Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-22 / 300. szám

1990. december 22. • PETŐFI NÉPE • 3 A PEDAGÓGUSKAMARA nyílt levele a kecskeméti önkormányzathoz Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt önkormányzat! Sajnálattal értesültünk arról, hogy az önkormányzati testület december 17-ei ülésének döntése alapján a város alap- és középfokú oktatási intézményeitől 18 millió forintot meghaladó összeget vontak el. Tisztában vagyunk a város nehéz anyagi helyzetével, s azt is tud­juk, hogy a mindenkori fenntartó joga a működéshez szükséges összegek elosztása és elvonása. Megengedhetetlen azonban, hogy a legrászorultabb ágazattól vonjanak meg pénzt, s ezzel közvetve- közvetlenül sújtsák a város polgárait, e polgárok gyermekeit. Határozottan tiltakozunk az önkormányzati döntés ellen, mert meggyőződésünk, hogy egy-két milliárdos költségvetés esetén, kö­rültekintő pénzügyi eljárással, a hiány más módon is enyhíthető. Az ismételten a kultúrát érintő — a korábbi hángzatos ígéretekkel ellentétes — diszkriminatív döntés mindenképpen megalapozat­lan, nélkülözi az érdekek előzetes egyeztetését. Az elvonás összege ugyanis a költségvetés egészét tekintve elenyésző, az iskolák szá­mára azonban elengedhetetlen, a létfeltételek minimumát fedezi (fűtés, világítás, berendezés stb.). Annál is inkább érthetetlen az önkormányzat állásfoglalása, mert ebben a városban még ma is létezik váltakozó tanítás, szükségtanterem, tornaterem nélküli is­kola. Tekintettel arra, hogy ez a döntés olyan időszakban született, amikor a várható, 40 százalékos infláció mellett a dologi kiadások mindössze IQ százalékkal emelkednek, a következő év működőké­pessége egyértelműen megkérdőjeleződik. Reméljük, hogy a jövő­ben az önkormányzatot nem ez a rövidlátó, szűkkeblű szemlélet vezérli majd döntéseiben, s a jövő évi költségvetés tárgyalásakor gondoskodik a mostani elvonás arányos kompenzációjáról. A Kecskeméti Pedagógus Kamara közgyűlése SZEMÉLYI ÜGYEK, LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS Képviselő-testületi ülés Baján Miért csömörlött meg Erdei Ferenc a napi politikától? „MÉG SOK ÉRDEMES DOLGOT CSINÁLHATOTT VOLNA” Sohase felejtem Sántha Gyuri bácsiszemvillantását a kecs­keméti Pálma cukrászda előkertjében. „Gyere utánamMit akarhat?— futott végig agyamon, hiszen az öreg költő soha­sem tett lakatot a szájára, bármennyien és bárkik ültek körü­lötte. Az ifjú eladóhölgytől a rendőrkapitányig mindenki tud­ta, hogy a költő politikai vicceiért, megjegyzéseiért másnak korábban kijárt jó esetben egy-két év, történetünk idején, a hatvanas évek végén pedig elővigyázatosságot parancsoló ej- nye-ejnye. Miért ez a szokatlan óvatoskodás? (Folytatás az 1. oldalról) Éber András polgármester, kö- szöatőszavai után, megemlékezett Baja várossá nyilvánításának Adám-Éva napi évfordulójáról. (1696. december 24-én kapott váro­si kiváltságlevelet.) Ezt követően megválasztották a képviselő-testü­leti bizottságok külső tagjait, majd személyi’ kérdések kerültek napi­rendre. A testület kinevezte Újvári Sán­dort négyévi időtartamra, eddigi munkakörének további betöltésére, a kórház gazdasági igazgatójává. Egy évre meghosszabbította Éleky István, a városgazdálkodási és Né­meth János, a költségvetési üzem igazgatójának megbízatását. Az önkormányzati hatáskörök tisztá­zatlansága miatt dr. Szabó Győző polgármesteri hivatali főorvosnak az Egészségügyi Alapellátó Háló­zatnál betöltött igazgatói tisztét csak 1990. március 31-éig prolon­gálta. Tüske Józsefnét megbízta 1991. július 31-éig a Kossuth Lajos utcai napközi otthonos óvoda veze­tésével. A testület új pályázat kiírását rendelte el a kórház ápolási igazga­tói feladatainak ellátására, helyet adva dr. Vajtay István kórházigaz­gató főorvos kérésének: miszerint tegyék lehetővé, hogy közvetlen munkatársait saját maga választ­hassa ki. Hosszas vita után elfogadta a képviselő-testület -at miután néhá- nyan kifogásolták a saját maguk által megbízott bizottság alkalmas­ságát — a lakáscélú támogatás ked­vezményezettjeinek névsorát. Har­mincegy igénylőből harmincat jo­gosultnak találtak, közülük tizen­öten részesülnek a 2 millió forintos keretből 50—200 ezer forintig terje­dő, vissza nem térítendő támoga­tásban. Közben felmerült, hogy a nevezettek nemigen végeztek társa­dalmi munkát. Dr. Michna Ottóné, a Nagycsaládosok Egyesületének elnöke erre kijelentette, hogy há­rom vagy több gyermek nevelése -— valamennyi kedvezményezett nagycsaládosnak számít — jelent annyit, mint valami társadalmi munka. Az ő gyerekeik fogják vala­mikor eltartani a jelenlevőket — tette hozzá, általános nemtetszést váltva ki ezzel a megjegyzéssel. Az eredeti tervvel ellentétben a képviselő-testület elnapolta a jövő évi költségvetési tervezet megtár­gyalását. G. Z. A Népfront csak alibi? A sétány közepén állt meg, le­velet húzott elő a zsebéből. „A Feritől kaptam” tájékozta­tó bevezetésből vált nyilvánvaló­vá számomra szokatlan ébersége. Saját ügyeiben, véleménynyilvá­nításban kockáztathat, másnak, különösen barátjának, nem okozhat kellemetlenséget. Megleptek Erdei keserű pana­szai. A becsapott, a bizalmában megcsalatott, hiszékenységéért, oktalan lelkesedéséért, önmagára is haragvó szomorúság, lemon­dás zokogott a sorok között. Ar­ról tudósította öreg cimboráját, hogy a kinevezés (választás) elfo­gadására rábeszélő ígéretek elle­nére azt várják tőle, hogy alibi- mozgalommá senyvessze a Haza­fias Népfrontot. Nem csinálja to­vább, elege volt a politikából. Még a gyakorta ironikus poéta is elkomolyodott. Sajnálta Erde­it. Mennyire hitt a demokratikus Magyarország eljövetelében 1944 szőlőt mézesítő, reménysé- ges, tragikus őszén, a Gyenes téri lakásban, majd a jakabi tanyán bujkálva a nyilas terrorlegények elől! Még neki is föltűnt a más­kor tettvágyát, neki-nekilóduló társadalomújító szenvedélyét a mindennapi realitásokhoz kötő­dő parasztok józanságával, a szaktudós szigorával kordázó férfi lobogása. Mi lesz Itt 5, 10 év múlva!— lelkendezett. Hatalom nélküli hatalom Ilyen reményekkel indult el a. front túlsó oldalára. Az első hó­napok, az első egy-két év igazolni látszott derűlátását. Fontos tiszt­ségeket kapott az új kormányok­ban, egyetérthetett a földreform­mal. Még bízhatott 1946 áprilisá­ban tartott előadásában, hogy korszerűen alakul át a magyar falu, a mezőgazdaság. Az egyéni gazdaságon alapuló szerződéses szövetkezésben látta a jövőt, de — mint vázlata végén olvasható — „ezt a politika mindig nehezí­ti”. Nehezíti? Akadályozta! Mind nyíltabban erőszakolta rá külső hatalom segítségével egy machia­vellista kisebbség a maga akara­tát az országra. Annyira várta Erdei a megújulást, hogy eleinte átsiklott a diktatórikus jelensé­gek fölött. Még a barát Tóth László polgármestert is magára hagyta a kommunista, szadista rendőrkapitánnyal vívott küzdel­mében. Engedett, jóhiszeműen, belátásból, majd pártalkuk kény­szeréből. S mi tagadás: pozíció­féltésből. Mikor döbbent rá, hogy kik használták ki tisztességét, tudá­sát, tekintélyét? A kék cédulás választáskor? Mégis rosszul dön­tött! Belépett a magát MDP-nek nevezett kommunista pártba, ha­talom nélküli hatalmat vállalt a hatalom álcázására. Mit érezhetett, amikor egy fontos tárgyalásról hazahívta fe­lesége? Vér folydogál lakótársuk ajtaja alatt a folyosóra. A volt belügyminiszter egész családját kiirtotta, mielőtt maga ellen for­dította a fegyvert. Tudta, mi vár azokra, akiket kiszemeltek kon­cepciós per alanyának. Őt is lefogatta Szeröv tábornok Leszámolt-e életével, amikor 1956. november harmadikán ké­ső éjszaka belépett embereivel ‘Szeröv tábornok, a szovjet tit­kosszolgálat félelmetes főnöke és őt is elvitette mint a szovjetek kivonulásáról tárgyaló magyar küldöttség tagját? A tudományban keresett és ta­lált vigaszt, munkateret, felada­tot. Népfrontfőtitkárként tisztá­ba jött kádárral, országgyűlési képviselőként némely, Bács- Kiskun megyei vezető politikai szűklátókörűségével, diktátort hajlamaival. Noha ezt a megyét képviselte több cikluson át a par­lamentben, noha kötődött a fu­tóhomokhoz, noha könnyen megtalálta másokhoz az utat a hatvanas években, csak köszönő viszonyban volt Bács-Kiskun ve­zetőivel, mert viszolygott a va- dászgató, a kisembereket lekeze­lő feudalista maradiságtól. Csak Molnár Frigyes és közvetlen munkatársainak távozása után vált közvetlenebbé a táj és tudósa kapcsolata. A reformszelek újra felélesztették társadalomformáló hajlamait, de ismét csalódnia kel­lett. írásaiból, még inkább más megnyilatkozásaiból, magatartá­sából tudható, hogy mind kese­rűbben ismerte föl korábbi téve­déseit, jóhiszeműségének orszá­got rongáló következményeit. Lesz-e polgárosodott Magyarország? Elővette-e időnként a hajdani pályatárs, Bibó István 1940-ben, róla írt sorait: „Erdei minden munkáján végigvonul az emberi méltósággal teljes, öntudatos, eleven, mozgékony, teljesítőké­pes, vállalkozó, szabad közössé­gekben élő s a maga szabadságá­val és a kultúra javaival élni tu­dó, .polgárosodott’ ember”. Saját magáról ís papírra vet­hette volna a dr. Btídócs Gyula özvegyének 1962 decemberében írt sorait. „Szomorúan értesül­tem Gyula haláláról. Olyan érde­kes és értékes embert vesztettünk el vele, aki még sok érdemes dol­got csinálhatott volna. Tóth Lászlóval fogom tartani a kap­csolatot, hogy Gyula legutóbbi munkái illő formában megjelen­jenek. Önnek is meglesz az a vi­gasztalása, hogy sok minden to­vább él az Ő felismeréseiből és kifejezéseiből”. Az 1971-ben meghalt Erdei Ferenc most lenne 80 éves. Heltai Nándor * Az Erdei Ferenc Társaság szerve­zésében tegnap délelőtt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékülésről holnapi számunk­ban tudósítunk. • Tóth László sír­emlékének avatásán, Fehér Sán­dor, Erdei Ferenc, dr. Bodóczky László. (Straszer András fel­vétele) AMFORA Feljelentés az országgyűlési képviselő ellen IFolytatás az 1. oldalról) Karsai képviselő úr nem tudott belenyugodni, hogy pártja, az MDF a helyhatósági választásokon nem aratott elsöprő győzelmet mondja Kasziba Ferenc (SZDSZ) önkormányzati képviselő. — Véleményem szerint ez az oka annak, hogy igen erőteljes agitációt, hangulatkeltést folytat ellenünk. — Kik ellen? *■—* Konkrétan a kulturális bizottság elnöke, Zámbó László (KDNP) és személyem ellen. Jómagam is a bizottság tagja vagyok. *'s^É Miben nyilvánult meg ez a hangulatkeltés? Több alkalommal mint az általános iskola igazgatója, pedagó­gusok előtt kinyilvánította, hogy alkalmatlannak tart bennünket a feladatok ellátására. Előfordult, hogy a testületi ülést megelőző este 11 képviselőt is meghívott az általános iskolába, hogy ellenünk han­golja őket. I 1 Miért került sor a feljelentésre? — A november 29-ei önkormányzati ülésre 15-20 pedagógus kísére­tében érkezett Karsai Péter. Ezen az ülésen került sor a bizottság külső szakértőinek megválasztására. Akkor már Zámbó László, egyébként mérnök tanár és én is a törvényesen megválasztott bizott­ság tagjai voltunk. Karsai szót kért és kifogásolta, hogy nem Gerhát Lászlót (MDF) választották a bizottság elnökének. Mondjuk, ez érthető, hiszen a nevelője, és rajta keresztül jobban érvényesíthette volna az akaratát mint iskolaigazgató. Nyilvánosan lejáratott ben­nünket olyan kijelentésekkel, amely kétségbe vonta emberileg és szak­mailag az alkalmasságunkat erre a feladatra. Ezért tettünk feljelentést a Legfőbb Ügyészséghez, valamint tájékoztattuk levélben Szabad Györgyöt, a parlament elnökét is. De közöltük ezt Karsai Péterrel is, aki erre azt válaszolta, hogy tehetünk egy szívességet, őt úgyis védi a mentelmi jog. Karsai Pétert telefonon kerestem: — Képviselő úr, tud róla, hogy feljelentést tettek ön ellen? — Igen. Illetve csak sejtésem van, hogy becsületsértésért az önkor­mányzat két tagja feljelentett. : —. Honnan sejti ? — Onnan, hogy közölték velem: fel fognak jelenteni. — Milyen okuk lehetett erre? Én akkor felszólaltam az önkormányzat ülésén és kifejeztem, hogy nem tartom alkalmasnak a bizottság tagjait | tisztség ellátására. — Ez azért még nem tartozik a becsületsértés kategóriájába. — Szerintem sem. Én egyébként megkérdőjeleztem azt is, hogy egy olyan, megyeszerte ismert pedagógus helyett, mint Gerhát László megfelel-e a kulturális bizottságba az, akinek a |5. állását most mond­ták fel. Én tényeket mondtam, amelyekért vállalom is a felelősséget. De tartottam a pedagógusaim körében erről bizalmi szavazást is, amely engem 57 igennel megtámogatott. — Ön akkor már a demokratikusan és törvényesen megválasztott képviselők ellen emelt szót. Miért nem élt előbb a véleménynyilvánítási jogával? — Mert a bizottság megválasztásakor nem tudtam jelen lenni az önkormányzati ülésen. Egyébként ezt a feljelentést is, mint a többi akciót, ami itt, Jánoshalmán folyik, egy ellenem irányuló politikai hadjáratnak fogom fel, de állok elébe. Majd a bíróság eldönti, vétkes vagyok-e. Hajós Terézia Tartalomhoz a forma: AMFORA PERPATVAR A JÁNOSHALMI ÖNKORMÁNYZATBAN Kellemes karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk Tisztelt Vevőpartnereinknek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom