Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-08 / 262. szám
1990. november 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Vállalkozásbarát környezetet kialakítani A Szabad Demokraták Szövetsége jelöltjeként pályázott a társadalmi polgármesteri címért Pirtón Molnár László, a Május 1. Szakszövetkezet autóvillamossági részlegének vezetője. A hely- hatósági választáson a lakosság 58 százaléka vett részt, s a jelöltek közül ő kapta a legtöbb szavazatot. Bizonyára azért, mert az | programja volt a" legjobb, a legvonzóbb. ,- A képviselő-testülettel közösen úgy döntöttünk, hogy megteremtjük a helyi önkormányzat önálló működéséhez szükséges anyagi feltételeket. Ez a mi félfogásunkban azt jelenti, hogy ne függjünk senkitől, ne kelljen senkinek könyörögni. Ez azonban a helyi önkor- mányzáttól' is vállalkozást követel, s emellett ki kell alakítani a községben a vállalkozásbarát környezetet. Az elképzelések mindenképpen figyelemre méltóak, hiszen a helyi sajátosságokat igyekeznek minél jobban, gyümölcsözőbben kihasználni, kiaknázni. — Mezőgazdasági községben élünk, jelentős nálunk a sertéshízlalás. Ezért kialakítunk egy sertésfelvásárló és -feldolgozó szervezetet. Szeretnénk a feldolgozott húst a közelben, Soltvadker- ten, Kiskunhalason, vagy égy kicsit távolabb, Budapesten értékesíteni. Ahol erre lehetőség nyílik, ott húsboltot nyitnánk. A másik ilyen vállalkozási elképzelésünk a tej felvásárlása és értékesítése. A helyi lakosság ellátása mellett a megvásárolt tejet, illetve a feldolgozott tejterméket a tejipar számára adnánk el. Az ezzel kapcsolatos tennivalókat most intézzük. Kétségtelen, eltelik bizonyos idő, amíg sikerül terveinket megvalósítani. A hármadik elképzelésünk: \miután a környék talajadottságai kiválóan alkalmasak spárgatermesztésre, a terményt felvásárolni és nyugatra exportálni. A helyi önkormányzatnak jelenleg nincs tartalék földterülete, ezért a szak- szövetkezettől bérelnék erre a célra. — Sajnos, sok minden hiányzik még az önkormányzat olajozott működésé- ,hez, de a legjobban a föld- és a víztörvény, ugyanis ezen múlik a vállalkozások megszervezése. Egyetlen példát a földön kívül. A lakosság pénzéből épült a vízmű, ám annak hasznát a vízművállalat elvezi. Sok még a gond, akad jócskán bizonytalanság, meg nem értés a helyi önkormányzat iránt, ,ám ennek eloszlatásához eredmények kellenek ... (gémes) Nem új, csak másmilyen ... Eifert Ferencet, Bocsa volt tanácselnökét, újjáválasztott polgármesterét nemcsak a településen, de a kiterjedt tanyavilágban is jól ismerik. Nem csoda, ha a helyhatósági választásokon a két polgármesterjelöltre leadott 803 szavazat közül — harminc érvénytelen volt—- 473-an rá voksoltak. — Nem szégyellem a múltamat, tudta mindenki, hogy tagja voltam az MSZMP-nek, ám amikor széthullott a párt, pártonkívüli lettem. Független jelöltként indultam a helyhatósági választásokon. Most is mindenkinek a szemébe tudok nézni, mert 1987-ben, amikor megválasztottak tanácselnöknek, attól kezdődően egyetlen cél lebegett és lebeg ma is előttem: fejleszteni a községet, de a tanyavilág infrastruktúráját is, Programja alapvetően ‘az. intézmények működésének biztosíjtása — akad belőle jó néhány —, és a lakossági házépítésekhez szükséges telkek megszer-/ zese. Erre is szükség van, mert Bócsán évente 10-12 új ház épül fel, s itt a telkek nagysága még 1300-1400 négyszögöl. Kell a településnek a vezetékes víz és a villanyhálózat bővítése is. Pénzünk jelenleg még van, mert tartalékoltunk 2-3 millió forintot. Az még kérdéses, hogy jövőre miből tudjuk előteremteni az anyagiakat, de a helyi adók kivetését az intézmények működtetéséhez nem tartom célszerűnek. Fejlesztésre igen, ám a fejlesztés pontos meghatározásával, mert- az emberek csak ilyen célra adnak szívesen pénzt. Ilyen tennivalóink bőven | vannak, ugyanis tovább szeretnénk folytatni a községben a járda- és-útépítést. Miután a lakosság 50 százaléka tanyán él, s azok a községben lakókkal egyenrangú állampolgárok, számukra is elérhetővé kell tenni a villanyt. Ha önálló vállalkozásokat akarunk létrehozni, akkor igenis kell a tanyára a villany, mert anélkül nem megy, ám ehhez az ótt élők hozzájárulása mellé még állami támogatás is kell a hálózat kiépítéséhez. Bocsa népe bizalmat szavazott Eifert Ferencnek, hiszen a kofábbi tanács elnöke, e beosztásban, három és fél éves működése során azt bizonyította, alkalmas a polgármesteri posztra. 1 G. G. Felvételi vizsga a kéinyelvű középiskolákban A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közli: az október végére meghirdetett, és a közlekedési, helyzet miatt elmaradt felvételi vizsga a két tanítási nyelvű középiskolákban és az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban november 12-én, 10 óra 45 perckor lesz. Azok a tanulók, akik Budapesten felvételiznek, és esetleg postázási gondok miatt nem kapták meg az értesítést, a felvételi vizsgára november 12-én; 9 óra 30 perckor, a Ku- lich Gyula Szakközépiskolában (Budapest VIII., Rákóczi tér 4.) jelentkezzenek; ők itt tehetnek felvételi vizsgát. LEVÉL A FELESÉGTŐL A kelebiai pályázó nem lehetett jegyző Ballószögben A ballószögi helyhatóság pénteki, nyilvános tanácskozásáról szóló hétfői riportúnkra levelet kaptunk Kelebiáról. „November/ 5-én A lakosság szembeszegül? címmel megjelent lapjukban egy cikk, amelyen igazán felháborodtam. A másik két pályázó nem jött el (mármint akik szintén jegyzőnek pályáztak a ballószögi testületbe) —| olvastam egyebek között. Maradt tehát Bajnóczi úr, egyedül. | Tisztelt Szerkesztőség! ■ Szeretném, ha közzétennék azt is, ami még az igazsághoz tartozik. Ennek a pályázatnak az az egy szépséghibája volt, hogy a férjem II aki történetesen az egyik pályázó volt a jegyzői munkakörre Ifi a mai napig nem kapott értesítést. így nem is tudott elmenni Ballószögre. Valószínű, hogy a másik (középső) pályázó is ilyen okból maradt távol. Felmerül egy-két kérdés ennek kapcsán. Kit terhel a felelőssége mulasztásért? Kinek, yagy kiknek volt az érdeke, hogy így leszűkítsék a kinevezésre javasoltak körét? Úgy tűnik, ezt az önkormányzatot az orránál fogva lehet vezetni. Szegény ballószögi lakosokat sajnálom, hogy ilyen emberek mellett tették le a vok- sukat. Tisztességes munkáért- tisztességes bért a polgármesterüknek is!—idézem Tibai Gézáné szaváit az ott elhangzott kijelentésekből. A tisztességes munkával egyetértek. Am a tisztességtelen, a mások jóhiszeműségét kijátszó, a minden hájjal megkent emberek bérével mi legyen? Élvezzék továbbra is az emberek bizalmát és jóhiszeműségét? Szabad ezt megtenni? Tisztelettel: Szabó Albertné, Ke- lebia, Ady E. u. 132. * * * — Miért nem értesítették kelebiai levélírónk férjét 'is, hogy jelen lehetett volna a döntéshozátalnál, hiszen három pályázó nem annyira sok? Barta Zoltánná igazgatási előadó a ballószögi községházíáról megvilágította, hogy miért maradt távol pénteken a kelebiai Szabó Albert, Elmondta: közvetlenül az önkormányzati testület pénteki ülése előtt tanácskozott a pályázat-előkészítő bizottság, amely a háromból-két pályázót tartott érdemesnek a jegyzői állásra jelölni. A Kelebiáról jelentkező pályázatát elvetették. Bar- táné a döntéssel kapcsolatban elmondta: „Nekünk a ballószögi dr. Bajnóczi László volt a szimpatikp- sabb. Helybeli. Itt él közöttünk." A BETÖRŐKNEK NEM A KÖNYVEK KELLETTEK Hívatlan iskolalátogatók Bátyán Nem a kultúrszomj hajtotta a bátyai iskola látogatóit kedden éjjel, inkább rongálni és fosztogatni volt kedvük. Pontosan még nem állapítható meg, hogy a betörés milyen kárt okozott, de hogy a betörők számláját több tízezer forint terheli, az szemmel látható. Vörös András igazgató elmondta, hogy elsőként a fűtő vette észre a hívatlan látogatók után maradt romhalmazt, az igazgatóhelyettesi iroda ajtaján tátongó lyukat, amelyet baltával „faragtak” ki. Az ismeretlen tettes vagy tettesek felfeszítették az irats?ekrényt, kiborították, szétszórták az iratokat, irodaszereket. Majd sorra feltörték a tantermeket, földre . dobálták a szemléltetőeszközöket. Érintetlenül hagyták viszont az üveges könyv- szekrényt, csak a lakatoknak és záraknak nem tudtak ellenállni. A legnagyobb felfordulást a tanári szobában csinálták, i-r A WC szellőzőnyílásán sikerült valakinek bebújni — tudtuk megaz igazgatótól. — A folyosóról nyíló ablakon távozott. A rádiómagnó, kazetták, írószerek, a tanulóktól begyűjtött kisebb összegek hiányoznak. Ezenkívül ellopták az iskola bélyegzőjét, amelyen a következő felirat szerepel: „Általános Iskola Bátya”, középütt a régi címer látható. Félő, hogy a betörő az iskola nevében akar majd vásárolni, így a mai naptól a pecsétet érvénytelennek tekintem. Szerdán elmaradt a tahítás a bátyai iskolában, a nyomozás folyik. T. L, KÚTFÚRÁS 2 év garanciával, minden anyag hozzáadásával (csőfSzűrő és kézipumpa), motorcsatlakozóval. Háromféle csőátmérővel: Irányár: 40 mm-es csővel, 10 m mélységig 5300,— Ft, minden további méter 150,— Ft. 50 mm-es csőmérettel, 10 m mélységig 6000,— Ft, minden további méter 200;— Ft. 63 mm-es csőmérettel, 10 m mélységig 7000,— Ft, minden további méter 250,— Ft. Levélcím: Sánta Béla kútfúró kisiparos 6726 Szeged, Marostői,u. 33, Telefon: 7—16 óráig, 62/26-342. . ' 491174 EGY NÉVTELEN LEVÉL NYOMÁBAN „Kiszolgáltatott lakosság, tehetetlen rendő CIGÁNYOZÁS JÁNOSHALMÁN? Névtelen levéllel keresték meg szerkesztőségünket a jánoshalmi olvasók. Kérésüket, hogy az írást lapunkban közöljük, éppen annak névtelensége miatt nem tudjuk vállalni. A levélben jelzett panaszok azonban, amelyek a jánoshalmi cigány kisebbség és a lakosság közti fokozódó ellentétről, indulatról árulkodnak, felkeltették érdeklődésünket és szándékunkat, hogy a helyszínen tájékozódjunk. A levélben szó esik lejmolásról, kertek fosztogatásáról, rablásról, garázdaságról, ember elleni, életveszélyt okozó erőszakról, s arról, hogy a hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán. A felsorolt esetek többnyire általánosságok, egyetlen konkrét utalás a Napsugár vendéglőben mintegy másfél hónapja történt verekedésre van. Első utam tehát a hírhedt étterembe és szórakozóhelyre vezet. Késes éjszakák, ökölharcok a Napsugárban . Kora délután van, gyér a forgalom. A felszolgálók bólogatnak, amikor a levélből idézek. — Néhány napja belekötöttek a férjembe, s mivel- vele volt a kutyánk, bosszúból leszúrták az ártatlan jószágot — mondja egyikük. — Akit kiszemelnek maguknak, azt napokig zaklatják. — Mostanában csak az az eset történt, amit a levélben is megírtak — szól közbe a másik felszolgáló —, de akkor nem mi voltunk szolgálatban. Beszéljen a főnökkel! Farkas Mihály üzletvezető nem szívesen beszél. Amit elmond, azt is csak akkor, ha kikapcsolom a magnót. — Nem voltam itt, nem tudok semmit — mondja, aztán megadja az alkalmazott nevét és címét, aki éppen szolgálatban volt akkor. Mit mondjak, ő sem fogad kitörő örömmel. Egyedülálló fiatal nő, két kajla kutyakölyök őrzi a városszéli kis házat. — A napokban is megtámadtak hazafelé jövet. Félek. Akkor este a többiek ugyanúgy látták, mi történt, talán még jobban, mégis mindenkit hozzám küldenek s- mérgelődik. Előttem járt ugyanis nála egy rendőr főhadnagy Kecskemétről. —- Mi történt akkor este ? Ettermes voltam, s elöl, a presszórészben ösz- szeszólalkoztak valamin. Én csak a csörömpölésre, a zajra figyeltem fel. Egy Gáspár nevű férfivel veszekedtek, aztán jött a félkarú Beás — így hívják, azt hiszem —, lelökte a székről, rugdalta', taposta a mellkasát, már folyt a vére. Én megkérdeztem a kollégáim, nem kellene-e a rendőrökért telefonálni, de azt mondták, hagyjam őket. Igaz, engem is ellöktek a cigányok és megfenyegettek. De nem félnek azok a rendőröktől sem. Egy másik alkalommal összekaptak valamin, voltak vagy ötve- nen, hatalmas késekkel, karókkal. Kijöttek a rendőrök, de azonnal körbevették őket is úgy, hogy csak a pisztollyal tudták megvédeni magukat. „A hatóságok tehetetlenek'.. — Nézze, elképzelhető, hogy előfordult olyan is, amikor a rendőr nem ^állt a helyzet magaslatán — mondja Besze József rendőr hadnagy, amikor a levéllel felkeresem. — Ha egyedül vagy másodmagával megy ki, és körülveszi egy hat-hét fős, késekkel felszerelt csoport, a lakosság sem siet a segítségére. Gsak fegyverhasználattal tudna rendet teremteni, utána aztán elkezdik firtatni az intézkedő rendőr jogát. De tegyük fel, hogy egyértelmű a hivatalos személy elleni erőszak. Mit kap az elkövető? Pénzbírságot, esetleg nyolc nap felfüggesztettet. — Tehetetlennek érzik magukat? — Úgyszólván. Itt van például egy eset. Öt-hat rendbeli lopás miatti börtönbüntetésből, amnesztiával, szabadult ez a félkarú Beás. Május június óta öt bűncselekményt követett el, amelyről tudomásunk van. Nincs sok értelme a munkánknak. Gyártjuk a papírt, költjük a pénzt, aztán kiszabnak egy nevetséges büntetést, és egy-két napon belül kiszabadul, kezdi elölről. — Tehát a levélnek igaza van? — Sok igazság, de sok túlzás is van benne. Már csak azért is, mert egy kalap alá veszik a rendesen dolgozó cigányokat a balhésokkal. Itt, Jánoshalmán egy 30-40 fős kemény mag az, akikkel rengeteg gondunk van. A felnövekvő nemzedék aztán ezek hatása alá kerül. Nagyon jól tudják, hogy 16 év alatt gyakorlatilag bármit csinálhatnak. Mivel a levélben az eddigi tanácsot is kemény bírálat éri, Mikó Sándor vb-titkárt is megkérdezem, mennyire érzi jogosnak. — A hetven-nyolcvanas években felszámoltuk a cigánytelepet, szétszóródtak a faluban. Kis telepek jöttek létre, ahol nem egyszerű ellenőrizni őket, a higiénikus körülmények sem megfelelőek. Rendszeresek az összetűzések a többi városlakóval. Az emberek ezért egyértelműen az akkori tanácselnököt hibáztatják, pedig ez központi intézkedés volt, ami a rendőrség és a tanács munkáját is megnehezítette. Elterjedt, s most ez a levél is említi, hogy a cigányokat segélyezzük., Mi a rászorulókat támogatjuk, ami kötelességünk, még akkor is, ha tudjuk, hogy azt a pénzt nem arra fordítják, amire kellene. Talán nem pénzt kellene adni... — Próbáltunk vásárlási utalványokat is osztani. Eladják és ugyanúgy a kocsmában köt ki a pénz, de ez van a ruhákkal is. — Úgy tudom, itt is volt képviselete a cigányságnak a koordinációs bizottságban, sőt, van talán a szociáldemokrata pártnak is.,. — Hogyne, priuszos vezéregyéniségek, mert a rendesebbek visszahúzódnak, próbálnak asszimilálódni, nem vállalnak semmit. Cigánysor a mocsarason Besze hadnagy, kérésemre, elkísér egy hírhedt családhoz. — Az öreg a maga idejében fékezhetetlen garázda volt, Kilenc a csúfneve — mondja, miközben a „Fürdő, utcai telep”-hez közeledünk. Lepusztult „Cs-lakás” a mocsaras kaszaúsztató mellett. Ajtó, ablak tokjából kivéve, a kopár udvaron különböző korú gyerekek huzakodnak egymással. Kilép a nagymama, Burai Jánosné, éppen fqzéshez készül, zöldséget tisztít: Elmondom, miért jöttem, — Én nem tudok Semmiről semmit. Mi jóban vagyunk a szomszédainkkal, még kölcsönt is szoktak adni. A mi családunk nem bánt senkit, nincs bajunk a rendőrséggel. ggSHNe mondja már — szólnak közbe a rendőrök —, hiszen most is ül az egyik gyerek, betörésért! A mama csóválja a fejét, tagad, az unokák vigyorognak. — Nekem van munkám, tíz éve Fehértón dolgozok az állami gazdaságnál. Nem bántottak az én gyerekeim senkit, csak kártyások voltak. Még lehet kérdezni a szomszédokat, nem szidnak, bennünket. Sokra nem jutok a beszélgetéssel, még arról sem akar tudni, hogy más cigány családok összetűzésbe kerültek volna a magyarokkal. Szidja a tanácsot, hogy vizes a lakás, és ilyen állapotban kell élniük. Arra, hogy mi lett a padlóval, ajtókkal, ablakokkal, nem válaszol. Ebben a szoba-konyhás lakásban 17-en élnek, felnőttek, gyerekek. Az 53 éves asszony látja el mindannyiukat a napi munka után. Visszafelé a kocsiban beszélgetünk, s megtudom, hogy a legidősebb fiú itt is kivált a környezetéből, dolgozik, próbál beilleszkedni a társadalomba, de a családjáról nem akar tudni. — Passzívak az emberek — mondja Besze József. — Nagyon hiányzik a megelőzés, az elrettentés! is. Egy-egy bűncselekményt fél év múlva tárgyalnak, hatása sincs a büntetésnek. Ha itt is rendőrbíró lenne, s egy ellopott jármű ügyében azonnal kiszabná a büntetést... ... és addig? Addig a kiszolgáltatott emberekben nő az indulat, elvakítja a józanságot, elsöpri az emberséget, s utat tör a fajgyűlöletnek, esetleg az önbíráskodásnak. Hajós Terézia LEMONDOTT AZ IGAZGATÓNŐ, DE A TANTESTÜLET KITART MELLETTE „Rendkívüli állapot’9 a kalocsai ének-zenei iskolában A nevelőbeosztás körül alakult ki a több napja tartó huzavona a kalocsai ének-zenei általános iskolában: Kissné Farkas Évának, visszatérve a gyesről „csak” napközis elfoglaltságot ajánlott Vén Margit igazgatónő, természetesen meghagyva fizetését, sőt, az osztályfőnöki pótlékot is. Mint kiderült, ezt megkonzultálta először a tantestülettel, de tudtak róla a szülők is. Az iskola érdeke azt kívánta meg, hogy — legalábbis egyelőre — Kissné napközis nevelői feladatokat lásson el. Az érintett azonban tiltakozott, majd a munkahelyi döntőbizottsághoz, illetve a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz fordult. Mindkét fórumon olyan határozat született, hogy Kissnét vissza kell helyezni eredeti munkakörébe, osztálytanítónak. Ám ezt sem a tantestület, sem a szülők nem hajlandók tudomásul venni. A mozgolódás szombat délután kezdődött, amikor is maratoni szülői értekezletet tartottak a Barokk kávéházban. Ekkor már javában forrt a hangulat, s az is kitudódott: a bírósági határozat ellen erélyesen tiltakoznak a szülők, s követelik, hogy Kissné volt osztályát továbbra is Ivota Kornélia vezesse, akivel nagyon elégedettek. Mivel konkrét döntés nem született az ötórás, rendkívüli szülőin, hétfőn este újabb forduló következett, de már az iskola épületében. Az eredmény ugyanaz: nem tágítanak a szülők. Vén Margit igazgatónő szinte lehetetlen helyzetbe került. Másnapra kiterebélyesedett a probléma. Rendkívüli ülésre ült össze a tanári kar is. Egyértelműen a szülők állásfoglalása mellett törtek lándzsát. Az igazgatónőnek döntenie kellett: vagy a munkaügyi bíróság határozatát teljesíti, vagy a szülők és tanárok követelésének enged. Egy harmadik utat választott: lemondott az igazgatói tisztségről. A rendkívül jó hírű iskola tanári kara azonban nem ért egyet a lemondással, ugyanis az igazgatónő munkáját nagyra értékelik, s valamennyien kiállnak mellette. A tantestület megfogalmazott egy petíciót, amit tegnap délután adtak át Halasy Gábornak, az önkormányzat művelődésiosztály-vezetőjének azzal, hogy ne fogadjak el Vén Margit lemondását, s kérik a művelődési osztály segítségét a konfliktushelyzet megoldásában. Zs. K. I.