Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-05 / 285. szám

2 © PETŐFI NÉPE • 1990. december 5. V álaszút előtt (Folytatás az 1. oldalról) lentkézett hozzászólásra. Ezután inter­pellációk és kérdések következtek, majd délután fél ötkor Antall József kormányfő lépett a mikrofonhoz. „Mi, egy születő magyar demokrácia harcosaiként, nemcsak megvívtuk — bármelyik oldalon —- a múlt rendszer lebontását, az új megalapozását, ha-: nem egyék kell hogy legyünk abban: az ország e súlyos válságból'való kivezeté- . sét . végrehajtjuk,. és megkíséreljük mindazt megtenni, amit lehetővé tesz­nek számunkra eszközeink s a külvi- lág.” E gondolattal vezette be Antall József, miniszterelnök a parlamenti pártok és á közvélemény által olyany- nyira várt beszédét az Országigyűlés keddi ülésnapján. A miniszterelnök előrebocsátotta: őszintén kíván, szólni a politikai - és gazdasági kérdésekről, hogy a nemzet bizalmát megnyerje, s hogy azt a hitet valódi hitté és bizalom­má tegye, amit a külföld hazánk iránt érez. Megítélése szerint hazánk ezen a té­len válászút elé érkezik, „a világ recseg- ropog körülöttünk”. Az elmúlt idő­szakban — folytatta — sokszor el­mondtuk a vezető kormányoknak: ha , nem tudjuk megoldani a fölemelkedést, megállítani a zuhanást, akkor itt olyan szociális feszültségek lesznek, amelyek a sokszor és sokfelől ünnepelt politikai demokrácia létét, a megszületett parla­mentarizmust veszélyeztetik. A' most elérkezett válaszúton az a kérdés, mer­re megyünk, és merre halad a térség. Beszélni kell örökségünkről: Nem azért, hogy hivatkozzunk a múlt bűneir ré,_s nem azért, hogy most bűnbakokat . keressünk vágy a Tisztelt Ház pgyes politikai csoportjait vagy pártjait kí­vánnám ezzel minősíteni. A tények azonban tények maradnak, és ezt az örökségét ennek az országnak kell vál­A ■0­■,Ő: Y* ■0 ö • $ $-0 ö o ö A A A A A A A A A A A A A A A ■A A A Av A A.: HUNGAROTON­KARÁCSONY ■ Szakszervezetek Megyei ' Tanácsa épületében (Kecskemét, Kisfaludy u. 6.)' november 26-ától december 8-áig naponta 10—18 óráig ÓRIÁSI VÁLASZTÉK! Hanglemezek, kazetták, kompaktlemezek. A hanghordozó maradandó értékű karácsonyi ajándék! MOST gazdag kínálatból válogathat! Jelentős árkedvezmények! . 333 A A A O ■5 m A A A A A' ■ A A lalnia, mert nincs más, aki vállalja he­lyettünk. Hosszú idő szükséges, mire egyen­súlyba kerülünk. Ha -csak a jövő esz­tendőt vizsgálom: a jelenlegi 21 milli­árd dolláros adósságunkból 1991-ben 2,4 milliárd dollár törlesztés, illetve 1,7 milliárd dollár -kamatfizetés terhel ben­nünket. Önmagában ez a‘tény 1991- ben óriási tehertétel. A 21 milliárd dol­lár adósságunkból körülbelül 4 milliár- dot valamivel meghaladó az az összeg, amelyet közvetlen beruházásra hasz­náltunk föl: a négyötödét kamatfizetés finanszírozására fordítottuk, és ezt pörgetjük magunk előtt. De szólhatnék közelebbi kérdésekről is — folytatta a miniszterelnök. — Má­jusban 700-800 millió dolláros tartalé­ka volt az országnak, most ez az összeg 1200—1300 millió dollár közötti. Van, aki igazolhatja azt, hogy milyen kriti­kus állapotok voltak április végén. Moh tehát 300-400 millió dollárral ál­lunk jobban e tartalékok tekintetében. De amikor az adósságról beszélünk, és aZ ország gazdasági helyzetéről, akkor szólni kell arról is, hogy a magyar ipar termelékenysége körülbelül a harmada a fejlett nyugati országok iparának. Magyarország két-hárömszor annyi energiát használ, mint a fejlett orszá­gok. Ebben benne van elmaradt tech­nológiánk, korszerűtlen gépkocsipar­kunk, iparunk. Az illetékes tárca felmé­rése szerint az infrastruktúra fejleszté­sében 25Ö milliárd forintos elmaradá­sunk van. Ennyire lenne szükség a vás- úthálózat, az utak, a hírközlés fejleszté­sére, de mivel nincs meg ez az összeg, évente ez .80-100 milliárd kárt okoz az országnak. Ha ehhez, hozzáveszem ter­mészeti környezetünket, nemcsak azt, amit a kivonutó szovjet csapatok hagy­nak, akkor is 100 milliárdos tétel az, amire az országnak szüksége lepne. A súlyos gondokról szólva beszélnem kell arról.is, hogy az összeomlott, illet­ve összeomlóban lévő KGST súlyosán deformálta a magyar gazdasági életet, éppúgy, mint a többi kelet-közép-euró- pai országét, hiszen ez állami csereké-1 reskedelmet jelentett. , A költségvetés túlzott tehervállalása mind-mind ebből á struktúrából követ­kezik. Szólni kell azokról a csapásokról és kihívásokról,'amelyek most és a kö­vetkező évben sújtanak' bennünket. Mindenki tudja, hogy mit jelentett az aszály, mii jelent a kuvaiti—iraki krí­zis, az esetleges Öböl-háború veszélye, a KGST-piac összeszűkülése. 1991-ben tehát súlyos kihívások, súlyos csapá­sok várnak ránk. Hosszú távon a ma­gyar gazdasági életre jótékonyan hat a konvertibilis elszámolás a Szovjetunió­val és más, kelet-közép-európai orszá­gokkal. De jelenleg a konvertibilis el­számolásra való átállás, az olajár-emel­kedés, az aszálykár következményei 1991-ben újabb kétmilliárd dolláros veszteséget jelenthetnek a magyar gaz­daságnak. Ez li a közgazdászok szá­mítása szerint — a lakossági fogyasztás 10 százalékával egyenlő. A költségvetési deficit a másik alap­vető kérdés. Köztudott, hogy ez a je­lenlegi költségvetési előterjesztésben 78 X-X.X X X--X X X X X X XXXXXXXX XXX :| AKCIÓ!!! PRAKTICOMP AKCIÓ!!! I TELEXCOMPUTER X £ Megbízható minőségben, azonnali szállítással kínáljuk ^ telextermináljainkat, telexcomputereinket! 0 1990. december 31-éig történő megrendeléseknél ára­inkból 15% ÁRENGEDMÉNYT £ adunk. X Igény szerint díjmentes ismertetőt és árjegyzéket kül- $ dünk. 1 AKCIÓ!!! PRAKTICOMP AKCIÓ!!! i NYEREMÉNYAKCIÓ % X Akciót hirdetünk vásárlóinknak! Akik ez év végéig leg- x alább 5000,— Ft értékben nálunk vásárolnak számítás- $ technikai cikkeket, eszközöket, azok között X 1 db GOODFORCE XT X márkájú számitógépet sorsolunk ki 1991. január hó- X napban. PRÁKTICOMP SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI KFT. Gyula, Kossuth u. 22. I Tel,: 66/62-456 §| I AKCIÓ!!! PRAKTICOMP AKCIÓ!!! i 481 x . ;• ■. j „t X X X X XXX X X X XXX-X X XXX X X X X x x | X I X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X k f I X 1 X X m • Für La­jos: •— Tu­dod, Ferenc, az a lényeg, hogy körkö­rös legyen. I Horváth Balázs: Ren­deltünk ren­des rend­számtáblá­kat. (Walter Pé­ter iotói) milliárd forint. Jó lenne, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy nem csak a Nemzetközi Valutaalap „kegyetlen” követelése miatt nem léphetjük túl a 78 milliárdos deficitet. Ha ugyanis, ezt túl­lépjük, akkor elszabadul az infláció és a magyar gazdasági élet tönkremegy. Ugyanoda jutnánk, ahová számos más, környező ország jutott, vagy amerre elindult. Éppen ezért a költség- vetési deficitet a fedezet nélküli pénzki­bocsátás elkerülhetetlensége érdekében korlátozzuk. Antall József leszögezte, hogy a gaz­dasági növekedés forrása nyilvánvaló­an csak a liberalizált magángazdaság rohamos fejlődése lehet. Októberben a munkanélküliek szá­ma Magyarországon 61 ezerre nőtt. A jelenlegi munkanélküliség — bár na­gyon nehéz jósolni —, de az előzetes számítások szerint akár a kétszeresére, pesszimistábbak szerint háromszorosá­ra is növekedhet 1991-ben. Ennek, elke­rülése érdekében is mindent meg kell tenni. A legjobb szociálpolitika mindig a gazdaságpolitika, de amikor a gazda­ságpolitika nem képes valamit kezelni, akkor elkerülhetetlenek a szociálpoliti­kai intézkedések. Politikai kérdésekről szólva, beszélni kell arról, hogy a politikai nézetkü-, lönbségek mellett szociális feszültségek jelentkeznek, munkaadók és munka- vállalók között. Ha viszont ezt össze­hasonlítjuk azokkal a feszültségekkel, amelyek más országokban vannak, például nemzetiségi, etnikai, kisebbsé­gi, vágy egyéb kérdésekben, akkor ha­zánk még mindig a nyugodt országok közé tartozik. Ha arról szólunk, hogy milyen esé­lyünk van, akkor érdemes megemlíteni azt is: bármelyik nyugati megfigyelő még mindig Magyarországot tartja a legesélyesebbnek arra — nem számítva természetesen az egyesített Németor­szágot —, hogy sikerüljön az átalaku­lás. Ez egy olyan úttörő szerep, amire történelmi példa, élőkép nincs, hoz­zátok hasonló utat még senki nem járt meg. 1991-et súlyos megpróbáltatások jel­lemzik majd, ám ez az ára annak, hogy 1992-től megindulhasson' a lassú fele­melkedés — hangoztatta a miniszterel­nök. A stabilitás, a bizalom és az áldo­zatvállalás alapkérdés. E három ténye­ző együttes megléte biztosítja a hazai és külföldi beruházást,:. az egyensúlyt. (MTI) * Az Országgyűlés este 8 órakor fejez­te be munkáját. A plénum az ülés bezá­rását megelőzően lezárta az adótörvé­nyek általános vitáját, és azok részletes vitára bocsátásáról döntött. Határo­zott arról is, hogy—a kormány kérésé­nek eleget téve — sürgősséggel tárgyal­ja a társadalombiztosításról szóló, va­lamint a társadalombiztosítási alappal kapcsolatos törvények módosítására vonatkozó javaslatokat. (MTI) VÉGE A PETŐFI-SZIGET KIÁRUSÍTÁSÁNAK Önkormányzati ülés Baján Tegnap negyedszer ült össze a bajai képyiselő-testület, hogy az első három alkalommal kidolgozott szervezeti és működési szabályzat értelmében most már az örökölt javakat vegye számba. Éber András polgármester javaslatot tett a napirendre, kérve, hogy a Sugovi- ca-parti üzletsor értékesítésének meg­tárgyalását halasszák el, mivel Ágfalvi György alpolgármester ezzel kapcsolat­ban a következő ülésen újabb tényeket tár elő. A testület a törlést megszavaz­ta, kiváltva a sajtó jelen levő képviselő­inek őszinte csalódását. (Ugyanis a leg­izgalmasabb téma maradt el ezáltal.) Mintegy húszperces vita után a kép- ' viselők úgy döntöttek, hogy a Sorren­den változtatva, elsőként az önkor­mányzat pénzügyi helyzetéről szóló tá­jékoztatót hallgatják meg. Miután azonban az idei költségvetés dokumen­tumaival nem rendelkeztek/és a kidol­gozásukban sem vettek részt annak idején, aligha érthették az írásos előter­jesztést. i Sorra érkeztek á kérdések. Cserháti János:1— Mi a helyzet a német nevelési központ továbbépítésével? Dr. Péterfi Tamás: — Igaz-e, hogy ráfizetéses a Városkapu-építkezés? Gombáp Péter: — Mibe kerülnek a Petőfi-szigeti tel­kek? Kabdebó Péter: — Hogyan lehet­séges, hogy a kábeltévét egy olyan bi­zottság irányítja, melynek nincs sem­milyen anyagi felelőssége? Egyben kül­ső pénzügyi vizsgálatot javasolt a város anyagi helyzetének átvilágítására, s an­nak megállapítására, hogy történtekbe ^í^rTTmczman Tamás egyetértett a vizsgálattal, de ja­vasolta minden tanácsi ágazatra kiter­jeszteni. A kérdésekre Butterer Péter közgaz­dasági osztályvezető válaszolt. Meg­említette, hogy az iskolák közül egye­dül az Ortutay ÁMK jelzett írásban gazdálkodási nehézséget az energia- és a gyermekélelmezési költségek finan­szírozásával kapcsolatban. Ellenben három intézmény is van, mely kincstár­jegyet vásárolt, tehát bőséges anyagi­akkal rendelkezik. Esetenként a pazar­ló gazdálkodás rontja az iskolák hely­zetét. Például az új igazgató új bútoro­kat vásárol. Széli Péter, a kertészéti igazgatója nem fogadta el az osztályvezető vála­szát. Nincs tudomása arról — mondta r—, hogy egyetlen bajai iskolában új igazgatói,bútort vásároltak volna. Az állam pedig köteles gondoskodni az energia- és egyéb költségnövekedések ellentételezérésől. Gombás Péter szót emelt ama gya­korlat ellen, hogy a Petőfi-sziget egy része nevetségesen csekély áron, négy­zetméterenként 354 forintért került-a különböző cégek birtokába. Hogy me­lyekébe? Derültséget keltett a bejelen­tés, hogy az önkormányzatnak is van ott tulajdona, a Vaskúti Bácska Mgtsz- től, a rendőrségig sok más mellett. Eber András határozottan kijelentette, hogy a Petőfi-sziget kiárusításának az ön­kormányzat egyszer s mindenkorra vé­get vet. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE! A MAGYAR PEDAGÓGUS, kamará közleménye A pedagógus érdekvédelmi szerve­zetek összes eddigi erőfeszítése elle­nére nem látjuk biztosítottnak az ágazat eddigi lemaradása és a nö­vekvő infláció miatt az oktatási in­tézmények működésének jövő évi fel­tételeit. Ezért 1990. december 10-én 15.30 órakor az Alkotmány utcában nagygyűlést szerveznék az alábbi szervezetek: Független Pedagógus Fórum; Hu­manitás Demokratikus Gyógypeda­gógiai Szakszervezet; Magyar Pe­dagógus Kamara; Magyar Szakkép­zési Társaság; Magyar Zeneművé­szek és Táncművészek Szakszerve­zete; Pedagógusok Budapesti Kama-, rája; Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete; Pedagógusok Szak- szervezete; Szakszervezetek Szak- oktatási Szövetsége; Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszer­vezete. A szervezéshez még további szer­vezetek csatlakozása várható. Kér­jük kollégáinkat és az iskoláért ag­gódó szülőket, vegyenek részt a bé­kés demonstráción.-Szöllősi Zsuzsanna Magyar Pedagógus Kamará alelnöke AZ 1949 UTÁN TÖRTÉNT SÉRELMEKÉRT Megszületett a kárpótlási törvényjavaslat ^Előreláthatólag hosszás .politikai,' gazdaságpolitikai csatáíözá-« sok végére tesz pontot az a törvényjavaslat, amely az állampolgá­rok tulajdonábanigazságtalanul okozott károk orvoslásáról intéz­kedik. Ä nagy érdeklődéssel várt jogszabályjavaslatot kedden, a kormány hétfőig rendkívüli ülését követő szóvivői sajtóértekezle­ten ismertette Balsai István igazságügy-miniszter. Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a koalíciós kor-? mány törvényjavaslata — az Alkotmánybíróság egy korábbi állás- foglalása nyomán —egységes kárpótlási rendszert fogalmaz meg ä földtulajdont és a magántulajdon egyéb formáit ért sérelmek , eseteire. Ezzel gyakorlatilag lezárul Magyarországon az a vita, amelyben az állami tulajdon repriyatizálásának, illetve „egyszerű” privatizációjának hívei csaptak össze. A most beterjesztett törvényjavaslat-* amelyet az igazságügy- miniszter reíhényei szerint még az idén elfogad aZ Országgyűlés —r mindazokra a természetes személyekre kiterjed, akiknek tulaj­donát Í949. június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött par­lament összeülésé után érte sérelem. A törvényjavaslat melléklete tételesen felsorolja azt a— 1949-tpl 1971-ig bezárólag megalkotott ,amplynek^. ^Jkalrp^zág^ a tulajdpm^émta^k, forrása lett, A serelmek orvoslásának módja1 az, állami, ttíajd^n. | privatizációját ösztönző kárpótlás”// < „j,J . ir-.i . Ennek lényege, hogy a sérelmet szenvedett tulajdonosoknak — ' akik kárukról megfelelő dokumentumokat, bizonyítékokat kötele­sek szolgáltatni — úgynevezett kárpótlási jegyet állítanak ki egy meglehetősen bonyolult, á sávos, degresszivitás elvére épülő számí­tási rend alapján. (Á kárpótlás mértékének felső határa tulajdoni tárgyanként és személyenként 5 millió forint.) A kárpótlási jegy valójában egy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegé­nek megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértéken megtestesítő értékpapír. Ezt a speciális értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására használhatja. A termőföld esetében a kártérítés-számítás kulcsának alapja az úgynevezett aranykorona-érték. A jogszabályjavaslat szerint a föld után járó kárpótlás összegéből le kell vonni azokat a térítéseket • í— például a megváltási árat —amelyben az egykori tulajdonos részesült termőföldje után. Egyéb vonatkozásban gyakorlatilag nincs különbség az egyes tulajdonformák után járó kárpótlás rend­jében. Fontos intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy az egyes tulajdonformák kárpótlása konvertálható: a földért kapott érték­papírók áz ipar privatizációjában tó felhasználhatóak és viszont. A törvényjavaslat — a kormány elképzelése szerint — 1991 - január 1-jéű lépne hatályba. Az igénylők ettől számítva három hónapon belül jelenthetnék be kárpótlási igényeiket; jogosultságu­kat e határidő Után elvesztenék. Pozsgay Imrét ma Kiskunhalasra várják (Folytatás az 1. oldalról) Telefonon érdeklődtünk Nagy Attilától, & párt megyei elnökétől: milyen céllal jött létre ez a mai talál­kozó. NagyAttilát jelenleg kórház­ban ápolják/ —Pozsgay annak idején úgy nyi­latkozott —mondta a megyei párt­elnök —, hogy közvetlenül a vá­lasztóival fogja ezt a kérdést meg­beszélni. Ezért mi, rögtön a kong­resszus után, meghívtuk egy beszél­getésre, s erre most fog sor kerülni. — Kik lehetnek jelen ezen a talál­kozón? — Részünkről a találkozó kiszé­lesítésének semmi akadálya nem volt, így az ő hozzájárulását szab­tuk feltételül, hogy milyen körben kerüljön sor erre a beszélgetésre. Mivel ő sem zárkózott el a nagyobb nyilvánosság elől, így a meghívot­takon kívül—s ezek a kongresszusi küldöttek, a területi elnökök és iro­davezetők *—részt vehet minden ér­deklődő párttag,.de a sajtó is. — Várható-e, hogy itt vélemé­nyek ütköznek majd? Azért van súlya ennek a talál­kozónak, mert a párttagoknak egy meghatározó része úgy foglalt ál­lást, ahogyan én azt a nyilatkoza­tomban megfogalmaztam, 'tehát megértéssel. Ugyanakkor sok em: bérből heves reakciókat váltott ki ez a lépés, s egészen addig eljutot­tak, hogy a part hivatalosan köve­telje Pozsgay Imrétől: adja vissza a mandátumot. Ez az állásfoglalás eddig azért nem fogalmazódott meg, mert a szavazás során a párt­tagok többsége elvetette.' Mindez jelzi azonban azt, s erről Pozsgay Imrét is tájékoztattam, hogy a köz­hangulatban politikailag, moráli­san és érzelmileg egyaránt rendkí­vül összetett az o lépésének megíté­lése. .' ' . ; ; ( * ... — Ön, ezek szerint, nem tud részt | venni a megbeszélésen ? —Sajnos, még kórházban leszek. \ — Jobbulást kívánunk. Hajós Terézia (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom