Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-18 / 296. szám
1990. december 18. • PETŐFI NÉPE • 5 ERDŐ, ERDŐ, ERDŐ A természet ellenében? / A Választási hadjárat idején tűnt fel többször a tv-képernyőn egy „amúgy” egészen jól össze* állított filmecske1. Arról szólt, hogyan tesszük tönkre élő környezetünket. Ebbe a filmbe azonban —* ki tudja,; hogyan — belekerült egy képsor: szuper kis Makeri gép vágja a fákat. A dolog innen nagyon is felemás lett. Az ugyanis több mint bizton feltételezhető, hogy ahol ilyen géppel vágják a fákat, ott gazdálkodást folytatnak: telepítenek, illetve folyamatosan gondozzák is az erdőt. Egyszóval: szó sincs az élő növényzet tönkretételéről, sőt. Törvények, sorrendek Igaz viszont, hogy az erdészet igencsak szeme előtt volt és van az embereknek. Mária Terézia tanácsadóinak föltűnt, hogy a kohók, bányák szaporodtával csökken az erdőterület, lévén ezek igen faigényes iparágak. Az okos asszony nemigen tétovázott, . megalkotta az Erdőrend- tártást; 1769-ben. Alig több mint száz év múlva, 1879-b'en.az Országgyűlés elfogadta az Erdőtörvényt. Most, több mint száz év múlva, ismét a törvényhozók napirendjére kerül az erdő. Nem mindegy persze, hogyan illeszkedik a törvények sorrendjébe az erdővel foglalkozó. Mert, mondjuk, ha megalkották volna — voltak ilyen elképzelések — a vadászati törvényt, ami csak az erdő „mellékhasználatára” vonatkozik,1 akkor az átfogóbb törvényekbe vajon hogyan lehetett volna illeszteni ezt a részre vonatkozó rendelkezést? A logika azt diktálja, hogy a privatizációs törvény, a földtörvény, a környezetvédelmi (természetvédelmi), az erdőtörvény és a vadászati törvény legyen a sorrend. Az erdőnek sajátos a logikája — segít'Göbölös Antal, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség vezetője. — Öt fa még nem erdő, viszont a természet erdőtömböket alakít. Ezt követte a gazdálkodás is, amikor például az Alföldön erdősítést kezdett. Ezekben a tömbökben az ökológiai (természeti) és ökonómiai (gazdasági) viszonyokat előnyösen lehet kiaknázni. Ez azt jelenti például, hogy több község határában fekvő erdők ugyanazt a tömböt alkotják. Míg az egyik végén vágásérettek a fák, addig a másikon telepítésre vár a terület, vagy' éppen még évek gondozómunkája szükséges a gazdaságos kitermelésig. Gazdaságossági oldalról megközelítve,1 a tömb egyik területén már eladhatóvá értek a fák, míg a másikon, bizony, csak nagy költséget jelentenek az erdő tulajdonosának, kezelőjének. Kinek a kasszája ? És máris a privatizációnál tarthatunk. Az Országos Erdészeti Egyesület véleménye szerint a klasszikus erdőgazdálkodásban nincs helye a privatizációnak. Egy erdő öt fáját — pontosan az előbbi logika alapján — nevesíteni ugyan lehet, de kivonni az egész erdőtömbre vonatkozó gazdálkodási tervből nem. Véletlen sem maradhat ki az erdőgazdálkodásból a vadgazdálkodás, lévén a kettő között nagyon szoros az összefüggés. (Más dolog a faipar, amely viszont nagyon jól bontható részekre, vállalkozásokra.) Igen ám, de akkor mi legyen az erdőkkel? Ma hazánk erdeinek 70 százaléka állami tulajdonú, ennek »jelentős része állami támogatással létesült. Ez még inkább elmondható a fennmaradó 30 százalék szövetkezeti tulajdonú erdőre. De vajon elbírja-e az állam az erdő költségeit? Vagy fordítva,, elbírja-e az erdő a piaci versenyt? Egyik sem valószínű. A jóléti államokban az erdők költségeit az állam finanszírozza. (Az más dolog, hogy a művelés nem csak a kitermelés! — jogát bérbe adja.) Az államkasszát ismerve, meg egyáltalán, hazánk nem sorolható a jóléti államok közé. Ez tehát nem fog menni! És a piaci verseny? Az bizony előbb-utóbb az erdő „feléléséhez” veZetne, hiszen a nye- reségcentrikusság arra sarkallna, hogy a szakmai szempontok helyett a rablógazdálkodás kerüljön előtérbe. . Döntésképesen Azonban van — lehet — megoldás. Az, ami kincstári típusú erdőgazdálkodás néven terjed a szakberkekben., Lényege, hogy a gazdálkodást végző az erdővagyon gyarapításában legyen érdekelt. Ez nem zárja ki az erdőhasználatot — a kitermeléstől a vadgazdálkodáson keresztül a vadgyümölcsszedésig —, de kötelez a felújításon, pótláson kívül a gyarapításra is. Forrása? Az ágazat önfinanszírozó volta. Amihez nem szükséges az állam támogatása, az viszont igen is szükséges, hogy ne vonjon el az ágazattól. Mekkora az esély arra, hogy mindez megvalósuljon? Biztató jelek e pillanatban nincsenek. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium átszervezésekor a valaha volt erdészeti és faipari hivatalt főosztályi szintre degradálták. E pillanatban tehát döntésközeiben sincsenek erdész-faiparos szakemberek. Az. erdészettel szembeni elvárások ugyanakkor igencsak megnőttek. Most csendes harc folyik a háttérben. Vajon mi lesz a vége? Mária Terézia okos asszony volt, hallgatott a szakma tudóira, sőt, arra kényszerítette őkét, hogy saját ügyeikben ők hozzanak döntéseket ... Gál Eszter Királynőknek is dolgozott Harminc éve foglalkozik csip- kevcréssel Dósa Fercncné. Munkái — különböző méretű térítők, gallérok — az európai országokon kívül Ausztráliába és Amerikába is eljutottak. A faorsókon tárolt vékony lencérnát 12-félc csipkeverési technikával dolgozza fel, legszebb munkái a dán trónörökösnő és a holland királynő számára készültek. A több száz éves múltra visszatekintő eljárással készített csipketerítők, ruházati kiegészítők igazi értéket képviselnek, kár, hogy a sablonos vásári holmik mellett nem kapnak igazi elismerést idehaza. • Dósa Ferencné 'unokájával, aki már szintén elsajátította a csipkeverés tudományát. • A lencérnát faorsón tárolja a csipkeverő. A napkeleti bölcsek csillaga Az éjszakák égboltja, a maga elérhetetlen messzeségében ragyogó ezernyi csillagával, szabályosan megismétlődő mozgásaival és sohasem látott jelenségeivel állandóan foglalkoztatta a régi emberek és népek képzeletét. Igyekeztek összefüggést találni a földi és égi történések között. Általános volt például az a vélekedés, hogy ha meghal valaki, lehull egy csillag az égről. És úgy gondolták, hogy a nagyon ritkán tapasztalható új csillagok feltűnése egy-egy istenség, félisten, császár, vagy más, rendkívül nagy ember születését jelzi. Máté eyangéliuma szerint Jézus születését is kisérte ilyen égi jelenség. A bibliai leírásban a napkeleti bölcseket egy csillag figyelmeztette arra távoli hazájukban, hogy megszületett a zsidók királya. Azért jöttek Jeruzsálembe, hogy felkeressék az újszülöttet, és hódoljanak előtte. Érthető a rómaiak által az akkori Palesztina uralkodójává tett Heródes király megütközése a-hír hallatára. Titokban maga elé rendelte őket, hogy megtudakolják, mikor tűnt fel ez az égi jel. Meghagyta nekik, hogy ha megtalálják a gyermeket, jöjjenek vissza, és jelentsék neki. Ha valóban volt égi jelenség Jézus, születése előtt, vagy annak idejében, úgy a csillagászat fel tudja tárni, mi.is, volt az. Az első feladat annak tisztázása, hogy mikor is lehetett ez a jelenség. Heródes bizonyíthatólae Kr. e. 4. első felében, hosszas betegség után halt meg, tehát csak az ennél korábbi évek jöhetnek számításba. A második kér- dés az, hogy milyen feltűnő és nyilvánvalóan ritka csillagászati jelenség látszott i. e. 8—4. körül az égen. Elsőként gondolhatunk üstökösre, amely — a teljes' napfogyatkozásokat leszámítva — a legnagyobb lélektani hatást gyakorló csillagászati jelenség volt az ókorban. A 14. századtól kezdve a legtöbb képzőművészeti alkotáson görbült csóváju üstökös látható a betlehemi jászol fölött. Meggondolandó azonban az, hogy ezeket a különös égitesteket többnyire kard vagy tőr alakúnak látták a régiek, és ezért véres háborúk rosszindulatú jelképének tekintették. Egy üstökös tehát nem lehetett örömhír bejelentője. De ellene mond az üstökösfeltevésnek, hogy hiányzik említése az akkor már régóta gondosan vezetett kínai csillagászati .krónikákban. A másik, ugyancsak feltűnő és ritka égi jelenség a nova- és szupernóva- feltűnés. E két jelenség előidéző oka ugyan különböző, de mindkettőnél egy-egy nagy csillag belsejében keletkezett robbanásról van szó, amelynek következtében a csillag hirtelen kitágul, fénye több ezerszer, milliószor, sőt, a szupernóva-robbanás esetén több mil- liárdszor akkorára nő. Ezt a'felvillanást a tér nagyobb távolságaiból is észlelni lehet a Földről az ég olyan helyén, ahol azelőtt nem is látszott ez a csillag. Olykor a Nap és a Hold után a szupernóva a legfényesebb égitest, amely kivételes esetben még nappal is látszik. A kínai csillagászati krónikák azonban épp a kérdéses évekből semmi ilyenféle jelenség feljegyzését nem tartalmazzák. Az ó- és középkor folyamán csak öt szúpemova-fellángolást észleltek a régiek, .utoljára 1604-ben. Ezt Kepler — a bolygómozgási törvények felfedezője —tanulmányozta behatóan. Minthogy épp az előző években, 1603 végén, nem messze a szupernóva égi helyétől, a Jupiter és a Szaturnusz bolygó néhány hónapon belül három ízben is megközelítette egymást, Kepler arra gondolt, hogy talán e két fényes bolygó ritka találkozása volt a kiváltója a csillagfelvillanásnak. Utánaszámolt a két bolygó ún. „legnagyobb” együttállásainak — azaz olyanoknak, amelyek, során egjr éven belül háromszor is megközelítették egymást e bolygók. így jutott el i. e. 7-ig, amidőn a Jupiter és a Szaturnusz legnagyobb együttállása a Halak csillagképében következett be. Kepler úgy vélte, hogy megtalálta az akkori „betlehemi csillag” feltűnésének okát. Ilyen „legnagyobb” együttállás egy- egy meghatározott csillagképben csak mintegy 800 évenként következik be, tehát rendkívül ritka jelenség az, hogy a Jupiter és a Szaturnusz a Halak csillagképében három ízben is megközelítse egymást néhány hónapon bélül. Erről az égi eseményről az ezt megelőző évekből ékiratós feljegyzés is maradt ránk az egykori babilóniai Szippar város romjai között. De mi köze a bolygóegyüttállásnak a betlehemi csillaghoz? A Máté-evangélium mágusoknak nevezi a napkeleti bölcseket, vagyis ezek bizonyara mezopotámiai csillagász papok voltak. Talán éppen azok, akik i. e. 7-re előre kiszámoltak az igen ritka, háromszoros bolygóegyüttállast. Számukra — akárcsak a mai csillagjósok, asztrológusok számlára — a Jupiter a hatalom csillaga, királyi csillag volt. A Szaturnusz a szombati nap és az ezt a napot ünneplő zsidó nép csillaga, a Halak pedig egyrészt a Mezopotámiától nyugatra eső, a palesztinai tengerparton élő népek, másrészt a születéssel összefüggő csillagkép volt. Ha tehát a királyi hatalom csillaga a zsidó nép csillagával a születés Palesztina csillagképében mutat „legnagyobb” találkozást,'« csillagjós papok számára egyértelműen azt jelentette, hogy „megszületett a zsidók királya”. Bizonyára azért utaztak napkeleti hazájukból Jeruzsálembe, hogy meggyőződjenek e magyarázatuk helyességéről. S mint tudjuk: nem utaztak hiába. Ponori Thewrewk Aurél KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNY KÉSZÜL Földre, gyárra, ingatlanra egyformán érvényes lesz Viharos közéletünkben a szenzációk is „kérészéletűek”. Ám az a törvényjavaslat, amelyről a múlt héten tájékoztatta a sajtót a kormány rendkívüli ülése után a szóvivő, valószínűleg hónapokig, hatásait tekintve évekig foglalkoztatja majd a lakosságot. A kárpótlási törvénytervezetről van szó, amelynek már a születése is meglehetősen . kalandos. November végén a koalíciós pártok és frakcióik vezetői megegyeztek abban, hogy nem reprivatizációval, hanem kárpótlással rendezik a földtulajdon mind kínosabb, immár több mint fél éve húzódó ügyét. Azaz, a földtörvény kényes kérdését úgy oldják meg, hogy nem lesz földtörvény. Hiszen a most beterjesztett kárpótlási törvénytervezet a földre ugyanúgy érvényes, mint bármely más államosított vagyontárgyra. A törvénytervezet . szövege egyébként rekordgyorsasággal — állítólag mindössze húsz óra alatt — készült el, és mint Bal- sai István igazságügy-miniszter elmondta, máris a honatyák előtt van az előterjesztés. Nem pénzt, hanem értékpapírt kapnak A törvénytervezet lényege, hogy egységes kárpótlási rendszert hoz létre az 1949. június 8. utáni államosítások okozta károk rendezésére. Ez vonatkozik a földre és az egykor magántulajdonban lévő valamennyi vagyontárgyra. Az érintettek kárpótlási jegyet kapnak, amelyet az állami tulajdon privatizációja során állami vagyontárgyak vásárlására lehet elsősorban felhasználni. A kárpótlási jegy kamatozik, átruházható., forgatható, de az állam pénzre nem váltja vissza. Hasonlóképpen nem használható az Egzisztencia Alap igénybevételéhez saját erőként. A kárpótlás ösz- szegét az államosítás időpontjában meglévő érték inflációs korrekciójával állapítják meg, majd ennek az összegnek egy meghatározott , részét kapja meg áz igénylő a már ismertetett értékpapír formájában. Személyenként és vagyontárgyanként legfeljebb 5 millió forint a kárpótlás mértéke. A kisebb - értékű vagyontárgyakat nagyobb, az értékesebbeket egyre kisebb arányban kárpótolják, százezer forintig például hatvan, egymillió forint felett pedig már csak az érték tíz százalékát kapják meg a károsultak vagyonjegyben. Földet is vehet érte A kárpótlási jegyek rövid idő alatt igen jelentős többletvásárlóerőt jelentenek, ami az inflációt felgyorsíthatja, ezért a törvénytervezet szerint a kormány jogot kap arra, hogy a kibocsátást követő öt éven belül évente legfeljebb hat hónapra felfüggessze ezen értékpapi-' rok felhasználását. Ugyanilyen megfontolásból az Országgyűlés hatásköre lesz évről évre szabályozni, hogy az állami vagyon eladásakor milyen arányban fogadhatók el a lakosság birtokában levő kárpótlási jegyek. Az állami vállalatok megvásárlásán kívül földet is lehet venni a vagyonjegyekért. A törvénytervezet teljes szövegét nem tették közzé, a részinformációk pedig, különösen a földre vonatkozó kérdésekben, meglehetősen ellentmondásosak. így például nemi vüágos, hogy földet bárki igényelhet-e, aki kárpótlási jeggyel rendelkezik. Az azonban biztos, hogy aki földet vesz, az csak a mai napi áron teheti azt meg, és semmiképpen sem ragaszkodhat a korábbi, tulajdonában levő földdarabhoz. Ä gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vagyonjegy semmiképpen sem lesz elegendő a korábban elvett területnek megfelelő földdarab megvásárlásához, vagyis a jegy értékét mindenképpen készpénzzel is ki kell egészíteni. A termelőszövetkezetekre rá fogják terhelni a rájuk vonatkozó kárpótlási igényeket, azaz lényegében egy újfajta adót vetnek ki rájuk. Ezt az adósságukat az állam felé á náluk földet vásárlóktól kapott vagyonjegyekkel törlesztik a közös gazdaságok. A mezőgazdaságban jelentkező speciális problémák rendezésére egyébként már készül a téesztörvény módosítása. Várni és dokumentálni Az állampolgárokat, természetesén, most leginkább az érdekli, mi a konkrét teendő. Nos, a törvény elfogadásáig, azaz várhatóan az idei év végéig még várni kell, ám a szükséges dokumentumokat célszerű minél hamarabb felkutatni. A kárpótlás alapja ugyanis az állampolgár által benyújtott dokumentum, amely bizonyítja az őt ért vágyoni kárt, legyen szó akár földről, épületről vagy ingóságról. A kárpótlási ügyeket a megyékben felállítandó hivatalok intézik majd, ezek költségeit az államkincstár fedezi. A kárpótlási igényeket a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül kell benyújtani, a mostani tervezet szerint ezután elévülnek a követelések. Az elvett, államosított vagyontárgyak után a károsult személyen kívül kizárólag annak gyermeke jogosult kártérítésre, de például az unoka, vagy a feleség — ha ő maga nem volt tulajdonos — már nem. Mindez, természetesen, csupán egy törvénytervezet, amely hamarosan a parlament elé kerül, ahol várhatóan nagy vitákat fog kiváltani, hiszen jelentősége, hatása ma még szinte felmérhetetlen. Az érintetteknek mindenesetre ajánlatqs idejében, alaposan informálódni, hiszen- — még egyszer hangsúlyozzuk — kizárólag a kárt elszenvedettek kérhetik káruk pótlását, és nekik is kell bizonyítani, hogy azt valóban elszenvedték. P. É. 0 Dósa Ferencné egy korábban készített csipketerítővei. (MTI-fotó)
