Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-18 / 296. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1990. december 18. Privatizáció az élelmiszeriparban Az állami tulajdon részarányának erőteljes csökkentése kívánatos' cél áz élelmiszeriparban is. A javarészt-külföldi tőke beVoná^- ; sát is igénylő privatizációs folyamat egyes alágazatokban meglehetősen jól halad. A cukoripar- ■ ban a pétőházi, hatvani, szeren- I esi és kaposvári cukorgyárak a jövőben vegyes vállalatokként működnek majd. Kofnoly külföldi érdeklődés mutatkozik ä szesz- és boripar egyes vállalatai iránt is. Szabadegyházán már működik a Hungrana magyár—osztrák vegyes .Vállalat, és néniét, '. osztrák, belga, angol érdeklődők fektetnének be tőkét a magyar-- szesziparba. Történelmi borvidékeinken. működő kombinátok, feldolgozóüzemek iránt szintén komoly külföldi érdeklődés van,, ' s nem marad le a sorban a do-/ hány-, a konzerv^ és a hűfőipar • sem. Hatékony vállalatokat — Milyen alapvető szem-, pontokat kell figyelembe venni az élelmiszeripar privatizációs folyamatában, hogyan és ki irányítja az ilyen ügyleteket, s milyen eredmény várható az állami tulajdon magánkézbe adásától? j— Kérdéseinkre dr. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs és vállalatfejlesztési főosztályának vezétője válaszolt. — A privatizáció egyetlen ér-./ , telme, hogy | korábbinál hatékonyabban működő, tartósan élet- I és piacképes yállaja.tok jöjjenek t> • letre. • Ehhez' szükséges a cégek - gazdaságiszérícraelénékxéljesaif-* világítása, valamint egy raciona- | lizálási program elkészítése is.' A legtöbb helyen feltehetően' „profiltisztítást" is végre kell hajtani, azaz szakítani kell a nálunk eddig honos „amatőr” gyakorlattal, hogy túl sok mindennel foglalkozik egy-egy cég. í — Mit várnak el a külföldi befektetőktől? — A kötelező és ellenőrizhető . üzleti korrektségen túl mindenekelőttazt, hogy biztosítson piacot is ä majdani vegyes vállalat termékeinek. Aztán korszerű ■ technikai színvonalat és az ehhez , . szükséges'termelőeszközöket. Tender nélkül nem megy ... — Indíthat-e egy-egy vállalat saját maga is külföldi rész- * vétellel történő privatizációt? —j Erre csak ritkán van lehető- .ség, többnyire kisebb termelő- egységek esetében. A minisztéri- / um és áz Állami Vagyonügynökség ugyanis 1 mindenképpen a partnerek versenyeztetésének a híve, tehát tender nélkül nemigen lehet vegyes"vállalatot alapítani. < Az országos jelentőségű vállalatokhoz egyébként hozzá is ren-jj deljük a szaktanácsadó céget, hiszen áz a tapasztalatunk, hogy munkájúk sokkal, bőségesebben kamatozik, mint amériiiyiberszol- gáltatásuk kerül Mennyit fizetnék a tanácsadó cégeknek?- A szokásos jutalék a va- • gyopérték 1-2 százaléka.Világhirű tanácsadó. cégekkel, dolgoy| zunk. Őket nem a vállalatoknak/! kefl rndgkeresni, ez úwnisztéri- í úm és a vagyon ügynök ség dolga. | Tulajdonváltás és létszámcsökkentés — Privatizálhatók-e az élelmiszeriparban is szép számmal meglevő forgóalap-hiányos és eladósodott vállalatok? — Gyakorlatilag igen, de így nem sok értelme lenne a tulajdon átadásának. Egyszerűen: keveset kapnánk érte. A járható és ajánlható út a következő: tegye rendbe gazdálkodását az ilyen cég. Ha kell, folyamodjon szanálásért, és hajói „összeállt” minden, akkor kell a privatizációt meghirdetni. — A tulajdonváltás várhatóan alapos létszámcsökkentéssel jár majd... — Igen, de én ezt — bár nem tagadom súlyos szociális következményeit — helyes és követendő tennivalónak tartom. Miről is van szó? Kevesebb képzetlen' munkaerőre lesz sgükség, viszont annál inkább megnő a szaktudás értéke: Máris látható, hogy az eddig • privatizált egységeknél megmaradt dolgozók jövedelme ugrásszerűen növekszik, jövőre pedig — az ígért bérliberalizálásra 1 építve az új tulajdonosok akár kétszer annyi bért is adhatnak dolgozóiknak, mint az idén. Persze, rövidebb-hosszabb ideig, vállalni kell. az átképzés fáradalmait, s biztosan sokan lesznek, akik nem akarják, vagy nem is képesek a váltásra. Nekik bizony gond lesz áz. élhelyezkedés, de hát a látszatfoglalkoztatásnak már csak azért is véget kell vetni, mert az Európai Közösséghez mai munkaerő-szerkezetünkkel, aligha csatlakozhatnánk. Schöffcr Jenő IGAZSÁGOT NYÚJTANI A KÖZÖNSÉGNEK Száz éve született Failoni / „Könnyű zene — nincs! A zene nem könnyű és nem nehéz; zene vagy nem zene ...” Ennél szigorúbb állásfoglalást a zenei érték fogalmáról, de egyszersmind a különböző zenéket telválasztani, sőt azokat egymással szembeállítani igyekvő manipulációs törekvésekről alig hallottunk muzsikustól. Századunk első felének egyik olasz karmestere, a magyarországi operaéletre is nagy hatást gyakorló Sergio Failoni írta le Hangfogó nélkül című könyvében az előbbi szavakat; az a Failoni, aki a' még nála is rendíthetetlenebb szigoráról híres Toscanini asszisztense volt. A száz esztendővel ezelőtt, 1890. december 18- án született, s viszonylag fiatalon, 58 éves korában elhunyt Failonira ma már inkább csak az idősebbek emlékeznek. Pedig a Toscaninit példaképének tekintő, és hasonló érzékenységű, temperamentumé dirigens a 20-as, 30-as években már hírntAes művésze volt Buenos Aires, Chicago, New York, valamint az európai nagyvárosok operaházainak, egyebek között a milánói Scalának. 1928-tól a budapesti Operaházban működött, amelynek örökös' tagja és vezető karnagya lett, ám ez idő alatt is állandóan dirigált a világ számos színházában. A háború után, 1946-ban egy ideig családjával Amerikában élt, itt fedezte fel az operavilág számára a fiatal Maria Callast. Ugyanabban az évben újította fel szülővárosában, Veronában, a régi római amfiteátrumban a szabadtéri opera-előadásokat, melyeket már 1913 óta rendszeresítettek a nyári hónapokban. Számunkra természetesen két évtizedes budapesti működése a legfontosabb, hiszen ezalatt szinte teljességgel átalakult operaéletünk. Bővítette az olasz repertoárt, de revéláció- kéht hatottak Wagner-vezénylései is, főként a Trisztán és a Mesterdalnokok megszólaltatása. Ugyanakkor Failoni — Bartók és Kodály művészetének tisztelőjeként — olyan kiváló előadásokat produkált a Székelyfonó, a Psalmus Hungaricus, a Kékszakállú herceg vára, a pából faragott királyfi partitúrája nyomán, amilyeneket nem magyar anyanyelvű karmesternek még sohasem sikerült. A művészetben és az erkölcsben egyaránt megalkuvást nem tűrő művészt a szörnyűséges, 1944-es időkben fasizmusellenes magatartása miatt leváltották azPí’CCaház gi<y;őj, s csak 19(45-ben kaphat.., ta újra vissza a karmesteri pálcát. És éppen azért maradt a-háború után“ is a közöhség kedvence, azért folytathatta a munkát ott, ahol egy évvel • Sergio Failoni portréja, amelyet Oláh Gusztávnak dedikált a mester. korábban kényszerűségből abbahagyta, mert Sergio Failoni a gyakorlatban is megvalósította, amit híressé vált gondolatával hirdetett: „A közönséget csak az hódítja meg, aki az.igazságot adja neki!” Failoni nem szerette a hanglemezt. Talán a korabeli technikai elégtelenséget is a zenei igazság deformálásának érezte. így elenyésző számú hangfelvétel őrzi csak művészetét. A Magyarországon 1948-ban elhunyt, s magyar földben nyugvó maestro nem sókkal halála előtt, Beethoven IX. szimfóniájának próbája közben ezeket a végrendeletszerű-szavakat mondta Tóth Aladárnak, az Operaház akkori igazgatójának: „Akármilyen szörnyűségekben, akármilyen keserves csalódásokon estünk is át, hinnünk kell az emberiben,^ Jj/inijünk/kgll,,, hqgy boldogságraiVöjömre születtünk ...” Sz. Gy. SZEMENSZEDETT IGAZSÁG Tájkép, csata előtt „Azt azért nem mondanám, ■ hogy'áz adott pillanatban el lennénk veszve,.de az előfordulhathogyfogalmunk .sincs,1 hogy éppen hol vagyunk." X A sivatagban lévő amerikai) ! parancsnokok egyike * Felfedezés „Országszerte fúrunk, ’ kőolaj után kutatunk, bár halvány sejtelmeink sincsenek, hogy van-e Japánban kőolaj. Egy biztos: a jurátoknál ez ideig csak őseink szellemé jelentkezett." ) Takahashi, japán geológus Ellenségkép „Támogattuk \ Szaddám Husz'eipt, mert azt hittük, hogy az ellenségünk ellensége a barátunk■; Aztán kiderült, hogy az ellenségünk ellensége voltaképpen a mi legnagyobb ellenségünk." Buchanán, amerikai politikus Politikai program „En azt hiszem, ebben a térségben mindannyian tvisztszellemben politizálunk: állandé>an mozgunk, ugrálunk, jcsak éppen semerre sen) haladunk." John Compton, a közép-amerikai Saint Lucia I állam miniszterelnöke * MÉG LEHET JELENTKEZNI Honvéd Hagyományőrző Egyesület .A Budapesti Hadtörténeti Intézetben a nyáron megalakult Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) hatósági bejegyzése megtörtént. Ennek alapján lehetővé vált az egyesület nyilvános és országos fellépése, megindult a'széles körű tagtoborzás az itthon és külföldön élő bajtárSak körében. Megkezdődött a vidéki (megyei) szervezetek kiépítése. Ezzel a tájékoztatással kezdte meg Kéri Kálmán tábornok, országgyűlési képviselő/, a HOHE elnöke az elnökségi ülést. A Petőfi Népe szeptember 11- ei számában már előzetes tájékoztatással szolgált az egyesületről, annak általános célkitűzéseiről. Most 'a HOHE szervezési, tagtoborzási, sőt, már egy konkrét hadtörténeti rendezvény előkészítő afiunkái felgyorsultak. A nyár folyamán, Kecskeméten és a megyéből már számosán bejelentették belépési szándékukat az egyesületbe. Az egyesület legfőbb feladata a többi között: a nemzeti érzés, a magyar katonabecsület tiszteletének helyreállítása, ápolása. A legújabb kori hadtörténet eseményeinek, csapatainak, kiemelkedő katonáinak, a magyar katonaerényeknek és -tradícióknak valósághű megismertetése. Az elmúlt 45 esztendő történelmi hazugságainak, rágalmainak, igazságtalanságainak leleplezésé és felszámolása. A felsorolt — nem teljes - feladatok szellemében az elnök: ség megtárgyalta a 2. magyar hadsereget ért doni áttörés emlékünnepének előkészítését a már egy éve működő Doni Bajtársak Köre bevonásával. Az ünnepség 1991. január 12-én, 10 órakor, a budavári Mátyás-templomban misével kezdődik, majd a Hadtörténeti Intézetben emlékülésre és -előadásra kerül sor. Az elnökségi ülésen a személyi, szervezési, ügyviteli kérdések során határozát született a vidéki (megyei) szervezetek folyamatos megalakítására, a „megyei titkárok” közreműködésével.' Vidéki szervezet már megalakulóban van Kecskeméten, Szombathelyen és Pécsett. A székesfehérvári Doni Bajtársak Köre a HOHE- val sZoros- együttműködésben megtartja önállóságát. Azok a bajtársak, akik a HOHE-ba már jelentkeztek, rövidesen postán tájékoztatólevelet, meghívót kapnak az említett doni ünnepségre, és belépési nyilatkozat nyomtatványt. Ézt a belépési nyilatkozatot kitöltve, aláírvít az alábbi címemre kérem elküldeni, azt én aláírva, előjegyezve továbbítom Budapestre, az elnökségnek, ahonnan a jelentkezők visz- szaigazolást kapnak. Ezt követik majd további részletes tájékoztatók írásban és összejövetelen. (Alapszabályok, HOHE-igazól- vány és ruhára tűzhető jelvény, évi 100 forint tagdíj befizetésére bsekk, időszaki újság, szakmai, hadtörténeti rendezvények, elnökségi klubnapök, napi problémák, egyéni ügyek, elszenvedett sérelmek felvetése, javaslatok stb.) Azok a bajtársak, akik eddig még nem közölték belépési szándékukat a HOHE-be, szíveskedjenek jelentkezni levélben vagy telefonon, név, postacím, telefon, rendfokozat megjelölésével. A HOHE elnöksége kéri a volt baj társakat: akik egyetértenek az egyesület célkitűzéseivel, belépésükkel működjenek közre azok megvalósításának elősegítésére. Bártfai Szabó László titkár 6000 Kecskemét, Baross u. 15. Tel: 76/23-466 KUPOLA A KORONÁVAL * ___________j M egújul a pannonhalmi ezredéves emlékmű Honalapításunk ezredéves évfordulóját nemcsak annak törvénybe iktatásával nemcsak történelmi jelentőségű ünnepségekkel, világrászóló kiállítással ünnepelték meg elődeink, hanem a fővárosban és az ország különböző helyein felállított emlékművekkel is emlékezetessé tették aZ utódoknak. Thaly Kálmán országgyűléísi képviselő indítványára az akkori magyar országgyűlés úgy határozott, hogy az ország tíz, történelmileg nevezetes pontján monu/néntálís. emlékművet emeljenek. A határozatnak, mcgfelclőeh á pannonhalmi hármas halom középső dombján állították fel az első, ezredéves emlékművet. Kevesen tudják, hogy a hármas halom középső dombját, amelyen az ezredéves emlékmű, áll,, Sajghó Benedek akkori főapát kezdeihényezésére magasították fel. A főapát a tömegesen összegyülekezett győrszentmártoni polgárokat munkára serkentve maga is talicskázta a földet. A közös munkával összehozott dombon a főapát Kálváriát állíttatott, és a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére kis kápolnát is építtetett. . > 1896-ra clkészütt a klasszicizáló homlokzatú pannonhalmi emlékműi Á négy oszlopon nyugvó timpanonban Beze- rédy. Gyula szobrászművész | Életünket a hazáért” jelképes domborművé látható. A kerek, kápolnaszerű építményt magasított, eredetileg vörösrézzel borított kupola fedte. Belsejét Lotz Károly és növendékeinek faliképéi díszítették. Az egyik képen Árpádot festették meg, amint Pannon--1 halma dombjáról széttekint a hatalmas síkságra. A második kép Asztrik apátot ábrázolta, amint Szent Istvánnak átadja a Rómából hózott koronát. A harmadik kép Kálmán királyunk és Bouillon Gottfried pannonhalmi találkozását örökítette, meg. A negyedik kép pedig a tatárok ellen védekező Oros apátnak állított emléket. 1 Honfoglalásunk közelgő, 1100-, valamint a Szent Benedek Rend alapításának ezredik évfordulója szinte kötelezővé teszi az emlékmű helyreállítását, illetve rekonstrukcióját. A Gyor-Sopron Megyéi Tanács, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal és a Pannonhalmi Főapátság támogatásával máris megkezdődött a munkálatok előkészítése, amelyeket Varga István, a Győr-Sopron megyei tanácsi tervezővállalat igazgatója, Ybl-díjas építész,’ számos magyar műemlék épület helyreállítója irányít. Tőle tudtuk meg, hogy a harmincas évékben az időjárás megrongálta az emlékmű tetőzetét, a beázás pedig megrongálta az eredeti freskókat. Az emlékmű kupoláját 1938-ban lebontották, helyette a napjainkban is látható, úgynevezett nyeregtetős megoldással fedték be az épületet. Az oldalfalakat vasbeton gerendával megerősítették, majd a belső térben egy új héjszerkezetű Vasbeton kupolát építettek, amelynek kifestésével Aba Novák Vilmos festőművészt bízták meg. Az új faliképnek mindössze a középrésze készült elra két tengelyében magasra tartott koronájával, a koronázópalást előtt István király áll, lábánál Gizella királyné és Imre herceg. Jobbra-balra az országépítésben segítő katonák és püspökök. Felettük, az angyalok között, a Madonna. Aba Novák tervezte, hogy még megfesti a pogányság apokaliptikus rohamát megállító hittérítőkét, a földművelésre tanító bencéseket. Korai halája akadályozta meg a nagyszerű munka befejezésében. Az építészeti vizsgálódások arra az eredményre vezettek, hogy a pannonhalmi ezredéves emlékművet eredeti formájában kell helyreállítani. Megépül tehát a lebontott tam- ,búrral magasított bronzkupola. Az emlékmű belsejében megmaradnak Aba Novák freskói, a Lotz Károly és tanítványai által .készített freskó maradványait, pedig konzerváljak. Külsejében tehát az emlékmű pontosan ugyanolyan lesz, mint az eredeti volt. Belsejében pedig a magyarság történetét bemutató állandó kiállítás nyílik. Azt is elmondta Varga István, hogy az önkormányzat, az OIH és. a főapátság közös elképzelése az is, hogy a millenniumi em- lékmű környékét emlékhellyé fejlesztik, környezetét is rendezik,'ezáltal alkalmas lesz nagyarányú ünnepségek megtartására. I. B.
