Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-22 / 300. szám
1990. december 22. • PETŐFI NÉPE • 3 A PEDAGÓGUSKAMARA nyílt levele a kecskeméti önkormányzathoz Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt önkormányzat! Sajnálattal értesültünk arról, hogy az önkormányzati testület december 17-ei ülésének döntése alapján a város alap- és középfokú oktatási intézményeitől 18 millió forintot meghaladó összeget vontak el. Tisztában vagyunk a város nehéz anyagi helyzetével, s azt is tudjuk, hogy a mindenkori fenntartó joga a működéshez szükséges összegek elosztása és elvonása. Megengedhetetlen azonban, hogy a legrászorultabb ágazattól vonjanak meg pénzt, s ezzel közvetve- közvetlenül sújtsák a város polgárait, e polgárok gyermekeit. Határozottan tiltakozunk az önkormányzati döntés ellen, mert meggyőződésünk, hogy egy-két milliárdos költségvetés esetén, körültekintő pénzügyi eljárással, a hiány más módon is enyhíthető. Az ismételten a kultúrát érintő — a korábbi hángzatos ígéretekkel ellentétes — diszkriminatív döntés mindenképpen megalapozatlan, nélkülözi az érdekek előzetes egyeztetését. Az elvonás összege ugyanis a költségvetés egészét tekintve elenyésző, az iskolák számára azonban elengedhetetlen, a létfeltételek minimumát fedezi (fűtés, világítás, berendezés stb.). Annál is inkább érthetetlen az önkormányzat állásfoglalása, mert ebben a városban még ma is létezik váltakozó tanítás, szükségtanterem, tornaterem nélküli iskola. Tekintettel arra, hogy ez a döntés olyan időszakban született, amikor a várható, 40 százalékos infláció mellett a dologi kiadások mindössze IQ százalékkal emelkednek, a következő év működőképessége egyértelműen megkérdőjeleződik. Reméljük, hogy a jövőben az önkormányzatot nem ez a rövidlátó, szűkkeblű szemlélet vezérli majd döntéseiben, s a jövő évi költségvetés tárgyalásakor gondoskodik a mostani elvonás arányos kompenzációjáról. A Kecskeméti Pedagógus Kamara közgyűlése SZEMÉLYI ÜGYEK, LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS Képviselő-testületi ülés Baján Miért csömörlött meg Erdei Ferenc a napi politikától? „MÉG SOK ÉRDEMES DOLGOT CSINÁLHATOTT VOLNA” Sohase felejtem Sántha Gyuri bácsiszemvillantását a kecskeméti Pálma cukrászda előkertjében. „Gyere utánamMit akarhat?— futott végig agyamon, hiszen az öreg költő sohasem tett lakatot a szájára, bármennyien és bárkik ültek körülötte. Az ifjú eladóhölgytől a rendőrkapitányig mindenki tudta, hogy a költő politikai vicceiért, megjegyzéseiért másnak korábban kijárt jó esetben egy-két év, történetünk idején, a hatvanas évek végén pedig elővigyázatosságot parancsoló ej- nye-ejnye. Miért ez a szokatlan óvatoskodás? (Folytatás az 1. oldalról) Éber András polgármester, kö- szöatőszavai után, megemlékezett Baja várossá nyilvánításának Adám-Éva napi évfordulójáról. (1696. december 24-én kapott városi kiváltságlevelet.) Ezt követően megválasztották a képviselő-testületi bizottságok külső tagjait, majd személyi’ kérdések kerültek napirendre. A testület kinevezte Újvári Sándort négyévi időtartamra, eddigi munkakörének további betöltésére, a kórház gazdasági igazgatójává. Egy évre meghosszabbította Éleky István, a városgazdálkodási és Németh János, a költségvetési üzem igazgatójának megbízatását. Az önkormányzati hatáskörök tisztázatlansága miatt dr. Szabó Győző polgármesteri hivatali főorvosnak az Egészségügyi Alapellátó Hálózatnál betöltött igazgatói tisztét csak 1990. március 31-éig prolongálta. Tüske Józsefnét megbízta 1991. július 31-éig a Kossuth Lajos utcai napközi otthonos óvoda vezetésével. A testület új pályázat kiírását rendelte el a kórház ápolási igazgatói feladatainak ellátására, helyet adva dr. Vajtay István kórházigazgató főorvos kérésének: miszerint tegyék lehetővé, hogy közvetlen munkatársait saját maga választhassa ki. Hosszas vita után elfogadta a képviselő-testület -at miután néhá- nyan kifogásolták a saját maguk által megbízott bizottság alkalmasságát — a lakáscélú támogatás kedvezményezettjeinek névsorát. Harmincegy igénylőből harmincat jogosultnak találtak, közülük tizenöten részesülnek a 2 millió forintos keretből 50—200 ezer forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatásban. Közben felmerült, hogy a nevezettek nemigen végeztek társadalmi munkát. Dr. Michna Ottóné, a Nagycsaládosok Egyesületének elnöke erre kijelentette, hogy három vagy több gyermek nevelése -— valamennyi kedvezményezett nagycsaládosnak számít — jelent annyit, mint valami társadalmi munka. Az ő gyerekeik fogják valamikor eltartani a jelenlevőket — tette hozzá, általános nemtetszést váltva ki ezzel a megjegyzéssel. Az eredeti tervvel ellentétben a képviselő-testület elnapolta a jövő évi költségvetési tervezet megtárgyalását. G. Z. A Népfront csak alibi? A sétány közepén állt meg, levelet húzott elő a zsebéből. „A Feritől kaptam” tájékoztató bevezetésből vált nyilvánvalóvá számomra szokatlan ébersége. Saját ügyeiben, véleménynyilvánításban kockáztathat, másnak, különösen barátjának, nem okozhat kellemetlenséget. Megleptek Erdei keserű panaszai. A becsapott, a bizalmában megcsalatott, hiszékenységéért, oktalan lelkesedéséért, önmagára is haragvó szomorúság, lemondás zokogott a sorok között. Arról tudósította öreg cimboráját, hogy a kinevezés (választás) elfogadására rábeszélő ígéretek ellenére azt várják tőle, hogy alibi- mozgalommá senyvessze a Hazafias Népfrontot. Nem csinálja tovább, elege volt a politikából. Még a gyakorta ironikus poéta is elkomolyodott. Sajnálta Erdeit. Mennyire hitt a demokratikus Magyarország eljövetelében 1944 szőlőt mézesítő, reménysé- ges, tragikus őszén, a Gyenes téri lakásban, majd a jakabi tanyán bujkálva a nyilas terrorlegények elől! Még neki is föltűnt a máskor tettvágyát, neki-nekilóduló társadalomújító szenvedélyét a mindennapi realitásokhoz kötődő parasztok józanságával, a szaktudós szigorával kordázó férfi lobogása. Mi lesz Itt 5, 10 év múlva!— lelkendezett. Hatalom nélküli hatalom Ilyen reményekkel indult el a. front túlsó oldalára. Az első hónapok, az első egy-két év igazolni látszott derűlátását. Fontos tisztségeket kapott az új kormányokban, egyetérthetett a földreformmal. Még bízhatott 1946 áprilisában tartott előadásában, hogy korszerűen alakul át a magyar falu, a mezőgazdaság. Az egyéni gazdaságon alapuló szerződéses szövetkezésben látta a jövőt, de — mint vázlata végén olvasható — „ezt a politika mindig nehezíti”. Nehezíti? Akadályozta! Mind nyíltabban erőszakolta rá külső hatalom segítségével egy machiavellista kisebbség a maga akaratát az országra. Annyira várta Erdei a megújulást, hogy eleinte átsiklott a diktatórikus jelenségek fölött. Még a barát Tóth László polgármestert is magára hagyta a kommunista, szadista rendőrkapitánnyal vívott küzdelmében. Engedett, jóhiszeműen, belátásból, majd pártalkuk kényszeréből. S mi tagadás: pozícióféltésből. Mikor döbbent rá, hogy kik használták ki tisztességét, tudását, tekintélyét? A kék cédulás választáskor? Mégis rosszul döntött! Belépett a magát MDP-nek nevezett kommunista pártba, hatalom nélküli hatalmat vállalt a hatalom álcázására. Mit érezhetett, amikor egy fontos tárgyalásról hazahívta felesége? Vér folydogál lakótársuk ajtaja alatt a folyosóra. A volt belügyminiszter egész családját kiirtotta, mielőtt maga ellen fordította a fegyvert. Tudta, mi vár azokra, akiket kiszemeltek koncepciós per alanyának. Őt is lefogatta Szeröv tábornok Leszámolt-e életével, amikor 1956. november harmadikán késő éjszaka belépett embereivel ‘Szeröv tábornok, a szovjet titkosszolgálat félelmetes főnöke és őt is elvitette mint a szovjetek kivonulásáról tárgyaló magyar küldöttség tagját? A tudományban keresett és talált vigaszt, munkateret, feladatot. Népfrontfőtitkárként tisztába jött kádárral, országgyűlési képviselőként némely, Bács- Kiskun megyei vezető politikai szűklátókörűségével, diktátort hajlamaival. Noha ezt a megyét képviselte több cikluson át a parlamentben, noha kötődött a futóhomokhoz, noha könnyen megtalálta másokhoz az utat a hatvanas években, csak köszönő viszonyban volt Bács-Kiskun vezetőivel, mert viszolygott a va- dászgató, a kisembereket lekezelő feudalista maradiságtól. Csak Molnár Frigyes és közvetlen munkatársainak távozása után vált közvetlenebbé a táj és tudósa kapcsolata. A reformszelek újra felélesztették társadalomformáló hajlamait, de ismét csalódnia kellett. írásaiból, még inkább más megnyilatkozásaiból, magatartásából tudható, hogy mind keserűbben ismerte föl korábbi tévedéseit, jóhiszeműségének országot rongáló következményeit. Lesz-e polgárosodott Magyarország? Elővette-e időnként a hajdani pályatárs, Bibó István 1940-ben, róla írt sorait: „Erdei minden munkáján végigvonul az emberi méltósággal teljes, öntudatos, eleven, mozgékony, teljesítőképes, vállalkozó, szabad közösségekben élő s a maga szabadságával és a kultúra javaival élni tudó, .polgárosodott’ ember”. Saját magáról ís papírra vethette volna a dr. Btídócs Gyula özvegyének 1962 decemberében írt sorait. „Szomorúan értesültem Gyula haláláról. Olyan érdekes és értékes embert vesztettünk el vele, aki még sok érdemes dolgot csinálhatott volna. Tóth Lászlóval fogom tartani a kapcsolatot, hogy Gyula legutóbbi munkái illő formában megjelenjenek. Önnek is meglesz az a vigasztalása, hogy sok minden tovább él az Ő felismeréseiből és kifejezéseiből”. Az 1971-ben meghalt Erdei Ferenc most lenne 80 éves. Heltai Nándor * Az Erdei Ferenc Társaság szervezésében tegnap délelőtt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékülésről holnapi számunkban tudósítunk. • Tóth László síremlékének avatásán, Fehér Sándor, Erdei Ferenc, dr. Bodóczky László. (Straszer András felvétele) AMFORA Feljelentés az országgyűlési képviselő ellen IFolytatás az 1. oldalról) Karsai képviselő úr nem tudott belenyugodni, hogy pártja, az MDF a helyhatósági választásokon nem aratott elsöprő győzelmet mondja Kasziba Ferenc (SZDSZ) önkormányzati képviselő. — Véleményem szerint ez az oka annak, hogy igen erőteljes agitációt, hangulatkeltést folytat ellenünk. — Kik ellen? *■—* Konkrétan a kulturális bizottság elnöke, Zámbó László (KDNP) és személyem ellen. Jómagam is a bizottság tagja vagyok. *'s^É Miben nyilvánult meg ez a hangulatkeltés? Több alkalommal mint az általános iskola igazgatója, pedagógusok előtt kinyilvánította, hogy alkalmatlannak tart bennünket a feladatok ellátására. Előfordult, hogy a testületi ülést megelőző este 11 képviselőt is meghívott az általános iskolába, hogy ellenünk hangolja őket. I 1 Miért került sor a feljelentésre? — A november 29-ei önkormányzati ülésre 15-20 pedagógus kíséretében érkezett Karsai Péter. Ezen az ülésen került sor a bizottság külső szakértőinek megválasztására. Akkor már Zámbó László, egyébként mérnök tanár és én is a törvényesen megválasztott bizottság tagjai voltunk. Karsai szót kért és kifogásolta, hogy nem Gerhát Lászlót (MDF) választották a bizottság elnökének. Mondjuk, ez érthető, hiszen a nevelője, és rajta keresztül jobban érvényesíthette volna az akaratát mint iskolaigazgató. Nyilvánosan lejáratott bennünket olyan kijelentésekkel, amely kétségbe vonta emberileg és szakmailag az alkalmasságunkat erre a feladatra. Ezért tettünk feljelentést a Legfőbb Ügyészséghez, valamint tájékoztattuk levélben Szabad Györgyöt, a parlament elnökét is. De közöltük ezt Karsai Péterrel is, aki erre azt válaszolta, hogy tehetünk egy szívességet, őt úgyis védi a mentelmi jog. Karsai Pétert telefonon kerestem: — Képviselő úr, tud róla, hogy feljelentést tettek ön ellen? — Igen. Illetve csak sejtésem van, hogy becsületsértésért az önkormányzat két tagja feljelentett. : —. Honnan sejti ? — Onnan, hogy közölték velem: fel fognak jelenteni. — Milyen okuk lehetett erre? Én akkor felszólaltam az önkormányzat ülésén és kifejeztem, hogy nem tartom alkalmasnak a bizottság tagjait | tisztség ellátására. — Ez azért még nem tartozik a becsületsértés kategóriájába. — Szerintem sem. Én egyébként megkérdőjeleztem azt is, hogy egy olyan, megyeszerte ismert pedagógus helyett, mint Gerhát László megfelel-e a kulturális bizottságba az, akinek a |5. állását most mondták fel. Én tényeket mondtam, amelyekért vállalom is a felelősséget. De tartottam a pedagógusaim körében erről bizalmi szavazást is, amely engem 57 igennel megtámogatott. — Ön akkor már a demokratikusan és törvényesen megválasztott képviselők ellen emelt szót. Miért nem élt előbb a véleménynyilvánítási jogával? — Mert a bizottság megválasztásakor nem tudtam jelen lenni az önkormányzati ülésen. Egyébként ezt a feljelentést is, mint a többi akciót, ami itt, Jánoshalmán folyik, egy ellenem irányuló politikai hadjáratnak fogom fel, de állok elébe. Majd a bíróság eldönti, vétkes vagyok-e. Hajós Terézia Tartalomhoz a forma: AMFORA PERPATVAR A JÁNOSHALMI ÖNKORMÁNYZATBAN Kellemes karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk Tisztelt Vevőpartnereinknek!
