Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

. 199«. december 3. • PETŐFI NÉPE • 3 LÁNCKERESKEDŐ NEM JÖTT ­A keceli piacon VALUTÁZÓ MÁR IGEN Kis piac a keceli, és áramaiig külön­böznek a kecskemétiétől. Árui szépek, jó földről valók, ahogyan ezt így, szem­látomást megállapíthatjuk a csütörtöki adásvételkor. Ezen a kora reggelen is útra keltek a kistermelők, hogy a nagy­község határából és a környékbeli fal­vakból elhozzák zöldségféléiket. Az eső áztatta uták és a saras kátyúk nem riasztották vissza őket. A burgonyáért 18, a karfiolért 20, a vöröshagymáért 30, a fokhagymáért 160, a gyökérért 30 és a sárgarépáért 20 forintot kértek ki­logrammonként. Jj A minap hallottam, hogy Győrben és Miskolcon jobban ki kell nyitnia a pénztárcáját a vevőnek, míg vásárol a piacon. Kecelhez viszont közel Bátya és a többi, zöldségtermelő kisközség. Az adok-veszek-továbbadom lánckeres­kedők helyett azok szállítják ide árui­kat, akik megdolgoztak a termesztésü­kért földjeiken. Mint az a mosolygós, "bátyai asszony is, akinél 30 forintért lehet egy füzér cseresznyepaprikát ven­ni. Mire ez a paprika megjelenne egy városi ABC-ben ...! A halárust is körülállják. Vennének tőle többfajta halat, mert látják: amit a kezében tart, azt nem táppal puffasz­tották fel, és nem visszatetszőén sárga a színe a mesterséges táplálástól. A Tiszából való. Á kereskedő sajnál­kozva mutatja: már üres a tartálya, majd legközelebb ... Ebből is, abból is valamennyi. Ruha, szerszámok, villamossági cikkek s még egy kevés déligyümölcs — banán és ananász — is előkerült valahonnét, a fokhagyma mellé. Egy valutázó nő is itt oldalog, a lán- gossütő bódéja körül. Száz márkát kí­nál, forintért. Félig behajlitott tenyeré­ben a pénz. Igazi, vagy hamis? Védi, vagy takarja? Nem tudjuk. A keceli piacon nincs pénzszakértő. k—I (Tóth Sándor felvételei) Vállalkozó polgármester Bácsbokodon Lényeges változtatással kezdte polgármesteri ténykedé­sét Mészáros István, akit Bács- bokod lakossága választott meg a település első emberének. Javaslatára ugyanis megszün­tette az önkormányzat a tarta­lékföldek jelképes összegekért történő bérbeadását, s azon a. földterületen a továbbiakban a község számára termelnek majd jövedelmet. — A mintegy 100 hektárnyi területet azzal műveltetjük, aki a legolcsóbban vállalja — mondja Mészáros István, pr Jól gépesíthető növényeket ter­mesztünk rajta, például napra­forgót. Szerződéssel védett áron le is kötjük a termést, s jól jön majd az önkormányzatnak az innen befolyó 1,5-2 millió forint. Különösen annak fényében, ahogy a polgármester a jelenle­gi helyzetet értékeli: — A gazdaság gyorsuló ütemben megy lefelé a lejtőn. Mi sem látjuk még itt, Bácsbo­kodon, hogy a községekben mi lesz a teendő, nincsenek meg a szükséges jogszabályok. És a gazdasági intézkedések is kés­nek. Jellemző a pénztelenség, nincs beruházás, tőkemozgás. Én itt lent néhány trükköt meg Judok csinálni, de nem az a megoldás. Ha ez a folyamat to­vább tart, akkor már nemcsak a nyugdíjasoknak, hanem a kö­zéposztálynak is rezeg a léc. Vi­lágosabban fogalmazva, a kér­dés úgy vetődik föl: Ma sze­génység, holnap nyomor? A polgármester gyorsan, ha­tározottan és körültekintően kezdte el az átszervezést. (En­nek ellenére az első.névtelen, gyalázkodó levelet hamar meg­kapta.) Minden témakörben lát megoldandó feladatot. A költ­ségvetési üzemből kft.-t alakíta­nak ki, a várható 100-150 hely­beli munkanélküli foglalkozta­tására egy hűtőház telepítését tervezik. Ézzel munkahelyet te­remtenek, megoldják a családi termékek tárolását, és mindig jó áron értékesíthetnek. Mészáros István most fizetés nélküli szabadságon van, s má­sodállásban látja el a polgár- mesteri tisztséget. Korábban Bácsalmáson, a napraforgó- termelési rendszernél dolgo­zott, és gazdálkodott. Ma is az utóbbi biztosítja megélhetését. Munkájában viszont tapaszta­lata segíti, hisz mint gazdasági szakember, járt Európa sok or­szágán kívül Jamaikában, Indi­ában, Pakisztánban is. Tudja, hogy 10 milliós adósság nyomja a községet, de úgy látja, a jövő évet száraz lábbal átvészelik. Ha a lakosság, a képviselők összefognak. A polgármester .magáról azt tartja, hogy nem politizáló tí­pus, jóllehet, ő a helyi kisgaz­dák elnöke. Ehhez azonban le­szögezi: a lakosság nem a kis­gazdát, hanem Mészáros István őshonos bokodit választotta meg. Aki azért indult el, mert úgy látta: most talán egy vállal­kozó tudja a változásokat ke­resztülverekedni. Ahogy ő fo­galmaz: a második nekibuzdu­lásakor nem szeretne csalódni. Nem úgy, mint amikor -^lelkes ifjúként — egy évig KISZ- titkár volt. V. T. ÖNKORMÁNYZATI HÍRADÓK KISKUNFÉLEGYHÁZÁN A városi lap támogatót keres Kiskunfélegyházán egy leendő vá­rosnegyed, a Bikahegy módosított ren­dezési tervének tárgyalásával kezdő­dött csütörtökön este az önkormány­zati képviselő-testület ülése. Ismeretes, hogy a félegyházi Alsó­temető és a vasúti pálya közelében fek­vő kétszáz-egynéhány, jórészt magán- tulajdonú telken a régi városrendezési terv készítői sorházas beépítést képzel­tek el. Ezt a lakosság nem támogatta.' A város a közelmúltban a Bácstervet bízta meg a módosítással. Ezt év köz­ben közhírré tették, a rajzokat kifüg­gesztették. Néhányan észrevételeiket is közölték. Ezek figyelembevételével ké­szült el a módosított terv, melyet a kép­viselő-testület. megvitatott. Számos képviselj felszólalásából kitűnt, hogy ez a változat sem alkalmas egészében a ■megvalósításra. A testület végül is úgy foglalt állást, hogy a szakbizottság a legújabb észrevételeket is figyelembe véve készítse el javaslatát az önkor­mányzati testület következő ülésére. Ficsor József polgármester ezután a Félégyházi Hírek és a városi televízió tevékenységének ismertetésére kérte Hájas Sándort, a társadalmi szerkesz­tőbizottság elnökét. A városi, újság 1988. januárban került először az olva­sók kezébe. Hásom üzemi lap szűnt meg azért, hogy a szükséges papír- mennyiségét elő lehessen teremteni. A lakosság érdeklődéssel fogadta a 3500 példányban árusított, hatoldalas újságot. Az első esztendőben már het­ven olvasó, társadalmi újságíró cikkét közölhette a lap. Számosán azóta is rendszeresen írogatnak a Félegyházi Hírekbe, amely az utóbbi időben vita­estek, ünnepi rendezvények szervezésé­re, a Forrás-könyvek terjesztésére, dr. Fazekas István Szélmalmok a Kiskun­ságban című művének kiadására is vál­lalkozott, és segítette a pálmonostori községi híradó megjelenését. Korábban egy gazdasági társaság, legújabban a városi önkormányzat a kiadója a Félegyházi Híreknek. A lap idéi megjelenésének pénzügyi feltételei megvannak. A következő évre azon­ban újabb támogatókat kell szereznie, s a lehetőség szerint lefaragnia a veszte­séget. Ebben a kérdésben az önkor­mányzati testület tagjai is hasonló véle- ményen-Voltak. A városi televízió működését az 1987-ben meghirdetett videofelvétel­készítő tanfolyam alapozta meg, mely­re húszán jelentkeztek. A szükséges műszaki eszközöket a helyi művelődési központ és a kecskeméti stúdió kölcsö­nözte. A felvételeket a város különbö­ző pontján elhelyezett készülékek sugá­rozták. A kábelhálózat kiépítése óta a városi televízió műsora és a műholdról közvetített adások több ezer lakásban foghatók. A megyei tanácstól pályázat alapján szerzett 200 ezer forint és a várostól kapott 150 ezer forint támoga­tás segítségével havonta önálló műsor­ral jelentkezhetett a városi televízió. Jövője pénzügyi okok miatt kilátás- talanabb. Ennek ellenére a tervezett de­cemberi adásokat is előkészítette, és külön műsort sugároz karácsonykor, szilveszterkor, sőt, a tizenévesek közre­működésével, december 6-án, az általá­nos iskolások műsorát közvetíti. Foglalkozott a városi képviselő- testület a lakossággal való közvetlenebb kapcsolat egyéb lehetőségeivel is. Vá­lasztási körzetenként híradót rendszere­sítenek a belváros és a külterület főbb helyein, ezeken a táblákon ismertetik a városi testület tevékenységét, a lakossá­got érintő közleményeket. Emellett a képviselők személyesen is találkoznak választóikkal az önkormányzat munká­ját előmozdító észrevételek, javaslatok mielőbbi megismerésére. (k. a.) ÚJRAOSZTOTTÁK AZ ÁLLATORVOSI KÖRZETEKET KECSKEMÉTEN Lezárult végre egy zaklatott, keserves időszak a Bács-Kiskun Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás életében. A lapunkban megjelent cikkek hatására nemcsak befejeződött ifi. dr. Ko­vács Gyula kecskeméti állatorvossal kap­csolatos panaszok kivizsgálása, hanem a Földművelésügyi Minisztérium állat­egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző főosz­tályának utasítása szerint december 1-jétől megszüntették ifi. Kovács doktor körzetét és az állatorvosi körzeteket Kecskeméten átszervezték. Erről tájékoztatta lapunkat dr. Molnár Zoltán, az állomás megbízott igazgató főorvosa. Pályázatöt írtak ki körzeti állatorvosi állásra, amelyre tizenheten jelentkeztek. Kiemelkedő szakmai ismeretét és gyakor­latát figyelembe véve dr. Temesváry István nyerte el az állást, aki egyébként koráb­ban az állatkórház orvosaként érdemelte ki az állattartók elismerését. Az eddigi hét helyett nyolc körzetet szerveztek, s így az orvosoknak általában nemcsak kisebb lesz a leterhelésük, hanem mindez azzal is jár, hogy jobban áttekinthető, nem elaprózott egységekben a megelőző­gyógyító munkát célszerűbben tudják megszervezni és az orvosok gyorsabban jutnak ki az állattartókhoz. Ugyancsak személyi hir az is, hogy ifi. dr. Fáy Józse­fet, a Helvéciái Petőfi Tsz üzemi állator­vosként alkalmazza és engedélyt kapott magánpraxis gyakorlására. Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy az újjászervezés után az állatorvo­sokhoz mely körzetek tartoznak: Dr. Bocskov P. Jordán (üzemi állator­vos) Talfája, Katonatelep, Úrrét egy része, Kőrösihegy, Vacsihegy, (Dániaitelep, Volkertelep), Budaihegy; dr. Fáy József (körzeti állatorvos); Ballószög, Helvécia ’ községek közigazgatási területén; if], dr. Fáy József (üzemi állatorvos): Kecskemét- Matkó, Törökfái,' Rendőrfalu; dr. Ispáno- víty ülés: Úrrét fele, Borbás, Kisfal,.Mű­kertváros, Szolnokihegy, Szentistvánvá- • ros; dr. Juharos Imre (körzeti állatorvos): Méntelek, Kecskemét-Máriahegy, Úri­hegy, Szarkás; dr. Makkos Gábor (körzeti állatorvos): Hetényegyháza, Miklóstelep, Máriaváros; dr. Mezó Tibor (üzemi állat­orvos): Kadafalva, Alsócsalános, Belsö- Ballószög, Szeleifalu, a volt Magyar— Szovjet Mgtsz lakótelepén; dr. Temesváry István (körzeti állatorvos): Felsöszéktó, Felsőcsalános, Petöfiváros, Kecskemét, Alsószéktónak az Izsáki út és a helvédai vasút közti részén, a Mező Imre út, Halasi út, Szalvay Mihály körút, Dózsa György út és Izsáki út által határolt városrészeken, Belső-Városföld, Muszáj, a Nagykörúton belüli városrészen, Széchenyiváros, Hu­nyadiváros területén végzik körzeti állat­orvosi tevékenységüket. Biztosítófurcsaságok Nem csak mosógéptűzre nem fizet a biztosító — közölte ve­lünk telefonon Varjú Adorján­ná Kecskemétről, miután olvas­ta a Sajnos, csak a mosógép égett, más nem című írásunkat. Náluk egy literes kóla „robbant fel”: hirtelen hanyatt vágta ma­gát az asztalon és csak forgott, forgott. Földbe gyökerezett lábbal nézték. Mire magukhoz tértek, a kólásüveg körbeper- metezte a konyhát. Olyan csö­könyös foltokat hagyott falon, bútoron, amiket többszöri fes­téssel lehetett csak eltüntetni. Még az ablakkeretet is újra kel­lett pácoltatni. A biztosítónál mégis azt mondták — egyéb­ként igen udvariasan —hogy ha kávéfőző vagy kukta rob­bant volna fel, fizetnének. De a kólarobbanás nem szerepel kártérítési listájukon. Nem fi­zettek azért sem, hogy a szobá­juk plafonjáról leszakadt a va­kolat. Ha vízvezeték lenne a fe­jük fölött — így a szabály —-, jogos lehetne kártérítési igé­nyük. Hogy vízvezeték nélkül is leszakadt a plafon? Az ázó pe- chük...! A furcsa esetek sorát egy is­merősöm folytatta. Szupermi­nőségű ragasztót locsoltak szét gyerekei a padlószőnyegen. Ki sem lehetett tisztítani, az egész szőnyeget el kellett dobni. A biztosító mégsem fizetett, mi­vel a károkozó a saját gyerekük volt. Ha például a szomszéd lo­csolta volna szét a ragasztót, akkor a kárt a biztosító megté­rítené. Mi ebben a ráció? Ne­künk nem sikerült rájön­nünk ... A. M. MÓKA, DERŰ, KACAGÁS BAJÁN ... Éretlen tréfálkozások — következmények nélkül? , A jókedv valóságos- orvosság — mondták a régiek. Nos, ha ez igaz, akkor nekem alaposan kijutott eb­ből a gyógyszerből. Elmesélem a történetet, hátha az olvasók is ve­lem együtt nevetnek. Történt pedig a napokban, hogy a bajai rendőrkapitányság értesítést kapott a mentőállomástól, misze- ,rint egy ismeretlen telefonálónak a kerítésen kívül elhelyezett bombája — mintegy figyelmeztetésül — öt perc múlva robban. Valóban, mire a rendőrségi ügye­let odaérkezett, egyvkisebb robba­nás bekövetkezett, majd srínte azonnal ismét felcsengett a telefon. — A következő már az egész állo­mást a levegőbe repíti! \.SSÍÍV; Azonnal minden elérhető rendőrt berendelni! —• hangzott az ügyeletes tiszt utasítása. S néhány pere múlva a mentőállomás minden négyzetcentíméterét lázas sietséggel nézték át a szakemberek, Elképze­lem: volt olyan rendőr;, aki éppen gyermekének segített volna szabad­idejében a számtanfeladat megol­dásában; lehetett, aki a kjskertbe igyekezett; valamelyikük talán a beteg nagymamát vitte volna az ör­vöshöz. .. Ehelyett négykézláb kúszva vizs­gálta a bozótost á sok rendőr, ön­feláldozó bátorsággal, és mégis minden rossz konzervdoboz meg­pillantásakor arra gondolva, hogy a számtanleckénél talán már soha­sem segíthet a kicsinek, a kiskert­ben nem kapálhat többé, a beteg nagymama sem jut el a rendelő­be ... — Hol itt a jókedv, miért neves­sek? — kérdezheti szemrehányóan a kedves olvasó. Azonnal megma­gyarázom: felesleges volt a pánik, a környező utcák lezárása, a mentő- állomás munkájának' megbénítása. „Jópofa” csíny volt az egész, meg egy fiatal mentős tréfája. A mentő- állomás szolgálatvezetője sem, de a kórház egyik portása sem nyugta­lankodott. Az előbbi tudott a do­logról, az utóbbi pedig a telefon használatát engedélyezte e nemes célra. Képzeljük el, micsoda hecc volt számukra figyelni a térden csúszká­ló, élemedett korú rendőröket! És ha elképzeltük, nevessünk együtt! Gál Zoltán Utóirat: Pár nappal később tele­fonon kapta a hírt a rendőrségi ügyelet, hogy a Duna u. 13. számú ház előtt kigyulladt egy autó. A tűzoltók, a mentők és a rendőr­ség szinte egyszerre, pillanatokon belül megérkeztek. Szerencsére, hí- re-hamva sem volt a gépkocsitűz­nek, vaklármának bizonyult a beje­lentés. Ez a tréfa a telefonálónak mindössze 2 forintjába került, a kö­zösségnek pedig jó néhány ezer fo­rintba. Biztos, hogy az ilyen viccektől lesz móka, derű, kacagás Baján?! Botrány után — nyugvópont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom