Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám

(Tóth Sándor felvételei) ■ A magyar gazdaságnak a teljesítőké­pességéhez mérten túlzott energiaigé­nye most, az Öböl-válság idején külö­nösképpen súlyos gondokat okoz; lé­nyegesen kevesebb lenne äz ország kü­lön energiaszámlája, ha egységnyi ter­mék előállításához kevesebb energia- hordozóra lenne szükség. Ami a saját energiaforrásokat illeti, jelentősebb, eddig még feltáratlan szénhidrogénva- gyonnal, sajnos, nem számolhatunk. Gazdasági felemelkedésünket tovább­ra is alapvetően az importra építhetjük, illetőleg az eddig- tartalékként kezelt kisebb mezők termelésbe állítása segít­het az eddigi szerény hazai szénhidro­gén-termelési szint tartásában. A Duna—'Tisza köze szénhidrogén­bányászata is elérkezett arra a pontra, amikor a nagyobb lelőhelyek után sor­ra lehet, érdemes venni a kisebbeket. Jánoshalma—Kéleshalom térségében 1966—71 között találtak földgázt, amelynek „csapra ütéséhez” nyolc ku­tat alakítottak ki, ezeket a jövő eszten­dő második felében akarja a .Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kunsági Üzeme termelésbe állítani. Az itt talált földgáz minősége elma­rad azétól, amelyet az országos veze­tékrendszerbe, táplálnak, dúsítani szük­séges, a köbméterenkénti 30-31 mega- joule-ról 32-33 megajoule-ra. Erre Szánkon van lehetőség. Az egyenként napi 50-60 ezer köbméter teljesítményű kutak hozama Kiskunhalason keresz­tül megy majd tovább csővezetéken Szánkra. Itt a jánoshalmi gázt „fölhoz­zák” az előirt minőségi színvonalra, s betáplálják az országos vezetékrend­szerbe. Minderre a jövő esztendő második felében lesznek meg a' lehetőségek. A lelőhelytől Kiskunhalasra vivő veze­téket ez év végéig elkészítik a siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat szakem­berei. Képeinken ez a munka látható. A. T. S. Gázirány: Szánk, országos vezeték­_________________f______I_______. _____■ F EL KELL HAGYNI Ä PRÓBÁLKOZÁSSAL? A politika nem vállalkozásbarát Több soron megmérettek már a fiilöp- szállási Lévay László vállalkozói képessé­gei: volt kisiparos, beosztott vezető, veze­tett gmk-t, kisszövetkezetet. Mindig ott kezdett valami újat, ahol leginkább meg­voltak a lehetőségek a boldoguláshoz. Sikerültek vállalkozásai. Az általa alapí­tott, tavaly január elseje óta működő CB .Technika Kft. most veszteséges lett. Sze­mélyére és munkatársaira tartozna az eset, ha nem lennének általános érvényű tanulságai. Mint Magyarországon napja­inkban szinte mindenki, pénz híján Lé­vay László is forgótőkehitellel kezdte vállalkozását. Mivel piaca volt (és van) termékeinek, rendes körülmények között a forgótőkehitelnek meg kellett volna té­rülnie. A tőkés országokban ez általános gyakorlat, nem az a magyar gazdaság­ban. — Számításaim szerint a központi el­vonások után kilenc százalék marad meg a nyereségből — sommázza a lényeget a kft.-tulajdonos, majd így részletezi állítá­sát; 'r— A nyereségadó ugyan „csak” 50 százalék, de ezzel koránt sincs vége a befizetési kötelezettségeinknek. A szemé­lyi jövedelemadót nekem kell kifizetném a dolgozóinknak, bár ők abból nem lát­nak egy fillért sem, mert „megy” a költ­ségvetésbe. Ez a megmáradt nyereségnek újabb 50 százalékát viszi el. A maradékot terheli a világviszonylatban példátlanul magas, 43 százalékos társadalombiztosí­tási járulék. A tízszázalékos nyugdíjjáru­lékot ugyan a dolgozó fizetéséből vonják le, de nekem, illetve a cégnek annak tuda­tában kell a szakembereink jövedelmét kalkulálni, hogy számukra az a meggyő­ző, ami a markukat üti. S végül, de nem utolsósorban, a 25 százalékos áfa is nye­reségcsökkentő tényező. Hiába igényel­hetjük vissza a vásárolt alkatrészek, alap­anyagok után: amikor a saját termékein­ket értékesítjük, rá kell azt a 25 százalé­kot tennünk nekünk is. Ennyivel növek­szik az infláció (és csökken az életszínvo­nal), aminek állampolgárként, vállalko­zóként mindannyian szenvedő alanyai vagyunk. Mindent levonva, például 200 ezer forint nyerségből 18,5 ezer forint marad. Ebből kellene hitelt törleszteni, termelést fejleszteni, a jövedelmet növel­ni. Mondanom sem kell, hogy . — A drágulás is befolyásolja termelé­sük jövedelmezőségét? — Az alapanyag- és alkatrészár-emélé- sek miatt ugyancsak csökken a nyeresé­günk, hiszen a drágulást nem háríthatjuk at egy az egyben a fogyasztóra, mert ak­kor visszaesik a fizetőképes kereslet. Sú­lyosabb gondot okoz viszont az, hogy partnercégeink nem, illetve késedelmesen fizetnek: időről időre le kell állnunk emi­att a termeléssel, mert nem tudunk alap­anyagot vásárolni. Álláspénzt ilyenkor is fizetünk dolgozóinknak, aminek ugyan­olyan adóvonzata van, mint a munkabér­nek. A kényszerpihenő a cégnek sokszo­ros ráfizetést jelent. S bár a késedelmes fizetőink állami vállalatok, az állam e tényre sincs tekintettel: a társadalombiz­tosítási intézet és az adóhivatal szemreb­benés nélkül leemeli bankszámlánkról a központi elvonások értékét. így keletkez­nek a fedezetlen csekkjeink, amelyek mi­att bármelyik pillanatban lecsukhatnak engem, a tulajdonost. Pedig az állam ho­zott kritikus helyzetbe. — Ilyen körülmények , között csak azok a vállalkozások vannak a pénzük­nél, amelyek legalább négy fordulatra elegendő tőkével indultak —, vagy ame­lyek számla nélkül is dolgozhatnak. Te­. vékenységünk jellegénél fogva mi nem tartozunk közéjük: a CB-radió-telepítés bejelentési kötelezettség alá esik, a javí­tásra (is) garanciát adunk, Nem vigasz számomra, de az önbizalmamat azért veszítettem el egészen, mert látóm, hogy más vállalkozók is hozzánk hason­ló helyzetben vannak. — A vállalkozások fellendítésére szánt• külföldi kölcsönből miért nem kért? , — Több pályázatomra is áz volt a vá­lasz, hogy a pénz elfogyott. Hova lett? Még nem találkoztam olyannal, aki ka- ott volna ilyen hitelt, segítség nincs, üntetés annál inkább. Az időnkénti hi­ány miatt kénytelenek vagyunk bespáj­zolni egyes termékekből. Ezért volt rak­táron nekünk viszonylag nagyobb meny- nyiségű rádió. Az APEH-től kaptunk ta­nácsot, miként könyveljük, hogy ne essen nyereségadó alá. Úgy csináltuk, ellenőr­zéskor mégis ők tettek át a másik kategó­riába, ilyképpen nemcsak az adót vetet­ték rá ki utólag, hanem a büntetést is, összesen 280 ezer forintot. — Gondolom, nem várják tétlenül a csődöt. — Megfordult a fejemben, hogy felszá­molom a kft.-t, de előbb megpróbálok segíteni a bajon. Különböző települése­ken boltokat nyitottunk, nem csak a sa­ját termékeinket árusítjuk. ! — Úgy tudom, Fülöpszálláson háztar­tási gépek, felszerelések javítását is vállal­ják. — Igen, de ezen nincs nagy haszon. Bár a kereskedelmi tevékenységünk sem pótolja, legfeljebb csökkenti a termelés veszteségét. Jo néhány szabadalmat ad­tam be a közelmúltban; abban remény- kedek, ezekért is kapok valamennyit. Megpróbálok mindenből pénzt Csinálni. Sajnálom az időmet elvenni a termelés­től, de egyelőre nincs más választásom. " Ha pedig jövőre is csak szavakban lesz vállalkozásbarát a kormány politikája — mint eddig —, akkor kénytelen leszek felszámolni a céget. Almás! Márta 8 Bár a kereskedelmi tevékenység nem pótolja, de csökkenti a termelés veszteségét. A fulöpszál- lási műszaki kisáruháznak leginkább a helybeliek örülnek. (Tóth Sándor felvetele) , nem megy. nem Visszaszervezés Mint. arra mát egy cikkünkben utal- szükséges mindezekhez, de eközben, ép- tunk, január 1-jétől kettéoszlik a Szegedi pen az év elején, a megrendelésekkel is Közúti Igazgatóság, s ismét —- 7 év kény- kell törődni, szerződéseket kell kötni, szerű házasság után — újjáalakul a Köcs- A másik gondot — s talán ez a na- keméti Közúti Igazgatóság. Ez a szerve- gyobb — az államháztartási törvény zet, amely eddig koordinációs főmérnök- megszavazása okozhatja. Ha ezt a tér­ségként működött, lesz hivatott á megye vénytervezetet a parlament jóváhagyja, több mint kétezer kilométeres úthálóza- akkor az újjáalakult Kecskeméti Közúti tának karbantartására, esetleg új utak Igazgatóság — miután költségvetésből építésének finanszírozására, az útépítési gazdálkodik — nem vállalkozhat, nem feladatok összehangolására. A - végezhet másnak munkát, éppen úgy, A hét évvel ezelőtti kényszerházassá- mint tizenöt évvel ezelőtt. Miért okoz ez got—a megye akkori vezetői tiltakoztak nehézségét? Az idén a költségvetés mind­ellene — minisztériumi döntés hozta lét- össze 220 miihó forint értékig kötötte le re. >Hét év alatt sem hozta meg a kívánt a főmérnökség háromszázmilliós kapaci- eredményt: kisebb létszámmal a korábbi, tását. Miután a bér- és műszaki fejlesztés ugyanakkora feladatot ellátni. Az akkori nem állhatott le, a kihasználatlan 80 mii- fis a jelenlegi átszervezés, túl azon, hogy; jiós „felesleget” hasznosították, vállal- jelentős összeget emésztett, emészt fel, koztak, s úgymond megkeresték azt, ami szakemberek vonatkozásában is „lefejez- a kasszából hiányzott. Ha tehát ezt a te!’ az igazgatóságot; akkor húsz jól kép- vállalkozási lehetőséget megszüntetik, zett mérnököt, közgazdászt bocsátottak akkor le kell építeni, „karcsúsítani’' a él, helyeztek máshova. A hét évvel ezelőt- közúti igazgatóság egész szervezetét. 'Ez , ti igazgatóság megszüntetésekor annak újabb átszervezést, esetleg privatizációt, 'közgazdasági feladatköre átkerült Jze? vállalatalapítást igényel, s közben létré­gedre, de ezzel együtt olyan lehetséges jött egy olyan költségvetési szervezet —- döntések is, amelyek majdnem egy évti- mint annak idején az Államépítészeti Hi- zeden keresztül befolyásolták a megye vatal—, amely csak megrendeli az állami útépítésének nagyságrendjét, úthálózaton végzendő munkákat. Ez Nem érdemes felhánytorgatni a múl- esetben mi lenne a sorsuk a meglévő tat, ugyanis a jelenlegi minisztériumi üzemmérnökségeknek? Vagy önálló vál- döntés mindenképpen kedvező a megye lalatként működnének, vagy sok kis vál- számára, bár — tegyük hozzá nyomban lalkozó végezné az állami utak kárban- jtó súlyos veszélyeket is hordoz magában. ® tartását. . Az utóbbi esetben az egységes Érdemes ezeket sorra venni, hiszen áz ; szolgáltatási szintet — az egyforma mi­igazgatóság olajozott működését ez a ké- nőségű útjavítást, burkolatmegerősítési sői határozat döntően befolyásol(hat)ja. munkálatokat - aligha lehetne biztosí- Az első gondot aiz jelenti, hogy az igazga- tani. tót január 1-jétől nevezik ki. Nincs gaz- a Kecskeméti Közúti Igazgatóság daságirészlég, s az új igazgató lesz hivat- visszaszervezésévpl igen jelentős felada­ta felvenni főkönyvelőt, s azpedig a gaz- tokát kell megoldani! A tennivalók igen dasági feladatokhoz közgazdászokat, átgondolt intézkedéseket követelnek, pénzügyi szakembereket. A felmondási ugyanis a hatékonyság fokozása, az álla­ndókét is figyelembe véve, s azt, hogy mi pénzek gyümölcsöző felhasználása január 1-jétől önállóan keU gazdálkodni- mindenképpen előrelépést, s nem hátra- uk, sőt, bért kell fizetni, fennakadások ^menetelt köveíel. Ha figyelembe vesszük, történhetnek. Milyen lesz maga az igaz* * hogy égy több mint kétezer kilométeres, Igatóság szervezete? Ma még ez is kérdés, leromlott úthálózat kezeléséről van szó, ugyanis azt az új igazgatónak kell kiala- akkor egy azonos szemléletű, hatéko- kítania, de az már biztosan látszik, hogy nyan működő szervezet létrehozását kell fej kell venni legalább tizenöt mérnököt, megkövetelni, amelyik képes megfelelni a közgazdászt. Ha csak ezeket a szempon- fokozott fenntartási és üzemeltetési fel- tokat vesszük figyelőmbe — a lakáskér- adatoknak. | f I dést, a bérezés kialakítását figyelmen kí­vül hagyva legalább három hónap Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom