Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-22 / 300. szám

2 • PETÖH NÉPE • 1990. december 22. “ Géppisztollyal „vitáztak” (Folytatás az 1. oldalról)\ A katonák megtámadták az incidens helyszínére érkezett tiszteket is. Az ütközetnek az őrség vetett véget. Összesen 21 katonát szállítottak súlyos sebesülésekkel kórházba; több katona­tiszt is megsebesült. A magyar határőrség szóvivője, Zubek János alezredes pénteken tájékoztatta az MTI-t arról: mit tudnak azokról az ese­ményekről, amelyek csütörtökön Csap­nál, a magyar határtól mintegy 30-35 ki­lométerre történtek. A szóvivő beszámo­lója szerint a magyar határőrség csütör­tökön a záhonyi határátkelőhelyen belé­pő utasoktól olyan híreket kapott, hogy szovjet területen, szovjet katonák között fegyveres összetűzésre került sor. A hírek nyomán a nyírbátori határ­őrkerület parancsnoka határmegbízotti találkozót kért szovjet partnerétől. A ta­lálkozón a szovjet fél az információt nem erősítette meg, annyit azonban elmon­dott, hogy az említett zászlóaljtól 50 ka­tona megszökött és közülük hármat sike­rült elfogni. A szóvivő a továbbiakban arról tájé­koztatta az MTI-t, hogy a magyar határ­őrség az információkra reagálva a Zá­hony körzetében lévő határszakaszt a ke­rület erőinek átcsoportosításával meg­erősítette. Hangsúlyozta, hogy a magyar —szovjet határ nyugodt, a magyar határ­őrjárőrök lövöldözést nem észleltek, ha­társértővel nem találkoztak, a magyar —szovjet zöld határon semmi mozgás nem Volt. A hírekre reagálva azonban megszigorították a magyar határon belé­pő vonatok ellenőrzését és ezt a korábbi­aktól eltérően most géppisztollyal meg­erősítve végzik. (MTI) Felparázsló vita a helyi adókról (Folytatás az 1. oldalról) . ezúttal Kupa Mihály, Botos Katalin, Gálszécsy András és Pungor Ernő ünnepélyes eskütételének tanúja volt az Országgyűlés. A képviselők ezt követően megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 46. év­fordulójáról, majd döntöttek a háromnapos ülés tárgysorozatáról, elfogadva annak a törvényja­vaslatnak a sürgős tárgyalását, amely a társada­lombiztosítási alap jövő évi költségvetésének elfo­gadásáig szóló intézkedéseket szabályozza. Első napirendi pontként szintén a társadalom- biztosítással összefüggő kérdés került a képvise­lők elé. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosítását Kelemen András népjóléti államtitkár—az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva — azzal indokolta, hogy a jövőben az özvegyi nyugdíj az elhunyt hozzátartozó után a férfiakat is megillesse. A képviselők — egyetértve azzal, hogy mielőbb szükséges a nyugdíjrendszer teljes és átfogó rende­zése — különösebb észrevétel nélkül lezárták a tervezet általános vitáját. A részletes vitára és a törvényjavaslat feletti döntésre várhatóan a va­sárnapi ülésnapon kerül sor, miután a módosító indítványokat megtárgyalta az illetékes bizottság. Az Országgyűlés késő délután már működési nehézségekkel küzdött. A plénum döntött az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról, majid lezárta a Vál­lalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utá­ni részesedésről szóló törvények módosításának részletes vitáját is. Eközben a tanácskozás folyta­tása már-már lehetetlenné vált, mert a plenáris üléssel párhuzamosan két bizottság is ülésezett, így — bár a T. Ház állandóan kifogásolja, hogy a sajtó ezt szóvá teszi — a kelleténél kevesebb képviselő volt jelen a teremben. Jóllehet — e hely­zet fonákságát átérezve — a kisgazdapárti Berecz­ki Vilmos indítványozta, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás • rendeljen el szünetet, a hozzászólások folytatódtak. Sorra-rendre jelentkeztek a képviselők hozzá­szólásra a helyi adókról szóló törvényjavaslat részletes vitájában, benyújtott módosító indítvá­nyaikat indokolva. Némi ügyrendi vita is kibonta­kozott arról: szabályszerű-e egy törvényjavaslat részletes vitáját'megkezdeni és lefolytatni, miköz­ben a bizottság még az ehhez kapcsolódó módosí­tásokkal nem végzett. Ennek a rendkívüli és zava­ros helyzetnek volt a következménye, hogy Szűrös Mátyás már lezárta a részletes vitát, amikor kide­rült: az alkotmányügyi bizóttság még nem végzett a módosítások tárgyalásával, sőt, saját javaslatot is kíván előteijeszteni. Erre tekintettel a részletes vitát újra meg kellett nyitni, s az szombaton foly­tatódik. A napirend szerint az adótörvények módosítá­sáról, illetve elfogadásáról vasárnap határoz a plénum. Mivel azonban alig marad tárgyalnivaló, így lehetséges, hogy szombaton rövidített plenáris ülés lesz. Az Országgyűlés pénteki ülésnapja végén sze­mélyi kérdésekben döntött. A házbizottság felha­talmazása alapján Dombach Alajos alelnök or­szággyűlési határozati javaslatot nyújtott be a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásá­ra szolgáló’ pénzeszközök elosztását előkészítő ideiglenes bizottság megalakítására. A javaslatot elfogadták. Az MDF képviselőcsoportja bejelen­tette, hogy Bethlen István helyére a költségvetési bizottság alelnöki posztjára Bakó Lajost jelölte, ezt is támogatta a plénum. A képviselők tájékoz­tatást kaptak arról, hogy a nemzetbiztonsági bi­zottság elnökévé választotta Kövér Lászlót (Fi­desz). Az ülés este hét óra előtt néhány perccel ért véget. (MTI) Január elsejétől módosulnak a devizaszabályok A kormány és a pénzügyminiszter nem tervez semmiféle szigorítást a devizasza­bályokat illetően. Olyannyira, hogy jövő év elejétől a magyar állampolgárok a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett konvertibilis valutájukat igazolás és ere­detvizsgálat nélkül tehetik devizaszám­lájukra. A Magyar Nemzeti Bank január 1-jétől a cseh korona kivételével meg­szünteti a kelet-európai valuták jegyzé­sét. Devizaszámlát jövő év elejétől csak konvertibilis valutában lehet vezetni, és az eddig nem konvertibilis valutában ve­zetett devizaszámlákat az azt vezető pénzintézetek forintra váltják át, s a jö­vőben forintbetétként kezelik —jelentet­te be Draskovits Tibor, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitkára a mi­nisztérium sajtótájékoztatóján. A helyettes államtitkár számos más módosítást is bejelentett, s január 1-jé­től megszűnik számos korlátozás az egyéni turizmusra vonatkozóan is, így az utazási feltételek javítása érdekében európai, illetve közel-keleti célországba történő utazás esetén korlátozás nélkül lehet forintért vasúti és repülőjegyet vá­sárolni, tengerentúlra pedig évente egy­szer lehet forintért repülőjegyet venni. A szervezett turizmus esetében is áttérnek a nemzeti valutában történő elszámolás helyett a konvertibilis elszámolásra. Mivel az MNB január 1-jétől a cseh korona kivételével megszünteti a kelet­európai országok nemzeti valutáinak jegyzését, ezekre nem lesznek érvénye­sek a devizákra vonatkozó különböző korlátozások, ezekből korlátozás nélkül lehet majd otthon tartani bármekkora összeget. A kereskedelmi bankoknak módjukban lesz üzleti megfontolásból ilyen valutákat vásárolni, illetve mind­azoknak, akik ezt kívánják, devizaható­sági engedélyt is adnak az ilyen nemzeti valuták kivitelére. A Pénzügyminiszté­rium azonban ma még nem tudja, hogy a környező kelet-európai országok mi­lyen szabályokat fognak alkalmazni a valuták bevitelére. A gazdálkodó szervezetek, költségve­tési intézmények esetében is számos jog­szabály módosul. Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők esetében új vonás, hogy konvertibilis valutában látják el őket. 1991. január 1-jétől a külföldi hivata­los utazásokról rendelkező jogszabály­ban foglaltak jelentősen megnövelik a kis- és középvállalkozók utazási lehető­ségeit, egyúttal versenysemleges feltéte­leket biztosítanak. A költségvetési in­tézményeknek, az MNB-nek, a pénzin­tézeteknek és az önkormányzatoknak joguk lesz arra, hogy az adott év utazási lehetőségeit áz árfolyamváltozások függvényében automatikusan módosít­sák. Ezen túlmenően 15 százalékkal nö­velik a devizavásárlási lehetőségeket. A költségvetési szervek devizaérdekelt­ségi rendszerét viszont megszüntetik. Jövő évben sem változik a lakosság számára eddig biztosított évi 50 dollá­ros utazási keret, a birtokban tartható konvertibilis deviza összege ötezer fo­rint lesz. A jószomszédi viszony személyektől független (Folytatás az 1. oldalról) ló viszony mindenképpen jobb le­het, mint a korábbi volt. Ez szemé­lyektől független kérdés. í. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a szovjet csapatkivonások ütemét befolyásolhatja-e a szovjet külpolitika élén bekövetkezett vál­tozás, Jeszenszky Géza elmondta: a szovjet csapatkivonások érvé­nyes nemzetközi egyezmény alap­ján folynak. A Varsói Szerződéssel kapcso­latban a külügyminiszter kifejtette: természetesen napirenden van to­vábbra is a Politikai Tanácskozó Testület Budapesten tartandó ülé­se. Valószínű, hogy még jövő év elején sor kerül erre a tanácskozás­ra. A KGST-vel kapcsolatban Je­szenszky Géza kiemelte, hogy a gazdasági kapcsolatok újjáalakítá­sa van napirenden, s ez a szovjet külügyminiszter szentélyétől még inkább független. Mikor lesz béke? (Folytatás az 1. oldalról) illetve felnyitása nem a szabá­lyokban előírt módon történt. A mozgóurnás szavazáskor — kihasználva a tanyákon élő idős emberek tájékozatlanságát - nem a választók szándéka szerint történt a szavazólapok kitöltése. Volt olyan személy, aki választás napján nem i tar­tózkodott a településen, mégis szavazott, vagy szavaztak he­lyette? A szeptember 30-án — feltehetően a tanács fénymáso­lógépén — gúnyverset sokszo­rosítottak az egyik polgármes­terjelöltről. Néhány panaszos ezeket az állításokat összegyűjtötte, majd feljelentéssel megtoldva, el­küldte minden lehetséges jogor­voslati szervhez, a helyi válasz­tási bizottságtól kezdve az Al­kotmánybíróságig. Egyesek szerint, a strassbourgi Európa Parlament panaszirodája is ka­pott a közjegyzővel hitelesített vallomásokból. Három hónap telt el a válasz­tások óta, de az ügyben csupán annyi történt, hogy a jogsza­bályban előírt határidőn belül a helyi választási bizottság meg-, tárgyalta a hozzá benyújtott ki­fogásokat. Elutasította a pana­szosokat azzal, hogy állításaik nem felelnek meg a valóságnak. A Kiskőrösi Városi Bíróság jó­váhagyta döntést. Hamar kiderült azonban, hogy egy község társadalmát megosztó vita egyszerű jogi el­járással nem zárható le. A nyil­vánosság előtt ki nem tárgyalt ügy továbbgyűrűzik. A válasz­tás lebonyolításával kapcsola­tos panaszos akták megülték a falu gyomrát. Rossz közérzetet, görcsöket és erős hányingert okozva. A megválasztott polgármes­ter és az önkormányzat képvi- selő-testülete nehéz helyzetben van: hiszen többen a legitimitá­sát kérdőjelezik meg. A pana­szosok pártja pedig elkeseredet­ten szervezi az új es újabb tilta­kozó akciókat, mert úgy lát­szik: Magyarországon nincs olyan szerv, amely tisztességgel, megnyugtatóan rendezné, tisz­tázná a falutársadalmat mélyen megosztó botrányt. A választás tisztaságát meg­kérdőjelező vallomások kötetét már hónapokkal ezelőtt én is megkaptam. Úgy gondoltam: a témának az újságban való tár­gyalása is megbélyegzi, kelle­metlen helyzetbe hozza a köz­ség vezetőit és azt a 958 tázlári polgárt, aki szeptember 30-án szavazott a választottjaira. A napokban viszont 350 alá­írással, állampolgári kezdemé­nyezés dokumentációját hozta a posta. A mellékelt levélből ki­tűnik: „Tázláron a választásra jogosult polgárok több mint 20 százaléka nyomatékkai kéri az illetékes hatóságokat: korrek­tül vizsgálják ki a tázlári hely- hatósági választások során, a panaszosok által a mellékelt vallomásokban rögzített vissza­éléseket. Úgy gondoljuk — folytatódik a kérelem szövege —, hogy addig nem lesz közsé­günkben nyugalom, nem szüle­tik meg a fejlődéshez elenged­hetetlen béke, amíg a lakosság egy része meggyőzően állítja: a szeptember 30-ai választások során szabálytalanságok, tör­vénysértések történtek. Erre a témára feltétlenül és mielőbb pont kell hogy kerüljön, ha másként nem, új választások kiírásával.” A több száz aláíró között egyébként ott van a helyi vá­lasztási bizottság elnökének és öt esküdtnek az aláírása is. Vajon ki tehet igazságot? Mely jogorvoslati fórumnak lesz lehetősége, hogy Tázláron tisztázó falugyűlést hívjon ösz- sze? Ki képes áldásos módsze­rekkel elsimítani a viszályt? Elgondolkodtató dr., Balogh Lászlónénak, a megyei választá­si bizottság elnökének a nyilat­kozata: „a tázlári ügy — szerin­tem —jogi szempontból lezárt­nak tekinthető. Emberileg azonban azon múlik, hogy a je­lenlegi polgármester és az őt tá­mogatók köre, valamint a volt polgármesterjelöltek és támo­gatóik hogyan tudnak meg­egyezni, és hogyan tudják a je­lenlegi helyzetet elfogadni. A falu érdeke mindenképpen az lenne, hogy az ügy végre nyug­vópontra jusson. Ha nem ez tör­ténik, „második Fülöpszállás” alakulhat ki. Ami, ugye, szé­gyenletes és hosszú időre vissza­veti a község fejlődését...” Tázláron nincs béke! A meg­választott vezetők mandátu­muk jogosságával nem foglal­koznak és nem is foglalkozhat­nak. A panaszosok *-T7-/köztük számos esküdt, a választások során szolgálatokat vállaló sze­mély — úgy vélik: az igazság­gal, a községgel szemben vét­keznének, ha elhallgatnák azo­kat a visszásságokat, amelyeket szeptember 30-án tapasztaltak. Egy valamiben van csupán egyetértés: valahol, valakinek végre tisztáznia kellene az ügyet, hogy ne vesszen el egy közösség a viszály és a paragra­fusok útvesztőiben. Hogy utak, járdák, iskola, egészségház és a nyugdíjasotthon építésére fi­gyelhessenek az emberek! Ne azt vizsgálják: elég mély-e a lö­vészárok ... Farkas P. József Az utasokat még nem engedték a közelébe (Folytatás az 1. oldalról) tüntetett apostagi zsinagóga re­konstrukciójánál is bizonyított: értőn, gonddal képes műemléki épületeket megújítani. A napokban megrendezett műszaki átadáson a beruházók és a tervezők együttesen elisme­réssel szóltak a harmincmilliós beruházást tizennégy hónap alatt színvonalasan kivitelező kollektíva teljesítményéről. Most már csak az a kérdés: januártól — amikor majd az utazóközönség is birtokba ve­heti az épületet - meddig ma­rad meg ilyen szépen a város büszkesége? Mikor jelennek meg a kávébarna falakon a ron­tás graffitóí? Reméljük: sosem! F.P. J. Az alkötriíailyban rögzítik a sajtószabadságot (Folytatás az lt oldalról) vonatkozó korábbi kormányhatározatokat. Egyben felhatalmazta az illetékes tárcák vezetőit, hogy kezd­jenek tárgyalásokat a csehszlovák kormánnyal az államszerződés közös megegyezéssel történő meg­szüntetéséről, illetve á megszüntetés következményeit rendező szerződés megkötéséről. Ezzel együtt ä kor­mány utasította Sámsondi-Kiss Györgyöt, hogy ké­szíttessen vizsgálatot a vízlépcsőrendszer teljes elha­gyásának, illetve a csehszlovák fél által javasolt alter­natív műszaki megoldásoknak gazdasági, ökológiai hatásrendszerérői. Az átfogó vizsgálat eredményeiről a kormánybiztos július végéig köteles beszámolni a kormánynak. A vízlépcsővel kapcsolatos problémák­ról, tervekről jelentés készül az Országgyűlés számára is. Összegezve az elmondottakat, Sámsondi-Kiss György hangsúlyozta: a kormány mostani határoza­ta nem jelenti a stratégiai irányvonal módosulását; azt jelenti, hogy a kormány kölcsönösen elfogadható, közös megoldást keres a csehszlovák féllel. Magyar- ország rugalmas tárgyalókészséget kíván tanúsítani, s arra törekszik, hogy egy alapvetően környezetvédel­mi, gazdasági probléma ne kapjon politikai, nemzeti­ségi színezetet. A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Sám­sondi-Kiss György részletesebben is szólt a magyar elképzelésekről. Leszögezte: a kormány programjá­nak megfelelően a nagymarosi építkezést Magyaror­szág elhagyja, s az osztrák féllel megegyezés született .a végkielégítésről. Ami a bősi létesítményt illeti, en­nek ügye már nehezebb probléma, hiszen nagyobbik része csehszlovák oldalön található. A kormánybiztos közölte azt is, hogy becslések szerint 3 és 6 milliárd forint közötti összegre lesz szükség a nagymarosi beruházás rehabilitációjához, A sajtóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Fluckné dr. Papácsy Edit kiemelte, hogy a most elfo­gadott jogszabálycsomag az írott sajtó tevékenységé­vel kapcsolatos kérdéseket foglalja törvénybe. A mű­sorszóró médiumokról: a televízióról és a rádióról tavaszra készül el áz átfogó törvényi szabályozás. A sajtóval kapcsolatos szabályozás jelentőségére utal, hogy a kormány alkotmánymódosító javaslatot is csatol a tervezethez. Ennek megfelelően az alaptör­vényben is rögzítenék a sajtó és a véleménynyilvánítás ‘szkbadságái: Az allcótíhánymódosttás/á 'vön'atk'özo tervezet kimondja: „Mindenkinek ' jp^a yajn, ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban vagy a közlés bár­mely más módján — így különösen a sajtó útján — szabadon kinyilvánítsa, valamint arra, hogy az általá­nosan hozzáférhető adatokról akadálytalanul tájéko­zódjék. A sajtó szabad, azt cenzúrának alávetni ti­los.” Ugyanakkor „a sajtószabadsághoz való jog gya­korlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, továbbá nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”. A sajtótörvény 17 oldalas tervezete szabályozza a lapalapítást is, kimondva annak szabadságát. Esze­rint „időszaki lapot” — olyan sajtótermék, amely évente legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel — szabadon alapíthat és terjeszthet bár­mely természetes személyjogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társa­sága. A lapalapítást £l a nyilvántartásba vétel végett • +- a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak be kell jelenteni. A törvényjavaslat garanciákat tartalmaz az újság­írói hivatás gyakorlásának biztosítására. Az egyik ilyen rendelkezés szerint az állami szervek kötelesek az újságíró rendelkezésére bocsátani a kért közérdekű adatokat. (Egy külön megalkotandó adatvédelmi tör­vény részletezi majd, hogy mely információk minő­sülnek közérdekűnek.) Az újságíró jogosult lesz arra i is, hogy megtagadja a közreműködést olyan közle­mény, műsor kialakításában, amely ellentétes £ az újságírói hivatás etikai szabályaival. A törvényjavaslat számos rendelkezést tartalmaz a sajtó felelősségéről is. Részletesen szabályozza a hely­reigazítással kapcsolatos eljárási szabályokat, s. intéz­kedik a kártérítés lehetőségéről is. A személyhez fűző­dő jogok megsértése esetén ugyanis a sajtó-helyreiga- zítási, illetve a sajtóval szemben indított, más polgári perben a bíróság — a sértett kérelmére — 1 millió forintig terjedő kárpótlás megfizetésére kötelezheti a sajtószervet. László Balázs közölte, hogy a kormány csütörtöki ülésén január 1-jei,hatállyal módosította a devizasza­bályozás egyes előírásait. A magánszemélyek ezentúl az eredet igazolása nélkül helyezhetnek el valutát devizaszámlájukon. A devizatörvény átfogó felülvizs­gálata a jövő év elején várható. A szóvivő közölte azt is, hogy a svéd Erricsson cég nyerte a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelekt- ro távközlési kapcsolástechnikai rendszerválasztó pá­lyázatát. (Mint ismeretes, a digitális rendszerű ma­gyar telefonhálózat telepítési jogának megszerzéséért éles nemzetközi verseny bontakozott ki. E pályázat győztese ugyanis jogot kap arra, hogy 5 év alatt 500-600 ezer fővonal-kapacitású rendszert építsen ki. Ugyanakkor a pályázat második helyezettje — a Sie­mens j|9 is fontos telepítési jogokat kap.) A kormány január 1-jei hatállyal hozzájárult há­rom, részben, illetőleg teljes egészében külföldi tulaj­donban lévő bank alapításához. Engedélyezte továb­bá négy, részben vagy egészében külföldi tőkével mű­ködő biztosítóintézet létrehozását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom