Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-10 / 289. szám

4 © PETŐFI NÉPE © 1990. december 10. „AMI ITT VAN NÁLUNK, AZ NYOMOR” I. Szabadszálláson éhbérért dolgoznak — nyugati exportra 1990. november 24., szombat reggel 9 óra 30 perc. A Háziipari Export Szövetkezet (a to­vábbiakban HEXI) szabadszállási üzemének kapuja zárva, de bent a varrodában világítanak a neonok. Kilenc asszony" hajol a gépek fölé. Hirtelen autó fékez az épület előtt. Négy ember száll ki nagy sietve. A HEXl új elnöke Nagy Zoltánná, a helyettes a műszaki vezető és a fel­ügyelőbizottság vezetője. Az üzembe jutva azonnal alapos ellenőrzésbe fognak, s rövide­sen kiderül, nem jöttek hiába: többek között 8-9 darab lurexanyagot, valamint egy tucatnyi hímzett pólót találnak. Ezek bizony „idegen anyagok”, azaz fusimunkára utalnak! Sövény Sándorné, a helyi üzem vezetője ele­jétől tanúja az ellenőrzésnek. Férje, a szabad- szállási bedolgozói telep irányítója, rövidesen megérkezik a helyszínre. Közben fotók készül­nek (lám csak: a pestiek mihdenre gondolnak, még fényképezőgépet is hoztak!) a „bűnjelről”, majd megírják a jegyzőkönyvet, amit a két helybéli vezető nem hajlandó aláírni. Nem baj! Ezt is feljegyzik a papírral majd amilyen gyor­san jöttek, ugyanúgy elviharzanak Pest felé. Az óramutató alig hagyta el a tízes számot. Főnökök —táviratilag felfüggesztve Sövény Sándor csodálkozik. Nem érti, miért, a nagy felhajtás, hiszen a lurexanyag tényleg idegen volt az.üzemben, de azokhoz láthatóan nem nyúlt senki. A kézzel hímzett pólókat, meg olyan fedőző- géppel állították össze, amilyen nincs a szövetke­zetnél. A fusi tehát, szerinte, kizárt. A jegyzőköny­vet pedig azért nem írta alá, mert az 'nem tartal­mazta, hogy az asszonyok az ellenőrzéskor a né-, met Hucke cégnek Hivatalos' munkát "végeztek. A második ok: mindössze egy példányban készült el a fontos papír, ami főszereplője lett a két nappal később, Pesten megtartott vezetőségi ülésnek, ugyanis e dokumentum alapján fogalmazták meg a fővárosi, Martinelli téri irodaházban a táviratot, . amelyben értesítik Sövényéket: fel vannak füg­gesztve, a kulcsokat adják át Gelencsémé Nagy Zsuzsanna üzemvezető-hölyettesnek, aki ideigle- | nes megbízást kap az üzemvezetői teendők ellátá­sára. Újabb két nap múlva a fegyelmi határozatot már szóban is meghallgathatja a Sövény házaspár. A már ismert vadak megismétlése után közlik: kizárással büntették őket. Azaz: le vannak váltva és tagsági viszonyuk is megszűnik. Szóval, a fusi miatt menesztették a két vezetőt, amit ők tagadnak. Pedig egyáltalán nem lenne meglepő, ha fusiznának a szabadszállási a^szo- . nyok! Abból a pénzből ugyanis, amit mostanában itt keresnek, bizony nem lehet megélni. E sorok írója éppen emiatt járt az üzemben két nappal a már említett szombati, rajtaütésszerű ellénorzés előtt. Panasz érkezett ugyanis szerkesztőségünkbe, hogy a HEXI szabadszállási asszohyai ehbérérí dolgoznak, és egyre rosszabb az üzemben a hangu­lat. Hiába kémek bármit a központtól, nem hall­gat rájuk senki. Felvetéseikre nem kapnak érdemi válaszokat. Egyre nő a feszültség, s a szabadszállá­siak ki akarnák válni a HEXI-ből. A névtelen küldött Az utóbbi másfél-két évben már nem volt felhőt­len a kapcsolat a központ és a szabadszállási üzem között. Az igazi ellentétek azonban csak az idén márciusban robbantak ki. Ekkor küldöttgyűlésre hívták a küldötteket. A meghívottak előzetesen nem kaptak írásos tájékoztatást, így készületlenül utaztak el. A szabadszállásiak azonban vittek ma­gukkal egy levelet, s ezt felolvasták a fórumon. Az 55 aláíró sérelmesnek tartottá, hogy a szövetkezet vezetősége nem küldött tájékoztató anyagot. Kér­ték, hogy az ebédhozzájárulást a jövőben mindenki­nek pénzben fizessék ki. Tájékoztatást kértek töb­bek között a szövetkezeti vagyon felosztásáról is. — Válasz helyett gunyoros hangon, lekezelően beszéltek velünk — idézi fél az egyik küldött, aki nagyon kér, ne írjam le a nevét, mert fél. — Szóval,’ kigúnyoltak bennünket, majd tekervényes jogi ki­fejezéseket használva elvetettek minden felvetésün­ket. Egyedül az ebédhozzájárul&ssal kapcsolatos I kérdésünkre válaszoltak. Érthető, hogy ezekután a küldöttek nagyon le- verten tértek vissza Szabadszállásra. Beszámolták a történtekről, s akkor a kollektíva úgy határozott, munkahelyi tanácskozást szervez, amelyre meghív­ják az elnök asszonyfis. A tanácskozás időpontját április 29-ára tűzték ki. Erről levélben értesítették az elnöknőt, s egyben arra kérték, adjon részletes tájékoztatást a HEXI múlt évi gazdálkodásáról, a jövő terveiről, és válaszoljon a dolgozók kérdései­re. gl., a jelzett időpontban hivatalos elfoglaltsá­gom külföldre szplíf, így én nem tudok résZ^enntT"*” Más vezető beosztású munkatársam részvételét nem tartom időszerűnek, mivel az ezt követő héten lesz a munkahelyi tanácskozásokat előkészítő érte­kezlet, ahol valamennyi soron következő, szövet­kezeti munkahelyi tanácskozás időpontját fogjuk megbeszélni..Egyebek között ez állt a válaszle­vélben. A szabadszállásiak természetesen a pestiek nél­kül is megtartották a tanácskozást a kitűzött idő­ben. Itt vetődött fel először a kiválás gondolata. Többen is megfogalmazták: ajnnyira semmibe ve­szik a központban őket, hogy ez az egyedüli meg­oldás. I { A megkeserített búcsú Május 7.-én aztán végre csak sor került egy mun­kahelyi tanácskozásra, amit végre a központ hirde­tett meg. Jávor Bélámnak, a leköszönő elnöknek Szabadszálláson ez volt a búcsúszereplése. Afféle ünnepélyes alkalom lett volna, de a rossz hangulat másként formálta a történteket. A távozó főnök­nőre köszönet helyett kellemetlen kérdések egész sorozatát zúdították a helybéli asszonyok. Idéz­zünk ezekből néhányat. „A budapesti szabászok­nak mennyi a bruttó bérük?” (nem kaptak választ) ,,’89-ben 26 milliós nyeresége volt a HEXI-nek. Ebből miért csak 150 ezer forintot kapott Szabad- szállás?” (nem kaptak választ). „Ay. elnöknő meg volt-e elégedve a saját nyereségével? Mert mi nem.”,Ű I Ezt követően Sövény Sándor, a tanácskozás ve­zetője felolvasta! tizennégy szabadszállási üzemi dolgozó javaslatai, amely azt tartalmazta, hogy vegyék napirendre az üzem kiválását a HEXI-bol. Válaszul a pestiek sértetten kivonultak a tanácsko­zásról A gyűlés azonban tovább folytatódott. A bedolgozók is csatlakoztak a javáslathoz. A taj nácskozas vézetője szavazást rendelt el. 154-en a kiválás mellett, egy fő ellene voksolt, nyolcán pe­dig tartózkodtak. A tagok a kiválással kapcsolatos tennivalók ellátására ötfős intézőbizottságot vá­lasztottak. Szándékúkat írásban is megfogalmaz­ták és megküldték a központnak. Ettől kezdve a mai napig tartó furcsa levelezés kezdődött Buda­pest és Szabadszállás között. A Martinelli tériek eleinte mégf az intézőbizottság illetékességét is meg­kérdőjelezték, majd a szabadszállásiak hajthatat- lanságát látva, lassan eltűntek az idézőjelek. Május 25-én új elnököt választott a HEXI, Nagy Zoltánná személyében, aki néhány nap múlva ma­gához kérette az üzem csoportvezetőit. Az öt cso­portvezető, élve a lehetőseggel, elsorolta a dolgo­zók sérelmeit, majd megkérte az új főnöknőt, mi­előbb látogasson el Szabadszállásra. Nagy Zoltánná június végén megjelent az üzem­ben. A'dolgozókkal találkozva magasabb béreket, kedvezőbb prémiumrendszert ígért. Úgyanakkor kérte, mondjanak le kiválási szándékukról. Hama­rosan újabb tanácskozás következett, ahol az üze­miek ismét megerősítették: ki akarnak válni, mert mostohán bánnak velük; helyzetük semmit sem javult, csak tovább romlott. , Gaál Béla , (Folytatjuk) SAJTOPOSTA BALESETVESZÉLYES GYERMEKKOCSI-TÁROLÓ KECSKEMÉTEN Egyelőre szélmalomharcukat vívják a lakók Immáron csaknem két és fél esztendeje, hogy beköltöz­tek új otthonukba a kecskeméti Mátyás király körút 58.' számú ház lakói. Valamennyien nyugalomra, békességre számítottak, amikor legelőször megpillantották e lakáso­kat; ám amint berendezkedtek, hamarosan rádöbbentek arra: az 1 milliónál jóval több vételárért cserébe koránt­sem kaptak kifogástalan épületet. A szinte megszámlálhatatlan tételből álló lakásbeli hibajegyzékek elkerültek a kivitelezőhöz, a Duna-rTisza Közi Állami Epftöipari Vállalathoz, amelynek szakembe­rei utólag jelentős javításokat végeztek el. Persze, eköz­ben vitattak is számos hibát, s az ebbéli gond orvoslásá­ra, úgymond, kétoldali megállapodások is születtek. Úgy tudjuk, azóta mindegyik családnál rendeződtek a lakásminőséggel összefüggő ügyek, megmaradt azonban az úgynevezett közös helyiségek kérdése, amelyről Nagy István lakó így beszélt: H Egyszerűen érthetetlen, hogy a több emeletnyi lép­csőházunkban csak; egyetlen tároló található, amely af gyermekkocsik részére van kijelölve. A bökkenő viszont az, hogy a belső terének jelentős részét gázcsövek foglal­ják el. Csatolom az erről készült fotómat, amelyen jól látható, hogy a gyermekkocsi és a bicikli között ott a műszaki szerelvény. A másik felvételem pedig a bejárati ajtóra felszerelt táblát mutatja, yagyis azt, hogy nálunk „tűz- és balesetveszélyes” a babakocsi-tároló. Ilyen ab-, szurdumra talán sehol a világon nincs példa. Külön gond, hogy a biciklivel rendelkezők — közöt­tünk sokan vannak ilyenek — egyáltalán nem tudják hol \ elhelyezni a járműveiket, melyek jobb híján a lépcső mellett vannak. Hát, persze hogy reklamáltunk emiatt többször is a Dutépnél, de hiába. Nehezíti helyzetünket, hogy már a negyedik közös' képviselőnk van, az előzőek lemondtak, például a sok-sok megoldatlan problémára tekintettel. Egy szó mint száz: kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, s az oly sokat hangoztatott fogyasztói érdek- 1 védelemnek mi a nyomát sem leljük ... A vitathatatlanul jogos felvetésekkel összefüggésben átnéztük a kivitelező és a lakóközösség között jövő-menő leveleket, válaszokat és egyéb iratokat. A legszembetű­nőbb az, hogy a vállalat — például a 1—348/89. számon iktatott és március 14-ei keltezésű válaszában — tény­ként szögezi le: a szóban forgó lépcsőházban van gyer­mekkocsi-tároló és kerékpártároló helyiség! A valóság pedig ezzel szemben az, hogy nincs két közös használatú helyiség, csupán egy, s az is gázcsövekkel és gázórával „benépesítve”, És most hadd idézzük szó szerint az Országos Építés­ügyi Szabályzat ma is hatályos 154. paragrafusa 1. bekez-. dését: „A több egymás feletti lakást tartalmazó lakóépüle­tet a főbejárata közelében ... takarítószer-, valamint ke­rékpártárolóval, kell megvalósítani." A lakók panaszai alapján, melyet a helyszínen is el­lenőriztünk, egyértelműen megállapítható: a kivitelező nem e jogi előírás szerint építkezett a Mátyás király körút. 58„ szám alatt. Az a védekezése; hogy így lettek olcsób­bak a lakások, nem jogszerű és ezért elfogadhatatlan. E hiányos építésért való felelősségben aligha, osztozhat a lakó és a kivitelező. A probléma orvoslására egyetlen intézkedés tűnik igazságosnak, ésszerűnek: a Dutqp saját költségén biztosítson jobb híján az épület másik részében — a szabálynak is megfelelő számú és rendeltetésű közös használatú helyiségeket az érmtett/lakók részére. Az ab­béli döntésről mielőbb szívesen beszámolnánk é hasábo­kon. ORGOVÄNYI SZŐLŐSGAZDÁK PANASZAI NYOMÁBAN Mikor fizetik ki a leszüretelt termés árát? , Izsáki postabélyegző-lenyomat szerepel a szerkesztőségünkbe Orgo- ványról küldött levél borítékján. Ebből máris sejthető, hogy a sörök aláírás nélküliek. A tartalomból azonban kiderül: sokakát érintő panaszról van szó, így hát azt a nyilvánosság elé tárjuk: „Másfél honapja is van már annak, .hogy a részesművelési'szőlőnk leszüretelése utáni termést átadtuk a helyi; Egyetértés Szakszövetkezetnek, amely máig nem fizette ki az árat, ami nekünk járt volna. Arról hallani errefelé, hogy a gazdaság részére a pincészet már átutalta a leadott szőlő! értéke szerinti járandóságot; amiből a nagy főnökök, és a haverjai már kézhez vehették az őket megillető összeget. Mások úgy tud­ják: a mi forintjainkat kamatozó betétbe helyezte el a tsz, s majd csak a jövő évben hajlandó azt szétosztani. Csakhogy kivétel nélkül nagyon sokat dolgoztunk az ősszel a szőlőben, s a verejtékezésünk hasznát nem 1991-ben valamikor, hanem most; a legrövidebb időn belül szeretnénk látni. Meg kell élnünk, a családunkat el kell tartanunk, tartalékkal pedig nem, rendelkezünk. És azért is toppant ; igazságtalan lenné a szőlő árának jövő évi kiutalása, mert az a pénz akkor már — az inflálódás Következtében — kevesebbet ér, mint napjainkban. Várjuk tehát az illetékesek haladéktalan intézkedését...” Mindezekről informáltuk az Orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet ter­melési főmérnökét, Nagy Imrét, aki a következőket válaszolta: Nem felél meg'a valóságnak a szőlősgazdák levélének állítása, amely a szüretelŐknekjáró pénz körüli manipulációkat taglalja. Ha effélét megen­gednénk, akkor joggal veszítenénk al nemcsak a tagtársak, hanem á részes- művelők bizalmát is. Ez utóbbira pedig nagy szükség van, hiszen 1991-ben is valamennyiükre munka vár a szőlőben és akkor is lesz szüret,, [Természetesen elismerem a termés ára kifizetésével kapcsolatos huzavona; tényét, jogosnak tartom az emiatti sérelmet, melynek háttéréről tudni kell: Közismertek a különféle gazdálkodó szeivek pénzügyi nehézségei, s ez alól az a kecskeméti pincegazdaság sem kivétel, ahová az általunk felvásárolt összesen 140 ezer mázsa szőlő\ került. Az érte járó több mint 20Q millió , forintot, sajnos, csak részletekben küldi a gazdaság, amely fizetési rendről érvényes szerződés van közöttünk érvényben. Eddig csak. a zalagyöngye fajtát leadok vehették fel pénzüket, akik azon­ban zömmel sárfehér szőlői szüreteltek, azok két részletben lesznek kifizetve, még az idén, legkésőbb karácsony előtt, majd a jövő esz tendő első negyedé­ben. A zömmel a részesművelőket érintő ezen késedelemre némi kárpótlást jelent, hogy az ilyen gazdák az átadott szőlőjük minden kilója után 2 forinttal magasabb árat kapnak. Végezetül minden tagtárstól és részesművelőtől elnézést kérek a történte­kért, egyúttal számítok a megértésükre. Még annyit: akit a leszüretelt szőlője után 50 ezer forintnál kevesebb árösszeg illet meg, keresse fel irodánkat, hiszen e pénzt egyszerre tudjuk részére kifizetni. Szivárgott a PB-gáz A háztartásomban használt propán­bután gázt általában Kiskőrösön vásá­rolom meg. Legutóbb is az ottani cse­retelepről vittem haza a palackot. Már az autóban érzett valami furcsa szagot a velem utazó feleségem, ám azzal in­téztem el a dolgot: talán kevéske ben­zingőz kerülhetett a levegőbe. Mint utólag kiderült, téyedtem... Amikor otthon, néhány nappal a gáz beszerzése után a kiürült helyére szereltem be a teli palackot, rádöbben­tem, hogy. annak tartalma szivárog, mégpedig a csapszerkezetnél, amely nem tökéletesen zár. Fel sem foghatom, hogyan kerülhet­nek ki a BP-gáz-töltő üzemből olyan palackok, amelyek balesetveszélye­sek. Fokozottabb figyelmet kellene fordítani arra, hogy csakis kifogásta­lan csápSzerkezetü palackok jussanak el a fogyasztókhoz! Andrássy Gyula Páhi ÜZENJÜK „Három tehéntulajdonos” jeligé­re, Szabadszállásra: Önök kifejez­ték egyetértő véleményüket a no­vember 26/-ai Sajtópóstá rovatban megjelent egyik cikkünkről, amely- ben- a- magánszemélyek’, ‘aktívabb’ bekapcsolódását sürgettük a tejter­mék-előállítás és -forgalmazás je­lenlegi központosított rendjébe. Úgy tűnik, nyitott kapukat dönget­tünk, ugyanis a legfrissebb értesülé­sünk szerint két egyéni vállalkozó már építi tejfeldolgozó üzemét a Fejér megyei Pettend községben, ahol várhatóan a jövő tavasztól kezdődően mintegy 10 ezer liternyi tejet dolgoznak fel naponta jog- hurttá, kefirré, túróvá stb. És hely­ben, valamint a környező települé­sen árusítják e termékeket az állami tejipar árainál olcsóbban. Efféle magánkezdeményezésnek- bizonyá­ra létjogosultsága jönne megyénk­ben is... Horváthnénak, Kiskunhalasra: Mint arról telefonon beszámolt ne­künk, azzal a gondolattal foglalko­zik, hogy saját vállalkozás kereté­ben végez majd lap- és levélkézbesí­tést. Hogy ennek milyen szervezeti és jogi feltétele, követelménye van, azt nem áll módunkban közzétenni, informáltság híján. Elmondjuk ' azonban, hogy az egyik egri peda­gógus már működtet maganpostát, „Sasfiók” néven. Állítólag mind többen igénylik a gyors és megbíz­ható szolgáltatásait. Úgy véljük, némi tapasztalatszerzés céljából ér­demes lenne, ellátogatnia a történel­mi város jmagánpostájára.. „Kalitkában vannak a kismadara­im” jeligére, Bácsalmásra: Tudomá­sunk szerint az országban egyedül a kőszegi mentőállomás dolgozójá­nak, Kámán Istvánnak van magan- madárkórháza. Azt hallottuk, hogy a kórház gazdája a törött lábú ma­darak részére műlábat is készít. Ha az Ön saját madarai között is van törött lábú, a jnegműtése érdekében célszerű, ha felveszi közvetlenül a kapcsolatot a szakemberrel. M. L.-nének, Jászszentlászlóra: Ha Ön kecskeállománnyal szándé­kozik bővíteni a kisgazdaságát, fel­tehetően örömmel fogadja a Juh- és Kecsketenyésztők Országos Egye­sületének azon tervét, hogy szak­könyvet jelentet meg a kecsketar-. tásról. A kiadói és a nyomdai mun­ka magas költségé, sajnos, szüksé­gessé teszi, hogy a vásárlók megelő­legezzék a kiadvány árát. Az érdek­lődőnek a Budapest, XIV. kér.. Nagy Lajos király u. 19. szám alatti OTP-fióknál vezetett, 023557—3. számlára kell befizetnie a 300 forin­tot, s a csekkszelvény megjegyzés rovatába írandó, j hogy „szak­könyv”. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 • Ez a felvétel 1987 augusztusában ké­szült« amikor még szent volt a béke a központ és Szabadszállás között. A ké­pen a baloldalt álló hölgy a német Hu- cke-blúzt, jobbra kolléganője a bedolgo­zók által szovjet exportra készített hím­zett, kétrészes ruhát mutatja be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom