Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 1. Hordók Lajosmizséről, a világ minden tájára Stróbl Pál, la- josmizsei kádár- mester, híres iparos család tagja, már a dédapja is ebben a szakmában dolgozott. A dísztárgyként készített, fara- gott-festett díszítésű hordói az USA-ba, Kanadába, Ausztráliába, Uj-Zélandba és Dél-Afrikába is eljutottak, legismertebb vendégük és vásárlójuk a walesi herceg volt. Stróbl Pál a Szakma Kiváló Mestere cím birtokosa, eddig három kiállításon vett részt hordóival. A festettégetett díszítéseket a mester felesége készíti, míg a fafaragásban a fia járatos. • Stróbl Pál, legszebb termékeivel. • Portékák a kádárműhely előtt. A STRUCCPOLITIKA IRÁNYVÁLTÁSA? (2.) Európa nem vár A kormány struccpolitikájával szemben a romániai magyarság eléggé tehetetlen. Érdekvédelmi szervezetünk, az RMDSZ igyekszik hallatni hangját a törvényhozó testületben, de mégis születnek olyan törvények, amelyek nem védik á kisebbség érdekeit. Sikeresen érvényesül a román szélsőséges köröknek az a stratégiája, amely nemzetiségünk menekülését eredményezi. Az RMDSZ álláspontja szerint mielőbb érvényt kell szerezni az 1918-as gyulafehérvári határozatnak, amelyben a többi között ez áll.: „Teljes nemzeti szabadság minden együttlakó nép számára. Minden nép saját nyelvén fog tanulni, saját nyelvén fogja önmagát igazgatni és saját nyelvén fog bíráskodni, saját kebeléből vett egyének által, és minden nép jogot nyer a törvényhozási képviseletre, és az ország kormányzásában' való részvételre, lé- lekszámának arányában." Ez az egykori ígéret bizony azóta csak részben valósult meg. Kisebbségi törvényre is volt már ígéret úgy január—február táján, az eredmény egyenlő a zéróval. Alkotmányunk nem foglalja magában a kisebbségek érdekvédelmi és demokratikus politikai szervezkedésének jogi kereteit és garanciáit, az RMDSZ-t, mint politikai alakulatot igén gyakran érik megalapozatlan vádak a szélsőséges románok részéről. Igényeljük az ugyancsak beígért nemzetiségi minisztériumot, arrtely ne kirakatintézmény legyen, hanem véleményezze a központi és helyi szervek kisebbségeket érintő törvényeit, rendelkezéseit. 1947-ben 'a romániai magyarság érdekeit sokrétű intézményhálózat védte, ezt mielőbb vissza kell állítanunk. Fontos lenne az elkobzott egyházi javak visszaszármaztatása, a felekezeti iskolák, alapítványok, könyvtárak, szerzetesrendek működési feltételeinek biztosítása. Közművelődési intézményeinket hatósági beavatkozástól mentesen szeretnénk irányítani. Igényeljük az önálló, kormányzattól nem függő országos és területi magyar televízió- és rádióadások megszervezését, amelyre ugyancsak volt már ígéret, de először műszaki akadályokra hivatkozott a kormányzat, később pedig feltételül szabta azt, hogy először a román televízió második csatornájának műsorát általánosítsák a székely megyékben (és egész Erdélyben), és majd azután, a fennmaradó műsoridőben vehetnénk át a budapesti egyes programot. Szóval ebből aligha lesz egyhamar valami. Fontosnak tartjuk nemzetiségi identitástudatunk megőrzését, ennek alapfeltétele lenne nemzeti történelmünk oktatása, népszerűsítése. Magyar tannyelvű iskoláinkban, osztályainkban erre egyelőre semmi kilátás. Jogos az az elvárásunk is, hogy szabadon ápolhassuk kapcsolatainkat az ŰJ KÖNYVEK Ligeti Róbert: Vak Bottyán. (Olvass magadnak) (Magán K., 25 Ft) — Ruth Rendeli. Kegyetlen hollók. (Európa krimi) (Európa, 110 Ft) — Csonka Margit: Angol nyelv középfokon III. 2. kiad. (Tankönyvié, 199 Ft) — Fülei Szántó Endre— Meláth Ferenc: Német társalgás. 2. kiad; (Tankönyvk., 69 Ft) — Gellert Andor; Külgazdasági pénzügyek. 2. kiad. (Közgazd. és Jogi K.s 490 1 I) fi Grimm.: Hamupipőke. Német nyelven. (Forma—Art, 79 Ft) — Paul Hauck: így szeress, hogy szeressenek. (Park, 89 Ft) Desmond Morris: Miért csinálja... ? A macska. (Európa, 135 Ft) — Munkajogi kézikönyv; 4. átdolg. kiad. (Közgazd. és Jogi K., 480 Ft) — Project English I. Tanári kézikönyv. (Corvina, 490 Ft) Várnai Zseni: Az örömök kertje. Német nyelven. (Forma—Art, 98 Ti) Paul Carson.: Ha a gyerek allergiás. (Park, 80 Ft). SZLOVÁKIAI MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS — KECSKEMÉTI MŰVÉSZ TÁRLATA En ilyen lovat akartam... Háy Gyula A ló című szatíráját most Caliguló fedőnéven mutatta be a komáromi Magyar Területi Színház, amely ez évtől szintén új néven szerepel: Komáromi Jókai Színházként bontott zászlót. A fő maestro, a zászlóvivő: Beke Sándor, az új igazgató, akiről tudjuk, hogy — Háy Gyulához hasonlóan — egyműfajú alkotó: a színház művileg képzett kis világából próbál mozdítani a nagyobbik világ — sokak szerint ma igencsak színházként funkcionáló — szekerén. Thália szekerét már az előcsarnokban láthatjuk, ahol a 200 éves magyar színjátszást bemutató kiállítás várja a nézőket. Ehhez az évadnyitó előadás előtt Nyerges László színháztörténész mond kiváló bevezetőt. Az emeleten Túri Endre kecskeméti festőművész tűzzománctárlata látható, melyet Pap Gábor VU VL» Vú VU «j> «A* «4* »1* VU *4* »1# 4* »1# 4« 4« VU 4# 4< 4* 4* 4* v »1* V ^1* *4+ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ H« — ■■■ .......... •—« ,«h * AZ 0TP-BANK BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Hí Hí * * Hí Hí * Hí * * Hí Hí * Hí Hí * * * * Hí Hí Hí * * * Hí Hí PALYAZA a^’aaiiaiaiisiigiiRiiiiiiaiiíiitfiíniiriii.iiaiiiii a 13 fős bácsalmási városi OTP-BANK-fióknál nyugdíjazás miatt megüresedő fiókvezetői munkakör betöltésére A kinevezés öt évre szól, eredményes munkavégzés után meghosszabbítható. Bérezés megegyezés szerint, a kollektív szerződés alapján. FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK: • betétgyűjtés, • hitelezés, • szerencsejátékok, • valuta- deviza-ügyintézés, • értékpapír-forgalmazás, • kereskedelmi banki tevékenység. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: • szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, • erkölcsi és anyagi megbízhatóság, • legalább 5 éves pénzügyi, szakmai és vezetői gyakorlat, • három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A JELENTKEZŐ: • részletes önéletrajzát, • szakmai és vezetői tevékenységének, jelenlegi munkakörének, jövedelmének ismertetését, • iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, • a vezetői munkára vonatkozó elképzelést. A pályázatot kérjük benyújtani az OTP-BANK Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságához, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 5., Pf. 50. A pályázatot bizalmasan kezeljük. A borítékra „Pályázat” feltüntetését kérjük. 71 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4^ 4* 4* »4* 4* »I# »I# 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4> 4* *1# 4* 4* 4* 4* 4* 4* ^ ^ »1» »p ^ * Hí * Hí * Hí Hí Hí Hí * Hí * * * * H í * * * Hí Hí * Hí Hí Hí * * * * * * * * Hí Hí Hí Hí Hí Hí * * * * * Hí Hí Hí H« H« H« TÁBORI ZOLTÁN: ÖRDÖGDOMB Az udvar sarkában tóka fénylett; olyan volt, mint valami nagy, zöld, hályogos szem. Körülötte a korlát már két helyütt leszakadt, a karvastagságú, korhadt faágak félig belelógtak a nyálkás vízbe. Maga az udvar csupán kihalt volt, de ez a tóka halott. Azt hittük, onnan jön a szag. Talán még dög is van benne, gondoltuk. De azért csak mentünk, nem fintorogtunk. Az ajtó előtt néhány elmosódott lábnyom mélyedt a porba. Nem sok, legfeljebb egy tucat, és három-négy lépésnél jobban egyik sem távolodott el a küszöbtől. Ott, ahol a lábnyomok hirtelen megszűntek, kiöntött víz szétporladt pocsolyái látszottak. Csak amikor átléptük a küszöböt, akkor jöttünk rá, hogy nem víz az, amit itt szoktak kiönteni. Odabenn egy megszáradt arcú öregember feküdt az,ágyban. Csak beléptünk az ajtón, de nem mentünk tovább. Nem a szag miatt, hanem mert a szoba kicsiny volt, és az ágy á szoba közepén állt. Nem értettük, hogy kerülhetett oda. Ágynak a fal niellett a helye: Köszöntünk, az öregember visszaköszönt. A hangja éppen olyan volt, mint amire számítottunk: mintha ez a tompa recsegés nem is a torokból jött volna, hanem csak az arc kiszikkadt, s most meg-meggyűrődő ráncaiból. Ugye, maguk kutakodnak a hompok után ? — kérdezte az öreg. — En tudnék mondani maguknak egyet-kettőt, hát azért izentem. — Jól tette, János bácsi — biccentettünk, biztatóan rámosolyogtunk, és szorosan odaáll- tunk mindhárman az ágya elé. — Aztán merrefelé vannak azok a hompok? — Hát van egy itt a Töl- lösben, de azt már biztosan megmutatták maguknak. Azt mindenki ismeri, meg közel is van. — Onnan jövünk, János báj esi. Pontosan ez az, amit keresünk. Tud-e még máshol is ilyen halmokat? — Aztán van kettő a Zsóka- pusztai oldalban ...- Van ott tizenkettő is, János bácsi, csak nem mind olyan magas. Azt tegnap mértük fel, az erdész mutatta meg. Hát még? Az Öregember egy darabig csak meredt maga elé, aztán fel- csusszant a vánkosain, és az ablak felé nézett. — Az Ovágásban is van egy ;— mondta halkan. Összenéztünk. A következő pillanatban már térkép fedte az öreg megsárgult dunyháját. Leért egészen a lábáig. Merre? Ó először a térképre bámult, azután ránk. — En ezen ki nem ismerem magam. De szívesen elmegyek magukkal és megmutatom. Felült az ágyban, két karjával megtámaszkodott a háta mögött. A térkép csúszni kezdett lefelé. Utánakaptunk, megigazítottuk. Azt néztük, és igyekeztünk nem észrevenni, hogy az öregember mennyire szédül. — Melyik is az az Óvágás? — A Bolhást erdő legészakibb csücske. A nagy nyiladék egészen odáig megy el. Ujjunk fel-alp csúszkált a szakadozott erdészeti térkép foltjai mentén. — Ez lenne itt, az erdészház közelében? ■ ^ Az hát. De a homp, amit én mondok, az még vagy egy kilométerrel odébb esik. Fellebbentettük a térképet, kezdtük összehajtogatni. Azt az erdőrészt már tegnap besatíroztuk. Az öregember ránk bámult. HHS- Nem hiszik? — kérdezte. Egymásra pislantottunk, és a vállunkat vonogattuk. mm Az erdész azt mondta, abban az erdőben nincs halom egy sem.. . — Tudja is ő, mi van ott, és mi nincs! Még tíz éve sincs, hogy ezt a kerületet járja! i János bácsi, az erdész tudja, milyen egy halomsír. Es úgy ismeri a maga Ovágását, mint a - tenyerét. Hiszen ott lakik. —Az Óvágást nálamnál jobban senki nem ismerheti. Merthogy az volt a mi birtokunk. Még a régi időkben„ És az a homp ott állt a közepében. Mutogatta is jóapám, hogy lássad, fiam, imhol e az ördögfejebúbja! Ez is volt a neve: Ördögdomb. Megint csak összenéztünk, a történet nagyon is ismerős volt. — Egy Ördögdombunk már van. Innen a harmadik határban ... Az öregember összegörnyedve ült az ágyban, aztán hirtelen megrázkódott, kifelé fordult, és vézna,' viaszfehér lábaival papucs után tapogatózott. De papucs nem került elő. — Megmutatom — motyogta. — Feküdjön csak vissza, János bácsi! — csóváltuk a fejünk. — Ilyen betegen úgyse jöhet velünk! Inkább magyarázza el, művészettörténész nyitott meg. Mindezek szervesen kötődnek a színházteremtő; társművészeteket is felsorakoztató Beke Sándor szándékához: saját gyökereinkből építkezve, saját arculatunkat megőrizve szóljunk Európához. Komáromi, kassái, kecskeméti és budapesti évei után — két évtizednél több színházi tapasztalattal — Beke visszatért szülőhelyére, s olyan szintézist teremtett, amely a társulat minden tagját emelkedett teljesítményre ösztönözte, okosan engedve játszani külön-külön is a színészeket, mégis ritkán látott egészet alkotva. Holocsay István színészélete nagy pillanataként játssza Caligulát, bámulatosan egyensúlyozva a kényes szerep csapdái fölött. „Te talán különb császár lennél? Mindenkinek olyan császár jut, amilyent megérdemel!” — szól ki a nézőtérre
