Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

4 • PETŐFI NÉPE *1990. december 3. MÁTYÁS FERENC: Balatonszárszón* Kihalt a táj* miként hajdan, batyuz a halál, ha f|| van, s hol nem él a becsület még,— kínhalál csak a fizetség. Az ég vak szemevilága ontja könnyeit a sárba, mint ifjú vérét a néma pokolra került poéta akkor a sinek vánkusán a te életedért, hazám. Egyensúlyt vesztve, a beteg maga mondott ítéletet ' sorsa felett, hogy felejtsék s csak testtelenül létezzék. Elmegy mind, ki nem alkuszik, . hogyha az élet cirkusz itt s száján a némi tó lakat, ha büntetik,'mint rabokat. Elszenvedte az életét, elment, mert sose szerették, mint a hómező terein üldözött szegény Jeszenyin, mert a bélyeget nem bírják a Szergelyek, az Attilák. Ám, az idő ügyésze vár, örökebb ő, mint a halál, fölnyitja a bűnök titkát, mint Jézusunk azt a kriptát, ; célba ér, ki nem alkudott, jj szellem-világa felragyog, : eltemetődhet az a lant, : de a költő halhatatlan, akkor is, ha földbe ássák, | ! s megéri föltámadását. '■ * 53 éve, december 3-án halt. meg : József Attila; Mátyás Ferenc Verse­il vei idézzük emlékét. •1 ................ K arácsonyi könyvajánló kamaszoknak JENS BAHRE Nicky á a szerelem De sokszor halljuk: mondjuk mit js vegyek - kevéske pénzemből — karácsonyra? A könyvújdbnságok közül szeretnénk párat figyelmetekbe ajánlani: Nagyon szép összeállítás jelent meg a nagymamákról, Nagymaminak szeretettel címmel (Móra Kiadó, 145 Ft). Versek, rö­vidke történetek idéznek egy-egy nagyma­mát, a szeretőt, a türelmest, az aranyost... a drága Nagyit! Különleges kötésben, szép kivitelben készült a könyv; szüléitekkel kö­zös ajándék lehet nagyinak. Van olyan kistestvéred, aki szeret a kony­hában ügyeskedni? Frank Júlia Gyermekek szakácskönyve címmel különleges, sok-sók képpel magyarázó szakácskönyvet írt. Csu­pa olyan finom falat kerülhet a kötet alapján az asztalra, melyet a gyerekek maguk is el tudnak készíteni, és ötleteik miatt a gyerek­bulik asztalainak színfoltjai lesznek. (Sajnos, ez is drága, tehát szüléiddel közös ajándék­ként tudod megvenni, hisz 108 Ft). ' J. Bahre Nicky és a szerelem című regénye a Pöttyös könyvek újdonsága. Nicky két kis­testvérével anya nélkül maradt; a családi gondok egy része a tizenkét esztendős szöszi kislány nyakába szakadt. Sok a leányka dol­ga: jól kellene tanulnia, a háztartás, a kis tesók, no meg az újabban elcsellengő aput is meg kellene nősíteni... Ennyi bonyolult dolgot hogyan tud egy talpraesett csitri ren­dezni? — Elmeséli a pöttyös könyv. J. Collier A majomfeleség című könyve különleges világba viszi olvasóit. Fatigay ta­nító — menyasszonyát Londonban hagyva —Afrikába ment tanítani. Magányában iga­zi barátra lelt, egy csimpánz csapódott mellé. És amikor Fatigay visszatért Angliába, a szerelmes majom követte gazdáját. ­A Piknik sorozat újabb kötete B. Pludra írása, mely Németországban óriási könyv­siker. Réges-régen élt egy kalóz, aki ölt- r'á’bolt, hogy temérdek kincse legyen. Halála után teste a tenger fenekén kötött ki, szíve a partra vetődött és kővé vált. Több száz év után a szív felmelegedett, „élni" kezdett;. A történetet A kalóz szíve című kisregény meséli el. * k. m. j Szalkszentmártoni „szakadárok” Nem gyakori még az eset, bár vélhetően nem utoljára adhatunk hírt hasonlóról. Á Szalkszent­mártoni Petőfi Tsz-ből kivált 29 tag és új szövetkezetét alakított. Tehették; hiszen az Országgyű­lés nyári törvénymódosítása erre lehetőséget adott. Persze ez azért nem ilyen * egyszerű. Az anyaszövetkezet — vélem, nem túlzás így aposztrofálni — elnö­ke, Kovács Sándor a maradók és saját szempontjai szerint érté­kelte a történteket: —‘ Tavaly februárban a szokásos évi közgyűlésünkre — amelyik árra is hivatott volt, hogy új elnököt vá­lasszon a tagság—még mint a jelö­lőbizottság elnöke mentem el, és mint a szövetkezet elnöke távoz-1 tam. Az előző elnök nyugdíjba mént ugyanis, az utód posztjára az akkori főmezőgazdász jelöltetett. Ezt az elképzelést húzta keresztül a tagság, , amikor engem választott meg első számú vezetőnek. A tagság döntése ellen nem le­het apelláta... — Nincs is. Csak egyre nehezül­tek a dolgaink azóta. Nem a gaz­dálkodással, hiszen mi még megál­lunk a lábunkon, hanem megindul­tak a pletykák. Morális kárt okoz­va. A Vezetőség tagjai között irgal­matlanná nőtt a feszültség, főleg az idén. Ez a vagyonnevesítés okán összehívott közgyűlésen csúcsoso­dott, amikor a vezetőség javaslatá­ra terjesztettük be azt a javaslatot, hogy szűnjék meg a főmezőgazdá­szi munkakör. Az ok, a részlegek önálló elszámolású egységként mű­ködnek öt éve, tehát az e munka­körben dolgozónak se felelőssége, se munkája. Az elnöki teendő he­lyettesítését pedig, főleg ebben a légkörben, én nem igényeltem. A szavazás eredményhirdetésénél kiderült, so.kan félreértették a dol­got. A közgyűlés, nem akart felosz­lató. A lehetőségünk annyi volt, hogy a rendelkezések szabta határ­időre újra összehívjuk a tagokat. Ez idő alatt döntöttek úgy a főmező­gazdász mellett állók, hogy kivál­nak a szövetkezetből. Ezt a szándé­kukat a közgyűlés egyértelműen el­fogadta. Mi megy, mi marad? — Ez azonban osztozkodással jár... — Hogyne. A jelenlegi rendelke­zések értelmében számoltunk. A 29 kiváló tag a tsz-vagyon 3,46 százalé­kát vihette, valamint — a földműve­lésügyi miniszter kérdésünkre így válaszolt — 2006 aranykorona érté­kű földét. Mindezt a november 15-ei állapot szerint készített mérleg alap­ján, amiben 10 millió forint nyere­séggel számolhattunk. Ha ez ákár kevésebb, akár több lesz, az utolsó elszámolás összegét hozzá alakítjuk. Természetesen, például a juh ágazat — mivel anyákat is vittek ki — kint­lévőségének rájuk eső része is az ő számlájukra íródott.. . — A kiválók között sok a szakem­ber, mi lesz a tsz-szel? — Valóbán sok szakember vált ki, de egyikőjük sem pótolhatatlan. A szövetkezetben maradt hét felső­fokú végzettségű, a munkakörök tehát összevonhatók. Például az, el­nöki teendők mellé én még felvál­laltam, társadalmi munkában, hár­mat. — Mi a véleménye á dologról? — A legfontosabb az, hogy a szö­vetkezet tagjai megnyugodtak. Ró­luk meg ... Ha ők úgy gondolták, hogy meg tudnak állni a saját lábu­kon, bizonyítsanak. Azt is, hogy mindezt nem spekulációs céllal tet­ték, Új szövetkezet A község határában álló épület nagytakarítása közben találtam a ki­válókat. — A község tulajdonképpen ellen­szenvvel fogadta a lépésünket — mondta Essösy Béláné —, még so­kaknak megfoghatatlan, hogyan le-, hét egy elvileg egységes vagyonon megosztozni. Úgyhogy nemcsak a gazdálkodásunkkal kell bizönyíta- . nunk, hanem erkölcsi elégtételt is akarunk szerezni. Ehhez viszont ke­gyetlenül sokat kell dolgozni. — Mik a terveik? — E pillanatban a biztonságos munka, a feltételek megteremtése a célunk — mondta Amler János. -j- Szeretnénk a tagjainknak mindazt biztosítani, ami eddig is az övék volt, és aztán ennél többet is. Ki akarjuk használni a kis szervezet előnyeit. Hogy pontosan hogyan, az még a jövőbeli megbeszéléseink témája. — Huszonkilencen váltak ki. Több­ségük szakember. , 1— Nagy előnyünk ez — vélte Es- sősyné*—, van köztünk mezőgaz­dász, állattenyésztő, gépész, növény- védős, könyvelő. Ők a volt szövetke­zet szakvezetői voltak, írd és mondd: 11-en. Az Agroszalk Mezőgazdasági Szövetkezet — ez lett a nevünk, — tagjai között van még volt adminiszt­ratív és fizikai dolgozó és 12 nyugdí­jas. ' —Nyugdíjas? —Igen—- vette vissza a szót Amler ; f János.rrnŐk tulajdonképpennerp Ézii effektiv munkával kötődnek hoz­zánk, hanem hasonlóképpen,, mint eddig, a szövetkezethez. Csak mi úgy egyeztünk,, hogy az egyéb juttatása­ink másfélék. Egyébként az alapsza­bályunkban úgy fogalmaztunk, hogy1 lazá kötelékben állunk egymással, az . egyéni kezdeményezőkészséget maxi­málisan támogatjuk. Az osztozko­dás, ha szűkén is, alap az indulásunk­hoz. A szellemi tőke pedig nagy biz­tosíték. — Mekkora kockázatot vállaltak? , — Nagyot. — Essősynén volt a sor. — Egyőnknek sem volt rossz a jövedelme. A jövő térveibe viszont mindannyian beleadhatjuk áz ötlete­inket, az eddigiek során kialakult kapcsolatainkat, a tudásunkat: Van telephelyünk, földterületünk, gépe­ink. Mi kellhet még? Sok munka. Az . meg természetes. A kisebbség igazsága Néhány nappal később sikerült elérnem Tóth Andrást, a Petőfi Tsz volt főmezőgazdászát, hiszen az ő megszólalása nélkül végülis nem lehet teljes a történtekről alkotott kép. — Talán valamivel nyugodtabban tud visszafelé is nézni. Mit érez a leg­fontosabbnak a történtekben? . — A legfontosabb az önállósá­gunk. Az előnyünk, hogy a szakma tudása megengedi nekünk, hogy ne szoruljunk tanácsokra, mint a szövet­kezet átlag tagsága. Alapelvünk, hogy a kisebbségnek is lehet igaza, sőt kivitelezhető igazsága is, A bizto­sítékunk pedig'az,'.hogy valamennyi-- ünknek igyekszünk más elfoglaltsá­got is keríteni, például a holtidények­re. Úgy gondolom, sokJielyen hason­ló lépéseken törik a fejüket, hiszen többen felkerestek már. Kérdezik a gyakorlatát, a hogyanjait, a kapuit és a buktatóit a kiválásnak. Persze, el­mondjuk. Azt azonban igyekszünk tudatosítanii mindenkiben, aki ha­sonlóra készül, hogy a mezőgazdaság mai állapotában, helyzetében, kilátá­sait is figyelembe véve, a kiválás vak­repülés. De bízunk egymásban, ma­gunkban. Reméljük, szerencsésen „földet érünk”, sikeresen dolgozha­tunk. Gál Eszter SAJTOPOSTA :Z] HOGY BIZTONSÁGOSABB LEGYEN A FÉLEGYHÁZI KERÉKPÁRÚT: Az érintett szervek közösen választják ki a legjobb műszaki megoldást Három héttel ezelőtt e hasábokon jelentettük meg a Kiskunfélegyházán lakó Kovács Imre észrevételét arról, hogy nagyon balesetveszélyesek a városban most épülő kerékpárút egyes szakaszai, amelyek a lakóházak, illetve a jelentős forgalmat lebonyolító középületek közvetlen, .szomszédságában találhatók. Amiből következik: az otta­ni múzeumból, postáról, stb. kilépő beleütközhet az ép­pen akkor elhaladó biciklisbe. Egy ilyesféle sajnálatos esetért yajon ki vállalja a felelősséget? — kérdezte olva­sónk. E jogos felvetésekre a Kiskunfélegyházi Városi Polgár- mesteri Hivatal városgazdálkodási osztályvezetője, Sípos Róbert válaszolta a következőket: ■, — Városunkban régi gond, hogy hiányzik a kerékpá­rosok részére rendeltetett út. így azután ezek az emberek a meglevő közlekedési területet, például a főútvonalat is kénytelenek használni. E helyütt az elmúlt öt éven belül 2 halálos végű; 15 súlyos és 18 könnyű sérüléssel járó balesetet szenvedtek a kerekezők. A szomorú statisztikai adatók valamint a sürgető la­kossági igények arra késztették‘a közigazgatás helyi veze­tőit, hogy napirendre tűzzék a kerékpárút létesítésének tervét. Ez év tavaszán tettük közzé az észak—déli kerék­párút városközponti összekötő szakaszára vonatkozó pá­lyázatot, amelynek révén a KÖHÉM 1- millió, a megyei tanács 500 ezer forint támogatását nyertük el. Ezután rendeltük meg a kerékpárút úgynevezett nyomvonalának elkészítését. Hamarosán rádöbbentünk, hogy kényszerhelyzetbe ke­rülhetünk, például a Vörös Hadsereg utca 9—19. számú épületei előtt, ahol túlságosan keskeny sávvá szűkült a kerékpározásra szánt terület. Az efféle kritikus szakaszon teendőkre vonatkozóan á lakosság ötleteire, javaslataira apelláltunk. A megyei napilapban és a helyi újságban megjelent felhívásunk azonban reagálás nélkül maradt idén májusban. Végül is a szakhatóság által elfogadott terv mellett maradtunk, ami a szokásos gyakorlatot teszi lehetővé, nevezetesen, hogy bizonyos szakaszon a kerék­párosok és a gyalogosok közösen használják az utat. A vitatott területen még- be sem fejeződött a kivitele­zés, amikor már a félegyháziak közül sokan kifogásolták ezt a nyomvonalat, amely ellen Kovács Imre olvasójuk is tiltakozik, joggal. Nos, valóban fontos, hogy a gyalogo­sok, kerékpárosok mindig és mindenütt biztonságosan közlekedjenek, éppen ezért az érintett szeriek egyeztető tárgyalásokat kezdtek, s ennek Során választják ki a le­hetséges'légjobb műszaki megoldást. Addig is, míg a <- konkrét intézkedésre .nem korül sor, a lakosság megérté­sét és türelipét -kérjük egymás iránt. Kiszolgáltatott-e a magánlakás bérlője? Nem egyedi esettel fordult lapunkhoz a nagyváros­ban lakó — s nevét felfedni nem kívánó —j olvasónk, aki az alábbiakat mondotta el: —'Nyugdíjas vagyok, s a feleségem is. Csaknem három évtizede lakunk főbérlőként olyan házban, amelynek magánszemély a tulajdonosa. A körülbelül 100 éves épületet már megtépázta az idő, ezért, ha esik az eső, beázik a mennyezet, s ilyenkor lavórban gyűjt­jük Össze a esapadékot, például a konyhánkban. ' Idősek lévén, már nincs erőnk, s mert kis jövedelem­ből élünk, péhzünk sincs arra, hogy javítsunk, javíttas­sunk. Az épület gazdája pedig semmiféle ilyen munkát nem hajlandó régóta végezni. Már ez is vita tárgya közöttünk, de igazából a legutóbbi döntése, melynek alapján egyik Papról a másikra duplájára emelte a fizetendő lakbérünket. A kétszobás, komfort nélküli és leromlott állagú lakásért fizetni csaknem 1500 forintot két-három ha­vonként is túlságosan borsos. ár. Mi nem értettünk egyet a lakbér emelésével, erre a tulajdonos nem volt hajlandó átvenni tőlünk a pénzt. Márpedig ha a tarto­zásunk rendezetlen, ez okot adhat a főbérleti szerződé­sünk felmondására is. Egy szó mint száz: kiszolgálta­tott helyzetben vagyunk, amelyre nem tudjuk, mi a megoldás... . A másokat is bizonyára érdeklő problémával kap­csolatosan a megyei főügyészséghez fordultunk felvi­lágosításért, ahol a következőket tudtuk meg: Az idei év elején hatályba lépett 13/1990. (I. 31.) MT számú rendelet taglalja az új lakbérek mértékét. E szerint a komfort nélküli otthonok bére négyzetmé­terenként 4 fórmt 50 fillér lehet, mármint állami bérle­ményekre vonatkozóan. Ha magántulajdonú a lakás, j a lakbér összegét a bérbeadó és a bérlő megállapodá­sa határozza meg. Ez,az összeg azonban ez év febru­árjától nem lehet magasabb — komfort nélküli lakás­nál rrr- á négyzetméterenkénti 9 forintnál. ■ Az említett jogszabály arról is rendelkezik, hogy a bérbeadó az új lakbérről legkésőbb ez év február 28-áig volt köteles tájékoztatni a bérlőt. Amennyiben \ ez az értesítés elmaradt, s ha mégis megtörtént a lakbéremelés., a vitás ügyben bíróságnak, van joga dönteni. Fontos megjegyezni: ha a törvényes .módon fel­emelt és a régi lakbér közötti különbözeire igényt tart a bérlő, kivételes támogatásért fordulhat a, helyi la­kásgazdálkodási hatósághoz. Ami pedig a házingatlanok állagát illeti, az 1/1971. (II. .8.) számú kormányrendelet írja elő: a bérbeadó köteles gondoskodni a karbantartásokról, s a lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, illetve az életveszélyt okozó hibák haladéktalan kija­vításáról. Amennyiben a tulajdonos, illetve bérbeadó elmulasztja e kötelezettsége teljesítését — az írásbeli felszólítás ellenére is —, a bérlő szintén a bíróságot kérheti; hogy kötelezze a bérbeadót a műszaki mun­kálatok elvégzésére. Persze, a teendőket a bérlő is elvégeztetheti, természetesen a bérbeadó költségére. . Summa summarum: sem a' lakbérrel, sem a ház állagának . megóvásává!* javításával kapcsolatosan nincs és nem lehet kiszolgáltatott helyzetben a ma­gántulajdonban levő lakás bérlője! ITT IS. OTT IS SZIRÉNÁZNAK A WC-TARTÁLYOK Tavaly augusztusban e rovatunkban tettük szóvá, hogy a kecskeméti Csokor utca 15. számú emeletes ház lakói igen hosszú ideje nem tüdnák nyugodtan lenni otthonukban, mert a lakások WC-tartá- lyai működés közben búgó-süvítő hangot adnak, amit lehetetlen akár mérsékelni is. E témára nem sokkal e cikk megjelené­se, után tértiink vissza, nyilvánosságot ad­va, egy háztulajdonos • véleményének- javaslatának. /Eszerint mindennek oka g, szelepszerkezetnél lévő, s a tartály Vízszint­jét szabályozó Csavar, amely alig mozgat­ható, így azután képtelenség úgy beállíta­ni, hogy a vízbefolyó nyílás jól legyen el­zárva, .vagyis ne spricceljen onnan a rezo­nanciát előidéző víz. Olvasónk végezetül elmondta: két új szelepből már házilag is konstruálható olyan szelep, ami lényege­Ki árusította a zsákbamacskát ? Egy hete adtuk közre a kerekegy­házi SzaóóEzfepánaszát: a kecskemé­ti Alföld Áruházban vásárolt és an­nak Róbert Károly körúti raktárá­ban kézhez kapott több mint 21 eZer forint értékű sarok-ülőgarnitúráját nem tudta odahaza összeállítani, mert a felbontatlanul megkapott cso­magban nem találta a bútor néhány fontos alkatrészét. Olvasónk e'zsák­bamacskával kapcsolatosan megje­gyezte,'hogy ha az originál csomagot már a raktárból kihozatala előtt elle­nőriznék, a kereskedő és a vevő egy­aránt rájöhetne a tartozékok esetle­ges hiányára, s az emiatti bosszúság, könnyen megszüntethető1 lenne az/ azonnali cserevei. E sorainkra választ kaptunk az áruház igazgatójától, Szabó Balázs­tól. Megtudtuk: valami tévedésről le­het szó, hiszen az áruházuk már a 70- es évek közepe óta nem forgalmaz bú- toripari'terméket. Ezek után kutatni kezdtünk az ülő­garnitúrát hiányos tartozékával áru­sító cég után, ám sikertelenül. Csupán arra sikerült fényt derítenünk: a Ró* bért Károly körúti raktárban tényleg lehetett kapni korábban bútort, ám-' valamelyik gyártó szervezett ott rö­vid ideig tartó árusítást. Már ha ez utóbbi is így igaz, merthogy -senki nem erősítette meg nekünk. így hát nem marad más hátra, csak a remény: cikkühk révén végre jelent­kezik az a cég, amely az említett zsák­bamacskát eladta. Persze nemcsak a kilétére, vagyunk kíváncsiak, hanem arra is: orvosolta-e már a vásárló jo­gos reklamációját? sen mérsékli a sziréna hangjára emlékezte­tő zajt. Nos, az említett utcabeliek gondja még az elmúlt év őszén megoldódott a javításra vállalkozó vízvezeték-szerelők segítségé­vel. Az utóbbi hetekben-hónapokban vi­szont számos helységből:— így Bajáról, Kalocsáról, Kiskőrösről stb. — érkezett hozzánk hasonló panasz: használatra tel­jesen alkalmatlan WC-tartályt szereltek fel otthonaikban, s emiatt becsapva érzik, magukat. Megkérdeztünk egy technikus .képesítésű szakembert: konstrukciós hi­bádról lehet-e szó vagy a szerkezetek szak­szerűtlen felszereléséről? íme a válasza: — Szakmailag nem helytálló észrevétel ÜZENJÜK „Szabadság gyes után” jeligére: Az érvényes 5/1981. (XII. 29:) ABMH szá* mú rendelet előírja, hogy á tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, leg­feljebb azonban egy évre illeti, meg az évi rendes szabadság a szülőt. E sza­badság mértéke az évi 15 nap alap-, valámint háromévenként 1 nappal gya-, rapodó pótszabadságból tevődik össze. Mivel a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni — ez alól munkator­lódás, betegség vagy egyéb elhárítha­tatlan akadály jelenthet kivételt' számos cégnél az a gyakorlat, hogy a gyed-ről vagy gyes-ról munkába visz-, szatérő anyuka újbóli foglalkoztatását. az esedékes szabadsága kiadásával kez­dik. Persze ettől eltérő módon is intéz­kedhet a munkáltató, ám a lényeg az: mindennemű akadálya megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni a dolgozó szabadságát: Vargáéknak, Kalocsára: Információ­juk helytálló, ugyanis á Központi Sta­tisztikai Hivatal és a Népjóléti Minisz­térium valóban tervezi az országosan mintegy négy és fél ezer házaspárra kiterjedő kérdőíves adatfelmérést, amely kiterjed a családi munkamegosz­tás gyakorlatára, a gyermeknevelésre, a lakáshoz jutás körülményeire, a.válás és az újraházasodás közös életre való- kihatására stb. E felmérésben való köz- j reműködés természetesen önkéntes, ami annyit jelent, a kérdések egy részé­re, sőt a kérdőív egészére is megtagad­ható a válaszPA vizsgálat eredményei elsősorban a gyermekvállalás és -neve­lés feltételeinek a jobbítását kívánják elősegíteni, az illetékesek intézkedései révén, ,.;7-. v. az, hogy a yízszintszabályozó rossz műkö­dése okozza a rezonanciát. E zaj forrása másutt van, mégpedig a tartály sarokszele­pénél, ahol a víz az indokoltnál nagyobb nyomással folyik, ami megremegteti az egész szerkezetet, valóban búgó-süvítő han­got kiváltva. ■ A megoldás viszonylag egyszerű: a víz­hálózat és; a tartály közötti csőszakaszon csökkentendő a nyomás, a pontos szelep- működés kévén, ami rutinos technikai mű­velettel érhető el. Végezetül annyit: a tartá­lyos WC-knél nem jellemzőek az üzemelési zavarok, az előforduló műszaki hibák meg­szüntetését pedig hozzáértőkre, tehát vízve­zeték-szerelőkre kell bízni. | Hol a zöld kábái? A szombathelyi Keppel Miklóstól ho­zott, levelet a posta, s a feladó a diák tanya érdekében kén a történet nyilvá­nosságra hozatalát; íme a részletek:' | Keppel Mónika, aki Szegeden végzi iskolai tanulmányait, október 12-én. pénteken 13 óra 55 pcrckoi szállt fel a Tisza-parti városból Budapestre tartó gyorsvonat egyik kocsijába, ahol kelle­mes meleg volt, s így levetette zöld színű kabátját. Miifdu/t látták a közeli útitár­sai, közöttük egy idős házaspár. A lány a vonat.indulása után nem sokkal döbbent rá. hogy a szerelvény ezen' része Ceglédről Miskolcra veszi út­ját, ezért átment a főváros felé robogó kocsik egyikébe. Csak később: jutott eszébe, hogy a kabátját a fogasra akaszt­va hagyta, ám mire visszament —még a ceglédi állomásra érkezés előtt már Mailt helye volt ruhadarabjának. Az otta­ni utazóktól tudja, hogy a már említett házaspár magához vette a zöld kabátot azzal I céllal, hogy Kecskeméten leszáll- va átadja azt talált tárgyként az illetékes helyen. Nos. a tulajdonosnak azóta sem sike­rült kiderítenie, hol a kabátja. Mivel a kiskeresetű szülők, kik másik gyerme- ■ kuk eliáfásárpl is gondoskodni, nem tudják egyelőre pótolni az elveszett hol­mit, fontos, hogy az megkerüljön. Mónika ezúton is kéri az említett há­zaspárt, hogy e elmen jelezze, liová-ádtá le a kabátot: 6726 Szeged, Középfasor 31-33. Móra. Kollégium. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 T Mit mond a szakember?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom