni a centrum létrehozása előtt, a „tárgyalási alapot képező”.növény, a kutatási téma nem vagy csak részben kerülhet a leendő költségvetési intézménybe. — Mit szól mindehhez a ZKI dolgozói garnitúrája, a vállalati tanács? — A vállalati tanács úgy döntött, hogy a kertészeti centrum gondolatát elfogadja. Költségvetési intézményként azonban csak szervezeti önállóságának megtartása mellett tartja működését biztosítottnak. Gál Eszter Tanácskozás a koncessziókról A koncessziós szabályok kérdéseiről vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozás Budapesten, a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében. A „Koncesz- sziók Európában” elnevezésű fórumra a kontinens legismertebb szakértői — többek között hollandok, franciák, olaszok — érkeztek Magyarországra. Az előadások a szóban forgó téma szinte minden fontosabb részletével foglalkoznak: a pénzügyek, a különféle szabályozási formák, az egyes országok konkrét koncessziós gyakorlata lesz a témájuk. Egyes elképzelések szerint autópályákat, a távközlést és esetleg bányákat kívánnak a későbbiekben Magyarországon koncessziós formában működtetni. Jani bácsi boldogan újságolta, útban hazafelé a dokitól, hogy új svéd gyógyszereket kapott, s ha ezeket beveszik esténként a mamával — mármint a feleségével —, akkor közelgő aranylakodalmuk után olyan nászéjszakára számíthatnak, mint amilyen az első volt. Csak az nem tetszett az öregúrnak, hogy neki az ezüst csomagolásút írta fel a doktor, amit viszont a nejének vitt, az a gyógyszer aranyozott papírba ágyaztatott.' — Igazság ez?-— nézett rám vizenyős szemeivel. — Mindig az asszony volt az úr a háznál, s most is az övé az arany, nekem meg csak az ezüst'marad... Próbáltam megmagyarázni, hogy a doki utasításait illik követni, betartani, de váltig azt hajtogatta, hogy akkor lenne teljes a „siker”, ha végre egyszer ő lehetne az „első". S bár nem mondta, hogy mit forgat a fejében, könnyű volt kitalálni: -igényt tart az.aranyozott csomagolású pirulákra... Eltelt néhány hét, amikor legközelebb találkoztunk. — Na, sikeres volt a nászéjszaka, Jani bácsi? — érdeklődtem kíváncsian. — Jaj, ne is említse! Vigye el az ördög a doktort! En még ma reggel is vért hánytam, az asz- szonynak meg megmerevedett a bal lába i.. Ha hiszik, ha nem, ez a fura balsiker a marxizmust juttatta az eszembe. Aki csöppnyire is jártas a társadalomtudományok háza táján, az tudja: Marx filozófiája alapvetően a humanizmusra épül és korszerűsége vitathatatlan. Ezt a legnagyobb gondolkodók is elismerték, elismerik. Egyebek mellett Sartre. Es valóban elgondolkodtató, hogy az egzisztencializmus nagy filozófusa, milyen pontosan, meggyőzően adott választ arra,- miért nem válhatott egyetemes világnézetté, magatartásformáló erővé Marx filozófiája. Szerinte ennek két alapvető oka van. Az egyik, hogy nem volt ideje kidolgozni e filozófia emberre minősített etikáját és pszichológiáját, sőt á kisebb közösségekre leké-1 pezetl szociológiáját sem. A másik hibáját abban látta a marxizmusnak, hogy ideológiává, politikává alacsonyították filozófiai . erejét, ‘alárendelve a. konkrét társadalmi érdekeknek. így a Marx által megfogalmazott igazságok az ideológiai harcok során óhatatlanul vulgarizálod- tak, eltorzultak. Gondoljunk .például a dialektikára, miszerint az ellentétek harca szüli a fejlődést. Csakhogy diktatúrában nem lehetett 11 nem is lehet —r őszintén vitatkozni, más nézeteket, véleményeket hangoztatni, mint az uralmon lévők. A különböző rezsimek emberek millióit pusztították el, nyomorították meg a marxizmus zászlaja alatt úgy, hogy e filozófiával ellentétes módszereket alkalmazva igyekeztek hatalmukat konzerválni. Am erről Marx körülbelül annyit tehet, mint a doktor Jani ' bácsi balsikeréről, aki nem kalkulálta bele a diagnózisba delikvense tudatlanságát, emberi gyarlóságait. Es itt lapul az a kérdés, hogy az elmúlt évtizedek bűneiért miért a filozófust — filozófusokat - — hibáztatják oly .sokan? Hiszen, ha igaz, hogy a marxiz- : mus, mint filozófia humánus, emberi, akkor akik ma átkozzák, azok valójában az antihu- manitás hívei? Nem hinném. Ésszerűbb magyarázatnak tűnik, hogy egy ilyen rendszerváltás idején az emberek mindent megkérdőjeleznek, ami a korábbi rezsimfnel összefügg. Es.az is érthető, hogy ahol ekkora az infláció, az elszegényedés és. ennyiI. re bizonytalan a jövő, ott inkább az indulatok uralkodnak és nem a józan gondolatok.' Csakhogy az előbbiek nem oldanak meg semmit. Mi több, még azt is képtelenek megakadályozni, hogy Marx filozófiája méltó helyre kerüljön a filozófia történelmében. Amit pedig Jani bácsi szeretne, hogy is mondjam, szóval maga az indulat ahhoz is nagyon kevés... Koloh Elek NEM SZÉNA, SZALMA! Olcsóbb a biobríkett Az energiagondok miatt napjainkban ismét nagyobb figyelem irányul a mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok fűtési célú felhasználására. Már 10- 15 évvel ezelőtt elkezdődtek a kísérletek, néhol a bio- brikettgyártással próbálkoztak. Ekkor elsősorban erdei fahulladékokat aprítottak föl és ebből préseltek tüzelésre alkalmas rudacskákat. Az idén a korábbi kísérletekre is alapozottan —■. a szalma hasonló módszerű brikettálása jó eredménnyel jár ajászdózsai tsz-ben, ennek Jászbrikett Kft.-jében. A Gabona és ; Ipari Növények Termelést Rendszer Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Rt. partnere a jászdózsai tsz. Az rt. megyei alközpontjának meghívására a napokban Kecskeméten, a művelődési házban jelentős érdeklődés mellett ismerkedhettek meg a mezőgazdasági szakemberek az energianyerés új, gazdaságos módszerével. Németh Zoltán alközpontvezető bevezetőjében már ígéretet tett arra, hogy segítséget adnak a Bács- Kiskun megyei gazdaságoknak a gyártás adaptálásához. A módszer lényegét dr. Janzsö József, a Fővárosi Távfűtő Művek, valamint Túri József, a Jászbrikett Kft. vezetője ismertette. Kitűnt, hogy a szén és általában az energia árának emelkedése miatt a szalmabrikett ma már árban is versenyképes, a gyártáshoz szükséges beruházás nem túl nagy összeget igényel, és rövid (3-4 év) idő alatt megtérül. Osztrák — használt — gépeket vásárolt a kft., s a. viszonylag egyszerű eszközeire összesen kilencmillió forintot költött. A termék értékesítésével 30 százalék körüli nyereség érhető el, a szeptemberi indulás óta szerzett üzemi tapasztalatok szerint. A legfontosabb, hogy száraz (10-13 százaléknál nem magasabb víztartalmú) szalmát is használjanak és legalább két műszakban üzemeltessék a berendezést, amellyel a barnaszénnel egyenértékű, 3600-4000 kilokalóriás, ugyanakkor rendkívül csekély hamut tartalmazó tüzelőt nyernek. A fűtőértéket növelni is lehet például oly módon, hogy harmadrészben napraforgóhéjat kevernek a szalmához. A kft.-ben egy mázsa szalmabrikett előállításának önköltsége 300 forint alatt van. Az állami támogatás miatt — amely egyébként a szénre 80 százalékos — lakossági felhasználásra 170 forintért adják a biobrikett mázsáját. Nemcsak családi házakban, hanem kis fűtőművekben is sikeresen, jó eredménnyel használták eddig ezt az új tüzelőanyagot. Figyelembe véve az állami támogatások fokozatos megszüntetésének kormányzati szándékát, a hazai energiahiányt, s a külföldi ellátás gondjait, sokan nagy jövőt jósolnak a szalmából (valamint egyéb mezőgazdasági, erdészeti melléktermékekből, hulladékokból) gyártható tüzelőanyagoknak. Az országban évente 6-8 miihó tonna szalma termelődik, amelynek negyedét a mezőgazdaság nem hasznosítja, mondhatni kárba vész. Évente 1-2 millió tonna szalmabrikettel az ország energiaszükségletének másfél százalékát lehetne fedezni. Ugyanakkor az is figyelmet érdemel, hogy a szalmabrikett elégetése, ennek elenyésző kéntartalma miatt, környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb, mint aká^a széné. Az új tüzelőanyagból a jászdózsaiak nem tudnak annyit gyártani, mint amennyi a megrendelés, kapacitásuk jövő évre is csaknem teljesen lekötött. Van tehát érdeklődés e jó fűtő- értékű, higiénikusan kezelhető tüzelőanyag iránt, ugyanakkor az sem lehet mellékes, hogy a külpiacon is keresik. Cs. I.
